község képviselő testületének 23/2018 (XI.28.) önkormányzati rendelete

Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2018.(XI.28.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről

Hatályos: 2018. 11. 28- 2023. 05. 10

község képviselő testületének 23/2018 (XI.28.) önkormányzati rendelete

Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2018.(XI.28.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről

Hatályos: 2018. 11. 28- 2023. 05. 10

Nagytarcsa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontja, 115. § (3) bekezdésében, 132 § (4) bekezdés d) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 29. §-a (1) és (2) bekezdése, 148. § (5) bekezdésében, 151. § (3) bekezdésében, 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Szociális szolgáltatások formái és igénybevétele

1. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekjóléti alapellátások biztosításáról az önkormányzat e feladatokra létrehozott, illetve ezek ellátásában közreműködő intézménye útján gondoskodik. A szociális és gyermekjóléti alapellátást végző, illetve abban közreműködő intézmények feladatukat az alapító okiratukban és a szervezeti és működési szabályzatukban, valamint szakmai programjukban foglaltak szerint látják el.

(1a) Az önkormányzat a család és gyermekjóléti szolgáltatást, szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtás feladatait a Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálat működtetésével látja el, melynek címe: 2142 Nagytarcsa, Zrínyi u. 38. szám.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Nagytarcsa Község közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

3. § Szociális szolgáltatások formái:

a) Étkeztetés

b) Család és gyermekjóléti szolgáltatás

c) Házi segítségnyújtás

4. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének kérelmére történik.

(2) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmeket az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.

(4) Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt.

(5) Az intézményvezető a megállapodást módosíthatja, ha:

a) az ellátás időtartamát az ellátott vagy törvényes képviselője módosítani kívánja,

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, illetve köre megváltozik;

c) ha a személyi térítési díj megállapítására, illetve fizetésére vonatkozó szabályok megváltoznak.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik az Szt. 100. §-ában meghatározottakon túl:

a) az igénylő, illetve törvényes képviselőjének kezdeményezésére;

b) a rászorultság körülményeinek megváltozásával;

c) más ellátási forma indokoltsága esetén;

d) lakóhely változásával.

(7) Az ellátás megszüntetésének időpontjaként az utolsó ellátásban töltött napot kell figyelembe venni.

II. Fejezet

Gyermekjóléti alapellátások

5. § Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása: -óvodai szolgáltatás

c) szünidei gyermekétkeztetés

6. § (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:

a) Az önkormányzat által fenntartott és működtetett intézmények közreműködésével:

aa) gyermekjóléti szolgáltatást a Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálat és a szünidei gyermekétkezetést külön megállapodásban leírtak alapján látja el.

ab) óvodai szolgáltatás a Csillagszem Óvodában,

b) Szolgáltatási, ellátási szerződéssel: bölcsődei szolgáltatás és az átmeneti gondozás

(2) A gyermek étkeztetési térítési díjak megállapítását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Az ellátásért fizetendő térítési díjat a számla kiállítástól számított 15-ig kell befizetni.

7. § A gyermekek napközbeni ellátására irányuló kérelmet az adott intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (2) A benyújtott kérelmet az erre vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény vezetője bírálja el.

8. § A szünidei gyermekétkeztetést az önkormányzat a szülő, törvényes képviselő kérelmére a hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére ingyenesen biztosítja. (2) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (2) bekezdésben foglalt gyermekeken túl a nyári szünidőben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére is ingyenesen biztosíthatja. (3) Az önkormányzat a tavaszi, őszi és téli tanítási szünet minden munkanapján, valamint a nyári tanítási szünetben legfeljebb 55 munkanapon keresztül biztosítja az étkeztetést. (4) A szünidei gyermekétkeztetésre jogosult gyermek szülője, törvényes képviselője a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. számú melléklete szerinti nyilatkozaton nyújtja be gyermekétkeztetési igényét a Nagytarcsa Község Polgármesteri Hivatalba. A nyilatkozatot a szünidőt megelőző 30 nappal korábban a jegyző megküldi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek törvényes képviselőjének, aki az igényét a szünidő előtt legalább 15 nappal korábban köteles leadni. (5) A gyermek részére biztosított ebédet a szülő, törvényes képviselő, vagy az általa meghatalmazott személy, a fiatalkorú gyermek, gondoskodik az elviteléről. (6) Ha a szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a szülő a Nagytarcsai Polgármesteri Hivatal felé 9.00 óráig bejelenti a) a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint b) a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a szünidei gyermekétkeztetést.

Család és gyermekjóléti szolgáltatás

9. § (1) A család – és gyermekjóléti alapellátások és szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) A család – és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele térítésmentes.

(3) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Szociális Segítő Szolgálat megkeresi az illetékes gyermekjóléti központot további intézkedés megtétele végett.

(4) A kérelem elbírálása a Gyvt. 31. §-a alapján történik.

(5) Az ellátások megszűnnek a Gyvt. 37/A §-ában meghatározott esetekben és módon.

(6) Az oktatási és nevelési intézmények, gyermekvédelemmel foglalkozó egyéb intézmények, természetes személyek jelzik a gyerekek veszélyeztetettségét és egyéb, a gyerekekkel kapcsolatos gondokat, problémákat a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése során.

