Újszilvás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018 (III.26.) önkormányzati rendelete
Újszilvás Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 23Újszilvás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018 (III.26.) önkormányzati rendelete
Újszilvás Község Helyi Építési Szabályzatáról
Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján (OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet figyelembevételével, az annak 9. számú mellékletében biztosított véleményezési jogkörükben eljáró államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
A rendelet alkalmazásának általános előírásai
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Újszilvás Község közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendeletben alkalmazott fogalmak
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. szintterületi mutató: Az építési telken elhelyezhető épületek összes bruttó szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma.
2. szolgálati lakás: az adott övezeti funkciót kiszolgáló, lakhatást biztosító épületrész.
3. agroturizmus: A mezőgazdasági területhez vagy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó falusi turizmus, ami szálláshely-szolgáltatáshoz nem kötődő. A helyi, vagy saját népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek, termékek bemutatása. A falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása. A falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint értékesítésre turisztikai és vendéglátói céllal a gazdaság területén. A helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása.
3. Szabályozási tervlap
3. § (1) A HÉSZ mellékletét képező SZT jelű Szabályozási tervlap.
(2) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa,
(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok
b) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
c) országos ökológiai hálózat és alövezeteinek (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) határa
d) Natura 2000 terület határa,
e) Országos jelentőségű védett természeti területek határa és helye (ex-lege védett szikes tavak)
f) Tájképvédelmi terület határa
Közterület alakítására vonatkozó általános előírások
4. Általános közlekedési előírások
4. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A közúti övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(3) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) 3119 j. ök. út: és 3121 j. ök. út külterületen K.V.
b) 31.118 j. bekötőút: külterületen K.VI., belterület melletti szakaszokon B.V.c.B.
c) Alkotmány utca: B.V.c.
d) Települési kiszolgáló utak (lakóutcák): B.VI.d.
(4) Az országos úthálózat részét képező utaknál a közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve 50-50 m.
(5) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(6) A község beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni csak szabályozási terv szerint lehet.
(7) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
a) Lakó- és gazdasági övezetben ettől eltérni nem lehet.
b) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.
c) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken.
5. Általános zöldfelületi előírások
5. § (1) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényi fedettség fenntartását.
(2) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket – a lakóingatlanok kivételével – legkésőbb az épületek használatba vételéig vagy a használatba vételt követő legfeljebb egy éven belül ki kell alakítani.
6. Régészeti lelőhelyek védelme
6. § (1) A település közigazgatási területén lévő az 2. számú függelékben felsorolt régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1 és SZT-2 jelű szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló- törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.
7. A természeti értékvédelem általános előírásai
7. § (1) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:
a) Natura 2000 hálózat területei;
b) Országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület);
c) Országos jelentőségű ex-lege védett természeti területek (szikes tavak)
(2) Az érintett területek közé az ex lege védett természeti területek (szikes tavak) tartoznak.
(3) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé a országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület), a Natura 2000 hálózat területei tartoznak.
Környezetvédelmi előírások
8. A föld védelmének általános előírásai
8. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) A területfeltöltések esetén a talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja. Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal, beépítésre szánt területen emellett még nem szennyezett inert anyaggal lehet végezni. A mélyépítési munkák során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan.
(3) Telkesítéseknél az úthálózat módosításánál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő az eróziós kártételek, valamint a szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
9. A vizek védelmének előírásai
9. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.
(4) Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 15 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15m; melléképülettől 5 m; űrgödrös árnyékszéktől 15m, szikkasztó aknától 15m; azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25m.
10. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás
10. § A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.
11. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
Telekalakítás szabályai
11. § (1) A település területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve a beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen, ha a kialakult állapotú tömb valamely, a rendelet hatályba lépésekor meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.
(2) A rendeletnek megfelelő telekalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy azok az övezeti előírásoknak megfeleljenek. A meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan szabályszerű beépítési paraméterei a telekalakítás után is biztosíthatók legyenek. Ettől csak a közterület szabályozásból származó telekméret csökkenéssel járó telekalakításoknál lehet eltérni a meglévő épület fennmaradásáig. Új építésnél ez az eltérés nem tartható fenn.
(3) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
(4) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás esetén a tervezett szabályozási vonalat figyelembe kell venni.
Közművek előírásai
12. Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások
12. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.
(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.
(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(9) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
ac) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
13. Vízellátás
13. § (1) A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.
(3) A település új vízhálózat már csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető,
(4) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
a) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
14. Csatornázás
14. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem létesíthető.
(2) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(3) Beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas épület építése esetén, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
be) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(4) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(5) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(6) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
(7) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített mérettel
b) előzetes megállapítás nélkül:
ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m
bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
15. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
15. § (1) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén.
(2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházásra akkor van lehetőség, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(3) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.
