Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelete
Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 09. 26Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelete
Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a.) és d.) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 8314 Vonyarcvashegy, Kossuth Lajos utca 42.
(3) Az önkormányzat működési területe: Vonyarcvashegy Nagyközség közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(5) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervezi biztosítják. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal a jegyző, továbbá a társulás.
(6) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal (8314 Vonyarcvashegy, Kossuth Lajos u. 42.) A közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti.
(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.vonyarcvashegy.hu, az önkormányzati helyi újság megnevezése: Vonyarcvashegyi Hírmondó.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.
(2) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzatának címere: lefelé hegyesedő kétfelé osztott pajzs, mindkét mező kék színű, középen a Szent Mihály-domb, rajta a fogadalmi kápolnával, felső mezőben jobb és bal sarokban zöld színű szőlőlevél, rajta óarany színű szőlőfürt. Alsó mezőben a pajzs tengelyében horgony kötéllel, amelynek mindkét oldalán egymással szemben úszó hal látható. A címeren belül ábrák és keretek fekete kontúrúak, a hegy és a szőlőlevél kivételével óarany színűek. A címert a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Vonyarcvashegy Nagyközség zászlója: téglalap alakú, hosszában egyenlő arányban két színű, sötétkék és óarany, középen a község címere.
(4) A Képviselő-testület a címer és a zászló, valamint a "Vonyarcvashegy" név használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.
(5) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:
a) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete,
b) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdálkodási és Műszaki Bizottsága,
c) Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal
d) Vonyarcvashegy Nagyközség Polgármestere
e) Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
(6) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(7) A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
3. § (1) A helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése határozza meg.
(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § alapján Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:
a) a vízi közmű szolgáltatás ellátásáról a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. gondoskodik,
b) villamos-energia szolgáltatást, helyi közvilágítást az E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. biztosítja, a közvilágítás aktív elemeinek működtetését, karbantartását a Villkor Ipari, Kereskedelmi- Szolgáltató Kft. (székhely: 8840 Csurgó, József A. u. 2/A) biztosítja.
c) az egészségügyi alapellátást Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzatával háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött felnőtt háziorvos és fogorvos, valamint foglalkoztatási jogviszonyban álló gyermekorvos biztosítja
d) a szociális alap ellátást (szociális étkeztetést) jogszabályok keretei között Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata biztosítja. A szociális alapellátás körébe tartozó család- és gyermekjóléti szolgáltatást a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (telephely: 8353 Zalaszántó, Fő u. 3.) útján biztosítja. Házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ (8360 Keszthely, Pethő u. 1.) útján biztosítja.
e)2 települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
f) folyékony kommunális hulladék elhelyezése: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., illetve Czanka Barnabás egyéni vállalkozó biztosítja (székhely: 8300 Tapolca, Lehel u. 8., adószám: 62182199-2-39),
g) óvodai ellátást a Vonyarcvashegyi Nyitnikék Óvoda fenntartásával biztosítja,
h) kulturális szolgáltatást, nyilvános könyvtári ellátást Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata a Művelődési Ház és Könyvtár Vonyarcvashegy fenntartásával biztosítja.
(3) Az Önkormányzat jelenleg ellátott alaptevékenységeinek felsorolását, valamint az alaptevékenységek kormányzati funkció kódját a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat jelenleg ellátott önként vállalt feladatainak felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(5) A képviselő-testület egyes határköreit a polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja. Az önkormányzat társulásainak, valamint az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(6) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. A polgármesterre, bizottságra, társulásra, jegyzőre az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján átruházott hatásköröket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig. Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.
(3) A képviselő-testület alakuló, soros, ünnepi és rendkívüli ülést tart.
4/A. §3 (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint tartja meg. Az alakuló ülés összehívása esetén a soros ülés összehívására vonatkozó általános szabályoktól el lehet térni.
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(3) A polgármestert és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(4) A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen benyújtja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet meghatároz.
(5) Az alpolgármester megválasztására titkos szavazással kerül sor, a 17. § (4)-(7) bekezdésében meghatározottak szerint. Amennyiben nincs szavazatszámláló bizottság, a titkos szavazásnál három főből álló ideiglenes bizottságot kell a képviselő-testület jelenlévő tagjaiból választani. Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a polgármester szóbeli javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(6) Az alpolgármester, valamint a bizottság nem önkormányzati képviselő tagjai esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.
5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton – technikai problémák felmerülése esetén, papíralapon – kell elérhetővé tenni.
(3) A soros ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.
6. § (1) A képviselő-testület soros üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a Vonyarcvashegyi Hírmondóban és a település honlapján.
(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:
7. § A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:
a) rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,
b) gazdasági, vagyoni ügyek,
c) választási, kinevezési ügyek,
d) a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,
e) interpellációk, közérdekű bejelentések,
f) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.
A MUNKATERV
8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
AZ ELŐTERJESZTÉS
9. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként - írásban kerül benyújtásra.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:
10. § (1) Előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester
b) az alpolgármester,
c) a bizottság elnöke,
d) a jegyző,
e) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.
(2) Az előterjesztés – kivéve egyes rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 8 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI
11. § (1) Az alakuló ülést a Mötv 43. § (2) bekezdése alapján a polgármester vezeti.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetését a korelnök látja el.
(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.
(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.
(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.
TANÁCSKOZÁSI REND
12. § Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által jóváhagyott írásos formában kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.
13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA
14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
(2) A bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.
(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Ugyanazon napirend kertében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót.
(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.
(6) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.
(7) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztés készítője,
b) ügyrendi kérdésben bármely képviselő
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
ÜGYRENDI KÉRDÉS
15. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.
(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.
SZAVAZÁS RENDJE
16. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyző szükség szerint törvényességi észrevételt köteles tenni.
(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.
(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(5) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható a Mötv 49. § (1) bekezdése alapján az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
17. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. alapján zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.
(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén az újból megtárgyalja.
(4) A titkos szavazást a Pénzügyi, Gazdálkodási és Műszaki Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(6) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.
(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
b) a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a jegyzőkönyvvezető nevét,
f) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
(8) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
18. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.
(2) Ügyrendi kérdésben, valamint a bizottság létszáma és összetétele tekintetében név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE
19. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozatot hozó szerv nevének rövidítését, a határozat megnevezését és a határozat címét.
INTERPELLÁCIÓ
20. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a
a) polgármestertől,
A JEGYZŐKÖNYV
21. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
a) a meghívót
b) az írásos előterjesztéseket
c) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat
d) az elfogadott rendeleteket
e) jelenléti ívet
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet
g) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,
h) a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.
(4) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a közös önkormányzati hivatalban kell megőrizni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni a Művelődési Ház és Könyvtár Vonyarcvashegy intézménynek.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös önkormányzati hivatalban, illetve a Művelődési Ház és Könyvtár Vonyarcvashegy intézményben van lehetőség.
(6) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni.
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
22. § (1) A képviselő-testület – az Mötv 42. § 1. pontjába kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
23. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.
(2) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(3) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni. A hirdetményt az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.
(4) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI
24. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
HELYI NÉPSZAVAZÁS
25. § A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát önálló rendeletben szabályozza.
A KÖZMEGHALLGATÁS
26. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.
(2) A közmeghallgatás tényét legalább 8 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.
A FÓRUM
27. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.
(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.
(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.
(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA
28. § (1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak.
(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik.
AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
29. § (1) A képviselő Vonyarcvashegy Nagyközség egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
(2) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. szabályozza.
(3) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(4) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
(5) A képviselő főbb jogai:
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA
30. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi, Gazdálkodási és Műszaki Bizottság.
(3) A képviselő-testület a Mötv 57. § (2) bekezdése alapján a Pénzügyi, Gazdálkodási és Műszaki Bizottságot bízza meg a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával.
(4) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és egy bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen.
(5) A bizottsági üléseken bármely képviselő, felkért szakértő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.
(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(7) Az ideiglenes- és az albizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(8) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására.
(9) Az állandó bizottság feladatkörét e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
31. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább négy nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság rendes üléseit minden hónap utolsó keddjén tartja.
32. § (1) A bizottságok munkájukba szakértőket, valamint a bizottság által tárgyalt ügyben érdekelteket, érintetteket is bevonhatnak.
(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.
(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyv elkészítéséről a közös hivatal adminisztratív közreműködésével a bizottság elnöke gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv kormányhivatalnak történő megküldéséről a jegyző gondoskodik a Mötv 60. §-ában meghatározott határidőn belül.
(4) A bizottság nem képviselő, külső szakértő tagja a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.
A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER
POLGÁRMESTER
33. § (1) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Vonyarcvashegy Nagyközség fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
(5) A polgármester feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
f) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a közös önkormányzatihivatal belső szervezeti tagozódásának meghatározására,
g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
h) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(6) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(7) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat azzal, hogy az Mötv. 42. § 12. pontjában foglalt át nem ruházható hatáskörök kivételével a jegyzőre ruházza át a szabadság kiadásával kapcsolatos feladatok ellátását.
(8) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(9) A polgármester a lakossággal való kapcsolattartás elősegítése érdekében hetente egyszer fogadóórát tart.
(10) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.
ALPOLGÁRMESTER
34. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott tiszteletdíjban, költségtérítésben részesül.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.
(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.
(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a korelnök látja el.
VII. F E J E Z E T
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL, JEGYZŐ, TÁRSULÁS
35. § (1) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testülete igazgatási feladataik ellátására a közöttük létrejött megállapodással közös önkormányzati hivatalt alakítottak ki és tartanak fenn az 1. § (6) bekezdésében foglalt elnevezéssel és székhellyel.
(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a közös önkormányzati hivatalt létrehozó és fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.
(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése:
a) Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal Székhelyhivatal (8314 Vonyarcvashegy, Kossuth L. u. 42.)
b) Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal Balatongyöröki Kirendeltsége (8313 Balatongyörök, Kossuth L. u. 29.).
36. § (1) A jegyző:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülések, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a Képviselő-testület döntéseinek érintettekkel történő közléséről, végrehajtásáról,
d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, azok változásairól,
e) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját,
f) ellátja a közös önkormányzati hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
g) ellátja a Képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a képviselők a bizottsági tagok kérésére jogértelmezési kérdésekben,
i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, feladatát az Mötv. 81 §-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.
(3) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzőt a székhelyhivatalnál dolgozó igazgatási referens helyettesíti.
(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja.
37. § (1) A Képviselő-testület a társulási megállapodások során az önkormányzati törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
(2) A társulásokkal kapcsolatos koordináció főbb módszerei:
a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai,
b) együttes testületi ülések tartása,
c) közös bizottságok szervezése meghatározott közös feladatok ellátására,
d) hivatalok közötti együttműködés biztosítása.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
38. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján 16.30 órakor lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (XI. 10.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.
2. melléklet4
A bevezető a Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés e) pontja a Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4/A. §-t a Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. mellékletet a Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. melléklet a Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.