Magyaregres Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018 (V.31.) önkormányzati rendelete

a helyi szociális ellátásokról

Hatályos: 2018. 06. 01- 2018. 08. 16

Magyaregres Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018 (V.31.) önkormányzati rendelete

a helyi szociális ellátásokról1

2018.06.01.

Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében a 8. §, 10. §, 11. §. tekintetében, az Szt. 10. § (1) bekezdésében a 4. § (1) bekezdés tekintetében, az Szt. 26. §-ában, az Szt. 32. § (3) bekezdésében, az Szt. 45. § (1) és (3) bekezdésében, 6. §-12. § tekintetében, az Szt. 48. § (4) bekezdésében a 12. § (3)–(4) bekezdés tekintetében, az Szt. 92. § (1) bekezdés a) pontjában, az Szt. 92. § (2) bekezdésében, az Szt. 132. § (4) bekezdésében, az Szt. 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3. §-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kite1jed Magyaregres Községi Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) A rendelet alkalmazásában; a szociális igazgatásban alkalmazott fogalmakat az Szt. 4. §-a tartalmazza.

(2) E rendeletet az Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (IIl.27.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem te1jed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és te1mészetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet az önkormányzati hivatalban lehet szóban, vagy írásban előte1jeszteni.

(5) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előte1jeszteni.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(7) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizá1ja.

4. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat kérelméhez becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ban meghatározott adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás
vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.
(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4)-(5) bekezdése az irányadó.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 36. §-ának (2) bekezdésben foglaltak szerint az adat, illetve az igazolás beszerezhető.
(6) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni települési támogatás megállapítása iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(7) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben - a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül - vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(8) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
(9) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételei érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím stb.) megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak. E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybe vételét.
(11) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell
a) a pénzbeli támogatás visszafizetésére;
b) a természetben nyújtott támogatásnak megfelelő pénzegyené11ék megfizetésére.
(12) A támogatást megállapító szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás megtérítését az arról való tudomásszerzést követő három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos támogatás esetén a támogatás megszűnésétől 1 év már eltelt.
(13) Ha a támogatás megállapítója a rendszeres a rendszeres a rendszeres települési támogatás megtérítését rendeli el, a kötelezett kérelmére engedélyezheti a megtérítés összegének részletekben történő megfizetését. A részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(14) A támogatás megállapítója a kötelezett kérelmére a megtérítés összegét csökkentheti, vagy elengedheti.

Támogatások folyósítása

5. § (1) A rendszeres települési támogatások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres támogatások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban töi1énik a házipénztárból, vagy a jogosult lakossági folyószámlájára történő utalással.

(2) Házipénztárból történő kifizetés esetén a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(3) A rendkívüli települési támogatás és a lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás természetbeni formában is nyújtható. A folyósítás módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(4) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultságok annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amely hónapban a jogosultság megszűnt.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli települési támogatások

Rendkívüli települési támogatás

6. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére- is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként is nyújtható.

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni kérelemre azt a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyt, akinek a családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege nem haladhatja meg a 10.000 Ft ot.

(3) Az adott naptári évben egy személy, illetve család részére nyújtott rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(4) Rendkívüli települési támogatást ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb négy alkalommal lehet megállapítani.

(5) A rendszeresen nyújtott települési támogatásban részesülő személy, illetve családja részére évente legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás.

(6) Az (1) és a (4)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal - jövedelemre való tekintet nélkül - legfeljebb 28.500 Ft összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(7) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:

a) tartós betegség, taitós táppénz vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés következett be,

b) elemi kár vagy baleset miatt jelentős anyagi kár keletkezett ,

c) gyógyászati segédeszközt kell beszerezni és a segédeszközre szoruló személy közgyógyellátásra nem jogosult,

d) legfeljebb háromhavi közüzemi díjtartozás halmozódott fel, melyet önerőből nem

tudnak kiegyenlíteni,
e) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósítása a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,
f) haláleset következik be.
(8) A rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztaitások részére a háztaitás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fennta1tásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott jogosultaknak a villanyáram, a víz és a gázfogyasztás, illetve tüzelőanyag költségeihez települési támogatást nyújt.

(3) Magyaregres Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesíti azt a személyt, - lakásonként 1 főt - akinek a háztaitásában az 1 fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. Az 1 fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegye zik a háztartás összjövedelemének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztaitás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagyko1ú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kisko1ú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztaitás

a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztaitásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2- del növekszik.

(7) Egyszemélyes háztartás esetén a kérelmezőre tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás elismert havi költsége az elisme1t lakásnagyság és az 1 négyzetmétel1'e jutó elismert havi költség szorzata. Az 1 négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 Fo1int.

(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elisme1t lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A lakásfenntaitási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) Az (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: null ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában nyújtja, pénzbeli támogatást csak abban az esetben állapít meg, ha a kérelmező részére természetbeli támogatás nyújtására a közmű szolgáltatási szerződés- vagy szerződések felmondása miatt nincs lehetőség, és a kérelmező háztartásában előre fizetős gáz- vagy áramfogyasztási mérőkészülék nincs.

(13) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a támogatást , vagy annak egy részét természetben, a készülék működését lehetővé tevő kódhordozó formájában kell nyújtani.

(14) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra irányuló kérelemben nyilatkozni kell a lakás nagyságáról, a kérelmező lakásban tartózkodnak jogcíméről, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők számáról, személyi és jövedelem adatairól, arról, hogy a kérelemmel érintett lakásban működik-e előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülék, továbbá csatolni kell a háztartás tagjainak jövedelmét igazoló iratokat.

(15) /A A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező mely lakhatási költségekhez kéri a támogatás megállapítását, továbbá csatolni kell a kérelemben megjelölt költségre vonatkozó utolsó havi közműszámla másolatát, lakásbérlet, albérlet esetén a bérleti szerződés másolatát.

(16) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást - a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően - 1 év időtartamra kell megállapítani.

(17) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra vonatkozóan csak 1 jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(18) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a támogatás jogosultjának megváltozik a lakcíme, vagy elhalálozik.

(19) A lakcímváltozás, vagy a jogosult halála esetén a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(20) Pénzbeli támogatás esetén a jogosult halála miatt fel nem vett támogatást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

(21) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

Gyógyszertámogatás

9. § (1) Az önkormányzat évente 4 alkalommal gyógyszertámogatásban részesítheti azt a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező tai1ósan beteg személyt, akinek a családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 180 %-át nem haladja meg, továbbá a havi igazolt gyógyszerköltsége meghaladja a (2) bekezdés a) – b) pontja szerinti mértéket.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelő személy, akinek a krónikus betegsége kezelésére szolgáló rendszeres havi gyógyszerköltsége

a) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, de nem éri el annak 30 %-át,

b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás alkalmankénti összege:

c) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben havi 3.000 Forint,

d) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben havi 5.500 Forint

(4) A gyógyszertámogatás negyedévente igényelhető.

(5) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításának céljából a kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozói jövedelmét igazoló iratokat, a háziorvos igazolását, melynek tartalmaznia kell a kérelmező részére rendelt, - a krónikus betegsége kezeléséhez szükséges, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott - gyógyszerek megnevezését és havonta szükséges mennyiségét, valamint a háziorvosi igazolás alapján kiállított gyógyszertári igazolást a kérelmező által fizetendő gyógyszerköltség összegéről.

(6) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

III. Fejezet

Egyéb pénzbeli és természetbeni települési támogatások Újszülöttek támogatása

10. § (1) Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-test ülete támogatásban részesíti azt a Magyaregresi állandó lakóhellyel rendelkező szülőt, akinek gyermeke születik.

(2) A támogatás összege gyermekenként20.000 Ft.

(3) A támogatás megállapításának feltétele a születési anyakönyvi kivonat bemutatása.

(4) A támogatás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(5) A támogatás iránti kérelem a gyermek 6 hónapos koráig nyújtható be.

Temetési költségekhez nyújtott települési támogatás

11. § (1) Temetési költségekhez nyújtott települési támogatásban részesíthető - a temetést követő 3 hónapon belül - az a kérelmező, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve hogy családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetében a 300 %-át nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a segély összege alkalmanként a becsatolt temetési számla 10 %-a, de legfeljebb 20.000 forint.

(3) Az eltemettetés költségei közül a gyászjelentés és a koszorú költségeit figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) az eltemettetés költségeiről szóló eredeti számlát, és

b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(5) A támogatás megállapítása esetén annak összegét az eredeti számlára rá kell vezetni.

(6) A temetési költségekhez nyújtott támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

Köztemetés

12. § (1) A polgá1mester különös méltánylást érdemlő esetben az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(2) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 120 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(3) Részben mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 180 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(4) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(5) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége közötti összeg tekintetében lehet a (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Az egyes szociális szolgáltatások szabályai

13. § (1) Az önkormányzat az arra rászorultak részére a (2) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat biztosítja.

(2) A személyes gondoskodás formái:

a) tanyagondnoki szolgáltatás,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

(3) A házi segítségnyújtást, a családsegítést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Somogyjád székhellyel működő intézményi társulás keretében létrehozott és fenntaitott Alapszolgáltatási Központ és Együtt Könnyebb Időskorúak Otthonával (továbbiakban Alapszolgáltatási Központ) együttműködve biztosítja.

14. § (1) Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

a) a házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-ában,

b) a családsegítést az Szt. 64. §-ában,

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Szt. 65. §-ában, foglaltak szerint biztosítja.

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. §. alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell. A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente.

(3) Térítésmentesen kell biztosítani: családsegítési ellátást, tanyagondnoki szolgáltatást.

Az ellátások igénybevétele

15. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (Xl. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Tanyagondnoki szolgáltatás

16. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz valóhozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését, és közreműködik a szociális étkeztetés biztosításában.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatást a képviselő-testület külön önkormányzati rendelet alapján látja el.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az önkormányzati hivatalban kell benyújtani, a kérelemről a Polgármester dönt.

Házi segítségnyújtás

17. § (1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(4) 4.A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(5) 5.Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

18. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére a jogosultság igazolás ára vonatkozóan az Szt. 65. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti Alapszolgáltatási Központ Intézményvezetőjéhez kell benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ Intézményvezetője dönt.

Családsegítés

19. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

Térítési díj

20. § (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (11.17.) Korm. r. 2–7. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület vizsgálja felül.

(4) A társulásban fenntartott intézmény esetében, az intézményi térítési díjakat beépülnek a társulásban fenntartott Alapszolgáltatási Központ gesztor önkormányzatának rendeletébe.

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

21. § (1) A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének az Sztv. 114-119/B. §. az irányadók.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások igénybevétele esetén a személyi térítési díj amennyiben a kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonya, egészségi állapota indokolttá teszi

a) házi segítségnyújtás

aa) legfeljebb 30 %-kal csökkenthető

ab) rendkívüli indokolt helyzetben méltányosságból elengedhető

a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatá11 betöltött személy esetében, ha az egészségi állapota indokoltja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(3) A személyi térítési díj csökkentésére és elengedésére az (1) bekezdés szerinti kérelmekben az intézmény vezetőjének előkészítését követően - a polgármester átruházott hatáskörben - dönt.

A személyi térítési díjak megfizetése

22. § A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

23. § Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94.-94/D. §-ában foglaltak az irányadók.

Az intézményi jogviszony megszűnése

24. § Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100. § és 101. §-ában foglaltak az irányadók.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a települési támogatások tekintetében folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet, továbbá azt ezt módosító 14/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 8/2018. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

Települési támogatás iránti kérelem
1

Az önkormányzati rendeletet a 11/2018 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.