Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata.

(2) Székhelye: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 3.

2.§ Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3.§ Az önkormányzat illetékessége Tiszalúc közigazgatási területére terjed ki.

4.§ (1) Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata jelképei a címer, zászló és a pecsét.

(2) Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata jelképeit és azok használatának rendjét Tiszalúc Nagyközség címeréről, zászlajáról valamint azok használatáról szóló rendeletében szabályozza.

(3) A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a körívben Tiszalúci Polgármesteri Hivatal felirat szerepel, középen Magyarország címere.

(4) Az önkormányzat történelmi emléknapja augusztus 30. I. Rákóczi György Erdély fejedelmének 1642. augusztus 30.-án kelt, Gyaluban kiadott, Lúcra hajdúkat telepítő oklevelének alapján.

(5) Az önkormányzat lapja: időszaki lapot bocsáthat ki, amely hitelesen tájékoztatja a polgárokat a képviselő- testület és a polgármester őket érintő fontosabb döntéseiről.

5.§ Tiszalúc Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatainak felsorolását és a szakfeladat rendet a rendelet 7. függeléke tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET

6.§ A Képviselőtestület tagjainak száma: 9 fő (8 képviselő 1 polgármester) A Képviselőtestület tagjainak névsorát a szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza.

A képviselőtestület feladata és hatásköre

7.§ (1) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a R. 1;2;3.  melléklete tartalmazza.

(2) A hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek évente beszámol.

(3) Az önkormányzati hatósági ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatairól a hatáskör gyakorlója év végén beszámol.

(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

A képviselő-testület munkaterve

8.§ (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő első rendes ülésen munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé. A munkaprogram a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. Tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, kiemelt feladatait.

(2) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A következő év munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden év december 31-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.

(3) A munkaterv elkészítéshez javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől

b) a bizottságoktól

c) a jegyzőtől

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől

e) az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetőitől

9.§ (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirend tárgyát, előadóját, az előterjesztés elkészítésében, véleményezésében közreműködő személyt, szervezetet, a napirend tárgyalásához meghívandó személyt,

c) a közmeghallgatás időpontját, helyét, témáját.

(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján.

(3) Az illetékes bizottság nyújtja be azokat az előterjesztéseket, melyek a feladat- és döntési hatáskörébe tartoznak.

(4) Az illetékes bizottság állásfoglalásával nyújthatók be azok az előterjesztések, melyek érintik az adott bizottság feladat- és hatáskörét.

Képviselő-testület ülései

10.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

11.§ (1) Rendes ülést a Képviselő-testület évi 6 alkalommal tart. Az ülést a hónap utolsó kedd munkanapjára 15 órai kezdettel kell összehívni.

(2) Indokolt esetben a polgármester az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra is összehívhatja az ülést.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 5 napon belüli, délutáni időpontra hívja össze.

A nyilvánosság biztosítása

12.§ (1) A képviselő testület ülése nyilvános, kivéve a zárt ülés.

(2) A képviselő testület nyílt üléseiről kép és hangfelvétel készül, melyet a testületi ülést követő napon a település honlapjáról elérhetővé tesznek a lakosság számára.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a képviselőtestület által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a testületi ülés alatt az ülés rendjének megzavarásától tartózkodni köteles. Az ülésteremben a hallgatóság tagja telefonbeszélgetést nem folytathat, ezért köteles telefonját kikapcsolt állapotban tartani vagy lenémítani.

(4) Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető a hallgatóságot rendre utasíthatja, és figyelmezteti a rendzavarás következményeire, ismételt rendzavarás esetén a testületi ülést félbeszakíthatja (szünetet rendelhet el). Amennyiben a testületi ülés félbeszakítását követően a hallgatóság a rendzavaró tevékenységgel nem hagy fel, a testületi ülést az ülést vezető elnapolhatja.

