1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ónod Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 3551 Ónod, Rákóczi út 64. Levelezési címe: 3551 Ónod, Rákóczi út 64. Internetes honlapja: www.onod.hu

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: címer és a zászló. a) Az Önkormányzat címere: kék alapú, osztatlan pajzs, koronás oromdísszel. b) Címer mezejében barna, dárdája végén levágott török fejet tartó, lovon ülő vitéz van.

(2) A zászló: fehér színű, téglalap alakú, középen a község címerével. 2

(3) Az Önkormányzat címerének, zászlajának, és a község névhasználatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, díjakat a képviselő-testület 7/2017. (V. 17.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik a Megyei Önkormányzattal.Önkormányzati feladatok, hatáskörök

5. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottsága, a képviselő-testület hivatala, a jegyző, valamint a Társulás látják el.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testületet – megbízás alapján - bármely képviselő képviselheti.

(4) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak. Az Önkormányzat által ellátott alapfeladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a társulásra átruházott hatáskörök felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. tartalmazza. 3

(7) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek során az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.

(8) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(9) A (8) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(10) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

6. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

7. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed Ónod Község Önkormányzata Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselőtestület bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, aljegyzőre valamint az Ónodi Polgármesteri Hivatalra.

8. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A polgármester, az alpolgármesterek nevét, a települési önkormányzati képviselők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerint, de évente legalább 6 alkalommal tart soros ülést.

(2) A képviselő-testület a soros üléseken túl rendkívüli ülést is tarthat. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

10. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a testület elé.

(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:

11. § (1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen vagy azt követő ülésen megválasztja bizottságait, és a polgármester javaslatára, titkos szavazással az alpolgármestert. Dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról. A Képviselő-testület csak saját tagjai közül választ 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert. Az alpolgármester megválasztását követően esküt vagy fogadalmat tesz, és aláírja az erről készült okmányt.

12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén, a testületi ülés vezetésére törvény szerint jogosult alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

13. § (1) A polgármester köteles biztosítani a képviselő-testület ülése működésének rendjét. Ennek keretében:

14. § (1) A rendkívüli ülés kötelező összehívására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot és jelezni kell, hogy kinek a meghívását kezdeményezik a testületi ülésre.

(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.

(4) A polgármester a testületi ülést a kezdeményezés benyújtását követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(5) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést az Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Vezetője hívja össze.

(6) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést igénylő napirend tárgyalására. A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni a meghívottaknak. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit. 9

15. § (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha azon a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet az ülés során folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról 8 napon belül kell gondoskodni ugyanazon napirendek megtárgyalásával.

16. § (1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, - sürgősségi és indokolt esetekben - szóban kerül benyújtásra. A polgármester engedélyezheti az írásba foglalt rendelet-tervezetnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(2) Előterjesztésnek minősülnek az éves munkatervbe felvett, a testületi meghívóban közölt napirendek, továbbá a sürgősséggel előterjesztett napirenden kívüli anyagok. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(3) Előterjesztést nyújthat be:

17. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagja, a jegyző a képviselő-testület ülésén új napirendi pont tárgyalására - azt indokolva - sürgősségi indítványt tehet.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei: a sürgősség okát és a napirendi pontra vonatkozó előterjesztést is tartalmazó írásbeli indítványukat az ülést megelőző napon 12 óráig a polgármester részére benyújtják. A sürgősségi indítvánnyal kezdeményezett napirendi pont tárgyalásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel - vita nélkül - határoz.

18. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett - a tájékoztatók kivételével - külön-külön nyit vitát. Előtte az előterjesztő rövid - legfeljebb 3 perces - kiegészítést tehet. A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt legfeljebb 2 percben a bizottsági elnök - akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag - ismertetik. Az előterjesztés feletti vita során az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel.

(2) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotására, illetve átadott hatáskörbe tartozó ügyekben, a bizottság döntése után terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama napirendi pontonként és személyenként legfeljebb 3 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Az előterjesztő az előterjesztéssel kapcsolatos konkrét kérdésekre azonnal válaszol. 11

(6) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(7) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő válaszol az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.

(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.

19. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Határozatképes a képviselő-testület, ha a képviselő-testület tagjainak több mint a fele – 4 fő - jelen van. A határozathozatal szempontjából a képviselő-testület határozatképességét az ülésteremben tartózkodó képviselők létszámából kell meghatározni.

(3) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntéshozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének - 4 fő egybehangzó- szavazata szükséges (minősített többség). A döntéshozatalnál a minősített többséget igénylő ügyek meghatározására az Mötv. vonatkozó szabályai az irányadók.

(5) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról.

20. § (1) Szavazni személyesen, igennel, nemmel vagy tartózkodással lehet.