(4) Burkolt út építése csak vízelvezetéssel alakítható ki.
(5) Új vízfelületet (pl tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad és csak akkor, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.
(6) Vízfelületek karbantartásának céljára:
16. Földgázellátás
16. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét- (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m középnyomásnál 3-3- m)- szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.
17. Villamosenergia-ellátás
17. § (1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban a vonatkozó szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.
(2) A településen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles illetve légkábeles elhelyezéssel szabad.
(3) A településen a légvezetékes kábelhálózatok alkalmazása eseték egy tartószerkezeten történő elhelyezésére az irányadó.
(4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek használhatók fel.
18. Vezetékes elektronikus hírközlés
18. § (1) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. meglévő hálózat rekonstrukciójához hozzájárulni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.
(3) A hírközlési létesítmények elhelyezési lehetőségét, a vezeték nélküli – rádiótelefon – létesítését a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kialakítani, melyet tervezésnél, kivitelezésnél figyelembe kell venni.
Építés általános szabályai
19. Általános építési előírások
19. § (1) Önálló létesítésű új terepszint alatti építmény nem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince.
(2) Az övezet telkein az építési hely az OTÉK előírásainak megfelelően alakítandó ki, figyelembe véve az egyes építési övezetek előírásait és a szabályozási tervet.
20. Állattartó építmények
20. § A meglévő állattartást szolgáló építmény bővítésekor, átalakításakor is az előírt védőtávolságokat be kell tartani. Az állattartó építmények elhelyezésének, állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi szempontú védőtávolság igényeit a 4. számú melléklet tartalmazza.
21. katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
21. § A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
22. A Falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) általános előírásai
22. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül
23. A Falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai
23. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 700
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) Szintterületi mutató: 0,5
i) A Közműellátás mértéke: teljes
24. § (1) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 700
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 20
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 20
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h) Szintterületi mutató: 0,5
i) A Közműellátás mértéke: teljes
24. A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai
25. § (1) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
25. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai
26. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:
27. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
28. § (1) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 800
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h) Szintterületi mutató: 1,5
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a - lakó rendeltetésen kívül-:
26. A gazdasági területek (Gksz) építési övezeteinek általános előírásai
29. § (1) A Gksz építési övezet környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál
(2) A Gksz építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) raktározás
b) kereskedelmi szolgáltató
c) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú
d) igazgatási, egyéb iroda,
e) parkolóház, üzemanyagtöltő
f) sport, egyéb közösségi szórakoztató épület,
g) gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó, illetve a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb két lakás),
h) közműépítmény
(3) A Gksz építési övezetekben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:
a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állatkifutó, állat ól
c) trágyatároló, komposztáló, valamint
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) A építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló,
d) kirakatszekrény;
e) kerti építmény
f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas: szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(5) Az építési övezetekben az üzemi épületeket illetően technológiai okból megengedhető épületmagassági túllépés mértéke nem haladhatja meg a 30 %-ot.
(6) Ha a gazdasági terület egyéb, beépítésre szánt övezeti telekkel határos, akkor a szomszédos telkek felé, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén, a telekhatárok mentén, összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, az övezeti előírásokban meghatározott minimális szélességben.
(7) Az övezet területén az elő, oldal és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérően rendelkeznek.
(8) A gazdasági építési övezetben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára, az övezetben megadott épületmagasságtól el lehet térni az alábbiak szerint:
a) antenna, víztorony, esetén: 40,0 m.
b) kémény, világító berendezés, anyagtároló siló, hirdetőoszlop: 25,0 m.
27. Gazdasági területek építési övezeteinek részletes előírásai
30. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) A többszintes védő zöldsáv szélessége 5 m.
31. § (1) A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) A többszintes védő zöldsáv szélessége 10 m.
32. § (1) A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás, valamint mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység építményei elhelyezésére.
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
c) Az előkertben az épületek megközelítését biztosító útburkolat és porta épület elhelyezhető.
(3) A többszintes védő zöldsáv szélessége 5 m. Az építési övezeten belül védőfásítás (védőzöldsáv) telepítése szükséges, a zöldfelületként előírt telekhányad legalább 25%-án.
33. § (1) A Gip-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek az övezet telkeinek és a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
a) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járógazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére.
b) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére.
(3) A műszaki megoldásokat az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell megtervezni és megvalósítani. A potenciálisan légszennyező funkciókat zárt technológia és (bio)filter alkalmazásával lehet telepíteni.
(4) A többszintes védő zöldsáv szélessége 5 m. Az építési övezeten belül védőfásítás (védőzöldsáv) telepítése szükséges, a zöldfelületként előírt telekhányad legalább 25%-án.
(5) A telephelyen belül meglevő erdő művelési ágú alrészletek véderdő funkcióval tartandók fenn.
34. § (1) A Gip-3 jelű építési övezet előírásai
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás, valamint mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység építményei elhelyezésére.
b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
35. § (1) A Gip-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás, valamint mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység építményei elhelyezésére.
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
35/A. § (1) A Gip-5 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 700
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek az övezet telkeinek és a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
36. § (1) A Gip-km jelű építési övezet előírásai
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 100
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A Közműellátás mértéke: hiányos
i) szintterületi mutató 0,1
(2) A Gip-km jelű területen a közművek üzemeltetését szolgáló telephelyeket, illetve közműműtárgyat lehet elhelyezni.
28. Különleges területek (K) építési övezeteinek általános előírásai
37. § (1) A különleges területek, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a rekreációs területe (Ksr), a Temető (KT), szociális otthon terület (Kio), különleges településgazdálkodási (Ktg), különleges helyi sajátosságot hordozó terület (Khs), tanyagazdálkodási terület (Kta), valamint sportterület (Ksp) tartozik.
(3) Az övezet területén az elő, oldal és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
29. Különleges területek építési övezeteinek részletes előírásai
38. § (1) A KT jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 3,0*
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
f) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(3) *A legnagyobb épületmagasság értéke kripta esetén 3m, temetőkápolna esetén 10 m.
(4) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) A temető övezetének más beépítésre szánt területtel közös határától számított 15m-es területsávján belül hagyományos (koporsós és kriptás) temetés, hamvak szétszórása nem folytatható, csak urnás temetkezés lehetséges.
39. § (1) A Ksp jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 10000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60
f) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az építési övezetben sportolási célú építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.
a) közműbecsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény
e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
40. § (1) A Ktg jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
g) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az építési övezet településgazdálkodási funkciójú épület, építmény elhelyezésére szolgál.
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló
d) kerti építmény
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
41. § (1) A Kio jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) Az építési telek legkisebb szélessége (m) 30
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
(2) Az övezetben elsősorban egészségügyi intézmények és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:
a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) trágyatároló, komposztáló, valamint
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
42. § (1) A Ksr jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 10000
c) Az építési telek legkisebb szélessége (m) 30
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70
(2) Az övezetben elsősorban vásárok, rendezvények, és sportolás kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.
a) közműbecsatlakozási műtárgy
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló
d) kerti építmény
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
43. § (1) A Kta jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%): 15
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
g) Szintterületi mutató 0,5
h) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az övezetben a tanyás gazdálkodáshoz, valamint a tanyás területek kiszolgálására szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, turisztikai, gazdasági épületek és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) állatkifutó,
g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet telkén több épület, építmény is elhelyezhető.
43/A. § (1) A Kta-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az övezetben a tanyás gazdálkodáshoz, valamint a tanyás területek kiszolgálására szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, turisztikai, gazdasági épületek és kiszolgáló létesítményei, továbbá lakóépület helyezhető el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) állatkifutó, állatól
g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet telkén több épület, építmény is elhelyezhető.
(5) Egy telken legfeljebb egy lakás vagy lakóépület helyezhető el.
(6) Az épületek elhelyezésénél legalább 5 m mélységű előkertet és 6 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.
44. § (1) A Khs jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 700
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Khs építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el a lakó rendeltetésen kívül:
a) raktározás
b) kereskedelmi szolgáltató
c) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú (üzemi) és kiszolgáló létesítményei
d) igazgatási, egyéb iroda,
e) szállás, vendéglátó, turisztikai
f) gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb két lakás),
(3) Az övezet telkén több épület, építmény is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló
d) kerti építmény
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
30. A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
45. § (1) KÖu övezet előírásai:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
(2) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
31. Zöldterületek általános előírásai
46. § (1) Az zöldterületi övezetekben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(2) 400 m2-nél nagyobb kiterjedésű új zöldterület kialakÍtása, meglévő zöldterületi övezetet rekonstrukciója közterület alakítási terv alapján lehetséges.
(3) A zöldterületi övezetekben minden megkezdett 200 m2-e után legalább 1 nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.
(4) A zöldterületi övezetekben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.
(5) A zöldterületek fenntartásáról és a berendezési tárgyak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(6) A melléképítmények közül:
32. A zöldterületek részletes előírásai
47. § (1) A Zkk jelű zöldterületi övezet előírásai:
a) A telek legkisebb területe (m2) 3000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 3,5
d) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70
(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) A terület fenntartásához szükséges épület
b) játékot, sportot, pihenést és vendéglátást szolgáló építmény
48. § (1) A Zkp-2 jelű zöldterületi extenzív közpark övezet előírásai:
a) A telek legkisebb területe (m2) 10000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 3,0
d) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 3,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70
(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) Vendéglátó épület
b) A terület fenntartásához szükséges épület
33. Az erdőterületek (E) övezeteinek általános előírásai
49. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.
