1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Tibolddaróc Község Önkormányzata.

(2) Székhelye: 3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 1.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Tibolddaróc Község címere és zászlaja.

(2) Tibolddaróc község címere: a községi címer és zászló alapításáról, valamint a címer, zászló és Tibolddaróc községnév használatának rendjéről a 7/1998.(XI.30.) önkormányzati rendelet szól.

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában és 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint látja el kötelező és önként vállalt feladatait.

(2) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SZMSZ. 3. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell

(4) A következő naptári év munkatervének lefogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni

6. § (1) A képviselő-testület

(2) A képviselő- testület ülését a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül:

7. § A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

8. § (1) A képviselő- testület munkaterv szerint évente 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint, a felmerülő feladatok megoldását biztosítva ülésezik.

(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal be kell nyújtani a polgármesterhez.

(3) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Az ülés helye a községháza tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.

(5) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

9. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

10. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében is összehívhatja.

11. § (1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell

(2) A 10 § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány túl rövid időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra kötelese összehívni a képviselő-testület ülését.

12. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésen foglaltakról eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatok az ülés előtt kioszthatók.

13. § (1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

14. § (1) Előterjesztésnek minősül

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell

(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(5) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult

(6) Az előterjesztő – kivéve az (5) bekezdés d) pontja szerinti előterjesztőket- az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

15. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirend pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

(5) A képviselő- testület és bizottságai ülésére tűzött napirendi pont tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni valamennyi tibolddaróci székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, egyesület és önszerveződő közösség képviselőjét, ha a napirendi pont keretében a képviselő- testület a tevékenységi körükbe tartozó kérdést tárgyal.

(6) A meghívottakat a képviselő-testület és a bizottságok ülésein- tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát, a nyilvánosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni – legkésőbb az ülés előtti 5. napon.

16. § A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.

17. § (1) A polgármester, a jegyző vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését sürgősségi javaslat formájában, amit indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősségi javaslat szerinti határozatot, rendelet-tervezetet a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(4) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester, mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

18. § (1) A polgármester, mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

19. § (1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

20. § (1) A települési képviselő a napirendi pontok tárgyalását követően szóban kérdést, interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez, amelyben felvilágosítást kérhet önkormányzati ügyekben. A kérdezettnek az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül, írásban érdemi választ kell adni, ha azt a települési képviselő a (2) bekezdésben meghatározott határidőig, az előírt módon benyújtotta.

(2) A települési képviselő kérdését, interpellációját írásban is benyújthatja- a polgármesterhez legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon.

(3) a) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(4) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(5) A kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő- testület csak akkor dönt, ha a kérdező a választ nem fogadja el.

(6) A kérdésre, interpellációra legkésőbb 30 napon belül válaszolni kell. A választ a képviselő- testület soron következő ülésén ismertetni kell. A válasz elfogadásáról a települési képviselő nyilatkozik. A képviselő- testület ez esetben is csak akkor dönt róla, ha a települési képviselő nem fogadja el a választ. Joga van azonban a képviselő- testületnek a települési képviselő válaszától függetlenül a kérdés, interpelláció tárgyában részletes vizsgálatot elrendelni, melyet a polgármester köteles lefolytatni.

21. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez. A képviselő részére az érdemi választ szóban lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell megadni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

22. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) Napirend előtti felszólalás trágyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

23. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület, a polgármester az ülést berekeszti és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

(4) Az ülés elnöke, polgármester, alpolgármester, korelnök

24. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

25. § (1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely más személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SZMSZ-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester vagy az ülés vezetőjének feladata, aki ennek érdekében figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától; figyelmezteti azt a hozzászólót is, aki a tanácskozáshoz és a képviselő-testülethez nem illő, a képviselő- testületet vagy másokat tisztségében, becsületében sértő módon fogalmaz; kiutasítja az ülésteremből azt a nem képviselő rendbontót, aki a figyelmeztetés után sem hagy fel az ülés rendjét zavaró magatartással.

(3) A polgármester részéről a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(4) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

26. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és csak elnöki összehívásra folytatódik.

27. § (1) A napirendi pontok tárgyalása keretében az előterjesztés feletti vita megkezdése előtt az előadóhoz mind a Képviselő- testület tagjai, mind pedig a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(2) A polgármester vagy az ülés vezetője minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak- kérésükre- a polgármester vagy az ülés vezetője a Képviselő-testület egyetértésével hozzászólási jogot adhat.

(4) Mind a települési képviselők, mind a tanácskozási joggal meghívottak, mind pedig az ülésen hozzászólási joggal bíró állampolgárok által tett hozzászólások időtartamát korlátozni lehet. A korlátozásra és az előterjesztés feletti vita lezárására a Képviselő- testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő- testület vita nélkül határoz.

(5) A vita lezárása után a napirend előadója választ ad, reagál a felvetésekre, hozzászólásokra, javaslatokra. A szavazás előtt a polgármester vagy az ülés vezetője szót ad a jegyzőnek, amennyiben a jegyző bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester vagy az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzó módosító, kiegészítő vagy az előadó által előterjesztett döntésjavaslatot elvető, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a Képviselő- testület.

28. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyekben döntéseit határozat vagy rendelet formájában hozza meg; egyes kérdésekben állást foglalhat és véleményt nyilváníthat. A Képviselő- testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő- testületi tagok több mint felének igen – egyetértő - szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek döntésében.

29. § (1) Törvény- vagy más jogszabálysértés esetén a szavazás előtt a jegyző köteles törvényességi észrevételt tenni.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében- a módosító javaslatokról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

30. § (1) A Képviselő- testület döntéseit nyílt, titkos vagy név szerinti szavazással hozza. Titkos szavazást csak a törvény által kötelezően előirt esetben kell tartani.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselő- testület feloszlása kimondásának, 1 millió forint feletti felhalmozási célú hitelfelvétel és helyi népszavazás kiírásának kérdésében való döntéskor.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét- a névsorral együtt- átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(5) A Képviselő- testület bármely tagja kérheti, hogy valamely kérdésben, ügyben való döntés kapcsán a jegyzőkönyvben, külön név szerint legyen feltüntetve szavazata- igen, nem, tartózkodás; a kérést teljesíteni kell.

31. § (1) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben, ha törvény kötelezővé teszi.

(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A szavazás lebonyolítása az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság feladata.

(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

32. § Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot, a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

33. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntést és a szavazás számszerű eredményét azonban a jegyzőkönyvben ezeket is rögzíteni kell.

(3) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám/ arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni a közzététel időpontját (hó./római szám/nap./arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint:

(4) A rendelet esetén a 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A hatályos önkormányzati rendeletnek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.

34. § A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.

35. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.

(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról alakosságot, legalább 15 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

36. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekébe társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei önkormányzattal és már települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) A képviselő-testület által társulásra átruházott, társulás útján ellátott önkormányzati feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

37. § (1) A képviselő-testület jogai és kötelezettségei tekintetében a Mötv. 32-34. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a Mötv. 36-37. §-ai szerint kell alkalmazni.

(3) Méltatlanságra vonatkozó szabályokat a Mötv. 38. §-ában foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

(4) Vagyonnyilatkozat tételi eljárásra vonatkozó szabályokat a Mötv. 39. §-a szerint kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, elmulasztja, úgy őt a döntéshozatalból történő kizárása mellett a polgármester vagy az ülés vezetője szóban figyelmezteti a vonatkozó szabályok betartására.

38. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmai szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(4) A Képviselő- testület két állandó bizottságot hoz létre: az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottságot, valamint az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságot, mindkét bizottság elnökből és 4 tagból áll. A bizottságok részletes feladat és hatáskörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

39. § (1) A bizottság működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(3) A bizottságok évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(4) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

(5) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

40. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az állandó bizottságok elnökeit, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

41. § (1) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A bizottság nem képviselő-testületi tagja a képviselőkre vonatkozó szabály szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. Vagyonnyilatkozatot kell tenni a külsős bizottsági tagnak is, ha az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés ea) pontjában meghatározott közbeszerzési eljárásban javaslattételre, döntésre illetve ellenőrzésre jogosultként vesz részt.

42. § (1) Tibolddaróc Község Polgármestere tisztségét főállású polgármesterként tölti be és látja el; illetményét és költségtérítését az Mötv. alapján a Képviselő- testület állapítja meg.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 72. § (4) bekezdésének megfelelően kell alkalmazni.

(3) A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a Mötv. 73. §-a állapítja meg.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

(5) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában, a jogszabályokban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben – mint a székhely település polgármester.

(6) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(7) A polgármester dönthet – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

43. § (1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be és látja el.

(2) Az alpolgármesterre az Mötv. 74-80. §-ainak rendelkezései vonatkoznak.

44. § (1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző – Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli – kiemelt feladatai:

(4) A jegyző az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése keretében gondoskodik annak önkormányzati hirdetőtáblára történő kihelyezéséről és az önkormányzat honlapján való megjelenítéséről. Az önkormányzati rendelet kihirdetésével egyidejűleg vagy kihirdetését követően, tájékoztató jelleggel közzétehető más helyen és elektronikus felületeken is.

(5) A jegyzői feladat és hatásköröket a tisztség betöltetlensége illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén az aljegyző gyakorolja. Az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve az aljegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával legfeljebb 6 hónap időtartamra – az önkormányzati közös hivatalt létrehozó települések önkormányzatainak polgármesterei azt a köztisztviselőt bízzák meg, aki a jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

45. § A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83. §-ai alapján az aljegyzőt a jegyző javaslatára nevezik ki.

46. § (1) Tibolddaróc és Sály képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Tibolddaróc Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel- a továbbiakban: Hivatal, Tibolddaróc székhellyel, Sály kirendeltséggel / 3425 Sály, Kossuth u. 63/

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Hivatal további feladat- ás hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás - alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

47. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

48. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tibolddaróc Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I.19.) önkormányzati rendelete.