1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mályi Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 3434 Mályi, Széchenyi utca 4.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk, valamint a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat pecsétje kör alakú benne Magyarország címerével ellátott Mályi Község Önkormányzata körfelirat található.

(3) A képviselő-testület hivatalának bélyegzője kör alakú, az önkormányzat megnevezését tünteti fel, valamint a köríven „Polgármesteri Hivatal” felírat olvasható, középen Magyarország címerével és a bélyegző arab sorszámával.

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven „Mályi Község Önkormányzat Polgármestere”, illetve „Mályi Község Önkormányzat Jegyzője” felirat olvasható.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Mályi Hírmondó.

(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja a www.malyi.hu

(3) Az önkormányzat hivatalos lapjára és honlapjára vonatkozó szabályokat a képviselő-testület szabályzatban állapítja meg, melyet Szervezeti és Működési Szabályzat 2. függeléke tartalmaz.

4. § (1) A Mályi községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza .

(2) Önként vállalt feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottságait véleményezési jogkör illeti meg.

(3) Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célok meghatározását, és az (2) bekezdésben meghatározott feltételek adottak.

(5) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait a 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testület jelen rendelet 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(3) A képviselő-testület jelen rendelet 3. mellékletében határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruház át.

(4) A képviselő-testület jelen rendelet 4. mellékletben a bizottságok az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét állapítja meg.

(5) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban – az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület havonta legalább egy alkalommal a munkaterve szerint tart rendes ülést a Polgármesteri Hivatal tárgyalójában (Mályi, Széchenyi u. 4. sz.).

(3) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze. Az éves munkatervet a Szervezeti és Működési Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.

(4) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A képviselő-testület határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) A rendkívüli ülés levezetésére a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A rendkívüli ülést, amennyiben az Mötv. 44. §-ban meghatározott számú képviselő (elektronikus vagy írott formában) kezdeményezi, 3 napon belül össze kell hívni[np2] .

8. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Közmeghallgatást kell tartani az alábbi önkormányzati döntések meghozatala előtt:

(3) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, amelyre a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

(4) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a képviselő-testület a munkatervében határozza meg.

(5) A közmeghallgatást a testületi ülés kihirdetésével azonos módon, továbbá a község több pontján plakáttal, illetve a postaládákban elhelyezett meghívóval kell meghirdetni az ülés előtt legalább 15 nappal.

(6) A meghirdetett tárgyról szóló ismertető után a polgármester a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a kérdés feltevőjének, majd a kérdés címzettje lehetőleg az ülésen megadja a választ. Bonyolultabb, összetett kérdés, javaslat estén van lehetőség a 15 napon belüli írásos válaszadásra.

9. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(3) A képviselő-testület a Mályi Polgárőr Egyesülettel és a Fiatalok Fiatalokért Egyesülettel működik együtt.

(4) A képviselő-testület ülésére szóló írásbeli meghívót elektronikusan e-mail-ben vagy kézbesítés útján úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell:

(6) A meghívóval együtt meg kell küldeni az előterjesztéseket. A napirendhez kapcsolódóan esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére kizárólag az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik[np4] .

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 9. § (4) bekezdés szerinti határidőtől.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló előterjesztésnek minősül:

(2) Az előterjesztés főbb tartalmi és alaki elemei, követelményei:

12. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult:

13. § (1) A sürgősségi indítvány a határozati javaslattal együtt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 11.00 óráig nyújtható be írásban a polgármesternek. A polgármester köteles az iraton az átvétel időpontját rögzíteni.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

(3) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy az azonnali tárgyalás elvetéséről minősített többséggel, soron kívül dönt.

(4) Ha a sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosultak közül bárki ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra vonatkozó javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a napirendek sorrendjének meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(6) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 12.- 13. §-ában előírt követelményeknek.

14. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

(3)

(4) A képviselő-testület ülése nyilvános, az állampolgároknak a részvétel lehetőségét biztosítani kell. Az ülés időpontjáról, napirendjéről és az írásos előterjesztések megtekinthetőségének helyéről és módjáról a lakosságot, az ülés meghívójának a képviselő testületi tagok részére történő kiküldésével egyidejűleg értesíteni kell a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetménnyel, valamint az önkormányzat honlapján történő közzététellel.

(5) A testületi ülés napirendjének anyagát – a zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

14. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.

(2) A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

(3) 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő megválasztásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

15. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadása előtt a képviselők vagy az előterjesztő indoklással ellátott javaslatot tehet bármely napirendi pont tárgyalásának elhalasztására. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – lehetőség szerint – az alábbiak szerint kell meghatározni:

(5) A polgármester szóbeli tájékoztatót ad a két ülés közötti eseményekről, amelyet a képviselő-testület – vita nélkül – tudomásul vesz.

(6) Az előző képviselő-testületi ülés jegyzőkönyv hitelesítői tájékoztatást adnak aképviselő-testületi jegyzőkönyv hitelesítésének megtörténtéről, illetve a hitelesítés megtagadásáról, és annak indokairól[np5] .

16. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő községi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirend megtárgyalását követően a képviselő-testület tagjai és a jegyző felszólalhat.

(2) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek, egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

17. § (1) A levezető elnök az ülés vezetése során:

18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

19. § (1) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, kivéve a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) Elsőként az előterjesztő legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) Az előterjesztés szóbeli kiegészítését követően az illetékes, illetve a javaslatot tárgyaló bizottság előadóját, majd az illetékes tanácsnokot illeti meg a szó legfeljebb 10 -10 perc időtartamban.

(4) A tanácskozási joggal jelen lévők napirendi pontonként egy-egy alkalommal 1 percben kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, aki az összes kérdés elhangzása után legfeljebb 10 percben megadja a választ. A válaszadáshoz igénybe veheti az ülésen részt vevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 5 perc, ismételt szókérés esetén 2 perc.

(6) A napirend vitája során a felszólaló kérésére a számára meghatározott időkeret meghosszabbításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet.

(8) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható, a vita lezárását követően 5 percben megilleti a zárszó joga.

(9) A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a nem tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólási lehetőségéről.

(10) A jegyző törvényességi észrevételt tesz a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után.

20. § (1) Az előterjesztésre jogosultak a vita lezárásáig az előterjesztett döntési javaslathoz módosító indítványt terjeszthetnek elő.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – döntési javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(3) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja. A vita lezárására bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz, azonban a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkezettek számára meg kell adni a felszólalási, javaslattételi lehetőséget

21. § (1) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2) A levezető elnök felhívására a képviselőnek meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(3) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, soron kívül határoz.

22. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. A levezető elnök először – az elhangzás sorrendjében – a módosító, kiegészítő indítványokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A javaslatokkal érintett részek elfogadása után a teljes döntési javaslatot is szavazásra kell bocsátani.

(2) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni

(3) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza. A döntési javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) igen szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(5) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

23. § (1) Szavazni minden esetben személyesen kell. A képviselő-testület döntéseit:

(2) A döntési javaslat a levezető elnök által történő kihirdetetését követően a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja az igennel, majd a nemmel szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát, illetve eredményét. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(4) Név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben, névsor szerint szólítja a képviselőt, aki felállva, „igen”, „nem”, tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A Képviselő-testület szavazatának összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik, a szavazás részletes eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Ha jogszabály titkos szavazást ír elő, nem lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(6) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

24. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A Titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi- Jogi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság, valamint a jegyző feladata.

(3) A szavazás előnyomtatott, a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon történik, a válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett egyértelmű (X) jelöléssel. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyről a képviselő válasza egyértelműen nem állapítható meg.

(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes, érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a bizottság elnöke kihirdeti az eredményt, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5) A levezető elnök a 24. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyilvános ülésen bejelenti a szavazás eredményét.

25. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni

(3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) A rendeletekről és határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

26. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelettervezet előkészítése és a képviselő-testületi döntés folyamata:

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze, a polgármester és a jegyző az aláírásával látja el.

(4) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel hirdeti ki, gondoskodik képviselő-testület hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján való 15 napon belül történő megjelentetésről. A rendeletek egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni és azt mindenki számára a nyitva tartás ideje alatt hozzáférhetővé kell tenni.

27. § (1) A képviselő-testület sorszámozott határozata tartalmazza a döntést, a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét. A hatósági jogkörben hozott határozatok vonatkozásában a közigazgatási határozatokra irányadó alaki és tartalmi szabályokat kell alkalmazni.

28. § (1) A képviselő-testület üléséről négy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint a jelen szervezeti és működési szabályzatban előírtakat.

(2) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(3) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint lejegyezni, vagy a képviselő által leírtakat a jegyzőkönyvhöz csatolni.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

29. § (1) A jegyzőkönyv mellékletei:

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv

(3) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(4) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról a választópolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

30. § (1) A képviselő

(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti, ahol a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

31. § (1) A települési képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját és költségtérítését az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg.

(2) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, …… ülésről távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(3) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát és beszámolót tarthat. A fogadóóra és beszámoló helyszíne: 3434 Mályi, Botond u. 3. sz alatt található Közösségi Ház, amelyet a képviselő(k) térítésmentesen vehetnek igénybe

(4) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(5) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32. §-a irányadó.

(6) A képviselő költségtérítésére az 35. § -a az irányadó.

(7) A képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben egymást követő 3 képviselő-testületi ülésről hiányzik. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Újabb mulasztás esetében a tiszteletdíj megvonás ismételten kiszabható.

32. § A képviselő-testület szervei:

33. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. Fogadónapját minden szerdán tartja a Polgármesteri Hivatalban 14.00-17.00 óráig.

(2) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

(3) A polgármester az Mötv. 67. § (1) e) pontja alapján utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

34. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő képviselő-testületi ülésen nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntéseit az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

(4) A polgármester jogosult arra, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a szükséges intézkedéseket megtegye.

(5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

35. § Mályi Község Önkormányzat Képviselő- testülete annak alakuló ülésén a polgármester előterjesztése alapján titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ és dönt annak illetményéről.

36. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívül

(2) A jegyző ügyfélfogadási ideje: szerda: 14.00 – 17.00

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónapra a polgármester megbízása alapján a polgármesteri hivatal köztisztviselője látja el.

(4) Amennyiben az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, a jegyző haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt a tényt jelezni a képviselő-testület felé.

37. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatal megnevezése: Mályi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 3434 Mályi Széchenyi u. 4. szám.

(3) A polgármesteri hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A polgármesteri hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A polgármesteri hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.

(6) A polgármesteri hivatal ellátja az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatos adatszolgáltatást és jelentést készít a Képviselő-testület, valamint a bizottságok részére.

38. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és eseti bizottságokat választ.

(2) A bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző feladatokat ellátó, a képviselő-testület által önkormányzati döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott önkormányzati szerv.

(3) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(4) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(5) A képviselő testület állandó bizottságai:

(6) Az állandó bizottságok részletes feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat 4. melléklete tartalmazza. A bizottságok feladatkörének módosítását a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(7) Az állandó bizottságoknak képviselő és nem képviselő bizottsági tagja is van, a bizottságok névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. függeléke tartalmazza.

(8) A bizottságok nem képviselő tagjait törvényben meghatározott időszakonként és tartalommal nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

39. § (1) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának indítványára. A bizottsági ülés meghívóját az ülést megelőző 3 napon belül kell megküldeni a (2) bekezdésben meghatározott személyek részére és ezzel egyidejűleg közzé tenni az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján is.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni:

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

(4) A bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát a bizottság elnöke írja alá.

(5) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülés tartása.

(6) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

40. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az eseti bizottság feladatát és működésének időtartamát a képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

41. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, más települések önkormányzataival, közigazgatási, érdekképviseleti szervekkel. Az együttműködés célja a megyei, kistérségi tervek, koncepciók elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok folyamatos egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A rendszeres kapcsolattartás a polgármester, és a jegyző feladata, akik tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzat társulási, érdekképviseleti, együttműködési kapcsolatai:

(4) A társulásra átruházott hatáskörök felsorolását a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. melléklete tartalmazza.

42. § (1) A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények könyvvezetését és gazdálkodási feladatait együttműködési megállapodás alapján a polgármesteri hivatal végzi.

43. § A költségvetési és zárszámadási rendelet részletes szabályai

44. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetést követően lép hatályba.

(2) Kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet.