Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2018.(IX.28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2025. 11. 29

Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2018.(IX.28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2025.11.29.

Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5., 6. és 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Kecskeméti Hatósági Iroda, továbbá a 19/2017. (V.26.) önkormányzati rendelettel elfogadott Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített Partnerek, illetve Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Szociális Bizottsága, Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

A rendelet területi hatálya és alkalmazása és célja

1. § (1) A rendelet célja Kiskunhalas építészeti, városképi, környezeti értékeinek védelme, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását meghatározó települési környezet elemeinek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus alakítása.

(2) E rendelet hatálya Kiskunhalas Város közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Kiskunhalason a (2) bekezdésben meghatározott helyen építési tevékenységet végez, reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Földszínek: a természetben előforduló, nem szintetikus anyagok (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, a növényzet) jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített színárnyalatok.

2. Területi jellegű védelem: a műemléki környezet, a helyi területi védettségek, országos, vagy helyi természeti védelem (nemzeti park, természeti területek, ex lege védett területek, NATURA 2000 területek, stb.) által érintett területek.

3. Helyi területi védett településszerkezet: a Képviselő-testület által megállapított területi védelem, mely az adott terület településszerkezetére, utcahálózatára, telekszerkezetére, beépítési módjára vagy ezek együttesére terjed ki.

4. Helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége, táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor.

5. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

6. Történeti épület: 1945 előtt épült építmény.

7. Látványterv: a tervezett építmény látványrajzának a jelenlegi környezetbe illesztett látványterve, mely alkalmas a megváltozott épített környezet szemléltetésére.

8. Cégtábla (cégjelzés): kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet feltüntető tábla, illetve felirat;

9. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

10. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.

11. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

12. Más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

13. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat, melyre a lakosság engedély nélkül lakossági hirdetményt helyezhet el.

14. Információs vitrin: a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett, zárható hirdető vitrin, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat, melyen információt csak a hirdetővitrin tulajdonosának hozzájárulásával lehet elhelyezni.

15. Totemoszlop: Legfeljebb 6,0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál. A totemoszlop alaprajzi és méretét teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el.

16. Mobil megállító tábla: Szétnyitható, a talajhoz vagy burkolathoz nem rögzített, kézi erővel könnyen áthelyezhető, kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény előtt elhelyezett, annak termékét vagy szolgáltatását, ill. ezek árát hirdető 2 vagy 1 oldalas hirdetőtábla, melynek hirdetési felülete oldalanként nem haladja meg az 1 m2-t, és aminek kihelyezése csak nyitvatartási időben történik.

17. Pozitív lábazat: a felette elhelyezkedő falszakasz síkjához képest kiugró lábazat.

18. Tagozat: a homlokzat alapsíkjából kiugró nem tartószerkezeti szerepű építészeti elem (párkány, falpillér, kváderezés, szemöldökpárkány, stb.).

19. Előtető: bejáratok lefedésére épített vagy felszerelt szerkezet.

20. Védőtető: erkélyek, nyílászárók szélességi méretét meg nem haladó, az épület homlokzati síkjából legfeljebb az erkélylemez széléig kinyúló eső és nap elleni védelmet biztosító, helyszínen épített vagy előregyártott termékként felszerelt szerkezet

MÁSODIK RÉSZ

Településképi követelmények

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek területi és egyedi építészeti követelményei

3. § (1) A városképi illeszkedés érdekében a Kiskunhalasra jellemző építészeti karaktert sértő anyaghasználati megoldás, színezés nem megengedett. Sértőnek minősül minden olyan tevékenység, amely Kiskunhalas Város Településképi Arculati Kézikönyvében megfogalmazott ajánlásokkal vagy e rendelet előírásaival ellentétes.

IV. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

4. § Kiskunhalas településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben lehatárolt területek, melyek a településképi arculati kézikönyv alapján a:

a) történeti beépítésű területek,

b) mezővárosi területek,

c) alacsony intenzitású beépítéseknek az átmenő főutak menti szakaszai,

d) lakótelepek,

e) városkapuknak az átmenő főutak menti szakaszai,

figyelembevételével kerültek meghatározásra.

V. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

egyedi építészeti követelményei

5. § (1) A településképi egység érdekében követelmény az alábbi építészeti jellemzők illeszkedése:

a) a tetőidom formája, a tető hajlásszöge,

b) a tetőfelépítmények jellege, aránya,

c) a homlokzatok építészeti kialakítása,

d) a tömegképzés jellege,

e) a nyílások arányrendszere, a teljes homlokzatfelülethez való viszonya, horizontális, vagy vertikális jellege,

f) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldása.

(2) A lakóépületek nyílászáróinak cseréje esetén az eredetivel megegyező osztású nyílászáró helyezhető el kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.

(3) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit történeti épület esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni. Új építés esetén klímaberendezés közterületről látható kültéri egysége csak a homlokzat színével megegyező színű lamellával vagy ráccsal takartan helyezhető el.

(4) A (3) bekezdés szerinti berendezéseket erkéllyel rendelkező lakások esetén csak erkélyre lehet kihelyezni úgy, hogy a szomszédos lakásokat ne zavarja. Erkéllyel nem rendelkező lakások esetében a klímaberendezések a homlokzaton függőlegesen egymás alatt, ugyanazon ablakok parapet falán helyezhetők el a teljes épülethomlokzaton. Amennyiben műszakilag nem kivitelezhető az előbbi elhelyezési mód, a berendezés elhelyezhető a közterületről nem látható tetőfelületeken is.

6. § (1) Épületek tűzfalas csatlakozása esetén törekedni kell a már meglévő tűzfal takarásával kialakítani a csatlakozó épületet.

(2) Magastető utólag a 18,0 méteres homlokzatmagasságot nem meghaladó épületekre építhető.

(3) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítéseket, tagozatokat meg kell őrizni.

(4) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján lehet elvégezni. A nyílászárók és spaletták épületenként egységesen meghatározott színűek lehetnek.

7. § A tetőtér beépítésének az előírásai:

a) A tető síkjában fekvő tetőablak, fénycsatorna síkban megjelenő fénygyűjtő eleme bármelyik épület esetében létesíthető.

b) Az épület egy tetősíkján csak egyfajta tetőablak, illetve - felépítmény jelenhet meg.

c) A tetőablak elhelyezésénél igazodni kell a homlokzati nyílástengelyekhez.

8. § (1) Zöldterületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.

a) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

b) Utcafásításra javasolt fafajok: nagylevelű hárs (Tilia platiphyllos), ostorfa (Celtis occidentális), japánakác (Sophora japonica).

c) Parkoló-fásításra javasolt fafajok: magas kőris (Fraxinus excelsior), csörgőfa (Koelreuteria paniculata) és a korai juhar (Acer platanoides).

d) Az előkertek díszkertként alakítandók ki.

VI. Fejezet

Történeti beépítésű területek

9. § (1) Meg kell őrizni a terület építészeti, településképi hagyományait, jellegzetességeit, az épített környezet értékeit. Az épületek bővítését úgy kell megoldani, hogy a tervezett bővítés, átalakítás a régi épület formálásával, anyaghasználatával összhangban legyen. Új épület, épületbővítés építésekor annak illeszkedni kell a terület kialakult építészeti hagyományaihoz.

(2) Csak 35-45o hajlásszögű, vagy lapostetős épület helyezhető el; 35o-nál kisebb hajlásszögű tetővel kialakult beépítésű telken a további épületek a meglévő épületével azonos tetőhajlásszöggel, vagy lapostetővel építendők.

(3) Új építés esetén redőny csak rejtett redőnyszekrénnyel létesíthető.

(4) Közműfelújítás és -fejlesztés során a jelentős többletköltség (legalább kétszeres költséggel a felszíni vonalvezetéshez képest) nélkül földbe helyezhető közművek a terepszint alatt valósítandók meg, a felszín feletti építmények (pl. közvilágítási oszlop) típusai a városkép védelmi szempontokat is figyelembe véve választandók meg.

(5) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.

(6) A közvilágítási lámpaoszlopok a terület karakteréhez alkalmazkodó formai kialakításúak lehetnek.

(7) Magastetős történeti épületen a tetősíkban és azzal párhuzamosan elhelyezhető gépészeti berendezés (napkollektor, napelem) kizárólag a közterületről nem látható tetőfelületen létesíthető.

(8) Közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el parabola antenna, belülről megvilágított kivilágított kivitelben készülő, több betűt tartalmazó, vagy 3 m2-nél nagyobb felületű cégér és cégtábla.

(9) Közterületre néző homlokzaton legfeljebb egy db maximum 6,00 m széles, vagy legfeljebb 2 db maximum 3,10 m széles, faburkolatú, vagy drapp, illetve barnás színű fém garázsajtó és egy udvari kapu nyitható, a homlokzat hosszának ezek összesen legfeljebb a felét tehetik ki.

10. § Az építési tevékenységek részletes szabályai az anyaghasználatról:

(1) Az épületeken az alábbi anyagok alkalmazhatók:

a) Történeti épületek nyílászárói elsődlegesen fából készülhetnek, kivéve, ha az épület, építmény nyílászárói annak eredeti állapotában más anyagból voltak kialakítva. Új épület építésekor műanyag nyílászáró alkalmazása legalább a külső oldalon fa hatású laminálással ellátott kivitelben történhet. Átalakítás, felújítás esetén a tetőtéri ablakok kivételével csak az eredetivel azonos méretű, formájú és tagolású ablak helyezhető el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a külső méreteket, az eredeti szerkezeti méreteket és kiképzést, az üvegosztásokat, a homlokzati takaró- és díszítőléceket, spalettákat az eredetivel megegyező módon kell kialakítani.

b) Égéstermék elvezető csak függőleges lehet, a külső határoló falakon nem jelenhet meg.

c) Magastetőn a tetőhéjazat natúr színű pikkelyfedés, vagy korcolt fémlemez fedés lehet, kivéve, ha az épület, építmény tetőzete annak eredeti állapotában más héjazattal volt kialakítva.

d) Egy épületen csak egyféle árnyékoló jelenhet meg, egységes méretben, formában és színben. A redőnyt, reluxát, vagy egyéb árnyékoló szerkezetet a nyílászárókkal megegyező, ill. azzal harmonizáló színben kell elkészíteni.

e) Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során közterületre néző homlokzaton nem alkalmazható hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés

f) A homlokzatokon egységes színezést kell kialakítani földszínek alkalmazásával.

11. § Az építési tevékenységek részletes szabályai az utólagos hőszigetelésről:

a) Látszó faszerkezetek díszítései a hőszigetelés következtében nem tűnhetnek el.

b) Az eredeti téglaarchitektúrát a homlokzat hőszigetelésével egy időben helyettesíteni kell tégla lapkaburkolattal, vagy azonos mintázatú, színezésű és méretezésű helyszínen készített textúrával, épületenként egységesen.

c) Amennyiben a hősszigetelendő épületen pozitív lábazat volt eredetileg, akkor a homlokzat hőszigetelése esetén is pozitív lábazatot kell kialakítani.

12. § Az épületek bővítésének szabályai:

a) A bővítmény tetőidoma, homlokzati arányai, anyaghasználata, színezése az eredeti épület jellemzőivel azonos legyen.

b) Hangsúlyos tetőfelépítmény (torony, timpanon, az épület tetőszerkezetének fő tömegéből kimelkedő felépítmény) csak az eredeti állapot visszaállításával lehetséges, melyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni.

13. § A tetőtér beépítésének az előírásai:

a) Megnyitható oromfal esetén az eredeti kialakításhoz leginkább illeszkedő ablak helyezhető el.

14. § Műemléki környezetben, függetlenül annak tényleges elhelyezkedésétől, jelen rendelet történeti beépítésű területekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VII. Fejezet

Mezővárosi területek

15. § (1) Az új épületeket elsősorban magastetővel kell ellátni, a tetőgerinc irányának a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányával meg kell egyeznie, a hajlásszögnek 35-45o között kell lennie, vagy lapostetős épület helyezhető el. 35 o-nál kisebb hajlásszögű tetővel kialakult beépítésű telken a további épületek a meglévő épületével azonos tetőhajlásszöggel, vagy lapostetővel építendők.

(2) Magastetőn a tetőhéjazat natúr színű pikkelyfedés, vagy korcolt fémlemez fedés lehet, kivéve, ha az épület, építmény tetőzete annak eredeti állapotában más héjazattal volt kialakítva. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle anyag jelenhet meg.

(3) Egy épületen csak egyféle árnyékoló jelenhet meg, egységes méretben, formában és színben. Új építés esetén közterületről látszó homlokzaton redőny csak rejtett redőnyszekrénnyel létesíthető.

(4) A városkép védelme érdekében a közterületen elhelyezendő közmű-berendezések (energiaellátási és hírközlési sajátos építmények) kizárólag a terület karakteréhez alkalmazkodó, egyedi kialakítással létesíthetők.

(5) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.

16. § Az építési tevékenységek részletes szabályai az anyaghasználatról:

a) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.

b) A homlokzatokon egységes színezést kell kialakítani földszínek alkalmazásával.

VIII. Fejezet

Alacsony intenzitású beépítések

17. § (1) A területen

a) oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, ha a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 12 méternél,

b) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület átépítése esetén

a magastetős épületek fő tetőidomát az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(2) Szabadonálló, magastetős épület esetén

a) földszintes épület tetőhajlásszöge 35-47 fok között alakítható ki,

b) többszintes épület tetőhajlásszöge 30-47 fok között alakítható ki,

(3) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.

IX. Fejezet

Lakótelepek

18. § (1) Az épületek homlokzatán utólag elhelyezhető előtető, továbbá védőtető. Egy épülethomlokzaton egységesen kell kialakítani az utólagos szerkezeteket.

(2) Erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozások csak homlokzatszakaszonként egységesen végezhetők. Az épületeken a gépészeti berendezések elhelyezése csak takartan történhet az erkélyek korlátján belül. Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében csak a klímaberendezések kültéri egysége, az épület teljes magasságában ugyanazon ablak alatt elhelyezhetők, a hozzá tartozó vezetékeket belső térben kell vezetni.

(3) Lakótelepi többszintes lakóépületek homlokzatszínezése épülettömbönként összefüggő, egységes kivitelben készülhet.

X. Fejezet

Városkapuk

19. § (1) A területen az átmenő főutak melletti építési telkeken történő építés engedélyezéséhez, megelőzően településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

XI. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) Cégjelzést, cégért a környezettel összhangban kell elhelyezni.

(2) Cégjelzés, cégér csak ideiglenesen helyezhető el. A tevékenység megszűnésével, a létesítő (amennyiben a létesítő személye nem állapítható meg, abban az esetben az ingatlan tulajdonosa) kártalanítási igény nélkül köteles a cégjelzést és a cégért eltávolítani és a homlokzatot, közterületet eredeti formájában helyreállítani.

(3) A cégjelzések, cégérek épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el, a faltest eredeti állapotát meg kell őrizni, meglévő kváder, vakolat, burkolat, épület díszítő tagozat nem bontható el, legyen összhangban az épület építészeti karakterével, épületenként formáját és anyagát egységesen kell kialakítani.

(4) Cégjelzések, cégérek az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be,

(5) Cégjelzés, cégér csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(6) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(7) A cégjelzés, cégér alapterülete egyenként az 1 m2 -t nem haladhatja meg. A cégjelzés vastagsága legfeljebb 0,1 m lehet.

(8) Amennyiben az épület földszintjén, illetve az első emeletén olyan kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható, az épület földszintjének közterületről látható felületén gondoskodni kell ezen rendeltetési egységek cég- és címtábláinak elhelyezési lehetőségeiről is.

(9) A közterületen elhelyezett reklámok, reklámhordozók után – amennyiben azok az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelnek – Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használat szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletében meghatározott közterület-használati díjat kell fizetni.

XII. Fejezet

Reklám- és reklámhordozó-berendezések elhelyezésének további szabályai

21. § (1)

a) Reklám- és reklámhordozó-berendezés elhelyezése nem megengedett

aa) útpálya területén vagy útpálya felett,

ab) közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén,

ac) területi jellegű védelemmel érintett területen.

b) Reklám- és reklámhordozó-berendezés elhelyezése nem megengedett a közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utasváró pavilonokkal szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, általában világító reklámhordozó-berendezések kivételével:

ba) vasúti átjáró 150 m-es körzetében,

bb) kijelölt gyalogos átkelőhely, ill. útkereszteződéstől 15 m-en belül,

bc) közösségi közlekedési eszközök megállójától 15 m-en belül.

(3) A Városkapu területén az önálló reklám- és reklámhordozó-berendezések szerkezetei 6 m-nél magasabbak nem lehetnek, óriásplakátok nem helyezhetőek el.

(4) Az 53-as út tengelyvonalától legalább 25 m-re elhelyezett önálló reklám- és reklámhordozó-berendezések között legalább 50 m-es távolságot kell tartani. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklám-, illetve hirdetési célt is szolgáló molinó, építési védőháló, védőszövet csak az építés idejére alkalmazható, azt az építés befejezésekor a homlokzatról el kell távolítani. A molinó, építési védőháló, védőszövet felülete reklám célra legfeljebb 3 hónapig vehető igénybe, ennél hosszabban történő alkalmazását a polgármester – településképi bejelentési eljárásban – építési tevékenység időtartamára, de legfeljebb maximum 6 hónapra engedélyezheti.

(6) Közterületről 2 vagy több oldalról látható reklámhordozó-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

(7) Építmény, illetve kerítés, kerítéskapu és támfal közterületről látható felületén reklám-, illetve információ-hordozó célú falfestmények, felületképzések nem létesíthetők.

(8) Mobil megállító tábla csak ott helyezhető el, ahol a tábla és az épület homlokzata között, vagy közvetlenül a fal mellé helyezett tábla esetén a táblán túl merőlegesen legalább további 1,5 m szabad járdaszélesség marad.

(9) Nem megengedett reklám- és reklámhordozó-berendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.

(10) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.

(11) A kihelyezett reklám- és reklámhordozó-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(12) Egy adott terület vonatkozásában a polgármester által jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(13) Információs vitrin és Önkormányzati hirdetőtábla jelen rendelet 2. számú mellékletében felsorolt helyszíneken létesíthető.

(14) Totemoszlopot csak üzemanyagtöltő állomások, gépjármű márkakereskedések és 500 m2 -nél nagyobb kereskedelmi egységek esetében lehet elhelyezni.

(15) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk céljából.

(16) Kiskunhalas Város közigazgatási területén közművelődési célú hirdetőoszlopot elhelyezni nem lehet.

XIII. Fejezet

Sajátos építményfajták elhelyezésének szabályai

22. § (1) Közmű-létesítmények (pl. nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.

(2) Településképi szempontból meghatározó területen a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy - ahol rendelkezésre áll -, ott a meglévő áramhálózat felszíni vezetékeit tartó oszlopsorán vezethető, új oszlop létesítése, valamint a földkábeles hálózat közvilágítási kandeláber oszlopain történő elhelyezés nem megengedett.

