Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő - testületének 16/2019 (IX.12.) önkormányzati rendelete
Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének
Hatályos: 2019. 10. 12Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő - testületének 16/2019 (IX.12.) önkormányzati rendelete
Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (IX.12.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Gyömrő Város Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a Tktv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti partnerségi egyeztetés, továbbá a 43/A. §-ában biztosított véleményezési eljárás lefolytatásával a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Gyömrő Város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § A helyi védelem célja az Gyömrő Város településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyedi arculatának, karakterének megőrzése azon területek és egyedi ingatlanok helyi védelmével, melyek országos védelem alatt nem állnak.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
4. § E rendelet hatálya Gyömrő Város közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
6. § E rendelet alkalmazásában:
A helyi védelem
3. A helyi védelem fajtái
7. § A helyi értékek védelme egyedi és területi védelem.
4. Az egyedi és területi védelem meghatározása
8. § (1) Egyedi védett épület, építmény minden olyan alkotás, épület, építmény, amely a város történelmileg kialakult sajátosságainak hordozója, a városkép megőrzésének jelentős eleme és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, de országos védelem alatt nem áll.
(2) Az egyedi védelem alatt álló épületek, építmények tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A területi védelem a település hagyományos telekszerkezetét, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki. A területi védelem alatt álló terület lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
5. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a védett objektum történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.
10. § (1) A helyi védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy részleges bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(2) Az egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén meg kell őrizni az építmény:
a) tömegformáját,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) kéményeit,
d) homlokzati tagozatait,
e) homlokzati díszítőelemeit és egyéb részletképzéseket,
f) egyéb épülettartozékait (rács, vasalat, világítótest, korlát, árnyékoló, előtetető),
g) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
h) anyaghasználatát (tetőfedése az eredetivel egyező színű és mintázatú, új gyártású építőanyaggal felváltható),
i) eredeti homlokzati anyagait és színezését. (az eredetivel egyező színű és felületi struktúrájú, új gyártású építőanyaggal felváltható),
(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza.
11. § Helyi védett elemek esetében, a rájuk vonatkozó védelmi előírások mellett, a településképi szempontból meghatározó területek szerinti településképi előírások is betartandók.
12. § A területi védelem kiterjed:
(1) a telekszerkezetre, beépítési módra
(2) a településképet meghatározó utcafronti tömeg kialakításra és színvilágra
(4) a terület településképileg értékes növényállományára
6. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
12. § (1) A helyi védettség alá helyezést, annak módosítását vagy megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát;
b) a védelem fajtájával kapcsolatos javaslatot;
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását;
d) a kezdeményező nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, címét, helyrajzi számát;
b) a védett érték felmérési és fotó dokumentációját;
c) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indoklását;
d) a kezdeményező nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
13. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.
(2) Az értékvizsgálat részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet állapítja meg.
14. § (1) A helyi védelem alá helyezési, módosítási vagy megszüntetési eljárásban érdekelt felek:
a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa(i);
b) épület, vagy műalkotás esetén a tervező, alkotó vagy a szerzői jogok jogosultja;
c) a kezdeményezők;
d) az illetékes építésügyi hatóság;
e) az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság;
f) ingatlanügyi hatóság
(2) A helyi védelem alá helyezés, annak módosítása vagy megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján a polgármester 5 napon belül tájékoztatást tesz közzé, továbbá írásban értesíti az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
15. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
7. A helyi értékvédelem feladatai
16. § (1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak számbavétele, meghatározása, dokumentálása, nyilvántartása, valamint a nyilvánossággal való megismertetése.
(2) A védett értékek dokumentálását
a) tervszerűen, a jelen rendelet és mellékletei szerint,
b) a helyi vagy országos védelemre való felterjesztés előtt,
c) a helyi vagy országosan védett ingatlanon végzett átalakítás, kutatás során,
d) a helyi vagy országos védelemből való törlés előtt
kell végezni.
(3) A védett értékek megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának, jó karban tartásának biztosítását a következők szerint kell elősegíteni:
a) pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,
b) szakmai tanácsadással,
c) szükség esetén hatósági kötelezéssel, szankciók útján.
8. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
17. § (1) A helyi védelem alá eső egyedileg védett ingatlanokról a polgármester cím szerint rendezett, részletes naprakész elektronikus nyilvántartást vezettet.
(2) A nyilvántartás része az értékvizsgálat, a védett elemeket tartalmazó lista, a védett elemeket ábrázoló térkép, valamint tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését;
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát;
c) a védett érték azonosító adatait;
d) a védelem típusát;
e) a védett érték helymeghatározásának adatait;
f) a védelem rövid indoklását.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a települési főépítész gondoskodik.
9. A testületi döntéssel összefüggő feladatok
18. § (1) A Képviselő-testület a 12. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 6 hónapon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról vagy megszüntetéséről.
(2) A helyi védelem alá helyezésre, annak módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés melléklete a 2. melléklet szerinti tartalommal készült megalapozó értékvizsgálat, valamint a 14. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek az értesítést követő 15 napon belül benyújtott észrevételei.
