Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XII. 6.) önkormányzati rendelete
Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 01Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (XII. 6.) önkormányzati rendelete
Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Köröstarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja meg:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban ( a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Köröstarcsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7.
(3) Illetékességi területe: Köröstarcsa község közigazgatási területe
(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a város lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján, vagy közvetlenül, a népszavazáson való részvétellel gyakorolja.
(5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Köröstarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a bizottságok, a képviselő-testület polgármesteri hivatala, a jegyző, továbbá a társulás.
(7)
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét.
(2) Az önkormányzat címere: világoskék mezőben, sötétkék hullámú víz, zöld színű növényzetből két oldalt kiemelkedő zöld szárú, barna buzogányok között egymás fölött két ellentétes irányban úszó szürkés-fehér hal.
(3) Az önkormányzat zászlaja: Köröstarcsa község zászlaja fehér színű. Alapja téglalap, mely oldalainak méretaránya 1:2. A zászló közepén a község címere található.
(4) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.
4. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú benne körfelirat „Köröstarcsa Község Önkormányzata” közepén Magyarország címere.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése
6. § (1)
(2)
7. § (1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik.
(2) Az önkormányzat gazdasági-vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi Bizottság részére gazdasági elemzést kell készíteni.
(4)
8. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik a környékbeli települési önkormányzat, megyei önkormányzat, szűkebb többcélú kistérségi társulásokkal. Az együttműködés célja: a megyei, kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
(4) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Orom településsel (Szerbia).
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
9. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az önkormányzat ellátja a Mötv. 13. § szerinti feladatokat
(3) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai kormányzati funkciók szerinti megnevezését a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése;
b) ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása;
c) önkormányzati vagyon feletti térítésmentes rendelkezés;
d) önkormányzatot terhelő követelés elismerése;
e) koncesszióba adás;
f) készfizető kezesség vállalása;
g) új önként vállalt feladat vállalása, valamint az arról történő lemondás.
(5) Új közszolgáltatási feladat vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során az illetékes bizottságot véleményező jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(6) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat vállalásával elérendő célokat és az (5) bekezdésben említett feltételeket.
10. § Az önkormányzat önként vállalt feladatait minden évben az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
11. § A képviselő-testület hatásköreit – ha a Mötv. lehetővé teszi – átruházhatja:
a) a polgármesterre,
b) a bizottságokra,
c) a jegyzőre,
d) a törvényben meghatározottak szerint a társulásra.
12. § (1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor határoz.
(3)
(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az átruházott hatáskör címzettje jogosult az ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni.
(6) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
13. § A jegyző évente beszámol a hatósági munka tapasztalatairól és a törvényesség helyzetéről, valamint rendszeresen tájékoztatja a képviselőket a képviselő-testület feladat- és hatásköreit érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Általános szabályok
14. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülését amennyiben a törvény másként nem szabályozza, a polgármester, akadályoztatása esetén az általa megbízott alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(3) A képviselő-testület a rendes üléseit a Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtár, Közművelődési Intézményben tartja, az ülést a helyi kábeltelevízió az ülést követő szombati napon felvételről közvetíti.
(4) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszüneteket minden év július 1-től augusztus 31-ig állapítja meg. Rendkívüli esetben a képviselő-testület ülése ülésszünet ideje alatt is összehívható.
A képviselő-testület összehívása
15. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is megküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. fax, telefon, e-mail, hivatalsegéd) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(4) A polgármester a képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
(5) A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
Alakuló ülés
16. § (5) A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökét és tagjait,
b) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
c) a jelölő szervezetek képviselőit,
d) a helyi önkormányzati képviselőket,
e) a bizottságok nem képviselő tag jelöltjeit.
(6) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről, költségtérítéséről.
Ünnepi képviselő-testületi ülés
17. § (1) A képviselő-testület különösen október 23. tiszteletére – kitüntetések adományozására – ünnepi képviselő-testületi ülést tarthat, melynek lebonyolítására az alábbi szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az ünnepi képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze.
(3) Az ülésre meg kell hívni a 20.§. (2)-(3) bekezdésében felsoroltakon túl::
a) kitüntetés adományozása esetén az érintetteket és azok hozzátartozóit,
b) hirdetmény útján Köröstarcsa Község polgárait,
c) egyéb aktuális évforduló vagy ünnepi alkalom esetén az érintetteket.
(4) A meghívót díszes formában kell elkészíteni és az ülés előtt legalább 10 munkanappal meg kell küldeni a címzettek részére.
(5) Az ünnepi képviselő-testületi ülést a Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtár, Közszolgáltató Intézményben, vagy más arra alkalmas helyen kell megtartani.
Közmeghallgatás
18. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a városban működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek;
b) a közmeghallgatás idekét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg;
c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, tárgykörökről, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvvezetésére irányadó szabályok.
Rendkívüli képviselő-testületi ülés
19. § (1)1 A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra összehívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a Kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(2) Rendkívüli ülés összehívható, ha a két rendes ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati döntés miatt szükséges.
(3) Rendkívüli ülés különösen indokolt esetben 3 nappal az ülés előtt is összehívható.
(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülésre csak a szavazati joggal rendelkezők és a jegyző meghívásáról kell gondoskodni.
(5) A rendkívüli ülés helye a Polgármesteri Hivatal polgármesteri irodája.
Rendes képviselő-testületi ülés és vezetésének szabályai
20. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.
(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottság nem képviselő tagját,
b) a jegyzőt,
c) a város országgyűlési képviselőjét,
d) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét, illetve annak képviselőjét,
e) a Békés Megyei Kormányhivatal Békési Járási Hivatala vezetőjét.
Munkaterv
21. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze.
(4) A munkaterv tervezésével kapcsolatosan javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok,
c) a jegyző,
d) a nemzetiségi önkormányzat,
e) a város országgyűlési képviselője,
f) a városi közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői,
g) az önkormányzati intézmények, önkormányzati gazdasági társaságok vezetői.
(5) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
22. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről hang, film és videó felvétel készíthető. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében.
(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomására jutott személyes adatok és információk tekintetében.
23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
d) előterjeszti a napirendi javaslatot;
e) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;
f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatot;
g) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
h) hozzászóláskor megadja, meghatározott esteben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
i) figyelmeztetni a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától;
j) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti;
k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több, mint fele jelen van.
(4) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. Ennek elmulasztása esetén a képviselőt a polgármester figyelmeztetésben részesíti és kioktatja a személyes érintettség törvényi előírásaira.
Napirend előtti témák és a napirend
24. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
Az előterjesztés
25. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat,
c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerinti illetékes bizottságok elnökei,
d) a képviselő-testület tagja,
e) a jegyző.
(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. nap előtt kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(5) Szóbeli előterjesztést csak kivételesen indokolt esetben lehet benyújtani.
(6) A Képviselő-testület a pályázatok benyújtási határidőjének lejárta előtt ésszerű időn belül megvizsgálhatja a pályázat műszaki-szakmai tartalmát, annak minden lényeges pontjára tekintettel, arra észrevételt és módosítási javaslatot tehet. A pályázat beadási határidőjének lejárta előtt 7 nappal módosítási javaslat nem tehető.
(7) A pályázat műszaki-szakmai tartalmának vizsgálata történhet formális és informális ülésen, telekommunikációs eszközön és elektronikus úton is. A Képviselő-testület tagjai 1/4-ének kezdeményezésére képviselő-testületi ülést kell összehívni. A pályázat beadási határidőjének lejárta előtt 7 nappal képviselő-testületi ülés összehívása nem kezdeményezhető.
26. § (1) Az SZMSZ 25. §-ában foglalt előterjesztések csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(2) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) az előterjesztés első része tartalmazza
A sürgősségi indítvány
27. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
28. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
29. § (1) Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
30. § (1) A polgármester, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
(2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, a napirendi pont elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
31. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a polgármester saját hatáskörben, vagy bármelyik bizottság elnökének, és az előterjesztő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb 5 perc lehet.
32. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját a polgármester foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványát.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
33. § Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.
34. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában kézfelemeléssel történő nyílt szavazással hozza meg.