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

b) Településképi szempontból meghatározó területen a közparkokban antenna nem telepíthető.

(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatok vonalas létesítményeit településképi szempontból meghatározó területen földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(5) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

23. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,

b) széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez.

(2) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető

(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.

(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.

XIV. Fejezet

Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek

a) belterületen a technológiai területek karakter területén,

b) külterületen a lakóterületeket tartalmazó karaktereken kívül bármely karakter területén

jelölhetők ki.

(2) A településképi szempontból meghatározó terület nem alkalmas a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, ezért ott ezen építmények műtárgyai és sajátos építményfajtái nem helyezhetőek el.

25. § (1) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

(2) A felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

26. § A helyi védelem alatt álló területen és a helyi védelem alatt álló természeti területen a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményeinek földfelszín feletti, látszó felületeit tilos monolit építéstechnológiával, vagy a hagyományos építőanyagokon (kő, tégla, beton, kerámia, fa, nád, üveg) kívül más építőanyag használatával létesíteni. Tetőfedések és homlokzatburkolatok esetén a korcolt fémlemez fedés megengedett. Ettől eltérő anyaghasználat (műanyag, szintetikus anyagok) csak a közterületről takart módon, vagy hagyományos építőanyaggal burkolt módon létesíthető.

HARMADIK RÉSZ

A helyi védelem

XV. Fejezet

A helyi védelem fajtái

27. § (1) A helyi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(2) A helyi területi védelem a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet), védelmére terjed ki.

(3) Helyi területi védelem alatt állnak a településképi szempontból meghatározó területek.

(4) A helyi egyedi védelem lehet

a) /1/ kategóriájú, eredetiben megtartandó épület

b) /2/ kategóriájú, jellegében megtartandó épület

c) /3/ kategóriájú, megtartandó épített elem

d) Sz köztéri szobor

e) E emlékmű, emléktábla

f) táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet

(5) Az (4) bekezdés a)- b) pontjai szerinti védelem az építményre és a hozzá tartozó földrészlet egészére kiterjed.

(6) Helyi építészeti védelmi szempontból „meglévő”-nek tekintendő a jelen jogszabály hatályba lépésekor fennálló állapot.

(7) A (4) bekezdésben felsorolt /1/, és /2/ kategórián belül „N” jelzést kaptak a listában a népies építészeti emlékek, ezek felújítása, karbantartása során a kategória szerinti szabályokon túl, csak a hagyományosan használt épületszerkezeti megoldásokat, természetes anyagokat (fa, meszelt falazat, nád vagy égetett agyag hódfarkú cserép-fedés) és színeket (pl. fehér fal, barna vagy fehér fa nyílászárók) lehet alkalmazni

XVI. Fejezet

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

28. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat rendelettel, védettségre vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezés elutasításáról határozattal dönt. A védelem alá helyezés kizárólag e rendelet módosításával történhet, melyre a Kormányrendelet szerinti véleményezési eljárást le kell folytatni.

(2) A helyi védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére hivatalból, vagy bármely szervezet, illetve állampolgár írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(3) A Polgármesterhez benyújtható, a védelem alá helyezésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,

b) a védelem rövid indoklását,

c) a védendő érték (pl.: épület, vagy építmény) helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám , helyrajzi szám, épület illetve telekrész megjelölését, tulajdonos, használó),

d) a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait (ezen anyagokat a Polgármester is elkészíttetheti, ha a benyújtott dokumentumok alátámasztja a kezdeményezés megalapozottságát),

e) a védendő érték fényképeit valamennyi jellemző építészeti elem bemutatásával,

f) valamint a kezdeményező nevét, és címét.

(4) A Polgármesterhez benyújtható, a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védett érték megnevezését, leírását, ismertetését,

b) a védett érték műszaki állapotára vonatkozó tartószerkezeti szakvéleményt

c) a védelem megszüntetésének rövid indoklását,

d) a védett érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám , helyrajzi szám, épület illetve telekrész megjelölését, tulajdonos, használó),

e) a védett érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait

f) a védett érték fényképeit valamennyi jellemző építészeti elem bemutatásával,

g) valamint a kezdeményező nevét, és címét.”

(5) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi védettség megszűnik.

29. § (1) A helyi védetté nyilvánítással és a védelem megszüntetésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal végzi el.

(2) Az előkészítés során felmerülő költségeket a kezdeményező köteles megelőlegezni. Az Önkormányzat helyi védelmet elrendelő döntését követő 15 napon belül a megelőlegezett költségeket a kezdeményező részére vissza kell téríteni.

(3) A védelem megszüntetésére irányuló eljárás költségeit a kezdeményező viseli.

(4) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni a főépítész és szükség szerint a városkép védelme érdekében tevékenykedő civil szervezet bevonásával, melyben vizsgálni kell különösen a kezdeményezés tárgyát képező épület, műtárgy építészeti és kulturális történeti értékeit, műszaki állapotát, környezeti állapotát, településszerkezeti elhelyezkedését.

(5) A védettséggel összefüggő kezdeményezés beérkezését követően a főépítész 5 napon belül megkereséssel élhet a városkép védelme érdekében tevékenykedő civil szervezet felé, melyben véleményét kéri a kezdeményezésről. A civil szervezet tájékoztató jellegű véleményét 10 napon belül közli a főépítésszel. Amennyiben a civil szervezet a megadott határidőig nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a kezdeményezést támogatja.

(6) A főépítész a rendelkezésére álló iratokból, tervdokumentációkból, véleményekből összeállított dokumentációt a kezdeményezés beérkezésétől számított 30 napon belül átadja a Polgármesternek, aki lefolytatja a Kormáynrendlet és Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének Kiskunhalas Város településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 19/2017.(V.26.) önkormányzati rendelete alapján jelen rendelet módosításának véleményezési eljárást..

(7) A helyi védelem alá helyezési illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (tulajdonos, használó, kezdeményező) értesíteni kell az alábbiak szerint:

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni,

b) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

c) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésük a helyben szokás módon való közzététellel történik.

(8) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn, vagy ha a védett érték oly mértékben sérült, hogy helyreállítása aránytalan költséggel járna.

(9) A jegyző kezdeményezi a helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése tényének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy törlését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

XVII. Fejezet

Védett értékek nyilvántartása

30. § (1) A helyi védett építményekről a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal cím szerint rendezett, naprakész elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

XVIII. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelmének feladatai

31. § (1) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) A helyi védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát, felújítását, korszerűsítését a településképi szempontok érvényesítése mellett támogatni kell.

XIX. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelmének részletes szabályai,

a helyi védett településszerkezet védelme

32. § (1) A helyi védett településszerkezet esetében meg kell őrizni:

a) a történelmileg kialakult utca-, tér- és telekszerkezetet,

b) az utcai épület telepítési helyét

c) az utca jellegzetes karakterét, térarányait,

(2) A helyi védett településszerkezetben építendő új épület vagy épületrész esetében az építési, vagy részleges bontási munka, illetve felújítás során vizsgálni kell az (1) bekezdésben meghatározott illeszkedési követelményeket, a tervezett munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy illeszkedjenek a településszerkezet településképébe. A védett településszerkezetbe való illeszkedés igazolására a 3-3 szomszédos és a szemközti telek beépítését kell vizsgálni.

(3) Helyi védett településszerkezeten belül lévő ingatlanon a nem helyi védett építmény elbontható.

XX. Fejezet

A helyi egyedi védett építmények védelme

33. § Az /1/ kategóriába sorolt, eredetiben megtartandó épületek közül az arra alkalmas épületeket örökségvédelmi hatástanulmánnyal vagy a településrendezési eszközök készítésekor, felülvizsgálatakor annak örökségvédelmi munkarészével megalapozott döntés alapján országos védelemre kell terjeszteni. Amíg az országos védelem meg nem történik, addig a következő szabályok vonatkoznak rájuk:

a) az épület nem bontható el, életveszélyessé vált műszaki állapot esetén az ott lakókat máshol kell elhelyezni, az épület megmentését azonnal meg kell kezdeni és az épületet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani;

b) felújítás során az eredetivel megegyező anyagok és szerkezeti megoldások használandók;

c) az épület homlokzatát érintő építési munka esetén a homlokzatokat részletesen bemutató, fotómellékletet kell készíteni a munkálatok megkezdése előtt;

d) az épület homlokzatát érintő építési munka csak az eredeti homlokzati állapot visszaállítására érdekében történhet;

e) közterületre néző homlokzatra csak különálló, legfeljebb 20 cm magas felirat helyezhető el a homlokzatdíszítések takarása nélkül, más felirat az emléktáblákat és az állami vagy önkormányzati intézmények címereit kivéve nem alkalmazható;

f) az épületet érintő építési, vagy rendeltetés-változás esetén az e) pontnak meg nem felelő reklámhordozót el kell távolítani;

g) homlokzati nyíláson csak a fellelhető legrégebbi homlokzati állapot szerinti külső árnyékoló (redőny vagy zsalugáter) elhelyezése megengedett.