(3) A helyi védelem alá helyezés az értékvizsgálat alapján történik.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 14. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntéstől számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(5) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(6) A rendelet módosítására irányuló javaslatokról a képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal dönt.
10. A településképi szempontból meghatározó területek
19. § (1) Gyömrő Város településképi szempontból meghatározó területei:
a) Városközpont
b) Tavak környezete
c) Ófalu
d) Kertvárosok
e) Kastélydomb
f) Liget lakótelep
g) Öreghegy
h) Külterületi, részlegesen beépített területek
i) Természeti területek
j) Mezőgazdasági területek
(2) Gyömrő Város településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Településképi követelmények
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
20. § Az épületek tömegképzésének arányai és beépítés légtéraránya illeszkedjenek a környezetben és jellemzően kialakulthoz.
21. § A meghatározott előkerti építési vonalon épület utcai homlokzatának legalább 6,0m-s szakasza álljon, amelyet 1,0m-nél nem mélyebb tagolás oszthat meg.
22. § Az előkertek területének több mint 60%-án többszintes növényállomány telepítendő.
23. § A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton alacsony lábazattal áttört (faléc, fémháló, lakatos) szerkezetű mezővel készüljön, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedő legyen, továbbá telken belül telepített élő-sövénnyel együtt készüljön.
24. § Az inatlanokon a melléképítmények a főépülethez illeszkedő, azzal azonos jellegű, anyaghasználatú és színezésű legyenek.
12. A településképi szempontból meghatározó Városközpont, Tavak környezete, Kertvárosok, Öreghegy területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
25. § (1) A területen a főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyagaként, magas tető esetén cserép, vagy hasonló esztétikai értékű betoncserép, nemes anyagú (pl. cink, sárgaréz, vörösréz), vagy magas minőségű, nem fényes bevonatos, korcolt sík fémlemezfedés alkalmazható. Lapos tetőn terasz, vagy zöldtető létesíthető.
(2) Az építési tevékenységgel érintett épület, építmény tetőfedésére műanyag, vagy fém hullámlemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemezfedés, valamint bitumenes zsindely használata nem megengedett.
(3) A homlokzati falak felületképzése nem készülhet a felsoroltaktól anyagoktól eltérően: vakolat, tégla, természetes kő, fa. Az épületek lábazata, a homlokzat felület legfeljebb 20%-a, készülhet műkő, vagy nyers beton felületképzéssel
(4) Homlokzatszínezés pasztell árnyalatú földszínekkel történhet. Épületet feketére, rikító és telített színűre színezni, nem megengedett.
(5) Az épületek teljes tetőfelületének legalább 60%-a legalább 35° és legfeljebb 50°tól eltérően nem alakítható ki.
(6) Beforduló épületrész gerincmagassága nem lehet 1,0m-el nagyobb a közterület felőli épületszárny gerincmagasságánál.
(7) Az utcára oromfalas megjelenésű lakó-, vagy középület homlokzati szélessége 9,0 m-nél nagyobb nem lehet.
(8) A területeken 9,0 m-nél szélesebb közterület felőli homlokzat esetén a tetőforma az utcával párhuzamos nyeregtető, vagy sátortető lehet.
(9) Lapostetős lakóépület a területen nem építhető.
(10) Lapostetős épületrész a (7) bekezdésben meghatározott területen kívül oldalhatáros és szabadonálló beépítés esetén közterülettől 10 m mélységig nem létesíthető.
(11) Középület, továbbá nagyfesztávolságú kereskedelmi épület lapostetővel csak a Városközpont és az Öreghegy nagytelkes ingatlanjain építhető.
(12) Egy épületen belül legfeljebb kétféle tetőhajlás alkalmazható. Összetett, tornyokkal tagolt tető nem építhető, kivéve szakrális épület esetén.
(13) Közterület felé utcaképet nem formáló, alárendelt homlokzat nem építhető és garázsajtó nem nyitható a közterület felé.
(14) Utcára oromfalas megjelenésű épület közterület felőli oromzatos homlokzati szakaszán síkváltás és loggia kialakítás nem megengedett.
(15) Homlokzatszínezés pasztell árnyalatú földszínekkel történhet. Épületet feketére, rikító és telített színűre színezni, nem megengedett.
(16) A területeken a közterület felőli homlokzaton, közterületről látható tetőzeten parabola antennát, egyéb technikai, épületgépészeti berendezést elhelyezni nem lehet.
(17) A településképi szempontból meghatározó területeken légkondicionáló berendezés részeit és kondenzvíz kifolyóját az épület közterület felőli oldalhatáron álló homlokzatán nem megengedett elhelyezni.
(18) Lakóépületen díszvilágítás a családi és egyéb ünnepek alkalmával, annak idejére helyezhető el, fényszennyezést nem okozva, a szomszédos és szemközti épületeket és a közterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró módon.
