1. § Újfehértó Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) – az általa elfogadott településképi arculati kézikönyvre (a továbbiakban: Tak.) alapozva Újfehértó település (a továbbiakban: település) sajátos településképe védelme céljából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tktv.) meghatározottak biztosítása érdekében, a Tv. és a településképi követelmények részletes tartalmi kereteit megállapító kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) figyelembe vételével – a település teljes közigazgatási területére, differenciáltan és a 2. § alkalmazása során minden érintettre, valamint minden területre, továbbá a településkép védelmének minden elemére kiterjedő hatállyal alkotja meg ezen településképi rendeletét (a továbbiakban: Tkr.).

2. § A Tkr. hatálya kiterjed a település teljes közigazgatási területére.

3. § Amennyiben alkalmazására kerül sor, úgy a Tkr. előírásait a Képviselő-testület által a településre elfogadott településrendezési eszközökkel, továbbá az 1-2. §-ban meghatározott szabályokkal és területre, valamint az azokban említett törvények végrehajtására kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

4. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

5. § A Tkr. alkalmazásában:

6. § (1) A helyi védelem feladata, a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:

(2) A helyi védelem feladata a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése

7. § (1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi, vagy területi védetté nyilvánítását (a továbbiakban: helyi védelem) bárki kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket a Tkr. 3. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi területi védelemmel érintett területté nyilvánítás esetén azt a Tkr. külön melléklete állapítja meg.

(4) A helyi védelembe vétel a polgármesterhez címzett erre irányuló kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt egyedi örökségi elem, vagy az örökségi terület beazonosítására és értékességére vonatkozó adatokat, így különösen annak:a) helyét (helyrajzi számát, vagy földrajzi koordinátáit, vagy mindkettőt);b) megnevezését;c) jellemzőit (különösen: kora, építmény fajtája, stílusa, anyaga, állapota);d) lényeges jellemzőit bemutató színes fényképét, továbbá) a helyi védelem alá helyezés indokolását, jelentőségét (különösen: az örökség eredetét, történetét, a hozzá kapcsolható eseményt, történetet);f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotába történő visszaalakítására.

(5) A helyi védelembe vételt követően annak megszüntetése, vagy a védelem jellegének megváltoztatása kizárólag a Tkr. módosításával történhet.

(6) A helyi védelem megszüntetése, vagy megváltoztatása a Polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A védelem megszüntetésére, megváltoztatására irányuló kérelemnek a (4) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott adatokon túlmenően tartalmaznia kell a megszüntetés vagy módosítás indokolását.

(7) A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése, megváltoztatása iránti eljárás megindításáról az örökség tulajdonosát, vagy annak ismerete hiányában az örökség felett jogszerűen rendelkezőt (a továbbiakban ezek együtt: tulajdonos) minden esetben írásban értesíteni kell. Az értesítésről a kérelem benyújtását követő 5 (öt) munkanapon belül a Jegyző gondoskodik.

(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül írásban véleményt nyilváníthat az eljárással kapcsolatosan.

(9) A kérelmet a Polgármester – a véleményezésre nyitva álló idő leteltét követően, javaslatával és indokolásával együtt – terjeszti elő döntésre a Képviselő-testület legközelebbi rendes ülése elé, mely előterjesztés része a főépítész szakmai véleménye. Az érdemi döntésről a tulajdonost – az eljárás megindítására vonatkozó szabályok szerint – tájékoztatni kell.

(10) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „…… (település neve) Önkormányzat helyi védelem alá helyezte/helyi védett értéke ……..(évszám)”.

(11) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a Polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(12) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

(13) A helyi védelem alatt álló értékekről a Jegyző elektronikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazza az örökséget bemutató színes fényképet, illetve az örökséget érintően foganatosított hatósági intézkedéseket és azok ügyiratszámát.”

8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védelem alatt álló örökségi értéken végzett bármilyen, a védettséget érintő – különösen építési – tevékenység végzése során a tulajdonos, míg ha az nem azonos a tulajdonossal, úgy a tevékenység konkrét végzője a meglévő állapotot köteles megőrizni, vagy ha abban változást okozott, úgy a tevékenység végeztével a korábbi állapotot visszaállítani, a megelőző állapotot helyrehozni.

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.

9. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását a Tkr. 1. melléklete tartalmazza.

(2) A településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően, településképi szempontból meghatározó karakterű területek, a Tkr. 1. melléklete szerint: a települési városmag.

(3) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:

(4) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett, a (3) a) - d) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt terület részét képezik.

10. § (1) Az anyag használatra és színezésre vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.

(2) Tetőfedés: Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag és fém hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával (kivéve: ipari, gazdasági, mezőgazdasági területek).

(3) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek nem alkalmazhatók.Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) egyedi megformálású tetőfelületek fémlemezzel történő fedése megengedett.

