Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 01Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról
Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyárlőrinc Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 34.
(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nyarlorinc.hu
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(5) Az önkormányzat önálló hivatallal rendelkezik, melynek neve és címe: Nyárlőrinci Polgármesteri Hivatal 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 34.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
5. § (1) Nyárlőrinc Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
1. A képviselő-testület működése
8. § A képviselő-testület munkatervet nem készít, de üléseket a napirendekhez kapcsolódó határidők megtartásával szervezi.
9. § (1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés.
2. A képviselő-testület alakuló ülése
10. § (1) Az alakuló ülés összehívására az Mötv. 43. § (1) és (2) bekezdése szerinti szabályt kell alkalmazni.
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke előtt esküt tesznek az önkormányzati képviselők és a polgármester és aláírják az esküokmányt.
3. A képviselő-testület rendes ülése
11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart, melyet a Polgármester hív össze.
(2) Július, augusztus hónapban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet.
(3) A képviselő-testület rendes ülésének helye és címe: Nyárlőrinci Polgármesteri Hivatal, 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 34.
4. A képviselő-testület rendkívüli ülése
12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
13. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti az ülést. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.
(2) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 3 nappal (a sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.
(3) A kézbesítés elektronikus vagy nyomtatott formában történik a képviselő által megjelölt postai címre.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli).
(6) A képviselő-testületi ülésen kiosztandó előterjesztésre csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti. A képviselők tájékoztatását szolgáló anyag a polgármester döntése szerint az ülés elején vagy végén kiosztható.
(7) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
6. A meghívottak
14. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – tanácskozási joggal - meg kell hívni:
a) a bizottság nem képviselő tagjait,
b) a jegyzőt,
c) az önkormányzati intézmény vezetőit,
d) akinek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:
a) a napirendek előadóit,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
(3) A képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendnél indokoltnak tartja.
7. Az ülések nyilvánossága
15. § (1) A nyilvános ülés időpontjáról a település lakosságát a napirendet is tartalmazó meghívónak a Nyárlőrinc Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, vagy a www.nyarlorinc.hu honlapon történő közzétételével tájékoztatni kell.
(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Nyárlőrinc Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztést kell érteni. Emellett a www.nyarlorinc.hu internetes honlapon történő közzétételére is sor kerül.
(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazás alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.
(4) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.
(5) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(6) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintettet nyilatkoztatja az ülés formájára vonatkozóan.
(7) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(8) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(9) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.
8. Határozatképesség
16. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Ha a képviselő-testület ülése a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.
(4) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül újra össze kell hívni.
9. A képviselő-testület ülésének vezetése
17. § A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést,
b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
c) javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
d) napirend előtt tájékoztatást ad,
da) a fontosabb tárgyalások eredményéről,
db) időszerű kérdésekről,
dc) a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
e) napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja az eredményt és kihirdeti a döntést,
f) hozzászóláskor megadja, illetve a h) és k) pontban meghatározott esetben megvonhatja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
g) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
h) a g) pont szerinti figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót az érintett személytől,
i) tárgyalási szünetet rendelhet el,
j) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
k) a képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, továbbá sértő módon nyilatkozik és ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
l) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.
10. A képviselő-testület napirendje
18. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslat napirendről történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslatával együtt.
11. Előterjesztés
19. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) rendelet-tervezet az indokolással és a
d) határozati javaslat az indokolással.
(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére – kivéve a költségvetési, zárszámadási rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát – a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.
(3) A (2) bekezdésen kívül az (1) bekezdés a), b), d) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult,
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
g) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
h) akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(4) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát követően terjeszthetők elő.
12. Módosító indítvány
20. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.
(2) Az írásbeli módosító indítványt – a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően – legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
13. Hozzászólások
21. § (1) A napirendi pont tárgyalását tíz perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.
(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás kettő alkalommal maximum tíz perc időtartamban történhet.
(4) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet.
(5) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A napirendi pont vitáját a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga.
(8) Az Egyebek napirendi pont keretében a képviselőket személyenként nyolc perces hozzászólási jog illeti meg.
14. Törvényességi észrevétel
22. § A jegyzőnek - a tanácskozás bármely szakaszában - kötelessége észrevételt tenni, amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal.
15. Interpelláció
23. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez, és a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben.
(2) Az interpellált az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjéhez és a polgármesternek.
(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a képviselő-testület következő rendes ülésén napirendre tűzi.
(4) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.
(5) Az interpellációra írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülésen dönt a képviselő-testület.
(6) A szóban megadott válasz esetén a képviselő nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
16. Kérdés
24. § (1) A kérdést az ülés megkezdését megelőzően írásban a polgármesterhez lehet benyújtani.
(2) A kérdezett személy a képviselő-testületi ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni.
(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a képviselő-testülettel nem kell külön elfogadtatni.
17. A képviselő-testületi ülés menete és rendjének fenntartása
25. § (1) A határozatképesség megállapítása után a polgármester:
a) előterjeszti a napirendi javaslatot,
b) napirend előtti felszólalás esetében engedélyezi azt,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
e) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
f) berekeszti a képviselő-testület ülését.
(2) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben a polgármester bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztések vitájának együttes lefolytatását is engedélyezheti.
(3) A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(5) A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra (zárszó) jogosult.
(6) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(7) A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időt, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt a Képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót,
c) rendre utasítja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő- jelenlévőket,
d) amennyiben a testületi ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,
e) a polgármester saját jogkörében eljárva bármikor szünetet rendelhet el.
18. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
26. § (1) A képviselő-testület döntéseit az Mötv. 48., 49., 50. §-ai alapján hozza meg.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet.
27. § (1) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
28. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. §. (2) bekezdés szerinti esetekben, amennyiben azt a polgármester, vagy a képviselők több mint fele kezdeményezi. A titkos szavazásról a testület minősített többséggel dönt.
(2) A képviselő-testület az érintett nyilatkozata szerinti zárt ülés során az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor titkos szavazást tart.
(3) A titkos szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi bizottság képviselő-testületi tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – három fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(4) A titkos szavazás lebonyolításáról jegyzőkönyv készül, amelyet a (3) bekezdés szerinti bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek.
(5) A titkos szavazás végén a bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét.
19. Személyes érintettség
29. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget ezért a szavazást az érintett képviselő kizárásával megismétli.
20. A képviselő-testület döntései, a döntések fajtái, jelölésük, kihirdetésük és közzétételük módja
30. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) önkormányzati határozat.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) zárt ülés elrendeléséről,
c) kizárásról,
d) szavazás módjának meghatározásáról.
21. Rendeletalkotás
31. § (1) A rendelet-tervezet előkészítéséért a jegyző felel.
(2) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint külső szakértő közreműködése igényelhető.
(3) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal épületében elhelyezett hirdető táblán történő kifüggesztéssel gondoskodik.
(4) A képviselő-testület a rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik:
22. Határozat
32. § (1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel), és a határozat tárgyát. A határozat jelölése a következő formában történik:
23. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
33. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyv két példányban készül, melyet fel kell tölteni az NJT-TFIK felületre és a www.nyarlorinc.hu honlapra.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket és azok mellékleteit,
d) a rendeleteket,
e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv.
34. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik az önkormányzat honlapjára történő feltöltéssel, vagy a személyesen érdeklődő részére történő megtekintés lehetőségének biztosításával. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(2)1 A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.
(3)2 A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.
24. A közmeghallgatás
35. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 8 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt írásban – a Nyárlőrinci Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel - és elektronikus úton a www.nyarlorinc.hu honlapon a lakosságot tájékoztatni kell.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, bizottság vizsgálja.
(4) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül.
(5) A közmeghallgatás helye és címe: Művelődési Ház 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 9.
A települési képviselő jogai és kötelességei
36. § (1) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 28-39. §-t kell alkalmazni.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
Polgármester
37. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármester ellátja az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokat.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
Alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület saját tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése és egyes önkormányzati feladatok ellátása.
A képviselő-testület bizottságai
39. § (1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Ügyrendi Bizottság
b) Egészségügyi és Szociális Bizottság
c) Pénzügyi Bizottság.
(3) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(4) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.