13. A településképi szempontból meghatározó Ófalu területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § (1) A területen a főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga nem lehet terakotta színű cseréptől, terakotta színű betoncseréptől eltérő. Nemes anyagú (pl. cink, sárgaréz, vörösréz), vagy magas minőségű, nem fényes bevonatos, korcolt sík fémlemezfedés a tetőfelület vízszintes vetületének 20%-n alkalmazható.
(2) Az építési tevékenységgel érintett épület, építmény tetőfedésére műanyag, vagy fém hullámlemez, műanyag lemez,felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemezfedés, valamint bitumenes zsindely használata nem megengedett.
(3) A homlokzati falak felületképzése nem készülhet a felsoroltaktól eltérő anyagokból: vakolat, tégla, természetes kő, fa. Az épületek lábazata, a homlokzat felület legfeljebb 20%-a, készülhet műkő, vagy nyers beton felületképzéssel is.
(4) Homlokzatszínezés fehér, törtfehér, világosszürke és pasztell árnyalatú világos földszínekkel történhet. Épületet feketére, rikító és telített színűre színezni, nem megengedett.
(5) Az épületek utcára csak merőleges tetőgerinccel lehet építeni. Beforduló épületszárny kialakítása csak az utcai homlokzat síkjától 6,0m távolságra történhet.
(6) Az utcára oromfalas megjelenésű lakó-, vagy középület homlokzati szélessége 7,5 m-nél nagyobb nem lehet.
(7) Beforduló épületrész gerincmagassága nem lehet 1,0m-el nagyobb a közterület felőli épületszárny gerincmagasságánál.
(8) Lapostetős és manzárdtetős épület a területen nem építhető.
14. A településképi szempontból meghatározó Külterületi, részlegesen beépített területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
27. § (1) A területen homlokzatképzéséhez a hagyományos anyaghasználaton (vakolt fal, tégla-, kő-, fa) kívül a funkciónak megfelelő, színdinamikai tervek alapján színezett igényes anyaghasználatú szendvicspanelek, homlokzatburkolatok, könnyűszerkezetes burkolóelemek használhatók a monotónia elkerülésével, legalább 20 m-ként építészeti eszközökkel tagolva a homlokzatot. Az ettől való eltérés nem megengedett.
(2) A területeken az előírt zöldfelületnek megfelelő terület legalább 2/3-a intenzív fásított területként alakítható ki, elsősorban nagy lombkoronájú fás szárú őshonos növényekkel. Az ettől való eltérés nem megengedett.
15. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
28. § (1) A védett épületek homlokzati színezésénél, amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, fehér, tört fehér, világos szürke, vagy pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Ettől eltérő, vagy fekete, rikító, telített szín nem alkalmazható.
(2) A védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítés a védett épület formájával, szerkezetével, részleteivel, anyagaival és színeivel összhangban legyen.
(3) Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén, az utcai homlokzaton garázskapu utólag nem alakítható ki.
(4) A védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetők el.
16. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
29. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi közlekedési és közműterületek,
b) gazdasági területek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a) országos közutak belterületi szakaszai,
b) közparkok, közkertek területei,
c) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,
d) vízgazdálkodási területek,
e) az ökológiai hálózatba tartozó és tájképi szempontból kiemelten kezelendő területek.
A reklámokra, reklámhordozókra, cégtáblákra, üzletfeliratokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. A reklámokra, reklámhordozókra, cégtáblákra, üzletfeliratokra vonatkozó településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó Városközpont, Tavak környezete, Ófalu, Kertvárosok, Kastélydomb, Liget lakótelep, Öreghegy területeken
30. § Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 m-en belül nem helyezhetők el.
31. § Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
32. § Építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján kihelyezhető.
33. § (1) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, vagy a kerítésen, ha az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.
(2) Homlokzaton való elhelyezés esetében az üzletfelirat, cégtábla, cégér szervesen illeszkedjen a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
(3) Kerítésen való elhelyezés esetében
a) az üzletfelirat, cégtábla nem nyúlhat túl a kerítés kontúrján,
b) a kerítésre vonatkozó előírásoknak (magasság, áttörtség mértéke) a táblával együtt teljesülniük kell.
34. § Üzletfelirat, cégtábla nem helyezhető el az emeleti szintek homlokzati falán és az emeleti nyílászárókon, erkélyeken.
35. § Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 1,0 m2-t.
36. § Cégtábla cégenként legfeljebb egy, saroképület esetén legfeljebb kettő helyezhető el.
37. § A cégér felülete 0,5 m2-nél, magassága 1,0 m-nél, a homlokzati falsíktól való kinyúlása 1,0 m-nél, szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél nem lehet nagyobb.
38. § Az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletfeliratok, cégtáblák egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett. Csoportos elhelyezés esetében a táblák összesített mérete meghaladhatja a 41. § szerinti méretet, de az egyes cégtáblák anyaghasználata és alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól.
39. § (1) Üzletportál homlokzati falán üzletfelirat az üzletportál nyílásai fölött a nyílások szélességi méreteihez igazodóan alakítható ki.