(2) A szavazás nyílt, titkos vagy névszerinti lehet.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

21. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el: - a helyi népszavazásról, - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor, - minden olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület minősített többséggel indítványt tesz a név szerinti szavazásra, - ha törvény írja elő.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét „ABC” sorrendben, akik „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodnak” a szavazástól. A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az ülést levezető elnököt, tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök hirdeti ki.

(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 13

22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság képviselőtestületi tagjaiból álló bizottság végzi.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, akár szavazóhelyiség és urna igénybevételével történhet a képviselő-testület tagjai közül választott szavazatszámláló bizottság közreműködésével. A szavazólapon rögzíteni kell az eldöntendő kérdést, választás esetén az érintett személyek neveit ABC sorrendben.

(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. A szavazás előtt a titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét, illetve a szavazás módját.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

23. § (1) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatok tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadóak. 14

24. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről külön - külön írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, melyeket archiválni kell.

25. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi, társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: - a települési képviselő, - a képviselő-testület bizottsága, - a jegyző, - helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője, - az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.

(4) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el a jegyző közreműködésével.

(5) A képviselő-testület az előkészítéssel megbízhatja a téma szerint illetékes bizottságát, vagy külön bizottság is létrehozható.

(6) A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(7) A képviselő-testület az önkormányzati rendeletek előkészítésének és véleményezésének társadalmi részvételét oly módon biztosítja, hogy az önkormányzati rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján közzéteszi a tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőző 5 nappal. A tervezethez a képviselő-testület ülését megelőző 3. napig bármely a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező társadalmi vagy gazdasági szervezet észrevételt, javaslatot tehet, melyet írásban kell eljuttatni a jegyző felé.

(8) Rendelet-tervezet képviselő-testületi elfogadása: A polgármester vagy a jegyző a rendelet tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(9) Rendelet elfogadásához minősített többség - 5 fő települési képviselő egybehangzó szavazata 16 - szükséges.

26. § (1) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A polgármester saját hatáskörében eldöntve napirend előtti felszólalást engedélyezhet, melynek időtartama 2 percet nem haladhatja meg.

(3) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett, a polgármesteri hivatal ügyintézője, továbbá szakértő vesz részt.

(5) A zárt ülésen résztvevők személyére a helyi önkormányzatokról szóló törvény vonatkozó szabályai az irányadók.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) Bizalmas jelzéssel szerepelő előterjesztéseket – a meghívóban – indoklással kell alátámasztani.

(8) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik, ennek során: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít. 17

27. § (1) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

28. § (1) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottsági ülésen. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

(3) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(4) A képviselő-testület hivatalától igényelheti az aktuális képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Tartózkodnia kell a képviselőnek az indokolatlan, rosszhiszemű dokumentum igénylésektől, melyek munkájához nem szükségesek. Ilyen esetekben a jegyző megtagadhatja a dokumentumok másolatának kiadását, viszont a képviselő írat betekintési jogával ilyen esetekben is élhet. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(5) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

(6) A lakosság a települési képviselőkkel személyes konzultáció formájában tarthat kapcsolatot, melynek érdekében a települési képviselők lakcíme, telefonszáma, elektronikus elérhetősége nyilvános adat a honlapon és a polgármesteri hivatalba megtalálható.

29. § (1) A képviselőt megilleti az interpelláció joga. Az interpelláció szóban és írásban is történhet. 18 Írásban interpellációt a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell benyújtani a polgármesterhez. Szóban elhangzó interpelláció esetén a választ legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.

(2) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a polgármester további vizsgálatra kiadja az illetékes bizottságnak.

(3) Az interpellációra írásban adott választ a képviselő-testületi ülés előtt meg kell küldeni minden képviselőnek, és annak elfogadásáról a testület dönt.

30. § (1) A képviselő, amennyiben a képviselő-testület, vagy bizottságának ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, ezt köteles előzetesen jelezni a polgármesternek.

(2) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(3) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult legfeljebb 2 perces - napirenden kívüli - hozzászólásra.

(3) A képviselő gyakorolhatja az előterjesztés jogát a települési képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben, javaslatot tehet a képviselő-testület felé az esetleges összeférhetetlenség megállapítására vonatkozóan.

(4) A Képviselő köteles személyes érintettségére vonatkozó bejelentést tenni.

(5) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját a képviselőtestület a Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján 1 hónapra megvonhatja.

(6) A (4) bekezdést megszegő képviselő 1 havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja. 19

31. § (1) Ónod Községben a polgármestert a lakosság közvetlenül választja. Tevékenységét főállásban végzi.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények, tartalmazzák.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – minősített többséggel egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

33. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű és tartós akadályoztatása esetén a halaszthatatlan képviselő-testületi döntések meghozatala érdekében a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről a Pénzügyi Bizottság elnöke gondoskodik.

34. § (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően - nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi főtanácsos látja el.

(3) A jegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(4) A jegyző:

35. § (1) A képviselő-testület feladatainak előkészítését és végrehajtását, állandó bizottság útján látja 22 el. A képviselő-testület Pénzügyi Bizottságot választ, illetve munkája segítésére további bizottságokat választhat. A bizottság munkájában a képviselő-testület által megválasztott képviselő - erre vonatkozó képviselő-testületi döntés és választás esetén - és nem képviselő tagok vesznek részt.

(2) A képviselő-testület bizottságainak megnevezése, létszáma: képviselő nem képviselő tag tag Pénzügyi Bizottság 5 fő Szociális Bizottság 5 fő

(3) A bizottság elnöke és tagjai kötelesek részt venni a bizottság munkájában és ülésein. A bizottság üléseinek időpontjáról a jegyző értesíti a bizottság tagjait, ezen túlmenően az Ónodi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(4) A bizottság elnökét és tagjait a Polgármester javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel választja meg. A bizottság saját tagjai közül elnökhelyettest választhat, akit az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogai megilletik.

(5) Az illetékes bizottság állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé: - az önkormányzati vagyon elidegenítésével, társaságba való bevitelével, - vezetői kinevezésekkel, választásokkal, - kitüntetések, címek adományozásával kapcsolatos ügyek, valamint - a költségvetés és zárszámadás tervezete.

(6) Kizárólag a téma szerint illetékes bizottság véleményével terjeszthetők testület elé a helyi rendeletek tervezetei.

(7) A bizottság feladatát saját munkaterve alapján látja el, üléseit szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal, nyilvánosan tartja.

(8) A bizottság ülését – 2 nappal az ülést megelőzően, a napirend megjelölésével – a bizottság elnöke, vagy a polgármester írásban hívja össze. 23

(9) A bizottság feladata ellátásához, a polgármester előzetes engedélyével külső szakértői segítséget vehet igénybe. Amennyiben a szakértő munkáját díjazás ellenében látja el, a díjazás mértékéről és annak forrásáról a polgármesteri hatáskört meghaladóan a képviselő-testület dönt.

(10) A bizottság döntéseit javaslatok, állásfoglalások illetve határozatok formájában, általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg, a bizottságok határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(11) A bizottság ülését az elnök vezeti. A bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van.

(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet annak elnöke és a polgármesteri hivatal által biztosított jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvet az elnök három napon belül köteles a polgármesternek megküldeni.

(13) A bizottság ülésein a jegyző illetve az általa megbízott hivatali dolgozó köteles részt venni, s részt vehet azon bármely képviselő is.

(14) A bizottság elnöke haladéktalan intézkedés megtételét kezdeményezi a polgármestertől, ha a hivatal tevékenységében jogszabálysértés, vagy önkormányzati érdekek figyelmen kívül hagyását észleli.

(15) A bizottság működésének ügyviteli feltételeit az Ónodi Polgármesteri Hivatal köteles biztosítani

36. § (1) Véleményezi az önkormányzat éves költségvetési javaslatát és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetet,

(2) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés - csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat, 24

(3) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

(4) Véleményezi az önkormányzati vagyon vállalkozásba való bevitelét, kivonását,

(5) Közreműködik az önkormányzat adópolitikájának - gazdaságelemzések alapján történő - kialakításában,

(6) Előzetesen véleményezi az önkormányzati vagyon forgalmára vonatkozó ügyleteket,

(7) Véleményezi az önkormányzati gazdálkodó szervezetek, alapítványok, társulások létrehozásával kapcsolatos javaslatokat,

(8) Véleményezi az önkormányzati intézmények támogatására vonatkozó javaslatokat,

(9) Közreműködik az önkormányzati gazdálkodó szervezetek, alapítványok, társulások ügyvezetői, tisztségviselői megválasztásának előkészítésében, véleményezésében,

(10) Közreműködik az önkormányzati beruházások előkészítésében, a közbeszerzési eljárásban, a versenytárgyalásokon,

(11) Véleményezi az önkormányzati vállalkozás létrehozása esetén az alapító okiratot, annak módosítását, valamint a vállalkozás működésének eredményességét, mérlegét, beszámolóját,

(12) Javaslatot tesz helyi adók bevezetésére, kedvezményekre, mentességekre,

(13) Ellenőrzi az önkormányzati bevételek felhasználását, a kiadások szabályszerűségét, véleményezi, a címzett és céltámogatások felhasználását,

(14) Az önkormányzati vagyon helyzetével kapcsolatos ellenőrzések, vizsgálatok kezdeményezése, vizsgálati jelentések véleményezése,

(15) Rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzat működésének szabályosságáról,

(16) Együttműködik az önkormányzat könyvvizsgálójával,

(17) Ellenőrzi az önkormányzati, az önkormányzati hivatali, önkormányzati intézményi döntés- előkészítő és végrehajtási munkát, különös tekintettel a vezetői kötelezettségvállalásra,

(18) Ellátja a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezetek jogszerűség szempontjából történő figyelemmel kisérését, továbbá a képviselő-testület ügyrendi ügyekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, valamint a polgármester, az alpolgármester feletti munkáltatói, s más tisztségviselőkkel kapcsolatos személyi döntések előkészítését, az összeférhetetlenségi ügyek intézését.

(19) Véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve annak módosításara irányuló javaslatot, kivéve, ha rendkívüli testületi ülésre kerül előterjesztésre.

(20) Előterjeszti a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi kérdések eldöntéséhez kialakított állásfoglalását, az ügyrendi kérdések eldöntésére - szükség szerint 25 bizottsági véleményt kialakítva - konkrét határozati javaslatot tesz, az üléseken és az ülések közötti időszakban egyaránt,

(21) Javaslatot tesz a polgármester illetményének, az alpolgármester tiszteletdíjának, a képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjának, valamint természetbeni juttatásának módosítására, megállapítására,

(22) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester (alpolgármester), a képviselők vagyon- nyilatkozatát, eljár vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyekben,

(23) Felügyeli a képviselő - testület által létrehozott intézményesített önkormányzati társulási kapcsolatok működését (ennek keretében állást foglal a társulási ügyekben, a társulási ügyek viteléről beszámoltatja a polgármestert).

(24) Dönt a község költségvetésében az oktatási, kulturális és sportalap és a környezetvédelmi alap címen meghatározott előirányzat felhasználásáról.

37. § (1) Véleményezi a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális kérelmeket, azokkal kapcsolatban javaslatot tesz,

(2) Ellátja azokat a feladatokat, melyeket a Képviselő-testületi döntés vagy jogszabály a hatáskörébe utal,

(3) Véleményezi a szociális törvényben ill. az önkormányzat rendeletében meghatározott szociális segélyezési, támogatási ügyeket,

(4) Figyelemmel kíséri a lakosság egészségügyi helyzetét,

(5) Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos ügyekben,

(6) Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a szociális tűzifa kérelmek elbírálása során,

(7) Környezettanulmányt készít a szükséges ügyekben. 26

38. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – polgármesteri hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt működtet, mely önálló jogi személy, és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

39. § (1) Az Ónodi Polgármesteri Hivatal feladatait, szervezeti felépítését az Ónodi Polgármesteri Hivatal Szabályzata tartalmazza.

40. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. Az önkormányzat társulásainak felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

41. § (1) A törvényben nem szabályozott - a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó - viszonyokat külön önkormányzati rendelet szabályozza. 27

42. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett és a munkatervben rögzített időpontban és helyszínen közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyszínéről az állampolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni (hirdetőtábla, önkormányzat hivatalos honlapja).

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) Közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselőtestülethez, egyes képviselőkhöz és a polgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(7) A közmeghallgatásra meg kell hívni:

43. § (1) Képviselőtestület a lakossággal való élő és szoros kapcsolattartás érdekében a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett szükség szerint falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés előkészítése és vezetése a polgármester feladata. 28

44. § (1) Az Önkormányzat az Ónodi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: RNO) működéséhez biztosítja a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket a roma nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban rögzített és szabályozott módon.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az Önkormányzat költségvetési rendeletének keretein belül – a RNO részére a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az alábbiak szerint:

(3) A települési önkormányzat a 2011. évi CLXXIX. Törvény 80. §-ának (1)-(5) bekezdése értelmében biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez a Települési Önkormányzat tulajdonában lévő Ónod, Rákóczi F. u. 45. szám alatti Művelődési Házban a helyiséghasználatot, valamint az ehhez szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat. A Települési Önkormányzat vállalja a helyiséghasználattal összefüggő költségek (fűtés, világítás, vízhasználat stb.) viselését. A Nemzetiségi Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében minden hét szerdán ügyfélfogadást tart, egyéb napokon hivatalos ügyintézésre használhatja a helyiséget.

(4) A jegyző vagy az általa megbízott személy:

45. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására önálló rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(3) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg: - a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét, - a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

46. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

(2) A Pénzügyi Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni az éves költségvetést tartalmazó előterjesztést és annak rendelet-tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról szóló év végi beszámolót, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelet- 30 tervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.

(3) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

(4) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

47. § (1) Az önkormányzat a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület hivatala, valamint a Miskolci Többcélú Kistérségi Társulása Belső Ellenőrzési szervezetén keresztül látja el.

48. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan gazdálkodó intézményei, a Polgármesteri Hivatal, valamint az Ónodi Homokvár Óvoda útján látja el a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Polgármesteri Hivatal irányításával történik. A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

(3) Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel. 31

49. § (1) Ez a rendelet 2018. március 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Ónod Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 17/2014. (XII. 10.) rendelete.