Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2025. 05. 24

Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2025.05.24.

Hövej Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel és településrendezéssel, a települési arculati kézikönyvvel és a településképi rendelettel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Hövej község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § (1) E rendelet hatálya Hövej község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet –Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,

b)1 2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája,

c)2 3. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz,

d)3 4. melléklet – NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek,

e)4 5. melléklet – Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája,

f)5 6. melléklet – Természet és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listája,

g)6 7. melléklet – NATURA 2000 gyepterületek gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályai,

h)7 8. melléklet – 43/2010. (iv. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről és

i)8 9. melléklet – Műemlékek.

4. § E rendeletben Hövej területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra az 1. melléklet szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.

2. Értelmező rendelkezések

6. § E rendelet alkalmazásában

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

b) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

c) Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

d) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természetiérték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.

e) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

f) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

g) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.

h)9

i) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

j) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.

k) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

l)10

3. A helyi védelem célja, feladata

7. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

8. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

9. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről – jelen rendelet módosításával – a képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap vagy

e) a védett érték szakvéleményalapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt),

d) a kezdeményezés indoklását és

e) a jelenlegi – és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek) és

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját és

b) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületek felújítása esetén a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani:

a) homlokzati nyílásrend az épület homlokzatán,

b) nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek, amelyek azonos távolságban vannak egymástól,

c) díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik,

d) törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására,

e) a tető hajlásszöge 38° és 45° között kell, hogy legyen,

f) pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás,

g) az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya nem változhat,

h) utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak,

i) az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tűzfalas homlokzattal,

j) a beforduló tag építmény magassága nem lehet nagyobb a főépület magasságánál,

k) az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani és

l) fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.

(3) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) A védett épületen, építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(6) A helyi védelem alatt álló épület és építmény nem bontható.

11. §11

7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét a képviselő-testület évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a képviselő-testület állapítja meg.

(4) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja, és

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

13. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) településképi szempontból meghatározó történeti falu területe,

b) településképi szempontból meghatározó gazdasági jellegű beépítésre szánt területek,

c) településképi szempontból meghatározó tóparti beépítések területe és

d) településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területek.

(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területek az egyéb beépítésre nem szánt területek.

9. Településképi szempontból meghatározó

történeti falu területére vonatkozó területi építészeti követelmények

14. § (1) A területen az utcahálózat vonalvezetése és kialakult szélessége megtartandó.

(2) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítést és az oldalhatáron álló (egyes helyeken kialakult zártsorú) beépítési módokat.

(4) A területen a kialakult (jellemző) telekszélességeket meg kell tartani.

(5) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.

(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.

(7) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(8) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

15. § (1) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(2) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. Lakóutcákban fasorként a gyümölcsfák telepítése (meggy, dió), valamint hárs, gesztenye javasolt.

(3) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell előnyben részesíteni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését.

(4) Tűlevelű fafajok alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

(5) Közterületen ültetett növényzet a közterületek (pl. járdák, árkok) rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja.

(6) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(7) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(8) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

a) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

b) időtálló, minőségi anyagok használata,

c) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

d) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata, ill. a településen jellemző tömör fémlemez,

e) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos és

f) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(9) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

10. Településképi szempontból meghatározó

történeti falu területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § (1) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 méternél több.

(2) Az épületeken a tetősíkból kiálló tetőfelépítmény nem létesíthető.

(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy cserepes lemez a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.

(5) A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(6) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(7) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50cm-nél. Az oromfalon a héjalás-túlnyúlása nem lehet több10cm-nél.

(8) Az épület utcai homlokzatán erkély vagy loggia nem alakítható ki.

(9) Utcai homlokzaton fekvő téglalap alakú nyílászárók kialakítása tilos.

17. § (1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

b) tagozatokat visszafogottan használó,

c) díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,

d) földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,

e) harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók

f) nyílásrendszerében rendezett,

g) logikát tükröző,

h) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó, és

i) a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(2) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egyebe építve alakítható ki.

(3) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(4) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(5) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.

(6) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(8) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló,

b) minőséget képviselő,

c) természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),

d) környezetétől nem elütő színű, és

e) árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(9) A területen a tömegformálás:

a) építészeti minőséget tükröző,

b) arányos,

c) funkciójával összhangot mutató és

d) utcaképbe illeszkedő legyen.

(10) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

18. § (1) A területen a villamos-ellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(2) Gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(3) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége (kivéve napelem és napkollektor) közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

11. Településképi szempontból meghatározó gazdasági jellegű beépítésre szánt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

19. § (1) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(2) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

12. Településképi szempontból meghatározó gazdasági jellegű beépítésre szánt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20. § (1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

b) tagozatokat visszafogottan használó,

c) díszítésében egyszerűségre törekvő,

d) harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen teljes homlokzaton nem alkalmazhatók

e) nyílásrendszerében rendezett,

f) logikát tükröző, és

g) a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(2) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló és

b) minőséget képviselő legyen.

(3) A területen a tömegformálás:

a) építészeti minőséget tükröző,

b) arányos és

c) funkciójával összhangot mutató legyen.

13. Településképi szempontból meghatározó tóparti beépítések területére vonatkozó területi építészeti követelmények

21. § (1) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(2) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

14. Településképi szempontból meghatározó tóparti beépítések területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

22. § (1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra, azzal, hogy harsány, rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) A tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(3) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló,

b) minőséget képviselő és

c) környezetétől nem elütő színű legyen.

(4) A területen a tömegformálás:

a) építészeti minőséget tükröző,

b) arányos és

c) funkciójával összhangot mutató legyen.

15. A településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

23. § (1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(2) A közutakat, vízfolyásokat, mezőgazdasági utakat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

16. A településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

24. § (1) A területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.) vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló,

b) minőséget képviselő,

c) természetes (pl. kő, tégla, fa),

d) környezetétől nem elütő színű, és

e) árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(7) A területen a tömegformálás:

a) építészeti minőséget tükröző,

b) arányos és

c) funkciójával összhangot mutató legyen.

(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(9) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(10) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége (kivéve napelem és napkollektor) közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

17. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre

vonatkozó egyedi építészeti követelmények

25. § (1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) A gazdasági funkciójú épületeket kivéve a tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(3) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló,

b) minőséget képviselő és

c) környezetétől nem elütő színű legyen.

18. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények

26. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,

műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi közlekedési és közműterületek, és
b) a gazdasági területek (kereskedelmi - szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges terület felhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek).
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a) a természetvédelem és tájvédelem területei és 200m-es védőtávolságuk,
b) a településképi szempontból meghatározó területek és 200m-es védőtávolságuk,
c) közparkok, közkertek, közterek területei,
d) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek, és
e) vízgazdálkodási területek.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén és pufferterületen, Natura 2000 területeken, régészeti lelőhely területén, valamint műemléki környezetben, és e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(5) A lakó funkciójú területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(6) Településképi szempontból meghatározó területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

19.12 Műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

27. §13

28. §14

29. §15

30. §16

31. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(2) A cégfelirat felületnagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 10%-át.

(3) A cégér maximális mérete 0,75 m2 lehet.

(4) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,

b) gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,

c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

ca) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

cb) arányos,

cc) a funkciót tükröző,

cd) a településképet kedvezőtlenül a leg kevésbé érintő kialakítás alkalmazható.

d) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

da) nem rozsdásodó,

db) minőséget képviselő,

dc) könnyen karbantartható,

dd) élénk színeket nem használó,

de) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

20. A településképi bejelentési eljárás

32. § (1)17 A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az e rendeletben meghatározott

a) településképi szempontból meghatározó településrészek területén és

b) helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában

az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet az Osli Közös Önkormányzati Hivatal Höveji Kirendeltségén (9361 Hövej, Fő utca 52.), kell benyújtani a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon. A vonatkozó jogszabályban meghatározott mellékletek közül a kérelem elbírálásához szükséges tartalmú dokumentációt papíralapon két példányban kell benyújtani. A kérelmezőnek a dokumentációra rá kell vezetni a kérelemmel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a kérelem tárgyát, a kérelmező nevét és aláírását minden adattartalmú oldalon, vagy bonthatatlan fűzésben a kezdőlapon.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség,

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés, és

d) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.