(2) Üzletportál nyílásai fölött elhelyezett üzletfelirat tábla vastagsága a vízszintes homlokzati tagozatokon, de legfeljebb 12,0 cm -n nem nyúlhat túl.
(3) Az üzlet bejárata mellett az üzletfelirattal azonos kialakítású, az üzletre vonatkozó többletinformációt tartalmazó további tábla, vagy vendéglátóegység, élelmiszerbolt, virágüzlet frissülő kínálatát tartalmazó krétatábla legfeljebb 1,0 m szélességben, a homlokzati elemekhez igazodva elhelyezhető a portál felső széléhez igazodóan és legfeljebb az ablaknyílások alsó, vagy a lábazat felső síkjáig.
40. § Az üzletportál nyílásának felülete 20%-nál nagyobb arányban nem takarható fóliával, matricával, festéssel, vagy más egyéb, az átlátást (belátást) akadályozó felülettel, kivéve, ha jogszabály erről másként rendelkezik.
41. § Üzletenként egy db, felállított állapotban legfeljebb 0,8 m × 1,0m helyigényű, legfeljebb 0,8m magas megállító tábla helyezhető el a közterületen, a gyalogos és gépkocsi forgalmat nem zavaró módon.
42. § Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
(1) rikító színhasználattal,
(2) kápráztató fényű világító táblaként,
(3) futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,
(4) fény- és filmvetítéssel.
43. § A területeken, a bevásárló központok és benzinkutak kivételével, nem létesíthető pillon-totem és zászló-lobogó reklámhordozó.
19. A reklámokra, reklámhordozókra, cégtáblákra, üzletfeliratokra vonatkozó településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó Külterületi részlegesen beépített területeken
44. § Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 m-en belül nem helyezhetők el.
45. § Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
46. § Építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján kihelyezhető.
47. § (1) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, vagy a kerítésen, ha az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.
(2) Homlokzaton való elhelyezés esetében az üzletfelirat, cégtábla, cégér szervesen illeszkedjen a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
(3) Kerítésen való elhelyezés esetében
a) az üzletfelirat, cégtábla nem nyúlhat túl a kerítés kontúrján,
b) a kerítésre vonatkozó előírásoknak (magasság, áttörtség mértéke) a táblával együtt teljesülniük kell.
48. § Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el.
49. § Cégtábla cégenként legfeljebb egy, saroképület esetén legfeljebb kettő helyezhető el.
50. § Az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletfeliratok, cégtáblák egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett.
51. § E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület esetében a cégfelirat, üzletfelirat az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen helyezhető el.
52. § Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
20. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken
53. § (1) Napelemes tetőcserép mindenhol alkalmazható.
(2) Nappanel tetőzeten való elhelyezésének szabályai:
a) lapostetős épületen nappanel elhelyezhető,
b) magastetős épület esetében a következőket kell figyelembe venni:
ba) a nappanel elemek meglévő épületen való utólagos elhelyezése során azok minél kevésbé tűnjenek utólagos applikációnak. Elhelyezésük, sorolásuk iránya, kiterjedésük kövesse az épület tetőzetének szerkezeti méreteit, a tetőfedésbe simulóan, annak modulméretével összeegyeztethető módon kerüljön kialakításra,
bb) a nappanel az új épület létesítésekor a tető építészeti kialakításába illeszkedően, annak részeként és a tetősíkkal azonos síkban, vagy attól legfeljebb 15°-s szögben eltérve létesíthető,
bc) előkert nélküli, vagy zártsorú beépítés esetén az utca felé nappanel utólagos elhelyezése nem megengedett,
bd) az utcára közel merőleges tetőgerinc esetén az utca felőli 3 m-en belül napelem panel nem létesíthető.
(3) Nappanel homlokzaton való elhelyezésének szabályai:
a) a nappanel a homlokzat részeként építészeti szempontból komponáltan
aa) homlokzati burkolatként, vagy díszítőelemként függőleges, vagy közel függőleges állásban helyezhető el,
ab) árnyékolóként, lamellás árnyékolóként a függőlegestől eltérő szögben is elhelyezhető,
b) amennyiben a nappanel nem az a) pont szerint kerülne felszerelésre, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett.
(4) Parabolaantenna és 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, teraszán.
(5) Klímaberendezés elhelyezésének szabályai:
a) meglévő épületen ablakklíma berendezés és klíma-berendezés kültéri egysége a közterület felőli homlokzaton csak erkély, loggia, vagy terasz megléte esetén, azon belül rejtett, takart módon helyezhető el,
b) kültéri klímaberendezés kifolyója közterületre, vagy szomszéd telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet,
c) e rendelet hatálybalépése után létesülő új épületen
ca) klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el a közterületi felőli és az oldalhatáron álló homlokzaton,
cb) erkélyen, loggián, vagy teraszon a klímaberendezés kültéri egysége csak az épület eredeti homlokzati terveiben e célból meghatározott rejtett, vagy takart módon helyezhető el.
(6) Parapetkonvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése nem megengedett.
