Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 10. 26Nyárlőrinc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-01-01-tól 2014-10-26-ig
Nyárlőrinc Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 44. §-45. §-ában, 46. § (3) bekezdésében, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésben, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. § (1)-(3) bekezdésében, 57. § (1)-(2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 68. § (2)-(3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában,
a 22. § tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében,
a 24. § tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9.§ (2) bekezdésében,
a 65. §-67. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (1) bekezdésében,
a 68. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában és 47. § (2) bekezdésében,
a 69. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 49. § (2) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével megalkotja az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SzMSz).
I. Fejezet
1. Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyárlőrinc Község Önkormányzata.
Székhelye: Nyárlőrinc, Dózsa György utca 34.
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Nyárlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Nyárlőrinc község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat jelképei: a címer és a pecsét, amelynek leírását, valamint használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának a hivatalos elnevezése: Nyárlőrinci Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
iI. Fejezet
2. Az önkormányzat feladata, hatásköre
2. §
(1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerint dönti el a feladatok ellátási módját.
(3) A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.
III. Fejezet
3. A képviselő-testület működése
3. §
(1) A Képviselő-testület tagjainak száma polgármesterrel együtt: 7 fő (1. sz. függelék).
(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(3) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés.
4. Az alakuló ülés
4. §
Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármesterek megválasztása, eskütételük, illetményük megállapítása.
5. A rendes ülés
5. §
(1) A Képviselő-testület rendes üléseit szükség szerint, de általában havi gyakorisággal tartja a székhelyén.
(2) A Képviselő-testület minden év január, július-augusztus hónapokban ülésszünetet tart.
6. A rendkívüli ülés
6. §
(1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan gazdasági és egyéb ügyekben rendkívüli ülést hív össze.
7. A Képviselő-testületi ülés összehívása, meghívója
7. §
(1) A Képviselő-testület ülését az üléshelyszínének, időpontjának, napirendjének, illetve azok előadóinak megjelölését tartalmazó meghívóval és – amennyiben bizottsági tárgyalásra megelőzően nem lettek megküldve – írásos előterjesztések csatolásával kell összehívni. Az írásos meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.
(2) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni: a képviselőket, a jegyzőt, a napirend tárgya szerinti ügyintézőt, azon személyeket és szervezetek képviselőit, akiknek meghívását az ülés vezetője indokoltnak tartja.
(3) A meghívót és az (1) bekezdés szerint az előterjesztéseket az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kell megküldeni.
(4) A Képviselő-testület ülésének helyszínéről és időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.
(5) A jogszabályokban meghatározott személyeken kívül tanácskozási joggal vesznek részt a Képviselő-testület ülésén a jegyző, a napirend tárgya szerinti előadó és azon személyek és szervezetek képviselői, akiknek meghívását az ülés vezetője indokoltnak tartotta.
8. Az előterjesztés
8. §
(1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, vagy napirendbe felvett: írásban kiadott tájékoztató, vita-anyag, beszámoló, rendelet-tervezet és határozati javaslat.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az előterjesztés, illetve határozati javaslat csak a jegyző törvényességi véleményével tűzhető napirendre. Az írásbeli előterjesztést, határozati javaslatot a testületi ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell a jegyző részére átadni törvényességi véleményezés és kiküldés végett.
(3) Testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben, a polgármester külön engedélye és indokolása alapján, s a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor, ha a Képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.
(4) Az előterjesztés elemei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják;
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
9. A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága
9. §
(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(4) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(5) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
10. A Képviselő-testületi ülés napirendje, az ülés vezetése
10. §
(1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(2) Az ülés napirendjéről az ülés vezetője meghívó alapján tett javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(3) A napirend elfogadását követően a polgármesteri beszámoló keretében a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, valamint ismerteti a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentését.
(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előterjesztéshez csak akkor fűzhető szóbeli kiegészítés, ha az új információkat tartalmaz.
b) Ha a napirendeknek csak a kivonata került írásban kiküldésre, az előadó legfeljebb 5 perc időtartamú kiegészítést tehet.
c) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
d) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk.
e) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig bejelentették a polgármesternek.
(5) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(6) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(7) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.
(8) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
(9) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.
(10) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat, amelynek részei:
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél:
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(11) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
11. A Képviselő-testület döntéshozatala
11. §
(1) Szavazni csak személyesen, igen, nem vagy tartózkodó szavazat leadásával lehet.
(2) A vita lezárása után sorrendben
a) a módosító javaslatokról,
b) az eredetileg előterjesztett javaslatról kell szavazni.
12.§
(1) A Képviselő-testület döntéseit – a Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben - egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata) hozza.
(2) Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) igen szavazata) szükséges az Mötv. 50. §-ban foglalt esetekben.
(3) A Képviselő-testület – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyílt szavazással hozza meg döntését. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(4) A Képviselő-testület az Mötv. 48. § (3) bekezdése szerint névszerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A Képviselő-testület titkos szavazást tart Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha a képviselők egynegyede indítványozza.
