1. § Az Önkormányzat

2. § A képviselő-testület megnevezése: Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

3. § (1) A képviselő-testület hivatalának

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(3) Az önkormányzat intézményei a polgármesteri hivatal és a Bodajki Zengő Óvoda-Mini Bölcsőde.

4. § Az önkormányzat jelképei: Bodajk város címere, zászlója és a mezővárosi pecsét.

5. §² Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapította meg.

6. §³ A helyi elismerések alapítását és adományozásuk rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapította meg.

7. § (1)⁴ Bodajk város ünnepi időszaka az Iván névnaphoz (június 24.) közelebb eső hétvége.

(2) Az ünnepi időszak megnevezése: Bodajki Városnapok

(3) Az ünnepi időszak alatt a képviselő-testület ünnepi ülést tart.

8. § Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, szervezése mellett, a képviselő-testület feladata.

9. § Az önkormányzat írásbeli megállapodás alapján hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő településekkel:

10. § (1) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

(2) Az önkormányzat bélyegzője kör alakú, középen Magyarország címerével, körben a "BODAJK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT _*" felirattal.

11. § (1) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni a bizottság meghívóján, a képviselő-testület és bizottsága határozatán, az üléséről készült jegyzőkönyvön, önkormányzati rendeleten a polgármester vagy a bizottsági elnök neve mellett az aláírás hitelesítésére.

(2) A képviselő-testület bélyegzője kör alakú, középen Magyarország címerével, körben "BODAJK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE _*" felirattal.

12. § (1) A polgármester bélyegzője az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.

(2) A polgármester bélyegzője kör alakú, középen Magyarország címerével, körben a "_* BODAJK VÁROS POLGÁRMESTERE _*" felirattal.

13. § (1) A jegyző bélyegzője az önkormányzat működéséhez kapcsolódóan a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvön és az önkormányzati rendeletek kihirdetésével összefüggésben használható a jegyző neve mellett az aláírás hitelesítésére.

(2) A jegyző bélyegzője kör alakú, középen Magyarország címerével, körben a "BODAJK VÁROS JEGYZŐJE _*" felirattal.

14. § A jegyző gondoskodik a bélyegzők nyilvántartásáról.

15. §⁵ Az önkormányzat által kiadott ingyenes újság a Bodajki Szó, mely évente legfeljebb hat alkalommal jelenik meg. Kiadásának költségeit az önkormányzat költségvetése biztosítja.

16. § A Bodajki Szó beszámol a fontosabb helyi társadalmi, közéleti eseményekről, közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkról, továbbá elősegíti a település hely- és kultúrtörténetének ápolását.

17. § A Bodajki Szó háztartásokba történő eljuttatásáról a polgármester irányítása mellett a polgármesteri hivatal gondoskodik.

18. § Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében helyi televíziót és internetes honlapot működtet, melynek költségeit költségvetésében biztosítja.

19. § (1)⁶ Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a polgármesteri hivatal elektronikus hirdetőtábláján valósul meg.

(2)⁷ A képviselő-testület működésével kapcsolatos közzététel helyben szokásos módon, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése alapján a www.bodajk.hu saját honlapon történik.

(3) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: Bodajki Szó, helyi televízió, háztartásokba eljuttatott tájékoztató levél, fogadó óra.

(4) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.

20. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendelet szerint, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

21. § (1) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester lakossági fórumot hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 15 nappal, hirdetményt kell közzétenni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A hirdetményt meg kell küldeni azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik egyébként a képviselő-testület ülésére szóló meghívót is megkapják.

22. § (1) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén a Gazdasági Bizottság elnöke vezeti. Lebonyolítására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(2)⁸⁹ A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő emlékeztető készül, melynek rögzítéséről a jegyző gondoskodik. Az emlékeztetőt a jegyző írja alá. Az emlékeztetőt a polgármesteri hivatal irattárában kell elhelyezni.

(3) A lakossági fórumon elhangzottakról, az ott született állásfoglalásokról és felmerült véleményekről a polgármester szóban - szükség szerint írásban - tájékoztatja a képviselő-testületet annak következő soros ülésén.

23. § (1) A képviselő-testület feladatai körében és azokon túl is - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel. Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás szervezése a polgármester feladata.

24. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a képviselő-testület és szervei látják el.

(3)¹⁰

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

25. § (1) A képviselő-testület csak akkor dönthet a törvényben foglalt kötelezőn túli feladatellátásról, önként vállalt feladatról, ha előtte, a polgármester irányításával előkészítő eljárást folytat le. Ennek során - szükség esetén szakértő bevonásával - meg kell határozni az elérendő célt, továbbá vizsgálni kell a feladat több évre vállalható ellátásának jogi, pénzügyi, személyi és technikai feltételeit.

(2) Az önként vállalt feladat nem sértheti

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

26. § (1) A képviselő-testület hét főből áll.

(2) A polgármester a képviselő-testület tagja.

(3) A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület alakuló, soros, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

27. § (1) A képviselő-testület és a bizottságok ülésére szóló meghívót a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2)¹³ A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztéseit, jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testület döntéseit (önkormányzati rendelet, képviselő-testületi határozat) helyben szokásos módon 15 napra ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

28. §¹⁴ Ha a képviselő-testület nyilvános üléséről tévéfelvétel készül, azt az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A felvételt 15 évig meg kell őrizni.

29. § (1) A zárt ülésen elhangzottakat, a titoktartási kötelezettségre figyelemmel, bizalmasan kell kezelni. A zárt ülés dokumentumainak - beleértve az ülésről készült hangfelvételt is - a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirend előterjesztését, jegyzőkönyvét.

30. § (1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(3)¹⁵ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülésre vonatkozó kérését az érintett a napirend tárgyalásának kezdetéig bejelentheti. Amennyiben a bejelentett kérelem írásban kerül benyújtásra, akkor az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

(4) A képviselő-testület zárt ülésén hozott döntéseinek Mötv. 52. § (3) bekezdés szerinti közzététele helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján történő közzététellel valósul meg.

31. § (1) A képviselő-testület az előre meghirdetett közmeghallgatás helyéről és idejéről külön határozattal dönt.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

32. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(2) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

33. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább négy települési képviselő jelen van.

34. § (1) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább négy megválasztott települési képviselő "igen" szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül minősített többséggel dönt a következő ügyekben:

35. §¹⁷ (1) A képviselő-testület soros ülésének időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A következő évi munkatervet a jegyző állítja össze, a decemberi soros ülésre a polgármester terjeszti elő jóváhagyásra.

(3) A munkaterv tartalmazza:

(4) A képviselő-testület az év júliusára és augusztusára soros ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

36. §¹⁸ (1) A képviselő-testületi soros ülés időpontja a hónap utolsó keddjének 14.00 órája, kivétel ez alól az évvégi ünnepek miatt a december hónap, így általában december hónap második keddjének 14.00 órája.

(2) A soros ülés napirendjét tárgyaló bizottsági üléseket a képviselő-testületi ülést megelőző héten, lehetőség szerint egy napon kell lebonyolítani a bizottsági munka hatékonyabbá tétele érdekében.

(3) Az ülést összehívó, indokolt esetben - különösen másik önkormányzat képviselő-testületével tartandó együttes ülés tartásakor, munkanap áthelyezésekor, rendkívüli, nem várt esemény bekövetkezésekor - a munkatervben szereplő időponttól eltérhet.

37. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló írásos meghívót postai úton vagy helyi kézbesítővel az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni, és erről - a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, a helyi televízióban és az önkormányzat honlapján való megjelentetésével - tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester - ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó régi polgármester -, akadályoztatása esetén a képviselőnek megválasztott alpolgármester, kettejük távolléte, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő, mint korelnök gondoskodik.

38. §¹⁹ (1) Az alakuló ülés rendje a következő:

(2) Amennyiben a képviselő-testület az alpolgármestert az alakuló ülésen megválasztja, a képviselő-testület saját tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ az alpolgármester megválasztásának lebonyolítására.

(3) Az alpolgármesterjelölt részéről szóbeli nyilatkozat a jelölés elfogadásáról.

(4) A szavazás lebonyolítása után a megválasztott alpolgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz.

(5) Az alpolgármester megválasztása esetén dönteni kell tiszteletdíjáról és költségtérítéséről.

(6) A polgármester javaslatot tesz a bizottságok meghatározására.

(7) A bizottsági tagjelöltek részéről szóbeli nyilatkozat a jelölés elfogadásáról.

(8) Amennyiben a képviselő-testület az alakuló ülésen megválasztja a bizottságok elnökét, tagjait, a megválasztott nem képviselő bizottsági tag a képviselő-testület előtt esküt tesz.

(9) Amennyiben az alpolgármester-jelölt, vagy a bizottsági tag jelölt nem vesz részt az ülésen a (3) és (7) bekezdés szerinti nyilatkozat írásban történő benyújtása szükséges.

(10) A képviselő-testület dönthet a képviselők, bizottsági elnökök, nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról.

(11) A jegyző tájékoztatást ad a képviselői összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokról, a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvétel szabályairól, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről.

(12) A képviselő-testület az alakuló ülésen döntést hozhat

(13) Az alakuló ülésen szükség szerint napirendre tűzhető egyéb más kérdés is.

(14) Amennyiben új polgármester került megválasztásra, a képviselő-testület dönthet a leköszönő polgármester részére megállapítható további, egyszeri juttatásokról.

(15) A képviselő-testület döntése alapján a (2)-(9) bekezdésben meghatározott napirendek későbbi ülésre is halaszthatók.

(16) Az alakuló vagy azt követő képviselő-testületi ülésen a személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

(17) Az alakuló ülést a Szózat elhangzása zárja.

39. § A települési képviselő, a polgármester, a bizottság nem képviselő tagja és az alpolgármester az esküvevő előmondása mellett tesz esküt.

40. § Az esküvevő - eskü szövegét előmondó - a 38. § (1) bekezdés d) és f) pontjában foglaltaktól eltekintve - a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén a HVB elnöke.

41. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést és egy közmeghallgatást tart.

(2) Az Mötv. 45. §-a alapján a polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti azt.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

(4) Tartós akadálynak tekinthető legalább 21 nap időtartam.

42. § (1)²⁰ A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható, például helyi köznevelési intézmények, közművelődési intézmény, az önkormányzati feladatokat ellátó épületek erre alkalmas helyiségei.

(2)²¹ A képviselő-testület és a bizottság ülésének meghívóját - a lakosság tájékoztatása érdekében - a polgármesteri hivatal elektronikus hirdetőtábláján az ülés időpontjáig közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testület ülésének meghívóját az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

43. § (1)²² A képviselő-testület soros ülésének összehívása az ülés előtt legalább három nappal, elektronikus úton, vagy a meghívó helyi kézbesítéssel történő kiküldésével történik. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, jellegét - soros, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás, nyilvános, zárt -, a tervezett napirendeket, az ülés összehívójának megnevezését és a polgármester - vagy ha más az összehívó, a képviselő-testület - bélyegzőjét, valamint az előterjesztések elektronikus megtekinthetőségének elérési útvonalát.

(2) A meghívót valamennyi előterjesztéssel együtt - a polgármesteren, az alpolgármesteren és a települési képviselőn kívül - az alábbi, tanácskozási joggal is rendelkezőnek kell megküldeni:

(3) Csak meghívót kell küldeni annak, aki valamely előterjesztésről való döntésben közvetlenül érintett, így különösen: kérelmező, támogató, támogatott, ajánlattevő, pályázó, szerződő fél. Őt, mint eseti meghívott vendéget, az ügyét érintő napirendi pont tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg.

44. § (1) Rendelkezik tanácskozási joggal, és mint állandó meghívottnak előterjesztés nélkül csak meghívót kell küldeni az alábbi személynek:

(2) Csak a tevékenységi körébe tartozó ügyben rendelkezik tanácskozási joggal, és mint állandó meghívottnak előterjesztés nélkül meghívót kell küldeni az alábbi személynek, szervezetnek, önszerveződő közösség képviselőjének:

47. §⁴² A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő alkalomra, továbbá a július-augusztus hónapra tervezett ülésszünet idejére is összehívható, mely ez esetben rendkívüli ülésnek minősül.

48. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. 44. §-a szerinti indítvány alapján, össze kell hívni.

(2) A képviselő-testület eseti határozattal rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. Ez esetben az indokot is tartalmazó meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

49. § A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei, az intézmények, a település, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

50. §⁴³ Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető.

51. § A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a képviselő-testület bizottságai is tárgyalhatják.

52. § (1) Az ünnepi ülésre - a (2) bekezdés, valamint a 28. §, 33-34. §, 41. § (2)-(4) bekezdés, 42-46. §, 53. § a)-f), h) és k) pontja, 55-57. §, 58. § (1)-(3) bekezdés, 59. §, 67. § (1) bekezdés, 80. § és 96-97. § kivételével - jelen rendeletet nem kell alkalmazni.

(2)⁴⁴ Ünnepi ülésen kizárólag a napirendről, valamint a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről hozható döntés.

53. § A képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester, a levezető elnök által ellátandó feladatok:

54. § Az ülés rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester, a levezető elnök gondoskodik, aki a következő intézkedést teheti meg:

55. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén azok, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek, a hallgatóság és a meghívott vendégek, a számukra kijelölt helyen foglalnak helyet.

(2) A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés rendjét, méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb öt percben, ha arra a polgármester, levezető elnök engedélyt ad.

(3) A tanácskozás rendjének, méltóságának megzavarása esetén a polgármester, levezető elnök rendreutasítja a hallgatóként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácskozóterem elhagyására kötelezi, szükség esetén karhatalom igénybevételével.

56. § A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni nem lehet.

57. §⁴⁷ A képviselő-testület tagjai közül egy fő jegyzőkönyv hitelesítő személy kijelölésére a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a levezető elnök a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot. A jegyzőkönyv hitelesítő személyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

58. § (1) A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

(2) Jegyzőkönyv hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő olyan települési képviselő, aki a polgármesteri hivatal által elkészített és számára átadott kész jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében - legkésőbb 48 órán belül áttekinti és aláírja.

(3) Amennyiben a jegyzőkönyv hitelesítő nem tud végig jelen lenni a képviselő-testület ülésén, a képviselő-testület az ülés végén új jegyzőkönyv hitelesítőt választ azon képviselők közül, akik végig jelen voltak az ülésen.

(4) Bizottsági ülésen jegyzőkönyv hitelesítőt nem kell kijelölni.

59. § (1) A polgármester, levezető elnök a jegyzőkönyv hitelesítő kijelölése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, levezető elnök, települési képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról - a módosításokkal együtt - a képviselő-testület vita nélkül dönt.

60. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt, a napirend előtti hozzászólások keretében a polgármester, levezető elnök, települési képviselő vagy bizottság elnöke tájékoztatást ad a képviselő-testület előző ülése óta eltelt fontosabb önkormányzati, társadalmi eseményekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, valamint arról, amit a polgármester, levezető elnök, a települési képviselő vagy a bizottság közérdekűnek tart.

(2) A polgármester, levezető elnök a napirend előtti hozzászólások keretében az ülésen megjelenő, tanácskozási joggal nem rendelkező vendégnek, a hallgatóság tagjának is megadja hozzászólásra a szót legfeljebb öt percben.

(3) Napirend előtti hozzászólás keretében döntés nem hozható.

61. § A képviselő-testület soros ülésén napirendi pontként, írásbeli előterjesztés alapján, tárgyalni kell a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, melynek összeállítása a jegyző feladata.

