Lábatlan Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2018(V.30.) önkormányzati rendelete

Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (V.30.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Hatályos: 2024. 02. 16

Lábatlan Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2018(V.30.) önkormányzati rendelete

Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (V.30.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

2024.02.16.

Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló 314 / 2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/ A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (V.31.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Lábatlan város településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § Lábatlan területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a város Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.

3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

1. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

3. melléklet – Őshonos fafajok listája

4. melléklet - Természet- és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listája

5. melléklet - Natura 2000 területek Lábatlan területén

6. melléklet - Duna-Ipoly Nemzeti Park adatszolgáltatása a védelemmel érintett területekről

7. melléklet – Műemlékek

8. melléklet - Régészeti lelőhelyek

4. § E rendeletben Lábatlan területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít, melynek részletes szabályait e rendelet VI. fejezete tartalmazza.

6. § Fogalommeghatározások:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

b) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

c) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

d) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint - amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, - a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.

e) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez kötődésénél fogva védelemre érdemes.

f) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékének csökkenését eredményezi.

g) természetes szín: fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, és ezen színek árnyalatai.

h) természetes anyag: kő, tégla, fa, fém. üveg

i) torony jellegű építmény: kerítés kivételével az az építmény, melynek magassága eléri vagy meghaladja az építmény kisebbik szélességének háromszorosát.

II. Fejezet

Helyi védelem

2. Helyi védelem

7. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. mellékletben meghatározott értékekre.

3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);

d) a kezdeményezés indoklását;

e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen, a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(3) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(5) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt.

(6) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(7) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(8) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(9) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.

4. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

9. § (1) Építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, illetve napelem) nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

III. Fejezet

Településkép-védelem, településképi követelmények

5. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) történeti településrészek

b) átalakuló hegyoldali üdülő és zártkerti területek, egyéb zártkerti területek

c) bányaterületek

d) természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületek

(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:

a) átalakuló területek, újonnan beépítésre szánt területek

b) egyéb beépítésre nem szánt külterületek

6. Településképi szempontból meghatározó

történeti településrészek területére

vonatkozó településképi követelmények

11. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére:

(1) A területen megtartandók a történeti településszerkezet alábbi elemei:

a) az utcahálózat vonalvezetése;

b) a közterületek szélessége;

c) a kialakult telektömbök (tehát tömbfeltárás nem megengedett)

d) a kialakult telekszélességek (tehát telekmegosztás, összevonás, telektömb újraosztása csak a meglévő méretek figyelembe vételével lehetséges.);

(2) A területen megtartandók a történeti beépítési mód alábbi elemi:

a) a településképet meghatározó, előkert nélkül vagy kis, legfeljebb 5 m előkerttel, oldalhatáron álló beépítés;

b) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege, és arányai;

c) terepszint felett legfeljebb két szintes beépítés;

12. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére:

(1) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 7,0 méternél több.

b) az épületek utcafronti tetőfelületén tetőfelépítmény – padlásszellőző kivételével - nem létesíthető

c) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett

d) a területen az épületek fő tömegének megengedett tetőhajlásszöge 38o-45o lehet.

e) az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

f) az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

g) a telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egybeépítve alakítható ki.

h) a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.

i) az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.

(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása, illetve a homlokzat külső síkjából kilógó külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.

b) közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem helyezhetők el:

a) klímaberendezés külső egységei,

b) szellőző-berendezések,

c) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével

d) látható módon elhelyezett vezetékek.

c) a területen az épülethomlokzatokon

a) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;

b) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja;

c) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges

(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.

b) az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.

c) az épületek színezésénél csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

d) az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.

(5) Gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.

(6) Az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(8) Közterületek rendezése során

a) az önállóan elhelyezett, valamint a falra/kerítésre szerelt utcanév táblákat egységes formában kell megvalósítani;

b) a térbútorokat egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználatban elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), kortárs anyagok, szerkezetek használata csak egységes építészeti – közterület-alakítási koncepció alapján megengedett.

c) kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

d) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

e) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők; kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható

(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:

a) elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.

b) tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges.

(10) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(11) A szocreál lakótelepeken (9. sz melléklet szerinti épületeken) a homlokzati nyílászárók cseréje esetén az új nyílászáró az épületen található eredeti nyílászárókkal megegyező méretű, osztású és színű lehet. Az erkélyek, erkélykorlátok eredeti formáját, méretét meg kell tartani.

7. Településképi szempontból meghatározó

átalakuló hegyoldali üdülő és zártkerti területek, egyéb zártkerti területekre

vonatkozó településképi követelmények

12. § Területi építészeti követelmények az átalakuló hegyoldali üdülő és zártkerti területekre, egyéb zártkerti területekre

(1) A területen megtartandók a településszerkezet alábbi elemei:

a) az utcahálózat vonalvezetése;

b) a kialakult telektömbök (tehát tömbfeltárás nem megengedett)

(2) A területen megtartandók a beépítési mód alábbi elemi:

a) a településképet meghatározó, előkert nélkül vagy kis, legfeljebb 5 m előkerttel, oldalhatáron álló beépítés;

b) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege, és arányai;

c) terepszint felett legfeljebb két szintes beépítés;

13. § Egyedi építészeti követelmények az átalakuló hegyoldali üdülő és zártkerti területekre, egyéb zártkerti területekre:

(1) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, a település hagyományos építészeti karakterére.

(2) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 7,0 méternél több.

b) az épületeken tetőfelépítmény – padlásszellőző kivételével - nem létesíthető

c) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett

d) a telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egybeépítve alakítható ki.

e) a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.

f) az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.

(3) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) utcai homlokzaton a homlokzat külső síkjából kilógó külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.

b) közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem helyezhetők el:

a) klímaberendezés külső egységei,

b) szellőző-berendezések,

c) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével

d) látható módon elhelyezett vezetékek.

c) A területen az épülethomlokzatokon

a) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;

b) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja;

c) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges

(4) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.

b) az épületek színezésénél csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

c) az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.

(5) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető, de részleges fa burkolat megengedett.

(6) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(7) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(8) Közterületek rendezése során

a) az önállóan elhelyezett, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell megvalósítani;

b) a térbútorokat egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználatban elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), kortárs anyagok, szerkezetek használata csak egységes építészeti – közterület-alakítási koncepció alapján megengedett.

c) kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

d) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

e) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők; kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható

(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:

a) elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.

b) tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges.

(8) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

8. A településképi szempontból meghatározó

bányaterületekre vonatkozó településképi követelmények

14. § Egyedi építészeti követelmények a bányaterületekre:

(1) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

b) égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közterületről látható homlokzaton nem létesíthető

(2) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) az épületek és épületrészek homlokzata az 6. §. h) pontjában meghatározott természetes anyagú, vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli kialakítással készülhet;

b) az épületek színezésénél csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett.

c) tetőfedés színeként közterületről látható módon csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazhatók.

(3) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint, a tiltott fajtákat a 4. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A mezőgazdasági és bánya utakat, valamint a vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és növényzetük szakszerű pótlását el kell végezni.

(5) A területen csak legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal rendelkező, a lábazat felett áttört kerítés létesíthető.

9. A településképi szempontból meghatározó

természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre

vonatkozó településképi követelmények

15. § Területi építészeti követelmények a természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre

16. § Egyedi építészeti követelmények a természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre és gazdasági jellegű külterületi beépítésekre:

(1) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

b) égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető

(4) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) az épületek és épületrészek homlokzata az 6. §. h) pontjában meghatározott természetes anyagú, vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli kialakítással készülhet;

b) az épületek színezésénél csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett.

c) tetőfedés színeként közterületről látható módon csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazhatók.

(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(6) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és növényzet szakszerű pótlását el kell végezni.

(7) A területen csak legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal rendelkező, a lábazat felett áttört kerítés létesíthető.

10. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó –átalakuló területekre és újonnan beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

17. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – átalakuló területekre és újonnan beépítésre szánt területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek színhasználata során az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színeken kívül más szín nem alkalmazható.

(2) Ipari, gazdasági funkciójú épületek kivételével a tetőfedés anyagának színhasználata során csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

IV. Fejezet

Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

18. § (1)1

(2)2 Épületen maximum 2 m2 felületű cégér helyezhető el.

(3) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(4)3 A településképi szempontból meghatározó területeken épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér létesíthető.

(5) A reklámhordozóknak a meglévő épített- és természetes környezetbe illőnek kell lennie.

(6) Reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.

V. Fejezet

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények

19. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

a) egyéb beépítésre nem szánt külterületek

b) bányaterületek

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az alábbi területek:

a) történeti településrészek

b) természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületek

c) átalakuló hegyoldali üdülő és zártkerti területek, egyéb zártkerti területek.

VI. Fejezet

Szakmai konzultáció

20. § (1) Településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező a

- az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 33/A. § hatálya alá esik,
- kereskedelmi és vendéglátóipari célú létesítmény építése, kialakítása esetén,
- helyi védett épületek, objektumok esteén minden építési, átalakítási és felújítási munkára,
- mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor, stb.), valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás, stb.) szolgáló letelepítése esetén.
(2) A szakmai konzultációt a polgármester látja el.
(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
(4) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában emlékeztető készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik.
VII. Fejezet

Településképi bejelentés

21. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a.) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén
b.) Településképi szempontból meghatározó – történeti településrész területén az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról szóló 312/2012. (XI.18.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül az 1, 2, 4, 5, 8, 9, 21 pontokban szereplő – az utcai homlokzaton, az előkertben, valamint az oldal-, vagy hátsókertben a közterületről, vagy közforgalom előtt megnyitott magánterületről látható – építési tevékenységek megkezdése előtt.
c.) valamennyi reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a 10. sz melléklet szerint benyújtott, a polgármesterhez címzett, papíralapú kérelmére indul.
(3) A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, melynek az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
a.) műszaki leírást
b.) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c.) alaprajzot, metszetet, érintett homlokzatokat a megértéshez szükséges mennyiségben és léptékben a beépítésre kerülő anyagok és szerkezetek feltüntetésével
d.) színtervet, látványtervet, szükség szerint fotókat
e.) utcaképi ábrázolást, amennyiben az tervezett tevékenység az utcaképben megjelenik
(4) A polgármester a tervezett tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt.
(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Lábatlan város Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésén hozza meg.
(6) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a véglegessé válástól számított két évig hatályos.
VIII. Fejezet

Településképi kötelezés és bírság

22. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a településképi bejelentés és kötelező konzultáció elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;

b) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

ba) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,

bb) egységes megjelenésének biztosítása,

bc) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,

bd) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása

be) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata,

bf) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.

(2) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(4) A polgármester kötelezéssel egyidejűleg

a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot,

b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt településkép-védelmi bírságot,

c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot szab ki.

(5) A bírság ismételhető.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezés

23. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

24. § E rendelet kihirdetésével hatályát vesztik Lábatlan Város Önkormányzatának a Lábatlan helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I.31.) számú rendeletének alábbi részei:

a) 6. §. (5) alábbi szövegrésze: „A közterületről látható melléképületek csak a főépülethez igazodóan, hagyományos szerkezettel építhetők”

b) 6. §. (7)

c) 7. §. (4) alábbi szövegrésze: „…jellemzően utcára merőleges gerincű nyeregtetővel. Meglévő épület átépítése esetén az ettől eltérő tetőidom jellege indokolt esetben megtartható.”

d) 7. §. (5) alábbi szövegrésze: „…magastetős (utcára merőleges gerincű nyeregtetős) lakóépületek létesíthetők. (meglévő épület átépítése esetén az ettől eltérő, kialakult tetőidom jellege indokolt esetben megtartható)”

e) 7. §. (5) b) alábbi szövegrésze: „…Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe valóillesztés szemléltetésére az I. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.”

f) 8. §. (4) alábbi szövegrésze: „A közterületről látható melléképületek csak a főépülethez igazodóan, hagyományos szerkezettelés kialakítással építendők”

g) 8. §. (5)

h) 11. §. (3) e) alábbi szövegrésze: „….az épület építészeti kialakítását, a környezethez való illeszkedést….”

i) 12. § (6) alábbi szövegrésze: „… az épületek építészeti kialakítását….”

j) 13. §. (1) alábbi szövegrésze: „….magastetős…”

k) 13. §. (1) e) pont

l) 17. § .(3) e) - i) pontok

m) 21. §. (1) – (3), (5), (6), (8), (10) bekezdések

25. § E rendelet kihirdetésével Lábatlan Város Önkormányzatának a Lábatlan helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I.31.) számú rendelete kiegészül az alábbiak szerint:

a) 2. §. (1) …..és hatósági előírásoknak, Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló …./2018 (….) önkormányzati rendeletének, valamint jelen rendelet (Helyi Építési szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

1

A 18. § (1) bekezdését a Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

2

A 18. § (2) bekezdése a Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 18. § (4) bekezdése a Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.