Szociális étkeztetés

10. § (1) Az önkormányzat napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít azon szociálisan rászoruló személyek részére, akik önmaguk, illetve eltartottaik részére tartósan, vagy átmenetileg nem képesek biztosítani, különösen:

(2) Az étkeztetés igénybevételére a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 62. § (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályaira e szakaszban foglaltak az irányadóak.

(3) Életkorára tekintettel rászorult az étkeztetésre az a személy, aki 65. életévét betöltötte.

(4) Egészségi állapota miatt rászorult az étkeztetésre az a személy, aki rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy jogelődjének szakvéleményével igazoltan

a) súlyos mozgáskorlátozott,

b) egészségkárosodása legalább 50 % feletti

c) akut betegsége, egészségi állapota javulásáig, vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni átmenetileg, vagy véglegesen nem képes.

(5) Az egészségi állapot miatti rászorultsághoz a kérelmező csatolja az a) és b) pont tekintetében az rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy jogelődjének szakvéleményét, c) pont esetében a háziorvos, vagy kezelőorvos igazolását.

(6) Fogyatékossága, tartós betegsége miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) fogyatékossági támogatásban

b) vakok személyi járadékában

c) magasabb összegű családi pótlékban részesül

(7) A fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve a magasabb összegű családi pótlékban részesülés tényét a kérelmezőnek az e tényt megállapító határozattal igazolnia kell.

(8) Pszichiátriai és szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti, vagy bentlakásos intézeti ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget kezelőorvos, vagy szakorvos véleményével kell igazolni.

(9) Hajléktalanságuk miatt rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, és ennek tényét lakcímkártyájával igazolja.

(10) Jövedelmi helyzete alapján szociálisan rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki

b) a család rendszeres havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkor legkisebb összegének 200 %-át, egyedülállónál annak 300 %-át.

11. § Az 5. § (5) b) pontjára tekintettel azonban nem tekinthető szociálisan rászorultnak az a személy, aki aktív korú és kereső-tevékenységet folytat, illetve aki egy háztartásban él aktív korú és kereső-tevékenységet folytató személlyel, kivéve, ha magasabb összegű családi pótlékra jogosult, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg.

12. § Az étkeztetést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 21. § (1) bekezdésének a) – c) pontja alapján biztosítja a szolgáltatást nyújtó intézmény.

13. § (1) A szolgáltatást nyújtó intézmény az étkeztetést az engedélyezett adagszám szerint biztosítja. Az engedélyezett adagszámon felüli, várólistán lévő jelentkezők sorrendjét a szolgáltatást nyújtó intézményvezetője dönti el.

(2) Elutasítás esetén az értesítés írásban történik.

(3) Ha a kérelmező vagy törvényes képviselője vitatja az intézményvezető döntését, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(4) Az intézményi jogviszony megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával.

d) ha a jogosult vagy törvényes képviselője kérelmezi

(5) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.

(6) Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

(7) Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

Házi segítségnyújtás

14. § (1) Házi segítségnyújtásban kell részesíteni az otthonukban önellátásra saját erőből nem képes, általában idős házaspárokat, egyedülálló személyeket.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.

(3) A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő.

(4) Amennyiben az igénylő cselekvőképtelen, akkor törvényes képviselője jár el.

(5) Az ellátás, írásban kérelmezhető az erre rendszeresített formanyomtatványon.

(6) Az intézmény vezetője az ellátottat írásban és szóban tájékoztatatja a kérelemhez csatolandó dokumentumokról.

(7) A házi segítségnyújtás biztosításáról az intézmény vezetője dönt.

(8) Elutasítás esetén az értesítés, írásban történik.

(9) Ha kérelmező vagy törvényes képviselője vitatja az intézményvezető döntését, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(10) Az intézményi jogviszony megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával.

d) ha a jogosult vagy törvényes képviselője kérelmezi.

15. § (1) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.

(2) A megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

(3) Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

16. § (1) A szociális étkezésért és a házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni.

(2) E rendeletben az ellátásért fizetendő intézményi térítési díjat külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint állapítja meg.

(3) A személyi térítési díjat az intézményvezető személyre szólóan állapítja meg az intézményi térítési díj alapul vételével, az ellátott jövedelme szerinti, kedvezményekkel csökkentett összegben.

(4) Az étkezésért fizetendő térítési díjat tárgyhó utolsó napjáig kell befizetni.

(5) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat tárgyhót követő hónap 15-ig kell befizetni.

III. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

17. § (1) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatára.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, melyre a Képviselő-testület tagjai - tanácskozási joggal - meghívást kapnak.

(3) A kerekasztal tagjai:

a) a. polgármester,

a) b. Oktatási, Kulturális, Sport és Egészségügyi Bizottság elnöke,

a) c. háziorvos,

a) d. gyermekorvos,

a) e. védőnő,

a) f. Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálat vezetője,

a) g. Blaskovits Oszkár Általános Iskola igazgatója,

a) h. Csillagszem óvoda vezetője

a) i. Szivárvány evangélikus óvoda vezetője

a) j. egyházak képviselői

a) k. Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

a) l. polgárőrség

a) m. körzeti megbízott

ZÁRÓ RÉSZ

18. § A rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.

19. § Hatályát veszti a települési támogatásról és egyéb szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló 4/2015.(II.25.) rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások terítési díjáról szóló 26/2017.(XI.29.) önkormányzati rendelet, valamint az étkeztetési térítési díjak megállapításáról szóló 29/2017.(XI.29.) számú önkormányzati rendelet.