(4) Homlokzatok:

(3) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(4) Kerítés: anyaghasználatában és színezésében harmonizáljon az épület színével.

11. § (1)

(2) A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

12. § (1) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

(2) A majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határokon védőfásítás szükséges.

13. § Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények a következők:

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következők:

(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása során a környezet kialakult állapotától nem lehet eltérni.

(3) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosítása érdekében nem lehet eltérni a környezetében lévő

(4) A környezethez való illeszkedés érdekében az egyedi homlokzatkialakítás módja nem térhet el a következőktől:

(5) Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor nem helyezhető el, kivéve ha – igazoltan – a tetőfelületen máshol nem helyezhető el. Lapostetős épületen és épületen kívül utcaképben megjelenő napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.

15. § (1) Az építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítása érdekében:

(2) Épületen, építményen, előkertben az energiafogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(3) Épületeken antenna, hírközlési berendezés, klíma kültéri egység az utcafronti homlokzaton, valamint attól számított 3 méteren belül az oldalhomlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.

(4) A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.

16. § Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.

17. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok helyettesíthetők.

(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatóak a rikító színek és a túlzott kontrasztok.

(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(5) A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.

(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

18. § (1) Nyilvántartott műemléki értékekkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.

19. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antennatartó átjátszó torony) nem helyezhetők el kivéve, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.

(2) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban nem alkalmas területek lehatárolását a Tkr. 2. melléklete tartalmazza.

(3) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

(4) Természetvédelemmel érintett területeken

20. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén új reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

(3) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni.

21. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz magánterületen nem helyezhető el.

(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(6) Üzletenként legfeljebb egy cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér.

(7) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0m, vastagsága 15 cm lehet.

(8) Totemoszlopot csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m²-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni.

22. § (1) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.

(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

23. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében reklámhordozó elhelyezése egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybe vételével lehetséges.

(2) Reklámhordozó elhelyezése beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.

(3) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.

(4) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.

24. § (1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.

(3) Talajszintbe épített fényvető berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

25. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.

26. § (1) A településképi követelményekről a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.

(2) A konzultáció - melyért díj nem számolható fel - az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:településkép szempontjából meghatározó karakterű területen, kivéve az egyszerű bejelentéssel épülő:

(4) A főépítész álláspontját a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az Újfehértói Polgármesteri Hivatal mindenkor hatályos iratkezelési szabályzata alapján kell kezelni.

27. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint a (4) bekezdésben részletezett esetekben, az 1. számú mellékletben meghatározó településrészként megnevezett területekre vonatkozóan, továbbá a település kiemelt bevezető és átvezető útjainak közterületről látható épületei, építményei vonatkozásában településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó azon építési tevékenységekkel összefüggésben, melyekre jogszabály tervtanácsi vélemény beszerzését nem írja elő.

(2) A polgármester településképi véleményezési eljárását a Vhr. előírásai szerint folytatja le.

(3) A polgármester településképi véleményét minden esetben a települési főépítészi állásfoglalás alapozza meg.

(4) Településképi véleményezési eljárást kötelezően kell lefolytatni az 1. számú mellékletben meghatározó településrészként lehatárolt a piros színnel jelölt területeken és az alábbi esetekben:

(5) A településképi vélemény iránti kérelmet a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(6) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

(7) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:

(8)

(9)

(10) A polgármester településképi véleményét 15 napon belül - hiánypótlás felhívás esetében 30 napon - adja ki.

(11) A polgármester a településképi véleményt papír alapon küldi meg a kérelmezőnek.

(12) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

28. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében:

(2) Amennyiben hatósági engedélyhez nem kötött reklám-, és hirdető-berendezések egyéb építmények elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló dokumentáció tartalmát a főépítész ellenőrzi, és a főépítész készíti elő a Polgármester településképi bejelentési igazolását.

29. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, bejelentési kérelem nyomtatványon a Tkr. 4. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:

(2)

(3)

(4) A Polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg, a jogszerű hallgatás esetét kivéve.

(5) A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.

(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.

30. § (1) A bejelentési eljárás során - rendeltetésváltozás kivételével - vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, illeszkedik-e a település kialakult, vagy kialakulandó képéhez, az épület tömegképzésében (magasság, tetőforma), arányok, anyag- és színhasználatában, az épület elhelyezése igazodik-e környezetéhez.

(2)

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

31. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendeltetésváltozási bejelentési eljárásban ezen alfejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendeltetésváltozási bejelentési eljárás során a hatóság vizsgálja, hogy a tervezett rendeltetés az országos és az Újfehértó közigazgatási területére hatályos helyi építési követelményeknek (a továbbiakban: helyi építési szabályzat) megfelelnek-e.

