Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a közúti közlekedésről szóló az 1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében és a választási eljárásról szóló XXXVI. tv. 144. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló 11/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a közterületen:

a) a kereskedelmi hatóság által engedélyezett és nyilvántartásba vett vásár és piac területére, valamint

b) a fizető-parkolóhely területére az üzemképtelen járművet kivéve.”

2. §

(1) A rendelet 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Közterület: közhasználatra szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként és nem kifejezetten közterületként nevesített minden olyan Önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, továbbá az országos közút részét képező járda és zöldterület. Közterületnek minősül továbbá

a) a 12. alcím alkalmazása szempontjából az állami tulajdonban álló földrészlet, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat,

b) a 26-27. § alkalmazása szempontjából a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat, valamint

c) a 20. alcím alkalmazása szempontjából a közhasználatra szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként és nem kifejezetten közterületként nevesített minden olyan Önkormányzat tulajdonában álló külterületi földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, továbbá az országos közút részét képező járda és zöldterület”

(2) A rendelet 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. Üzlet: kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak”

(3) A rendelet 2. §-a a következő 19-36. ponttal egészül ki:

„19. Alkalmi árukirakodás: alkalmi jellegű, árusítás nélküli árukipakolás, amelynek célja valamely áru, termék, szolgáltatás vagy üzlet népszerűsítése (így különösen személygépkocsi kiállítása eladás nélkül a bemutatás szándékával, termékminta osztás, stb.)

20. Árubemutatás: a saját üzlet előtti árusítás nélküli árukirakodás kizárólag az árukínálat bemutatása céljából; nem minősül árubemutatásnak a zöldség, a gyümölcs és a virág kirakodása a saját üzlet elé

21. Reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám

22. Reklámcélú közterület-használat: reklámelhelyezés közterületen

23. Reklámelhelyezés: a reklám bármilyen módon történő érzékelhetővé tétele

24. Reklámeszköz: minden olyan reklámtartalmat hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó képi vagy hang effektusok érzékelhetővé tételére, információ tárolására is alkalmas eszköz, amely kialakításától, anyagától, méretétől és elhelyezése módjától függetlenül reklám megjelenítésére szolgál vagy reklámot tartalmaz. A reklámeszköz lehet kifejezetten reklámozási céllal létrehozott eszköz és elsődlegesen nem reklámozási céllal létrehozott eszköz

25. Árubemutató eszköz: áru megismertetését szolgáló, elérhetőségéről információt tartalmazó dolog

26. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott cégér

27. Cég- és címtábla: a vállalkozás azonosítására szolgáló, a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe bejáratánál, a homlokzat síkjában vagy a kerítésen elhelyezett, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla

28. Cirkuszi tábla: cirkusz vagy mutatványos reklámozására szolgáló ideiglenesen elhelyezett reklámeszköz

29. Üzletfelirat: az üzlet nevét az üzlet homlokzati síkjában, a betűket külön-külön festett vagy szerelt formában feltüntető felirat vagy tábla

30. Megállító tábla: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely lehet egy- vagy kétoldalú tábla vagy egyéb eszköz

31. Molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező ideiglenes reklámeszköz, amely falra vagy más tartószerkezetre van rögzítve

32. Reklámvitrin: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő üvegezett felületű reklámeszköz

33. Reklámzászló: építményen elhelyezett vagy önálló szerkezeti elemre rögzített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámeszköz

34. Reklámcélú szórólap: reklámnak minősülő nyomtatvány, irat, kiadvány, ide nem értve a sajtóterméket

35. Kirakat: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző vagy közterületről látható, üvegezett felületű reklámeszköz

36. Hirdetmény: e rendelet szerint reklámnak nem minősülő közérdekű információ, beleértve a lakossági apróhirdetést.”

3. §

A rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a közterület igénybevételével egyidejűleg reklámelhelyezés is történik, arra vonatkozóan a bérlő e rendelet 20. alcímében foglaltaknak megfelelően külön szerződést köt és díjat fizet.”

4. §

A rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Árusító helyre bérleti szerződés jóváhagyott közterület alakítási terv, vagy - ha az adott területen közterület alakítási terv nem készítendő - az I. övezetben a településképi szempontoknak való megfelelőségről kiadott főépítészi hozzájárulás alapján köthető bérleti szerződés.”

5. §

A rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 30/A. § és 30/B. §-sal egészül ki:

„30. §

Szórólap, reklámcélú szórólap kizárólag kézből kézbe osztható.

30/A. §

(1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. 144. § (1) bekezdése szerinti plakát - ide nem értve a szórólap terjesztését, melyre a 30. § rendelkezése az irányadó - környezetvédelmi okból kizárólag az önkormányzat által a választási kampányra biztosított önálló hirdetési berendezésen helyezhető el.

(2) Önálló választási hirdető-berendezést kizárólag az önkormányzat helyezhet el. 

30/B. §

(1) Kizárólag az önkormányzat által hirdetmények közzétételére biztosított táblán helyezhető el hirdetmény.

(2) A hirdetménnyel kapcsolatban keletkező hulladék eltávolításáról - a köztisztasági szabályok betartásával - az gondoskodik, aki elhelyezte, ha az elhelyező nem ismert, az, akinek érdekében a hirdetményt elhelyezték.”

6. §

A rendelet IV. fejezete a következő 20. alcímmel egészül ki:

„20. Reklámcélú közterület-használat

38/A. §

(1) Reklámcélú közterület-használat esetén e rendelet 4-6., 9., 11. és 13-19. alcíme nem alkalmazandó, míg a 7-8., 10. és 12. alcím a jelen alcímben foglalt eltéréssel alkalmazandó.

(2) Ezen alcím alkalmazásában bérbeadó Győr Megyei Jogú Város közterületeit érintő és közterületekről látható hirdetményekkel és reklámeszközökkel kapcsolatos reklámhasznosító tevékenység ellátása tárgyában Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött szolgáltatási koncessziós szerződés koncesszióba vevője.

(3) A közterület rendeltetésszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, szerződéshez vagy útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése a bérbeadó vagy megbízottja feladata azzal, hogy a Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr jogosult akár önállóan, akár a bérbeadóval vagy megbízottjával együttesen ellenőrizni.

(4) A szabálytalanság vagy jogellenes közterület-használat esetén eljárási cselekmények végzése, intézkedések megtétele a bérbeadó vagy megbízottja feladata.

38/B. §

(1) Közterületen reklámeszközt elhelyezni

a) településképi bejelentési eljárás lefolytatásával,

b) bérleti szerződés birtokában, kivéve a 38/D. § szerinti esetet,

c) közhasználatú zöldterület érintettsége esetén a zöldterületek fenntartásáról szóló rendelet figyelembevételével a kezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával, valamint

d) az országos közút részét képező zöldterületen e rendelet hatályba lépése előtt az országos közutak vagyonkezelőjével létrejött szerződés alapján

lehet.

(2) A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az Önkormányzat településképi rendelete (a továbbiakban: településképi rendelet) állapítja meg.

38/C. §

(1) A bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére érvényes koncessziós szerződés esetén a bérbeadó, a koncessziós szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az útkezelő jogosult.

(2) A bérleti szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor, kivéve, ha a reklámelhelyezés településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül történhet.

(3) A reklámcélú közterület-használatot igénylő beszerzi a formanyomtatványhoz a szükséges hatósági, kezelői és főépítészi hozzájárulást.

(4) A bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező adatait,

b) a kérelmező által megjelölt kapcsolattartó adatait,

c) a reklámcélú közterület-használat célját és időtartamát,

d) a reklámcélú közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és méreteket tartalmazó részletes helyszínrajzát, melyen szerepel a járdák, a növényzet, a szegélyek, az elhelyezésre kerülő bútor, berendezés, a napellenző és árnyékoló szerkezet kialakítási módja, térelhatároló szerkezetek mérete, típusa és színe,

e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. működési engedély, nyilvántartásba vétel igazolása) másolatát,

f) építési engedélyhez kötött reklámcélú közterület-használat esetén jogerős és végrehajtható építési engedélyt, településképi bejelentési eljáráshoz között reklámcélú közterület-használat esetén a tevékenység tudomásul vételéről szóló döntést.

38/D. §

A közterület bérleti szerződés nélkül igénybe vehető

a) cég- és címtábla, üzletfelirat, cégér elhelyezésére, ha az a közterületbe 25 cm-en túl nem nyúlik be,

b) az Önkormányzat által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezésre,

c) hirdetmény elhelyezésére az Önkormányzat által biztosított ingyenes hirdetőeszközön,

d) kereskedelmi útirányjelző tábla elhelyezésére,

e) megállító reklámeszköz elhelyezésére a 38/E. § (4)-(5) bekezdés szerinti esetben, valamint

f) rendezvény, vásár időtartama alatt a pavilonon, vásári sátoron a településképi rendelet szabályainak megfelelően történő reklám elhelyezésére.

38/E. §

(1) Győr Megyei Jogú Város területe a reklámcélú közterület-használati díj alkalmazása szempontjából három szabályozási területre (I., II. és III. övezet) oszlik, amelyek területi lehatárolását a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A bérbeadó a reklámcélú közterület-használatért fizetendő bérleti díjat e rendelet 7. mellékletében szereplő díjtételek alapján határozza meg a 6. mellékletben szereplő területi kategóriák figyelembevételével azzal, hogy más célú közterület-használat esetén a díjtételek együtt alkalmazandóak.

(3) A közterület bérleti szerződés alapján, bérleti díj fizetése nélkül igénybe vehető

a) az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság cég- és címtábla, cégér, cégfelirat, megállító reklámeszköz és molinó elhelyezése esetén,

b) az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezés esetén, valamint az Önkormányzat támogatásával megvalósuló nemzetközi, országos vagy a város imázsát különösen meghatározó eseményre vonatkozó reklámelhelyezés esetén, a főépítész hozzájárulásával,

c) a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illő, esztétikai értéket képviselő cégér elhelyezése esetén, a főépítész hozzájárulásával,

d) az Önkormányzat, az önkormányzati fenntartású intézmény, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által szervezett rendezvény esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló reklámeszköz, hirdetmény településképi rendelet szabályainak megfelelő elhelyezése esetén, feltéve, hogy a támogatás, szponzorálás összege meghaladja a bérleti díj összegét, vagy

e) kirakat céljára.

(4) Amennyiben a vendéglátóipari üzlet terasszal rendelkezik, úgy a megállító tábla elhelyezésére külön díj felszámolása nélkül jogosult.

(5) Üzlet elé kitelepülés esetén a bérlő a bérleti szerződés alapján elhelyezhet a bérelt közterületen vagy annak határán 1 db megállító reklámeszközt külön díj felszámolása nélkül, feltéve, ha az üzlet elé kitelepülés legalább 5 m² közterület bérlésére vonatkozik.

38/F. §

(1) Közterület

a) bérleti szerződés nélküli,

b) a bérleti szerződéstől eltérő,

c) a bérleti szerződésben meghatározott időtartam lejárta utáni, valamint

d) bármely jogszabályba, különösen e rendelet tilalmába ütköző

használata esetén a jogosulatlan használó a használatot azonnal megszünteti és a közterületet eredeti állapotában saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítja a bérbeadó által megadott határidőn belül, továbbá az a)-c) pontok esetén az igénybe vett időre esedékes bérleti díj négyszeres összegének megfelelő használati díjat, a d) pont esetén az igénybe vett időre a legmagasabb bérleti díjtétellel számított összeg négyszeres összegének megfelelő használati díjat megfizeti.

(2) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a bérbeadó vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgot a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolítja vagy eltávolíttathatja.

(3) Az eltávolított dolog őrizetére, kezelésére és értékesítésére a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek, valamint az (1) bekezdés szerinti használati díj megfizetése után veheti át az eltávolított dolgot.

(5) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, a bérbeadó írásban értesíti a bontás tényéről és a (4) bekezdésben foglaltakról. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a bérbeadó a felszólítást az Önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.

(6) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a bérbeadó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt vagy eleve lehetetlen, a bérbeadó a megsemmisítést is elrendelheti.

(7) Azzal, akivel a szerződés azonnali hatályú felmondással szűnt meg, továbbá aki közterületet szerződés nélkül vesz igénybe, szerződés az eredeti állapot helyreállításától számított 2 évig nem köthető.

38/G. §

(1) A reklámeszköz elhelyezője a reklámeszközt kártalanítási igény nélkül átalakítja vagy eltávolítja az Önkormányzat vagy a bérbeadó által megadott határidőn belül, ha

a) az elhelyezésére szolgáló közterület városfejlesztési vagy más célú felhasználásra kerül, valamint

b) egyéb fontos közérdek (pl. közerkölcs, közbiztonság, közegészség) azt indokolja.

(2) A megszűnt üzlet reklámeszközét az távolítja el, akinek az érdekében az elhelyezés történt, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa.”

7. §

A rendelet kiegészül e rendelet 1. és 2. mellékletét képező 6. és 7. melléklettel.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.