Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40 / 2018. (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 11. 01Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40 / 2018. (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 24/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása, értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Gyula város egyedi építészeti-városépítészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti-, településképi-, településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, az ott élt és élő emberek tudását és kultúráját hitelesen tükröző épített és természeti környezetének a lakosság bevonásával kialakított konszenzuson alapuló, lehető legteljesebb megőrzése, tovább éltetése és átörökítése.
(2)1 A Rendelet 21-25. §-ának hatálya a közterületen, a közterületről látható magánterületen történő reklám, cégér, reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, alkalmazására terjed ki.
(3) A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke
a) Előtető: az épület bejárata feletti, kizárólag a homlokzatra rögzített szerkezet, amely a bejáratot és az azt használókat védi.
b) HÉSz: Helyi Építési Szabályzat.
c) Környezeti mintaelem: az illeszkedés érdekében példaként tekintendő, műszaki paramétereiben és formai jellemzőiben mintaként kezelendő épület, vagy épületrészlet.
d) Teraszlefedés: a korábban tetővel nem védett terasz fölé emelt tető.
e) Védőtető: az építkezésen dolgozókat, a járókelőket a magasban történő munkavégzés során leeső tárgyaktól, anyagoktól megvédő tetőzet.
f) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz, az alábbiak szerint:
fa) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a képviselő-testület szervei tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
fb) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
fc) információs vitrin: térbeli, egy vagy többoldalú, kültéri, információs célú berendezésnek minősülő eszköz, melynek üveglappal határolt oldala(i) alatti felületen elhelyezhetők közérdekű információk, lakossági hirdetések és reklámok is;
fd) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
fe) CityLight formátumú eszköz: olyan berendezés, amelynek mérete legfeljebb 2 m2, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy ugyanekkora digitális kijelzővel rendelkezik;
ff) CityBoard formátumú eszköz: olyan berendezés, amelynek mérete 2 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 9 m2, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy ugyanekkora digitális kijelzővel rendelkezik.
g) Mozgatható hirdető berendezés: olyan, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzlet előtti közterületre kihelyezett, le nem rögzített hirdető berendezés, tábla, mely az üzletet érintő információk kihirdetésére szolgál.
h) Közterületről látható homlokzat: az épület valamennyi, nem csak az utcafront felőli azon homlokzata, amely a közterületről látható.
A helyi védelem
2. A helyi védelem célja, általános szabályai
2. § (1) A helyi építészeti értékvédelem feladata a történetileg kialakult, különös védelmet igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki, ipari, és agrárvédelmi szempontból védelemre érdemes településszerkezetek,
épületegyüttesek,
épületek és épületrészek, építmények,
utcaképek és látványok,
műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek
(a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, és a lakossággal történő megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartása, illetve megújulásának elősegítése, tulajdonformára tekintet nélkül.
(2) Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, anyaghasználati hagyományok, tömegképzés/formálás figyelembevételével történhet.
(3) A város történetileg, építészetileg legjellegzetesebb, legértékesebb városszerkezeti elemeit, épületeit, építményeit, védetté kell nyilvánítani.
(4) A 2. § (1) bekezdésben felsorolt szempontok alapján értékes területeket, illetve egyedi jellegzetességeket, helyi védelemben kell részesíteni.
3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. A polgármesterhez benyújtandó kezdeményezésnek tartalmaznia kell az építmény/terület adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő neve), az építmény védetté nyilvánítás szempontjából lényegesnek tartott részeiről készített fotókat, helyszínrajzot; területi védelem esetén a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot, illetve megszüntetés esetén a megszüntetés kezdeményezésének indokait.
(2) A javaslat alapján a városi főépítész értékvizsgálatot készíttet az érintett ingatlanról (területről), amely annak város- és építészettörténeti, építészeti és műszaki jelentőségét, illetve állapotát mutatja be.
(3) Ha egy védett érték országos védettsége megszűnik, a polgármester megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.
4. § (1) A helyi védelem alatt álló ingatlanokról naprakész nyilvánítást kell vezetni, amelyet a városi főépítész végez.
(2) A helyi területi és egyedi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisült, vagy
b) az 3. § (2) bekezdésben előírt értékvizsgálatban foglaltak szerint a védelem megszüntetése indokolt.
(3) Helyileg védett épület bontása csak a védettség megszűnését követően lehetséges.
(4) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket országos védettség alá helyeznek, az országos védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védettség megszüntetésről gondoskodni kell.
5. § A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell
a) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, valamint
b) a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslattevőt.
4. A területi védelem meghatározása A helyi területi védelem jegyzéke
6. § (1) A város közigazgatási területén helyi területi védelem alatt álló területek az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében, valamint a 3. fejezet 3/d. pontjában körülhatárolt városrészek.
(2) A helyi területi védelem hatálya kiterjed:
a hagyományoknak megfelelő, a város hangulatát őrző környezet fenntartására,
a város karakterére (településkép elemei, formái, anyagai, színvilága és azok együttese),
a telekszerkezetére,
olyan városrészre (térre, utcára, utcaszakaszra), ahol a város arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak,
a helyileg védett építmény környezetére.
(3) A védelem a településszerkezet, a telekstruktúra és az utcavonal-vezetés jellemzőinek megőrzésére és értékóvó fenntartására, átörökítésére irányul.
5. Az egyedi védelem meghatározása A helyi egyedi védelem jegyzéke
7. § A város közigazgatási területén helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott
a 3/a. jelű, helyi védettségű – belterületi – épített értékek,
a 3/b. jelű, helyi védettségű – belterületi – épülethomlokzatok,
a 3/c. jelű, helyi védettségű – külterületi – épített értékek,
2
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) Az 1. melléklet 3. fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség jókarbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni, állapotát megóvni. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
(2) Az adott építészeti örökség használata, illetve a rajta végzett építési tevékenység, karbantartás nem veszélyeztetheti fennmaradását, továbbá a védelem alatt álló jellegzetességeit.
A településképi szempontból meghatározó területek
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
9. § (1) Településképi szempontból meghatározó terület a város jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, lehatárolható része.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek a 2. melléklet 1. és 2. fejezetében megnevezett, illetve körülhatárolt városrészek.
(3) Gyula város településképi szempontból meghatározó területei:
a) a helyileg védett városrészek,
b) a régi mezővárosi,
c) az alacsony intenzitású területek, valamint
d) a Műemléki Jelentőségű Terület.
A településképi követelmények
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10. § (1) A település teljes közigazgatási területén tilosak az alábbi, az építmények anyaghasználatát érintő megoldások:
a) a közterületről látható homlokzat színezése esetén a hagyományos földszínektől eltérő, harsány („neon”) színezést alkalmazni,
b) a közterületről látható homlokzaton, tetőfelületen és kerítésen hírközlési, gépészeti, energetikai és egyéb műszaki berendezést, szerelvényt – a napelemek és -kollektorok kivételével, takarás nélkül – elhelyezni,
c) festett fémlemez, valamint hullámpala tetőhéjazatot, illetve ezen anyagokból egyéb, közterületről látható építményrészt (burkolatot, kerítést) építeni.
(2) A jelen § (1) bekezdésekben foglaltak alóli kivételek:
a) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása nem szükséges az iparosított – paneles és blokkos – technológiával épített lakóházak esetében,
b) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazása nem szükséges a szürke színű elemes burkolatok esetében, illetve színkorlátozás nélkül a város ipari gazdasági övezeteiben.
(3)3 Kerítés építésekor a műszaki kialakításnak minden esetben igazodnia kell az épület és a környezet kialakult anyaghasználatához.
9. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó kötelező területi építészeti követelmények
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen – a 2. melléklet 1. és 2. fejezetében kijelölt városrészeken – a Gyulára jellemző változatos, mégis összhangot eredményező, hagyományokra épülő illeszkedési szabályokat kell érvényesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt területeken az utcák és terek városképi összhangja és jókarbantartása elsődleges településrendezési/közösségi érdek.
(3) A foghíjtelkek beépítése, vagy meglévő épületek átépítése során fokozott figyelmet kell fordítani az illeszkedésre.
(4)4 Zártsorú beépítés esetén – kivéve a Városház utca, Bodoky utca, Béke sugárút, Hétvezér utca, (4561, 4562, 4563, 4564, 4565, 4566 és 4567 hrsz-ok), továbbá a Városház utca, Október 23. tér, Dózsa György utca (4456/5-9, 4460/1, 4460/2, 4461, 4462, 4463 és 4464 hrsz-ok) által határolt tömbök, a Kossuth tér, Dózsa György utca 44., 46., Damjanich utca 2., 4., 4/a, Eszperantó tér 1., 2,. 3., (4382, 4383, 4384, 4385, 4386, 4389 és 4390 hrsz-ok) területét – a városképi illeszkedés szempontjából a tervezett épület homlokzat-, párkány- és gerincmagasságával a szomszédos épületéhez csatlakozni kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés az oldalhatártól számított 3 m-en belül az alábbi lehet:
a) védett épülethez 0,5 m,
b) védett területen 1,0 m,
c) egyéb helyeken 1,5 m.
(5) A Városház utca, Bodoky utca, Béke sugárút, Hétvezér utca által határolt tömb területén a homlokzat-, párkány- és gerincmagasság szempontjából meghatározó épületek:
a) Bodoky utca 1. szám adatok mBf-ben: gerincmagasság: + 102,80; párkánymagasság: + 98,20
b) Hétvezér utca 5. szám adatok mBf-ben: gerincmagasság: + 105,90; párkánymagasság: + 98,90
(6) A tömbön belül a meghatározó épületek mBf-ben mért és számolt magassági adataihoz képest új épület építése esetén az alábbiak szerint lehet eltérni:
c) a gerincmagasság nem lehet több, mint a Hétvezér utca 5. szám alatti épület legnagyobb gerincmagassága és 1,0 m-rel lehet kevesebb, mint a Bodoky utca 1. szám alatti épület legkisebb gerincmagassága,
d) az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg a Hétvezér utca 5. szám alatti épület utcai homlokzatmagasságát és legfeljebb 1,0 m-rel lehet kevesebb, mint a Bodoky utca 1. szám alatti épület utcai homlokzatmagassága,
e) az utcai párkánymagasság nem haladhatja a Hétvezér utca 5. szám alatti épület párkánymagasságát, legfeljebb + 0,5 m-rel és – 1,0m-rel térhet el a Bodoky utca 1. szám alatti épület utcai párkánymagasságától.
(7) A Városház utca, Október 23. tér, Dózsa György utca által határolt tömb területén a homlokzat-, párkány- és gerincmagasság szempontjából meghatározó épületek:
a) Dózsa György utca 4463 hrsz alatti főépület
adatok mBf-ben: gerincmagasság: + 99,70; homlokzatmagasság: + 97,10
b) Városház utca 4464 hrsz alatti saroképület
adatok mBf-ben: gerincmagasság: + 99,70; párkánymagasság: + 95,90
(8) A tömbön belül a meghatározó épületek mBf-ben mért és számolt magassági adataihoz képest új épület építése esetén az alábbiak szerint lehet eltérni:
a) a gerincmagasság 0,5 m-rel lehet több és 1,0 m-rel lehet kevesebb, mint a 4463 hrsz alatti főépületé,
b) az utcai homlokzatmagasság maximuma 1,0 m-rel lehet több, mint a 4463 hrsz alatti főépület homlokzatmagassága,
c) az utcai párkánymagasság - 0,5 és + 1,0 m-rel térhet el a 4464 hrsz alatti saroképület párkánymagasságától.
(9) Zártsorú, előkert nélküli beépítés esetén a közműszolgáltatók kapcsolószekrényei telekhatáron belül (kapun belül), egyéb beépítési mód esetén telekhatáron belül (kerítésen belül) helyezendők el.
(10) Az utak mentén utcánként egységes fafajú, legalább egyoldali fasor telepítendő, ill. a meglévő fasorok folyamatosan kiegészítendők.
(11)5 A Kossuth tér, Dózsa György utca 44., 46., Damjanich utca 2., 4., 4/a, Eszperantó tér 1., 2., 3. által határolt tömb területén a homlokzat-, párkány- és gerincmagasság szempontjából meghatározó épületek:
a) Dózsa György utca 4386 hrsz. alatti főépület, Dózsa György utca keleti véghomlokzata:
adatok abszolút magassággal:
gerincmagasság: +101,10 mBf
homlokzatmagasság: +96,10 mBf
b) Eszperantó tér 4386 hrsz. alatti épület keleti véghomlokzata:
adatok abszolút magassággal:
gerincmagasság: +100,50 mBf
párkánymagasság:+96,60 mBf
(12)6 A Kossuth tér, Dózsa György utca 44., 46., Damjanich utca 2., 4., 4/a, Eszperantó tér 1., 2., 3. által határolt tömbön belül a meghatározó épületek mBf-ben mért és számolt magassági adataihoz képest új épület építése esetén az alábbiak szerint lehet eltérni:
a) a gerincmagasság nem lehet több a Dózsa György utcai oldalon, mint a 4386 hrsz. alatti épület legnagyobb gerincmagassága, és legfeljebb 1,0 m-rel lehet kevesebb,
b) a gerincmagasság nem lehet több, mint az Eszperantó tér 2. (4386 hrsz.) alatti épület legnagyobb gerincmagassága, és legfeljebb 1,0 m-rel lehet kevesebb,
c) az utcai párkánymagasság nem haladhatja meg a Dózsa György utcai 4386 hrsz. ingatlanon lévő épület utcai párkánymagasságát, és legfeljebb 1,0 m-rel lehet kevesebb,
d) az utcai párkánymagasság nem haladhatja az Eszperantó tér 2. (4386 hrsz.) szám alatti épület párkánymagasságát, és legfeljebb 1,0 m-rel lehet kevesebb.
10. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A 2. melléklet 1. és 2. fejezetében körülhatárolt városrészekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények (tömegformálás, homlokzati kialakítás, anyaghasználat) betartása és az illeszkedés érdekében az ún. környezeti mintaelem paramétereit és formai jellemzőit kell alapul venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti környezeti mintaelem: a szomszédos épületek, valamint egyéb épületrészletek (kerítés, kapu, kirakatszekrény, egyéb építészeti elemek) közül a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épület, épületrészlet (a továbbiakban: épület), a következők kivételével:
a) az egyik szomszédos épület országos, vagy helyi védelem alatt áll, vagy
b) mindkét szomszédos épület avult állagú, átépítésük rövidtávon esedékes, vagy
c) a jobb műszaki állapotú épület tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen, alacsony építészeti színvonalú, vagy
d) a szomszédos telkek beépítetlenek, vagy
e) városképi szempontból mindkét szomszédos épület azonosan értékelhető.
(3) A felsorolt kivételek esetében a környezeti mintaelem kiválasztása a (2) bekezdésben azonos betűvel jelzett kivételre vonatkoztatva, és azzal együtt értelmezve a következők szerint történhet:
a) műszaki állapotától függetlenül mindig a védett épület a meghatározó,
b) a közvetlen szomszéd helyett a legközelebbi következő szomszédos épület a meghatározó,
c) ebben az esetben választható az avultabb állagú, vagy a nem közvetlenül csatlakozó – de a tömbben álló – városképi szempontból megfelelő szomszédos épület is, azonban a lehetőségek szerint korrigálni kell a környezetet vizuálisan fertőző, igénytelen szomszédos épület kedvezőtlen adottságait is (pl.: tűzfaltakarás),
d) mint a b) pont alatti esetben,
e) mindkét szomszédos épület meghatározó, az illeszkedés ennek megfelelően alakítható.
(4) A területen álló építmények tetőfedésére és homlokzati falainak burkolására, valamint kerítés anyagaként – közterületről látható helyen, az ipari gazdasági övezetbe tartozó területeken álló épületek kivételével – nem alkalmazható trapézlemez, hullámpala, illetve festett fém anyagú héjazat.
(5) A meglévő értékes növény-, illetve faállomány megvédendő és megőrzendő, új fatelepítés belterületen a 3. melléklet 2. fejezete, külterületen a 3. melléklet 1. fejezete alapján, az ott közreadott fafajok figyelembevételével történhet.
11. Helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § (1) A helyi területi védelemmel érintett területeken, valamint Műemléki Jelentőségű Területen – azaz az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében körülhatárolt településrészeken – meg kell őrizni a település jellegzetes karakterét, telekrendszerét, az utcák vonalvezetését azok szabálytalanságaival együtt.
(2) A foghíjtelkek beépítése, vagy meglévő épületek átépítése során az új, vagy toldaléképületek igazodjanak a tömb építészeti jellemzőihez, illetve a környezeti mintaelemhez (épületmagasság, épülettömeg tagolása mind a vízszintes, mind a függőleges tömegek sorolásában, tetőhajlás, anyaghasználat, színezés stb.).
(3) A közterületi burkolatokat, utcabútorokat és egyéb építményeket a környezet jellemzőihez illően, igényes kialakítással kell megvalósítani. Biztosítani kell a közterület megfelelő színvonalú fenntartását, az oda nem illő létesítmények cseréjét vagy eltávolítását.
12. Az egyes védett területek területi építészeti követelményei
14. § (1) Nagyrománváros, Újváros és Németváros városrészekre vonatkozó építészeti követelmények:
a) Gyula város tradicionális – műemléki jelentőségű területével közvetlen határos – hagyományos kertvárosi beépítésű városrészeinek építészeti karaktere, a lakókörnyezet vonzó jellemzőivel megőrzendő,
b) a terület eredeti út- és telekhálózatának máig fennmaradt jellegzetessége továbbra is fenntartandó,
c) a hagyományos kertvárosi beépítés – az oldalhatáron álló fésűs, a zártsorú és a hézagosan zártsorú beépítés vegyes egymásmellettisége – az illeszkedés szabályai szerint fenntartandó,
d) a terület vegyes beépítésének esetlegessége a terület egyedi sajátja, ami az igényes építészeti felújításokkal, átépítésekkel és új épületekkel egyaránt fenntartandó.
(2) Ajtósfalva és Gyulavári városrészekre vonatkozó építészeti követelmények:
a) a területen a telkek utcai frontjainak hossza, és az épületek féloldalas (fésűs) beépítésének vonalai változatlanul megtartandók,
b) az utcai telekhatártól vagy a beépítési vonaltól legalább 6 m mélységig a fésűs beépítés meglévő épülettömegei és a homlokzatok jellege, építészeti megjelenése megtartandó; új épület esetén az épület szélessége a 7,5 m-t nem haladhatja meg,
c) az utcai kerítések és kapuk anyaga az utcai épülethez illeszkedően falazott szerkezetű, vagy faszerkezetű lehet,
d) a telek utcai telekhatártól mért 12 m mélységű része díszkertként alakítandó ki, amelyen legfeljebb egy gépkocsi-beállóhoz szükséges burkolat létesíthető – felépítmény nélkül; e telekrészen – a feltételek fennállása esetén – legalább egy nagy lombot növelő fa ültetendő.
(3) Kálvária domb és környéke városrészekre vonatkozó építészeti követelmények:
a) a Kálvária domb országos védettségű kápolnája és az ahhoz vezető, helyi védelem alatt álló stációk együttese jelenti a terület magját,
b) a Kálvária környékének területén csak úgy lehet épületet emelni, hogy a Kálvária domb és épületegyüttese táji és építészeti megjelenése ne sérüljön.
13. Helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A város építészeti karakterét legmarkánsabban őrző, az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott épület, vagy egyéb elem esetében az alábbiak megtartása kötelező:
a) az egyes védett elem tömegét, homlokzatát, tetőformáját, anyaghasználatát, díszítését és színezését eredeti kialakításában megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani; megőrzendők, illetve helyreállítandók az épület egészének és részleteinek geometriai formái, azok rész- és befoglaló méretei, eredeti anyaghasználata, nyílászárói, épülettartozékai, és mindazon részei, amelyek a városképet befolyásolják,
b) ha a védett elem egy részét, vagy részletét korábban szakszerűtlenül, a hiteles állapotot meghamisító módon alakították át (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók, tetőfelépítmények, stb.), és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat épen fennmaradt elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek helyszínre adaptálásával kell helyreállítani,
(2) A város építészeti karakterét legmarkánsabban őrző, az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott épület, vagy egyéb elem esetében tilos az alábbi műszaki megoldások alkalmazása:
a) anyaghasználat tekintetében: tetőhéjazat, illetve kerítés (betét és pótlás) esetén hullámpala, bitumenes zsindely, trapézlemez, illetve színezett fém anyagot alkalmazni, továbbá közterületről látható helyen műanyag burkolatot, -nyílászárót és -redőnyt, fém, vagy fémhatású üvegosztást, domború („TV”) üvegezést, műanyag ereszcsatornát beépíteni,
b) színezés tekintetében: közterületről látható homlokzat színezése esetén a hagyományos földszínektől eltérő, harsány „neon” és erőteljes „tiszta” színeket alkalmazni,
c) tömegformálás tekintetében: közterületről látható tetőfelületen a héjazat síkjából kiemelkedő tetőfelépítményt, tetőablakot létesíteni,
d) homlokzati kialakítás tekintetében: az eredeti, jellegzetes arányú és osztású nyílászárót megszüntetni, vagy átalakítani, továbbá közterületről látható helyen – homlokzaton, tetőfelületen és kerítésen, az ingatlanok elő- és oldalkertjében – hírközlési, gépészeti, energetikai és egyéb berendezést, szerelvényt takarás nélkül elhelyezni.
(3) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség önmagában nem akadályozhatja. Támogatni kell a védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát.
(4) A védett épületek bővítést úgy kell megoldani, hogy az eredeti épület tömege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe a lehető legkisebb mértékben változzon és a tervezett bővítés, átalakítás a régi épület formálásával, anyaghasználatával összhangban legyen.
14. Helyi védettségű épülethomlokzatokat tartalmazó ingatlanok építési előírásai
16. § (1) Az épület utcai homlokzata átalakításának, helyreállításának tervezése során a 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak meg kell felelni.
(2) Az utcai homlokzaton sima vakolatot szükséges alkalmazni, amely különböző természetes, időtálló anyagokkal (fával, fagyálló burkolótéglával, továbbá – a környezeti adottságokra tekintettel – kivételesen és mértéktartóan kővel) díszíthető. Fém- és műanyag burkolat nem alkalmazható.
(3) A homlokzati részletképzésnek kerülnie kell mind a tagolatlan megoldást, mind a túldíszített – a tömb kialakult építészeti karakterétől és a szomszédos épületektől idegen – kialakítást.
(4) Szemétgyűjtő edény-tároló közvetlenül közterületre nem nyílhat, az elhelyezést a közterület felől takartan kell megoldani.
(5)7
15. Helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények
17. § (1) A közterületi képzőművészeti alkotások (szobrok, díszkutak, emléktáblák és egyéb alkotások) a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtak szerint létesíthetők.
(2) Egyéb műszaki berendezések létesítése során biztosítani kell az időtálló, környezethez illeszkedő, jó minőségű anyagok használatát.
16. Területek, amelyek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
18. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a 19. § (1) bekezdésben felsorolt területek kizárásával, elsősorban a HÉSz-ben meghatározott ipari gazdasági besorolású területeken helyezhetők el.
17. Területek, amelyek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
19. § Nem helyezhetők el a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a város közigazgatási területének következő részein:
a) az Országos Ökológiai Hálózat elemeinek területe,
b) a Körös-Maros Nemzeti Park területe,
c) ex lege védett kunhalmok területe,
d) Természetmegőrzési Natura2000 területek,
e) Madárvédelmi Natura2000 területek,
f) tájképvédelmi területek,
g) a helyi védelemben részesülő természeti területek és a településképi szempontból meghatározó városrészek területe.
18. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények
20. § Az alkalmazható anyagok időtállóak legyenek. A létesítmények karbantartása folyamatosan biztosítandó.
19. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen
21. § Tilos valamennyi e Rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben és magasabb szintű jogszabályokban tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
22. § (1) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti, közvetlenül a telekhatáron, épülethomlokzaton, valamint épület tetőszerkezetén nem helyezhető el.
(2) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(3) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.
20. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
23. § (1) Reklám-, reklámhordozó megvilágításával káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad, reklámhordozón villogó vagy káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető, reklám a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(2) A reklámot és reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy
a) illeszkedjen a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához, biztosítsa a kialakult igényes településkép fenntartását,
b) színvilága illeszkedjen a környezethez, azzal harmonizáljon,
c) a hagyományosan kialakult településképet ne változtassa meg hátrányosan,
d) ne zavarja az épített és természeti értékek városképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését,
e) ne zavarja a nappali vagy éjszakai városképet.
(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.
21.8
23/A. §9
22. Építési reklámhálóra vonatkozó szabályok
25. § Építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára az alábbi együttes feltételekkel helyezhető el:
a) egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el,
b) az építési munka megkezdését az építési napló megnyitásával kell igazolni.
23. Cégérekre, cégfeliratokra vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér helyezhető el, melynek mérete az 1 m2-t nem haladhatja meg.
(2) A cégért, cégfeliratot, üzlettáblát, illetve arculati elemeket el kell távolítani az üzletben folytatott tevékenység megszűnésétől számított 8 napon belül.
24. A mozgatható hirdető berendezésekre vonatkozó szabályok
27. § (1) Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt és az adott tevékenység hirdetésére, üzletenként csak egy darab mennyiségben,
b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken
helyezhető el úgy, hogy ne zavarja a közlekedést és a közterület tisztaságát, rendjét.
(2) A mozgatható hirdető berendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.
25. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
28. § A város teljes közigazgatási területén meg kell követelni, hogy az egyes közmű-üzemeltetők és -szolgáltatók által végzett hálózatbővítés-korszerűsítés építése során az épületek utcai homlokzatán, valamint a közterületekkel határos egyéb felületeken vezeték- és egyéb szerelvényépítés csak építészetileg rendezett formában történjen, az országos-, illetve helyi építészeti védelem alatt álló területeken rejtett módon történjen. Ezeknek a rendelkezéseknek nem megfelelő köztárgyak, közmű- és egyéb vezetékek, műtárgyak fokozatosan felszámolandók, illetve megfelelő módon átépítendők.
Kötelező szakmai konzultáció
26. A kötelező szakmai konzultáció esetei
29. § (1) A szakmai konzultáció a 2. melléklet 2. fejezetében kijelölt, településképi szempontból meghatározó területeken, a közterületről látható épület, építmény, köztárgy, kirakat, utcabútor létesítése, átalakítása, felújítása esetén kötelező.
(2) Közterületnek nem minősülő bármely részen 2 m2 felületet meghaladó reklám, reklám- és információs célú berendezés létesítése vagy cseréje esetén a szakmai konzultáció kötelező.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl egyéb esetekben is kezdeményezhető szakmai konzultáció.
27. A szakmai konzultáció szabályai
30. § (1) A szakmai konzultáció a kérelem papír, vagy elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezhető.
(2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben történik és írásos emlékeztető kiadásával zárul.
(3)10
Településképi véleményezési eljárás
28. A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei
31. § Kötelező településképi véleményezési eljárást lefolytatni minden - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben szabályozott - építési engedélyhez kötött épület és építmény esetében.
29. A véleményezés részletes szempontjai
32. §11 Az önkormányzat képviselő-testületének átruházott hatáskörében a polgármester a településképi vélemény kialakítása során a főépítész véleményére alapozva – a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakon túl – az alábbiaknak való megfelelést vizsgálja:
a) illeszkedés a kialakult településszerkezethez, területfelhasználáshoz és településképhez,
b) a védendő (megmaradó) adottságok tiszteletben tartása, megőrzése, bemutatása,
c) a város hatályos településrendezési tervében tervezett, távlati előírások figyelembevétele,
d) magassági illeszkedés, tömegformálás, anyaghasználat és színezés megfelelősége.
Településképi bejelentési eljárás
30. A kötelező településképi bejelentési eljárás esetei
33. § (1)12 Kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni reklámok, cégérek, cégfeliratok, üzlettáblák, cégarculatok elhelyezése, az építésügyi és településrendezési fogalmak szerinti rendeltetés-változás és rendeltetési egységek számának növekedése esetén, valamint az országos és helyi védett területeken, országos és helyi egyedi védett épületet, utcaszakaszt és homlokzatot érintő építési tevékenységek esetén, kivéve, ha ott örökségvédelmi engedélyezési, illetve bejelentési eljárás lefolytatása vagy építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges, az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek kivételével.
(1) Kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni az alábbi esetekben:
a) meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása – színezése, a homlokzat felületképzésének, rajzolatának és egyéb jellegzetességének módosítása – esetén,
b) közterületről, vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,
c) megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló
- vendéglátó, kereskedelmi, sportolásra, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
- kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény létesítése esetén,
d) közterületről látható szellőző-, klímaberendezés építményen való elhelyezése, vagy áthelyezése esetén,
e) utcai kerítés építése, átalakítása, jellegének megváltoztatása esetén.
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás általános szabályok szerinti kérelméhez mellékelendő építészeti-műszaki tervnek építési tevékenység esetén legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás a telepítésről és a műszaki kialakításról, amely tartalmazza az építmény formáját, méretét, anyagát(-ait) és technológiáját,
b) helyszínrajz – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – amely tartalmazza az igénybe vett helyszínt, és az elhelyezésének módját,
c) alaprajz,
d) nézetrajz,
e) utcaképi vázlat,
f) látványterv,
g) az épület, építmény külső megjelenését (homlokzat, tömeg-, tetőforma, tetőfelépítmény, kémény) módosító átalakítás esetén a következő munkarészek készítendők el:
ga) homlokzat megjelenését érintő munkák esetén a meglévő és tervezett homlokzatok terve legalább M=1:100 léptékben, a két szomszédos épület színezésével összehangolt, illetve harmóniába hozott színtervvel,
gb) tömeg, illetve tetőforma változtatása esetén:
a meglévő és a tervezett állapot helyszínrajza a tetőidom ábrázolásával legalább M=1:250 léptékben,
a meglévő és tervezett homlokzatok terve legalább M=1:100 léptékben,
a megértéshez szükséges számú metszet legalább M=1:100 léptékben.
h) fotódokumentáció a megértéshez szükséges számú fotóval.
(2) A településképi bejelentési eljárás általános szabályok szerinti kérelméhez mellékelendő építészeti-műszaki tervnek reklámelhelyezés esetén legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás a telepítésről és a műszaki kialakításról, amely tartalmazza a reklám, reklámhordozó formáját, méretét, anyagát(-ait) és technológiáját,
b) helyszínrajz – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – amely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját, a reklám és annak közelében fekvő építmények, műszaki létesítmények (közművek, oszlopok, stb.), növényzet távolságát,
c) nézetrajz,
d) utcaképi vázlat,
e) látványterv,
f) fotódokumentáció a megértéshez szükséges számú fotóval.
(3) A településképi bejelentési eljárás általános szabályok szerinti kérelméhez mellékelendő építészeti-műszaki tervnek rendeltetés-változás és rendeltetési egység számának növekedése esetén legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás a rendeltetés-változásról és rendeltetési egység számának növekedéséről, valamint ezek indoklásáról, parkolómérleggel,
b) alaprajz a változás előtti és a változást követő állapotról – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – amely egyértelműen ábrázolja a rendeltetési egységeket,
c) helyszínrajz telken belüli gépjármű elhelyezési igény növekedése esetén, a minimális zöldfelület biztosítása módjának bemutatása mellett.
(4) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:
a) illeszkedés a kialakult településszerkezethez, területfelhasználáshoz és településképhez,
b) a védendő (megmaradó) adottságok tiszteletben tartása,
c) a város hatályos településrendezési eszközeiben tervezett, távlati előírások figyelembevétele,
d) magassági illeszkedés, megfelelőség.
(5)13
A településképi bírság
31. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
35. § (1) A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei:
a) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottaktól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása,
c) a kötelezés végrehajtásának elmulasztása.
(2) A településkép-védelmi bírság mértékének megállapításánál – az általános szabályokon túl – figyelembe kell venni, hogy a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy gátolja a város településképi értékeinek megőrzését és érvényesülését.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
32. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
36. § Az önkormányzati támogatás célja a Gyula városában található védett épületek, építmények és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartása, felújítása és építészeti megjelenésének biztosítása érdekében, pályázati eljárás keretében anyagi támogatás nyújtása a tulajdonosnak, használónak vagy kezelőnek.
37. § (1) Az önkormányzati támogatás hatálya kiterjed:
a) országos műemléki védelem alatt álló építményekre és műemléki jelentőségű területeken álló építményekre,
b) az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletben foglalt egyedi védelem alatt álló építményekre,
c) az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletben foglalt helyi területi védelem alatt álló építményekre.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett épületek, építmények és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartása, felújítása és építészeti megjelenésének biztosítása érdekében, pályázati eljárás keretében anyagi támogatás nyújtható a tulajdonosnak, használónak vagy kezelőnek.
33. A támogatás odaítélésének feltételei
38. § (1) Támogatásban olyan természetes vagy jogi személy részesülhet, akinek (amelynek) a felújítandó épület, épületrész vagy építmény a
a) tulajdonában vagy
b) használatában, kezelésében van.
(2) Nem nyújtható be pályázat 100 %-os önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vonatkozásában.
(3) A védett érték jó karbantartása, állagának megóvása a tulajdonos, a használó és a kezelő kötelezettsége, de a fenntartáshoz, állagának megóvásához és felújításhoz e Rendelet alapján és szabályai szerint támogatást igényelhet.
34. A támogatás és a pályázati eljárás szabályai
39. § (1) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, amelyhez a szükséges fedezetet a képviselő-testület az éves költségvetésben határozza meg és biztosítja.
(2) A támogatási lehetőségre vonatkozó pályázati felhívást a Gyulai Polgármesteri Hivatal Mérnöki Osztálya (a továbbiakban: Mérnöki Osztály) teszi közzé az adott év március 15. napjáig Gyula város hivatalos honlapján és a helyben szokásos módon.
(3) A pályázatokat a Mérnöki Osztály vezetőjéből, a városi főépítészből és a polgármester által felkért szakértőkből álló ad hoc testület véleményezi az alábbi szempontok szerint:
a) a beruházás, felújítás műszaki indokoltsága,
b) a beruházás, felújítás indokoltsága városképi szempontból,
c) az épület jellege (védett vagy védett területen helyezkedik el),
d) a beruházás, felújítás jellege,
e) a beruházás, felújítás teljes költségének aránya az igényelt támogatáshoz, amely maximálisan 50 % lehet,
f) a beruházás, felújítás által képviselt érték.
(4) A támogatás odaítéléséről – a (3) bekezdésben meghatározott vélemények figyelembevételével – a Gazdasági Erőforrások Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) dönt legkésőbb az adott év május 31. napjáig.
40. § (1) A pályázat tartalmi elemei a következők:
a) a pályázó és az épület, építmény, épületrész adatai a a Rendelet 4. mellékletét képező adatlapon,
b) építési engedélyhez kötött munka esetén a jogerős építési engedély és a tervdokumentáció,
c) építési engedélyhez vagy örökségvédelmi tudomásulvételhez nem kötött munka esetén hatósági igazolás arról, hogy nem építési engedélyköteles vagy nem örökségvédelmi tudomásulvételhez kötött a felújítási munka, valamint a felújítási tervdokumentáció, melyhez szakképzettséggel rendelkező szakértő által készített értékleltárt, értékvizsgálatot kell benyújtani,
d) örökségvédelmi tudomásulvételhez kötött munka esetén a bejelentési dokumentáció és a hatóság tudomásulvétele,
e) minimum 5 fényképből álló fénykép-dokumentáció az épület, építmény, épületrész állapotáról, kiemelt figyelemmel a beruházással érintett területekre,
f) a megvalósítást szolgáló részletes és tételes költségvetés,
g) a pályázó köztartozás-mentességéről szóló NAV-igazolás,
h) társasház, illetve a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pályázó esetén valamennyi tulajdonostárs, illetve a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata,
i) a Rendelet 5. melléklet szerinti, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenségről és az érintettség fennálásáról szóló nyilatkozat,
j) a Rendelet 7. melléklete szerinti, a pályázó hozzájáruló nyilatkozata a helyi adótartozásáról szóló igazolás megkérésére.
(2) A pályázó köteles a pályázat benyújtásakor hatályos építési, kivitelezési, örökségvédelmi és egyéb vonatkozó jogszabályoknak való folyamatos megfelelést biztosítani.
41. § (1) A pályázatokat a Bizottságnak címezve, a Mérnöki Osztályhoz kell benyújtani postán, személyesen vagy elektronikusan a pályázati felhívásban megadott határidőig.
(2) A határidőben beérkezett pályázatokat a Mérnöki Osztály 8 napon belül formai és tartalmi szempontok alapján vizsgálja.
(3) A megadott határidőn túl érkezett pályázatok vizsgálatára, véleményezésére és elbírálására nem kerül sor.
(4) A formailag hiányosan benyújtott pályázatok esetében a Mérnöki Osztály 8 napos jogvesztő határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. A pályázat formailag érvénytelen, ha annak valamely tartalmi eleme hiányzik.
(5) A pályázat tartalma alapján érvénytelen, ha a pályázó nem felel meg a Rendelet 38. §-ában foglalt feltételeknek. A tartalma alapján érvénytelen pályázatok véleményezésére és elbírálására nem kerül sor.
35. A szerződéskötés
42. § A támogatást elnyert pályázókkal Gyula Város Önkormányzata támogatási szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás felhasználására, az elszámolásra, illetve a nem szerződésszerű felhasználási és beszámolási kötelezettség megsértése esetén irányadó jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket.
36. A csekély összegű támogatásra vonatkozó rendelkezések
43. § (1) A jelen Rendelet alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
(2) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.
(3) Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
(4) Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
(6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
(7) A támogatottnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – a rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozat kitöltésével nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(8) A támogatott kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására. Kizárt ágazatok/tevékenységek:
a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;
d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés].
(9) Amennyiben egy vállalkozás a fenti a-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni – feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése – hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.
(10) A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.
Záró rendelkezések
37. Hatálybalépés
44. § Ez a Rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
38. Hatályon kívül helyező rendelkezések
45. § (1) Hatályát veszti Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 41/2004. (X. 29.) számú rendelete.
(2) Hatályát veszti Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség támogatási rendszeréről szóló 12/2016. (III. 31.) számú rendelete.
(3) Hatályát veszti Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 18/2018. (VI. 29.) számú rendelete.
(4) Hatályát veszti Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gyula város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2004. (I. 30.) számú rendeletének 2. § 4. pontja, a 19. §-a, a 20. §-a, a 22. §-a, a 37. §-a, a 38. § (3) és (8) bekezdései, a 43. § (1) bekezdése és a (6)-(10) bekezdése.
Módosította a 37/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 29. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 37/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 29. napjától.
Módosította a 37/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 29. napjától.
Módosította a 23/2020. (VIII. 7.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. augusztus 8. napjától.
Beiktatta a 23/2020. (VIII. 7.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. augusztus 8. napjától.
Beiktatta a 23/2020. (VIII. 7.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. augusztus 8. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 37/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 29. napjától.
A 21. alcímet (23/A. §) a Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte a 32/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. október 31. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 37/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 29. napjától.
A 32. § a Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 37/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 29. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 37/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 29. napjától.