Nyékládháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2018 (III.1.) önkormányzati rendelete

a Nyékládháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nyékládháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a Nyékládháza Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011.(II.16.) önkormányzati rendelet 4. számú függelék (1) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Bevezetés

1. § Nyékládháza Város Képviselő-testülete kifejezésre juttatva az önállósághoz és a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz való jogát, a helyi önkormányzat szervezeti keretinek és működési rendjének meghatározása érdekében megállapítja az önkormányzati tevékenységben résztvevők jogait és kötelességeit, a feladat- és hatásköröket, rögzíti az eljárási szabályokat.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyékládháza Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye :3433 Nyékládháza, Vasút u. 16.

3.§ Illetékességi területe : Nyékládháza Város közigazgatási területe. Az önkormányzat igazgatási területét a rendelet 1. függelék tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

5.§ Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapította meg.

6.§. Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "Nyékládháza Város Önkormányzata" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

7. § A Képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Nyékládházi Polgármesteri Hivatal, 3433. Nyékládháza, Vasút u 16.

8. § (1) A Képviselő-testület szervei:

a) polgármester,

b) pénzügyi és városüzemeltetési bizottság, humán bizottság, ügyrendi bizottság,

c) nyékládházi polgármesteri hivatal

d) jegyző

e) Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás,  Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

(2)  A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

9.§ Az önkormányzat testvértelepülései:

a) Chrzanow(Lengyelország);

b)Kézdiszentlélek (Románia)

10. § Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.nyekladhaza.hu

11. § (1) A Képviselő-testület „NYÉKLÁDHÁZI KRÓNIKA” című hivatalos információs, pártsemleges önkormányzati havilapot jelentet meg. A havilapot ingyenesen juttatja el a lakossághoz.

(2) A Képviselő-testület „NYÉKLÁDHÁZI TELEVÍZIÓ” elvezetéssel hivatalos információs, pártsemleges önkormányzati  televíziós csatornát működtet.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

3. Az önkormányzati jogok

12. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.  

13.§ (1) Az önkormányzat köteles ellátni a törvényben előírt feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)  Képviselő-testület gazdasági helyzetének függvényében önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a)Civil szerveződések támogatása

b)Közösségi és versenysport támogatása

c)Egyházak támogatása

d)Városi hagyományőrző rendezvények fenntartása

e)Városi információs újság megjelentetése

f)Városi televízió fenntartása

g)Külföldi testvér és partner települési kapcsolatok ápolása

h)Helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása

j) Egészségügyi  laboratóriumi ellátás biztosítása

k)Nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása (Bursa Hungarica támogatás)

14. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben nevesített hatáskörök.

(2) A képviselő-testület - magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak kivételekkel - egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.

15.§ Képviselő-testület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja..

16.§ A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

17. § A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

4. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

18. § A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében

b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek, társulásnak - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését

c) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

d) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni .

e) a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet

f) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén.  Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni

g) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet

h) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

i) a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotást vagy határozat meghozatalát

j) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben

19. §  A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles a testületi ülésen megjelenni,  a képviselő-testület munkájában és a döntéshozatali eljárásban részt venni

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/

e) kapcsolattartás a város választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösséggel

f) előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik

g) személyes érintettség bejelentése – akár saját maga, akár más képviselő esetében

h) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele.

20. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az személyesen érinti. A kizárásról az érintett  képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

21. § (1) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(3) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti, ahol a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

5. A Képviselő-testület összehívása

22. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma  9 fő.

(2) A polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselők névsorát a rendelet 2.függeléke tartalmazza.

23. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

24. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester hívja össze.

25.§ (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választás eredményéről. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. A polgármester ismerteti a választási ciklusprogramját. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármester, dönteni kell a bizottságok létrehozásáról, illetve tagjainak megválasztásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról, továbbá a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról vagy  módosításáról.

26. § A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, a hónap utolsó szerdai napján. A képviselő-testület üléseinek helye Nyékládháza Város Önkormányzat székhelyén,  a Városháza tanácskozó terme.

27. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik. A féléves munkaterv a Képviselő-testület által tárgyalásra kerülő főbb napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.

(2) A munkaterv javaslatot az Ügyrendi Bizottság készíti el és a bizottság elnöke terjeszti elő elfogadásra. A fő napirendek csak a munkatervben meghatározott bizottság előzetes véleményének kikérésével terjeszthetők elő.

(3) A munkaterv előkészítése során az Ügyrendi Bizottság javaslatot kér :

a) a polgármestertől,

b) a bizottságok elnökeitől,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

d) a hivatal tevékenységével kapcsolatban a jegyzőtől,

e) a településen működő gazdasági és társadalmi szervek vezetőitől.

28. §  (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)képviselőket,

b) jegyzőt,

c) aljegyzőt,

d) intézményvezetőket az intézményt érintő témájú napirendre,

e) )akiket a polgármester meghív.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:

a) a jegyzőt,

b)akit a polgármester a teljes ülésre meghívott.

(4) A napirendhez kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

a) az illetékes bizottság nem képviselő tagját,

b) aljegyzőt,

c) az intézményvezetőket,

e) pénzügyi vezetőt

d) akit a polgármester a napirendhez meghívott.

(5) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

a) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő,

b)a Rendőrkapitányság és Rendőrőrs vezetője

c) a község életében meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselői

d) a település főépítésze

e) az önkormányzat jogi képviselője

f) a hivatal ügyben értintett ügyintézője.

29.§ (1) Az ülés meghívóját, és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az alakuló és rendes ülés előtt legalább 5 nappal míg a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni. Az előterjesztések a képviselők részére elektronikus úton is továbbíthatók.

(2) Az ülések időpontját, helyét és napirendjét – a képviselőknek történő megküldés időpontjában – hirdetmény útján közzé kell tenni a városban található hirdetőtáblákon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a helyi TV-ben, valamint a település hivatalos honlapján azzal, hogy az ülés napirendi anyagát (zárt ülés kivételével) a Polgármesteri Hivatalban meg lehet tekinteni.

30. § A polgármester a rendkívüli ülést köteles összehívni kézhezvételétől számított 15 napon belül

a) a képviselők legalább ¼-ének, vagy

b) a képviselő-testület bizottságának vagy

c) a B-A-Z Megyei Kormányhivatal vezetőjének

a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

31. § A sürgős, halasztást nem tűrő esetben a polgármester 24 órán  belülre is összehívható a képviselő-testületi ülés. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, és el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

6. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

32. §  A Képviselő-testület ülése nyilvános.

33. §  A polgármester az ülés megnyitása után:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,

b) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak azonos napirenddel történő 8 napon belüli újbóli összehívásáról.

c) előterjeszti az ülés napirendjét.

34. § (1) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(2) Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

35. § (1) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.

(2) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

36. §  A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

37. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsorolt esetekben.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendel el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, abban az esetben, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdeket sértene. Erről a képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.

(3) Személyi kérdésben az érintett kérésére tartható zárt ülés magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően.

 (4) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívás esetén a pénzügyi vezető, a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

7. Az előterjesztés

38. § A képviselő-testület ülésére az önálló napirend írásban, az egyéb kiegészítések szóban is előterjeszthető. Érdemi döntést igénylő ügy csak írásban terjeszthető elő. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

39. §  (1) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki:

a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,

b) esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy

írásos előterjesztése.

(2) A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

40. § (1) Az ülésre írásbeli előterjesztést tehet:

a)   polgármester, az alpolgármester,

b) a bizottságok elnökei,

c) képviselők,

d) a jegyző, az aljegyző,

e) a pénzügyi vezető,

f) az önkormányzati intézmények vezetői - tájékoztatók és beszámolók vonatkozásában-

g) továbbá mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez, illetve felkér.

(2) Rendelet-tervezetet polgármester, alpolgármester, bizottságok elnökei, képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.

41. § Az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület hivatalának  legkésőbb 8 nappal az ülést megelőzően kell leadni.

42. § Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:

a) Tartalmi követelmények:

aa) átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről,

ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat 

azok biztosítására,

ac) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklása, az érvek, ellenérvek,

előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával,

ad) a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése.

b) Formai követelmények:

ba) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör  

fogalmazás,

bb) tájékoztatás azokról a szervekről, bizottságokról, amelyek véleményezték és

tárgyalták az előterjesztést,

bc) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény, valamint a

jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartása.

43. §  Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.

8. A sürgősségi indítvány

44. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, jegyző, a bizottságok elnökei, valamint legalább 3 képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással vita nélkül dönt.

(2)A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett, törvényességi véleményezéssel ellátva, legkésőbb - az (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a képviselő-testületi ülést megelőző napon 12 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél. Az indítvány meg kell, feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. Ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat utolsó napirendjeként az egyebek napirendi pont előtt tárgyalja meg. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.

(3) A sürgősségi indítványként benyújtott előterjesztéseket a képviselőknek legkésőbb a testületi ülésen kell elektronikus levélben vagy egyéb rövid úton kézbesíteni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az Önkormányzat érdeke azt indokolja. Erre figyelemmel a határidőn túli sürgősségi előterjesztést az Önkormányzat érdekeire hivatkozással az előterjesztés keretében az előterjesztőnek indokolnia kell.

(5) A polgármester jogosult arra, hogy sürgősségi indítványt határidőn túl, indokolási kötelezettség nélkül is előterjesszen.

9. A vita, a szavazás

45. §  A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

46.§ (1) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(2) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

47. §  (1) A vita során a képviselő a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító illetve kiegészítő javaslatot tehet. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot  vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(2) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

48. § (1) A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

49. § A polgármester az egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.

10. Szavazás

50.§ A szavazás kézfelemeléssel történik.

51. § (1) A javaslat elfogadása egyszerű többséggel a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatával történik.

(2) A minősített többség a megválasztott képviselők több mint a felének (5 fő) egyetértő igen vagy nem szavazatát jelenti. Minősített többségű szavazat szükséges a törvényi rendelkezéseken felül:

a) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

b) kezességvállaláshoz.

52. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.

(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

53. § A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

54. § Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

55. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, körbélyegzővel ellátott szavazólapon történik, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét.

(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszámláló bizottság elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

(6) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén – technikai szünet közbeiktatásával – újabb szavazást kell tartani. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a Képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, figyelemmel a személyiségi jogok gyakorlására.

56. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

a) azt törvény előírja,

b)a polgármester vagy a képviselők ¼-ének indítványára

c) 5 millió Ft értékhatár felett kötvénykibocsátáshoz, és hitelfelvételhez. 

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselő névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

57. § (1) A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása a polgármester feladata. A polgármester ennek érdekében :

a) ha az ülésteremben  az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja

b) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentést tesz, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól,

d) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggeszti az ülést.

(2) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(3) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(4) Amennyiben az ülés vezetője sérti meg a magatartási szabályokat, akkor az alpolgármester hozza meg a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

58.§  A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintette a terem elhagyására is kötelezheti.

12.Interpelláció, kérdés

59. § (1) Az interpelláció olyan – önkormányzati ügyben – írásban benyújtott előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy milyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

(2) Interpellációt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez a jegyzőhöz és bármely bizottság elnökéhez lehet intézni, melyet írásban a testületi ülés napját megelőző legalább öt munkanappal korábban kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon benyújtott interpellációra a testületi ülésen érdemi választ kell adni, melynek elfogadásáról az interpelláló egy szóban (igen vagy nem) nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, akkor annak elfogadásáról vagy további intézkedés szükségességéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben a testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendelheti annak vizsgálatát, mellyel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, bizottságát vagy a vizsgálat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(5) A vizsgálatot végző szerv vizsgálatának eredményéről 30 napon belül írásban tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

(6) A képviselő-testület a vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatót

a) elfogadja vagy

b) további intézkedést (vizsgálatot) kezdeményez

60.§  (1) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó felvilágosítás-kérés, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2) A kérdezés joga a képviselőt a napirend tárgyalása előtt, vagy a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg

(3) A kérdés felvetésére legfeljebb 3 perc, megválaszolásra legfeljebb 5 perc áll rendelkezésre. A válasz elhangzása után annak kommentálására a kérdező nem kaphat szót.

(4) Bármely képviselő kérésére a testület minden tagjának meg kell küldeni az írásos érdemi választ.

(5) Kérdést lehet intézni a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez, jegyzőhöz.

61.§ Önkormányzati ügyben felvilágosítást lehet kérni a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban- érdemi választ kell adni.

13. A jegyzőkönyv

62.§ (1) A képviselő-testület üléséről magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt betartások előírásával  jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatalnak.

63. § A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell. A hangfelvételt meg kell őrizni. A hangszalagról nem készíthető másolat, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

64. § A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Zárt ülésen a jelenlévők hangrögzítésre alkalmas eszközt nem használhatnak.

IV. Fejezet

A képviselő-testület döntései, a jegyző jelzési kötelezettsége

14. Az önkormányzati határozat és rendelet jelölése

65.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában hozza meg nyílt szavazással.

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint.

a) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni

b) A határozatokat a KIM rendelet 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

66. § Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület felé.

15. Az önkormányzati rendeletalkotás

67. § A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére; továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására. Az önkormányzati rendelet a helyi közhatalom gyakorlásának megjelenési formája, a város igazgatási területén állampolgári jogot, kötelezettséget állapít meg.

68. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő (önálló indítvány)

d) az állandó bizottság,

e) a jegyző

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről tájékoztatja a testületet.

(3) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. A tervezet elkészítésével megbízhatja bizottságát, bármely képviselőt, külön bizottságot hozhat létre, szakértők közreműködését kérheti.

(4) A rendelet-tervezettel érintett tárgykörben mindaddig nem nyújtható be újabb tervezet (önálló indítvány), amíg az eredeti javaslatról a képviselő-testület véglegesen nem határozott.

(5) Minden rendelet tervezetkor indokolást is elő kell terjeszteni. Ebben kell bemutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik. Be kell mutatni az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi véleményeket, javaslatokat is.

69. § Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét a helyben szokásos módon 30 napra nyilvánosságra kell hozni. A tervezet érdemi vitáját megelőzően közmeghallgatást kell tartani.

70. § (1) Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik a kihirdetéséről. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének módja, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés. A kihirdetés ideje 15 nap a hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A Polgármesteri Hivatalban, a Könyvtárban a rendelet 1-1 példányát el kell helyezni.

V. Fejezet

A Képviselő-testület szervei

16. A képviselő-testület bizottságai

71. § A képviselő-testütet döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

72. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságai

a) Ügyrendi Bizottság                                     (3 fő)

b) Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság   (7 fő)

c) Humán Bizottság                                         (7 fő)

(2) A bizottságok tagjainak nevét a rendelet  3. függeléke tartalmazza.

(3) A bizottságok feladatkörét a rendelet 2. melléklet tartalmazza.

73. § A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes /ad hoc/ bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

74. § (1)  Az állandó bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A bizottságok működésére a képviselő-testület működési szabályai az irányadók.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) A bizottságok üléseiket a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a képviselő-testület ülésének hetén tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.

(4) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Az állandó bizottságok részletes feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

75. §  Az ülésről jegyzőkönyv készül amely az elhangzott hozzászólások lényegét, a hozott döntést vagy állásfoglalást, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

76. § A bizottságok nem képviselő tagjait külön törvényben meghatározott időszakonként és tartalommal nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

77. §  Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok ¼-ének indítványára.

78. § (1) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt  a magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény kötelezővé teszi, vagy megengedi.

(2) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni.

17. A polgármester, az alpolgármester

79.§ (1) A város választópolgárai – a választási törvényben előírtak szerint – a polgármestert közvetlenül választják meg. A megbízatását főállásban látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(2) A polgármester főbb feladatai :

a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű  nyilvánosságának biztosítása,

b) településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése, a bizottságok véleményének figyelembe vételével,

c) települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,

d) együttműködés a társadalmi szervezetekkel,

e) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, intézményekkel.

(3) A polgármester államigazgatási feladatait, hatósági jogkörét külön törvény állapítja meg.

80. § A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

81. §  A polgármester minden hónap utolsó szerdai napján 15-17 óra között a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart.

82. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

83. § A polgármester tiszteletdíjára, jutalmazására az alpolgármester tesz javaslatot a Képviselő-testületnek

84. § A polgármesternek a képviselő-testület, bizottság, valamint  a hivatal működésével kapcsolatos alapvető feladatait magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény -tartalmazza.

85.§   (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester minden hónapban fogadóórát tart.

(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó jogszabályi előírások.

(5) Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.

86. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívásának,  vezetésének a feladatait az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.   

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

18. A jegyző, az aljegyző

87. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő -  nevezi ki a jegyzőt.  A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.

(2) A jegyző feladatai:

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.

c)megszervezi a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzatot érintő új jogszabályokról,

e) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,

f) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg (

g) irányítja a közigazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok végrehajtását,

h) elemzi, értékeli, ellenőrzi a hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,

i) biztosítja a hivatal működési rendjét és fegyelmét és vezeti a hivatalt.

88. § A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

89. § A jegyző államigazgatási, hatósági feladat- és hatáskörét külön jogszabályok tartalmazzák.

90. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére és az általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

91. § (1) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi vezető látja el.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

19. A polgármesteri hivatal

92. § (1) A képviselő-testület csoporttagozódás nélküli, egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a külön törvényben meghatározott államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a képviselő-testület rendeletben szabályozta.

20. Társulás

93. §  (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

b) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

(2) A társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás valamint a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

VI . Fejezet

Az önkormányzat lakossággal való kapcsolattartása

21. Közmeghallgatás, lakossági fórum

94. § Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórum és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

95.§ A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. A résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

96. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről hogyan tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

22. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

97. §  A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozta a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

VII. FEJEZET

Az önkormányzat gazdálkodása

23. Az önkormányzat gazdasági alapjai

98. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.

99. § A gazdálkodás  belső ellenőrzési feladatának ellátási módjáról a képviselő-testület külön dönétst hoz.

100. § A képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét, magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalommal fogadja el.

101. § (1) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

(2) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

24. Az önkormányzat költségvetése

102. § A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

103. § A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen a pénzügyi  bizottság kötelezően megtárgyalja.

104. § A költségvetési évet követően a polgármester a zárszámadási rendeletet a jogszabályban meghatározott időpontban terjeszti a testület elé.

VIII. FEJEZET

Vegyes és Záró rendelkezések

105. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon  napján lép hatályba.

(2) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet függelékeként kell kezelni:

a) Az önkormányzat igazgatási területét

b) képviselők névsorát

c)a képviselő-testület állandó bizottságának névsorát

(3) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet mellékleteként  kell kezelni:

c)az önkormányzat szakfeladatrendjét

b)állandó bizottságok feladatkörét

c)az átruházott hatáskörök jegyzékét

(4) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011 (II.16.) önkormányzati rendelet.

                       Surmann Antal                Molnárné dr. Ducsai Dalma    jegyző távollétében                             

                      alpolgármester                                   dr. Hollóné dr. Marcinkó Eszter

                                                                                                aljegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve Nyékládházi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2018. március hó 01.napján.

               Molnárné dr Ducsai Dalma

          jegyző távollétében

 dr. Hollóné dr. Marcinkó Eszter

   aljegyző