34. Az erdőterületek Ev jelű övezeteinek részletes előírásai
50. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetének telkei nem építhetők be.
35. Az erdőterületek Eg jelű övezeteinek részletes előírásai
51. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezeti előírásai:
a) A telek legkisebb területe (m2) 20.000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 0,5
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
(2) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
(3) Az övezetben elsősorban erdőgazdálkodási célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.
(4) A 20.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem létesíthető.
52. § (1) Az Ek-1 jelű közjóléti erdőterület övezeti előírásai:
a) A telek legkisebb területe (m2) 20.000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 5,0
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
(2) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
(3) Az övezetben elsősorban az erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.
(4) A 20.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem létesíthető.
53. § (1) Az Ek-2 jelű közjóléti erdőterület övezeti előírásai:
a) A telek legkisebb területe (m2) 10000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 5,0
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,0
(2) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
(3) Az övezetben elsősorban a közjóléti vagy oktatási tevékenységet, erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs, rendezvény célokat szolgáló építmények, továbbá szállás és egyéb létesítmények építményei helyezhetők el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem zavarhatja.
36. A mezőgazdasági területek (M) övezeteinek általános előírásai
54. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépület helyezhetők el, továbbá a birtokközpont telkén mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.
(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(3) Az épületek a közterülettel határos telekhatártól legalább 10 méterre a szomszédos telekhatártól minimum 5 méterre és a hátsó telekhatártól minimum 6 méterre helyezhetők el.
(4) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
37. A mezőgazdasági területek Má övezeteinek részletes előírásai
55. § (1) Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.
56. § (1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben az építmények elhelyezéshez szükséges telek, illetve terület kialakítások módjai:
a) birtoktest, birtokközpont
b) birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telek.
(5) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban a jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános építési) feltételek teljesülése esetén lakóépület és az agroturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A birtokközpont telkén mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.
(2) Az övezetben az építmények elhelyezésének feltételei:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
b) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
(3) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg.
(4) Az övezetben a melléképítmények közül:
57. § (1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben a birtoktest, birtokközpont építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások
a) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 50. 000
b) A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazgató beépítettség (%) 1,0
c) A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000
d) A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0
e) A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0
(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(3) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, illetve a tervezett belterület határtól.
(4) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkei nem építhetők be és ezt a nyilvántartásba is be kell jegyezni.
(5) A 50.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem megengedhető.
58. § (1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben a birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telek építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások
a) A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe (m2) 20.000
b) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0
c) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 3,0
(2) A 20.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem megengedhető.
59. § (1) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet előírásai:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 3000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
c) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség (%) 3,0
(2) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.
(3) Az övezetben új építmények elhelyezése a következő feltételek szerint létesíthető:
a) A 720m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad
b) A 720-3.000 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével- elsősorban a tárolás célját szolgáló terepszint alatti építmény (pince, verem) és fóliasátor helyezhető el, egy meglevő épület szintterület és épületmagasság növelést nem eredményező módon felújítható
c) A 3000 m2 fölötti területnagyságú telken egy, elsősorban tárolást szolgáló gazdasági épület építhető, művelési ágtól függetlenül, max 3%-os beépítettséggel
(4) Telekmérettől függetlenül a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további alapterület- és épületmagasság növekedést eredményező bővítés, (hozzáépítés, emeletráépítés) nem létesíthető.
(5) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni, az úttengelytől legalább 6,5 m távolságot elhagyva.
(6) Az övezetben a melléképítmények közül:
60. § (1) Az Mk-2 jelű kertgazdasági, tanyás övezet
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 720
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 5
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10
(2) A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(3) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 5 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(4) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 10 %-os beépítettséggel helyezhető el.
(5) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület épületmagasság legfeljebb 7,5 m lehet.
(6) A 3.000 m2-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem létesíthető.
(7) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni.
(8) Az övezetben a melléképítmények közül:
38. A vízgazdálkodási övezet (V) előírásai
61. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő építmények helyezhetők el.
(2) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
39. A Tk jelű természetközeli terület övezet részletes előírásai
62. § Az övezet telkei nem építhetők be.
40. A Különleges területek (Kb) általános előírásai
63. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; komposztáló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
64. § (1) Kbn jelű övezet előírásai:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 5000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
(2) Az övezetben a naperőmű kialakításához szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló
64/A. § (1) Kb-tg jelű övezet előírásai:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 10000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
d) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 65
(2) Az övezetben a víztározó kialakításához szükséges építmények és a településgazdálkodási funkciójú építmények helyezhető el.
(3) Az övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló
d) kerti építmény,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
41. Záró rendelkezések
65. § (1) Ez a rendelet 2018. április 25. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Újszilvás Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2010.(XII.02.) számú önkormányzati rendelet és mellékletei hatályát veszti.
(3) E rendelet mellékletei: