1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Sály Község Önkormányzata.

(2) Székhelye:3425 Sály, Kossuth u.63.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Sály Község Címere és pecsétje.

(2) Sály község címere: álló kerek talpú pajzs, kék mezejében lebegő kék álló hajdú, amely jobbjában három arany búzakalászt és egy arany szőlőfürtöt, baljában pedig fekete ekevasat tart.

(3) Sály község címere műemlékeken és műemlék jellegű épületeken, községházán és intézményein, valamint hivatalos pecséten helyezhető el.

(4) Sály címer ezen épületeken, bélyegzőn történő elhelyezéséhez, használatához polgármesteri engedély szükséges a képzőművészeti alkotások elhelyezésére vonatkozó szabályok betartásával.

(5) Sály község címerét tartalmazó körbélyegző „Sály Község Önkormányzata feliratot tartalmazza, közepén Sály község címerével.

(6) ¹ A bélyegző lenyomata a képviselő-testület döntése alapján használható fel:

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) ²A képviselő-testület tagjainak névsorát ezen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény( továbbiakban: Mötv.) 10. § -ában és 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.

(2) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SzMSz. 3.melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

6. § (1) A képviselő-testület

7. § A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv, 43. §-a szerint tartja meg.

8. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerint évi 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.

(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) A roma nemzetiséget érintő ügyekben a roma nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.

(4) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(5) Az ülés helye a községháza tanácskozóterme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.

(6) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

(7) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31. közötti időben – rendkívüli ok kivételével- nem ülésezik ( Ülésezési nyári szünet).

9. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

10. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

11. § (1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell

12. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésen foglaltakról eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatok az ülés előtt kioszthatók.

13. § (1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

14. § (1) Előterjesztésnek minősül

15. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

16. § A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.

17. § (1) A polgármester, a jegyző vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősségi javaslat határozat, rendelet-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(4) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

18. § (1) A polgármester mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

19. § (1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

20. § (1) a, Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

21. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez. Részére az érdemi választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb harminc napon belül írásban meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

22. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.

(4) Napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

23. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

(4) Az ülés elnöke

24. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

25. § (1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A Képviselő-testület ülésén résztvevő nem önkormányzati képviselő helyi lakosok és más személyek – a tanácskozási joggal meghívottak, és a napirend tárgyában konkrétan érintett személyek kivételével – a napirendhez nem szólhatnak hozzá és a napirenden kívül sem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az elnök a szabálysértő személyt figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel, akkor a 26. § szerint kell eljárni.

(3) Az ülések rendjének fenntartásáért a polgármester a felelős, aki ezen jogkörében:

26. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és az elnök általi újabb összehívás alapján folytatódik.

27. § (1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.

(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást és a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(5) Az előterjesztést módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(8) A kérdések, válaszok, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(9) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(10) Egy napirendhez egy képviselő legfeljebb két ízben, első ízben 5, másodízben 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(11) ⁴Az ülés elnöke (10) bekezdésben meghatározott időtartam letelte után is megadja a szót a képviselőknek, ha a napirend tárgyalása során olyan körülmény, szempont merül fel, amit a képviselő korábbi hozzászólásaiban nem érintett, arra nem reagálhatott.

(12) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(14) Az előterjesztőt és az előadót – legfeljebb 3 perc időtartamra – megilleti a zárszó joga.

28. § (1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat)

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető.

(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

29. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

30. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) ⁵Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint ezen rendelet 1. mellékletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

31. § (1) A szavazás előtt a jegyző törvénysértés vagy más jogszabálysértés esetén köteles észrevételt tenni.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. A polgármester a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

32. § (1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) ⁶A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg. Amennyiben a javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges - egyszerű vagy minősített - többséget, akkor elutasító döntés születik, amit az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) ⁷Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. § (1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

34. § Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

35. § Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, elmulasztja, úgy őt a döntéshozatalból történő kizárása mellett, a polgármester vagy az ülés vezetője szóban figyelmezteti a vonatkozó szabályok betartására.

36. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntést, de a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(3) ⁸A határozatok megjelölése az 5/2019.(III.13.) IM rendelet 15. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint történik.

(4) A rendeletek esetén a 32/2010.(XII.31.) KIM rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A hatályos önkormányzati rendeletnek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.

37. § (1) a képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni.

38. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.

(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról alakosságot, legalább 15 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

39. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekébe társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

40. § (1) Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei tekintetében az Mötv. 32-33. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az Mötv. 36-37. §-ában foglaltak szerint kell alkalmazni.

(3) A méltatlanságra vonatkozó szabályokat az Mötv. 38. §-ában foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

(4) Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás során az Mötv. 39. §-ában foglaltak szerint kell eljárni

41. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) Az állandó bizottság kizárólag önkormányzati képviselőkből áll. Az ideiglenes (ad hoc) bizottság tagjainak kevesebb, mint fele választható meg a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjeként, speciális tudással rendelkező szakemberként, társadalmi szervezet küldöttjeként, szolgáltatást igénybevevők képviselőjeként, vagy független szakértőként.