(5) A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
(6) A bizottság üléséről a képviselőket tájékoztatni kell.
(7) A bizottság nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
(7a) A nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét külön szabályzat tartalmazza.
1. Ügyrendi Bizottság
40. § (1) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő, elnöke és két tagja képviselő.
(2) Véleményezi a testület Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotását, figyelemmel kíséri érvényesülését, javaslatot tesz a szükséges módosításra,
(3) Bonyolítja a jogszabályban meghatározott esetekben a képviselő-testület titkos szavazását.
(4) Ellátja a képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatainak kezelésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos teendőket.
(5) Ellátja a képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.
(6) Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
2. Egészségügyi és Szociális Bizottság
41. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagjainak száma 5 fő, elnöke és két tagja képviselő, két fő kültag.
(2) Véleményezi az egészségügyi és szociális ágazatot érintő képviselő-testületi előterjesztéseket.
(3) Véleményezi a szociális célokra tervezett költségvetést.
(4) Figyelemmel kíséri a település egészségügyi és szociális ellátásának helyzetét.
3. Pénzügyi Bizottság
42. § (1) A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 5 fő, elnöke és négy tagja képviselő.
(2) A Pénzügyi Bizottság megtárgyalja és véleményezi az éves költségvetési rendelet tervezetet, a beszámolót és a testületi döntés előtt erről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) Véleményezi a pénzügyi tartalmú rendelet-tervezeteket.
(4) Észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására.
(5) Véleményezi, minősíti az önkormányzathoz benyújtott egyedi pénzügyi, támogatási kérelmeket.
Jegyző
43. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok kihirdetését,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendeletnyilvántartás formájában,
f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(2)3 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri hivatal gazdálkodás I. - gazdasági referensét bízza meg.
Polgármesteri Hivatal
44. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve Nyárlőrinci Polgármesteri Hivatal.
(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg.
(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.
A méltatlansági és az összeférhetetlenségi eljárással összefüggő egyes kérdések
44/A. § (1a) A jegyző a tárgyhónap 15. napjáig, az állami adóhatóság írásbeli értesítése esetén pedig soron kívül ellenőrzi, hogy a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag szerepel-e az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis).
(2) Ha a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag határidőben nem igazolta az adatbázisba való felvételének megtörténtét, vagy az adatbázisban már nem szerepel, a jegyző javaslatára a polgármester az érintett képviselőt vagy nem képviselő bizottsági tagot hatvannapos határidő tűzésével felhívja arra, hogy az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesítse, vagy igazolja a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését.
(3) Ha a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a polgármester indítványozza az érintett méltatlanságának megállapítását.
(4) Ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítését, vagy a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését, illetve az Mötv. 38. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti kötelezettség teljesítését, a Képviselő-testület mellőzi a méltatlanság alapjául szolgáló ezen körülmények fennállásának megállapítását, valamint a méltatlanság kimondását.
(5) A Képviselő-testület az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának megállapítását, valamint az összeférhetetlenség kimondását mellőzi, ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja
a) az összeférhetetlenség megszűnését, vagy
b) ha az összeférhetetlenség megszüntetéséhez más személy vagy szerv eljárása is szükséges, minden, a képviselő által megtehető jognyilatkozat megtételét és az annak hatályosulásához szükséges minden további, a képviselő által elvégezhető cselekmény elvégzését.
Az önkormányzat társulásai
45. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Szociális és Gyermekjóléti Önkormányzati társulás
b)4
c)5
d) Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatáskörébe tartozik a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok közös ellátása.
(3)6
(4)7
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatáskörébe tartozik a köztisztasági és településtisztasági közszolgáltatási feladatok közös megszervezése
Záró rendelkezések
46. § (1) Ez a rendelet 2020 január 1. napján lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 20/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 10/2014. (X.27.) és a 9/2017. (XI.9.) önkormányzati rendeletek.
1. melléklet a 10/2019. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 10/2019. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
A 34. § (2) bekezdése a Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdését a Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 43. § (2) bekezdése a Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdés b) pontját a Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. § (1) bekezdés c) pontját a Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. § (3) bekezdését a Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. § (4) bekezdését a Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.