Somogysámson Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019 (IX.17.) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2025. 02. 13

Somogysámson Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019 (IX.17.) önkormányzati rendelete

2025.02.13.

Somogysámson Község településképének védelméről

Hatályos: 2019. 09. 18

Somogysámson Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.Fejezet – Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Somogysámson Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.

2.Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

3.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4.Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

5.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

6.Illeszkedés elvének biztosítása: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

7.Illeszkedőnek tekinthető az épület/építmény, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a. környezetéhez igazodik;

b. a település építészeti karakterét megőrzi;

c. a meglévő formakultúrát megtartja;

d. léptékhelyes épület/építmény tömeget eredményez; továbbá

e. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II.Fejezet - A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

3. § (1) A helyi védelem célja Somogysámson község képe és történeti szempontjából meghatározó, - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett, - épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása.

(2) A község épített értékei, - tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek/építmények, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése.

4. A helyi védelem fajtái

4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott épületeket, építményeket, objektumokat.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

3. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4. A védelem megszűnik, ha:

a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

b) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet jelen rendelt módosításával, a jogszabály szerinti véleményezési eljárás lefolytatását követően megszünteti.

5. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.

6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Somogysámson Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Somogysámson Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a települési főépítész gondoskodik.

8. A helyi védelmi kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogató és ösztönző rendszer

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület/építmény tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épület/építmény homlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

10.

a. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az Képviselő-testület állapítja meg.

c. Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet.

d. Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:

da) az épület/építmény szakszerű teljes felújítása esetén a befejezését követő 10 évig,

db) részleges felújítása esetén 5 évig.

e. Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az önkormányzat elengedi.

f. Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.

g. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület/építmény állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

a. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

c. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

III.Fejezet – Települési követelmények

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) A helyi védett művi értéken csak olyan munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

2. A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épület/építmény tömegeket és tetőformát.

3. A védett épület/építmény korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épület/építmény mai igényeknek megfelelő használatát.

4. A védett épület/építmény felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épület/építmény tömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótlandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra.

5. A művi érték védelmének megszüntetése esetén a művi érték felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.

6. A helyi védett épületek/építmények közterületre néző homlokzatán, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető ki parabola antenna, illetve klímaberendezés, reklámfelirat, hirdetőberendezés.

7. A helyi védelem alatt álló épület/építmény telkének utcai kerítése természetes anyagból (fa, kő vagy sövény), vagy tégla vagy vakolt felülettel készüljön, illetve ezenkívül áttört, igényes kialakítású fémkerítés lehet.

8. Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület/építmény létesítése során nem használható műanyag nyílászáró, bitumenes zsindely tetőfedés;

9. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű cserép nem helyezhető el.

10. Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épület/építmény homlokzat egészére.

11. A helyi egyedi védelem alatt álló épület/építmény előtti közterületen reklámhordozó nem helyezhető el.

12. § Helyi védett épület/építmény bontására csak a védettség 5. § (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

10. A településkép és tájkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása

13. § Az e rendelet 1.melléklete Somogysámson Község teljes közigazgatási területét az alábbi településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki:

a)„Somogysámson belterület” településrész,

b)„Marótpuszta belterület” településrész,

c)„Szőlőhegy külterület” településrész,

d)„külterület” településrész.

11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt meghatározó karakterű „Somogysámson belterület” és „Marótpuszta belterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület/építmény építésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

2. A „Somogysámson belterület és Marótpuszta belterület” településrészein építési tevékenység az alábbi előírásokra tekintettel végezhető:

a. A lakó, intézmény és közterületről látható épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet. A főépületek mögött elhelyezkedő melléképületek legalább 10 fok hajlásszögű tetővel alakíthatók ki. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

b. A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.

c. Lakóépületként látszó felületű gerendaház, rönkház, faház nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án használható.

d. A település közigazgatási területén konténer (a gazdasági terület kivételével), lakókonténer és lakókocsi csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.

e. Csarnok jellegű épület építése a településkép védelme érdekében - látványtervvel igazoltan - településképbe illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.

f. A településen hagyományos homlokzatszínezés alkalmazható.

g. Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem használhatók.

h. Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.

i. Gazdasági épületek az alábbiak szerint létesíthetők.

ja) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

jb) az épületek homlokzatszínezésénél semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszínek(drapp, barna, keki stb.) használhatók.

j. Az épületek közterület felé néző homlokzatán - amennyiben az ereszcsatorna függőleges irányú része az utcai homlokzaton kerül elhelyezésre - az ereszcsatorna kizárólag a homlokzat síkjára szerelt módon, illetve a homlokzati falba beépítve vagy takartan helyezhető el, az előkert vagy az utcai járda feletti térben szabadon átvezetett módon nem építhető ki.

3. Az utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítható ki Somogysámson és Marótpuszta belterületein:

a. Az utcai kerítés az épülettel színében, anyagában, építészeti stílusában összhangban alakítható ki.

b. Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék használható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.

4. A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások Somogysámson és Marótpuszta belterületein:

a. A közterületi árusítópavilon a faluképbe illően, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthető.

b. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.

c. A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló, a településképet negatívan befolyásoló, kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop engedély nélküli elhelyezése nem megengedett.

5. A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai Somogysámson és Marótpuszta belterületein:

a. A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel létesíthetők.

b. A közterületi útburkolat településképet rontó látványának elkerülése érdekében el kell kerülni a közterületen történő burkolat bontás során keletkező újabb hibák lehetőségét, ezért amennyiben burkolatbontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.

c. A közterületi növényzet úgy telepíthetők, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.

6. A zöldfelület kialakításának szabályai Somogysámson és Marótpuszta belterületein:

a. A közutak - a műszaki lehetőségek (közművek, útburkolatok) figyelembevétele mellett – az alábbiak szerint alakíthatók ki.

a. a 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

b. a 12 m és azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali

út menti fasorral

b. Üzemi terület az ingatlan területének minden 300 m²-re után 1 db min 16/18 törzskörméretű fa ültetése, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítása mellett létesíthető.

c. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, az e rendelet 3.mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 4.mellékletének „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.

7. Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból Somogysámson és Marótpuszta belterületein:

a)A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

b)Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

c)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.

d)Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.

e)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.

15. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „szőlőhegyi külterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.

2. A kertes mezőgazdasági területen

a. a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni,

b. az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet.

3. Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

4. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

16. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „külterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.

2. Külterületen építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:

a. Az ingatlanokon az épületek kialakítása és fejlesztése a kialakult tájkarakterhez illeszkedő módon történhet, a jellemző építészeti megoldások alkalmazása mellett.

b. A tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében tetőfedésként bitumenes zsindely, piros vagy kék színű fém hullámlemez, valamint műanyag vagy szürke eternit hullámlemez nem használható.

c. Csak a helyi építési hagyományoknak (anyaghasználat: tégla, kő, fa, cserép, vakolt falfelület) megfelelő, tájba illeszkedő épületek, építmények építhetők.

d. Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem használható.

e. A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok használhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.

f. A település közigazgatási területén konténer (a gazdasági terület kivételével), lakókonténer és lakókocsi csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.

g. Csarnok jellegű épület építése a tájkarakter védelme érdekében - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.

h. Külterületen az e rendelet 3.mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 4.melléklete „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.

i. Energetikai célú növénytelepítés nem végezhető.

j. Az e rendelet 2. számú függeléke szerinti természetvédelem alatt álló külterületeken olyan épület, építmény, nyomvonalas létesítmény, berendezés, amely a tájképi egységet megbontja, nem létesíthető, nem helyezhető üzembe.

k. Az e rendelet 2. számú függeléke szerinti tájképvédelmi területen új épület/építmény építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

l. Az e rendelet 2. számú függeléke szerinti tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.

3. A külterület – gazdasági, üzemi területein építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:

a. A közterületi telekhatárra vagy az előkertbe építészetileg térben nem körülhatárolt építmények (nyitott vasvázas szín, bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, épített kerítés, örökzöld növényzet).

b. A gazdasági tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet nem képezhetnek.

c. A település közigazgatási területén konténer (a gazdasági, üzemi terület kivételével), lakókonténer és lakókocsi csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.

d. Gazdasági épületek az alábbiak szerint létesíthetők.

53. az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

54. az épületek homlokzatszínezésénél semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki stb.) használhatók.

e. Üzemi terület az ingatlan területének minden 300 m²-re után 1 db min 16/18 törzskörméretű fa ültetése, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítása mellett létesíthető.

f. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, az e rendelet 3.mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 4.mellékletének „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.

4. A külterület – beépítésre nem szánt különleges területein építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:

a. a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű, anyaghasználatú és színezésű épületek helyezhetők el

b. az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsupszalma;

c. a tető hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet.

5. A külterület – közjóléti erdőterületen épületek a tájképi értékek sérelme nélkül az alábbiak szerint helyezhetők el:

a. Az épületeket hagyományos formában, természetes anyagokból kell kialakítani.

b. Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet

c. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

6. A külterület – mezőgazdasági területen épületek a tájképi értékek sérelme nélkül az alábbiak szerint helyezhetők el:

a. a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

b. az épületek tetőfedése - a 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.

c. a 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

d. a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes földszíneket kell alkalmazni.

12. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

2. A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni településképi megjelenésre.

3. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani.

4. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

5. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

6. Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

7. Belterületen és külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,

b) közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

8. Külterületi beépítésre nem szánt területen - erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

a. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.

9. Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni

10. A belterület beépítésre szánt új fejlesztési területén, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

11. Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

12. Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

13. Somogysámson közigazgatási területén a 10,0 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (antennatartó-torony, átjátszó állomás), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények tervezésekor a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

14. Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

15. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

16. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

17. A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van.

18. Az utcák, amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kerüljenek megvilágításra.

13. Felszíni energiaellátási és vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

18. § (1) A település területén a felszíni energiaellátási és vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas terültek:

a. belterület településrész, kivéve a (2) bekezdés szerint,

b. Natura 2000 terület,

c. ökológiai hálózat területén (e rendelet 2. számú függeléke szerint),

d. tájképvédelmi területek (e rendelet 2. számú függeléke szerint szerint),

e. térségi jelentőségű tájképvédelmi területe (e rendelet 2. számú függeléke szerint szerint),

f. ex lege láp területek (e rendelet 2. számú függeléke szerint szerint).

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése az alábbiak szerinti történhet:

a. új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő adótorony előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik - az antenna azzal közös tartószerkezetre helyezhető el.

b. Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.

c. Meglévő adótorony szerkezeten (annak igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével).

d. Amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtorony, víztorony).

e. Üzemi területen,

f. Természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen (e rendelet 2. sz. függelék szerint),

14. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1)¹

20. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

22. § (1)²

23. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

2. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

3. Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:

a. Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m²-es nagyságot nem haladhatja meg.

b. Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.

c. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

d. Tábla szerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen tábla szerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

e. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

f. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

g. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

h. Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m²-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

IV.Fejezet - Településképi-érvényesítő eszközök

18. A Polgármester szakmai konzultációt biztosít a következő esetekben:

24. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére a polgármester - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.

(2) Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti szakmai konzultáció igénybevétele esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.

3. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultáció kérhető, különösen, ha:

a. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b. az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;

c. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.

d. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.

e. Lakóterületen az oldalhatáron álló beépítések zártsorúvá történő összeépítése esetén.

f. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

g. közterületen vízáteresz építése, átépítése

h. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ha) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

hb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

4. A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.

5. E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban kérhető.

19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

25. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.

(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

a. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

c. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

d. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

f. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,

g. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

h. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

i. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

j. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

20. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

26. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,

b. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;

27. § A polgármester a véleményét a 26. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára. alapozza.

21. A településképi véleményezés szempontjai, a véleményezési eljárás szabályai

28. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 26/A. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.

22. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

29. § A Településképi bejelentési eljárást az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor a polgármester folytatja le.

30. § Településképi bejelentési eljárást a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

31. §³

32. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület/építmény rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

33. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 6. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.

24. A településképi kötelezési eljárás szabályai

34. § (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:

a. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,

b. A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.

c. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.

d. A jelen rendeletben előírt településképi bejelentés elmulasztása, a bejelentési eljárás során megtiltott tevékenység folytatása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő végrehajtás esetén.

2. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó - 30 nap, illetve 1 év időtartam közötti - határidőt kell megállapítani.

3. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.

4. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

25. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

35. § (1) A Polgármester a 34. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

2. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.

3. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d. a jogsértő állapot időtartamát,

e. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

26. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

36. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

2. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik, az (1) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság határozatát tartalmazó tértivevényes levél átvételétől számított 30 napon belül.

V.Fejezet - Záró rendelkezések

27. Hatályba léptető rendelkezések

37. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet a 36. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.

38. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Farkas János Dr. Árvai Tibor

polgármester aljegyző

Záradék:

A rendelet 2019. szeptember 17. napján kihirdetésre került.

Somogysámson, 2019. szeptember 17.

Dr. Árvai Tibor

aljegyző

1. melléklet a 12/2019. (IX. 17.) önkormányzati rendelethez

MELLÉKLETEK

1. melléklet a 12/2019. (IX.17.) önkormányzati rendelethez

A településkép és tájkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása

Somogysámson Község teljes közigazgatási területének településképet meghatározó területei:
a) „Somogysámson belterület” településrész,
b) „Marótpuszta belterület” településrész,
c) „Szőlőhegy külterület” településrész,
d) „külterület” településrész.

2. melléklet a 12/2019. (IX.17.) önkormányzati rendelethez

Helyi művi értékvédelmi kataszter

HRSZ	MEGNEVEZÉS	CÍM	KATEGÓRIA
086	kőkereszt		Szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor
086	temetői kápolna		Építmény (épület és műtárgy)
1001	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1066	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1109	kőkereszt		Szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor
111	lakóház	Fő utca 100.	Építmény (épület és műtárgy)
1119/1	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1142	kőszobor		Szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor
1151	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1153	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1162	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1183	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1195	présház		Építmény (épület és műtárgy)
120	plébánia	Fő utca 112.	Építmény (épület és műtárgy)
1200	présház		Építmény (épület és műtárgy)
121	templom	Fő utca 104.	Építmény (épület és műtárgy)
1349	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1350	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1406	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1423/2	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1435	présház		Építmény (épület és műtárgy)
145	lakóház	Fő utca 148.	Építmény (épület és műtárgy)
1566	présház		Építmény (épület és műtárgy)
1588	kőkereszt		Szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor
178	lakóház	Fő utca 178.	Építmény (épület és műtárgy)
179	lakóház	Fő utca 182.	Építmény (épület és műtárgy)
263	lakóház	Fő utca 9.	Építmény (épület és műtárgy)
279	kőkereszt	Fő utca 3.	Szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor
294	lakóház	Fő utca 149.	Építmény (épület és műtárgy)
295	lakóház	Fő utca 151.	Építmény (épület és műtárgy)
316	pajta	Fő utca 139.	Építmény (épület és műtárgy)
324	pajta	Fő utca 133.	Építmény (épület és műtárgy)
372/1	lakóház	Fő utca 61.	Építmény (épület és műtárgy)
631	harangláb		Építmény (épület és műtárgy)
65	kőkereszt	Fő utca 30.	Szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor
676	kőkereszt		Szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor
79	lakóház	Fő utca 54.	Építmény (épület és műtárgy)

3. melléklet a 12/2019. (IX.17.) önkormányzati rendelethez

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés	magyar elnevezés
Acer campestre	mezei juhar
Acer platanoides	korai juhar
Acer pseudoplatanus	hegyi juhar, jávorfa
Acer tataricum	tatár juhar, feketegyűrű juhar
Alnus glutinosa (allergén)	enyves éger, mézgás éger, berekfa
Alnus incana	hamvas éger
Betula pendula (allergén)	közönséges nyír, bibircses nyír
Betula pubescens	szőrös nyír, pelyhes nyír
Carpinus betulus	közönséges gyertyán
Cerasus avium (Prunus avium)	vadcseresznye, madárcseresznye
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)	sarjmeggy, török meggy
Fagus sylvatica	közönséges bükk
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica	magyar kőris
Fraxinus excelsior	magas kőris
Fraxinus ornus	virágos kőris, mannakőris
Juglans regia	közönséges dió
Malus sylvestris	vadalma
Padus avium	zelnicemeggy, májusfa
Populus alba *	fehér nyár, ezüst nyár
Populus canescens *	szürke nyár
Populus nigra *	fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár
Populus tremula	rezgő nyár
Pyrus pyraster	vadkörte, vackor
Quercus cerris	csertölgy, cserfa
Quercus petraea (Q. sessiliflora)	kocsánytalan tölgy
Quercus pubescens	molyhos tölgy
Quercus robur (Q. pedunculata)	kocsányos tölgy, mocsártölgy
Salix alba (allergén)	fehér fűz, ezüst fűz
Salix fragilis	törékeny fűz, csörege fűz
Sorbus aria	lisztes berkenye
Sorbus aucuparia	madárberkenye
Sorbus domestica	házi berkenye, fojtóska
Sorbus torminalis	barkóca berkenye, barkócafa
Tilia cordata (T. parviflora)	kislevelű hárs
Tilia platyphyllos (T. grandifolia)	nagylevelű hárs
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)	hegyi szil
Ulmus laevis	vénic szil, lobogós szil, vénicfa
Ulmus minor (Ulmus campestris)	mezei szil, simalevelű mezei szil

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név	magyar elnevezés
Juniperus communis	közönséges boróka, gyalogfenyő

Lombos cserjék

tudományos (latin) név	magyar elnevezés
Colutea arborescens	pukkanó dudafürt
Cornus mas	húsos som
Cornus sanguinea	veresgyűrű som
Crataegus laevigata (C. oxyacantha)	kétbibés galagonya
Crataegus monogyna	egybibés galagonya
Euonymus europaeus	csíkos kecskerágó
Euonymus verrucosus	bibircses kecskerágó
Frangula alnus (Rhamnus frangula)	kutyabenge
Hippophae rhamnoides	homoktövis
Lonicera xylosteum	ükörke lonc, ükörke
Prunus spinosa	kökény
Rhamnus catharticus	varjútövis (benge)
Ribes uva-crispa	-
Rosa canina	gyepűrózsa
Salix caprea	kecskefűz
Salix cinerea	rekettyefűz, hamvas fűz
Salix purpurea	csigolyafűz
Salix viminalis	kosárkötő fűz
Sambucus nigra	fekete bodza
Sambucus racemosa**	fürtös bodza
Spirea salicifolia	fűzlevelű gyöngyvessző
Staphylea pinnata	mogyorós hólyagfa
Viburnum lantana	ostorménfa
Viburnum opulus	kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

4. melléklet a 12/2019. (IX.17.) önkormányzati rendelethez

Növénytiltó lista

magyar név	tudományos név
aligátorfu (papagáj fű, papagáj levél)	Alternanthera philoxeroides
karolinai tündérhínár	Cabomba caroliniana
közönséges vízijácint	Eichhornia crassipes
cingár (aprólevelű) átokhínár	Elodea nuttallii
hévízi gázló	Hydrocotyle ranunculoides
nagy fodros-átokhínár	Lagarosiphon major
nagy virágú tóalma	Ludwigia grandiflora
sárga tóalma	Ludwigia peploides
strucctoll-süllőhínár	Myriophyllum aquaticum
felemáslevelű süllőhínár	Myriophyllum heterophyllnm
közönséges selyemkóró	Asclepias syriaca
chilei óriáslapu (óriásrebarbara)	Gunnera tinctoria
kaukázusi medvetalp	Heracleum mantegazzianum
perzsa medvetalp	Heracleum persicum
Szosznovszkij -medvetalp	Heracleum sosnowskyi
bíbor nebáncsvirág	Impatiens glandulifera
sárga lápbuzogány	Lysichiton americanus
japán gázlófű	Microstegium vimineum
keserű hamisüröm	Parthenium hysterophorus
rózsás tollborzfű	Pennisetum setaceum
ördögfarok-keserűfű	Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum)
japán nyílgyökér (kudzu)	Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobato)
borfa, tengerparti seprűcserje	Baccharis halimifolia

5. melléklet a 12/2019. (IX.17.) önkormányzati rendelethez

A Településképi véleményezés – KÉRELEM

SOMOGYSÁMSON KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

SOMOGYSÁMSON

K É R E L E M

1. Az építtető neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

….………………………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

SOMOGYSÁMSON .......................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

...........................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

A telek területe: …………………………..

A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:

……………………………….……………………..…………….

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

……………………………………………………………….. …………………….

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld

építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db

egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld

egyéb okirat ……………………………………………………………………………………………

Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.

Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

.................................................................

aláírás (kérelmező)

6. melléklet a12/2019. (IX.17.) önkormányzati rendelethez

A Településképi bejelentés – KÉRELEM

SOMOGYSÁMSON KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

SOMOGYSÁMSON

K É R E L E M

1. Az építtető neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

….……………………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

SOMOGYSÁMSON..................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

...........................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………

5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

……………………………………………………………….. ……………………………………

6. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld

építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db

egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld

egyéb okirat…………………………………………………………………………………………….

Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.

Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

.................................................................

aláírás (kérelmező)

A 19. § (1) bekezdését a Somogysámson Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 22. § (1) bekezdését a Somogysámson Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

A 31. §-t a Somogysámson Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.