Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelete
Nagymányok Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 02. 15Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelete
Nagymányok Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nagymányok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában és 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a – Nagymányok Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet 2. mellékletben meghatározott feladatkörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleménye kikérésével - a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat neve, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Nagymányok Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7355. Nagymányok, Dózsa György u.28.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Nagymányok Város közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nagymanyok.hu
2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.
(2) Nagymányok Város Önkormányzatának képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester képviseli.
(3) Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában - Nagymányok Város Önkormányzati képviselő – testületét illetik.
(4) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
(5) A képviselő-testület a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 1. függelék tartalmazza.
3. § Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.
4. § Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 2. függelékben meghatározott személyeket.
2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetések, nemzetközi kapcsolatai
5. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a város címere és zászlója.
A Képviselő-testület
3. A Képviselő-testület működése, üléseinek rendje
6. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.) 43. §-ában meghatározott időben és módon tartja meg.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
8. § A képviselő-testület – július és augusztus hónapok kivételével– évente legalább 6 rendes testületi ülést tart.
9. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.
(2) A testületi ülést a polgármesternek 15 napon belül kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározottak esetekben, ha azt az érintett írásban indítványozza.
(3) A rendkívüli ülésre csak olyan napirendi pont vehető fel, amely annak összehívását indokolja. Más témát csak minősített többséggel lehet napirendre tűzni.
(4) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.
(5) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - kivéve ha törvény nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági javaslat beszerzése.
10. § (1) A képviselő-testület évfordulók, megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat.
(2) Ünnepi testületi ülésen csak az ünnep jellegére vonatkozó napirend szerepelhet.
11. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlatását.
(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításakor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.
(3) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester választásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.
4.A Képviselő-testület programja és munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.
(2)1 Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Nagymányoki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata.
13. § (1) A képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében munkatervet fogad el. A munkaterv jelen rendelet 11. függeléke.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,
b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,
c) a napirendi pont előterjesztőjét, aki felelős az előterjesztés elkészítéséért.
(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:
a) a képviselő-testület állandó bizottságától az elnökön keresztül,
b) a jegyzőtől, az aljegyzőtől,
c) az Önkormányzat intézménye vezetőjétől,
d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül.
(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:
a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,
b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
c) ha új napirend kerül felvételre.
5.A képviselő-testületi előterjesztések
14. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,
c) a beszámoló és
d) a tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés a polgármester, alpolgármester, képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a jegyző és az aljegyző előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a képviselő-testület elé kerülhet.
15. § (1)2 Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.
(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:
a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,
b) a megszólítás,
c) az elemző rész,
d) a döntési javaslat,
e) az előterjesztés készítése helyének és idejének megjelölése,
f) az előterjesztő megnevezését és aláírását, az előterjesztésen „saját kezűleg” (s.k.) megjelölés is alkalmazható,
g) az előterjesztést törvényességi szempontból megvizsgáló személy megnevezése,
(3) Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. függelék tartalmazza. Indokolt esetben a formai követelményektől a polgármester engedélyével el lehet térni.
(4) Ha az előterjesztést bizottság véleményezi, a képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.
(5) Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a képviselő-testület ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 5 nappal - a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott képviselő-testületi ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 3 nappal - korábban leadja az előterjesztő a Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős személynek.
(6) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét.
(7) Az előterjesztések megküldésére elektronikus úton, a képviselő-testület és a bizottságok tagjai számára hozzáférhető, elektronikus tárhelyre való feltöltéssel kerül sor.
6.Beszámoló és tájékoztató
16. § (1) Beszámoló:
a) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
b) az interpelláció kivizsgálásáról vagy
17. § (1) Tájékoztató:
a) a polgármester, és a bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,
b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,
c) valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy
d) törvényben meghatározott esetben
készíthető.
(2) A tájékoztatóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
(3) A tájékoztatót tartó előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.
7.Az ülés összehívása
18. § (1) A képviselő-testület ülését meghívó küldésével a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök rendelkezik a képviselő-testületösszehívásának, vezetésének módjáról.
(2) A meghívó elektronikus formában kerül megküldésre. A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,
b) a javasolt napirend sorrendjét,
c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,
d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség,
e) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.
(3) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 3 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.
(4) Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (3) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése elektronikus levélben vagy más rövid úton is történhet.
