Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 09. 09Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 60–61. § tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében, a 62. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015. (IV.04.) önkormányzati rendelete 4. melléklet 1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró valamennyi állandó bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskunmajsa Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 6120 Kiskunmajsa, Fő utca 82.
(2a) [1] Az Önkormányzat telephelyei:
a) 6120 Kiskunmajsa, Iskola utca 8-10.
b) 6120 Kiskunmajsa, Szabadkai utca 60.
c)1 6120 Kiskunmajsa, Aradi utca. 37.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.kiskunmajsa.hu.
(4)2
(5) Az Önkormányzat hivatalos elektronikus képviselő-testületi rendszere: EDtR-MikroVoks rendszer.
(6) [2]
(7) [3] A Képviselő-testület tagjainak száma 12 fő.
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit (különösen a zászlót és a címert) és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület a helyi kitüntető címek és szakmai kitüntetések alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
3. § Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn
a) Gyergyószentmiklós városával (Románia),
b) Bad Schönborn városával (Németország),
c) Lommatzsch városával (Németország),
d) Lubliniec városával (Lengyelország),
e) Topolya városával(Szerbia), és
f) Ukmergė városával(Litvánia),
g) [4] Baiyin (Kína).
Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei
4. § Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) valamint az ágazati törvények szerinti kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkcióinak felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
6. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, és
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A Képviselő-testület működése
1. A Képviselő-testület munkaterve
7. § (1) A Képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében félévenként munkatervet határoz meg.
(2) A munkatervet a polgármester minden év június, illetve december hónapjában terjeszti a Képviselő-testület elé.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az egyes tervezett napirendek tárgyát.
(4) A Képviselő-testület munkatervének végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.
8. § (1) A Képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.
(2) A képviselő-testületi ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) közmeghallgatás.
2. A Képviselő-testület alakuló ülése
9. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása.
(2) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell a jogszabályban foglaltakra figyelemmel alkalmazni.
3. A Képviselő-testület rendes ülése
10. § (1) [5]A Képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján – július hónap kivételével – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó csütörtökén rendes ülést tart a Konecsni György Művelődési Központ, Tájház és Városi Könyvtár emeleti tánctermében.
(2) [6]
4. A Képviselő-testület rendkívüli ülése
11. § [[7],[8]]
Rendkívüli ülést – az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken felül – lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint a Képviselő-testület összehívására van szükség.
5. A közmeghallgatás
12. § (1) A Képviselő-testület eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Közmeghallgatáson a jelenlévők kizárólag helyi közügyekben, maximum 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.
(4) Közmeghallgatás alapján a polgármester a hozzászólásokat értékeli, és kijelöli a Képviselő-testület valamely szervét vagy tisztviselőt, aki a felszólalások tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedést megteszi.
6. A Képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
13. § (1) [9] A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívására, vezetésére a Városfejlesztési, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke jogosult.
(2) [10] A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését vagy arra szóló javaslatot, az ülés típusát.
(3) [11],[12] A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket, legkésőbb a Képviselő-testület ülésének napját megelőző 6. napon kell kézbesíteni illetve az EDTR rendszerbe feltölteni azzal, hogy rendkívüli esetben a napirendet tárgyaló testület üléséig az előterjesztés egyéb formában is kézbesíthető.
(4) [13],[14] Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést megtartani vagy folytatni, úgy a polgármester legkésőbb 8 napon belül újra összehívja a Képviselő-testületet az elmaradt, napirendi pontok megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az általános szabályok szerinti tartalmon kívül csak azokat a napirendi pontokat tartalmazza, amelyek a határozatképtelenség miatt nem lettek megtárgyalva.
(5) A Képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján valamint a helyi médiumokban történő közzétételével tájékoztatni kell.
(6) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) történik.
(7)3 [15],[16] A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés kezdete előtt legalább 24 órával korábban kell kézbesíteni az előterjesztéseknek az EDTR rendszerbe történő feltöltésével együtt. A kézbesítésre bármilyen, (telefon, fax, e-mail stb.) rövid úton történő értesítési mód igénybe vehető.
(8) A (7) bekezdés rendelkezése mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.
(9) [17],[18]
7. A meghívottak, tanácskozási jog
14. § (1) A Képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni
a) a jegyzőt, aljegyzőt,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) az önkormányzati intézmény vezetőjét ,
d) a napirendi pont előkészítőjét és
e) a járási hivatal vezetőjét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az ülésre meg kell hívni – a meghívást indokló napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási joggal –
a) a 4. melléklet szerinti kiskunmajsai székhellyel bejegyzett önszerveződő közösség képviselőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalása érint és
c)[19] akit a polgármester vagy egy képviselő indokoltnak tart.