(7) Üzleti árnyékoló szerkezet (kirakat-árnyékoló, vendéglátó terasz feletti árnyékoló)
a) tartószerkezetét új kirakatportál létesítése esetén, a kirakatportálon, vagy a falsíkon belül, rejtett módon kell felszerelni,
b) a ponyvafelület tartalmazhatja az üzletfeliratot, vagy a céglogót, vagy az üzlet tevékenységéhez kapcsolódó egy termék megjelenítését.
(8) Árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
21. A kötelező szakmai konzultáció esetei
54. § Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni az Önkormányzattól az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá tartozó lakóépületek tervezése esetén, ha az építkezés
a) helyi védett épületet, építményt, vagy annak közvetlen szomszédságába tervezett épületet, építményt érint, vagy
b) a helye:
ba) a Városközpont
bb) a Tavak környezete
bc) az Ófalu
területen található,
c) műemléki környezetben van
d) két építési övezet határán van, illetve
e) az építkezéssel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlanok eltérő beépítési móddal épültek, vagy
f) a tervezett épület, vagy bővítés lapostetős épületrészt tartalmaz.
22. A szakmai konzultáció szabályai
55. § (1) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata.
(2) A konzultáció felelőse a főépítész, akadályoztatása esetén az általa megbízott munkatárs.
(3) A szakmai konzultáció helyszíne a főépítészi iroda, vagy az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre, indokolt esetben a konzultáció az építés helyszínén is lefolytatható.
(4) A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények ismertetése.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.
A településképi véleményezési eljárás
23. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
56. § (1) A polgármester az építési engedélyezési eljárást megelőzően a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le a Gyömrő város teljes közigazgatási területén, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész, vagy a települési Tervtanács állásfoglalása képezi.
(3) A települési Tervtanács állásfoglalását a műszaki tervek közül a
a) középületek, ipari épületek, kereskedelmi épületek,
b) új építésű lakóépületek, amelyek legalább négy rendeltetési egységet tartalmaznak
c) helyi védelem alatt álló épületek, műtárgyak,
d) helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott épületek, műtárgyak szomszédságába tervezett építmények,
e) hírközlési antennák, antennatartó szerkezetek,
f) átalakítási munkák az a)-f) pontokban megjelölt épületeknél, amennyiben az érintett szintterület nagyobb, mint 50%
építési munkáira benyújtott építési ügyek esetén adja.
(4) A települési Főépítész állásfoglalását a műszaki tervek közül a (3) pontban felsorolt esetekben:
a) átalakítási munkák, amennyiben az érintett szintterület kisebb, mint 50%
b) közterületről látható homlokzatok átalakítása
építési munkáira benyújtott építési ügyek esetén adja.
24. Az eljárás lefolytatása
57. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon egy példányban és
b) adathordozón /CD, DVD/ pdf formátumban benyújtja vag
c) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja,
c) nem javasolja.
(3) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a tervtanácsi állásfoglalást vagy főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(4) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (.pdf formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
58. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást,
b) (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) (szükség szerinti) látványtervet vagy modellfotót (legalább szemmagasságból ábrázolt nézettel).
(2) Tervtanácsi véleményezés esetén az (1) bekezdésben foglaltak mellett a tervdokumentációnak az Önkormányzat helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló rendeletében szereplő munkarészeket is tartalmazni kell.
(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérést indokolni kell.
25. A településképi véleményezés részletes szempontjai
59. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi rendeletben és a helyi építési szabályzatban foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a Településképi Arculati Kézikönyvben szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve, hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településképi rendelet és a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
A településképi bejelentési eljárás
26. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
60. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött
a) reklámelhelyezések
b) építési reklámháló,
c) a kiemelt, a rendelet 4.sz. mellékletében felsorolt közterületek mentén fekvő ingatlanokon történő építési tevékenységek közül
ca) homlokzat megváltoztatása,
cb) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
cc) üzletfelirat, cégtábla, cégér,
cd) egyedi tájékoztató tábla,
ce) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése
cd) kerítés építése, átalakítása
d) rendeltetés és rendeltetési egységek számának változtatása
esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység közül a közterületek használatáról szóló helyi rendelet hatálya alá tartozó esetekben a közterület-használati szerződés megkötésére a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
27. A településképi bejelentési eljárás szabályai
61. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, melyhez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.
62. § (1) A 60. § (1) szerinti tevékenység a bejelentés tudomásul vételét tartalmazó döntés közlését követő napon – az esetlegesen előírt kikötések betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(2) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha
a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben foglaltaknak,
b) az megfelel a helyi építési szabályzatban előírt követelményeknek,
c) a tervezett reklámelhelyezés illeszkedik a településképbe,
d) a tervezett reklámelhelyezés megfelel az építészeti minőség, szakmai igényesség és esztétikus megjelenés követelményeinek,
e) a tervezett reklámelhelyezés nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat.
(3) A polgármester hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.
63. § (1) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(2) A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megtiltásáról a polgármester a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.