(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság tagja a képviselő-testület munkájáról – külön hozzájáruló nyilatkozat nélkül - kép és hangfelvétel készítésére jogosult, azonban a felvétel készítése során a képviselő-testület munkáját nem zavarhatja, illetve az ülésről hivatalos felvételt készítő személyt a felvétel készítésében nem akadályozhatja.

A Képviselő-testület összehívásának rendje

13.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az az alpolgármester, aki képviselői mandátummal rendelkezik és általános helyettese a polgármesternek. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság elnöke hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.

14.§ (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az (1) bekezdésben foglalt határidők figyelembevételével.

15.§ A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott

a) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége vezetője

b) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagja

c) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezetők

d) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője

e) járási hivatal vezetője

f) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja.

Határozatképesség

16.§ Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

A Képviselő-testület üléseinek vezetése

17.§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az az alpolgármester vezeti az ülést aki képviselői mandátummal rendelkezik és általános helyettese a polgármesternek.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság elnöke vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) Az ülés vezetőjének feladatai:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása

e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása

f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,

g) a vita összefoglalása

h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.

(2) Az ülés vezetője figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít, és felhívja a figyelmét a rendzavarás következményeire. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.

(3) Amennyiben a képviselő-testület tagja a rendzavaró magatartással nem hagy fel, úgy az ülést vezető elnök bírságot szabhat ki. A bírság mértéke 1.500.-Ft, a bírság behajtásáról a jegyző gondoskodik.

18.§ (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

a munkatervben szereplő napirendek

b) személyi kérdések

c) rendelet-tervezet

d) más napirendek

e) sürgősséggel tárgyalandó indítvány

f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.

19.§ (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

Előterjesztés

20.§ (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató, kérelem.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az ügyirat iktatószámát,

c) az előterjesztés tárgyát,

d) az előterjesztés előzményit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit,

e) a jogszabályi környezetet,

f) az előkészítésben résztvevők véleményét,

g) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

h) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,

i) törvényességi véleményezésre bemutatás idejét

j) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,

k) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.

21.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, a lakosság véleményét, javaslatát.

(2) A bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.

Sürgősségi indítvány

22.§ (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság

d) a képviselő

e) a jegyző.

Kérdés, interpelláció

23.§ (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpelláció felvilágosítás kérés, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, vagy valamely szervezete, intézménye feladat- és hatáskörét érinti.

(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, feltéve, ha azt a címzett az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal írásban megkapta. Ellenkező esetben 15 napon belül, írásban kell az interpellálónak választ adni.

Vita

24.§ (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Továbbá azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

(6) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult - napirenden kívüli – hozzászólásra de ezt az egyebek napirendi ponton belül teheti csak meg.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

25.§ (1) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.”

26.§ Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti.

A szavazás rendje

27.§ (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselőtestület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.

28. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

29.§ (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

30.§ (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.

(2) A titkos szavazást a Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság jelen lévő tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

31.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani akkor, ha azt a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozza és azt a képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

Jegyzőkönyv

32.§ (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A ülésekről hangfelvétel alapján készül jegyzőkönyv. A hangfelvétel őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(4) A jegyzőkönyvet minden esetben megválasztott hitelesítőkkel hitelesíteni kell.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli.

(6) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet a Település honlapján közzé kell tenni az aláírást követő 15 napon belül.

Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása

33.§ (1) Amennyiben egy képviselő nem tesz eleget az ügyben való személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, úgy a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára a képviselőt egyhavi tiszteletdíjától megfoszthatja. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A Képviselő-testület az egyhavi tiszteletdíj megvonásáról a mulasztást megalapozó körülményekről való tudomásszerzéstől számított legkésőbb 60 napon belül dönthet.

A képviselő-testület döntései

34.§ (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint.

1. A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni

b) A határozatokat a KIM rendelet 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

35.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

b) az állandó bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

36.§ (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, a lakosság egyes csoportjainak álláspontját, melynek formája közvélemény-kutatás.

(2) A képviselőtestület dönt a közmeghallgatás, a közvélemény kutatás szükségességéről.

(3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.