34. § A /2/ kategóriába sorolt, jellegükben megtartandó épületekre vonatkozó szabályok:

a) épület bontása csak a védettség megszüntetését követően vagy életveszélyessé vált műszaki állapot esetén engedélyezhető, az engedélyéhez fotódokumentációt kell benyújtani, amely bemutat minden homlokzatot, az utcaképet a szomszédos épületekkel és a jellemző épületrészleteket;

b) épület bővítése ne érintse a közterület felőli homlokzatot, új utcai bejáratok és kirakatok létesítése az ablakmezők lemélyítésével oldandó meg;

c) a közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók és faltömegek ritmusát, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeit meg kell őrizni, vagy eredeti kialakításukkal megegyezően vissza kell építeni;

d) tetőtérbeépítés során a meglévő felépítményeket felhasználva kell bevilágításra használni, másodsorban tetősíkban lévő ablakok alkalmazandók, s – ha más műszaki megoldás nem lehetséges – legfeljebb egy-egy 90x120 cm névleges méretű nyílászáró beépítésére alkalmas felépítmény helyezhető el a közterületre néző homlokzat minden 5 m vetületi hosszúságú szakaszán;

e) az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (pl. kerítés, kapu, szegletkő, rács, stb.) az eredeti szituációban megőrzendők;

f) felújítás, bővítés, átalakítás esetén csak hagyományos anyag-használat alkalmazható, ilyenek: fa-, téglakerítés, fa vagy kovácsoltvas jellegű kapuzat, fa nyílászárók, falazott kémények, meszelt-vakolt fal, szilikát festékek, vas-kiegészítők, hódfarkú cserép;

h) felújítás, bővítés, átalakítás esetén a közterületről látható nyílászárók belső osztásai megtartandók;

i) felújítás, bővítés, átalakítás során nem alkalmazható műanyag reklám, fém utcai garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés, műanyag redőny;

j) közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki belülről megvilágított reklámtábla, üvegtapéta felirat a nyílászárókon nem alkalmazható;

k) közterületre néző homlokzatra az emléktáblákon és az állami vagy önkormányzati intézmények címerein kívül csak a homlokzat területének legfeljebb 10 %-át lefedő, de 3 m2-nél nem nagyobb felületű, s a homlokzatdíszeket le nem takaró, az épület rendeltetéséhez kapcsolódó reklámtábla helyezhető el;

l) közterületről látható homlokzati nyíláson csak a fellelhető legrégebbi homlokzati állapot szerinti külső árnyékoló (redőny vagy zsalugáter) elhelyezése megengedett.

m) az épület közterületről nem látható részein végzendő építési munkákra a fent nem szabályozott esetekben az általános szabályok alkalmazandók.

35. § A /3/ kategóriába sorolt helyi védettségű épített elemekre vonatkozó szabályok:

a) az épített elemek eredeti helyükön megtartandók, illetve, az őket hordozó építmény, épületrész bontása esetén az új épületbe illesztendők, vagy a helyi múzeumnak vételre felajánlandók;

b) a nyílások körüli és egyéb homlokzati vakolatdíszek a homlokzatok felújítása vagy új nyílás létesítése esetén a közterületről látható homlokzatokon az eredeti állapottal megegyező jelleggel, az új szituációhoz illesztve visszaépítendők.

c) a 3/ kategóriába sorolt védett elemet tartalmazó épület bontási dokumentációjának tartalmazni kell a védett elem részletes felmérési terveit, fotóit.

NEGYEDIK RÉSZ

Településképi támogatási rendszer

XXI. Fejezet

A településképi támogatás

36. § (1) A támogatás célja Kiskunhalas Város épített örökségének védelme, a helyi védelem alatt álló, kulturális örökség részét képező épületek felújításának elősegítése, ezzel a településkép javítása.

(2) Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében elkülönített forrást biztosít az (1) bekezdésben rögzített cél megvalósítása érdekében jogosan igényelt támogatásra. A támogatási keret összege e rendelet hatálybalépését követő évben nem lehet kevesebb 1.000.000.- Ft-nál, majd a további években az inflációs rátával növelt összegnél. Az adott költségvetési évben fel nem használt résszel a következő évi költségvetésben meghatározott keretet ki kell egészíteni.

(3) A helyi védelemben részesülő épületek felújításához nyújtható vissza nem térítendő önkormányzati támogatás pályázat útján nyerhető el. Önkormányzati tulajdonú védelemben részesülő épület felújítására a keret pályázat nélkül bármikor felhasználható.

(4) A pályázatot Kiskunhalas Város Polgármestere írja ki a költségvetési rendelet kihirdetését követő 30 napon belül, melyet az 5. melléklet szerint elkészített felhívásban helyben szokásos módon kell közzé tenni.

(5) A pályázatokat a kiírást követően az adott költségvetési év november 30. napjáig, illetve a támogatási keret kimerüléséig folyamatosan lehet benyújtani.

37. § (1) Támogatás iránti pályázatot nyújthat be az a jogi vagy magánszemély, jogi személyiség nélküli szervezet illetve társasházi közösség, akinek a tulajdonában vagy kezelésében van a rendelet 3. mellékletében szerepelő épület valamelyike.

(2) Támogatás adható a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek és a védett érték megóvására irányuló felújítási munkálatok költségeinek kiegészítéséhez az alábbi építési munkanemek körében:

a) tetőfedés felújítása, indokolt esetben cseréje

b) védett homlokzati felületen tagozatok felújítása, helyreállítása, festése

c) homlokzati nyílászárók és kapuzatok felújítása, indokolt esetben cseréje

d) utcai homlokzaton meglevő épületgépészeti és reklámszerelvények átalakítása, áthelyezése

e) utólagos vízszigetelési munkák

f) az épület állagmegóvását elősegítő nem ideiglenes munkálatok

(3) Önkormányzati támogatás iránti pályázatot a (1) bekezdés szerinti körből az épület egy vagy több tulajdonosa illetve használója nyújthatja be amennyiben a pályázaton részt nem vevő, de az ingatlannal érintett tulajdonosok a pályázat benyújtásához és az építési munkálatokhoz hozzájárulnak.

(4) A pályázónak rendelkeznie kell

a) a pályázat tárgyát képező munkálatokról szóló tervdokumentációval – amennyiben ezt egyéb jogszabály előírja

b) szükség esetén jogerős építési engedéllyel

c) a munkálatokhoz tartozó tételes költségvetéssel

(5) Nem pályázhat az, akinek az Önkormányzattal szemben fizetési hátraléka van.

(6) Pályázónak lehetővé kell tennie a kivitelezés közben az önkormányzati ellenőrzést.

(7) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a rendelet 4. mellékletében szereplő pályázati adatlapot

b) építési engedély köteles munka esetén jogerős építési engedélyt és engedélyezési tervdokumentációt

c) nem építési engedély köteles munka esetén a nem pályázó társtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát

d) munkálatokhoz tartozó tételes költségvetést

e) az épület állapotát részletesen bemutató fényképeket

(8) A pályázatot a polgármesternek címezve a főépítészhez kell benyújtani. Amennyiben a benyújtott pályázat tartalmában nem elégséges az érdemi elbíráláshoz, úgy a pályázót 15 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani.

(9) A polgármester a főépítész véleményét figyelembe véve a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt a támogatás mértékéről, a támogatási összeg nem lehet több, mint az épület védettségéből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges fenntartás mértékét meghaladó felújítási munkálatok tételes költségvetés szerinti összegének 80 % - a.

(10) A támogatás mértékéről és kifizetésének módjáról Kiskunhalas Város Önkormányzata (továbbiakban: támogató) és a támogatásban részesülő (továbbiakban: támogatott) megállapodást kötnek.

(11) Meg nem kezdett felújítás esetén támogatott köteles a munkálatok megkezdését bejelenteni. Amennyiben a bejelentés elmulasztása miatt a munka minősége nem állapítható meg a támogatás nem fizethető ki.

(12) A munkák befejezésének bejelentését követő 30 napon belül a polgármester által megbízott szakember ellenőrzi, hogy a támogatott munkákat az előírások betartásával, szakszerűen és a védettség követelményeinek megfelelően végezték-e el.

(13) Az önkormányzat a megállapodásban rögzített összegű támogatást a (12) pontban szereplő vizsgálatot végző szakértő javaslatára a támogatott munkákról szóló számlák bemutatása után fizeti ki támogatottnak.

XXII. Fejezet

A településkép védelmével összefüggő adózási kedvezmények rendszere

38. § A műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki érték, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet) karbantartásának adóévben elszámolt költsége és a kulturális örökségvédelmi célú beruházás/felújítás értékével összefüggő adókedvezmény igénybevételéhez az önkormányzat szakmai segítséget nyújt.

ÖTÖDIK RÉSZ

Településkép-érvényesítési eszközök

XXIII. Fejezet

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

39. § (1) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(3) A szakmai konzultációról a főépítész vagy munkatársa emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.

(4) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások, egyszerű bejelentések és az engedélykérelmek dokumentációjához kell csatolni.

XXIV. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

40. § Kiskunhalas Város polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően a 41. §-ban felsorolt esetekben.

XXV. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

41. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területeken tervezett építési tevékenységeknek a 40. §-ban felsorolt engedélyezési eljárásait megelőzően.

(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni továbbá – a konkrét helyszíntől és az ingatlan keretövezeti, illetve építési övezeti besorolásától függetlenül –

a) a 9,00 m-es építménymagasságú, illetve az F+2 szintes vagy azoknál magasabb új építmények, valamint az ilyen magasságot eredményező emeletráépítések, tetőtér-beépítések,

b) valamennyi 500 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes, valamint 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény,

c) a b) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó meglévő építmény rendeltetését – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt – megváltoztató,

d) helyi építészeti értékvédelem alatt álló építményt érintő, valamint

e) a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti - műszaki tervekkel kapcsolatban.

XXVI. Fejezet

A településképi véleményezés szempontjai

42. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) amennyiben volt ilyen, akkor figyelembe veszi-e a településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció során készült emlékeztető szerinti javaslatokat,

b) az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e,

c) megfelel-e jelen rendeletben foglalt kötelező előírásoknak.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén,

b) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

c) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az elvárt településképi követelményekhez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, az alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe összhangban van-e a környező utcai térfallal,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.

(4) Közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és reklámhordozó-berendezések kialakítási módjával és feltételeivel kapcsolatosan vizsgálni kell, hogy

a) milyen módon viszonyul a már megújult utcák, terek közterületi minőségéhez,

b) növényalkalmazások során figyelembe veszi-e a környező épületek rendeltetését vagy a környezetében korábban telepített növényzetet.

XXVII. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

43. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 6. melléklet szerinti kérelmet nyújtja be a Polgármesternek címezve. Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan, digitális formában, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) által biztosított elektronikus tárhelyre feltölti a papíralapú kérelem benyújtásával egyidőben.

(2) A tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti műszaki tervdokumentáció nem felel meg a tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre nem javasolja.

(3) A polgármester a településképi véleményt az önkormányzati főépítész szakmai véleménye alapján adja ki. A főépítész szakmai állásfoglalása kialakítása során kikérheti a Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület véleményét.

(4) A polgármester a településképi véleményt a papíralapú kérelem és annak mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció (mindkét dokumentum együttes) beérkezésétől számított 15 napon belül papíralapon megküldi a kérelmező részére, továbbá a véleményt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(5) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak a vonatkozó Korm. rendeletben kötelezően meghatározott munkarészeket kell tartalmaznia.

XXVIII. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

44. § A polgármester Kiskunhalas építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött 45. § -ban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban és a – a helyi adottságok figyelembevételével – a városképi illeszkedéssel követelmények érvényesítése, valamint az épített környezet rendezett és esztétikus alakítása céljából településképi bejelentési eljárást folytat le.

XXIX. Fejezet

A településképi bejelentéshez kötött eljárások

45. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) a településképi szempontból meghatározó területen belül, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet 1. melléklet 1., 2., 4., 5., 7., 11., 12. pontja szerinti, hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően, valamint,

b) Kiskunhalas közigazgatási területén a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehatásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és jelen rendeletben szereplő különös településképi követelmények érvényesítése érdekében,

c) a településképi szempontból meghatározó területen kívül jelen rendelet 3. mellékletében /1/ és /2/ kategóriában nyilvántartott, helyi egyedi védelemmel érintett épületet érintő a) pontban meghatározott építési tevékenységeket megelőzően.

46. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területeken, a két szintnél magasabb és 4 darabnál több rendeltetési egységnél többet tartalmazó épületeket érintően:

a) a meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, és színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, és a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,

b) a homlokzati erkélyeket és loggiákat érintő beavatkozások, melyek azok eredeti formáját, méretét, lehatárolását, színét és anyaghasználatát érintik, vagy teljes beépítését jelentik, továbbá az épületen elhelyezni kívánt gépészeti berendezések (különösen klíma kültéri egysége, parabola antenna, napkollektor, napelem, védőtető) építményen történő elhelyezése esetén.

47. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, a közterületen építési engedély nélkül építhető, 180 napon túl fennálló épület vagy sátor elhelyezése esetében.

XXX. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

48. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott, papíralapú, jelen rendelet 7. melléklete szerinti nyomtatványon előterjesztett bejelentésre indul. A bejelentéshez A/3 vagy A/4 formátumú, papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A bejelentéshez annak tárgyának megfelelően a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak annak tárgyának megfelelően meg kell felelnie a Korm. rendelet 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-iban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A bejelentési eljárás díjmentes.

(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(5) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(6) A (5) bekezdés szerinti hatósági határozat az építtetőt nem mentesíti az érintett közműszolgáltatókkal való egyeztetés kötelezettsége és a szolgáltatók által előírt kikötések betartása, valamint az egyéb hatósági engedélyek beszerzése alól.

(7) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(8) A rendelet hatálya alá tartozó esetekben a döntés előkészítése és kialakítása során különösen az alábbi bírálati szempontokat figyelembe kell venni a Korm. rendeletben meghatározottakon túl:

a) a telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve kialakulóban levő környező beépítési adottságokat, rendeltetésszerű használatot és a fejlesztési lehetőségeket,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan benapozását, használatát, tekintettel az övezeti besorolásra,

d) a környezeti hatások tekintetében különösen vizsgálandó, hogy a létesítés korlátozza-e a közterületek, a környező ingatlanok használhatóságát,

e) a telepítésből adódó környezeti változások (terepalakítás, csapadékvíz-elvezetés, növénytelepítés) nem terhelik-e indokolatlan mértékben a környezetet,

f) a tervezett létesítmény megfelel-e a közterület kialakult vagy tervezett használatának,

g) kedvezőtlen irányba befolyásolja-e a közterület átláthatóságát,

h) tartósan és nagymértékben gátolja-e az épített környezet esztétikai érvényesülését,

i) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához, karakteréhez.

49. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a 4. fejezet szerinti kötelezési eljárás lefolytatja.

(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében a bejelentett és tudomásul vett tevékenységtől eltérő végrehajtás esetén 15 napon belül értesíti Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt.

XXXI. Fejezet

Településképi kötelezési eljárás

50. § (1) A Polgármester a Kormányrendelet 26/E. §-a szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, településképi kötelezést bocsát ki

a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, továbbá

c) a településképi bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak

a) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása és

b) a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók, plakátok

eseteire.

(3) A Polgármester a településképi kötelezési eljárás során a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § -ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

XXXII. Fejezet

A településkép védelmi bírság mértéke, kiszabása

51. § (1) A településképi kötelezés kibocsátásával egyidejűleg az ingatlantulajdonossal szemben kiszabott településkép-védelmi bírság összege:

a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 5000 forint;

b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a településképi bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 25 000 forint.

(2) A településképi kötelezésben foglaltak megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ingatlantulajdonossal szemben közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki 1 000 000 forintig terjedő összegben.

(3) A befizetési határidő letelte után a be nem fizetett bírság ismételten kiszabható és a kötelezett mulasztása közigazgatási eljárási bírsággal sújtható.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

XXXIII. Fejezet

Hatálybaléptető rendelkezések

52. § (1) E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően kell alkalmazni.

XXXIV. Fejezet

Hatályon kívül helyező rendelkezések

53. § (1) Hatályát veszti Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi művi értékvédelemmel védett épületek és épített elemek jegyzékéről szóló 18/2003. (VII.31.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti értékek helyi védelméről szóló 9/2005. (III.02.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 11/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete.

(4) Hatályát veszti Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról szóló 40/2017. (XII.1.) önkormányzati rendelete.

(5) Hatályát veszti Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 41/2017. (XII.1.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 22/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

2. melléklet a 22/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati hirdetőtábla elhelyezésének helyszínei:
4660/49 hrsz (Kanizsa tér)
4745/3 hrsz (Bercsényi utca)
2252 hrsz (Semmelweis tér)
Információs vitrin elhelyezésére szolgáló területek
4889 hrsz (Szövetség tér)
40451/1 hrsz (Kopolyai út)
1904 hrsz (Kölcsey utca)
2252 hrsz (Semmelweis tér)
222/18 hrsz (Bem utca)
4745/6 hrsz (Kossuth utca)
4579 hrsz (Szabadkai út)
7659 hrsz (Nagy Szeder István utca)
2567 hrsz (Szász Károly utca)
1815/62 hrsz (Esze Tamás lakótelep)
6273 hrsz (Jókai utca)
4708/7 hrsz (Hősök ligete)
2248 hrsz (Május 1. tér)
124 hrsz (Bajcsy-Zsilinszky utca)

3. melléklet a 22/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelethez1

Helyi egyedi védelem alatt álló elemek

É p ü l e t e k

Kategória

N/Sz/E/Ép

Cím

Név

Védett elem

Hrsz

1

Ép

Alkotmány u. 4.

Babó ház

3887/2

1

Ép

Alsószállás

Alsószállási pusztai iskola

1

Ép

Avar. u. 10.

főépület

191

1/N

N

Avar. u. 10.

melléképület

191

1

Ép

Dózsa Gy. u. 1.

Darányi ház

2566

1

Ép

Eötvös u. 2.

MABI bérház

7

1

Ép

Eötvös u. 20.

48-as kör

19

1

Ép

Gimnázium u.

Villanytelep

4681

1

Ép

Kisfaludy u. 87.

1941/1

1

Ép

Köztársaság u. 4.

Gyárfás ház

4651

1

Ép

Régi ref. temető

Baki család sírkápolnája

4735/2

1

Ép

Révész Gy. u. 10.

Pázsit ház, Darányi ház

3936

1

Ép

Római Katolikus temető

Babenyecz család sírkápolnája

5160

1

Ép

Szabadság tér 6.

Felsővárosi Ált. Iskola

372

1

Ép

Szent György tér 9.

Gyugel ház

4505

1

Ép

Szent Imre u. 14.

Római Katolikus plébánia

4582

1

Ép

Szentháromság tér 9.

4553

1

Ép

Téglagyár

40742

1

Ép

Vörösmarty u. 64.

2045

2

Ép

Ady E. u. 16.

3675

2

Ép

Ady E. u. 1-Szász K. u. 4.

Pázsit ház

3658,3659

2

Ép

Ady E. u. 21.

3694

2

Ép

Ady E. u. 4.

Pázsit ház

3665

2

Ép

Ady E. u. 7.

Zsótér ház

3654

2

Ép

Alkotmány u. 6.

3886

2

Ép

Állomás u. 6.

Wiegand villa

4747

2

Ép

Arany J. u. 17.

5004

2

Ép

Arany J. u. 21.

5002

2

Ép

Árpád u. 12.

Molnár ház

4839

2

Ép

Árpád u. 22.

Krammer ház

5102

2

Ép

Árpád u. 3.

4618

2

Ép

Árpád u. 41.

Katolikus kántorlakás

4595

2

Ép

Árpád u. 4.

Polgárház

4834

2

Ép

Árpád u. 41.

4581

2

Ép

Árpád u. 6.

4835

2

Ép

Attila u. 6.

299

2

Ép

Bajcsy Zs. u. 18.

114

2

Ép

Bajcsy-Zs. u. 22.

112

2

Ép

Bajcsy-Zs. u. 7.

325

2

Ép

Batthyány u. 6.

5098

2

Ép

Béke u. 4.

3928

2

Ép

Béke u. 5.

Zilah ház

3688

2

Ép

Bethlen G. tér 1.

Fekete ház

4669/4

2

Ép

Bethlen G. tér 6.

Gazdasági bank

143

2

Ép

Sétáló u. 8.

Úri Kaszinó

4660

2

Ép

Csillag u. 11.

3825

2

Ép

Dékány Á. u. 6.-8.

Schneider villa

4763

2

Ép

Dékány Á. u. 9.

4780

2

Ép

Eötvös u. 19.

133

2

Ép

Eötvös u. 4.

Gazdasági Egyesület épülete

8

2

Ép

Thúry J.. u. 6.

Tóth féle bérház

171

2

Ép

Thúry J. u. 8.

Református Internátus

173

2

Ép

Hajnal u. 5.

4837

2

Ép

Harangos tér 2.

4048

2

Ép

Hársfa u. 1.

441

2

Ép

Hősök tere 5.

Weisz ház

6

2

Ép

Hunyadi u. 1.

3587

2

Ép

Hunyadi u. 12.

3802

2

Ép

Hunyadi u. 16.

3805

2

Ép

Hunyadi u. 30.

4014

2

Ép

Huszár u. 7.

4000

2

Ép

Jókai u. 39.

2081

2

Ép

Jókai u. 4.

Skribanek ház

2162

2

Ép

Jókai u. 61.

2101

2

Ép

József A. u. 21.

4131

2

Ép

József A. u. 5.

4092

2

Ép

Kálvin tér 2.

3940

2

Ép

Kárpát u. 20.

Gazdasági malom

745

2

Ép

Katona J. u. 8.

4779/1

2

Ép

Kígyó u. 5.

3673

2

Ép

Kisfaludy u. 113.

1964

2

Ép

Kisfaludy u. 60.

2033

2

Ép

Kisfaludy u. 64.

2029

2

Ép

Kmeth S. u. 16.

309

2

Ép

Kmeth S. u. 21.

269

2

Ép

Kossuth L. u. 1.

Takarékpénztár

4641

2

Ép

Kossuth L. u. 2.

Árvay bérház

4660

2

Ép

Kossuth L. u. 14.

Református Gimnázium

4673

2

Ép

Kossuth L. u. 21.

Babó villa

4816

2

Ép

Kossuth L. u. 35.

Schneider villa

4768/2

2

Ép

Kossuth L. u. 37.

Schneider villa

4767

2

Ép / N

Kölcsey u. 22. / Ág u.

Molnárház

1048

2

Ép

Köztársaság u. 7.

Gyárfás ház

3667

2

Ép

Köztársaság u. 8.

4657/2

2

Ép

Lovag u. 15.

3832

2

Ép

Május 1. tér 2.

Kocsis ház

2254

2

Ép

Nyárfa u. 3.

3901

2

Ép

Nyíl u. 2.

2281

2

Ép

Ősök tere 1.

3693

2

Ép

Ősök tere 2.

Szathmáry ház

3915

2

Ép

Ősz u. 15.

4516

2

Ép

Dr. Nagy Mór u. 11.

4877

2

Ép

Dr. Nagy Mór. u. 30-32.

Egyed Izsák ház

4803/1

2

Ép

Dr. Nagy Mór. u. 7.

4875

2

Ép

Dr. Nagy Mór u. 9.

4876

2

Ép

Petőfi S. u. 1.

Izraelita hitközség háza

3924

2

Ép

Petőfi S. u. 11.

3939

2

Ép

Petőfi S. u. 14.

Kohn ház, Nagykálózi ház

4570/2

2

Ép

Petőfi S. u. 15.

3946

2

Ép

Petőfi S. u. 17.

3952

2

Ép

Petőfi S. u. 38.

4105

2

Ép

Petőfi S. u. 46.

4144

2

Ép

Petőfi S. u. 7.-9.

Ipartestület székháza

3935

2

Ép

Posta u. 2.

29

2

Ép

Posta u. 3.

Gazdaház

25

2

Ép

Posta u. 4.

73

2

Ép

Révész Gy. u. 5.

3918

2

Ép

Rózsa tér 1.

456

2

Ép

Szabadkai út 2.

5113

2

Ép

Szabadkai út 6.

5117

2

Ép

Szabadkai út 7.

Alsóvárosi iskola

4470/1

2

Ép

Szabadkai út. 1.

4521

2

Ép

Szabadság tér 3.

Felsővárosi óvoda

2170

2

Ép

Szabadság tér 7.

Paczolay ház

354

2

Ép

Szántó Kovács u. 8.

4473

2

Ép

Szász K. u. 10/A

Polgárház

3650

2

Ép

Szász K. u. 12.

Polgárház

3648

2

Ép

Szász K. u. 27.

2609

2

Ép

Szász K. u. 33.

Bibó-Szász kúria

2612/5

2

Ép

Szász K. u. 4. - Ady E. u. 1.

3685,3659

2

Ép

Szász K. u. 8.

Polgárház

3652

2

Ép

Szász K. u. 9.

Polgárház

2563

2

Ép

Szathmári S. u. 2.

Ref. kör

71

2

Ép

Széchenyi u. 17.

605

2

Ép

Széchenyi u. 21.

599

2

Ép

Széchenyi u. 65.

1723

2

Ép

Széchenyi u. 9.

616

2

Ép

Szent Imre u. 1.

Zilah ház

4575

2

Ép

Szent Imre u. 5.

4563

2

Ép

Szent Imre u. 6.

Polgárház

4587

2

Ép

Szentháromság tér 6.

4556

2

Ép

Szilády Á. u. 10.

2235

2

Ép

Szilády Á. u. 13.

30

2

Ép

Szilády Á. u. 15.

31

2

Ép

Szilády Á. u. 16.

Rupnik ház

2231

2

Ép

Szilády Á. u. 17.

Péter-Monszpart ház

32

2

Ép

Szilády Á. u. 18.

2229/1

2

Ép

Szilády Á. u. 19.

Adóhivatal

33

2

Ép

Szilády Á. u. 2.

Ref. leányiskola

2243

2

Ép

Szilády Á. u. 22.

2222

2

Ép

Szilády Á. u. 26.

2218

2

Ép

Szilády Á. u. 27.

Dobozy ház

37

2

Ép

Szilády Á. u. 29.

Rocsek ház

39

2

Ép

Szilády Á. u. 3.

9

2

Ép

Szilády Á. u. 34.

2288

2

Ép

Szövetség tér 1.

Harnoi ház

4789

2

Ép

Szövetség tér 8.-10.

Szanyi ház, Babó ház

4885,4886

2

Ép

Tábor u. 1.-Arany J. u. 9.

5031,5032

2

Ép

Táncsics u. 5.

Polgárház

4663

2

Ép

Tanya kocsimúzeummal

Tanya kocsimúzeummal-Latabár ház

0651/3

2

Ép

Thorma J. u. 3.

48

2

Ép

Tó u. 14.

4224

2

Ép

Vajda u. 2.

Brinkus ház

3602/1,3602/2

2

Ép

Vasút u. 2.

Schneider cég óvodája

4758

2

Ép

Vasút u. 3.

4901

2

Ép

Vihar u. 1.

3850

2

Ép

Vörösmarty u. 32.

411

2

Ép

Vörösmarty u. 52.

388

2

Ép

Vörösmarty u. 60.

2038

2

Ép

Vörösmarty u. 62.

2044

2

Ép

Bogárzó külterület

Bogárzói iskola

0352

2

Ép

Rekettye külterület

Rekettyei I. sz. iskola

0466/2

2

Ép

Rekettye külterület

Rekettyei II. sz. iskola

0417/22

2

Ép

Inoka külterület

Inokai iskola

0160/11

2

Ép

Lovasbázis

Legénységi épület

2

Ép

Felsőkistelek

Tuba tanya

0651/4

2

Ép

Felsőszállás 142.

0701/6

2

Ép

Felsőszállás 29.

Iskola

0658/74

2

Ép

Felsőszállás

Maján ház

0431/10

2

Ép

Rekettye 103.

0420/22

2

Ép

Felsőöregszőlők 62.

Tanyai épületegyüttes

42673

2

Ép

Bogárzó

0350/4

2

Ép

Füzes puszta

018/8

3

Ép

Alkotmány u. 2/B

Ablak, veranda, kerítés

3885

3

Ép

Arany J. u. 19.

ablakok

5003

3

Ép

Bajcsy-Zs. u. 29.

kerítés

343

3

Ép

Csillag u. 1.

oromzat

3820

3

Ép

Dékány Á. u. 19.

faoszlop, veranda

4787

3

Ép

Dugonics u. 21.

utcai homlokzat deszkaoromzata

4234

3

Ép

Harangos tér 7.

oromzat

4043

3

Ép

Hattyú u. 20.

veranda, kerítés

4063

3

Ép

Kmeth S. u. 2.

homlokzatdíszek

126

3

Ép

Kossuth L. u. 8.

Kohn ház

vasoszlop

4662

3

Ép

Szentháromság tér 8.

fedés, bejárat

4554

3

Ép

Zrínyi u. 25.

ablak, oromzat, fedés

1879

3

Ép

Kisfaludy u. 54.

Kisfaludy utcai homlokzat

484

3

Ép

Kossuth u. 13.

Berki ház

homlokzati vakolatdíszek

4621

3

Ép

Szilády Á. u. 5-7.

utcai homlokzat északi traktusa, bejárati kialakítás, nyíláskeretező motívumok, erkély

12

3

Ép

Vörösmarty u. 42.

Vörösmarty utcai homl.

396

3

Ép

Köztársaság u. 2.

Kolozsváry ház, Múzeum

közterületi határon álló homlokzatok

4652

M ű a l k o t á s o k

Kategória

N/Sz/E/Ép

Cím

Név

Alkotó

Tulajdonos

3

E

Gimnázium u.

100 éves a villamosítás emléktábla

Elektrotecnikai Egyesület

3

E

Városháza

1848-as centenáriumi emléktábla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Thorma János Múzeum

1848-as jubileumi emléktábla

Szanyi Béla

Thorma János Múzeum

3

E

Városháza

1848-as jubileumi emléktábla

Szanyi Béla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Keceli út 246.-248.

1919-es mártírok emléktáblája

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Városháza

56-os forradalom 50 éves évfordulója

Szalai József - Papp Csaba

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Bethlen G. tér

56-os kettős kopjafa

Kosza István-Székely Tibor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Városháza

56-os sortűz áldozatai emléktábla

Kindl Sándor

Szélkiáltó Egyesület

3

E

Vasútállomás

A fasiszta terror áldozatainak emléktáblája

Csábi László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Szilády Gimn. előcsarnoka

A gimnázium hősi halottjai

Stepanek Ernő-Seenger Béla

Szilády Áron Ref. Gimnázuim

3

E

Szilády Gimnázium

A II. világháború és az 56-os forr. áld.

Tömör János

Református Egyház

3

E

Református templom

A ref. templom 175. évfordulója

ifj. Szanyi Béla

Református Egyház

3

E

Szilády Gimn. előcsarnoka

A tanárok tiszteletére emléktábla

Református Egyház

3

E

Városháza főbejárat

A városháza építésének emléktáblája

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Zsinagóga

A zsinagóga építésének emléktáblája

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Zsinagóga

Adományozók emléktáblája

Csábi László

Izraelita Hitközség

3

Sz

Sóstó

Árpád kori falu jeloszlopa

Csák Attila-Babud László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Katolikus temető

Babenyecz kápolna emléktábla

Szanyi Béla

Katolikus Egyház

3

E

Katolikus templom

Baranyi László emléktála

Gulyás József

Katolikus Egyház

3

E

Vasútállomás

Baross Gábor emléktábla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Sétáló u. 1.

Batthyány Lajos-Aradi vértanúk emlékműve

Bartos Endre-Csák Attila

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Bibó István Gimn.

Bibó István emléktábla

Molnár Jenő-ifj. Szanyi Béla

Bibó István Gimnázium

3

E

Zsinagóga

Bleier Mór emléktábla

Csábi László

Izraelita Hitközség

3

E

Bocskai utca

Bocskai emléktábla

Rácz Fodor Katalin

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Katolikus templom

Boskó Vilmos emléktábla

Szanyi Béla

Katolikus Egyház

3

Sz

Kussuth L. u.

Búsuló kuruc

Damkó József

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kossuth L. u. 37/A

Csipkevarró

Barth-Mozer-Kuminka

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Református templom

Csokonai emléktábla

Molnár Jenő

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Szilády Gimn. előcsarnoka

Eltávolított tanárok emléktáblája

Református Egyház

3

Sz

Alsószállás

Emlékkereszt

Kovács L.

Katolikus Egyház

3

Sz

Zsana I. ker.

Emlékkereszt

3

Sz

Felsőszállási iskola

Emlékkereszt

Vili Gábor

3

E

Sóstói csárda

Emléktábla a csárda bővítéséről

3

E

Fazekas M. u. 1.

Emléktábla a lovasoknak

ifj. Szanyi Béla

3

E

Református templom

Emléktábla a templom építéséről 1.

Református Egyház

3

E

Református templom

Emléktábla a templom építéséről 2.

Református Egyház

3

Sz

Csipkeház

Erzsébet királynő szobra

Nagy Kálmán

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Semmelweis tér

Európa elrablása

Heinrich Schreiber

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kölcsey u.

Európa hinta

Andrzej Szarek

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Semmelweis tér

Európa kút

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Felsőszállás

Felsőszállási iskola emlékoszlop

Pálosi Mihály

3

Sz

Szent Imre u.

Feszület Máriával

Katolikus Egyház

3

E

Kuruc vitézek tere 35.

Földgáz-bekötés emléktábla

Szanyi Béla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kossuth u. 37/a

Fridrich Lajos mellszobra

Rácz Fodor Katalin

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Szabadság tér

Gábor Áron mellszobra

Szikszai Gyula

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Szabadság tér

Gábor Áron tüzérezred emlékműve

Babud László-Duffek Tivadar

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Bethlen G. tér

Garbai emléktála

Szanyi Béla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Bethlen G. tér

Garbai Sándor mellszobra

Kalló Viktor-Skoda Lajos

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Bocskai u.

Gömb szökőkút

Mihály Gábor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Köztársaság u. 4.

Gyárfás István emléktábla

Malisák László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kossuth u. 37/a

Gyárfás István mellszobra

Rácz Fodor Katalin

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Felsővárosi Ált. Isk.

Halas a hatalmas emlékfal

Rajnai Gabriella-Mester Sándor

Felsővárosi Általános Iskola

3

Sz

Fazekas M: Ált. Isk.

Halasi Csipke

Nyírő Gyula

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Kossuth L. u. 6.

Halasi Földmunkás Szervezetek emléktáblája

Malisák László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Thorma János Múzeum

Halasi Múzeum emléktábla

Zalatnay-Fritz-ifj.Szanyi

Thorma János Múzeum

3

Sz

Semmelweis Kórház

Halasi Vénusz

Péter Zsuzsa

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Molnár u. 6.

Halasi Vörös Újság emléktábla

Malisák László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Zsinagóga

Halasról elszármazott zsidó mártírok

Csábi László

Izraelita Hitközség

3

Sz

Semmelweis tér

Három tavasz emlékmű

Kerényi József

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Kiskunhalas-Tázlár határa

Határkő 2006

Halász Balázs - Vili Gábor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Kiskunhalas-Harkakötöny

Határkő 2007 (Balog hegy)

Halász Balázs - Vili Gábor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Kiskunhalas-Pirtó határa

Határkő 2008

Halász Balázs - Vili Gábor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kossuth L. u. 25.-27.

Hild emlékoszlop

Benedek György

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Semmelweis tér

Hírnök

Marton László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Bethlen G. tér

Hollók

Barth Károly-Kuminka István

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Szilády Gimn. előcsarnoka

Honfoglalás, államalapítás, kereszténység

Református Egyház

3

E

Bibó István Gimn.

Horváth István emléktábla

Szanyi Béla

Bibó István Gimnázium

3

Sz

Hősök tere

Hősök szobra ( I. vh. )

Szentgyörgyi István-Hikisch Rezső

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Fazekas M. u. 1.

Huszárló

Gulyás József

3

E

Zsinagóga

I. világháborús hősi halottak emléktáblája

Izraelita Hitközség

3

E

Bethlen G. tér

Idősek nemzetközi éve emléktábla

ifj. Szanyi Béla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kossuth L. u. 39.

II. Rákóczi Ferenc mellszobra

Andreas Papachristos

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Zsinagóga

II. világháborúban elesett halasi zsidók 1.

Csábi László

Izraelita Hitközség

3

E

Zsinagóga

II. világháborúban elesett halasi zsidók 2.

Csábi László

Izraelita Hitközség

3

Sz

Hősök tere

II. világháborús emlékmű

Pogány Gábor Benő

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Bibó István Gimn.

Iskola-jelző tábla

Molnár Jenő-ifj. Szanyi Béla

Bibó István Gimnázium

3

Sz

Szentháromság tér

Kálvária szoborcsoport

Katolikus Egyház

3

Sz

Felsővárosi Ált. Isk.

Kamasz Radnóti

Melocco Miklós

Felsővárosi Ált. Isk.

3

Sz

Kölcsey u.

Kanizsai út menti kereszt

Tóth Vilmos,Valkai Zoltán,Pósa Károly

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Köztársaság u. 8.

Kisdedóvó emléktábla

Malisák László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Szilády Gimnázium

Kiskun Tudomány

Szebényi Imre

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kölcsey u.

Kopjafa

Szőcs Levente

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Majsai út 2.

Kopjafa az elhunyt igazgatóknak

Orbán Balázs

II. Rákószi F. Mg. Szakközépisk.

3

Sz

Bajza u. 14.

Kopjafa Fáy Andrásnak

Barabás Nándor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

ÁMK előtér

Kós Károly mellszobra

ifj. Kós Károly

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kosusth L. u.

Kossuth Lajos dombormű

Margó Ede-Csák Attila

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Katolikus temető

Kőkereszt feszület

Kiss József

Katolikus Egyház

3

E

Kosusth L. u.

Kuruc emléktábla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Baky-kastély

Lakatos Vince emléktábla

Malisák László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Városi Könyvtár

Madaras lány

Simon Ferenc

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Szent Imre u.

Mária kis Jézussal

Katolikus Egyház

3

Sz

Csipkeház

Markovits Mária dombormű

Kucs Béla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Szövetség tér

Martonosi Pál emléktábla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Köztársaság u. 2.

Menekülő

Sámuel Kornél

Magyar Nemzeti Galéria

3

Sz

Református parókia

Milleneumi kopjafa

Kosza István

Református Egyház

3

Sz

ÁMK előtér

Munkácsy Mihály

Pátzay Pál

Magyar Nemzeti Galéria

3

Sz

Zeneiskola

Munkás paraszt szövetség

Vass Károly

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Szathmáry S. u. 18.

Nagy Czirok László emléktábla

Malisák László

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Thorma János Múzeum

Nagy Czirok László emléktábla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Csipke Hotel

Nagy Szeder István emléktábla

Szanyi Béla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Thorma János Múzeum

Nagy Szeder István emléktábla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Köztársaság u. 2.

Női akt

Szamovolszky Ödön

Magyar Nemzeti Galéria

3

Sz

Hősök ligete

Nöi lovas szobor

Szabó Iván

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Hősök tere

Országzászló emlékmű

Falusi Mihály-Gulyás Józef

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kölcsey u.

Partnerség

Heinrich Schreiber

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Református Imaház

Petőfi Sándor szobra

Mihály Gábor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Református Imaház

Református Egyház címere

Darányi Dénes

Református Egyház

3

E

Hősök tere 2.

Református Imaház emléktábla

Szanyi Béla

Református Egyház

3

Sz

Semmelweis Kórház

Semmelweis Ignác dombormű

Humenyánszky Jolán

Városi Kórház

3

Sz

Csipkeház

Stepanek Ernő dombormű

Molnár Jenő

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Csipkeház

Stepanek Ernő emléktábla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Zsinagóga

Susman Sofer emléktábla

Izraelita Hitközség

3

E

Szász Károly u. 33.

Szász Károly emléktábla

Kannás Lajos

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Kossuth L. u. 15/B

Szent Erzsébet emléktábla

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Mártírok u. 23.

Szent László

Wolford László

Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság

3

Sz

Szent Imre u.

Szentháromság szobor

Katolikus Egyház

3

Sz

Szilády Gimnázium

Szilády Áron dombormű

Szebényi Imre

Református Egyház

3

E

Szilády Gimnázium

Szilády Áron emléktábla

Szanyi Béla

3

Sz

Szilády Á. u.

Szilády Áron mellszobra

Szentgyörgyi István

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskolája

Szűts József mellszobra

Búza Barna

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Keceli út

Tanácsköztársaság emlékmű

Buda István

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Katolikus temető

Temetői feszület

Katolikus Egyház

3

Sz

Köztársaság u. 2.

Thorma János dombormű

Búza Barna

Thorma János Múzeum

3

Sz

Bocskai u. 11.-12.

Thorma János mellszobra

Mozer Ilona

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Sétáló u. 1.

Thorma János szobor

Szabó Vera

Thorma János Múzeum

3

Sz

Szilády Gimn. udvara

Thúry József kopjafa

Szilády Áron Ref. Gimn.

3

Sz

Kosusth u. 37/a

Tormássy János mellszobra

Fritz Mihály

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Felsőkistelek

Útszéli kereszt

3

Sz

Nyírfa utca

Ülő nő

Veszprémi Imre

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Mátyás tér 4.

Villanytelep emléktábla

Rácz Fodor Katalin

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

E

Szabadság tér

Paczolay emléktábla

3

Sz

Városi Könyvtár

Bartók Béla

Kalló Viktor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Fejérföld u.

Kun őseink emlékére

Győrfi Sándor

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Csetényi park

Kun Madonna

Szalai József

Kiskunhalas Város Önkormányzata

3

Sz

Hősök tere

Nagy-Szeder István mellszobra

Györgyi

Kiskunhalas Város Önkormányzata

4. melléklet a 22/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelethez

PÁLYÁZATI ADATLAP
védett épület felújításához önkormányzati támogatás igénylése

1. A támogatást igénylő

neve:………………………………………………….

címe: ………………………………………………….

telefonszáma: ………………………………………………….

adóazonosító jele:

támogatás átutalása esetén bankszámla száma:

-

Azonosító: / (Hivatal tölti ki)

2. A felújítandó épület

címe:……………………………………………………………………………

helyrajzi száma:…………………………………………

jellege:…………………………………………………….

a használat jogcíme:

- tulajdonos

- bérlő

- kezelő

- egyéb………………..

3. A felújítás jellege:

- teljes homlokzati felújítás

- tetőfedés felújítása / cseréje

- védett homlokzati felületen tagozatok felújítása / helyreállítása / festése

- homlokzati nyílászárók / kapuzatok felújítása / cseréje

- utcai homlokzaton meglevő épületgépészeti és reklámszerelvények

átalakítása / áthelyezése

- utólagos vízszigetelési munkák

- az épület állagmegóvását elősegítő nem ideiglenes munkálatok, ezek leírása……………………………………………………………………………..

- egyéb……………………………………………………………………………..

4. Mellékletek:

- pályázati adatlap

- jogerős építési engedély és engedélyezési tervdokumentáció

- nem pályázó társtulajdonos hozzájáruló nyilatkozata

- munkálatokhoz tartozó tételes költségvetés

- fénykép-dokumentáció

5. Igényelt támogatás összege:…………………………

6. Nyilatkozatok:

1. Kijelentem, hogy az önkormányzattal szemben fizetési hátralékom nincs.

2. Hozzájárulok ahhoz, hogy a támogatott munkálatok végzése során az önkormányzat a munkaterületen ellenőrzést végezzen.

Kiskunhalas, 200.... ……………………hó ……

………………………………….

pályázó

5. melléklet a 22/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelethez

Pályázati kiírás
Kiskunhalas Város Polgármestere Kiskunhalas Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló rendelete alapján pályázatot hirdet helyi védelemben részesülő épületek felújításának támogatására.
Pályázni lehet az épület védettségéből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges fenntartás mértékét meghaladó, a védett érték megóvására irányuló felújítási munkálatok költségeinek kiegészítéséhez az alábbi építési munkanemek körében:
- tetőfedés felújítása, indokolt esetben cseréje
- védett homlokzati felületen tagozatok felújítása, helyreállítása, festése
- homlokzati nyílászárók és kapuzatok felújítása, indokolt esetben cseréje
- utcai homlokzaton meglevő épületgépészeti és reklámszerelvények átalakítása, áthelyezése
- utólagos vízszigetelési munkák
- az épület állagmegóvását elősegítő nem ideiglenes munkálatok
Pályázatot nyújthat be az a jogi vagy magánszemély, jogi személyiség nélküli szervezet illetve társasházi közösség, akinek a tulajdonában vagy kezelésében van Kiskunhalas Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló rendeletének 3. mellékletében szerepelő helyi védettségű épület valamelyike.
A pályázatnak tartalmaznia kell:
- pályázati adatlapot
- építési engedély köteles munka esetén jogerős építési engedélyt és engedélyezési tervdokumentációt
- nem építési engedély köteles munka esetén a nem pályázó társtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát
- munkálatokhoz tartozó tételes költségvetést
- az épület állapotát részletesen bemutató fényképeket
A pályázatot a polgármesternek címezve a főépítészhez kell benyújtani, a pályázatok benyújtásának határideje november 30. Támogatás a költségvetési keret kimerüléséig adható.
Nem pályázhat az, akinek az önkormányzattal szemben fizetési hátraléka van.

6. melléklet a 22/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM
Kiskunhalas Város Önkormányzat polgármestere településképi véleményezési eljárásához

Kérelmező
(építtető)

Név:

Értesítési cím:

Telefonszám:

Felelős tervező

Név:

Tervezési jogosultságának száma:

Értesítési cím: (tervezőiroda neve, címe)

Telefonszám/fax száma:

A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység

Helye, az érintett telek helyrajzi száma:

Tárgya, rövid leírása:

Rendeltetés meghatározása:

ÉTDR azonosító:

A kérelem mellékletét képező tervdokumentációra vonatkozóan:

Előzmények:

Tervvel kapcsolatos előzmények (tervtanácsi vagy településképi vélemények, hatósági engedélyek, korábbi tervek, stb.):

Dátum: Kiskunhalas,,……….év………………. hónap…………….. nap.
_________________________
Kérelmező aláírása

7. melléklet a 22/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelethez

K É R E L E M
településképi bejelentési eljárás lefolytatására

1. Kérelemmel érintett ingatlan címe:

utca, hsz............................................................................... hrsz............................................

egyéb helyszínazonosító leírás.................................................................................................

…...................................................................................................(közterületi reklám esetén)

2. Kérelmező(k):

név...........................................................................................................................................

cím..........................................................................................................................................

tel........................................... e-mail.......................................................................................

adószám............................................bankszámlaszám............................................................

(telefonszám és e-mail cím megadása nem kötelező)

3. Bejelentett tevékenység: (pl.: reklámelhelyezés)

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

4. Mellékletek:

műszaki leírás

helyszínrajz

nyilatkozat közműszolgáltatókkal történő egyeztetésről

homlokzati rajzok (épületre, építményre történő elhelyezés esetén)

látványtervek vagy fotómontázs

tulajdonosi hozzájárulás (ha a kérelmező és a tulajdonos személye eltérő)

5. Kérelem:

Alulírott 2. pont szerinti kérelmező(k) kérem az 1. pont szerinti területet érintő, 3. pont szerinti tervezett tevékenység tudomásul vételét és erről igazolás kiadását.

Kelt: …................................., 20......., …..................... hó ….....nap

_______________________________________

Kérelmező(k) aláírása (bélyegzője)

1

A rendelet 3.mellékletét a 17/2020. (VI.29.) önk.rend. módosította. Hatályos: 2020. június 30-tól A 3. melléklet a Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.