1. § (1) A rendelet célja:

2. § (1) A rendelet területi hatálya a Nagyecsed város közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont területeken található ingatlanokra terjed ki. A közszolgáltatással érintett terület leírását a melléklet tartalmazza.

(2) A rendelet személyi hatálya azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik a Ht. 2. § (1) bekezdés 34. pontja szerint ingatlanhasználónak minősülnek (a továbbiakban: ingatlanhasználó).

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra és a nem közművel gyűjtött háztartási szennyvízre.

3. § (1) Nagyecsed Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a települési hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A hulladékkezelési közszolgáltatás az alábbiakra terjed ki:

(3) Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján gyakorolja. A közszolgáltatás ellátására a Társulás kizárólagos tulajdonában lévő Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) mint közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) jogosult.

4. § A közszolgáltató a közszolgáltatást az önkormányzattal írásban kötött közszolgáltatási szerződés alapján látja el.

5. § A közszolgáltatási szerződésben a Ht.-ben foglaltakon túl meg kell határozni:

6. § (1) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatást az ingatlanhasználó a rendeletben meghatározott módon köteles igénybe venni, és a közszolgáltatás ellenértékeként a közszolgáltatási díjat megfizetni, kivéve, ha jogszabály vagy hatósági határozat ettől eltérően rendelkezik. Az ingatlanhasználó – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a kötelező közszolgáltatás alól nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy azt települési hulladék hiánya miatt nem, vagy csak részben veszi igénybe.

(2) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlan egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásába bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési hulladékától elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatás igénybevételére.

7. § (1) Az ingatlanhasználó alapvető kötelessége, hogy a települési hulladék keletkezését a lehető legalacsonyabb szinten tartsa.

(2) Az ingatlanhasználó az ingatlanon települési hulladékot nem halmozhat fel, és az ingatlanon keletkezett hulladékot közterületre nem helyezheti ki.

8. § (1) A települési hulladékot az ingatlanhasználó az elszállításra való átvételig köteles egyes összetevői szerint elkülönítetten gyűjteni, és tárolni a rendeletben előírtak szerint.

(2) Az ingatlanhasználó a kötelező közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladékot elszállításra kizárólag a közszolgáltatónak adhatja át, és kizárólag a közszolgáltató által nyújtott szolgáltatást veheti igénybe.

(3) Az ingatlanhasználónak a települési hulladékot a közszolgáltatónak elszállítás céljából történő átadásáig úgy kell gyűjtenie, tárolnia, és kezelnie, hogy az mások testi épségét, jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település környezetét ne szennyezze, a település növény- és állatvilágát ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

9. § (1) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.

(2) Természetes személy ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.

(3) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.

(4) Költségvetési szerv a közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.

(5) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a közszolgáltató részére be kell mutatni. A közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.

(6) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.

10. § A közszolgáltató kötelessége:

11. § (1) A közszolgáltató a települési hulladék elszállítását legalább hetenként egy alkalommal köteles elvégezni a közszolgáltatásba bevont területről. Az elszállításnak azonos napon kell történnie. A hulladék gyűjtésének, elszállításának rendjét az önkormányzattal előzetesen egyeztetett módon a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót írásban tájékoztatja.

(2) Amennyiben a közszolgáltató a szállítást műszaki vagy időjárási vagy vis maior okok miatt nem tudja elvégezni, a szállítás az akadály elhárultát követő napon esedékes.

12. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a települési hulladék elszállítását, ha:

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a közszolgáltató az ingatlanhasználót haladéktalanul köteles értesíteni az elszállítás megtagadásának tényéről és okáról.

13. § (1) A kötelező közszolgáltatással kapcsolatos szerződéses jogviszony azzal a nappal jön létre, amikor az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(2) Ha jogszabály vagy jogerős bírósági vagy hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti kezdő időpont:

14. § A kötelező közszolgáltatással kapcsolatos szerződéses jogviszonyt az ingatlanhasználó és a közszolgáltató között az a tény hozza létre, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a közszolgáltatást az ingatlanhasználó számára felajánlja.

15. § Aki közterületen közterület-használati engedélyhez kötött olyan árusító, szolgáltató, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységet végez vagy kíván végezni, amellyel összefüggésben kötelező közszolgáltatás alá tartozó települési hulladék keletkezik, köteles ezt a közszolgáltatónak bejelenteni, és a közszolgáltatóval a közterületen végzendő tevékenység időtartamára, valamint a várható hulladék fajtájára, összetételére és mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.

16. § Ha a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás lényeges feltételeiben változás áll be, a közszolgáltató a változás bekövetkezte előtt haladéktalanul, írásban köteles az ingatlanhasználót értesíteni.

17. § (1) Az ingatlanhasználó a települési hulladék gyűjtése és elszállításra való átadása céljára olyan szabványos gyűjtőedényt köteles használni, amely a közszolgáltató által rendszeresített célgépbe beüríthető, és azzal elszállítható.

(2) A közszolgáltató a települési hulladék gyűjtéséhez a természetes személy ingatlanhasználó részére az alábbi szabványos gyűjtőedényekből legalább egynek a választási lehetőségét köteles biztosítani:

(3) A közszolgáltató a települési hulladék gyűjtéséhez a nem természetes személy ingatlanhasználó részére az alábbi szabványos gyűjtőedényekből legalább egynek a választási lehetőségét köteles biztosítani:

(4) A települési hulladék gyűjtéséhez az ingatlanhasználó olyan űrtartalmú, illetve darabszámú gyűjtőedényt köteles igénybe venni, hogy abban, illetve azokban a megadott szállítási napok között keletkező háztartási hulladék az előírásoknak megfelelően mindenkor elhelyezhető legyen.

(5) Az ingatlanhasználó által választott, a rendelet szerinti szabványos gyűjtőedény az ingatlanhasználó tulajdonát képezi, annak beszerzéséről, karbantartásáról, tisztításáról, pótlásáról saját maga köteles gondoskodni.

(6) A közszolgáltató a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott űrmértékű szabványos gyűjtőedény választásának lehetőségét csak annak az ingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személynek köteles biztosítani, aki e tényt az önkormányzat által kiadott igazolással a rendeletben foglaltak szerint igazolja.

18. § (1) A Képviselő-testület a lakóingatlanukat életvitelszerűen és egyedül használó, természetes személy ingatlanhasználók részére e tény bizonyítására vonatkozó igazolás (a továbbiakban: igazolás) kiállításával kapcsolatos hatáskörét átruházza a jegyzőre.

(2) Az igazolás kiállításával kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.

(3) Az igazolás kiállítására vonatkozó kérelmet írásban a Nagyecsedi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(4) Az életvitelszerűen egyedül élés igazolására irányuló kérelemhez csatolni kell a kérelmező adott ingatlanra vonatkozó lakcímkártyájának másolatát.

(5) A kérelemben a kérelmező büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett ingatlanban életvitelszerűen és egyedül él.

(6) A jegyző az igazolás kiállításával kapcsolatos eljárásban hivatalból megkeresi az érintett ingatlanra vonatkozóan bejelentett lakcímmel rendelkezőkről történő adatszolgáltatásra a lakcímnyilvántartó szervet, és ennek alapján győződik meg arról, hogy az ingatlanra a kérelmezőn kívül más személy nincs bejelentkezve.

(7) Az igazolásnak tartalmaznia kell:

(8) Amennyiben az igazolás kiadására vonatkozó feltételekben változás következik be, az ingatlanhasználó köteles azt írásban bejelenteni.

19. § (1) Az ingatlanhasználó úgy köteles a gyűjtőedényt a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időben a közterületen elhelyezni, hogy az az elszállítást végző járművel megközelíthető és üríthető legyen. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a gépjármű-, és gyalogos forgalmat, és elhelyezése nem járhat baleset vagy károkozás előidézésének veszélyével.

(2) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényben a települési hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy az a hulladék elszállítása során alkalmazott gépi ürítést ne akadályozza. A gyűjtőedénybe csak olyan mennyiségű települési hulladék helyezhető el, hogy annak teteje az kihelyezéskor lecsukható legyen.

(3) A gyűjtőedényben nem helyezhető el veszélyes hulladék, állati tetem, trágya, jég, hó, sár, fertőző vagy mérgező anyag, robbanásveszélyes anyag, építési-bontási törmelék olyan hulladék, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozók vagy mások életét, testi épségét, egészségét, vagy gyűjtése során a közszolgáltató által rendszeresített célgép műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő, továbbá ami az ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet.

(4) A gyűjtőedényt annak kiürítése után az ingatlanhasználó köteles a közterületről eltávolítani, és saját ingatlanán belül tárolni a következő kihelyezésig.

20. § A települési hulladék elkülönített gyűjtésére a rendelet rendelkezéseit a 21. § (2) bekezdésében, valamint 22. § (5) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. § (1) A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, fém és csomagolási települési hulladék gyűjtését és elszállítását házhoz menő szolgáltatással a (2) bekezdésben foglaltak szerint biztosítja a természetes személy ingatlanhasználónak.

(2) Az (1) bekezdés szerint elkülönítetten gyűjtött hulladékot a természetes személy ingatlanhasználó a közszolgáltató által biztosított, az elkülönített gyűjtésre utaló jelzéssel ellátott, sárga-kék színű speciális gyűjtőedénybe gyűjti. A gyűjtőedény az ingatlan tartozéka, annak használatára az ingatlan mindenkori használója jogosult.

22. § (1) A közszolgáltató biztosítja a gyűjtőszigeteken gyűjtött papír, műanyag, fém és üveg csomagolási hulladékok gyűjtését és elszállítását.

(2) A közszolgáltató a gyűjtőszigetekről a hulladékot a gyűjtőedények telítődésének megfelelő gyakorisággal, de legalább havonta köteles gyűjteni és elszállítani.

(3) A hulladékgyűjtő szigetek helyszíneiről, üzemeltetésével, használatával kapcsolatos információkról a közszolgáltató az ügyfélszolgálatán és weblapján tájékoztatja az ingatlanhasználókat.

(4) A hulladékgyűjtő szigetek karbantartásáról, javításáról és tisztántartásáról közszolgáltató gondoskodik.

(5) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező zöldhulladékot házi komposztálás útján komposztálja.

23. § A közszolgáltató évente egy alkalommal a közszolgáltatás keretében, külön díj felszámítása nélkül az önkormányzattal előre egyeztetett időpontban lomtalanítás keretében gondoskodik a rendszeres elszállításra használatos gyűjtőtartályokban el nem helyezhető, nagy darabos hulladék gyűjtéséről és elszállításáról.

24. § A lomtalanítás időpontját és az azzal kapcsolatos információkat, így különösen a lomtalanítás körébe tartozó hulladékok fajtáit a közszolgáltató hirdetményben és a honlapján, az önkormányzat pedig a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján valamint honlapján 30 nappal a lomtalanítás tervezett időpontja előtt közzéteszi.

25. § A lomtalanításra a rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ingatlanhasználó a lomtalanításra meghatározott időpontban helyezheti ki elszállítás céljából a lomtalanítás körébe tartozó települési hulladékot arra a helyre, amelyet a közszolgáltató és az önkormányzat a 24. §. szerinti hirdetményében megjelölt.

26. § A lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

27. § A lomhulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a szállítójármű részére jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

28. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.

(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3) A szünetelés tényét a közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.

(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatónak bejelenteni.

(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát. A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m³-t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra-t nem haladja meg.

(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.

(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.

(8) A bejelentés elmulasztása esetén a közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja. A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.

29. § (1) A közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben valamint a 28. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.

(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 28. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.

(3) Az utólagos szüneteltetést a közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszaszámított egy éves időtartamra állapítja meg.

30. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért a Ht-ben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(2) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

(3) Nem kell közszolgáltatási díjat fizetnie az ingatlanhasználónak arra az időszakra, amely alatt a közszolgáltatás szünetel.

31. § (1) A közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.

(2) A közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.

(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi.

(5) A közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg.

(6) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.

(7) A közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.

(8) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.

(9) Amennyiben a közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.

(10) Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba.

(11) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.

(12) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.

32. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat Koordináló szerv részére. A közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.

(3) A közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(4) Az önkormányzat a közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

(2) Az önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a közszolgáltatónak, és az adatokat a közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.

(6) A közszolgáltató köteles:

(7) A közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

33. § (1) Ez a rendelet 2018. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 10/2001. (IV.1.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 18/2011. (IX.27.), a 22/2011. (XII.20.), a 7/2012.(IV.12.), az 1/2013. (I.31.), és a 13/2015. (XII.18.) önkormányzati rendeletek.