(4)18 Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(5) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(6) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Hövej Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez. A képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.

(7)19

(8)20

21. Szakmai konzultáció

33. § (1) Településképi konzultáció kötelező a

a) településképi szempontból meghatározó területeken,

b) helyi védett épületek, objektumok esetén

minden építési, átalakítási, felújítási munkára.

(2) A szakmai konzultációt a polgármester vagy az általa megbízott személy látja el.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.

(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott személy gondoskodik.

22. Településképi kötelezés és bírság

34. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető, nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez,

c) a helyi településkép védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településkép védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

ca) az épület jókarbantartása, az épület és udvar rendben tartása érdekében

cb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,

cc) egységes megjelenésének biztosítása,

cd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,

ce) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása

cf) a telek terület felhasználási szabályoknak megfelelő használata,

cg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása

érdekében,

d) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén,

e) településképi konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása esetén, és

f)21 a helyi védett érték rongálása, karbantartásának elmulasztása, elpusztítása, veszélyeztetése, környezetében való szemetelés esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a polgármester felhívja a jogsértő figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) Ha a jogsértő a magatartást a (2) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti meg határidőben, átruházott hatáskörben a polgármester

a) 30 napos határidő tűzésével, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot,

b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén, 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,

c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot

szab ki.

(4) A bírság ismételten is kiszabható.

23. Záró rendelkezések

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

36. § (1) Hatályát veszti Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 10/2004. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 15. §-a és 18-21. §-ai.

(2) Hatályát veszti Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 8/2017. (X. 11.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

2. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem alatt álló objektumok listája

1. Fájdalmas Szűzanya Kápolnája, Fő utca hrsz.: 2,

2. Lourdesi Kápolna, Fő utca hrsz.: 189,

3. A 3/1, 88 és 227 hrsz.-ú közterületeken lévő keresztek,

4.22

5.23

6.24

7.25

3. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez

Formanyomtatvány

a településképi bejelentési eljáráshoz

Kérelem

Előzmények:


Hivatal tölti ki!

A TEVÉKENYSÉG IGAZOLÁSA Hivatal tölti ki!

Jogszerű hallgatás

Tudomásul vesz

Feltétel nélkül.

Kikötésekkel tudomásul vesz

Feltétel a kiadott településképi határozatban.

Megtilt és figyelmeztet

Indoklás a kiadott településképi tiltó határozatban.




……………………………., ........ év...................... hónap …….. nap





PH.

……………………………… Polgármester

Kérelmező tölti ki!

1. Bejelentő (építtető) adatai:

Tervező adatai:

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely:

Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervező szervezet:

Telefon/e-mail:

Telefon/e-mail:

2. Bejelentés tárgya:

26

építési tevékenység

rendeltetésváltozás

A tervezett tevékenység rövid leírása:

Korábbi településkép védelmi szakmai konzultáció időpontja:

3. Az érintett ingatlan címe:

Hrsz.:

4. Tevékenység megvalósításának tervezett időtartama:


……… év …… hó ……nap - ……… év …… hó ……nap

5. Mellékelt dokumentáció tartalma:

2 példány szükséges

műszaki leírás:

helyszínrajz:

alaprajz(ok):

homlokzat(ok):

helyszínre illesztett látványterv:

tulajdonosi hozzájárulás / társasházi hozzájárulás:

egyéb (pl. kertészeti munkarészek stb.): ……

Alulírott 1. pont szerinti Építtető, a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tevékenység megvalósítására vonatkozóan, a 4. pontban megjelölt időtartamra kérelmezem a településképi bejelentési eljárás lefolytatását.


Kelt: …………………, ........ év...................... hónap …….. nap




………………………………………………………
Építtető aláírása

1. függelék a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez27

2. függelék a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez28

3. függelék a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez29

4. függelék a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez30

5. függelék a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez31

6. függelék a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez32

4. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez33

NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek
Rábaköz
(HUFH20001) Hövej A védelemmel érintett helyrajzi számok: 0126, 0129/2, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0129/8, 0129/9, 0129/10, 0129/11, 0129/12, 0129/13, 0129/14, 0129/15, 0129/16, 0129/17, 0129/18, 0129/19, 0129/20, 0129/21, 0129/22, 0129/23, 0129/24, 0129/25, 0129/26, 0129/27, 0129/28, 0129/29, 0129/30, 0129/31, 0129/32, 0129/33, 0129/34, 0129/35, 0129/36, 0129/37, 0129/38, 0129/39, 0129/40, 0129/41, 0129/42, 0129/43, 0129/44, 0129/45, 0129/46, 0129/47, 0129/48, 0129/49, 0129/50, 0129/51, 0129/52, 0129/53, 0129/54, 0129/55, 0129/56, 0129/57, 0129/58, 0129/59, 0129/60, 0129/61, 0129/62, 0129/63, 0129/64, 0129/65, 0129/66, 0129/67, 0129/68, 0129/69, 0129/70, 0129/71, 0129/72, 0129/73, 0129/74, 0129/75, 0129/76, 0129/77, 0129/78, 0130/2, 0130/3, 0144/2, 0151/1

5. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez34

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája

1. Őshonos fafajok

Tudományos név

Magyar név

Acercampestre

mezei juhar

Acerplatanoides

korai juhar

Acerpseudoplatanus

hegyi juhar

Acertataricum

tatár juhar

Betulapendula

közönséges nyír

Carpinusbetulus

közönséges gyertyán

Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica

magyar kőris

Fraxinusexcelsior

magas kőris

Fraxinusornus

virágos kőris

Malussylvestris

vadalma

Populusnigra

fekete nyár

Populustermula

rezgő nyár

Prunusavium

madárcseresznye

Prunuspadus

zselnicemeggy

Pyruspyraster

vadkörte

Quercuscerris

csertölgy

Quercuspetraea

kocsánytalan tölgy

Quercuspubescens

molyhos tölgy

Quercusrobur

kocsányos tölgy

Salix alba

fehér fűz

Sorbusaria

lisztes berkenye

Sorbusaucuparia

madárberkenye

Sorbusdomestica

házi berkenye

Sorbustorminalis

barkóca berkenye

Tiliacordata

kislevelű hárs

Tiliaplatyphyllos

nagylevelű hárs

Ulmusglabra

hegyi szil

Ulmuslaevis

vénicszil

Ulmus minor

mezei szil

Staphyleapinnata

mogyorós hólyagfa

2. Őshonos cserjefajok

Tudományos név

Magyar név

Berberisvulgaris

közönséges borbolya

Cerasusfruticosa

csepleszmeggy

Cornusmas

húsos som

Cornussanguinea

veresgyűrű som

Coryllusavellana

közönséges mogyoró

Cotinuscoggygria

cserszömörce

Cotoneasterniger

fekete madárbirs

Crataeguslaevigata

kétbibés galagonya

Crataegusmonogyna

egybibés galagonya

Euonymuseuropeus

csíkos kecskerágó

Euonymusverrucosus

bibircses kecskerágó

Hederahelix

közönséges borostyán

Ligustrumvulgare

közönséges fagyal

Lonicera xy losteum

ükörke lonc

Prunusspinosa

kökény

Prunustenella

törpemandula

Rosa canina

gyepűrózsa

Rosa pimpinellifolia

jajrózsa

Rubuscaesius

hamvas szeder

Salixcinerea

rekettyefűz

Spiraeamedia

szirti gyöngyvessző

Viburnumlantana

ostorménfa

Viburnumopulus

kányabangita

Vinca minor

kis télizöld meténg

3. Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok

Tudományos név

Magyar név

Acerginnala

tűzvörös juhar

Aesculuscarnea

vadgesztenye

Aesculushippocastanum

vadgesztenye

Catalpabignonioides

szivarfa

Coluteaarborescens

sárga borsófa

Corylus colurna

törökmogyoró

Ginkgobiloba

páfrányfenyő

Laburnumanagyroides

közönséges aranyeső

Liriodendrontulipifera

tulipánfa

Malusbaccata

díszalma

Platanus × acerifolia

közönséges platán

Prunus × cistena

vérszilva

Salixcaprea

kecskefűz

Sophorajaponica

japánakác

Sorbusrotundifolia

kereklevelű berkenye

Staphyleapinnata

mogyorós hólyagfa

Tiliatomentosa

ezüsthárs

Prunusfruticosa

csepleszmeggy

Prunusserrulata

díszcseresznye

6. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez35

Természet- és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listái
Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak. A listában szereplő növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharishalimifolia

kaliforniai tündérhínár

Cabombacaroliniana

vízijácint

Eichhorniacrassipes

perzsa medvetalp

Heracleumpersicum

sosnowsky-medvetalp

Heracleumsosnowskyi

hévízi gázló

Hydrocotyleranunculoides

fodros átokhínár

Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma

Ludwigiagrandiflora

sárgavirágú tóalma

Ludwigiapeploides

sárga lápbuzogány

Lysichitonamericanus

közönséges süllőhínár

Myriophyllumaquaticum

keserű hamisüröm

Partheniumhysterophorus

ördögfarok keserűfű

Persicariaperfoliata

kudzu nyílgyökér

Puerariamontana var. lobata

közönséges selyemkóró

Asclepiassyriaca

vékonylevelű átokhínár

Elodeanuttallii

bíbor nebáncsvirág

Impatiensglandulifera

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllumheterophyllum

kaukázusi medvetalp

Heracleummantegazzianum

óriásrebarbara

Gunneratinctoria

tollborzfű

Pennisetumsetaceum

7. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez36

NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályai
A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdése értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

8. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez37

A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.). A természetes növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzéke szerinti további tiltott fajok:

Magyar név

Tudományos név

észak-amerikai őszirózsák

Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus

nyugati ostorfa

Celtis occidentalis

átoktüske

Cenchrus incertus

díszárpa

Hordeum jubatum

japánkomló

Humulus scandens

kisvirágú nebáncsvirág

Impatiens parviflora

vékony szittyó

Juncus tenois

közönséges vadszőlő

Parthenocissus inserta

tapadó vadszőlő

Parthenocissus quinquefolia

kínai alkörmös

Phytolacca esculenta

magas kúpvirág

Rudbeckia laciniata

parti szőlő

Vitis vulpina

moszatpáfrány-fajok

Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana

kanadai átokhínár

Elodea canadensis

törpe békalencse

Lemna minuta

kagylótutaj

Pistia stratiotes

9. melléklet a 7/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelethez38

Műemlékek

1. 3684 Római katolikus templom, Fő utca (hrsz.:1),

2. 3685 Római katolikus temetőkápolna Fő utca (hrsz.: 273).

1

A 3. § b) pontja a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 3. § c) pontja a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 3. § d) pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

4

A 3. § e) pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

5

A 3. § f) pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

6

A 3. § g) pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

7

A 3. § h) pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

8

A 3. § i) pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

9

A 6. § h) pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 6. § l) pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 11. §-t a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 19. alcím címe a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

13

A 27. §-t a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A 28. §-t a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 29. §-t a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 30. §-t a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 32. § (1) bekezdése a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 32. § (4) bekezdése a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 32. § (7) bekezdését a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 32. § (8) bekezdését a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 34. § (1) bekezdés f) pontja a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

22

A 2. melléklet 4. pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

23

A 2. melléklet 5. pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 2. melléklet 6. pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 2. melléklet 7. pontját a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

26

A 3. mellékletben foglalt táblázat 9. sora a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 3. melléklet 1. függeléket a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 3. melléklet 2. függeléket a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

29

A 3. melléklet 3. függeléket a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 3. melléklet 4. függeléket a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 3. melléklet 5. függeléket a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 3. melléklet 6. függeléket a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. § o) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 4. mellékletet a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

34

Az 5. mellékletet a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.

35

A 6. mellékletet a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdése iktatta be.

36

A 7. mellékletet a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdése iktatta be.

37

A 8. mellékletet a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (6) bekezdése iktatta be.

38

A 9. mellékletet a Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (7) bekezdése iktatta be.