Kékkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(VII.31.) önkormányzati rendelete
Kékkút község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 03. 12Kékkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(VII.31.) önkormányzati rendelete
Kékkút község Helyi Építési Szabályzatáról
Kékkút község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés a-c) pontjaiban biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi Osztály; Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Balatoni Vízügyi Kirendeltsége, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Útügyi, Vasúti és Hajózási osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály; Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal, Tapolcai Járási Hivatal Földhivatali Osztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya, Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Veszprém megyei Önkormányzat; Kővágóörs, Ábrahámhegy, Salföld, Káptalantóti és Mindszentkálla Önkormányzata véleményének kikérésével valamint a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Kékkút község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a mellékletét képező Szabályozási tervnek együttes alkalmazásával lehet.
2. Fogalommagyarázat
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Beépítési mód: A telek épületek elhelyezésére szolgáló részének lehatárolási típusa, mely beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen is alkalmazható
b) Főépület: A területfelhasználási egységeknél felsorolt fő rendeltetési egységeket tartalmazó, az építési övezet/övezet rendeltetése szempontjából meghatározó épület.
c) Melléképület: Gépjárműtároló és a főépület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló épület, mosókonyha, nyárikonyha, műhely.
d) Terepszint alatti beépítés: A terepszint feletti beépítéshez szerkezetileg csatlakozó, terepszint alatti épületrész
e) Többszintes tetőtér: Többszintesnek minősül a tetőtér, ha az önálló természetes megvilágítást igénylő helyiségek egynél több tetőtéri szinten helyezkednek el.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A Településszerkezeti terv módosításával is járó kötelező szabályozási elemek:
a) övezethatár, építési övezet határa, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el,
b) területfelhasználási egység besorolása vagy
(2) A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:
a) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b) övezet/építési övezet határa, jele,
c) építési vonal
d) a telek be nem építhető területe.
e) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
(3) Azoknak a tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges. Ilyen elemek a következők:
a) Országos jelentőségű védett természeti terület
b) Országos jelentőségű védett természeti terület, fokozottan védett területe
c) országos ökológiai hálózat – magterület
d) országos ökológiai hálózat – pufferterület
e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
f) T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület
g) régészeti lelőhelyek,
h) műemlékek, műemlék telke, műemléki terület határa
i) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,
(4) Irányadó szabályozási elemek:
a) javasolt telekhatár,
b) javasolt telekhatár megszüntetés,
c) belterületi határ megszüntetés.
d) tervezett belterület határ.
4. Telekalakítás
4. § (1) Új kialakítható építési telek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:
a) oldalhatáron álló beépítés esetén: min. 14 m, de telekösszevonás esetén min. 12 m.
b) szabadonálló beépítés esetén: min. 18 m
c) különleges beépítésre szánt területen: min. 20 m.
(2) Közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezet előírásainál kisebb méretű telek bárhol kialakítható, melyekre a közlekedési és közműterület előírásai érvényesek, de a teleknek út, vagy közterület besorolású területről megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m, közforgalom elől elzárt magánút minimum 4,0 m telekszélességgel alakítható ki.
(4) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(5)1 Az Lf3* építési övezetben telekalakítással legfeljebb 2500 m 2 területű telek alakítható ki.
(6)2 Beépítésre nem szánt területen 3000 m2 -nél kisebb telek - közlekedési terület, zöldterület, erdőterület, illetve ezek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetben levő telek kivételével - nem alakítható ki.
5. Építés, létesítés általános feltételei
5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:
a) a tervezett szabályozási vonalnak és övezethatárnak illetve építési övezethatárnak megfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént;
b) a szükséges közművesítés feltétel biztosítható.
(2) Beépítésre nem szánt területen terepszint alatti építmény csak különleges beépítésre nem szánt területen és kertes mezőgazdasági területeken alakítható ki, bruttó területe legfeljebb az adott övezet beépítési mértéke lehet és bárhol kialakítható, ha a rendelet másként nem szabályozza.
(3) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.
(4) A településen szélkerék nem helyezhető el.
6. Tereprendezés, kerítés
6. § (1) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.
(2) Kerítés magassága maximum 1,80 m lehet.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
7. Általános építési előírások
7. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(2) Kékkút közigazgatási területén lakókocsi, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz nem helyezhető el.
(3) Az előkert mérete
a) már beépült területeken, kialakult állapot esetén, az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében (legalább 2-2 telek) lévő főépülethez igazodóan
b) az a) pontban megjelölt területen kívül (Lf3, Lf4 és Lf5 építési övezet) 5,0 méter, kivéve ha a Szabályozási terv (építési vonallal ) ettől eltérően rendelkeznek.
(4) Előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak
8. Építészeti előírások
8. § (1) Kékkút területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki, térdfal kialakítása nem lehetséges.
(2) Épület alápincézése csak kiemelés nélkül lehetséges.
(3) Az építési övezeteknél az épületekre meghatározott legnagyobb épületmagasság templom tornyánál figyelmen kívül hagyható.
9. Zöldfelületek
9. § Új közutak, utcák kialakításánál és meglévő utcákban legalább egyoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.
10. Közterületek alakítására vonatkozó előírások
10. § (1) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az
a) a járművezetők kilátását és az utak forgalmát nem veszélyezteti,
b) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem korlátozza,
c) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg
d) ha a közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályi rendelkezések teljesülnek.
(2) Közterületen garázs nem építhető.
a közművekre és a közművesítésre vonatkozó előírások
11. A közművekre és a közművesítésre vonatkozó általános előírások
11. § (1) A közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.
(4) A megvalósításra kerülő új épületeket az övezeti előírásokban meghatározott közművesítéssel kell ellátni.
(5) A település mezőgazdasági területein, épületet építeni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
12. Táji és természeti értékek védelme
12. § (1) Építési tevékenység a jelen rendelet előírásai mellett a vonatkozó jogszabályokban rögzített előírások együttes figyelembevételével történhet az alábbi területeken:
a) országos jelentőségű védett természeti terület (Balaton-felvidéki Nemzeti Park)
b) országos ökológiai hálózat magterülete,
c) országos ökológiai hálózat pufferterülete,
d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
e) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület
(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területi érintettség miatt az új épületek tájba illesztését látványtervvel kell igazolni. A látványterv minimum 2-3 jellemző pontról vagy meghatározó helyekről készített fotómontázs, amelyen a tágabb környezetbe kell beilleszteni a tervezett épületet (épületeket).
(3) A településen a tájképvédelmi érintettségek miatt csarnok jellegű épület nem építhető.
13. Környezetvédelem
13. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.
(2) A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.
(3) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek területén megtörtént.
(4) Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.
(5) Vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyás medrének felső rézsű élétől számított 50-50 m védőtávolságán belül a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével építmény nem létesíthető.
(6) A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
(7) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.
(8) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.
(9) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
(10) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.
(11) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.
(12) Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely Kékkút területén nem létesíthető.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE ILLETVE ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
14. Beépítésre szánt területek
14. § (1) Kékkút község közigazgatási területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Falusias lakóterület Lf
b) Településközpont terület Vt
c) Különleges terület - Ásványvíz palackozó területe Ká
(2) Az egyes építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.
15. Falusias lakóterület (Lf)
15. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 5,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető egy főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) lakó (legfeljebb 4 lakás)
b) mezőgazdasági,
c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb 100 m2 alapterülettel,
d) a lakóterületi követelményeknek megfelelő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés legfeljebb 100 m2 alapterülettel
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
h) kulturális, közösségi szórakoztató,
i) sport,
(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben melléképületként
a) gépjárműtároló,
b) az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
c) műhely,
d) nyárikonyha,
e) állattartó épület
(4) A (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések a főépületben is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-i) pontja szerinti rendeltetések mellett.
(5) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 5 %-át, és nem lehet több 60 m2-nél, kivétel az Lf4 építési övezet, hol az állattartó építmények összes alapterülete max. 10 % lehet.
(6) Új főépület csak teljes közművesítettség esetén létesíthető.
(7) A falusias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
(8)3 Az SZT-1 jelű tervlapon szabályozott „telek be nem építhető része” jellel szabályozott területén építmény nem helyezhető el, területén zöldfelület -kert- alakítandó ki.
(9) Az Lf5 építési övezetben a telekalakítások és épület elhelyezések során a meglévő regionális vízvezetéket és annak védőtávolságát figyelembe kell venni.
16. Településközpont terület (Vt)
16. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A településközpont területen elhelyezhető főépület a következő rendeltetést tartalmazhatja:
a) lakó, max. két lakóegységgel
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport.
(3) A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
(4) Településközpont terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.
(5) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6 m-t helyezhető el.
(6) Új főépület csak teljes közművesítettség esetén létesíthető.
17. Különleges terület – Ásványvíz palackozó területe (Ká)
17. § (1) A terület a Szabályozási terven Ká jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban az ásványvíz palackozáshoz, üdítőitalok készítéséhez és palackozásához, továbbá gyümölcs és zöldség feldolgozáshoz szükséges építmények és az azokhoz kapcsolódó egyéb kiszolgáló építmények helyezhetők el. A területen egyéb gazdasági rendeltetés nem helyezhető el.
(2) Az építési övezeti paramétereket az 1. melléklet 3. táblázat tartalmazza.
(3) Új főépület csak teljes közművesítettség esetén létesíthető.
18. Beépítésre nem szánt területek
18. § Kékkút közigazgatási területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Közlekedési és közműterületek, közúti KÖu
b) Zöldterület Z
c) Erdőterület - védelmi Ev
d) Mezőgazdasági terület
da) általános Má
db) korlátozott használatú általános Mko
dc) kertes Mk
e) Vízgazdálkodási területek V
f) Különleges terület - temető Kb-t
19. Közlekedési terület
19. § (1) Közlekedési területen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló,) valamint közművek helyezhetők el.
(2) A közigazgatási területen a közúthálózat elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályozott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási szélességet) kell biztosítani.
20. Zöldterület (Z)
20. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közparkok területe, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet.
(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető, elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.
(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak.
(4) A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan legfeljebb 5,0 m épületmagassággal létesíthetők.
(5) Zöldterületen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz a közcsatornára azonnal ráköthető.
21. Erdőterület (E)
21. § (1) Erdőterület az üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából védelmi (Ev) övezetbe tartozik.
(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet.
(4) A védett természeti területen lévő erdőövezetben építmények a természetvédelmi kezelési tervvel összhangban csak természetvédelmi kezelési, bemutatási, illetve erdészeti céllal létesíthetők.
22. Mezőgazdasági terület
22. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk),
c) korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület (Mko).
(2) Ha az övezeti előírások lakó rendeltetés létesítését lehetővé teszik, azok csak az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység épületeinek megépítésével egy időben, vagy azt követően létesíthető.
(3) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(4) Mezőgazdasági területen lakó rendeltetés csak akkor létesíthető,
23. Általános mezőgazdasági terület
23. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.
(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei, a gazdasági épületen belül lakás helyezhetők el, továbbá gyep művelési ágú telken a lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak is kialakíthatók.
(3) Szántó művelési ágban lévő telkeken épület nem létesíthető.
(4) Gyep művelési ágban lévő, legalább 5 ha területű telken a hagyományos almos állattartást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, továbbá a lovasturizmus építményei létesíthetők, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az 600 m2-t nem haladhatja meg.
(5) Gyümölcsös művelési ágban lévő, legalább 3 ha területű telken a gyümölcstermesztést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és a 300 m2-t nem haladhatja meg.
(6) Szőlő művelési ágban lévő legalább 2 ha területű telken a szőlőtermelést, borászatot és borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 2 %-át, és a 300 m2-t nem haladhatja meg.
(7) A (4) bekezdés szerinti területeken egy-egy épület alapterülete nem lehet több 400 m2-nél.
(8) Az épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet, de egyik homlokzat épületmagassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t.
(9) Az épületek a telek határától legalább 10 m-re létesíthetők.
(10) Épületet létesíteni csak a legalább 80 %-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60 %-án meghatározó.
(11) Azon vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a művelt terület 60 %-át, azon építési szabályt kell alkalmazni, amely a telken lévő művelési ágak közül a legszigorúbb.
(12) A Szabályozási terven jelölt "be nem építhető területen" csak nyomvonalak közműlétesítmények, vadkár elhárítás célú kerítés valamint villanypásztor helyezhető el.
(13) A (4)-(6) bekezdés szerint elhelyezhető épületeket min. 1500 m2 területen ligetes fásítással kell körbevenni.
24. Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület
24. § (1) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület jellemzően az országos ökológiai hálózat magterületére eső mezőgazdasági területek továbbá a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a hagyományos tájkarakter megőrzése szempontjából jelentős, Mko jellel szabályozott területek.
(2) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület Mko övezeteiben építmény nem létesíthető, a természetvédelmi kezelés építményei azonban kialakíthatók.
25. Kertes mezőgazdasági terület
25. § (1)4 Kertes mezőgazdasági terület Mk.jelű övezete a területrendezési tervről szóló törvény által meghatározott kertes mezőgazdasági övezetbe egyben borszőlő termőhelyi kataszteri övezetbe tartozó terület.
(2) Kertes mezőgazdasági területen kizárólag egy, a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló gazdasági épület és földdel borított, legfeljebb 2,0 m magas oromfalú pince létesíthető.
(3)5 A (2) bekezdés szerinti épület csak legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken létesíthető.
(4) Kertes mezőgazdasági területen állattartó épület, birtokközpont nem alakítható ki.
(5)6 Az Mk övezetben a telekalakítás és beépítés feltételei az alábbiak:
a) telekosztással 5000 m2 - nél kisebb méretű telek nem alakítható ki,
b) több telek összevonása és újraosztása során az eredeti telekszámnál több telek nem jöhet létre,
c) új telek átlagos szélessége nem lehet kevesebb 18 méternél
d) A beépíthető telek területe legalább 2700 m2.
(6) Az épületmagasság legfeljebb 4 m lehet, de az épület legmagasabb pontja a 6 m-t nem haladhatja meg.
(7) A beépítés mértéke nem haladhatja meg a telek területének 3 %-át és az épületek alapterülete nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(8) Az épületek 9 m átlagos telekszélességig oldalhatáron állóan, 9 m felett a kialakult állapothoz igazodva oldalhatáron, vagy szabadonállóan létesíthetők.
(9) Épületek az út menti telekhatártól legalább 5 m-re létesíthetők.
(10)7 A művelésből kivett telkeken építési tevékenység nem folytatható. Építés csak művelt telken, az (1)-(9) bekezdésben foglaltak betartása esetén lehetséges.
26. Vízgazdálkodási terület
26. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a patakok, árkok medre valamint a vízművek területe.
(2) A vízgazdálkodási területként szabályozott patakok, árkok területén a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.
(3) Vízmű területén az ivóvízellátást, a vízkivételt, vízkezelést szolgáló építmények létesíthetők.
27. Különleges terület- Temető
27. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.
(2) A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) kialakítható telekterület: kialakult
c) beépítettség: max. 5 %
d) épületmagasság: max. 5,5 m.
28. Mellékletek
28. § A rendelet mellékletei:
a) az 1. melléklet : Az építési övezetek táblázatai
b) 2. melléklet: SZT-1 jelű M=1:2000 méretarányú Szabályozási terv (belterület)
c) 3. melléklet: SZT-2 jelű M=1:5000 méretarányú Szabályozási terv (külterület)
29. Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet
1. táblázat
övezeti jel |
beépítés |
legnagyobb |
legnagyobb |
legkisebb |
minimális |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Lf1 |
O |
30 |
4,5 |
1000 |
50 |
2 |
Lf2 |
O |
25 |
4,5 |
1000 |
50 |
3 |
Lf3 |
O |
25 |
4,5 |
1500 |
50 |
4 |
Lf3* |
O |
25 |
4,5 |
1500 |
50 |
5 |
Lf4 |
O |
30 |
4,5 |
1500 |
50 |
6 |
Lf5 |
O |
25 |
4,5 |
800 |
50 |
2. táblázat
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
legnagyobb |
legkisebb |
minimális |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Vt 1 |
O |
50 |
5,5 |
K |
20 |
2. |
Vt 2 |
K |
40 |
5,5 |
K |
40 |
3. táblázat
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
legnagyobb |
legkisebb |
Minimális |
|
1. |
Ká |
SZ |
30 |
7,5 |
5 ha |
40 |
1. függelék
1. Országos jelentőségű védett természeti terület
Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Kékkút teljes bel- és külterülete
Fokozottan védetté nyilvánított terület: 045/2, 045/5-10, 045/15-46 hrsz
2. Régészeti lelőhelyek
Azonosító |
Név |
védelem |
HRSZ |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
8185 |
Római katolikus templom |
szakmai |
112, 111/2, 113, 111/1, 110, 041/4, 26 |
2 |
8186 |
Fő utca 51. sz. |
szakmai |
93, 94, 95/1, 96, 95/2, 95/3 |
3 |
8187 |
Maktyányi-dűlő |
szakmai |
07/5, 07/8, 07/4, 02/17, 06/1, 07/2 |
4 |
8188 |
Nagykúti-dűlő |
szakmai |
049/19, 036/4, 036/5, 032/1, 033, 036/6, 036/7, 036/8, 036/9, 036/10, 034, 035, 036/3 |
5 |
8189 |
Savanyúvíz-forrás |
szakmai |
024/17 |
6 |
42863 |
Ásványvíztöltő telep |
szakmai |
019/6, 09/8, 018, 024/17, 024/11, 024/10 |
7 |
51033 |
Szőlőhegy |
szakmai |
09/3, 09/1 |
3. Országosan védett épületek
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK / ÉPÍTMÉNYEK |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
Sorszám |
Törzszám |
Azonosító |
Cím |
Műemlék neve / funkciója |
HRSZ |
Védelem/ |
1 |
10029 |
9922 |
Fő u. 19 |
lakóház |
48 |
Ált. műemléki védelem III. |
2 |
9967 |
9923 |
Fő u. 39 |
lakóház |
83/1 |
Műemlék II. |
3 |
5183 |
15932, 15429 |
Fő u. 55 |
lakóház és istálló |
105 |
Műemlék I. |
4 |
5184 |
24332 |
R. k. templom ex-lege műemléki környezete |
r.k.templom, barokk |
4, 5, 6, 7, 26, 113, 111/2, 111/1, 110, 041/4 |
Műemléki környezet |
5 |
5184 |
9925 |
R. k. templom |
R. k. templom |
112 |
Műemlék II. |
6 |
9967 |
24331 |
Lakóház ex-lege műemléki környezete |
Lakóház ex-lege műemléki környezete |
108/2, 87, 84, 85, 83/2, 82, 81 |
Műemléki környezet |
2. melléklet
3. melléklet
A 4. § (5) bekezdését a Kékkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VI. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 4. § (6) bekezdését a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 15. § (8) bekezdése a Kékkút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (V. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (5) bekezdése a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (10) bekezdését a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdése iktatta be.