62. § (1) A nyilvános ülés utolsó napirendi pontja a Bejelentések.

(2) A bejelentés - közérdekű információ közlése - időtartama egy témában az öt percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a polgármester, levezető elnök, figyelmeztetést követően, megvonja a szót.

(3) Döntéshozatalra a Bejelentések napirend keretében is sor kerülhet.

63. § Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, döntést igénylő határozati javaslat, rendelettervezet.

64. § (1) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell készíteni.

(2) A polgármester, levezető elnök kivételesen, alapos indokkal, így különösen: az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése, terjedelmi ok miatt, engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek a meghívó kiküldéséhez képest későbbi kiküldését, vagy az ülésen történő kiosztását, ismertetését.

65. § (1) Írásbeli vagy szóbeli előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.

(2) Kivételes és indokolt esetben, a képviselő-testület döntése alapján, lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Ebben az esetben a polgármester, az ülés vezetője a szóbeli előterjesztőnek lehetőséget biztosíthat az előterjesztésre vonatkozó döntés meghozataláig rövid, tárgyszerű, lényegre törő írásos határozati javaslat benyújtására, mely a jegyzőkönyv melléklete.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén lehetőség van az előterjesztéshez kapcsolódó javaslat szóbeli összefoglalására, és arról való döntésre.

(4) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az Mötv. 42. §-ában meghatározottak érdekében szükséges döntések esetén.

66. § (1) Előterjesztő lehet a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, a bizottság, bizottsági tag, a jegyző, továbbá - feladatkörében - az önkormányzat közreműködésével fenntartott intézmény vezetője; beszámoló, tájékoztató esetén - feladatkörében - az érintett személy, szervezet, gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány, egyesület, önszerveződő közösség, és annak vezetője.

(2) A bizottságok véleményével benyújtható előterjesztések felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

67. § (1) A jegyző gondoskodik a meghívók és előterjesztések időben történő kiküldéséről, kézbesítéséről.

(2) A polgármester előzetes engedélye alapján a kiküldendő előterjesztés terjedelme korlátozható, ha a sokszorosítás technikai nehézségbe ütközik, költsége vagy időigénye aránytalanul magas. Erről a tényről a képviselő-testületet tájékoztatni kell azzal együtt, hogy a teljes anyag megismerhetőségét a polgármesteri hivatalban munkaidőben biztosítani kell.

68. § (1) Az előterjesztést, kivéve a rendkívüli ülésen tárgyalandó előterjesztést, a tárgya szerint illetékes bizottság napirendjére kell tűzni.

(2) A bizottság döntése szerint tárgyalja a meghívóval együtt ki nem küldött, vagy az ülésen kiosztott előterjesztést.

(3) A rendkívüli ülésen tárgyalandó előterjesztést a tárgya szerinti illetékes bizottság rendkívüli ülésén megtárgyalhatja.

69. § Az előterjesztés előkészítéséért felelős személy a leadási határidőt megelőzően tájékoztatja a polgármestert, ha az anyagot - alapos indokkal - határidőre nem tudja előkészíteni. Az ennek kapcsán teendő intézkedésekről a polgármester dönt.

70. § Az előterjesztés tartalmazza a következő elemeket:

71. § A polgármester és a jegyző az éves költségvetés terhére szakértőt vehet igénybe a különleges szakértelmet igénylő előterjesztés elkészítéséhez.

72. § A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, a szóbeli előterjesztésben, vagy az ülés vezetője által a vita összefoglalása után megfogalmazott döntési javaslat.

73. § A határozati javaslatnak

74. § A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A levezető elnök minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:

75. § (1) A települési képviselők hozzászólására a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót a polgármester, levezető elnök adja meg. A hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc.

(2) Ugyanazon napirendi pont keretében, ugyanazon képviselő ismételt hozzászólásának időtartama a három percet nem haladhatja meg. Ismételt hozzászólás esetén az idő túllépése miatt a levezető elnök, figyelmeztetést követően, megvonja a szót.

(3) Az előterjesztő, előadó, levezető elnök döntéshozatalhoz kapcsolódó hozzászólásainak száma, időtartama a napirendi pont tárgyalásakor nem korlátozható.

76. § (1) A települési képviselő és a bizottság, a vita lezárásáig, az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő. A bizottság bármely előterjesztéshez, azok módosító javaslataihoz értékelést, ajánlást, javaslatot nyújthat be a képviselő-testülethez a szavazás megkezdéséig.

(2) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában is elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatát, módosító javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Javaslata visszavonása esetén arról a képviselő-testületnek nem kell dönteni.

77. § (1) A napirendi vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagjai tehetnek javaslatot, melyről a képviselő-testület dönt. A vita lezárása után az előterjesztő, előadó válaszolhat a hozzászólásokra.

(2) A vita lezárását követően, a döntéshozatal előtt, a jegyzőnek kell szót adni, ha jogszabálysértő javaslat, önkormányzati rendelettervezet, vagy működés jelzésére irányuló észrevételt kíván tenni.

78. § A szavazás megkezdéséig a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt, ha azzal az előterjesztő egyetért. Ha az előterjesztő az elnapolással, napirendről való levétellel nem ért egyet, a vitát döntéshozatalig folytatni kell.

79. § (1)⁴⁸ A testületi ülés során, indokolt esetben, így különösen a napirendi ponttal összefüggő egyeztetés lefolytatása, kapcsolódó információk beszerzése, egyéb tájékozódás miatt vagy pihenés céljából, a polgármester, levezető elnök saját hatáskörében, vagy bármely képviselő javaslatára, tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb száz percre. Ha a polgármester, levezető elnök a szünet elrendelésével nem ért egyet, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester, levezető elnök a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

80. § (1) A nyílt szavazás személyesen, egységes lebonyolítással, szavazatszámláló technikai berendezés, gép alkalmazásával vagy kézfeltartással történik. Szavazatszámláló gép igénybevétele esetén a képviselő saját maga és csak a számára kijelölt berendezésen szavazhat.

(2) A polgármester, levezető elnök először az "igen", majd a "nem", végül a "tartózkodik" szavazatok számát állapítja meg.

(3) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségi "igen" szavazatot, akkor azt nem elfogadottnak, elutasítottnak kell tekinteni, és ezt határozati formában kell megjeleníteni.

81. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról kell dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembevételével végleges döntést hozni.

(2) A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

82. § Az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettség esetén a szavazás megkezdése előtt az érintett bejelentése esetén a képviselő-testület nyílt szavazással, az Mötv. 50. §-a alapján minősített többséggel dönt az érintett képviselő kizárásáról.

83. § A polgármester, a levezető elnök vagy legalább négy képviselő indítványára - melyről a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt -, továbbá jogszabály alapján név szerinti szavazást kell elrendelni. Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.

84. § A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott "igen", "nem", "tartózkodik" választ a névsorban a képviselő neve mellett rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névsor az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

85. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról a szavazatszámláló bizottság gondoskodik a jegyző, mint jegyzőkönyvvezető közreműködésével.

(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület a polgármester javaslatára háromfős szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető nevét, tisztségét és aláírását, a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntések esetén a jelöltek nevét, továbbá a szavazás menetét, a felmerült körülményeket és az eredményt.

86. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, esetleg szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő települési képviselők számával megegyező. A szavazólapot a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

87. § (1) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek - az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

(2) A titkos szavazás szavazólapjai - rontott, érvényes, érvénytelen - a képviselő-testület jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

88. § (1) A határozat a határozati javaslat elfogadásával vagy elutasításával született döntés, mely eleget tesz a határozati javaslatra meghatározott követelményeknek.

(2) A képviselő-testület határozatainak megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (XII. 31.) IM rendelet szabályait kell alkalmazni.

89. § (1) A jegyző felel a képviselő-testületi határozatok évenkénti, sorszám szerinti és betűrendes nyilvántartásáért.

(2) A jegyző felelős a határozatok végrehajtásának felügyeletéért, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésnek a képviselő-testület soros ülése elé terjesztéséért.

(3) A határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. A határozatról az érdekeltet értesíteni kell.

90. § Az önkormányzati rendeletet az elfogadásától számított 8 napon belül ki kell hirdetni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára legalább 15 napra történő kifüggesztéssel, melynek tényét és a levétel napját a kifüggesztett rendeleten fel kell tüntetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

91. § Önkormányzati rendelet megalkotását indítványozhatja

92. § (1) Az önkormányzati rendelettervezet szakszerű - a jogszabályoknak, az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek és a jogszabály előkészítés, szerkesztés, kodifikáció, követelményeinek megfelelő - előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendelet tervezetét, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. és 21. §-a szerinti hatásvizsgálattal, és a 18. §-a szerinti indokolással együtt az érintett bizottságok napirendjére kell tűzni véleményezésre.

(3) A bizottság által megtárgyalt, vagy véleményezett (2) bekezdés szerinti hatásvizsgálatok és indokolás nélküli rendelettervezetet a képviselő-testület első olvasatban határozathozatallal is elfogadhat a szükséges további egyeztetések, véleményezési eljárás megkezdése előtt.

(4) A (2) bekezdés szerint előkészített rendelettervezetről a bizottsági vélemény figyelembevételével dönt a képviselő-testület.

(5)⁴⁹ A képviselő-testület döntését követően - az elfogadott módosító indítványokra és véleményekre figyelemmel - az önkormányzati rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg az arra rendszeresített elektronikus felületen.

93. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet

(2) A jegyző szükség szerint gondoskodik a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendeletekről rövid, tárgyszerű, lényegre törő, közérthető tájékoztatás nyújtásáról a helyi televízión, a Bodajki Szón, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján vagy az önkormányzat internetes honlapján keresztül.

(3) Az Mötv. 51. § (2) bekezdés alapján a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

94. § Az önkormányzati rendelet tervezetét a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt, az erről szóló előterjesztés képviselők számára történő megküldésével egyidejűleg, közzé kell tenni. A tervezetről - elfogadását megelőzően - bárki írásban véleményt nyilváníthat, melyről a képviselő-testületet a jegyző tájékoztatja.

95. § Amennyiben az önkormányzatnak önkormányzati rendelet megalkotására bárki javaslatot tesz, arról a képviselő-testületet a következő soros ülésen tájékoztatni kell. Az önkormányzati rendelettervezet előkészítésének szükségességéről a képviselő-testület határozattal dönt.

96. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

(2) A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe szerkesztve, önkormányzati rendelet esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell

97. § (1)⁵¹ A képviselő-testület üléséről egy jegyzőkönyv készül, melynek egy - másolati - példánya az irattárba kerül. A jegyzőkönyv eredeti példánya beköttetésre kerül.

(2)⁵²

98. § (1)⁵³ A zárt ülés jegyzőkönyve egy példányban készül, mely köttetés után az irattárba kerül.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvét a jegyző a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kezeli.

99. §⁵⁴ A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

100. § (1) A települési képviselő Mötv.-ben meghatározottakon kívüli kötelességei:

(2) Ha a települési képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, első alkalommal a polgármester - polgármester esetén az alpolgármester - felszólítja a kötelezettsége teljesítésére 15 napos határidő megállapításával. A határidő elmulasztása esetén, illetve ismételt kötelezettségszegés esetén a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület az érintett képviselő következő havi tiszteletdíját, illetményét egyszeri 10 %-os mértékben csökkentheti.

(3) A települési képviselőt, amennyiben a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester - polgármester esetén az alpolgármester - figyelmezteti, minden további esetben a következő havi tiszteletdíjának, illetményének egyszeri 10 %-os mértékű levonására kerül sor.

101. § (1) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. Egy képviselő egyidejűleg több bizottságnak is tagja, elnöke, elnökhelyettese lehet.

(2) A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

102. § Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

103. § A bizottsági ülést az elnök, távolléte, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettejük távolléte, akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja hívja össze és vezeti.

104. § (1) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni.

(2) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv egy példányban készül, mely az irattárba kerül.

(3) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet aláíró bizottsági tag személyére az ülést vezető a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot, melyről a bizottság vita nélkül dönt.

(4) A bizottság ülésén nem kell jegyzőkönyv hitelesítőt kijelölni.

105. § A bizottság évente legkésőbb február végéig beszámol a képviselő-testületnek az előző évi tevékenységéről. A beszámoló tájékoztatást ad a bizottság

106. § (1) A képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, felügyeletére, legfeljebb hat hónap időtartamra, ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek összetételére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a képviselő-testületnek - előzetesen a bizottság által elfogadott - jelentésben számol be.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

107. § (1) A bizottság működésére a képviselő-testület működésére megállapított szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

(2) A bizottság határozatainak megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet szabályait kell alkalmazni.

108. § (1)⁵⁸ A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A képviselő-testület által létrehozott bizottság elnökhelyettesét a bizottság tagjai választják meg.

(3) A bizottságok által benyújtandó, vagy annak állásfoglalásával benyújtható előterjesztések meghatározását, a bizottságok egyéb feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az állandó bizottságok soros és rendkívüli ülést tartanak, a soros ülések száma legalább hat alkalom.

109. § (1) Bodajk város polgármestere tisztségét főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester az átmenetileg szabad pénzeszköz lekötéséről - a képviselő-testület tájékoztatása mellett - saját hatáskörben dönthet.

110. § (1) A polgármester saját hatáskörében - törvény, önkormányzati rendelet vagy képviselő-testületi határozat egyéb rendelkezése hiányában - az önkormányzat és a képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei érdekével, az erről való döntés halaszthatatlan, és hátránytól, kártól óv meg. E hatáskörének gyakorlásáról a polgármester utólag köteles a képviselő-testületet a következő soros ülésen tájékoztatni.

(2) Jelen rendelet az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti ügyet nem határoz meg.

(3) A polgármester - az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

111. § (1)⁵⁹ A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az újonnan megválasztott polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, mindkettő hiányában a Gazdasági Bizottság elnökének adja át.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje: minden szerdán 8.00-12.00 és 13.00-16.00 óra között.

112. § (1)⁶⁰⁶¹ A képviselő-testület a polgármester javaslatára - titkos szavazással - a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2)⁶²

(3) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(4)⁶³ Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje: minden hónap első szerda 16.00-17.00 óra között.

113. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát és gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatkörében

(3) A jegyző ügyfélfogadási ideje: minden hétfőn 8.00-12.00 és 13.00-16.00 óra között.

(4) A polgármester a jegyző javaslatára az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján aljegyzőt nevezhet ki.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatás esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi csoport vezetője látja el.

(6)⁶⁴ Az aljegyző ügyfélfogadási ideje: minden hétfőn 8.00-12.00 és 13.00-16.00 óra között.

114. § (1) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét, idejét, szervezeti tagozódását.

(2) A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata előírja a belső ellenőrzést végző jogállását és feladatait.

115. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.

(2) A képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

116. § (1) Az önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelettervezetét, ezek módosítását, valamint az időszakos költségvetési beszámolót valamennyi bizottság napirendjére kell tűzni.

(2) Az önkormányzat költségvetésére kiható előterjesztést a Gazdasági Bizottság napirendjére kell tűzni.

(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak számát és megnevezését a 4. melléklet tartalmazza.

117. § Az önkormányzat költségvetését a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

118. § Az önkormányzat a vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.

119. § A polgármesteri, képviselői, nem képviselő bizottsági tagi vagyonnyilatkozatokba a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben, bárki betekinthet.

120. § A jegyző felelős

121. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

122. § Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (VIII. 15.) önkormányzati rendelet.