1. § (1) E rendelet alkalmazásában

2. § (1) A területfelhasználási egység határa egyben kötelezően kialakítandó telekhatár is. Több területfelhasználási egységet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt terület-felhasználási egység határa mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területének mértékét.

(2) A telekalakítás akkor is megvalósulhat a kialakult építési telek esetében, ha szabályozási vonal úgy szabályozza a telket, hogy az újonnan létrejött (szabályozott) telek, illetve előkertjének mérete kisebb lesz, mint az építési övezeti előírásban rögzített minimális telekméret, illetve előkert méret.

(3) A telekalakítás abban az esetben is megvalósulhat, ha rendezett telek vagy építési telek úgy alakul ki, hogy meglévő beépítés esetén nem éri el az övezeti előírásban rögzített minimális értéket, ha út céljára történt szabályozással érintett, vagy ha beépítése a szabályozási terv jelölésének megfelelően valósítható meg.

(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(5) Az övezetek és az építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét:

(6) Új nyúlványos telek (nyeles telek) nem alakítható ki.

(7) Beépítésre szánt terület telkeinek megközelítésére szolgáló közút vagy magánút csak e rendelet előírásai szerint alakítható ki, amennyiben annak nyomvonalát a szabályozási terv tartalmazza.

(8) Beépítésre nem szánt területen a szabályozási terven jelölt utakon felül további kiszolgáló út is kialakítható, amennyiben az új úttal érintett telkek rendeltetésszerű használata továbbra is biztosított marad. A szabályozási tervben nem szereplő, így kialakított kiszolgáló út legkisebb szélessége 6,0 méter lehet.

(9) Beépítésre nem szánt területen gyűjtőút és annál magasabb szintű úthálózati elem, valamint kerékpárút telkének kialakítása szabályozási terv módosításhoz kötött.

(10) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben kialakítható, e rendelet közművek létesítésre vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. A közmű telek kialakítására az övezet telekméretre előírt korlátozások nem vonatkoznak.

(11) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási terven jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek.

3. § (1)¹ Beépítésre szánt területen kerítés létesítésének szabályait e rendelet 1. melléklete szabályozza.

(2) Beépítésre nem szánt területen falazott vagy tömör kerítés - a közkertek kivételével - nem létesíthető.

(3) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt.

(4) A telek közterületi vonalán az áttört kerítés legfeljebb 1,85 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

(5) A telek utcavonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában hagyományosan kialakult utcaképhez ez illeszkedik. Magasságát és anyaghasználatát illetően a kerítésnek illeszkednie kell a szomszédos, meglévő kerítések kialakításához.

(6) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető legfeljebb 1,85 m közötti magassággal.

4. § Csákánydoroszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendelet 3. mellékletében felsorolt ingatlanok tekintetében elővásárlási jogot alapít.

5. §²³ A beültetési kötelezettségű területek, telekrészek lehatárolását e rendelet 2. mellékletét képező szabályozási terv tartalmazza.

6. § (1) Közműveket beépítésre szánt területen - a zártsorú beépítésű, úszótelkes tömbök kivételével - csak a telek építési hely határán kívüli területrészére lehet elhelyezni.

(2) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, használaton kívül helyezett közmű nem hagyható a helyén, kivéve ha annak eltávolítása műszaki okból nem megvalósítható.

7. § (1) A település közigazgatási területén megvalósítandó út és az ahhoz tartozó közművek és műtárgyak építése – külön megállapodás hiányában – az ingatlan mindenkori tulajdonosának feladata és a költségeit az ingatlan mindenkori tulajdonosa viseli.

(2) Hitéleti emlék 50 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel és oszloptranszformátor nem létesíthető.

8. § (1) Lakóterületen, üdülőterületen és vegyes területen belül, valamint azok határától számított 500 m távolságon belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdésen kívüli egyéb területeken hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy létesítése az alábbi korlátozásokkal lehetséges:

9. § Az egyes közlekedési területek útkategóriák szerinti besorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. A közlekedési területekhez tartozó közúti minta-keresztszelvényeket a rendelet

függeléke tartalmazza.

10. § (1) Terepszint alatti épület, épületrész - a közterületek terepszintje alatt elhelyezett gépjármű parkoló kivételével - kizárólag az építési hely határán belül létesíthető.

(2) Terepszint alatti építmény beépítésre szánt területen, az előírt legkisebb zöldterület biztosításával helyezhető el.

(3) Terepszint alatti teremgarázs és egyéb közlekedési építmény a beépítésre nem szánt területek közül kizárólag a közlekedési-, közmű elhelyezési területen helyezhető el.

(4)⁴ Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

11. § (1) Lakóegységet magában foglaló épület építése, vagy meglévő épületnek lakóegység kialakítására is irányuló bővítése esetén huzamos használatra szolgáló helyiségének padlóvonala nem lehet alacsonyabban a megközelítésre szolgáló útkorona magasságánál az úttengelytől számított 20 méteren belüli sávban, kivéve, ha ez műszaki okból nem megvalósítható.