(6) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(7) A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(8) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a Bizottság megsemmisíti. Az aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
12. A Képviselő-testület döntései
13. §
(1) A Képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat.
13. A rendelet
14. §
(1) Rendelet alkotását a jogszabályokban meghatározott szerveken kívül a szabályozandó tárgykörben érintett helyi társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek, valamint népi kezdeményezés útján a választópolgárok is kezdeményezhetik a polgármesternél.
(2) A rendelet-tervezet előkészítője – a jegyző segítségével – gondoskodik az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásáról, figyelemmel a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottakra.
(3) A rendelet-tervezetet véleményezésében részt vesznek:
a) a jogszabályokban meghatározott szervek,
b) a jegyző,
c) a Képviselő-testület tárgykör szerint érintett bizottsága.
(4) Az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és önkormányzati szervek, szervezetek a rendelettervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelettervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.
a) Nem vehető figyelembe az a vélemény, mely sérti közerkölcsöt, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.
b) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésére a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.
c) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultnevének és e-mail címének kezelése a rendelet hatálybalépésétől számított fél évig történik. Az adatkezelés magában foglalja a jelzett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését.
d) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.
(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a fizetési kötelezettségekről, állami támogatásokról, költségvetésről, költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,
c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
d) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szinttű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
15. §
(1) (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik: „sorszám/évszám (hó római számmal. nap arab számmal) önkormányzati rendelete”.
Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
…/2013. ( ... ...) önkormányzati rendelete a (röviden tárgy)-ról.
(3) A jegyző az Ötv. 16. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottakon kívül gondoskodik a
a) rendelet hiteles szövegezéséről,
b) nyilvántartásáról,
c) kihirdetéséről,
d) módosítással (módosításokkal) egységes szerkezetben történő közzétételéről.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről az Mötv. 51.§-a rendelkezik. A rendelet kihirdetése a teljes jogszabálynak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(5) A hatályos rendeletek teljes szövegét a település honlapján közzé kell tenni. A hatályos rendeletek jegyzékét az SzMSz 2. számú függeléke tartalmazza.
14. A határozat
16. §
(1) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámot, évszámmal, a határozat meghozatalának időpontját jelző dátumot és a döntéshozó szerv rövidítésének megjelölését tartalmazza az alábbiak szerint: „…/… (… …) Kt. határozat”.
(2) A jegyző gondoskodik
a) a határozatok nyilvántartásáról,
b) a határozatok kivonatának végrehajtásért felelősök és érintettek részére történő eljuttatásáról;
c) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészíttetéséről.
15. A jegyzőkönyv
17. §
(1) A Képviselő-testület üléséről három eredeti példányban készül jegyzőkönyv az Mötv. 52.§-ban meghatározott tartalmi elemekkel.
(2) A jegyzőkönyvköz csatolni kell:
a) az ülésre szóló meghívó,
b) az előterjesztések és azok mellékletei,
c) a névszerinti szavazás névsora,
d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
e) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,
f) a jelenléti ív.
(3) A zárt ülésről két példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen készült határozat szövegét és kihirdetésének tényét.
(5) A jegyzőkönyv készítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
(7) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Megyei Kormányhivatal vezetőjének meg kell küldeni.
(8) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvet
a) a település honlapján közzé kell tenni;
b) a választópolgárok ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.
IV. Fejezet
16. Lakossági fórumok
18. §
(1) Közmeghallgatást kell tartani Mötv. 54.§-ban foglaltak szerint.
(2) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. Fontosabb szabályai:
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább 15 nappal.
(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára készítésére és kezelésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
(6) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit
a) Nyárlőrinci Labdarúgó Sport Club
b) Nyugdíjas Klub
c) Polgárőr Egyesület Nyárlőrinc
d) Egészséges Ifjúságért Alapítvány
e) Nyárlőrinc az Idősekért és Rászorulókért Alapítvány
19. §
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – települési gyűlést hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni legalább 15 nappal a rendezvény előtt.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal illetékes előadóját.
c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
V. Fejezet
17. Települési képviselő
20. §
(1) A képviselő:
a) részt vehet a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) részt vesz a Közgyűlés ülésein,
c) felszólalhat,
d) indítványt tehet,
e) kérdéseket tehet fel,
f) interpellálhat,
g) szavaz a döntést igénylő ügyekben.
(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
21. §
(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5–10. §-a tartalmazza.
(4) A települési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény szabályait kell alkalmazni az SzMSz 1. számú mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(5) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát és az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását a 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Ügyrendi Bizottság végzi.
VI. Fejezet
18. Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
22. §
A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a polgármesteri hivatal,
e) a társulás.
19. Polgármester
23. §
(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. Ennek jegyzékét az SzMSz 2. számú melléklete, továbbá külön rendeletek tartalmazzák.
(3) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző Képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(4) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. 3. sz. függelék.
20. Alpolgármester
24. §
(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.
21. Jegyző
25. §
(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az Képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított Képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(3) A 24. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről, az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel és a honlapon történő közzététellel.
(4) A 24. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formája a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
(5) A 24. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formája a rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
(6) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(7) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Polgármesteri Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatal jegyzőjét bízza meg
22. A Polgármesteri Hivatal
26. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre (4. sz. függelék)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Nyárlőrinci Polgármesteri Hivatal.
(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el. Az SzMSz 5. sz függeléke a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát tartalmazza, amely a Polgármesteri hivatal munka és ügyfélfogadási rendjét is a szabályozza.
VII. Fejezet
23. Bizottság
27. §
(1) A bizottságokra vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61.§-ai tartalmazzák.
(2) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(3) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságai
a) az ügyrendi bizottság,
b) a pénzügyi bizottság,
c) az egészségügyi és szociális bizottság.
(4) A Képviselő-testület állandó bizottságai és hivatalos megnevezésük:
a) Nyárlőrinc Község Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága – tagjainak száma 4 fő, ebből 1 fő nem képviselő tag;
b) Nyárlőrinc Község Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága – tagjainak száma 5 fő, ebből 1 fő nem képviselő tag;
c) Nyárlőrinc Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága – tagjainak száma 4 fő, ebből 1 fő nem képviselő tag;
(5) Az állandó bizottságok tagjainak névjegyzékét az (SzMSz 6. sz. függeléke) tartalmazza.
(6) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok, tevékenységi körök jegyzékét az SzMSz 3. számú melléklete, a képviselőtestület által a bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását külön rendeletek rögzítik.
(7) A bizottság belső működési szabályait – az Ötv. és az SzMSz keretei között – maga állapítja meg.
(8) A Képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására feladatának elvégzéséig ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
24. A bizottság működésének főbb szabályai
28. §
(1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke - távollétében alelnöke - gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára vagy a bizottság tagjai egyharmadának kérésére össze kell hívni.
(2) A bizottság ülésére meg kell hívni a jegyzőt, az illetékes tisztségviselőt, a tárgyalt ügyben érintett ügyintézőt, továbbá más érdekelteket.
(3) A bizottság üléseit az elnök - távollétében az alelnök - vezeti. A bizottság képviseletét az elnök - távollétében az alelnök - látja el.
(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, köztük a bizottság elnöke - távollétében alelnöke - jelen van.
(5) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt.
(6) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
VIII. Fejezet
25. Társulás
29. §
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület elsősorban más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87-95. §- aiban foglaltak szerint jár el.
(3) Az önkormányzat társulásait az SzMSz 7. sz. függeléke tartalmazza.
IX. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
26. A gazdasági program
30. §
(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
27. A gazdálkodás költségvetése
31. §
(1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről két fordulóban tárgyal.
a) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, továbbá az önkormányzat kötelező és szabadon választott feladatainak elemzése alapján a Képviselő-testület gazdasági koncepciót alkot, melyben
- számításba veszi a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit;
- meghatározza a kiadási szükségleteket, valamint azok célszerű és gazdaságos teljesítésének alternatíváit; és
- egyezteti a szükséges igényeket és célkitűzéseket a számításba vehető lehetőségekkel.
b) A második fordulóban tárgyalja a Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési rendelettervezetét.
(2) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti el és egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel. A jegyző az egyeztetések írásban rögzített eredményét a rendelettervezettel együtt átadja a polgármesternek, aki a jelzett dokumentumokat a Pénzügyi Bizottság elé terjeszti.
(3) Az önkormányzat vagyonát, annak hasznosítását, és az azzal való rendelkezés feltételeit külön rendelet szabályozza.
(4) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel, valamint – szerződés alapján - külső szakmai szakértő szolgáltatásának igénybevételével biztosítja.
28. Az önkormányzat vagyona
32. §
(1) Az önkormányzat vagyonát, annak hasznosítását, az azzal való rendelkezés feltételeit és a tulajdonosi jogok gyakorlását külön rendelet szabályozza.
29. A gazdálkodás ellenőrzése
33. §
(1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzésének szabályait a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület az előző év november 15-ig jóváhagyja az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet.
(3) A polgármester a tárgyévre vonatkozó összefoglaló éves ellenőrzési jelentést – a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg – a Képviselő-testület elé terjeszti.
X. Fejezet
30. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
34. §
(1) A helyi népszavazást a polgármesternél a törvényben meghatározottakon túl kezdeményezheti a választópolgárok legalább 20 százaléka.
(2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 százaléka kezdeményezte.
(3) A népi kezdeményezés polgármesterhez történő benyújtásához a választópolgárok legalább 10 százalékának írásbeli indítványa szükséges.
(4) A népi kezdeményezést a polgármesterhez legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 2. napon kell benyújtani.
(5) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 20 százaléka indítványozott.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
35. §
(1) Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Nyárlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 14/2011. (XI. 30) önkormányzati rendelete.
Nyárlőrinc, 2013. december 19.
Pap Sándor Zayzon Jenőné
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2013. december 30.
Zayzon Jenőné
jegyző