CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

5/2018. (III.26.) önkormányzati rendelete

Cigánd Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Cigánd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Város Önkormányzatának elnevezése: Cigánd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(3) Az önkormányzat által ellátandó alap-tevékenységek kormányzati funkció rendjét a 4. függelék tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat székhelye: 3973 Cigánd, Fő u. 80.

(5) Az Önkormányzat telephelyei: 3973 Cigánd, Iskola u. 19.

(6) Az Önkormányzat közigazgatási területe: Cigánd város közigazgatási területe.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét rendeletben állapítja meg.

3. §.

(1) Az önkormányzat lapja: Cigándi Új Hírmondó, amely kéthavonta jelenik meg.

(2) Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok nem képviselő tagjai, az önkormányzat intézményei és a helyi nem önkormányzati intézmények térítésmentesen kapják.

(3) Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület azon döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

II. fejezet

A képviselő-testület szervezete

4. §

(1) A képviselő-testületi tagok (a továbbiakban: képviselő) száma: 7 fő​.

5. §

(1) A képviselő-testület (a továbbiakban: testület) 3 tagú Pénzügyi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet.

(2) A Bizottság szükség szerint ülésezik.

(3) A Bizottság feladata és hatásköre:

 a) Kivizsgálja az összeférhetetlenségre irányuló kezdeményezéseket, és döntési javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé.

 b) Elvégzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát.

 c) Rendelet alkotását kezdeményezheti.

 d) Javasolja a polgármester illetményének emelését.

(4) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. ^[1]

Ideiglenes bizottság

6. §

(1) A képviselő-testület egyes feladatok eredményes elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(4) Egyebekben az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

III. fejezet

A Gazdasági Program és a Munkaterv

7. §

(1) A testület gazdasági program és munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A Gazdasági Program egy választási ciklusra készül.

(3) A munkaterv féléves időtartamra készül. Tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti be a tárgyfélévet megelőző félév utolsó testületi ülésére.

(4) A munkatervi javaslatban a közmeghallgatás során felmerült, testületi döntést igénylő kérdéseket e jellegük feltüntetésével kell szerepeltetni.

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

8. §

(1) A testület szükség szerint, de évente legalább 8 rendes ülést tart, havi rendszerességgel.

(2) Az ülés helye a Cigánd, Fő u. 38. szám alatt található Tanácsterem. Az ülés indokolt esetben más helyszínen is megtartható.

(3) Az üléseket a polgármester hívja össze úgy, hogy az írásbeli meghívót az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4) Az ülést össze kell hívni a képviselők egynegyedének (2 fő) vagy a Pénzügyi Bizottság indítványára.

(5) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén helyettesítésüket a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el, ő hívja össze és vezeti ülést is.

(6) Az ülésre tanácskozási joggal meghívott egyéb személyek, szakértők köréről a polgármester dönt.

9.§

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban rendkívüli ülésre is összehívhatja.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl:

 a) a helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,

 b) a jegyző indítványára,

 c) a könyvvizsgáló kezdeményezése esetén,

 d) képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral vagy hátránnyal járna (személyzeti, pályázati, pénzügyi ügyek, stb.),

a polgármester saját hatáskörben hozott döntése alapján.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester által összehívandó rendkívüli ülés meghívóját legalább az ülést megelőző napon kell kiküldeni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

10. §

(1) A napirendre felvett tárgykörök közül

 a) “Előterjesztésként“ kell megjelölni azokat, ahol a képviselő-testület kifejezett döntésére van szükség.

 b) “Tájékoztatóként“ kell szerepeltetni azokat, ahol a napirend célja a testület ismereteinek bővítése.

(2) A napirend anyaga előterjeszthető írásban vagy szóban.

(3) Az írásbeli előterjesztést és a határozati javaslatot a meghívóhoz kell csatolni.

(4) A munkatervbe felvett napirendi pontokon túli napirend pont megtárgyalására a polgármester, a bizottság és a képviselők tehetnek javaslatot, melyről a testület vita nélkül határoz.

11. §

(1) Az ülések időpontjának, napirendjének nyilvánosságra hozatalát a testület a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a 8.§ (3) bekezdésében és a 9.§ (4) bekezdésében meghatározott időpontban történő kihirdetés útján biztosítja.^[2]

(2) Zárt ülés elrendelését javasolhatja a polgármester, bármelyik képviselő, illetve a jegyző.

12. §

(1) Az ülés napirendjéről az elnök javaslatára a képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles azonnal szóban vagy 15 napon belül írásban választ adni.

(3) A hozzászólások rendjét az ülés vezetője határozza meg.

(4) A határozati javaslat, valamint annak esetleges kiegészítése, módosítása tárgyában a testület külön is állást foglalhat.

(5) A tanácskozási joggal meghívottak az ülésen egy alkalommal véleményüket egybefüggően kinyilváníthatják.

(6) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirend tárgyalásában nem vehetnek részt. A testületi ülést levezető elnök azonban – indokolt esetben - a szólásra jelentkezőnek lehetőséget biztosíthat a hozzászólásra.

(7) A jegyzőt az ülés bármely időszakában megilleti a napirendhez kapcsolódó jogszabálysértési észrevételezési jog.

13. §

(1) Amennyiben zavarja a tanácskozás rendjét, az ülést levezető elnök:

 a) a képviselőt figyelmeztetheti, ismételt vagy súlyosabb esetben rendre utasíthatja,

 b) tanácskozási joggal jelenlévő személyt rendre utasíthatja, súlyosabb esetben a szót megvonhatja,

 c) az ülésen megjelent állampolgárt rendre utasíthatja, valamint az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(2) A testületi ülést levezető elnök – a testület egyetértésével – bármikor szünetet rendelhet el.

Döntéshozatal

14. §

(1) A határozatképtelenség esetén elmaradt ülést 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

(2) Olyan ügy tárgyalását, amelyben már a testület döntést hozott, újra napirendre kell tűzni, ha a képviselők több mint a fele kezdeményezi vagy az ismételt tárgyalás szükségessége közmeghallgatáson vetődött fel.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(4) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kezdeményezhet. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva ,,igen”, ,,nem”, ,,tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz.

(6) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni és a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) A titkos szavazás hitelesített szavazólap és urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki.

Határozat- és rendeletalkotás

15. §

(1) A testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A testületi határozatokról a jegyző elektronikus és nyomtatott nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat az abban meghatározott határidőn belül a jegyző köteles megküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

16. §

(1) Rendelet alkotását a polgármester, a képviselők, a Pénzügyi Bizottság, a jegyző, és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke kezdeményezheti.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a testület köteles a legközelebbi ülésének napirendjére tűzni.

(3) A képviselő által előterjesztett rendelettervezethez csatolni kell a jegyző véleményét.

(4) A rendelettervezethez kapcsolódó módosító indítványokat indokolni kell. Az indoklás szóban is előterjeszthető.

(5) Rendelettervezetet a polgármesternél kell benyújtani írásban.

(6) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(7) A hatályos rendeleteket a Polgármesteri Hivatalban, a jegyzőnél bárki megtekintheti.

Jegyzőkönyv

17. §

(1) A jegyzőkönyvben az Önkormányzati döntéseket – a megalkotott rendeleteket és  határozatokat – nyilvántartási sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

 a) meghívó

 b) az ülésen készült jelenléti ív

 c) írásbeli előterjesztés

 d) az ülésen alkotott önkormányzati rendelet hiteles szövege

 e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása.

Közmeghallgatás és lakossági fórum

18. §

(1) A képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást idejéről, helyéről a város lakosságát a 8.§ (3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően tájékoztatni kell. A tájékoztatást az önkormányzat hirdetőtábláján valamint az önkormányzat honlapján kell közzétenni.^[3]

(3) A közmeghallgatást a képviselő-testület tagjainak részvétele és közreműködése mellett a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatáson kifejezésre jutott többségi véleményt a képviselő-testület döntései meghozatalánál köteles figyelembe venni.

(5) A közmeghallgatáson

 a) a polgármester tájékoztatást ad a közérdekű és aktuális lakosságot érintő kérdésekről, ezen belül az önkormányzat vagyoni helyzetéről,

 b) a megjelent polgárok közérdekű kérdéseket, javaslatokat intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz.

(6) A közmeghallgatáson megjelentekről jelenléti ívet kell készíteni.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a jegyző feladata.

19. §

(1) A polgármester vagy a testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, és a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a város egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.

(3) A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 15 nappal korábban Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(4) A lakossági fórumot a testület tagjainak részvétele és közreműködése mellett a polgármester vezeti.

(5) A lakossági fórum megtartható a közmeghallgatással egyidejűleg is.

(6) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a jegyző feladata.

A települési képviselő jogállása

20. §

(1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) A képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

21. §

(1) A képviselő a település érdekeit érintő bármely kérdésben jogosult tájékozódni a Polgármesteri hivatal bármely ügyintézőjétől és a polgármester vagy a jegyző közreműködését kérheti a kapott tájékoztatás kiegészítéséhez, hitelességének, megalapozottságának ellenőrzéséhez.

(2) A képviselő a testület nevében csak akkor járhat el, ha erre a testülettől felhatalmazást kapott.

(3) Amennyiben a testület a képviselő által az ülésen feltett kérdésre a polgármester vagy a jegyző által adott választ nem fogadja el, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezheti, hogy a testület foglaljon állást az ügyben.

(4) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésein, tanácskozási joggal részt vehet a Pénzügyi Bizottság ülésein.

(5) A képviselőt tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg, amelynek összegét a képviselő-testület alakuló ülésén határozza meg. () A tiszteletdíj – a Képviselő-testület erről szóló egyedi döntésének jogerőssé válását követő kifizetésekre alkalmazhatóan – ezen rendeletben meghatározott mértékben és ideig  kerülhet csökkentésre.

(6) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra meg kell állapítani.

(7) Ha a képviselő három egymást követő képviselő-testületi ülésen igazolatlanul nem vett részt, úgy a tiszteletdíja a 12 hónap időtartamra 100 %-kal csökkentésre kerül.^[4]

(8) Igazolatlan hiányzásnak minősül minden távollét, ha az érintett képviselő a képviselő-testületi ülésen, vagy azon a bizottsági ülésen melynek tagja egyáltalán nem jelenik meg, és ezt az ülés megkezdését megelőzően nem jelzi a polgármesternek.

(9) A tiszteletdíj csökkentéséről a Polgármester javaslatára, a Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés ténye a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet az (5)-(7) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.

Polgármester, alpolgármester, jegyző, hivatal

22. §

(1) A polgármester főállásban látja el feladatait.

(2) A testület által a polgármesterre ruházott önkormányzati hatásköröket az 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A polgármester fogadónapot minden szerdán 10-12 óráig tart.

(4) A polgármester hivatali munkaidejére a Polgármesteri Hivatal munkarendje vonatkozik.

(5) A polgármestert távollétében az alpolgármester helyettesíti.

23. §

(1) ^[5]

(2) A testület 1 fő alpolgármestert saját tagjai közül választ, aki tisztségét főállásban látja el.

(3) A főállású alpolgármester illetményét a képviselő-testület az alpolgármester személyének megválasztásával egyidejűleg vagy az azt követő első testületi ülésen összegszerűen, forintban állapítja meg.

(4) A főállású alpolgármester hivatali munkaidejére a Polgármesteri Hivatal munkarendje vonatkozik.

(5) A főállású alpolgármester fogadónapot minden kedden 10-12 óráig tart.

24. §

(1) A testület Cigándi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel önálló hivatalt működtet.

(2) A jegyző fogadónapot minden szerdán 8-12 óráig tart.

(3) A jegyzői betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi vezető látja el.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül:

 a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

 b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

 c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

A helyi nemzetiségi önkormányzat

25. §

(1) Az önkormányzat biztosítja Cigánd Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit, a következő módon:

 a) az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésének segítése érdekében hivatalán keresztül igény szerint gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásáról (jegyzőkönyvvezetés, sokszorosítás, postázás, stb.),

 b) az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartásához a hivatalban helyiséget biztosít,

 c) a helyi önkormányzat a hivatalán keresztül segíti a helyi nemzetiségi önkormányzatok pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését,

 d) az önkormányzat hivatala, mint a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(3) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(4) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A (4) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény­ nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

(7) Az (1) bekezdés a)-d) pontban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok által megkötendő együttműködési megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Társulások, nemzetközi kapcsolatok

26. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulásban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a fentiek megoldása érdekében elsősorban a Kistérségi Többcélú társulásban vesz részt, de továbbra is alakíthat társulásokat más települések képviselő-testületével, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel.

(3) A Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodását az 5. függelék tartalmazza.

(5) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

27. §

(1) Testvér-települési kapcsolatok kialakításáról és feltételeiről a testület dönt.

(2) Nemzetközi kapcsolat kialakítása céljából a polgármester, illetve az általa megbízott személy jogosult tárgyalni.

VI. rész

Az Önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona, ellenőrzése

28. §

(1) A költségvetési koncepció iránymutató jelleggel tartalmazza:

 a) a költségvetési bevétel-kiadás ágazatonkénti összegét,

 b) a költségvetési célokat és azok megvalósításának fontossági sorrendjét,

 c) a bevételi forrásokat jogcímenként és azok arányát.

29. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

30. §

(1) Az önkormányzat a Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül, függetlenített belső ellenőrök részvételével – éves ellenőrzési terv alapján – végzi a fenntartásában lévő költségvetési intézmények pénzügyi ellenőrzését.

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

31. §

(1) A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

 a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 14/2011. (VI. 16.) önkormányzati rendelet.

Dr. Szepesy Márk Zoltán                                                                Oláh Krisztián

               jegyző                                                                                polgármester