(2) Nyílt szavazás esetén – ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal – a képviselők ¼ -ének indítványára név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők szavazatát pedig igennel, nemmel vagy tartózkodással jegyzi fel.
(3) Minősített többségű szavazat szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túl:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) az önkormányzati kitüntetések és díjak adományozásához,
c) az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához,
d) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
e) hitelfelvételhez
f) képviselő kizárásához,
g) összeférhetetlenség, illetve méltatlanság megállapításához,
h) a képviselő megbízatás megszüntetéséről való döntéshez,
i) zárt ülés elrendeléséhez a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben.
Titkos szavazás
35. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a jogszabályban meghatározott ügyekben. A titkos szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet. A titkos szavazásról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Titkos szavazás a Humán és Ügyrendi Bizottság által készített szavazólapon, kijelölt helyiségben, urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazást az alakuló ülésen 3 fős szavazatszámláló bizottság végzi.
(4) A szavazás eredményét a képviselő-testületet vezető állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét;
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
c) a szavazás során felmerült körülményeket;
d) a szavazás eredményét.
A határozathozatal szabályai
36. § (1) Az ülés vezetője a szavazás alapján megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést.
(2) A szavazás eredményének megállapítása után a képviselő-testület ugyanazon ülésen ismételt szavazást abban az esetben tarthat, ha:
a) kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől,
b) a döntés elmaradása az önkormányzatnak gazdasági hátrányt jelent,
c) a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.
(3) Az ismételt szavazásra javaslatot bármelyik képviselő, a polgármester, a jegyző tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint dátumával (hónap, nap) kell ellátni, a következő minta szerint:
Kérdés és interpelláció
37. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 2 percet. Amennyiben azonnali szóbeli válasz nem történik, úgy legkésőbb 30 napon belül, írásban kell a választ megadni.
38. § (1) A képviselő-testület tagjai a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kel benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 1 napon belül nyújtják be, úgy az érintettek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást szükséges adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is bele kell vonni.
A tanácskozás rendje
39. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.
(3) Ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi – a polgármester javaslatára – a testület az ülést határozott időre félbeszakítja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalásnak, vitának helye nincs.
(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet
A képviselő-testületi ülések dokumentálása
40. § (1) A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a Mötv. 52. §-ában meghatározott elemeket. A jegyzőkönyv mellé csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő a hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv:
a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában,
b) egy példányt 15 napon belül meg kell küldeni a megyei kormányhivatal vezetőjének.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A zárt ülés döntéséről a polgármester ad tájékoztatást a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
RENDELETALKOTÁS
41. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
42. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti szóban vagy írásban:
a) a képviselő-testület tagja,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokával.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet. A rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé a jegyző terjeszti be.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egysége készíti el, a tervezet előkészítésével a tárgy szerinti illetékes önkormányzati bizottság is megbízható;
c) a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság készíti el;
d) a tervezetet megvitatás céljából az ügyrendi bizottság és a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni;
e) a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelkezések
43. § A képviselő-testület tagjait törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
44. § (1) A képviselő-testület tagja és a polgármester a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen az alábbiak szerint esküt tesz:
(2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben leírt eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
(3) A képviselő-testület tagjainak eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
A képviselő jogai
45. § (1) A képviselő a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
(2) A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapít meg.
A képviselő kötelezettségei
46. § (1) A képviselő köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni;
f) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni;
g) a képviselő az ülésre kiküldött előterjesztéseket áttekinteni;
h) a jelen SZMSZ-ben meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
47. § Az SZMSZ 46. §-ában foglaltak a bizottságok nem képviselő tagjaira értelemszerűen vonatkoznak.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
48. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Humán és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 5 fő;
b) Pénzügyi Bizottság, létszáma: 5 fő.
(4) A bizottságok feladat és hatáskörét a 4. számú melléklet tartalmazza.
49. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
50. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több, mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.
(2) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottságok működése
51. § (1) A képviselő-testület meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
52. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülés időpontját az elnök mindenkor egyezteti az állandó meghívottakkal.
(2) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester vagy a bizottsági tagok több, mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a napirend előadói.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érint az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tart. A bizottság zárt ülésén a képviselő-testület minden tagja részt vehet. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
53. § (1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat adhat tájékoztatást.
(2) A bizottság döntését határozatként jeleníti meg.
(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor (javaslattétel, véleményezés) állásfoglalást alakít ki.
(4) A bizottsági határozat és állásfoglalás jelölése:
54. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
(5) A bizottsági tag (képviselő és nem képviselő bizottsági tag) köteles részt venni a bizottság rendes és rendkívüli ülésein (a továbbiakban: bizottsági ülés). A bizottsági tag az ülésről való távolmaradását előzetesen vagy ha az objektív akadály elhárul, szóban vagy írásban köteles bejelenteni a bizottság elnökének.
(6) A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvétel tényét és annak igazolt vagy igazolatlan voltát az ülésről készült jelenléti íven és a jegyzőkönyvben kell feltüntetni.
A TISZTVISELŐK
55. § A képviselő-testület tisztségviselői: a főállású polgármester és a képviselő-testület által választott társadalmi megbízatású alpolgármester.
A polgármester
56. § (1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen esküt tesz a testület tagjai előtt.
(2) A polgármesterrel kapcsolatban valamennyi munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja.
(3) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a képviselő-testület, majd annak fejlesztésére a Pénzügyi Bizottság elnöke tesz javaslatot és a képviselő-testület fogadja el.
57. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját;
d) szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt;
g) utólagos beszámolási kötelezettség mellett dönthet – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) véleményt nyilvánít a város életét érintő kérdésekben;
b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a város érdekének megfelelő propagandatevékenység kialakításáról;
d) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
e) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
(3) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt – két egymás követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek;
b) gyermekvédelmi ügyek.
(5) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár;
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
Az alpolgármester
58. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a következő képviselő-testület alakuló ülésének napjáig – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
(2) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) megválasztás;
b) tiszteletdíj megállapítása;
c) összeférhetetlenség kimondása;
d) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása;
e) az anyagi felelősség megállapítása.
(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
A jegyző
59. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónapra – helyettesítésüket a polgármester által megbízott köztisztviselő látja el.
60. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörben:
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;
d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
f) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottságai ülésén;
g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
h) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
g) véleményezésre a képviselő-testület és annak bizottságai elé terjeszti a pályázatok műszaki-szakmai tartalmát a pályázatok beadási határ idejének lejárta előtt;
h) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról.
(3) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.
60/A. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevezhet ki.
(2) Az aljegyző feladatait a jegyző az eljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
A KÖRÖSTARCSAI POLGÁRMESTERI HIVATAL
61. § (1) A képviselő-testület egységes Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
62. § (1) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.
(2) A Polgármesteri Hivatal belső tagozódását az ügyrend szerinti melléklet tartalmazza.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét – a Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontja figyelembe vételével – a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
63. § (1) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait a Mötv.84. § (1) bekezdése, további feladatokat a Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladat- és hatáskört állapít meg.
(2) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által jóváhagyott SZMSZ szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az 5. számú melléklet tartalmazza.
64. § (1) A Polgármesteri Hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(2) A települési képviselő a Polgármesteri Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve 15 napon belül érdemi választ adni.
(3) A Polgármesteri Hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a város életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
(4) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a vonatkozó törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
65. § A képviselő-testület helyi népszavazást ír ki, ha a népszavazást a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
66. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes.
(2) A vagyontárgyak körét az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
67. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
68. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.
69. § (1) Az önkormányzat által fenntartott intézmények a képviselő-testület döntése alapján gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.
(2) Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a testület változtathatja meg.
(3) Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért.
(4) Az önkormányzat intézményei önként vállalt feladatként szabad kapacitásuk terhére bármely ágazati feladatkörbe tartozó helyi, illetve országos rendezvényt szervezhetnek, azok szervezésében részt vehetnek, azoknak helyet adhatnak.
70. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az (1) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
71. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék gyakorolja.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
(3) A Pénzügyi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrízheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
(4) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
72. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Egyúttal hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2014. (II.20.) Önkormányzati rendelete és annak módosításai.
A 19. § (1) bekezdése a Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.