Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 143.§ (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el.

^[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye:

Szatymaz Községi Önkormányzat

6763 Szatymaz, Kossuth u. 30.

(2) Polgármesteri Hivatal hivatalos megnevezése, székhelye:

Szatymazi Polgármesteri Hivatal

6763 Szatymaz, Kossuth u. 30.

(3) Az önkormányzat működési területe Szatymaz község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(4) Szatymaz község jelképeiről, alapításukról, használatuk rendjéről külön rendelet rendelkezik.

(5) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosító adatait, tevékenységi besorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének szabályai

1. A képviselő-testület

2.§. (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő

A képviselők névsorát a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület ellátja az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket.

(3) A képviselőtestület egyes határköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre átruházhatja.  Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza

2. A testület munkaterve, ülései

3.§. A képviselő-testület ülései:

• alakuló ülés,
• rendes ülés,
• rendkívüli ülés,
• ünnepi ülés.

Alakuló ülés

4.§ (1) A képviselőtestület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.

(4) A polgármester az alakuló ülésen a Képviselő-testület előtt tesz esküt. A települési képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.

(5) A képviselőtestület az alakuló, vagy az azt követő ülésen, a polgármester javaslatára titkos szavazással alpolgármestert választ. Az alpolgármester választás lebonyolítására 3 tagú ideiglenes bizottságot választ tagjai közül.

(6) A képviselőtestület az alakuló, vagy az azt követő ülésen dönt az állandó bizottságairól, ezen belül:

a) elnevezéséről

b) a bizottságok számáról

c) képviselő és külsős tagok számáról,

d) személyi összetételéről.

(7) Az alakuló ülésen a képviselőtestület feladata a polgármester, az alpolgármester illetményének, tiszteltdíjának meghatározása.

Rendes ülés

5.§. (1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. Az ülést általában csütörtöki napra délután 15 órára kell összehívni. A képviselő-testület évente legalább 6 ülést köteles tartani.

(2) A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

• a képviselőktől,
• bizottságoktól,
• jegyzőtől,
• községben működő intézményektől,

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

• az ülések tervezett időpontjait,
• az ülések napirendjét, a napirend előadóit, az előzetes bizottsági tárgyalás szükségességét,
• az előterjesztések leadásának határidejét,
• a közmeghallgatás időpontját, napirendjét.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart a képviselők egynegyedének, a polgármesternek, valamint bármely bizottságának indítványára.

Az indítványban meg kell jelölni az összehívás indokát, az ülés napirendjét és javasolt időpontját. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 6 napon belül köteles összehívni.

(5) Kivételesen sürgős esetben a képviselő-testület - az ülést megelőzően - futárral, vagy telefonértesítés útján is összehívható.

3. A képviselő-testületi ülés összehívásának rendje

6.§. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti.

A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

7.§. (1) Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

• az ülés helyét és időpontját,
• napirendi pontokat és előterjesztők nevét.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formában, de külön kérelemre papír alapon, a képviselő-testületi ülése előtt 5 nappal kell kiadni.

(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót közzé kell tenni:

• az önkormányzat honlapján
• a Mi Lapunk önkormányzati lapban
• Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján

(4) A képviselő-testületi ülésre elektronikus levél útján tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a községi intézmények vezetőit
• napirend által érintett személyeket, ha a jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges
• a képviselő-testület nem képviselő bizottsági tagjait
• Szatymaz Község Országgyűlési képviselőjét
• A községben működő, a rendelet 3. számú függelékében felsorolt civil szervezetek képviselőit, amennyiben a szervezet tevékenységi körét érinti az előterjesztés

(5) A képviselő-testületi ülésre elektronikus levél útján meg kell hívni:

• a községben működő pártok vezetőit
• a rendőrkapitányság Sándorfalvai őrsparancsnokát
• rendelet 3. számú függelékében felsorolt, a községben működő civil szervezetek, alapítványok képviselőit
• Szatymaz község plébánosát

4. A testületi ülés nyilvánossága, zárt ülés szabályai

8.§. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, kivéve az Mötv. 46.§. (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt esetekben. Valamint zárt ülés tartását rendelheti el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben.

(2) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül a meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

9.§. (1) A képviselő-testület határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van az ülésen.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a képviselő-testület ülését 6 napon belül össze kell hívni.

5. A képviselő-testület ülése, a tanácskozás rendje

10.§. A polgármester az ülés megnyitásakor:

• megállapítja az ülés határozatképességét
• írásban tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről
• szóbeli tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről
• szóban ismerteti a zárt ülésen hozott határozatokat, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvényi rendelkezésekre
• javaslatot tesz az ülés napirendjére, megindokolja, ha az a tervezettől eltér.

11.§. (1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

• az előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti
• az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen levők kérdéseket intézhetnek, melyekre az előadó vita előtt válaszol
• a hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatról a képviselők vita nélkül egyszerű szótöbbséggel döntenek.
• a vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra
• határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben (szóbeli, vagy írásbeli előterjesztés) szereplő határozati javaslatról dönt a testület.

12.§. A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

• figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ
• rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít
• ismétlődés esetén a képviselőtől a szót megvonhatja

6. Előterjesztés

13.§. (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak készítője felelős.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• az előterjesztés készítőjének megnevezését, ha az eltér az előterjesztőtől
• az előterjesztés iktatószámát
• az előterjesztés tárgyát
• lehetséges döntési alternatívákat
• határozati javaslatot, illetve rendelet tervezetet
• határidőt és a végrehajtásra felelős megnevezését
• írásos indokolást

(3) Tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(4) Az előterjesztést a jegyzőnek előzetesen törvényességi véleményezés végett be kell mutatni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az ülésen a képviselők felé jelezni kell ezt a tényt.

(5) Az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell kiadni. Kivételesen a polgármester engedélyezheti az ülésen kiosztható előterjesztéseket, melynek megtárgyalásáról a képviselő-testület dönt. Ez esetben a jegyző nyilatkozik, hogy az előterjesztést a képviselő-testületi ülésen törvényességi szempontból véleményezni tudja-e.

7. Kérdés

14.§. (1) A képviselő-testületi ülésen a képviselők önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől és a bizottság elnökétől, melyről az ülésen, de legkésőbb 30 napon belül írásban, érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a testület nem dönt.

8. Szavazás rendje

15.§. A képviselők igen vagy nem szavazással vesznek részt a szavazásban. A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik. Amennyiben a javaslat azért nem került elfogadásra, mert az elfogadáshoz szükséges szavazatot nem nyerte el, bármely képviselő vagy polgármester indítványozhatja a javaslat további tárgyalását, melyről a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. 

16.§. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. E kötelezettségének elmulasztása esetében bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület figyelmeztetésben részesíti.

9.Titkos szavazás

17.§. (1)  A képviselő-testület titkos szavazást tart, amikor jogszabály kötelezően írja elő számára, továbbá a Képviselő-testület előzetes többségi szavazással titkos szavazás tartását rendelheti el, ha az adott kérdéskörben a titkos szavazás tartását a mindenkori hatályos jogszabályok lehetővé teszik.

(2) Titkos szavazást a Gazdasági Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólapok, urna, fülke) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet és az eredményről jelentést tesz a testületnek.

(3) Amennyiben a javaslat azért nem került elfogadásra, mert az elfogadáshoz szükséges szavazatot nem nyerte el, bármely képviselő vagy polgármester indítványozhatja a javaslat további tárgyalását, melyről a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. 

10. Név szerinti szavazás

18.§. (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, melyről a testület vita nélkül határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben olvassa a települési képviselők nevét, a képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

11. Minősített többség

19.§. A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges:

• zárt ülés elrendelése
• munkaterv elfogadása
• Mötv. 42.§. 3,4,8,9,10,11,12,13,14,15,16 pontjában foglaltak szerinti

ügyek eldöntéséhez.

12. A képviselő-testület döntései

20.§. (1) A képviselő-testület döntései:

• rendelet
• határozat

(2) A képviselő-testület rendeletet alkothat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok kezelésére.

(3) A rendeletalkotást kezdeményezheti a polgármester, bármely települési képviselő, képviselő-testület bizottsága, jegyző és bármely, a településen működő civil szervezet. A rendeletalkotást írásban, indoklással alátámasztva a polgármesternél kell benyújtani, aki a soron következő ülésre a javaslatot előzetes állásfoglalás céljából a képviselő-testület elé terjeszti. A képviselő-testület ez esetben arról dönt, hogy a kezdeményezés alapján kíván-e rendeletet alkotni, azaz megindítja-e a rendeletalkotási eljárást.

(4) A képviselő testület döntéseinek jelölése:

• rendelet jelölése: rendelet száma / év (kihirdetés hónapja, napja). önkormányzati rendelet
• határozat jelölése: határozat száma / év (hónap, nap). KT. számú határozata

(5) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet és a normatív határozat kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző köteles gondoskodni. A rendeletet és normatív határozatot kihirdetés céljából a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni.

13. Jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok

21.§. (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52.§. (1) bekezdése a) - e) pontjaiban meghatározottakon túl mellékletként tartalmazza:

• meghívót
• jelenléti ívet
• valamennyi írásos előterjesztést
• név szerinti szavazásról készült névsort
• titkos szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet
• azokat a képviselői indítványokat, hozzászólásokat, amelyek csatolását a képviselő-testületi tagok kérték.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, azokat évenként bekötve őrzi a levéltárnak történő átadásig.

III. Fejezet

A képviselők jogai és kötelezettségei

22.§ (1)  A képviselő Mötv. 32.§ (2) bekezdésében meghatározott jogain kívül a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthat.

(2)  A képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet határozza meg.

 23. §. A képviselő az Mötv 32. (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túl köteles szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselőtestületi, illetve bizottsági ülésen nem tud részt venni.

IV. fejezet

A képviselőtestület bizottságai

24.§ (1)  A képviselőtestület döntéseinek előkészítésére, döntéseinek végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó bizottságokat hoz létre és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok munkájukról ciklusonként beszámolnak a testületnek.

25.§. (1) A képviselő-testület az alábbi, állandó bizottságokat hozza létre:

• 5 tagú gazdasági bizottságot (3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő)
• 5 tagú humán bizottságot (3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő)

(2) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:

• a polgármester
• bármely képviselő
• a bizottság tevékenységi körétől függően: intézményvezető
• a bizottság kiegészítésére javaslatot tehet a bizottság is.

(4) Az egyes bizottság tagjainak névsorát az 4. sz. függelék tartalmazza.

(5) Az egyes bizottságok feladat és hatáskörét a szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.

26.§. (1) A képviselő testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működési szabályzatát a képviselő-testület állapítja meg.

27.§. (1) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amely a képviselő-testület éves munkatervében meghatározott napirendekre épül.

(2) A bizottsági ülések összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottság tagjai 1/3-ának indítványára a bizottságot 8 napon belül össze kell hívni.

(3) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására javaslatot tehet:

• a polgármester
• bármely képviselő
• bizottság bármely tagja
• bármely települési képviselő

(4) Az írásos indítványt a bizottság elnökéhez kell eljuttatni a bizottsági ülés kezdetéig.

(5) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(6) A bizottság ülésére tanácskozási joggal az elnök meghívja a polgármestert, a jegyzőt, valamint a tárgyalt ügyben napirend által érintett érdekeltet, amennyiben az indokolt a napirend megtárgyalásához.

28.§ (1) A bizottságok ülései nyíltak, zárt ülés tartására a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság határozatképességére a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, egyszerű szótöbbséggel. A bizottság határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően- folyamatos sorszámmal, évszámmal dátummal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni. A dátum a határozathozatal időpontját jelzi.

(4) Amennyiben, a bizottság önkormányzati hatósági jogkört gyakorol, határozatát a közigazgatási eljárási szabályok szerint hozza meg.

29. § (1) A bizottságok adminisztratív ügyviteli és technikai feltételeinek ellátását az Önkormányzat hivatala a jegyző útján biztosítja.

V. Fejezet

Az önkormányzat szervei

1. Polgármesterre és alpolgármesterre vonatkozó szabályok

Polgármester

30.§. (1) A polgármester főállású polgármesterként látja el feladatát.

(2) A polgármestert tartós távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester főbb feladatai:

• képviseli a képviselő-testületet
• összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit
• előterjeszti a képviselő-testület munkatervét
• elősegíti a képviselők munkáját
• tájékoztatót ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti fontosabb feladatokról
• szervezi és ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását, aláírja a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvet és a képviselő-testület rendeletét

(4) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:

• intézkedik a bizottság jelzése alapján, ha a polgármesteri hivatal tevékenységében, a képviselő-testület álláspontjától való eltérést, önkormányzati érdeksérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli
• kezdeményezheti a képviselő-testület bizottságaira átruházott hatáskörök visszavonását, ha megállapítja, hogy a bizottság a hatáskörébe tartozó ügyben 30 napon belül érdemben nem intézkedett.

(5) A polgármester fogadóórát tart minden páros hét hétfőjén 13-16 óráig.

Alpolgármester

31. §. (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester feladat és hatáskörét a szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az alpolgármester fogadóórája minden páratlan hét hétfőjén 14-16 óráig.

2. Jegyző

32. § (1) A polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt a Polgármesteri Hivatalban szakirányú szakképesítéssel, valamint közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselő helyettesítheti.

3. Polgármesteri Hivatal

33.§. (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, a hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a Polgármesteri Hivatal működési szabályzatáról és ügyrendjéről szóló szabályzat tartalmazza.

4.Társulások

34.§. (1) A képviselő-testület megállapodhat egy, vagy több önkormányzattal feladatainak, hatásköreinek hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre.

(2) A képviselő-testület társulásainak felsorolását a 4.sz. melléklete tartalmazza.

VI. fejezet

A lakossággal való kapcsolattartási formák

35. §. A képviselőtestület a lakossággal való kapcsolattartást az alábbi formákban biztosítja:

• Közmeghallgatás
• képviselői fogadóóra
• polgármesteri, alpolgármesteri fogadóóra

36.§. (1) A képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal  közmeghallgatást tart, amelyen a település lakosai, valamint a helyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A képviselőtestület az éves munkatervében határozza meg a közmeghallgatás időpontját, és tárgyát.

(3) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek időpontját és napirendjét a tervezett időpont előtt 10 nappal közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a Mi Lapunk c. lapban, valamint az Önkormányzat honlapján.

(4)  A témától, a résztvevők és a javaslatok számától függően a hozzászólások időtartama korlátozható. Erről a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetve nem dönthető el, akkor a polgármester 15 napon belül írásban válaszol, melyről tájékoztatja a Képviselőtestületet a soron következő testületi ülésen.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

37.§  Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 11/2014 (X.26.) Ör. önkormányzati rendelet.

      Barna Károly sk.                                               dr. Makay Enikő sk.
polgármester                                                            jegyző

Szatymaz, 2019. szeptember 20.