(3) Amennyiben a rendeltetésváltozás negatív hatású környezetterheléssel jár, a helyi építési szabályzat szerinti övezeti besorolásnak való megfelelést a fellépő környezetterhelés tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakági tervező véleményének csatolásával kell igazolni, hogy a tervezett rendeltetés az övezetben vagy az építési övezetben elhelyezhető.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakági tervező az építési övezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében a környezetterhelés csökkentése céljából feltételeket írhat elő.

(5) A helyi építési szabályzat szerinti kereskedelmi, szolgáltató terület (Gk jelű építési övezet) gazdasági területet érintő rendeltetésváltozás esetén a (3) bekezdés szerinti szakági tervezői véleményt minden esetben csatolni kell, mellyel a kérelmező igazolja, hogy a tervezett rendeltetés megvalósításával nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmény és ahhoz kapcsolódó tevékenység alakul ki.

(6) A helyi építési szabályzat szerinti ipari terület egyéb ipari terület (Ge jelű építési övezet) gazdasági területeket érintő rendeltetésváltozás a (3) bekezdés szerinti szakági tervezői véleményt minden esetben csatolni kell, mellyel a kérelmező igazolja, hogy a tervezett rendeltetés megvalósításával a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari építmény és ahhoz kapcsolódó tevékenység alakul ki.

(7) A hatóság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem szerinti rendeltetésváltozás a (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg.

31/A. § (1) Rendeltetésváltozás esetén a kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Amennyiben a tervezett új rendeltetés megvalósítása építési, vagy a 31. § (4) bekezdés szerinti tevékenységgel nem jár, illetve tervezett rendeltetés további parkoló igénnyel nem jár a meglévő rendeltetéshez képest, illetve a helyi építési szabályzat szerinti lakó- vagy településközpont területen belül lévő épület rendeltetése lakóépületre változik, abban az esetben az (1) bekezdés szerinti kérelem hatósági bizonyítvány iránti kérelemnek is minősül, melyhez ugyanúgy mellékelni kell a 7. számú melléklet szerinti dokumentumokat. Egyéb esetben a bejelentés tudomásulvételét követően kialakított rendeletetés meglétének igazolásának céljából az 5. melléklet szerinti hatósági bizonyítvány iránti kérelem formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A kérelemhez – a kérelem tárgyától függően, legalább - becsatolandó mellékleteket a 7. számú melléklet tartalmazza.

(4) A papír alapú kérelem esetén a (2) bekezdés szerinti mellékleteket két példányban kell benyújtani. A bejelentés tudomásulvételét követően egy példány tervdokumentáció záradékolásra kerül, melyet a kérelmezőnek megküld a hatóság.

(5) Amennyiben a tudomásulvételt követő egy éven belül a rendeltetésváltozást nem végzik el, illetve hatósági bizonyítványiránti kérelem nem került benyújtásra, a kiadott tudomásulvétel hatályát veszti.

31/B. § (1) Amennyiben a rendeltetésváltozás olyan építési tevékenységgel jár, mely a 28. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti bejelentéshez kötött, arra kérelmezőnek e rendelet szabályai szerint a 10. számú melléklet szerinti külön kérelmet szükséges benyújtania.

(2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez a kérelmezőnek – amennyiben a szakági tervező a 31. § (6) bekezdés szerint feltételek írt elő - csatolni kell a szakági tervező által kiadott nyilatkozatot, hogy az előírt feltételek maradéktalanul megvalósultak.

32. § (1) A településképi követelmények – rendeltetésváltozás esetén az országos, illetve a helyi építési szabályzatban foglalt követelmények – teljesítését a Polgármester ellenőrzi. A mulasztásokat tudomására jutását követően kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.

(2) A településképi követelmények, illetve a bejelentés nélküli rendeltetésváltozás esetén az országos és a helyi építési szabályzatban foglalt követelmények be nem tartása esetén a Polgármester figyelmezteti a jogkövetkezményekre a bejelentőt, és határidőt szab a határozatban foglaltak betartására. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a polgármester településképvédelmi bírságot szabhat ki a tulajdonosra, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(3) A településképvédelmi bírság összege:

33. § (1) A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, valamint a Tkr. szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az Önkormányzat részéről helyileg támogatás (a továbbiakban: Támogatás) nyújtható:

(2) Nem adható Támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, valamint szabálytalanul végeztek bármilyen – elsősorban – építési munkát.

34. § Jelen rendelet 2018. február 1-jén lép hatályba.

35. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:Újfehértó Város Képviselő-testületének Újfehértó Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 11/2010 (VII.15.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés,24. § (6) bekezdés,27. § (6) bekezdés, 31. § (6) bekezdés,35. § (5) bekezdés,38. § (3) bekezdés,53/B § (3) bekezdés, 67. §,70/A §.

(2) Jelen rendelet hatálybalépéséve az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról szóló 6/2008. (I.29.) önkormányzati rendelet alábbi rendelkezései hatályukat vesztik: