Győrvár község képviselő testületének 9/2018 (V.5..) önkormányzati rendelete
Győrvár község településkép védelméről
Hatályos: 2025. 09. 28Győrvár község képviselő testületének 9/2018 (V.5..) önkormányzati rendelete
Győrvár község településkép védelméről
Győrvár Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
Értelemző rendelkezések
1. §1 E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
b) Látványterv : a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett , a környzethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.
A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
2. § (1) A helyi egyedi védelem kiterjed a 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.
(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Győrvár Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(4)2 A kezdeményezésben érintett építményekről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.
(5)3 A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.
(6)4 A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt
b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
d) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
e) az építmények esetében az illetékes örökségvédelmi hatóságot, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.
(7)5 A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.
(2)6 A nyilvántartás tartalmazza:
1. védettségi kategóriát,
2. fotót,
3. területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,
4. egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),
5. az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.
(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.
A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.
(3)7 Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után,, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján , és településképi véleményezési eljárást követően építésügyi hatósági engedély birtokában végezhető.
(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
5. § Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Történeti településrész
b) Átalakuló és új településrész
c) Gazdasági, megújuló energia forrás hasznosítására szolgáló településrész
d) Kertes mezőgazdasági településrész
e) Mezőgazdasági terület
f) Erdős településrész
g) Zöldterületi településrész
h) Vízfolyások
i) Védett táji-, természeti területek
Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények
6. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni.
(3) Nem alkalmazható az épületek külső felületeinek meghatározásakor nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldások.
A Történeti és átalakuló, új településrészek egyedi építészeti követelmények
7. § (1) A község területén a különleges és gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 15-45° közötti tető hajlásszöggel.
(2) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík természetes pala, ill. nád.
1. Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.
2.8 Utcai, közterületi telekhatáron legalább 80 %-ban áttört kerítés létesíthető, alacsony, max 60 cm lábazatú fa, beton, kő, világos színűre vakolt lábazattal, a kerítés mező anyaga fa, fém, kovácsoltvas, aluminium. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
8. § (1) Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítést.
(2) Kerti építményeket – garázs kivételével – a fő rendeltetésű épület(ek) mögött, közterületről nem láthatóan kell elhelyezni.
9. § Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.
1. Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.
2. Épületgépészeti elemek – kültéri klímaegységek, hírközlés átjátszó berendezése - közterület felől homlokzati oldalon nem helyezhető el.
3. A gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
4. Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.
5. A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
6. Az előkerteket növényezettel beültetten kell kialakítani.
7. Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, műanyag takarás, fémlemez burkolás nem alkalmazható.
Gazdasági, megújuló energia forrás hasznosítására szolgáló településrész településrészre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények.
10. §9 A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények helyét, méreteit és formáját úgy kell meghatározni hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz. A Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.
Kertes mezőgazdasági és mezőgazdasági településrészek területi- és egyedi építészeti követelmények.
11. §10 A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények helyét , méreteit és formáját úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.
1. Az Öreghegy, Újhegy területén az Mk övezetben csak áttört kerítés létesíthető, legfeljebb 60 cm-es lábazattal vagy növényzettel sövényszerűen alakítható ki Áttört kerítés legalább 50 %-ban fa, vagy fémráccsal (javasolt drótfonatos) kialakított lehet.
2. Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.
12. § Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban kialakult megoldásokhoz.
1. Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.
2. Az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható.
3. A kerítés drótfonatból vagy sövényből készülhet.
Zöldterületi településrészekre, valamint közterületekre, közlekedési felületekre vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:
1. terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban, egységes megjelenéssel kell megoldani,
2. a közterületeket gazdaságosan, jól használhatóan, illeszkedő utcabútorzattal ellátva kell kialakítani,
3. a telkek előtti járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, fa telepítésre is alkalmas méretű zöldsáv településképi szempontból rendezetten, megfelelő ritmusban kerüljön kialakításra,
4. az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani,
5. a közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a település kialakult zöldfelületi és közterületi teherbíró képességét és jellemzőit.
6. A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.
7. A közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.
8. A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes útburkolattal kell kialakítani.
9.11 Játszótér rendeltetésű parkrész lehatárolására csak áttört kerítés létesíhető.
10. Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi védettségű építészeti örökség kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra.
11. A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a szélesség rendelkezésre áll.
12. A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.
(2)12 A közterületeken a hagyományok illeszkedve kell kialakítani:
a) utcabútorok, berendezések elhelyezését.
b) információs táblák elhelyezését
(3) A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Védett területen ilyeneket elhelyezni tilos.
(4) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója (Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
(5) Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik.
(6) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani.
A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén
1. az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
2. az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,
3. homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.
(2) Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:
1. Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
2. Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.
3. Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
4. épületgépészeti berendezések az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.
(3) Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:
1. az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,
2. az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.
3. az új és/vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.
4. A Szt Erzsébet r. k. templomra való rálátás védelmének érdekében védendő a 7442 j. – hegyhátszentpéteri - összekötő útról a feltáruló látvány. Kerülni kell a közterületen minden olyan építmény, műtárgy elhelyezését, a meglévőket pedig fel kell számolni, amely a templom nyugati főhomlokzatának feltáruló látványát takarja, károsan zavarja.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.
(2) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell kiépíteni.
A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. §13
Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.
1. Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
2. Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
3. Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű lehet.
18. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,
b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,
c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.
(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő és a község helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében lehatárolt műemléki területen és azon álló épületeken, építményeken, valamint műemléki (M) és helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, illetve alakítható ki:
1. egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,
2. portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,
2.a. festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag, bb) fa, festett gipsz, kerámia,
2.b. festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium, bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.
2.c. vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, illetve földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
2.d. homlokzatra festett kivitelben,
2.e. fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,
2.f. a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,
2.g. homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
2.h. pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.
(3) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,
1. impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,
2. natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. §14
Rendelkezés a szakmai konzultációról
20. § (1) Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 3. mellékletben szereplő kérelem alapján.
(2)15 A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata. A szakmai konzultációról az önkormányzati főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész lényeges nyilatkozatait.
(3) A konzultációhoz 1:100 léptékű építészeti-műszaki tervdokumentációt vagy a kérelem tárgya szerinti dokumentációt és fotódokumentációt kell mellékelni.
(4) A konzultációról 8 napon belül emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
1. a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
2. a felvetett javaslatok;
3. a települési főépítész vagy polgármester lényegi nyilatkozata.
(5) Az emlékeztetőt a bejelentéshez vagy a kérelemhez mellékelni kell.
(6) Az önkormányzatot az említett eljárások során az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe kell venni.
Rendelkezés a településképi véleményeztési eljárásról16
20/A. § (1) A településképi véleményezési eljárásba bevont építmények köre:
a) A helyi védelem alatt álló értékek, illetve a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében lévő ingatlanon álló építmény(ek),
b) a felszín feletti két szintet meghaladó szintszámú épületek,
c) az 200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú épületek, kivéve a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, ipari területeken és a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakuló ipari területeken lévő épületeket.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, a településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi önkormányzati jogszabályi előírásoknak.
(4) A településképi véleményezési eljárás részletes, főbb vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit
j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását, a közterület alakítási tervvel való összhangot.
(5) A településképi véleményezési eljárás lefolytatására az önkormányzati főépítész jogosult . A véleményezési eljrására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény – továbbiakban Ákr. - szabályai alapján kerül sor.
(6) A polgármester az építési tevékenységet véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja. A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(7) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező adatait,
b) az építési tevékenység helyének adatait,
c) valamint a kialakított véleményt és annak részletes indoklását.
A településképi bejelentési eljárás
21. §17 Településképi bejelentési eljárást folytat le átruházott hatáskörben eljárva a polgármester (továbbiakban : polgármester ) építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 4. mellékletében meghatározott esetekben, valamint a település teljes közigazgatási területére vonatkozó rendeltetésmódosítás , vatgy a rendeltetési egységek számának megváltoztatására.
1. A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza.
2. Az eljárást e célra rendszeresített, a 5. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.
22. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
1. a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
2. teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
3. harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
(2) A rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek, A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
1. állandó építmény esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
3.18 hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
4. útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,
5. kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati engedély lejártáig, illetve a működés befejezéséig,
6.19 adventi időszakban – amely e rendelet szempontjából november 30-tól január 10- ig tart, az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentés és véleményezés nélkül történhet.
23. § (1) A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:
1. a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
2. épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében:
2.a alaprajzok,
2.b megértéshez szükséges számú metszet,
2.c minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,
3. műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével
4. a bejelentés tárgyától függően:
4.a) színezett modellkép,
4.b) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép
4.C) helyszínre illesztett látványterv
(2)20
A településképi kötelezési eljárás
24. § (1)21 Átruházott hatáskörben eljárva a polgármester (a továbbiakban : polgármester településképi kötelezési eljárást folytat az e rendeletben meghatározott követelmények megszegése esetén.
(2)22 A polgármester a szabálytalanság észlelsét követő 15 napon belül a jogsértés megszüntetésére hivja fel az elkövetőt , teljesítési határidő megállapításával.
(3)23 a (2) bekezdésben foglaltak teljesítését a polgármester ellenőrzi.
(4) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a - (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelenségét követően - a polgármester önkormányzati településkép védelmi bírságot szab ki, amelynek összege
a)24 településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 200.000 forint,
b)25 a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200.000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d)26 településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legalább 200.000 forint legfeljebb 1.000.000 forint.
(5) Az önkormányzati településkép védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6)27
(7)28
25. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 17/2017.(XII.5.) önkormányzati rendelet.
Az 1. § nyitó szövegrésze a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § (5) bekezdését a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § (6) bekezdését a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § (7) bekezdését a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés (3) pontja a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés 2. pontja a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés 9. pontja a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. §-t a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (2) bekezdése a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A „Rendelkezés a településképi véleményeztési eljárásról” alcímet (20/A. §-t) a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 21. § a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés 3. pontja a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés 6. pontja a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdését a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (1) bekezdése a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdés a) pontja a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdés b) pontja a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdés d) pontja a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (6) bekezdését a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 14. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (7) bekezdését a Győrvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 14. § d) pontja hatályon kívül helyezte.