(4) Az ideiglenes (ad hoc) bizottság nem önkormányzati képviselő tagja a megválasztását követően a Képviselő-testület előtt köteles esküt tenni, az eskü letételéig nem végezhet bizottsági munkát, nem gyakorolhatja bizottsági tagságból eredő jogait és kötelezettségeit. A vonatkozó jogszabályi előírásuknak megfelelően köteles eljárni és a tevékenységét végezni, köteles a tudomására jutott hivatali állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni, köteles betartani a magántitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(5) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagja a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. Vagyonnyilatkozatot kell tenni a külsős bizottsági tagnak, akkor is, ha az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §(3) bekezdése a, pontjában meghatározott közbeszerzési eljárásban javaslattételre, döntésre illetve ellenőrzésre jogosultként vesz részt.

42. § (1) A bizottság működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testület ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájuk fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(4) A bizottságok évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) A bizottságok munkatervükben meghatározott számú – de évente legalább hat – ülést tartanak.

(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

(7) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az állandó bizottságok elnökeit, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

44. § (1) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

45. § (1) ⁹Sály Község polgármestere tisztségét főállású polgármesterként tölti be és látja el; illetményét és költségtérítését az Mötv. alapján a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72. §(1) és (4) bekezdésének megfelelően kell alkalmazni.

(3) A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket- az Mötv. 73 §-a alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

(5) A polgármester kötelezettségeit és jogait az Mötv. 65. és 67. §-a tartalmazza. A polgármester a képviselő-testület tagjaként, a határozatképesség, döntéshozatal és a működés szempontjából-az Mötv.66. §-a alapján – önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(6) A polgármester az Mötv.65.és 67. §-ában meghatározott feladatokon kívül ellátja a következő feladatokat is:

46. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a megbízást visszavonja.

47. § (1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző – Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli – kiemelt feladatai:

(4) A jegyző az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése keretében gondoskodik annak önkormányzati hirdetőtáblára történő kihelyezéséről és az önkormányzat honlapján való megjelenítéséről. Az önkormányzati rendelet kihirdetésével egyidejűleg vagy a kihirdetést követően, tájékoztató jelleggel közzétehető más helyen vagy elektronikus felületen is.

(5) A jegyzői feladat-és hatásköröket a tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén az aljegyző gyakorolja. Az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve az aljegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával – legfeljebb 6 hónap időtartamra – az önkormányzati közös hivatalt létrehozó települések önkormányzatainak polgármesterei, azt a köztisztviselőt bízzák meg, aki a jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

48. § A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei a Mötv. 82-83. §-ai alapján – a jegyző javaslatára – aljegyzőt neveznek ki.

49. § A Képviselő-testület által társulásra átruházott, társulás útján ellátott önkormányzati feladat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

50. § (1) Tibolddaróc és Sály képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Tibolddaróc Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel (a továbbiakban : Hivatal), Tibolddaróc székhellyel, Sály kirendeltséggel( 3425 Sály, Kossuth u. 63)

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Hivatal további feladat- ás hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás alapján elkészített Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

51. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 4/2012. (III. 8.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

(5) Az önkormányzat intézményeinek függetlenített belső ellenőrzését a jegyző biztosítja külső szakértő bevonásával és útján.

52. § (1) Sály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – Sály Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges feltételeket:

(2) Sály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településen élő roma nemzetiség érdekében, közvetlen és hatékony érdemi együttműködést folytat a képviseletüket ellátó nemzetiségi önkormányzattal.

(3) A Képviselő-testület a sorra kerülő legközelebbi ülésén napirendre tűzi és megtárgyalja a roma nemzetiségi önkormányzat által tett kezdeményezést, javaslatot. A polgármester szükség esetén a roma nemzetiséget érintő ügyben is rendkívüli képviselő-testületi ülést hív össze.

(4) A roma nemzetiségi önkormányzati vezető tanácskozási joggal vehet részt minden, olyan napirend képviselő-testületi vagy bizottsági tárgyalásán, amelynek keretében a roma nemzetiségre vonatkozó kezdeményezésről, javaslatról hoznak állásfoglalást vagy döntést.

(5) Ha jogszabály véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít a roma nemzetiségi önkormányzat számára, akkor a véleményüket, egyetértésüket minden esetben írásban kell kikérni, megkérni. Az írásos megkeresésben részletes tájékoztatást kell adni részükre, annak az ügynek a tárgyáról és a meghozni javasolt érdemi döntés tartalmáról, amihez véleményüket, egyetértésüket kérik.

(6) A roma nemzetiségi önkormányzat véleménye, egyetértése vagy egyet nem értése kizárólag írásba foglalt formában vehető figyelembe. A roma nemzetiségi önkormányzati vezető jogosult a döntéshozó szerv ülésén szóban kiegészítést, magyarázatot, indokolást fűzni a véleményüket, egyetértésüket vagy egyet nem értésüket tartalmazó dokumentumhoz.

52. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(IX.13.) önkormányzati rendelet.