37.§ (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

38.§ Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendeletet a helyi honlapon is közzé kell tenni.

Közmeghallgatás, lakossági fórum

39.§ (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői az Intézmény vezetőknek és a polgármester által kijelölt gazdasági társaságok vezetői.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok szerint.

(4) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(5) Az állampolgárok és a (4) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő- testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(6) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(7) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(8) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

40.§ (1) A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti lakossági fórum tartását

a) jelentősebb döntések előkészítése,

b) az állampolgárokkal, valamint társadalmi szervezetekkel való párbeszéd fenntartása céljából.

(2)A lakossági fórum megtartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A lakossági fórumra a közmeghallgatás szabályai az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy arról jegyzőkönyv helyett feljegyzés készül.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

41.§ (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c.)A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről a Helyi Önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásairól és költségtérítéséről szóló rendelet rendelkezik.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

42.§ (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

IV. FEJEZET

 A KÉPVISELŐ TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

43.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság

b) Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság

c) Szociális és Egészségügyi Bizottság.

(3) Az állandó tagjainak száma:

a) Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság 3 fő képviselő 2 fő nem képviselő

b) Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság 4 fő képviselő 1 fő nem képviselő

c) Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 fő képviselő 2 fő nem képviselő

(4) A bizottságok feladatait és hatásköreit a rendelet 1;2;3. melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület bizottságai tagjainak nevét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség terheli, melynek nyilvántartása, ellenőrzése és az ezzel összefüggő kezdeményezések vizsgálata az  Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság feladata.

44.§ (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

45.§ A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

a) előkészíti a képviselő-testület döntését,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról

f) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,

g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

A bizottsági működés főbb szabályai

46.§ (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azt az előterjesztést, amelyet bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(2) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő ülés előtt a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(8) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(9) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

(10) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

V. FEJEZET

 A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ ÉS A HIVATAL

Polgármester

47.§ A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

48.§ (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

a) képviseli a képviselő-testületet,

b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

d) segíti a képviselők munkáját,

e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,

f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

(2) A polgármester szükség szerint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat, és beszámoltatja a jegyzőt.

(3) A polgármester havonta egy alkalommal vezetői értekezletet tart, melyen részt vesz az alpolgármester, a jegyző, az önálló intézmények vezetői, a Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója, és a kisebbségi önkormányzat elnöke. A vezetői értekezlet konzultációs jellegű, érdemi döntést nem hoz.

(4) A polgármester fogadónapjáról a lakosságot tájékoztatni kell. A polgármester fogadónapját minden héten hétfőn 13.00-15-00 óráig tartja, melyről a lakosságot a hirdetőtáblán tájékoztatja

Alpolgármester

49.§ (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestereket választ. Egyet a képviselő testület közül kell választani, további egy nem képviselő testületi tag is alpolgármesternek választható.

(2) Az alpolgármesteri tisztségeket társadalmi megbízatásában látják el.

(3) Az alpolgármesterek feladatkörét a polgármester határozza meg, erről a testületet tájékoztatja.

Jegyző

50.§ (1) A jegyző feladata a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,

b.)A jegyző a képviselő-testület ülésén jelzi, ha valamely döntési javaslat jogszabálysértő, ez a tény a jegyzőkönyvben is rögzítésre kerül.

b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és annak határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére

d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.

(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői felett.

(3) A jegyzőt – a jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetére legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hivatalnak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott képesítéssel és gyakorlattal rendelkező köztisztviselője helyettesíti.

Polgármesteri Hivatal

51.§ (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Tiszalúci Polgármesteri Hivatala.

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 3.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása az 5. függelék tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadás rendje:

a) hétfő 13.00–16.00 óráig

b) szerda 8.00–12.00 óráig 13.00–16.00 óráig

c) péntek 8.00–12.00 óráig

VI. FEJEZET

TÁRSULÁS

52. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás

b) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás

c.) Taktaparti Önkormányzatok Központi Orvosi Ügyeleti Társulása

(2) A társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás valamint a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A társulási tanácsokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

VII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE ÉS VAGYONA

53.§ (1) A testület a tárgyévet megelőző év november 30.-ig foglal állást az önkormányzat gazdasági koncepciójáról, melyben iránymutató jelleggel határozza meg:

a.) központi költségvetés várható kihatásait,

b.) a helyi költségvetési célokat és azok megvalósíthatóságának fontossági sorrendjét,

c.) a bevételi forrásokat jogcímként és azok nagyságát, arányát,

1. a költségvetés általános tartalékának mértékét,
2. az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos változásokat.

(2) Forráshiányos (deficites) költségvetési javaslat kizárólag a képviselő-testület minősített többséggel felhatalmazása alapján állítható össze, megjelölve egyben a hiány fedezetét.

(3) A költségvetés általános tartalékaként megjelölt előirányzatának felhasználására egyedi testületi döntések alapján kerülhet sor.

(4) A képviselő-testület az általa alapított egyszemélyes Nonprofit Kft-t érintően az alapítót megillető valamennyi döntési jogosultságot – az egyéb munkáltatói jogokat kivéve – magának tartja fenn. A Nonprofit Kft-t érintő egyéb munkáltatói jogok gyakorlását az önkormányzat polgármestere részére engedi át.

(5) Az önkormányzat vagyonáról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

54.§ (1)Az önkormányzat tulajdonában lévő kötelező feladatellátást szolgáló vagyon az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen tárgyaihoz tartoznak.

(2) A vagyontárgyak forgalomképtelenségét – egyedi mérlegelés alapján, a törvényi szabályozás keretei között – kizárólag a képviselő-testület oldhatja fel.

(3)Az önkormányzat vállalkozási célra felhasználható vagyonát – nevesített és érték formában - az önkormányzat törzsvagyonától elkülönítve kell nyilvántartani, és az önkormányzat bármely formában történő felelősségvállalása a vállalkozási vagyon nyilvántartott értékét nem haladja meg.

55.§ (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinél a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság tájékozódik a költségvetés alakulásáról, a gazdálkodás eredményeiről.

(2) A Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság kezdeményezésére a képviselő-testület köteles napirendre tűzni külső ellenőrzést végző szakértő igénybevételének lehetőségét.

(3) A hivatal által tervezett illetve a gazdálkodást érintő bármilyen ellenőrzésről a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottságot tájékoztatni kell.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSIMNEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS AZOK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A települési nemzetiségi önkormányzatok

56. § Tiszalúcon az alábbi települési nemzetiségi önkormányzat működik:

a) Tiszalúci Roma Nemzetiségi Önkormányzat,

A települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

57. § (1) A polgármesteri hivatal gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Az önkormányzat és az érintett települési nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) szerinti megállapodásban rendezik.

(2) A polgármesteri hivatal a számviteli jogszabályoknak megfelelő elkülönített nyilvántartást vezet a települési nemzetiségi önkormányzat vagyonáról és azt a számviteli előírásoknak megfelelően leltározza.

(3) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához megállapodás alapján ingyenesen helyiséget biztosít a helyben működő nemzetiségi önkormányzat részére. Megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti működési feltételeket, a polgármesteri hivatal útján ellátja a testületi ülések és a döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat és az ezzel járó költségeket a polgármesteri hivatal költségvetésében biztosítja.

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(5) A polgármester az Njtv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(6) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(7) A (6) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos határidő áll rendelkezésre. A határidő jogvesztő, kivéve az Njtv.-ben meghatározott tárgykörökre vonatkozó határidőt.

(8) A települési nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv.-ben rögzített egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntését, a kialakított és írásba foglalt véleményét a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.  

IX. FEJEZET

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58.§ (1) Jelen rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti Működési Szabályzatról szóló 7/2013.(IV.30.) önkormányzati rendelete.

Turóczi Hajnalka                                                                     Majdanics László

  Jegyző                                                                                   polgármester