(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
8. Az ülések nyilvánossága
15. § (1) Azon esetekben, amikor a zárt ülés tartását az Mötv. a Képviselő-testület döntésétől teszi függővé, a zárt ülés tartását
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága, vagy
d) a jegyző
kezdeményezheti.
(2) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek, a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el, és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést zavarja, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.
(3) A zárt ülésen hozott határozatokat – a zárt ülést követően haladéktalanul, a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat betartva – a jegyző kihirdeti.
A Képviselő-testület ülésének vezetése
16. § A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) összehívja, megnyitja, és bezárja az ülést,
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
c) a szót megadja, megtagadja vagy megvonja,
d) tárgyalási szünetet rendelhet el,
e) felszólalási joga van az ülésen bármikor,
f) javaslatot tesz a napirendre, a napirendet elfogadtatja, javaslatot tehet napirendi pontok összevont tárgyalására,
g) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a döntést,
h) a hozzászólás meghatározott időtartamának túllépését engedélyezheti, ha az az érdemi tárgyalást elősegíti,
i) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
j) az ülés rendjét biztosítja, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy bezárhatja,
k) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
l) határozatképtelenség esetén az ülést bezárja.
A Képviselő-testület ülése
9. Határozatképesség
17. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét.
(2) [20] A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők közül legalább 7 fő jelen van.
(3) Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
10. Az ülés napirendje
18. § (1) [21] A napirendet a Képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel megállapítja. A napirenden előterjesztés, beszámoló, tájékoztató (a továbbiakban együtt: testületi anyag) és egyebek napirendi pont szerepelhet.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását, új napirend felvételét, melyekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(3) [22],[23] Az előterjesztő a saját előterjesztését a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(4) A Képviselő-testület ülésének összehívása után keletkezett ügyekben sürgősségi indítvány terjeszthető elő.
(5) A rendkívüli ülés napirendjén az egyebek napirendi pont nem szerepelhet.
(6)4
(7) Testületi anyag előterjesztésére jogosult
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d)5
e) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában.
(8) Zárt ülésen tárgyalandó testületi anyagon e minőséget jelezni kell.
(9) Az írásos testületi anyagot a jegyző előzetesen törvényességi szempontból véleményezi, az előterjesztő kézjegyével látja el.
19. § (1) [24],[25] A rendes ülés meghívóján kötelezően az első két napirendi pont:
a) polgármesteri tájékoztató a két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről és
b) beszámoló lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról
(2) A Képviselő-testület ülésének napirendjén – az (1) bekezdésben foglalt kivétellel – általában a rendelet-tervezet megelőzi az egyéb előterjesztést, ezeket követi a beszámoló, majd a tájékoztató, legvégül az egyebek napirendi pont.
11. Előterjesztés
20. § (1) Az előterjesztés rendelet-tervezetet vagy határozat-tervezetet tartalmaz.
(2) Az előterjesztés tartalmazza a döntéshez szükséges magyarázatot, összefüggéseket. Az előterjesztésben be kell mutatni a döntési javaslat előzményét, indokát, az ahhoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket.
(3) Kötelezően írásos előterjesztés készítendő
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) szervezeti és működési formák létrehozásához, megszüntetéséhez, átalakításához,
c) helyi népszavazás elrendeléséhez,
d) önkormányzati jelképek meghatározásához,
e) az Önkormányzat gazdasági programjához,
f) fejlesztési koncepciókhoz,
g) önkormányzati intézmények alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
h) az Önkormányzat által benyújtandó pályázatokhoz,
i) a vagyonhasznosításhoz.
12. Beszámoló, tájékoztató
21. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a testület valamely határozatának végrehajtásáról, az önkormányzat és szervei tevékenységéről készíthető írásban.
(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz.
22. § (1) A tájékoztató olyan információk testület elé terjesztését jelenti, amelyek önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.
(2) A tájékoztató határozat-tervezetet nem tartalmaz.
(3) A tájékoztatóhoz hozzászólni a képviselő a 27. § (4) bekezdése szerint jogosult.
13. Indítvány, módosító vagy kiegészítő javaslat
23. §6 (1) Önálló képviselői indítványt terjeszthet elő bármely képviselő a képviselő-testület feladat-, és hatáskörébe tartozó ügyben. Az önálló képviselői indítványt a képviselő-testület munkatervében szereplő rendes testületi ülés meghívójának kiküldését megelőzően legalább 8 nappal korábban lehet a jegyző útján az illetékes bizottsághoz írásban, indokolással és konkrét döntési javaslattal ellátva benyújtani.
(2) Az önálló képviselői indítványt az illetékes bizottság megtárgyalja, majd a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület elé terjeszti.
24. §7 (1) A napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítvány a módosító vagy kiegészítő javaslat és a bizottsági vélemény.
(2) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző szóban vagy írásban módosító vagy kiegészítő javaslattal élhet. A javaslatot indokolással kell ellátni. Az előterjesztő javaslatáról külön szavazni nem kell, az a döntés tervezetének részévé válik.
(3) A törvényességi vizsgálatra tekintettel az írásbeli javaslatot legkésőbb az ülést megelőző napig, szóbeli javaslatot a vita bezárásáig lehet előterjeszteni.
(4) Ha a javaslat az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
(5) A javaslatnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lenni. A nem szabályszerű javaslatot a polgármester visszautasíthatja.
(6) Rendelet-tervezet vonatkozásában Képviselő-testületi ülésen javaslatot csak az előterjesztő tehet.
14. Sürgősségi indítvány
25. § (1) Az ülés összehívása után keletkezett ügyekben a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a képviselők egynegyede rendkívüli napirendi pont soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az új napirendi pontra vonatkozó előterjesztést a Képviselő-testület felveszi napirendjére.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az
a) előterjesztés benyújtásának elmaradása mulasztásos jogszabálysértést eredményezne,
b) a Képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztását eredményezné,
c) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
d) pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.
(3) Sürgősségi indítvánnyal új rendelet tervezete csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 12 órával lehet benyújtani a polgármesternek.
15. A tanácskozás rendje
26. § (1) A Képviselő-testület ülésén a polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is.
(2) A felszólalás lehet
a) hozzászólás, vagy
b) kérdés.
27. § (1) A hozzászólás felvetés, észrevétel, vagy a 24. § szerinti javaslat, mely az adott napirendhez kapcsolódik.
(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, a tárgyban meghívott szakértő jogosult.
(3) A napirendi ponthoz való hozzászólásra a polgármesternél kell jelentkezni. A hozzászólók sorrendjét – a jelentkezők sorrendjében – a polgármester határozza meg. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az előterjesztőnek.
(4) A napirendi ponthoz hozzászólni a tanácskozási joggal rendelkezőnek három alkalommal lehet, először 5 percre, majd 2-2 percre, illetőleg ezen túl a képviselőt személyes érintettsége esetén megilleti a válaszadás joga.
(5)8 [26] Az egyebek, mint önálló napirendi pont keretében a tanácskozási joggal rendelkezőnek egy alkalommal 5 perc időtartamban van lehetősége önálló hozzászólásra, melyhez a többi tanácskozási joggal rendelkező is hozzászólhat két alkalommal 2 percben, ezen túl a képviselőt személyes érintettsége esetén megilleti a válaszadás joga.
(6) Az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkező személy napirendi pontonként egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhat fel.
(7) Az időtartamok betartását a MikroVoks rendszer kijelzi.
28. § (1) A kérdés tudakozódás, információszerzés, melyben a képviselő rákérdez a napirendi pontban szereplő ügyre, az önkormányzat működésére, eljárási rendjére.
(2) Kérdést - amennyiben az érinti a tárgyalt napirendi pontot, vagy ügyrendhez kapcsolódik - bármely képviselő, bármikor feltehet maximum fél perc időtartamban.
(3) A kérdést - amennyiben az nem érinti tárgyalt napirendi pontot - az egyebek napirendi pont keretében lehet a kérdezetthez előterjeszteni.
(4) A kérdezett a testületi ülésen szóban, a (3) bekezdés szerinti esetben az ülésen szóban de legkésőbb 30 napon belül írásban köteles válaszolni.
29. § A polgármester – a napirendi pont tárgyalása közben, határozathozatal során vagy két napirend között – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.
30. § (1) A polgármester a napirendi pont felett vitát nyit.
(2) Indokolt esetben a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester – miután megkérdezi, hogy kíván-e még arra jogosult kérdést feltenni, vagy hozzászólni a napirendi ponttal kapcsolatosan – a vitát berekeszti.
(4) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
16. Rendfenntartás
31. § (1) Az ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, ha eltér a tárgyalt témától vagy a rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi. A polgármester figyelmeztetésének eredménytelensége után az érintettől megvonhatja a szót.
(3) A polgármester rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít, másokat sértő megfogalmazást használ. A rendreutasított képviselőtől megvonhatja a szót, egyúttal javaslatot tehet a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőt jegyzőkönyvben róják meg. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A polgármester rendreutasíthatja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket.
(5) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely annak folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester – az általa meghatározott időre – félbeszakíthatja.
17. Személyes érintettség
32. § (1) Nem kell a kizárásról dönteni, ha az érintett képviselő bejelenti, hogy nem vesz részt a szavazásban.
(2) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 3 hónapra 25%-kal csökkentheti.
A döntéshozatal szabályai, a Képviselő-testület döntései és a jegyzőkönyv
18. A szavazás rendje
33. § (1) Szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet. A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz külön csatolhatja.
(2) A polgármester a napirend során előterjesztett, és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(3) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd a rendelet-tervezet, vagy határozat egészéről dönt.
34. § (1) A Képviselő-testület döntéseit számítógéppel segített szavazással, az Mötv.-ben foglaltaknak megfelelően hozza. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.
(2) A szavazást segítő számítógép meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik, és a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik.
(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.
(4) A képviselő kérheti szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.
35. § (1) (1) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon felül
a) gazdasági társaság alapításához, megszűntetéséhez, átalakításához,
b) alapítvány létrehozásához, vagy ahhoz való csatlakozáshoz, annak megszűntetéséhez,
c) gazdasági és közhasznú társaságban fennálló részesedés értékesítéséhez, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvételéhez, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtásához,
e) kezesség vállaláshoz, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlásához,
f) [27] az önkormányzati költségvetést terhelő, a beszerzési szabályzatban meghatározott összeg feletti pénzügyi kötelezettségvállaláshoz, mely saját forrás biztosítását igényli, illetve ezen döntéseknek a hatályon kívül helyezéséhez, módosításához.
g)9 a Kiskunmajsa város díszpolgára, Kiskunmajsa városért, Kiskunmajsa város tiszteletbeli polgára, Kiskunmajsa sportjáért, Kiskunmajsa város közszolgálatáért, Kiskunmajsa város iparáért címek adományozásához.
36. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Az Mötv-ben meghatározott kötelező esetben és az (1) bekezdés szerinti esetben háromtagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelyet a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választ tagjai közül. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke vagy helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja és külön jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét, amelyről Képviselő-testületnek beszámol.
37. § (1) A Képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a névszerinti szavazást a jogszabályban foglalt eseten túl is a szavazás megkezdése előtt. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Nyílt szavazás esetén legalább 3 képviselőnek a szavazás előtt benyújtott javaslatára névszerinti szavazást kell tartani.
(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet. Szavazás közben a szavazatot nem kell és nem lehet indokolni.
19. A Képviselő-testületi döntés jelölése, kihirdetése és közzétételének módja
38. § (1)10 A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban IM rendelet) 11.§ (2) bekezdése szerint megjelölt hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, és egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel történik meg. A lakosság tájékoztatása az egységes szerkezetű önkormányzati rendeletekről www.kiskunmajsa.hu honlapon való megjelenítésével történik. A rendelet más médiumban is közzétehető.
39. §11 (1) Az IM rendelet szerint megjelölt határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A normatív határozatok kihirdetésének és közzétételének módja megegyezik a 38. § (2) bekezdésében foglaltakkal.
(3) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend elfogadásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság létrehozásáról,
d) a kizárásról és e) a szavazás módjának meghatározásáról.
20. A jegyzőkönyv
40. § (1) A nyílt és zárt ülés jegyzőkönyvét 1irattári példányban kell készíteni.
(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza
a) szükség esetén a polgármester intézkedéseit és
b) az ülésen történt fontosabb eseményeket.
(3) A Képviselő-testület bármely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni. Az érintett képviselő a vita lezárását megelőzően dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.
(4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi
a) a meghívó,
b) jelenléti ív,
c) írásos előterjesztés,
d) képviselői indítvány,
e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
f) a 33. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jegyző döntése alapján annak törvényességi észrevétele,
g) a névszerinti szavazásról készült névsor,
h) titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya és
i) a megalkotott rendelet.
(5) A nyílt ülés jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
41. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli.
(3) A zárt ülés testületi anyagát az elektronikus kézbesítés során is csak az előterjesztés készítője és a Képviselő-testület zárt ülésén részvételi joggal rendelkező személy jogosult megismerni. Az annak megismerésére jogosult személy köteles úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelen személynek nem adhat felvilágosítást. A polgármester figyelmezteti a zárt ülés résztvevőit az ügyben elhangzott információk bizalmas kezelésére, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
Az önkormányzati képviselő és a képviselő-testület szervei
21. Az önkormányzati képviselő, a képviselői tiszteletdíj
42. § (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl – köteles
a) előre bejelenteni, ha a testületi vagy bizottsági ülésen nem tud megjelenni – a bejelentést képviselő-testületi ülésről való távolmaradás esetén a polgármesternek, bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén pedig a bizottság elnökének kell megtenni legkésőbb az ülés előtt 3 órával, ez a bejelentés a távollét igazolását szolgálja; az ülésen tájékoztatást kell adni a bejelentett távollévőkről és a távollét igazolt vagy igazolatlan voltáról –,
b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét megóvni,
c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) Az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerinti bizottságnak az ügyrendi feladatokat ellátó bizottságot kell tekinteni.
(4) Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során mindenkor Kiskunmajsa város érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia, Kiskunmajsa város jó hírnevének megőrzése kötelezettsége. Kiskunmajsa város érdekeivel ellentétesen sem magánéletében, sem mindennapi munkája során nem cselekedhet.
43. § (1) [28]Az önkormányzati képviselőt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerint megállapított illetményalap (továbbiakban: illetményalap) 3 szorosának megfelelő összegű tiszteletdíj (alapdíj) illeti meg havonta.
(2) Ha a képviselő bizottságnak is tagja, az alapdíj 25 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíj is megilleti az alapdíjon felül (bizottsági tiszteletdíj). Ha a képviselő több bizottságnak is tagja, akkor maximum az alapdíj 45 %-ának megfelelő tiszteletdíj illeti meg.
(3) A bizottságok nem képviselő tagját az alapdíj 25 %-ának megfelelő összegű bizottsági tiszteletdíj illeti meg havonta.
(4)13 A bizottsági elnököt az alapdíjon felül az alapdíj 50 %-ának megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg havonta. Ha a képviselő több bizottságnak is elnöke vagy az elnökség mellett több bizottságnak is tagja maximum az alapdíj 90 %-ának megfelelő tiszteletdíj illeti meg.
(5) Az a képviselő, aki a képviselő-testületi és bizottsági ülésen való megjelenési kötelezettségét megszegi és háromhavonta két alkalommal igazolatlanul marad távol a képviselő-testületi és bizottsági ülésekről, annak tiszteletdíja a következő hónap első napjától számított három hónapon keresztül 25 %-kal csökken.
(6) Annak a képviselőnek, aki az adott naptári évben a Képviselő-testület vagy bizottság ülésének több mint felét – akár igazoltan, akár igazolatlanul – elmulasztja, a Képviselő-testület a tiszteletdíját a következő év tartamára 50 %-kal csökkentheti. Az erre vonatkozó indítványt bármely képviselő a polgármesternél terjesztheti elő.
(7) A tiszteletdíjakat a polgármesteri hivatal számfejti, és havonta bankszámlára utalja át.
22. A polgármester, alpolgármester
44. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv-ben meghatározott feladatokon túl
a) segíti a Képviselő-testület tagjának testületi és bizottsági munkáját,
c) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak,
f) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
g) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
h) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit,
i) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben.
(3) A megválasztott polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök, az alpolgármester illetményére megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.
45. § [[29)]
A Képviselő-testület – az Mötv-ben meghatározott szabályok szerint – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő foglalkoztatási jogviszonyban álló (főállású) alpolgármestert választ saját tagjai közül.
23. A Képviselő-testület bizottsága
46. § (1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(2) [30]
(3) A bizottság működési szabályait a rendelet 5. mellékletében szabályozottakon túl saját maga határozza meg.
47. § [[31]]
A Képviselő-testület állandó bizottságként
a) Városfejlesztési, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottságot;
b) Ifjúságnevelési, Kulturális, Nemzetiségi, Ügyrendi és Sport Bizottságot;
hoz létre.
48. § (1) A bizottság tagjainak száma bizottságonként legalább 5 fő, legfeljebb 7 fő.
(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármely képviselő.
49. § A bizottságok személyi összetételéről az egyeztetéseket a választást követően azonnal meg kell kezdeni, és legkésőbb 30 napon belül a végleges javaslatot a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
50. § A bizottság feladata
a) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
b) a Képviselő-testület munkatervéhez javaslattétel,
c) valamely előterjesztés sürgős tárgyalásának kezdeményezése,
d) bizottsági vélemény meghozása,
e) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése,
f) a feladatkörébe utalt előterjesztések elkészítése és benyújtása,
g) mindazon hatásköröknek az ellátása, melyeket törvény, vagy a Képviselő-testület a bizottság hatáskörébe utal.
51. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az alelnök, annak távollétében a legidősebb bizottsági tag – hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági üléseken az előzetesen kiküldött javaslatokhoz képest elfogadott módosító indítványokat a képviselők a rendes testületi ülést megelőző napon kapják meg.
24. Ideiglenes bizottság
52. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, azok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat e bizottságra megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg. Ideiglenes bizottság tagja csak képviselő lehet.
25.14 A munkacsoport [32],[33]
53. §15
54. § (1) A polgármester a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére.
(2) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottság, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek. Feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamát létrehozásakor a polgármester állapítja meg.
(3) A munkacsoportnak elnöke a munkacsoport tagjai által választott tag.
26. Jegyző, aljegyző
55. § (1) (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli feladatai körében
a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) rendszeresen áttekinti az önkormányzati rendeletek felsőbb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha kollíziót tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
g) gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,
h) évente május 31-ig beszámol a Képviselő-testületnek a polgármesteri hivatal előző évi munkájáról, az ügyintézés menetéről.
56. § A jegyzőt és az aljegyzőt egyidejű akadályoztatásuk és távollétük esetén – legfeljebb 6 hónapra – az Igazgatási Osztály vezetője helyettesíti Polgármesteri Hivatal
57. § (1) A polgármesteri hivatal elnevezése: Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal.
(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével – a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos szabályok
27. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség
58. § (1) A vagyonnyilatkozatot a képviselő és a polgármester, a bizottság nem képviselő tagja (továbbiakban: képviselő) illetőleg hozzátartozóik két példányban kötelesek elkészíteni. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát köteles annak kitöltője aláírni, illetve valamennyi oldalára rávezetni a vagyonnyilatkozat készítésének dátumát. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő, illetve a polgármester is aláírja.
(2) Az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerinti bizottságnak az ügyrendi feladatokat ellátó bizottságot kell tekinteni.
(3) A vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő nyilatkozat kitöltésével jelzi a (2) bekezdésben kijelölt bizottság felé, hogy hány vele közös háztartásban élő személyt érint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.
(4) A vagyonnyilatkozatot a képviselő határidőben visszajuttatja az aljegyzőnek, aki a (2) bekezdésben kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján átveszi a képviselői nyilatkozatokat, és ezzel egyidejűleg átadja a képviselő számára a megfelelő számú vagyonnyilatkozat kitöltésére alkalmas nyomtatványt.
(5) A kitöltött vagyonnyilatkozatot a képviselő átadja az aljegyzőnek, aki a (2) bekezdésben kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján a vagyonnyilatkozatok átvételét külön nyomtatványon, írásban igazolja a képviselő számára, továbbá a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot a polgármesteri hivatal pecsétjével látja el, oly módon, hogy annak megsérülése nélkül az ne legyen felnyitható.
(6) [36] A képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatai esetében a nyilvánosság oly módon kerül biztosításra, hogy a vagyonnyilatkozatok őrzésével megbízott bizottság elnökénél kell jelezni a betekintés igényét, aki az igény bejelentését követő munkanap 16 óráig biztosítja a betekintés lehetőségét az igénylő részére.
28. A vagyonnyilatkozatok kezelése
59. § (1) A képviselői vagyonnyilatkozatok leadásáról az aljegyző nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatok leadásáról készült nyilvántartás a nyilatkozatot adó képviselő nevét és a vagyonnyilatkozat átadásának időpontját tartalmazza.
(2) Az átadott vagyonnyilatkozatok biztonságos őrzéséről a (2) bekezdésben kijelölt bizottság gondoskodik, a polgármesteri hivatalban elhelyezett tűzbiztos lemezszekrényben, amelynek kulcsát az aljegyző őrzi.
(3) A Képviselő-testület alakuló ülését követően a megszűnt mandátumú képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát az aljegyző a (2) bekezdésben kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján visszaadja a vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő részére az átvételt rögzítő igazolás ellenében. Azon megszűnt mandátumú képviselők vagyonnyilatkozatait, amelyeket az arra jogosultak nem vesznek át haladéktalanul meg kell semmisíteni.
A helyi nemzetiségi önkormányzat munkájának segítése
60. § (1) A polgármesteri hivatalban a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének segítését, döntéseinek dokumentálását a jegyző által megbízott köztisztviselő végzi.
(2) A polgármesteri hivatal szervezeti egységei – feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben – segítik a nemzetiségi önkormányzat munkáját. A nemzetiségi önkormányzat elnökét soron kívül fogadják és részére a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást, valamint a szükséges segítséget megadják.
(3) A Képviselő-testület a nagyobb részben a Roma Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában, kisebb részben Kiskunmajsa Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 834/A/1hrsz alatt felvett ingatlan azon részét, amely a tulajdonát képezi, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára használatba adja térítésmentesen, amely ingatlanban a Roma Nemzetiségi Önkormányzat irodát működtet.
(4) Kiskunmajsa Város Önkormányzata vállalja, hogy az éves költségvetésében meghatározott „önkormányzati támogatás” címen megjelölt összeg mértékéig támogatja a helyi nemzetiségi önkormányzat működését.
61. § (1) A Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi munkájának működéséhez szükséges helyiséget – amennyiben az a Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat irodájában nem oldható meg – a polgármesteri hivatal épületén belül, előzetes egyeztetést követően biztosít.
(2) Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez szükséges jegyzőkönyvek elkészítését, valamint döntések dokumentálását a jegyző által megbízott köztisztviselő végzi. Ezen túlmenően a testületi működéshez szükséges postai, kézbesítési sokszorosítási feladatok ellátásához szükséges költségek fedezetére, a Képviselő-testület támogatást nyújt.
(3) A Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátását a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi.
(4) A Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat felkérése alapján az Önkormányzat a jegyző közreműködésével az Önkormányzatnál és intézményeinél belső ellenőrzési feladatokat ellátó külső szerv útján segítséget nyújt a Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat által nyújtott támogatások felhasználásának, és a megállapodásban rögzítettekkel összhangban állásának kontrollálásához, illetve elszámolásához.
Helyi népszavazás
62. § [[37]]
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a választópolgárok 10 %-a.
Záró rendelkezések
63. § A rendelet 2018. május 1. napján lép hatályba.
64. § [[38]]
65. § [[39]]
66. §[40]
67. § Hatályát veszti Kiskunmajsa Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015. (IV.7.) önkormányzati rendelet.
2. melléklet
1. Gyakorolja a város évenkénti költségvetési rendeletében szabályozott hatásköröket.
2. Konkretizálja, és forintban megállapítja azon egyéb létesítmények és földterületek bérleti díját, melyek bérleti szerződésében a KSH által hozzátett inflációs ráta szerinti bérleti díj emelkedés lett kikötve.
3. Dönt a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendeletben hatáskörébe utaltakról, mely során igénybe vehet megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértői véleményeket.
4. Dönt a jogszabály által az önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalt közbiztonsággal összefüggő feladatokban.
5. Egyetértés megadása, amennyiben az Önkormányzat által fenntartott nevelési, oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendel el az intézményben.
6. Dönt a bölcsőde zárva tartási rendjéről.
7. Kiskunmajsa város nevének használatáról, címeréről, zászlójáról és emblémájáról szóló 8/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet rendelkezéseinek megfelelően, engedélyezi, a város nevének, címerének és emblémájának használatát, illetve a már kiadott engedélyeket visszavonhatja.
8. Közfoglalkoztatásra vonatkozó szerződések megkötése, közfoglalkoztatottakkal és önkormányzat által foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása.
9. Gondoskodik a közterületek rendszeres tisztántartásáról, zöldterületek fenntartásáról az erre a célra létrehozott szervezetek útján, vagy megbízással.
10. Dönt az önkormányzati lakásokkal és helyiségekkel való rendelkezésekről szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utaltakról.
11. Dönt az önkormányzat vagyonával való rendelkezésekről szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utaltakról.
12. Dönt az államháztartáson kívüli források átvételéről, az államháztartáson belülre és kívülre nyújtott támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utaltakról.
13. Az Önkormányzat döntéseinek előkészítése, valamint a Képviselő-testület munkájának segítése céljából dönt szakértő igénybevételéről.
14. A Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan,
14.1. az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében szükséges intézkedésről,
14.2. saját forrást nem igénylő önkormányzati pályázat benyújtásáról, amennyiben a pályázat benyújtása az adott évben, illetve az azt követő években költségvetési többlettámogatást nem jelent.
15. Ha a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat, kivételt képeznek ez alól a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó, valamint a minősített többséget igénylő döntések. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
16. Véleményezi a menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközök menetrend változásait.
17. Megállapodások, különböző együttműködési, csatlakozási nyilatkozatok aláírása, mely sem az aláírásakor, sem azt követően az önkormányzat számára pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent, a képviselő-testület által át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.
18. Dönt a szükséglakás jogosultjának kijelöléséről, a használat feltételeiről.
19. Ellátja a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörébe utalt feladatokat.
20. Dönt a gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tarozó ügyekkel kapcsolatban az önkormányzat, mint tulajdonos képviseletének ellátásához szükséges álláspont kialakításáról az önkormányzat költségvetését terhelő pénzügyi, vagyoni kötelezettséget megállapító döntés meghozatala és a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó tárgykörök kivételével azon gazdasági társaságok esetében, ahol az önkormányzat üzletrésze a 30 %-ot nem haladja meg.
4. melléklet
1. Kiskunmajsai Football Club
2. Kiskunmajsai SE Férfi Kézilabda Szakosztály
3. Kiskunmajsai SE Női Kézilabda Szakosztály
4. Kiskunmajsai Lovas Klub
5. Iskolai Diák Sport Kör
6. Kiskunmajsai Asztalitenisz Klub
7. Önkéntes Tűzoltó Egyesület
8. Hunor Lövész Technikai és Szabadidő Sportegyesület
9. Hunor Bérkilövő és Tömegsportszervező Vadásztársaság Kiskunmajsa
10. Üdülőtulajdonosok Érdekvédelmi és Turisztikai Egyesülete
11. Kiskunmajsai Zeneiskoláért Alapítvány
12. Mayossa Hagyományőrző Egyesület
13. Kiskunmajsai Ifjúsági Fúvószenekari Egyesület
14. Természetbarát Egyesület
15. Egyetértés Nyugdíjas Klub
16. Kiskunmajsa Város Polgárőrsége
17. Polgárőr Egyesület Kiskunmajsa
18. Kiskunmajsa Sporthorgász Egyesület
19. Kiskunmajsai Mozgáskorlátozottak és Egészségkárosodottak Egyesülete
20. Kiskunmajsai Cigány Érdekképviseleti Szervezet
21. Majsai Kiskun Huszár Bandérium
22. Majsa Alapítvány
23. Vöröskereszt Városi Szervezete
24. Kiskunmajsa Városért Szövetség Egyesülete
25. Testvérvárosok Baráti Társasága Egyesület
26. Body Power Team Testépítő és Erőemelő Klub
27. Majsai Gazdakör
28. Polgári Szövetség Majsáért Egyesület
29. Együtt Kiskunmajsáért Egyesület
30. Városszépítő Egyesület Kiskunmajsa
31. Kiskunmajsai Pontyhorgász Egyesület
32. Városvédő és Hagyományőrző Egyesület
33. Kiskunmajsai Shito-Ryu Karate Sport Egyesület
34. Kézműves Egyesület
35. Fészek Színjátszó Egyesület
36. ’56-os Történelmi Alapítvány
37. Nyargaló Lovas Hagyományőrző Egyesület
38. Falu Népének Hite és Kultúrája Alapítvány
39. Magyar Máltai Szeretetszolgálat
40. Arany Alapítvány
41. Ifjúságért Alapítvány a Kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium Tanulóiért és Nevelőiért
42. Immanuel Családsegítő Egyesület
43. Kisködmön Alapítvány
44. Katolikus Nevelésért Alapítvány
45. Kiskunmajsai Keresztény Ifjúságért Alapítvány
46. Kiskunmajsai Teniszklub
47. Menedék Alapítvány Menedékváros
48. Kiskunmajsai Motocross SE
49. Civilek a Játszóterekért Egyesület
50. Majsai Ciróka Alapítvány a Bölcsődés Gyermekekért
51. Szilaj Lovas Alapítvány a Gyermekekért
52. Boróka Művészeti Csoport
53. Kiskunmajsai Ütőegyüttes
54. Kiskunmajsai Harmonikus Időskorért Alapítvány
55. „Aranyos Gyermekekért Egyesület”
56. Majsai Alsó Óvodai Egyesület
57. Majsai Nagycsaládosok Egyesülete
58. Élhető Kiskunmajsa Egyesület
Az 1. § (2a) bekezdés c) pontját a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (4) bekezdését a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (7) bekezdése a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (6) bekezdését a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (7) bekezdés d) pontját a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés g) pontja a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (1) bekezdése a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A VII. Fejezet címe a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (4) bekezdése a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. alcím címe a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. §-t a Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.