(5) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.
19. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást :
a) Bonyhádi Járási Hivatal vezetője
b) a jegyző, az aljegyző,
c) a Hivatal köztisztviselője a feladatkörét érintő előterjesztések esetében,
d) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
8.Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés
20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság az Önkormányzat hivatalos honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján való közzététellel tájékozódhat.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott személy helyét a polgármester jelöli ki.
(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődők a Tanácsteremben külön megjelölt helyen foglalhatnak helyet.
(5) A nyilvános testületi ülésen megjelent állampolgárok kérdést nem tehetnek fel és nem szólalhatnak fel.
(6)3
21. § (1) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(3) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a képviselő-testület az adott napirend tárgyalása előtt, minősített többséggel dönt.
(4) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.
(5) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés, a tárgyalás során elhangzottak és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.
9.Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása
22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.
(3) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(4) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
(5) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.
(6) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.
23. § (1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:
a) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására, vagy
b) tárgyalási szünet elrendelésére.
(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:
a) az ülés félbeszakítását, elnapolását vagy bezárását kezdeményezni,
b) a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére,
c) a vita lezárásának kezdeményezésére,
melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést bezárja, az emiatt elmaradt napirendek a következő ülés első napirendi pontjait képezik. Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
(4) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést elnapolja, kihirdeti, hogy a képviselő-testület az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 8. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos.
(5) Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.
24. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult:
a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
d) rendre utasítani azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá
f) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.
10.Az ülések napirendje
25. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelettervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel.
(2) A 14. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.
(3) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.
(4) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.
(5) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.
11.Sürgősség
26. § (1) A 14. § (2) bekezdésében felsorolt személy vagy szerv indokolással ellátva javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.
(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújtja be a polgármesterhez.
(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása során, minősített többséggel dönt.
(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
(5) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.
(6) A képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.
12.Képviselői indítvány
27. § Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.
13.A tanácskozás rendje
28. § (1) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.
(2) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.
29. § (1) A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető.
(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló.
(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Ha a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.
14.Ügyrendi kérdés
30. § (1) Ügyrendi kérdés a képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a képviselő-testület döntést tud hozni.
(2) Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.
(3) Ugyanazon ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.
(4) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, hozzászólást kérhet, melynek megadásáról a polgármester dönt.
31. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.
(2) Az előterjesztő – kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.
(3) A lezárt napirendet a polgármester javaslatára a testület minősített többséggel, egy alkalommal újra megnyithatja.
(4) A megnyitásról szóló döntés után a képviselő-testület minősített döntéshozatallal rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges.
15.A szavazás módja
32. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.
(2) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzat egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozás lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
33. § (1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.
(2) A titkos szavazásnál a képviselő-testület 3 tagú eseti szavazatszámláló bizottságot választ.
34. § (1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
16.Kérdés, interpelláció
35. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.
(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(4) Kérdésnek és interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.
(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.
36. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző negyedik naptári nap 15 óráig a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdés, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.
(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.
(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.
(5) A kérdésre a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.
(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
37. § (1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző nyolcadik naptári nap 15 óráig a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.
(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.
(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.
(5) Az interpellációra a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző nyolcadik napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.
(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.
(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.
17.Döntések
38. § (1) A képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben –
a) „Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének” fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a rendelet kihirdetésének évét,
d) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
e) az „önkormányzati rendelete” kifejezést,
e) a rendelet címét
foglalja magában.
(3) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése:
a) „Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének” fordulatát, mint a határozat megalkotójának megjelölését,
b) a határozat sorszámát arab számmal,
c) a határozat meghozatalának évét,
d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,
e) „határozata” kifejezést.
(4) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.
39. § (1) A rendeletek, a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat.
18.Az önkormányzati rendelet
40. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.
(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.
41. § A képviselő-testület által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
42. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, annak elfogadását követő 5 munkanapon belül gondoskodik A rendeletet Nagymányok Város Önkormányzatának hivatalos honlapján is közzé kell tenni.
(2) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(3)4 Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen. A jegyző a képviselő-testület által megalkotott, a polgármester és a jegyző által aláírt és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon kihirdetett önkormányzati rendeletet legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon, a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A§- a szerint a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével küldi meg a kormányhivatalnak.
(4) Ha a rendelet kihirdetett szövege eltér a rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. A rendelet a hatálybalépést megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása estén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.
19.Határozathozatal
43. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
(3) A képviselő-testület minősített többséggel dönt:
20.Jegyzőkönyv
44. § (1) A képviselő-testület üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül 2 eredeti példányban. A rendes testületi ülésről videó- vagy hangfelvétel készül.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ban meghatározott tartalommal készül.
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) Az elkészült jegyzőkönyvek minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni, spirálozással kell összefűzni, amelyet a hátoldalon az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával rögzíteni kell.
(5)5 A jegyzőkönyvet a jegyző tizenöt napon belül megküldi a Tolna Vármegyei Kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, 8/A. § (5) bekezdésében foglaltak a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével.
(6) A jegyzőkönyv 1. számú eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(7) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
21.Közmeghallgatás, lakossági fórum, fogadóóra
45. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint november hónapban.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság az Önkormányzat hivatalos honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján való közzététellel tájékozódhat.
46. § (1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.
(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban kell megválaszolni. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről tizenöt napon belül kap tájékoztatást.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.
47. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart
a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy
b) ha a képviselő-testület azt határozatban elrendeli.
(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.
(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.
48. § (1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, a jegyző segítségével gondoskodik.
(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat hivatalos honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján való közzététellel tájékozódhat.
A képviselő
50. § (1) A képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztással keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Megválasztását követő alakuló ülésen esküt tesz és erről okmányt ír alá.
(2) A képviselő megbízatása megszűnésére a Mötv.29. § -31. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.
(4) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelességei azonosak.
(5) A képviselő jogait és kötelességeit a Mötv. 32. §-a tartalmazza.
(6) A képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely feladatának ellátáshoz szükséges közbizalmat megingatja, továbbá nem töltethet be olyan tisztséget, amelyet a Mötv.36. § (1)-(2) bekezdés felsorol.
(7) A Mötv. 29. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt összeférhetetlenség kimondása esetén az eljárás lefolytatására a Mötv. 37. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) A Mötv. 29. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt méltatlanság megállapítása esetén az eljárás lefolytatására a Mötv. 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásában élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
(10) A képviselő vagyonnyilatkozata-az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
(11) Vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a Mötv. 39. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv 49. §-ának megfelel.
(14) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt
A bizottság
51. § (1) A képviselő-testület 2 állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:
a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
b) Szociális és Közművelődési Bizottság,
(2) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3) Az egyes bizottságok 5 főből állnak, ebből 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő személy. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
(4) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az 4. függelék tartalmazza.
(5) Az egyes bizottságok ügyrendjét az 5. függelék tartalmazza.
52. § (1) A bizottság elnökének, tagjainak megválasztására az alakuló vagy az azt követő ülésen kerül sor. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.
(2) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.
(3) A jelöléshez szükséges a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.
(4) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.
(5) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.
53. § (1) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az állandó bizottságot - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a 2. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).
(3) A képviselő-testület bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A képviselő-testület a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.
(4) A 2. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a képviselő-testület elé. A vélemény külön megfogalmazhat módosítási javaslatot, melyet az elnök hiányzása esetén az alelnök ismertet a képviselő-testületi ülésen.
(5) A képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti a valamely bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.
(6) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés képviselő-testület elé terjesztésének, ha
a) az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,
b) az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy
c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.
(7) A képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.
54. § (1) A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,
b) aláírja a bizottsági ülés meghívóját és a bizottság egy tagjával együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,
c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,
d) évente a tárgyévet követő május.31. napjáig beszámol a bizottság munkájáról a képviselő-testületnek
e) képviseli a bizottságot.
(2) A bizottság tagja:
a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,
b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől,
55. § Az egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, bizottsági koordinátorként, a Hivatal jegyzője által kijelölt köztisztviselő teljesíti.
56. § A bizottság a képviselő-testület munkatervéhez igazodva működik.
57. § (1) A bizottság a képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.
(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint negyede kezdeményezi.
(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.
(4) Az elnök a bizottsági koordinátor útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A bizottsági koordinátor meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel - ha lehetőség van rá - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 3 nappal korábban küldi meg a bizottsági tagoknak.
(5) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vesz a bizottsági koordinátor.
(6) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(7) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.
(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
59. § A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató elfogadásáról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a képviselő-testület határoz.
60. § (1)6 A bizottsági koordinátor a törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkező jegyzőkönyvet két eredeti példányban készíti el. A jegyző tizenöt napon belül megküldi a jegyzőkönyvet a Tolna Vármegyei Kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, 8/A. § (5) bekezdésében foglaltak a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével.
(2) A bizottsági koordinátor a bizottság által hozott határozat kivonatát - az ülést követő 15 napon belül - eljuttatja a határozat végrehajtásáért felelős személynek.
(3) A bizottsági határozatot a bizottsági koordinátor elektronikusan tartja nyilván.
61. § A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.
62. § Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult:
a) a szakmai feladatai ellátásához a Hivatal illetékes szervezeti egységének köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,
b) a képviselő-testület éves munkatervére javaslatot tenni.
63. § (1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.
(2) A bizottság működésének általános szabályait az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző
22. A polgármester
64. § (1) A polgármester megválasztását követően esküt tesz és erről okmányt ír alá. A polgármester jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(3) A polgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összegét a Mötv.71. § (2) bekezdése és (4) bekezdés c) pontja állapítja meg.
(4) A polgármester havonta illetményének 15%-ban meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.
(5) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
(6) A polgármester tagja a képviselő testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
(7) A polgármester feladat és hatáskörét a Mötv. 67. § tartalmazza.
(8) Amennyiben a polgármester a képviselő testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben-a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. Az ismételt tárgyalás lefolytatására a Mötv.68. § (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.
(9) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42-§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.
(10) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett –kivéve a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, vis maior esemény megoldása érdekében a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(11) A polgármester jelen rendelet 4. mellékletében meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(12) A polgármester e tisztségének megszűnésére a Mötv. 69. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) A polgármester tisztségének lemondással történő megszűnése esetén a Mötv.69. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(14) A polgármester összeférhetetlenségének megállapítására a Mötv.72.-73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
65. § (1) A képviselő-testület a 4. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben
a) a határozatot megalkotó „Nagymányok Város Polgármestere” megjelölését,
b) évente előröl kezdődő számozással a határozat számát,
c) a határozat meghozatalának évét,
23.Az alpolgármester
66. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztással keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) Az alpolgármester tisztségének megszűnésére a Mötv.76. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja maximum 90%-a összegében állapítja meg. A társadalmi megbízatású alpolgármester a tiszteletdíja egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
(4) A társadalmi megbízatású alpolgármester havonta tiszteletdíjának 15%-ban meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.
(5) Az alpolgármester a választópolgárokkal történt egyeztetés szerint tart ügyfélfogadást.
24.A jegyző és az aljegyző
67. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(3) A jegyző :
a) vezeti a hivatalt
b) előkészítteti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén,
d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,
e) gondoskodik a képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a képviselő-testület, a bizottság, üléséről készült jegyzőkönyvet,
h) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát, a bizottságok határozatát,
i) a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait,
j) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,
k) a tárgyévet követő május 31. napjáig beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról,
l) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,
m) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
n) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
o) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,
p) a hatáskörében tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
r) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,
s) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.
(4) A polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben- a Hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
68. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.
(2) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.
(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
(5) A jegyző ügyfélfogadást tart szerdán 8.00-12.00 óráig.
Nagymányoki Közös Önkormányzati hivatal7
69. §8 Nagymányok Város Önkormányzata az Önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Nagymányoki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, melynek székhelye: 7355 Nagymányok, Dózsa Gy .u. 28.
70. §9 A Nagymányoki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát jelen rendelet 6. függeléke tartalmazza.
A helyi népszavazás
71. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
VIII Fejezet
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
72. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:
73. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján látja el.
(3) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározottfeladatokat.
A nemzetiségi önkormányzat
74. § Nagymányok Város Önkormányzata biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a városban működő nemzetiségi önkormányzatokkal. Nagymányok városban az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:
a) Nagymányoki Német Nemzetiségi Önkormányzat,
b) Nagymányoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat.
75. § (1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.
(2) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről – a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján – a Hivatal gondoskodik. A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg
(3) A Hivatal biztosítja a Nagymányoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Nagymányoki Német Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti feladatok ellátását, amellyel kapcsolatban az önkormányzatok együttműködési megállapodást kötnek.
(4) A nemzetiségi önkormányzat és tagjai névsorát a 7. függelék, míg a velük kötött együttműködési megállapodást a rendelet 8. és 9. függelék tartalmazza.
(5) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Hivatal a 3. mellékletben meghatározott módon segíti.
76. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testületi döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.
Önkormányzati Társulások
77. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.
(2) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 10. függelék tartalmazza.
(3) A társulást a képviselő-testület írásbeli megállapodással hozza létre. A megállapodást a polgármester írja alá.
(4) A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy megszüntetéséhez.
Az önkormányzat intézményei
78. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(2) Intézményt más településsel közösen is alapíthat, fenntarthat.
(3) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv.
(4) Az intézmény fenntartói jogosítványait a képviselő-testület gyakorolja. Más településsel fenntartott intézmény esetén a fenntartói jogok gyakorlásának módjáról a társulási megállapodás rendelkezik.
(5) Nem érinti az intézmény szakmai önállóságát, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy több intézmény gazdálkodását közös szervezeti egységben, illetve társulási megállapodás keretén belül látja el.
(6) Az intézmények felsorolását a 12. függelék tartalmazza.
Záró rendelkezések
79. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete Nagymányok Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
1. melléklet11
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
3. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
6. 018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
7. 018020 Központi költségvetési befizetések
8. 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
9. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
10. 032020 Tűz-és katasztrófavédelmi tevékenységek
11.13
12. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
13. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
14. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
15. 045120 Út, autópálya építése
16. 045130 Híd, alagút építése
17. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
18. 047120 Piac üzemeltetése
19. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
20. 051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása
21. 051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
22. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
23. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
24. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
25. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
26. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
27. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
28. 064010 Közvilágítás
29. 066010 Zöldterület-kezelés
30. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
31. 072111 Háziorvosi alapellátás
32. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
33. 072311 Fogorvosi alapellátás
34. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
35. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
36. 083050 Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása
37. 084031 Civil szervezetek támogatása
38. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
39. 096025 Munkahelyi étkeztetés
40. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
41. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
42. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
43. 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása
44. 900010 Központi költségvetés funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
45. 900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
2. melléklet
I. Pénzügyi és Gazdasági Bizottság:
1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámolók tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
4. véleményezi az évközi előirányzat módosításokat,
5. véleményezi a pénzügyi-gazdálkodási, adóügyi témakörben készült előterjesztéseket,
6. ellenőrzi a helyi adók kivetését, az adóbehajtási feladatokat,
7. véleményezi a vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket,
8. részt vesz a pénzügyi témájú önkormányzati rendeletek szerkesztésében,
9. minden esetben véleményezi a vállalkozásba történő belépést, alapítványhoz való csatlakozást, közérdekű kötelezettségvállalást,
10. előkészíti és véleményezi képviselő-testületi jóváhagyás előtt a településfejlesztési tervet, szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot,
11. véleményezi az építési jogszabályok által a képviselő-testület hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról szóló előterjesztéseket,
12. véleményezi a településfejlesztéssel, kommunális feladatokkal, önkormányzati intézmények karbantartásával, felújításával kapcsolatos előterjesztéseket, a kommunális és városgazdálkodási feladatok ellátásának, végrehajtásának segítése, a tervszerű településfejlesztés összehangolása;
13. megbízottja útján részvétel az intézmények ellenőrzésében;
14. javaslattétel a polgármester juttatására, kedvezményeire és jutalmazására,
15. összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása,
16. méltatlansági eljárás lefolytatása,
17. vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátása,
18. bejelentés esetén elvégzi a polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,
19. elvégzi a képviselők esetleges összeférhetetlenségének vizsgálatát.
20. a képviselő-testületi döntéseknél a titkos szavazás lebonyolítása, összesítése,
21. a képviselő-testület szervezetére, működésére vonatkozó javaslatok tétele
22. a képviselő-testület által elrendelt fegyelmi eljárás lefolytatása,
23. az önkormányzat képviselő-testülete rendeleteinek évenkénti felülvizsgálata,
24. a képviselő-testület döntései előkészítésének és végrehajtásának ellenőrzése,
25. javaslattétel a képviselő-testület felé rendeletalkotásra vonatkozóan,
26. a Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő mindenféle módosítás véleményezése,
27. az önkormányzati rendeletek véleményezése,
28. javaslatot tesz a " Díszpolgár ",címben a " Nagymányok Városért " kitüntetésben részesítendő személyére,
II. Szociális és Közművelődési Bizottság
1. véleményezi a képviselő-testület elé kerülő egészségügyi és szociálpolitikai témájú előterjesztéseket,
2. ellenőrzi a Hivatal szociálpolitikai tevékenységét,
3. figyelemmel kíséri a helyi szociális témájú rendeletekből eredő feladatok végrehajtását,
4. képviselője útján részt vesz a környezettanulmányok elkészítésében,
5. figyelemmel kíséri az egészségügyi alapellátás helyzetét, személyi, tárgyi feltételeit,
6. elbírálja a helyi szabályozás útján hatáskörébe utalt kérelmeket,
7. véleményezi a szociális intézmény vezetőjének, illetve helyettesének kinevezését,
8. munkakapcsolatot tart a Tolna megyei Kormányhivatal Bonyhádi Járási Hivatal Gyámhivatali Osztályával és Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ Bonyhád vezetőjével, dolgozóival,
9. részt vesz a köznevelési és közművelődési intézmények, valamint az ifjúsági és sportfeladatokra jutó költségvetés kereteinek kialakításában,
10. figyelemmel kíséri a köznevelési és közművelődési intézmények személyi és tárgyi feltételeit,
11. megtárgyalja a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
12. javaslatot tesz köznevelési és közművelődési intézmények létrehozására, összevonására, megszüntetésére
13. ellenőrzi a képviselő-testület közművelődési, oktatási, ifjúsági és sport tárgyú határozatainak végrehajtását,
14. véleményezi a köznevelési és közművelődési intézmények vezetői pályázatait,
15. javaslatot tesz a képviselő-testületnek ifjúsági, kulturális és sportegyesületek, szervezetek, csoportok anyagi támogatására,
16. figyelemmel kíséri a városi sportlétesítmény működésével kapcsolatos tevékenységeket
17. részt vesz az önkormányzat által szervezendő kulturális és tömegsport események előkészítésében és lebonyolításában,
18. figyelemmel kíséri a helyi ifjúsági- és sportegyesületek tevékenységét, munkájukhoz segítséget nyújt,
19. az óvoda nevelési tanév előkészítésének, valamint a beíratási felhívások közzétételének véleményezése,
3. melléklet
1. Az Önkormányzat a város területén működő települési nemzetiségi önkormányzat számára
a) a testületi működéshez igazodó ingyenes helyiséghasználatot biztosít,
b) a testületi működést kiszolgáló ingyenes helyiséghasználatot biztosít, amelynek feltételeit a felek írásban rögzítik, valamint
c) a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez kapcsolódó postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátását adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatásával biztosítja, az ezzel kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli.
2. A nemzetiségi önkormányzat munkájának segítésével az 1. pont c) alpontja szerint megbízott dolgozó feladata
a) a nemzetiségi önkormányzat elnökével és tagjával megfelelő munkakapcsolat kiépítése, rendszeres és folyamatos kapcsolattartás, a közvetlen információáramlás biztosítása,
b) a nemzetiségi önkormányzat jogszerű működésének folyamatos figyelemmel kísérése, a törvényi előírásoknak megfelelő működéshez szükséges szakmai segítségnyújtás így különösen tájékoztatásadás szükség esetén joganyag biztosításával,
c) a nemzetiségi önkormányzat tevékenysége során felmerülő probléma kölcsönös közvetítése, a lehetséges megoldás megvalósításának elősegítése a jogszabályi előírások szem előtt tartásával,
d) a nemzetiségi önkormányzat gyakorlati működéséhez szükséges eszközök biztosításának figyelemmel kísérése, koordinálása,
e) a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén való részvétel,
f) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléséről készült jegyzőkönyv elkészültének figyelemmel kísérése, annak törvényes határidőn belüli, kormányhivatalba történő továbbítása,
g) szükség esetén statisztikai adatszolgáltatás a nemzetiségi önkormányzat tevékenységével összefüggő feladatokról,
h) pénzkezelés, számlavezetés, költségvetés készítésével kapcsolatos feladat elvégzése, segítése.
i) a nemzetiségi önkormányzat működésével, tevékenységével összefüggő találkozón, rendezvényen és szakmai konzultáción való részvétel,
j) a nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése, alkalmazása,
k) a nemzetiségi önkormányzat működésével, tevékenységével kapcsolatos vezetői döntés közvetítése, annak végrehajtásáról történő referálás, valamint
l) a fenti feladatok ellátásával összefüggő napi, határidős ügyek intézése.
3. A gazdasági-pénzügyi feladatok ellátása az erre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint történik. A megállapodás tartalmazza különösen a költségvetéssel kapcsolatos együttműködés, a számlakezelés, a pénzforgalom és számviteli nyilvántartások rendjét, a felelősségvállalás mértékét.
4. A nemzetiségi önkormányzat működését szolgáló állami támogatás összege felett rendelkezni kizárólag a nemzetiségi önkormányzat jogosult.
4. melléklet
1. A polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé mindazokat az ügyeket, melyek előterjesztésére e rendelet más személyt nem jogosít fel
2. A Képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre döntésre:
2.1. a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai a kiemelt előirányzatok kivételével.
2.2. az év közben kapott előirányzat módosítást, amennyiben az előirányzat biztosítása a költségvetési törvényhez kapcsolódik,
2.3. évközben új, a költségvetésben nem szereplő feladat jóváhagyását 100 ezer Ft értékhatár alatt a forrás egyidejű megjelölésével,
2.4. nem önkormányzati szerv, személy, rendezvény támogatását esetenként legfeljebb 10 ezer Ft értékhatárig a tartalékalapterhére,
2.6. a nemzetközi kapcsolatok keretében külföldre utazók körének meghatározását,
2.7. helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 3/1994 (II.23.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskört,
2.8. az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásának szabályairól 2/2016.(II.10.) önkormányzati rendeletben külön meghatározott hatásköröket,
2.9. a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015.(II. 27.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdésében foglaltak,
2.10. a közterület használatáról szóló 6/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskört,
2.11. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében és a 29. § (5) bekezdésében biztosított hatáskörét,
2.12. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § szerinti településrendezési szerződés megkötését,
2.14. az Önkormányzat nevében kötendő - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötését, és nyilatkozat, igazolás kiadását az Önkormányzat nevében,
2.15. az Önkormányzat képviseletére vonatkozó - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - döntés meghozatalát, illetve valamennyi szükséges cselekmény elvégzését,
3. A polgármester felügyeli többek között:
3.1. a vízkárelhárítással, a belvízvédekezéssel, az árvízvédekezéssel és a keletkezett kár helyreállításával kapcsolatos műszaki feladat végrehajtását,
3.2. az Önkormányzat által finanszírozott belvízelvezetéssel összefüggő tervezési és kivitelezési feladat végrehajtását,
3.3. a város üzemeltetési feladat végrehajtását, különösen:
3.3.1. játszótér üzemeltetését,
3.3.2. autóbuszváró üzemeltetését,
3.3.3. városi zöldterület-gazdálkodással és -fenntartással kapcsolatos, valamint a szúnyoggyérítési feladatot,
3.3.4. az Önkormányzat kezelésében lévő temető fenntartási és üzemeltetési feladatát,
3.3.5. a szoborgondozási és a parkfenntartási feladatot,
3.3.6. parkoló üzemeltetését,
3.3.7. köztisztasággal, hó eltakarítással, síkosság-mentesítéssel kapcsolatos feladatot, valamint
3.3.8. az útkezeléssel és -fenntartással kapcsolatos feladatot.
5. melléklet
Módosította a 14/2019. (XII.16.) önkormányzati rendelet
A 15. § (1) bekezdése a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (6) bekezdését a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.
A 42. § (3) bekezdése a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (5) bekezdése a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § (1) bekezdése a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 14/2019. (XII.16.) önkormányzati rendelet
Módosította a 14/2019. (XII.16.) önkormányzati rendelet
Módosította a 14/2019. (XII.16.) önkormányzati rendelet
A 72. § (3) bekezdése a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (X. 12.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet címe a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 11. pontját a Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.