1. § (1) E rendelet hatálya Bordány Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2)² A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A rendelet célja Bordány építészeti, településképi, környezeti értékeinek védelme, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását meghatározó települési környezet elemeinek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a településépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus alakítása.

(2) A település történeti múltjának és építészeti kultúrájának megőrzésén túl a rendelet célja, hogy - figyelembe véve a kor követelményeit és a lakosság igényeit – az esztétika követelményének maradéktalan figyelembevételével teret biztosítson az innovatív, modern építészeti megoldásoknak akként, hogy a tradicionális és modern településrészek elkülönüljenek egymástól.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén vizsgálni kell a kialakult településszerkezetet az érintett településrész arculatát.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

(3) Az építményeken nem lehetnek meghatározóak a kirívó, harsány színek; az építmények színvilágában a pasztel színeknek kell megjelenniük, törekedve a földszínek használatára.

5. § Bordány településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben lehatárolt:

6. § (1) A falusias területek tekintetében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a település építészeti örökségét kell figyelembe venni, az tradicionális építészeti megoldásokat sértő megvalósítások nem megengedettek.

(2)³ Az épületeket 29-47 fok közötti hajlásszögű magastetővel kell ellátni.

(3)⁴ Zártsorú vagy ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(4)⁵ Falusias területeken az épület utcáról látható homlokzatain homlokzati falazat felületét homlokzatonként minimum 50 %-ban nemesvakolattal kell kialakítani. Ettől kisebb arányú alkalmazás csak főépítészi vélemény alapján lehetséges.

(5)⁶ Falusias területeken az épület utcáról látható homlokzatain fém homlokzatburkolat legfeljebb homlokzatonként a felület 20 %-án alkalmazható. Ettől nagyobb arányú alkalmazás csak főépítészi vélemény alapján lehetséges.

(6)⁷ A homlokzati falazat alatt terepcsatlakozásig lábazat alakítandó ki. A lábazat síkja a homlokzati síkhoz képest 20 cm-nél nagyobb mértékben nem térhet el.

7. § (1) Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- és gerincmagasságát a közterület felől szomszédos helyi védettségű épülethez igazítani kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.

(2) A lakóépületek nyílászáróinak cseréje esetén az eredetivel megegyező osztású nyílászáró helyezhető el kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.

8. § (1) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit elsősorban nem utcafronti homlokzatra kell kihelyezni. Utcafronti homlokzatra csak abban az esetben lehet kihelyezni, amennyiben műszaki okok miatt az kizárólag csak ott oldható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti berendezéseket erkéllyel rendelkező lakások esetén csak erkélyre lehet kihelyezni úgy, hogy a szomszédos lakásokat ne zavarja. Erkéllyel nem rendelkező lakások esetében a klímaberendezések a homlokzaton függőlegesen egymás alatt, ugyanazon ablakok parapet falán helyezhetők el a teljes épülethomlokzaton.

(3) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületek közterület felőli homlokzatán látszó módon nem vezethetők.

9. § (1)⁸ Épületeken, építményeken hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez és bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett, kivéve a gazdasági, üzemi alaprendeltetésű létesítményeket.

(2)⁹ A tetőhéjazat tetőcseréppel történő pikkelyfedéssel, nádfedéssel, vagy korcolt fémlemez fedéssel lehetséges. A tetőfelületen többféle anyag abban az esetben alkalmazható, ha az esztétikus és illeszkedik az épület arculatjához, megjelenéséhez

(3) Előkertes beépítés esetén a közterület határán tömör kerítés nem megengedett.

10. §¹⁰ (1) A kertvárosi területekben megengedett a hagyományos, tradicionális építészeti megoldástól való eltérés; így a modern, innovatív megoldások alkalmazása.

(2) A kertvárosias területeken bármilyen tetőforma kialakítható, a tető hajlásszögére vonatkozó, e rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3)¹¹ Kertvárosi területeken az épület utcáról látható homlokzati falazat- és lábazat kialakítása tekintetében e rendelet 6. § (4)- (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § Gépészeti berendezések elhelyezése tekintetében e rendelet 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § Tetőfedés, kerítés tekintetében e rendelet 9. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a telket határoló kerítés drótkerítésből, drótfonatkerítésből nem építhető.

13. § (1) Gazdasági,- ipari célú területek tekintetében épületet, építményt akként kell elhelyezni, hogy az megfeleljen az általános építészeti követelmények között meghatározott szabályoknak, illeszkedjen a terület funkciójához illetve a környezetében található épületekhez, építményekhez.

14. § (1) A külterületen épületet, építményt építeni átalakítani akként kell, hogy az épület, építmény megjelentése illeszkedjen térség hagyományaihoz, tanyasias jellegéhez.

(2) Tető hajlásszöge tekintetében e rendelet 6. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Külterületi mezőgazdasági területeken a tájképet nem zavaró, drótfonat kerítés létesíthető.

15. § (1) Bordányi kiskertekben épületet, építményt építeni átalakítani akként kell, hogy az épület, építmény megjelentése illeszkedjen a terület jelenlegi arculatához, funkciójához.

(2) Külterületi mezőgazdasági területeken a tájképet nem zavaró, drótfonat kerítés létesíthető.

(3)¹² A Bordányi kiskertek településrészen a tető hajlásszögére vonatkozó 6. § (2) bekezdés rendelkezésit nem kell alkalmazni.

(4)¹³

16. § (1) Cégjelzést, hirdetőberendezést a környezettel összhangban kell elhelyezni.

(2) Cégjelzést, hirdetőberendezés formája, tartalma, megjelenése közízlést, jóerkölcsöt nem sérthet.

(3) Cégjelzés, hirdetőberendezés csak ideiglenesen helyezhető el. Cégjelzés esetében a tevékenység megszűnésével, hirdetőberendezés esetében a településképi bejelentési igazolás időtartamának lejártával a létesítő (amennyiben a létesítő személye nem állapítható meg, abban az esetben az ingatlan tulajdonosa) kártalanítási igény nélkül köteles a cégjelzést és a hirdetőberendezést eltávolítani és a homlokzatot, közterületet eredeti formájában helyreállítani.

(4) A cégjelzések, hirdetőberendezések épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el, a faltest eredeti állapotát meg kell őrizni, meglévő kváder, vakolat, burkolat, épület díszítő tagozat nem bontható el, legyen összhangban az épület építészeti karakterével, épületenként formáját és anyagát egységesen kell kialakítani.

(5) Cégjelzések, hirdetőberendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 5%-át fedhetik be.

(6) Cégjelzés, hirdetőberendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse.

(7) Cégjelzést, hirdetőberendezés a közlekedés során az közforgalmú útra történő kilátást nem akadályozhatja, közlekedés biztonságát egyéb módon sem nem veszélyeztetheti.

(8) A cégjelzés valamint a hirdetőberendezés állagmegóvásáról, karbantartásáról, esztétikus megjelenéséről a létesítő köteles gondoskodni.

(9) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(10) A cégjelzés alapterülete egyenként a 0,2 m2 -t nem haladhatja meg; a vízszintes és a függőleges szélek aránya legalább 1:2 lehet, ahol az 1 a függőleges méret. A cégjelzés vastagsága legfeljebb 0,2 m lehet. Ha a cégjelzés ennél nagyobb alapterületű és vastagságú, akkor hirdetőberendezésnek minősül.

(11) Amennyiben az épület földszintjén, illetve az első emeletén olyan kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható, az épület földszintjének közterületről látható felületén gondoskodni kell ezen rendeltetési egységek cég- és címtábláinak elhelyezési lehetőségeiről is.

(12) A közterületen álló pavilonokon, rendeltetési egységenként, egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.

17. § (1)

(2) A belterületen az önálló reklám- és hirdetőberendezések szerkezetei 5 m-nél magasabbak nem lehetnek, óriásplakátok nem helyezhetőek el.

(3) Külterületen közút tengelyvonalától legalább 25 m-re elhelyezett önálló reklám- és hirdetőberendezések között legalább 50 m-es távolságot kell tartani.

(4) Reklám-, illetve hirdetési célt is szolgáló molinó, építési védőháló, védőszövet csak az építés idejére alkalmazható, azt az építés befejezésekor a homlokzatról el kell távolítani. A molinó, építési védőháló, védőszövet felülete reklám célra legfeljebb 2 évig vehető igénybe.

(5) Közterületről 2 vagy több oldalról látható hirdetőberendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

(6) Építmény, illetve kerítés, kerítéskapu és támfal közterületről látható felületén reklám-, illetve információ-hordozó célú falfestmények, felületképzések nem létesíthetők.

(7) Megálló tábla csak ott helyezhető el, ahol az úttestre merőlegesen legalább további 1,5 m szabad járdaszélesség marad.

(8) Nem megengedett reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.

(9) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.

(10) A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(11) A magán ingatlanok kerítésén belül 1 db reklámhordozó elhelyezése megengedett az előkertben.

(12) Épületek átlátszó felületein, nyílászárókon, üzletportálokon az adott felület méretének legfeljebb 10%-áig helyezhető el reklám.

(13) Totemoszlop csak üzemanyagtöltő állomások és 500 m2 -nél nagyobb kereskedelmi egységek esetében lehet elhelyezni.

18. § (1) Közmű-létesítmények (pl. nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre. Lehetőség szerint a közmű- létesítményeket a műszaki, biztonsági előírások figyelembevételével növényzettel, vagy településképi megjelenésbe illeszkedő egyéb esztétikus módon takarni kell.

(2) Belterületen, valamint beépítésre szánt külterületen közép-, kisfeszültségű elektromos hálózat illetve vezetékes hírközlési hálózat kizárólag meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop, új oszlopsor létesítése nem megengedett.

(3) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

19. § Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

20. § (1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.

(2) A falusias területen az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

(3) Helyi védettséggel érintett építményen, területi jellegű védelem alatt álló területen, közparkban antenna nem telepíthető.

(4) Önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

(5) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

21. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

(2) A területi jellegű védelem alatt álló területeken, a településképi szempontból meghatározó területeken, a parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

22. § (1) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.

(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében a pótlás adott fasorban meglévő fafajú, az adott fasorral egyvonalban ültetett fával történhet.

(4) Utcafásításra valamint a Parkoló- fásításra javasolt fafajok listáját jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az előkertek díszkertként alakítandók ki.

23. § (1) A Bordány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő- testülete (a továbbiakban: Képviselő- testület) a település tradíciójának, hagyományainak megőrzése érdekében építészeti, természeti érdekeit e rendelet előírásainak megfelelően helyi védelemben részesítheti.

(2) A helyi védelem

(3)¹⁴ A jegyző a védett értékekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a védett érték megnevezését, a védett érték elhelyezkedésének adatait, a védett érték jellegének meghatározását, és a védett érték rövid leírását.

24. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Bordány Nagyközség Önkormányzat Polgármesterénél.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A Képviselő- testület védelemre irányuló kezdeményezést megvizsgálja és határozattal állást foglal a tekintetében, hogy a kezdeményezés megalapozott vagy sem. Amennyiben a Képviselő- testület a védelemre irányuló kezdeményezést alaposnak tekinti, településkép védelméről szóló rendelet módosításával védelem alá helyezi a védendő értéket.

(4) A védelem megszűnik, ha

(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről érintettség esetén értesíteni kell:

(6) Az épített örökség védettségének megszüntetésekor, a védettség megszüntetésének kezdeményezője gondoskodik:

(7) Csak abban ez esetben szüntethető meg a védettség, amennyiben a kezdeményező a Képviselő- testület irányába hitelt érdemlően igazolja, hogy a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek eleget tett.

(8) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület dönt.

25. § (1) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) A helyi védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát, felújítását, korszerűsítését a településképi szempontok érvényesítése mellett támogatni kell.

26. § (1) A helyi védett építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani az épület eredeti:

(2) A helyi védett építmények homlokzati színezésénél a fellelhető eredeti színt kell alkalmazni.

(3) A helyi egyedi védett építményeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(4) A helyi egyedi védett építmények belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett, megengedett.

(5) A védett épületeket utólagosan, a homlokzatok külső oldalán hőszigetelni csak a díszítő ornamentika elemeinek megtartásával, illetve az eredeti, de jelenleg hiányzó elemek visszaállításával lehet.

(6) Védett épület homlokzatának hőszigetelése esetén a homlokzatképzés csak az eredetivel egyező textúrájú és színezésű lehet.

(7) Utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.

27. § (1) A helyi egyedi védett építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetőek el.

(2) Adott homlokzatot – különösen az utcai homlokzatot – vagy egy síkban lévő homlokzatszakaszt egy időben, és egységes színezéssel, anyaghasználattal és kivitelben lehet csak felújítani, a tulajdonviszonyoktól függetlenül.

(3) Az épület egységes megjelenése érdekében átalakítás, korszerűsítés vagy bővítés esetén az eredeti állapot nyíláskiosztása és anyaghasználata megőrzendő.

(4) Az eredeti állapotában téglaburkolatú, illetve vakolatdíszítésű utcai homlokzatok megőrzendők, illetve helyreállítandók.

28. § (1) Helyi egyedi védett vagy védelemre javasolt építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi egyedi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) A helyi egyedi védett építmény hiteles rekonstrukciója esetén a rekonstruált homlokzat, épületrész építése során a Helyi Építési Szabályzat építési paramétereitől el lehet térni.

(3) A helyi egyedi védett építménnyel szomszédos új épület építése esetén, amennyiben nem tartozik településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás hatálya alá, az illeszkedés érdekében kezdeményezett szakmai konzultáció emlékeztetőjét kell bemutatni.

29. § (1) Nem folytatható olyan tevékenység, amely a helyi védelemben részesített természeti érékek fennmaradását, épségét veszélyezteti, károsíja.

(2) Védettnek nyilvánított fás szárú növény kivásására kizárólag a jegyzőhöz előzetesen benyújtott kérelmet követően, annak engedélyezése esetén végezhető el.

(3) Védettnek minősített természeti területen mezőgazdasági tevékenység, ide érve a kaszálást is kizárólag a jegyzőhöz előzetesen benyújtott kérelmet követően, annak engedélyezése esetén végezhető.

(4) Védettnek minősített természeti területen folytatott építkezéskor különösen tekintettel kell lenni a védett értékek védelmére.

30. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a képviselő-testület évi költségvetésében meghatározott összeggel rendelkező értékvédelmi alapot tart fent.

(2) Az alapból a tulajdonos kérelmére, pályázat útján visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó egyedi éréket képviselő megjelenés- illetve a településkép megőrzéséhez szükséges többletköltség különbözetére adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(4) A hiányosan benyújtott pályázat esetében a hiánypótlási felhívás kibocsátására a polgármester jogosult. Hiánytalanul benyújtott illetve a hiánypótlással korrigált pályázatot a képviselő- testület a soron következő testületi ülésen bírája el.

(5) A pályázatok beérkezés sorrendjében az értékvédelmi alap kimerüléséig támogathatók.

(6) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét, visszatérítendő támogatás esetén a visszatérítés időtartamát.

(7) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(8) Az alapot az önkormányzat védett, vagy védelemre méltó épített örökségi érték vásárlására is felhasználhatja.

31. § (1)¹⁵ A településkép védelme érdekében bármely beruházó kezdeményezésére a polgármester tájékoztatást ad, - szakmai konzultációt biztosít - a településképi követelményekről és a helyi építési szabályzatban foglaltakról.

(2) A szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező a helyi védett éréket érintő beruházás esetén.

(3) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

(4) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások, egyszerű bejelentések és az engedélykérelmek dokumentációjához kell csatolni.

33. § (1)¹⁷ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Korm. rendelet 46. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a falusias- illetve kertvárosi területek területen,

34. § (1)¹⁹ A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a jegyzőhöz benyújtott bejelentésre indul. A bejelentésnek a Korm. rendelet 46. § (5) bekezdésén kívül tartalmaznia kell minden olyan lényeges információt, amely szükséges az ügy elbíráláshoz, így különösen:

(2)²⁰ A rendeltetésvátozás, új rendeltetés, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozására (a továbbiakban: rendeltetésváltozás) irányuló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem a bejelentési eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel egyidőben is benyújtható. Ebben az esetben a hatósági bizonyítvány kiállítására a bejelentési eljárásra vonatkozó határidőt kell figyelembe venni.

(3)²¹ Amennyiben az építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a jegyző a bejelentést tudomásul veszi vagy a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül hozott formai döntéssel a tevékenység végzését elutasítja, feltételhez köti vagy az eljárást megszünteti.

(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati engedélyhez is kötött, a közterület-használati engedély a bejelentési eljárással egyidőben is kérelmezhető. Ebben az esetben a bejelentési eljárást és a közterülethasználati engedélyezési eljárást egy eljárás keretében kell lefolytatni akként, hogy az ügyintézési határidő tekintetében a bejelentési eljárás ügyintézési határideje az irányadó illetve, hogy a bejelentési eljárás tudomásulvételéről is – közterülethasználati engedéllyel egybefoglalt - formai döntést kell hozni.

35. § (1)²² A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a jegyző ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a 4. fejezet szerinti kötelezési eljárás lefolytatja.

(3)²³

36. § (1)²⁴ Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben meghatározott településképi követelményeket nem teljesíti a jegyző a településkép védelméről szóló törvény rendelkezései szerinti településképi kötelezési eljárás folytat le.

(2)²⁵

(3) Kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

(5)²⁶ Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a településképi kötelezési eljárás során a jogszabálysértés megszüntetésére irányuló felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a jegyző településkép- védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege 100.000, forintól 200.000 forintig terjedhet.

(6) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

(7)²⁷

(8)²⁸

37. § (1) E rendelet 2019. január 25. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő tevékenységek tekintetében kell alkalmazni.

(2)²⁹