(2) Lakóegységet magában foglaló épület építése, vagy meglévő épületnek lakóegység kialakítására is irányuló bővítése esetén az épület egy huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségét szilárd tüzelésre alkalmas, gravitációs üzemű tartalék égéstermék elvezetővel kell ellátni.

(3) Lakóegységet magában foglaló épület építése, vagy meglévő épületnek lakóegység kialakítására is irányuló bővítése esetén az épület legalább egy önálló rendeltetési egységét vagy annak a földszinti helyiségeit akadálymentesítésre előkészített módon kell kialakítani.

(4) Lakó-, üdülő- és középületek esetében a megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy lakó- és településközpont építési övezeten belül az alábbi korlátozással létesíthető: önállóan elhelyezett megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy magassága nem haladhatja meg az építési övezetre vonatkozó maximális beépítési magasság értékét, a telepítési távolság a szomszédos telekhatároktól a közterületi telekhatár kivételével meg kell, hogy haladja a megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy tervezett magasságának a felét.

12. § A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

13. § (1) A zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp) vagy közkertként (Zkk) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Ha a közparkban található faállomány fennmaradása biztosítható, akkor a közpark területének legfeljebb 50%-a alatt mélygarázs létesíthető legalább 1 méter földtakarással.

(4) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsi parkoló terepszinten, fásítva, „zöldbeton” burkolattal kell kialakítani, legfeljebb a közpark területének 5 %-án.

14. § (1) Az Má-sz jelű általános mezőgazdasági szántó övezetben építmények elhelyezése az alábbiak szerint megengedett:

15. § (1) Kertes mezőgazdasági területhez (Mk) a jellemzően kistelkes, családi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek tartoznak.

(2) A kertes mezőgazdasági terület elsősorban haszonnövény termesztésre szolgál, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel. Az övezeten belül birtokközpont, állattartó telep nem létesíthető.

(3) Az épület oldalhatáron álló beépítési móddalúgy kell elhelyezni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen, és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon.

(4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg – a terepszint alatti pince kivételével - a 60 m²-es bruttó szintterületet, és a 4,5 m épületmagasságot.

(5) A beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert, kivett) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

(6) A beépíthetőség szempontjából kivett területek esetén kertes mezőgazdasági területen

16. § (1) A V-f jelű vízgazdálkodási területhez a folyóvizek, patakok medre és parti sávjai tartoznak. Az övezetben épület nem létesíthető.

(2) A V-á jelű vízgazdálkodási területhez az állóvizek medre és parti sávjai tartoznak. Az övezetben kizárólag a hasznosításhoz szükséges kezelő építmények, horgászati létesítmények helyezhetők el. Szállás épület nem létesíthető. Az épület által elfoglalt terület a telekterület 10%-át, épületmagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

17. § (1) A Tk-m jelű természetközeli mocsár területdisztróf hinaras élőhely helyreállítására és fenntartására szolgál.

(2) Az övezetben épület, építmény, műtárgy, kerítés, burkolt terület, pormentesített útburkolat nem létesíthető. Megújuló energiaforrások és hírközlési műtárgyak építése tilos.

(3) Lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható.

18. § A KbT jelű különleges temető területena kegyeleti szertartásokhoz szükséges építményekhelyezhetők el. A temető rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelmi-, szolgáltató épület a temető kerítésvonalában helyezhető el, a közterület felől kialakított ügyfél-használat biztosításával.

19. § A KbSp jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület elsősorban autó-motor sport pálya építésére és használatára szolgál. Az övezetben kizárólag a használathoz szükséges kezelő építmények, porta, öltöző és iroda helyezhetők el. Szállás épület nem létesíthető. Az épület által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, épületmagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

20. § A KbSz jelű különleges szennyvíztisztító terület kommunális szennyvízkezelő telep elhelyezésére szolgál. Az övezetben kizárólag a használathoz szükséges kezelő építmények, porta, öltöző és iroda helyezhetők el. Szállás épület nem létesíthető.

20/A. §⁵ A KH jelű különleges hulladéklerakó területén kizárólag inert hulladék kezelése és lerakása végezhető, beleértve a tevékenység felhagyásakor jogszabályban előírt rekultivációs tevékenységet is. Az övezetben kizárólag a használathoz szükséges kezelő építmények, porta, öltöző és iroda helyezhetőek el.

21. § (1) Az egyes építési övezetek előírásaitól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot vagy megvalósult épületet és bármely más, az övezetre előírt követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van - kialakultnak kell tekinteni.

(2) Kialakult, épülettel már beépített telek esetén, amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása műszaki okból nem lehetséges, az övezeti előírásoknak megfelelően telekalakítás nélkül is végezhető a telken építési munka, a beépítettség növelése nélkül. A meglévő épület elbontását követően a telek nem tekinthető építésjogi szempontból rendezett teleknek^.

(3) Amennyiben a meglévő épület beépítési magassága az övezeti előírásoknak nem felel meg, az építési munka során annak értéke - a tartószerkezetileg indokolt megerősítő szerkezetek magasságának kivételével - nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 31. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete Csákánydoroszló Község helyi építési szabályzatáról és a község szabályozási tervéről szóló 10/2006.(VIII.11.) rendelet.