(3) A tervezett reklámelhelyezést a hatósági határozat kiállításának dátumától számítva 2 hónapon belül meg kell valósítani, ennek hiányában ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.
(4) A reklámelhelyezés tiltásáról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett tevékenység megtiltásáról szóló döntésben foglaltak betartását. Ha a 60. § (1) a) és b) pontjai szerinti reklámelhelyezés esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a Pest megyei kormányhivatalt.
A településképi kötelezés
28. A településképi kötelezési eljárás általános szabályai
64. § A polgármester a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le a településképi rendelet előírásainak be nem tartása esetén.
65. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul
a) bejelentés, vagy
b) a hivatal részéről eljáró személy észlelése
alapján.
29. A településképi kötelezés és bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
66. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester a kötelezettet 1.000.000,- forintig terjedő, de legalább 100.000,- forint pénzbírság megfizetésére kötelezheti, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget.
(3) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok: a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, az Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.
67. § A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.
68. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
30. Védett építészeti értékek megőrzésének támogatása
69. § (1) Az Önkormányzat az értékvédelmi szempontból egyedi védett épületek korhű felújításához, rekonstrukciójához az éves költségvetési rendeletben meghatározott „Gyömrő Város Értékvédelmi Támogatás” terhére támogatást nyújthat. Az erre irányuló kérelmet a beruházás tervezett időpontját megelőző év október 31-ig lehet benyújtani. A képviselőtestület a következő évben a költségvetés tárgyalásánál dönt a kérelmek figyelembevételével a forrás összegéről.
(2) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(3) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés 75 %-át és egyúttal nem lehet több nettó 800.000.-Ft-nál.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően az illetékes Bizottság (továbbiakban: Bizottság) írja ki. Amennyiben a rendelkezésre álló keret nem kerül felhasználásra, a Bizottság dönthet ismételt pályázat kiírásáról.
70. § (1) A pályázatot a tulajdonos nyújthatja be a polgármesterhez.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) megfelelő tervezési jogosultsággal rendelkező építésztervező által készített, a tervezett építési tevékenység megérthetőségéhez szükséges szintű építészeti tervdokumentációt, valamint műszaki leírást a hiteles helyreállításhoz szükséges eredeti állapotot ismertető dokumentumokkal (esetenként archív terv, archív kép, történeti leírás),
b) fényképeket a védett értékről, épületrészről,
c) a megvalósítást szolgáló részletezett, tételes költségvetést azokról a várható költségekről, melyek közvetlenül a védett érték megőrzését szolgálják,
d) banki igazolást az árazott költségvetésben szereplő összeg megpályáztatott részén felüli pénzösszeg elkülönített számlán történő elhelyezéséről,
e) a támogatás meghatározott célra és határidőn belül történő felhasználására vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot.
(3) A pályázat csak az összes melléklet egyidejű benyújtásával érvényes. Nyilatkozatok utólagos pótlására egyszer van lehetőség a kiírásban rögzített határidő figyelembevételével.
(4) A pályázati kiírás a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
(5) A pályázat benyújtásának határidejét a pályázati kiírásban kell meg határozni.
71. § (1) A beérkezett pályázatokat a Bizottság a soron következő ülésén bírálja el.
(2) A Bizottság szakmai szempontok alapján dönt a támogatás odaítéléséről.
(3) A pályázókat írásban kell értesíteni a pályázat eredményéről.
72. § (1) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester támogatási szerződést köt.
(2) Engedély, vagy bejelentés köteles munka esetén a nyertes pályázóval a támogatási szerződés csak a szükséges jogerős döntés megléte esetén köthető.
(3) A szerződésben rögzíteni kell a támogatás folyósításának idejét és módját, a támogatás felhasználásának módját, határidejét, az elszámolás, a felhasználás ellenőrzésének szabályait, a szerződésszegés jogkövetkezményeit.
(4) A támogatás összegét annak átvételétől számított egy éven belül fel kell használni, és a felhasználást követő 30 napon belül azzal el kell számolni.
Záró- és átmeneti rendelkezések
31. Hatálybalépés
73. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
32. Hatályon kívül helyező rendelkezések
74. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az Gyömrő Város településképi véleményezési eljárásról szóló 13/2014.(IX.23.)sz. Kt. rendelet, a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2014.(.IX.23.)sz. Kt. rendelet, a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló 11/2013. (III. 25.) Kt. rendelete, a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 27/2017.(XII.15.)sz Kt. rendelet, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló 10/2008.(IV25.)sz. Kt. rendelet.
1. melléklet a 16/2019. (IX.12.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 16/2019. (IX.12.) önkormányzati rendelethez
a) a Szabadság téri Park ( 1 hrsz) a rajta lévő szobrokkal együtt;
b) a Szabadság téri hársfasor;
c) a Szt. István utcai gesztenyefasor;
d) az Eperfasor utcai eperfasor;
e) a Döbön patak forrásvidéke (818/1, /2, /3 hrsz);
f) a Búcsú tér (111/1 hrsz).
(2) helyi egyedi védelem :
a) a Polgármesteri Hivatal A épülete (1 hrsz)
b) a Házasságkötő terem épülete (1214 hrsz);
c) a Weöres Sándor Általános Iskola régi épülete (Szabadság tér 2/b. 13 hrsz)
d) a Weöres Sándor Általános Iskola Erzsébet utcai régi épülete ( Erzsébet u. 20-24. 3498/2 hrsz)
e) a II. Rákóczi F. Általános Iskola régi épülete ( Bajcsy Zs. u. 79-81. 431 hrsz)
3. melléklet a 16/2019. (IX.12.) önkormányzati rendelethez
1. Helyszín megnevezése
2. Településrész
3. Cím
4. Helyrajzi szám
5. Nyilvántartási azonosító
6. Adatfelvevő neve
7. Adatfelvétel éve
1. Az épület/építmény megnevezése
2. Jelenlegi funkció
3. Eredeti funkció (amennyiben ismert)
4. Építész (amennyiben ismert)
5. Építtető (amennyiben ismert)
6. Építés éve (amennyiben ismert)
7. Hatályos védelem
8. Javasolt védelem
9. Jelleg, értékelés
10. Védendő értékek
11. Eredeti tervek, dokumentumok (amennyiben fellelhető)
12. Bibliográfia, archív fotók
13. Állapotfotók
4. melléklet a 16/2019. (IX.12.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 16/2019. (IX.12.) önkormányzati rendelethez
a) 1,0 méternél magasabbra nem növő cserje, bokor esetén 1,5 méter,
b) 2,0 méternél magasabbra nem növő sövény és díszfa 2,0 méter,
c) 3,0 méternél magasabbra nem növő sövény és díszfa 2,5 méter,
d) 4,0 méternél magasabbra nem növő terebélyes díszfa és gyümölcsfa esetén 5,0 méter,
e) dió és gesztenyefa esetén 8,0 méter.
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Háromerű juhar |
Acer buergerianum |
Mezei juhar |
Acer campestre |
'Jeffersred' rőtlevelű juhar |
Acer x freemanii 'Jeffersred' |
Korai juhar |
Acer platanoides |
Hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
'Rotterdam' hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus 'Rotterdam' |
Ezüst juhar |
Acer saccharinum |
Tatár juhar |
Acer tataricum |
Tűzvörös juhar |
Acer tataricum subsp. ginnala |
Hússzínű vadgesztenye |
Aesculus x carnea |
'Briotii' hússzínű vadgesztenye |
Aesculus x carnea 'Briotii' |
Közönséges vadgessztenye |
Aesculus hippocastanum |
Selyemakác |
Albizia julibrissin |
Lándzsáslevelű éger |
Alnus x spaethii |
Szívlevelű éger |
Alnus cordata |
Mézgás éger |
Alnus glutinosa |
Közönséges nyír |
Betula pendula |
Himalájai nyír |
Betula utilis |
Közönséges gyertyán |
Carpinus betulus |
Szelídgesztenye |
Castanea sativa |
Szívlevelű szivarfa |
Catalpa bignonioides |
Karéjoslevelű szivarfa |
Catalpa ovata |
Déli ostorfa |
Celtis australis |
Közönséges júdásfa |
Cercis siliquastrum |
'Pink Dawn' taskenti szivarfa |
x Chitalpa tashkentensis 'Pink Dawn' |
Török mogyoró |
Corylus colurna |
Fényeslevelű galagonya |
Crataegus x lavalleei |
Skarlátvirágú galagonya |
Crataegus x media 'Paul's Scarlet' (Crataegus laevigata 'Paul's Scarlet') |
'Snowbird' díszgalagonya |
Crateagus x mordensis 'Snowbird' |
'Toba' díszgalagonya |
Crateagus x mordensis 'Toba' |
'Nagybogyós' kétbibés galagonya |
Crataegus laevigata 'Nagybogyós' |
Egybibés galagonya |
Crataegus monogyna |
'Tahi' szárnyaltlevelű galagonya |
Crataegus pinnatifida 'Tahi' |
Közönséges bükk |
Fagus sylvatica |
'Purple Tahi' fehér kőris |
Fraxinus americana 'Purple Tahi' |
Keskenylevelű kőris |
Fraxinus angustifolia |
Magas kőris |
Fraxinus excelsior |
Virágos kőris |
Fraxinus ornus |
Páfrányfenyő |
Ginkgo biloba |
Tövises lepényfa |
Gleditsia triacanthos |
Fekete dió |
Juglans nigra |
Pompás dió |
Juglans regia |
Bugás csörgőfa |
Koelreuteria paniculata |
Oszlopos csörgőfa |
Koelreuteria paniculata 'Fastigiata' |
Amerikai ámbrafa |
Liquidambar styraciflua |
Amerikai tulipánfa |
Liriodendron tulipifera |
Japán liliomfa |
Magnolia kobus |
Bogyós díszalma fajta |
Malus baccata |
Pompás díszalma |
Malus spectabilis |
Fehér eperfa |
Morus alba |
'Október' perzsafa |
Parrotia persica 'Október' |
Császárfa |
Paulownia tomentosa |
Közönséges platán |
Platanus x hispanica |
Fehér nyár |
Populus alba |
Szürke nyár |
Populus x canescens |
'Favorit' nyár |
Populus 'Favorit' |
Jegenyenyár |
Populus nigra 'Italica' |
Kínai nyár |
Populus simonii |
Rezgő nyár |
Populus tremula |
Teltvirágú cseresznye |
Prunus avium 'Plena' |
Cseresznyeszilva |
Prunus cerasifera |
Meggy |
Prunus cerasus |
Házi szilva |
Prunus domestica |
Keserű mandula |
Prunus dulcis |
Gömbmeggy |
Prunus x eminens 'Umbraculifera' (Prunus fruticosa 'Globosa') |
'Spire'-díszcseresznye |
Prunus 'Spire' |
'Amber Beauty' mandzsu zelnice |
Prunus maackii 'Amber Beauty' |
Sajmeggy |
Prunus mahaleb |
Zelnice |
Prunus padus |
Japán cseresznye |
Prunus serrulata |
'Canada Red' virginiai zelnice |
Prunus virginiana 'Canada Red' |
Nyírlevelű körte |
Pyrus betulifolia |
Kínai körte |
Pyrus calleryana |
'Beech Hill' közönséges vadkörte |
Pyrus communis 'Beech Hill' |
'Kartália' hófehér díszkörte |
Pyrus nivalis 'Kartália' |
Vadkörte |
Pyrus pyraster |
Turner-tölgy |
Quercus x turneri 'Pseudoturneri' |
Csertölgy |
Quercus cerris |
Kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
Molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
Kocsányos tölgy |
Quercus robur |
Vörös tölgy |
Quercus rubra |
'Böhönyei' torzsás ecetfa |
Rhus typhina 'Böhönyei' |
'Pink Cascade' carolinai akác |
Robinia x margaretta 'Pink Cascade' (Robinia x margaretta CASQUE ROUGE) |
Rózsás akác |
Robinia hispida |
Mirigyes akác |
Robinia luxurians |
Fehér fűz |
Salix alba |
Közönséges japánakác |
Sophora japonica |
Madárberkenye |
Sorbus aucuparia |
Borbás-berkenye |
Sorbus borbasii |
Erdélyi berkenye |
Sorbus dacica |
'Vállus' keszthelyi berkenye |
Sorbus decipientiformis 'Vállus' |
'Dégen-berkenye |
Sorbus degenii |
'Gran Sasso'berkenye |
Sorbus 'Gran Sasso' |
Svéd berkenye |
Sorbus intermedia |
'Hainburg' berkenye |
Sorbus 'Hainburg' |
Sárgáslevelű berkenye |
Sorbus pseudolatifolia |
Rédl-berkenye |
Sorbus redliana |
Kereklevelű berkenye |
Sorbus x rotundifolia |
'Teknőc' berkenye |
Sorbus 'Teknőc' |
'Barabits' barkócaberkenye |
Sorbus torminalis 'Barabits' |
'Szádelő' Tuzson-berkenye |
Sorbus tuzsoniana 'Szádelő' |
'Gánt' vértesi berkenye |
Sorbus vetesensis 'Gánt' |
Kínai mézesfa |
Tetradium danielli |
Európai hárs |
Tilia x europae |
'Glenleven'-hárs |
Tilia x flavascens 'Glenleven' |
Amerikai hárs |
Tilia americana |
Kislevelű hárs |
Tilia cordata |
Nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
'Szent István'-hárs |
Tilia 'Szent István' |
Ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
'Lobel' szil |
Ulmus 'Lobel' |
Gömbszil |
Ulmus minor 'Globosa' |
Pusztaszil |
Ulmus pumila 'Puszta' |
Japán gyertyánszil |
Zelkova serrata |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
magyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
aligatorfű |
Alternanthera philoxeroides |
Microstegium vimineum |
|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
kínai karmazsinbogyó / kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
süntök |
Echinocystis lobata |
keserű csucsor |
Solanum dulcamara |
aranka fajok |
Cuscuta spp. |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentális |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
vad szőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
japán komló |
Humulus japonicus |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
2. függelék:
3. függelék:
építési munkákhoz |
műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín stb. leírással |
|
helyszínrajz, alaprajz, a megértéshez szükséges metszetek |
||
homlokzatok, nézetek anyaghasználat és színek jelölésével |
||
utcakép vagy fotó / látványterv vagy fotó, |
||
közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajz |
||
Kerítés építés esetén geodéziai felmérés |
||
rendeltetésváltáshoz |
tulajdoni lap másolat, alaprajz, külső fénykép |
|
helyszínrajz, a változással érintett alaprajz |
||
műszaki leírás, mely kitér a rendeltetés-változásból adódó környezetterhelés ismertetésére, a gépjármű-elhelyezés igazolására, üzletnél technológiai ismertetésére |
||
reklámelhelyezéshez |
műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín leírással |
|
terv vagy fotomontázs |
4. függelék:
5. függelék: