Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2019.(XI.1.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 01- 2022. 02. 27
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2019.(XI.1.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019.11.01.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 53. § (1) bekezdésében szabályozott feladatkörében a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
1. § (1) Berettyóújfalu Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a térségben betöltött szerepének megfelelően.
(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Berettyóújfalu Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(3) Az önkormányzat székhelye: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György u. 17-19.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.berettyoujfalu.hu
(5) Az önkormányzat hivatalos Facebook oldalának címe: Berettyóújfalu Mindannyiunk Városa
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: zászló, címer, pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképének leírását és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
3. § Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
A képviselő-testület működése
(1) A képviselő-testületben mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására jelölő szervezetenként vagy politikai hovatartozásuktól függetlenül képviselőcsoportot (a továbbiakban: frakció) hozhatnak létre és maguk közül megválasztják a vezetőt. A frakció létszáma legalább 3 fő.
(2) A frakciót a frakció vezetője, akadályoztatása esetén a frakció által erre felhatalmazott személy képviseli.
(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet a tagja.
(4) A frakció megalakulásának vagy megszűnésének tényét, a megalakulást követően belépett vagy kizárt képviselő nevét a frakcióvezető, a kilépést az érintett képviselő köteles az esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni a polgármesternek.
(5) A frakció megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a frakció elnevezését,
b) a frakció névsorát és
c) a megválasztott vezető, esetleges vezető-helyettes nevét.
(1) A képviselő-testület megbízásának idejére gazdasági programot készít.
(2) A képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.
(3) A program magában foglalja azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki, s amelynek megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységét támogatja.
A képviselő-testület ülésezési formái, munkaterv
(1) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 12 fő.
(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület üléseit a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében tartja.
(4) A képviselő-testület évente legalább 8, munkatervben meghatározott rendes ülést tart. A képviselő-testület rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – a hónap utolsó hetének csütörtökén kerül sor.
(5) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján ülésezik.
(6) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(7) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a képviselő-testület bizottságaitól, a településen megválasztott országgyűlési képviselőtől.
(8) A munkatervet a tárgy félévét megelőző 15 nappal korábban a képviselő-testületnek meg kell tárgyalni.
(9) A munkaterv tartalmazza:
a) testületi ülések tervezett időpontjait, a munkaterv elfogadásakor már ismert napirendjeit,
b) a napirendek előterjesztőinek nevét,
c) melyik bizottság tárgyalja előzetesen a napirendet.
(10) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.
(11) Rendkívüli ülést a Mötv. 44. §-a szerinti indítványozók általi kezdeményezésen túl a polgármester akkor is összehívhat, ha azt sürgős eset indokolja. A Mötv-ben foglaltakon túl a rendkívüli ülést össze kell hívni:
a) az önkormányzat és intézményei működését alapvetően érintő esetekben,
b) pályázati eljárással kapcsolatos halaszthatatlan esetben,
c) jogvesztő határidő esetén,
d) vis maior esetén.
(12) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indokolással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani. Az indítvány benyújtására – a Kormányhivatal vezetője által történő összehívás kivételével – az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(13) A rendkívüli ülés indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell.
(1) A munkatervben szereplő napirendeket írásban kidolgozva a polgármester terjeszti elő. A polgármester egyes napirendi pontok előterjesztésével mást is megbízhat.
(2) A képviselők írásbeli előterjesztéseiket legkésőbb 15 nappal az ülés előtt kötelesek a jegyzőnek leadni.
(3) A képviselő-testületi ülés összehívásakor az előterjesztéseket a képviselőknek, a bizottságok nem képviselő tagjainak és a meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy legkésőbb a rendes ülést megelőző 7. napon, az éves költségvetés elfogadására vonatkozó előterjesztést az ülést megelőző 10. napon, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 3. napon megkapják.
(4) A bizottság által tárgyalt határozatot vagy rendelet-tervezetet a bizottsági véleménnyel együtt a képviselő-testület tagjai írásban kapják meg, ha a bizottság azt módosítva fogadta el és az írásban történő ismertetés mellett foglalt állást. Egyéb esetben a bizottsági vélemény szóban kerül ismertetésre a képviselő-testületi ülésen.
(5) Az előterjesztés elemei:
a) előterjesztés sorszámának megjelölése,
b) melyik bizottság tárgyalja az előterjesztést,
c) nyilvános vagy zárt ülésen kell-e tárgyalni az előterjesztést,
d) a tárgy meghatározása,
e) az előkészítés során felmerült kisebbségi vélemények,
f) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,
g) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
h) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
i) a végrehajtási határidő megjelölése.
Az előterjesztésben ismertetni kell, hogy a napirenden szereplő kérdést korábban tárgyalta-e a képviselő-testület, annak során milyen határozat vagy rendelet született, illetve határozat, vagy rendelet meghozatala nélkül a kérdés tárgyalását a testület miért vette le a napirendről.
(6) Egyszerűbb és azonnali döntést igénylő ügyekben az előterjesztés szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben csak a határozati javaslatot kell írásban elkészíteni és a meghívóval együtt kiküldeni.
(7) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, feladatkörükben a bizottságok vagy a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző második napon 12 óráig a polgármesternél kell benyújtani. Az indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű többséggel dönt.
(8) Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.
(9) Az előterjesztő, a képviselő, a képviselő-testület bizottságának tagja írásban módosító indítványt nyújthat be az előterjesztéshez a polgármesternél. A módosító indítványt legkésőbb a módosítandó előterjesztés utolsó bizottsági tárgyalásán, az adott előterjesztésről szóló szavazás előtt lehet megtenni.
(1) A jegyző köteles tájékoztatni a lakosságot legalább 6 nappal a képviselő-testület ülése előtt az ülés időpontjáról és a tervezett napirendről (a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével) a hivatali hirdetőtáblán, és az önkormányzat honlapján.
(2) A képviselő-testületi ülés meghívója, a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztések, valamint a nyilvános ülés jegyzőkönyve a polgármesteri hivatal jegyzői irodájában és az önkormányzat honlapján is megtekinthető.
(3) A nyilvános képviselő-testületi ülés az önkormányzat honlapján élő közvetítésben figyelemmel követhető.
(4) Az önkormányzat a honlapján az adott év végén tájékoztatja a lakosságot a képviselő-testületi és a bizottsági tagok üléseken való megjelenéséről.
A testületi ülés összehívása
(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívó – elektronikus úton és papír alapon történő - megküldésével a polgármester hívja össze.
(2) A meghívó tartalmi elemei és mellékletei:
a) testületi ülés időpontja, helye,
b) a tervezett napirendi pontok felsorolása,
c) előterjesztő megnevezése,
d) írásos előterjesztések, határozati javaslatok, rendelet-tervezetek,
e) meghívó kelte,
f) összehívásra jogosult aláírása.
(3) A meghívó megküldésének időpontjára a 7. § (3) bekezdésében meghatározott időpontok vonatkoznak. A meghívó megküldésének időpontjául az elektronikus úton történő kiküldés időpontja az irányadó.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és tanácskozási joggal az alábbi személyeket:
a) a jegyzőt, aljegyzőt,
b) az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a napirend szerint illetékes és érintett szerv, intézmény, gazdasági társaság vezetőjét, vagy képviselőjét,
e) az egyes napirendi pontok hivatali előterjesztőit, előkészítőit,
f) a könyvvizsgálót.
(5) A polgármester meghívja a képviselő-testület ülésére a berettyóújfalui székhelyű, városfejlesztési és közösségi hagyományápolási tevékenységeket alapszabályuk szerint végző önszerveződő közösségeket a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására. Ezen közösségek képviselőit a napirend tárgyalása során mind a képviselő-testület, mind az illetékes bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg.
(6) A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.
(7) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása (illetve ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége) esetén az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.
A testületi ülés vezetése
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vagy az alpolgármester vezeti. A képviselő-testületi ülést az ülésvezető nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. Adott esetben az ülés vezetésére a 9. § (7) bekezdés alkalmazandó.
(2) Az ülésvezető az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét. Amennyiben az ülésvezető azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, az ülésvezető az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
(3) Az ülésvezető tájékoztatást ad a 7. § (7) bekezdés szerinti sürgősségi indítványról, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben fejtheti ki. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(4) Az ülésvezető előterjeszti a napirendi javaslatot. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A napirend elfogadását követően az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.
(5) A napirendi pontok tárgyalásának szakaszai sorrendben az előterjesztői kiegészítés, kérdések, vita.
(6) Az előterjesztő a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet (a továbbiakban: előterjesztői kiegészítés). Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének – távolléte esetén tagjának - kell szót adni, hogy ismertesse a bizottság véleményét.
(7) Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők – jelentkezésük sorrendjében – kérdéseket intézhetnek legfeljebb 2 percben, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért személy válaszol.
(8) A kérdéseket követően az ülésvezető a napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja, a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólni kívánó képviselő-testületi tagoknak és a tanácskozási joggal részt vevőknek.
(9) A vitához kapcsolódó első hozzászólalások időtartama legfeljebb 5 perc lehet, a második hozzászólások időtartama legfeljebb 2 perc.
(10) A hozzászólásokat követően az előterjesztőt vagy az általa megjelölt előadót megilleti a zárszó joga 2 percben.
(11) Az ülésvezető a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott ügyrendi határozatával a vitát lezárta.
(12) Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(13) A polgármester a rendelet-tervezeteket, határozati javaslatokat, valamint a kapcsolódó módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról, majd az elfogadott módosításokkal egységes döntési javaslatról dönt a testület. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, vagy előterjesztői módosító indítvány érkezett, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.
Felszólalás a képviselő-testület ülésén
(1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a képviselők az ülésteremben kijelölt helyükről szólalhatnak fel, az ülés többi felszólalásra jogosult résztvevője a teremben erre kijelölt helyen beszélhet.
(2) A képviselők a szavazógép megfelelő gombjával, a tanácskozási joggal megjelentek és a tanácskozási joggal nem bíró résztvevők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat az ülésvezetőnek. Az ülésvezető javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönti el, hogy ad-e a jelenlévő, tanácskozási joggal nem bíró személynek a napirendi ponthoz kapcsolódó hozzászólási jogot.
(3) A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirend előtti felszólalás,
b) ügyrendi felszólalás,
c) napirendi ponthoz kapcsolódó kérdés, hozzászólás,
d) napirend utáni felszólalás, kérdés, interpelláció.
(4) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja, a jegyző és az aljegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, megvonja a szót.
(5) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(6) Ügyrendi javaslatnak tekinthetők különösen:
a) a napirendi pont levételére tett javaslat,
b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
c) az ülés zárt jellegére tett javaslat,
d) a szavazás módjára vonatkozó javaslat,
e) a vita lezárására tett indítvány.
(7) Az önkormányzat működését érintő közérdekű, vagy sürgős ügyben napirend előtti, illetve napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő jelentkezhet az ülésvezetőnél. A napirend előtti és utáni felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás az érintett személy részéről 3 perc lehet. A napirend előtti és utáni felszólalás tárgyában vita nem nyitható. A napirend előtti és utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.
Interpelláció, felvilágosítás kérés
(1) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, írásban interpellációt terjeszthet elő.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző harmadik nap 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő olyan ülésen adható elő, amelyen a 3 napos határidő teljesül.
(3) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a képviselő-testületi ülés előtt írásban kiosztva a képviselőknek.
(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.
(5) Az interpellációra az ülésen a napirendi pontok tárgyalását követően legfeljebb 5 percben - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott választ a következő ülés anyagával valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
(6) A válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg, mely 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatására – határidő tűzésével - megbízza az illetékes bizottságot. A vizsgálat eredményéről a bizottság elnöke a legközelebbi képviselő-testületi ülésen beszámol.
(8) A képviselő önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, illetve a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet.
(9) A felvilágosítás iránti kérést írásban, az ülés napját megelőző napon tizenkét óráig a polgármesternél kell benyújtani.
(10) A polgármester a felvilágosítás kérést a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja az érintett részére, valamint a képviselő-testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.
(11) A
(9) bekezdés szerint benyújtott kérdés a napirendi pontok tárgyalását követően szóban is előterjeszthető, a kérdésre az ülésen szóban érdemi választ kell adni. A képviselő az érdemi válasz megadását követően 1 percben reagálhat a válaszban elhangzottakra, a képviselő-testület az adott válaszról nem szavaz.
(12) Az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személyek részéről felvetett közérdekű bejelentésekre az érintett a választ 30 napon belül megkapja.
A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
(1) A képviselő-testületi ülésen minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik.
(3) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti a tárgytól eltérő felszólalót vagy azt, aki tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. Amennyiben a felszólaló a figyelmeztetés ellenére a tanácskozás rendjét továbbra is zavarja, indokolt esetben megvonhatja tőle a szót,
b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) a „személyes megjegyzés” intézményét érvényre juttatja (erre a vita lezárása után ad lehetőséget - 2 perc időtartamra - annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni).
(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülésvezető az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(6) A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselővel szembeni eljárás rendje: első alkalommal a Képviselő-testület figyelmezteti, a figyelmeztetést határozatba foglalja. Második alkalommal történt kötelezettségszegés esetén tiszteletdíját kéthavi, további ismételt kötelezettségszegés esetén 4 havi időtartamra 30%-kal csökkenti.
(7) A képviselő-testület határozatban elmarasztalja a személyes érintettségére vonatkozó bejelentést elmulasztó képviselőt.
A képviselő-testület döntései
(1) A képviselő-testület döntései:
a) rendelet elnevezése: önkormányzati rendelet,
b) határozat elnevezése: önkormányzati határozat.
(2) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, feltüntetve a rendelet esetében a Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete megnevezést, a kihirdetés hónapját, napját, az „önkormányzati rendelet” megjelölést és a rendelet címét.
(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) Az ügyrendi döntéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, de önálló határozat számmal nem kell ellátni.
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 7 képviselő jelen van.
(2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza:
a) Egyszerű többséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
b) Minősített többséghez 7 igen szavazat szükséges.
(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában felsoroltakon túl:
a) kötvény kibocsátáshoz,
b) kezességvállaláshoz,
c) közösségi célú alapítványi forrás átadásához.
(1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A képviselő-testület ülésén nyílt szavazás főszabályként szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. A számítógépes szavazás nyíltságát a szavazásról - a számítógép által – készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja. A gép meghibásodása vagy alkalmazhatóságának lehetetlensége esetén a szavazás kézfelemeléssel történi.
(3) Amennyiben a szavazás kézfelemeléssel történik, akkor először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak. A szavazatszámlálásról az ülésvezető gondoskodik.
(4) A szavazatok összeszámolása után az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét.
(5) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.
(6) A név szerinti szavazás főszabályként szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. A szavazatokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti a gépi nyilvántartásba.
az ülésvezető egyenként szólítja a képviselőket, akik hangos „igen”, „nem”, „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét az ülésvezető kihirdeti.
(7) A képviselő-testület titkos szavazást tart vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása esetén. A titkos szavazás elsősorban szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Ha a titkos szavazás a szavazórendszerrel történik, a rendszer csak az összesített eredményt jeleníti meg a kijelzőn, a név szerinti eredményt nem.
A gép meghibásodása vagy alkalmazhatóságának lehetetlensége esetén a titkos szavazás szavazólapon történik a jelen rendelet 1. sz. melléklete szerint.
(1) Az önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) képviselő,
c) a testület bármely bizottsága.
(2) A rendelet tervezetét a meghívó megküldésével egyidejűleg ki kell függeszteni a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.
(3) A polgármester megfelelő előkészítés után nyújtja be a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé indoklással együtt. Az indoklásnak tartalmaznia kell azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé tették, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.
(4) A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél elvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.
(5) A rendeletet az elfogadást követő 7 napon belül ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendeletet a hatályba lépést követő 30 napig kifüggesztve kell tartani.
A rendeletet meg kell küldeni:
a) a képviselőknek,
b) a Sinka István Városi Könyvtárnak,
A rendeleteket az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.
(1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdés a) – m) pontjaiban meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és felvilágosítás kéréseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
d) a képviselők kérésére véleményének rögzítését,
e) az elfogadott rendeletek és határozatok szövegét,
f) aláírásokat, dátumot és pecsétet.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó
b) az írásbeli előterjesztések,
c) az elfogadott határozat, rendelet,
d) az írásban benyújtott képviselői interpelláció, felvilágosítás kérés,
e) interpellációkra adott írásbeli válaszok,
f) a jelenléti ív.
(3) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló dokumentumot (hangfelvétel, adathordozó) jogszabályban előírt megőrzési időig az irattárban meg kell őrizni.
(4) A jegyző jegyzőkönyv alapján a hozott határozatról 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot készít, amelyet megkapnak a határozat végrehajtásában érdekeltek, és akik a határozattal érintettek.
(5) A jegyzőkönyvek és a meghozott döntések megtekintésének helyéről a jegyző a lakosságot a hivatali hirdetőtáblán és a honlapon tájékoztatja.
(6) A képviselő-testület döntéseit az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok
(1) A képviselő-testület választott vezetői és az ügy tárgya szerint illetékes állandó bizottság elnöke fontosabb testületi döntések meghozatala előtt a döntés által érintettek részére lakossági fórumot tarthat. A jegyző a lakossági fórum helyéről, időpontjáról és napirendjéről 10 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a honlapon, a helyi sajtó útján és a hivatali hirdetőtáblán.
(2) A képviselő-testület minden évben legalább egyszer közmeghallgatást tart. A testület évente több alkalommal is határozhat közmeghallgatás szervezéséről. Erről a testület egyszerű többséggel határoz. A testület a döntés előtt közmeghallgatást tart ha azt legalább 300 berettyóújfalui választópolgár kéri.
(3) A jegyző a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről 10 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a helyi sajtó útján, a honlapon és a hivatali hirdetőtáblán.
(4) A közmeghallgatáson az érdekeltek a képviselő-testület tagjaihoz kérdéseket intézhetnek.
(5) A képviselő-testület tagjai egyéni választókerületükben a választókerületet érintő döntések meghozatala előtt lakossági fórumot tarthatnak.
20. § (1) Az állampolgár által benyújtott, a képviselő-testületnek szóló és az államigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó beadványok alapján előterjesztést kell készíteni, amit a legközelebbi ülésre a képviselőknek meg kell küldeni.
(2) Az állampolgárt a beadvány napirendre tűzésének időpontjáról, vagy a napirendre tűzés elutasításáról, illetve a képviselő-testület érdemi döntéséről 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.
III. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság 5 fő
b) Humánpolitikai Bizottság 5 fő
c) Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság 5 fő
(2) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal üléseznek, üléseikről jegyzőkönyv készül. A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze, a sürgősséggel történő összehívások esetét kivéve a polgármesteri hivatal munkaidején kívüli időpontra. A bizottságot össze kell hívni, ha a polgármester, továbbá az érintett bizottság három tagja, valamint ha három képviselő indítványozza.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait a bizottságnak az a képviselő tagja látja el, aki régebb óta tagja a képviselő-testületnek, azonos időponttól fennálló képviselői megbízatás esetén az elnök feladatait az idősebb képviselő látja el.
(4) A bizottság ülése nyilvános, kivéve, ha a bizottság olyan napirendet tárgyal, amit a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint zárt ülésen kell tárgyalni. Az elnök javaslatára a bizottság dönti el, hogy ad-e a jelenlevő tanácskozási joggal nem rendelkező személynek hozzászólási jogot.
(5) A bizottsági döntést, javaslatot, véleményt a jegyző köteles a polgármesterhez eljuttatni.
(6) A bizottságok feladatait és hatáskörét a 2. sz. melléklet szabályozza.
A bizottságok hatáskörét, feladatkörét érintő előterjesztés bizottsági megtárgyalás után terjeszthető a képviselő-testület elé, kivéve, ha a bizottsági ülés határozatképtelen volt.
(7) A bizottság a hatáskörébe, feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez.
(8) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
Polgármester, alpolgármester
(1) A polgármester feladatait főállásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a)amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, jogvesztő határidő beállta, vagy 1 millió Ft-nál nagyobb kötelezettséget nem jelentő pályázati ügyekben,
b) a két ülés közötti időszakban felmerülő, olyan halaszthatatlan ügyben, amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene,
c) a képviselő-testület által évente a költségvetési rendeletben polgármesteri tartalék címén meghatározott forrás felhasználásáról.
(3) Önkormányzati ügyekben a polgármester tartja a kapcsolatot a képviselőkkel, ennek keretében a képviselők által a képviselői munkájuk ellátásához a Mötv. 32. § (2) bekezdés f) pontja szerint igényelt tájékoztatást kizárólag a polgármester nyújthat.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait a 3. sz. melléklet tartalmazza.
23. § A képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ.
(1) A polgármester – pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére, általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.
(3) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt:
a) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
b) megteremti az önkormányzat működésének nyilvánossághoz szükséges feltételeket,
c) gondoskodik az önkormányzat döntéseinek megismertetéséről és végrehajtásáról.
d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző felett.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási irodavezető látja el azzal a korlátozással, hogy közszolgálati jogviszony létesítéséről nem hozhat munkáltatói intézkedést.
(1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület Polgármesteri Hivatalt működtet.
(2) A Hivatal neve:
Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatal
Székhelye:
4100 Berettyóújfalu, Dózsa György u. 17-19.
A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
26. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság végzi.
(2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.
(3) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.
(4) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat külön vasszekrényben kell tárolni úgy, hogy azokhoz csak az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság férhet hozzá. A szekrény kulcsát a polgármesteri hivatal titkárságán bélyegző lenyomattal lezárt dobozban kell tárolni. A szekrényt a bizottság elnöke a bizottság egy másik tagja jelenlétében, konkrét ok megléte esetén nyithatja ki. A szekrény kinyitásának tényét az erre rendszeresített és a szekrényben tartott, a polgármester által hitelesített füzetben kell rögzíteni a kinyitás időpontjának, okának feltüntetésével a jelenlévők aláírása mellett.
(5) A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános, azt bárki megtekintheti. A megtekintés iránti igényt a bizottság elnökénél írásban vagy szóban kell bejelenteni, a megtekintést a bizottság elnöke biztosítja. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát csak a bizottság tekintheti meg vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében.
(6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
(9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(10) Az eljárás eredményéről az Ügyrendi, Közrendvédelmi és Településfejlesztési Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(11) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.
V. Fejezet
Együttműködés a Nemzetiségi Önkormányzattal
27. § (1) Berettyóújfalu Város Önkormányzata a Berettyóújfalui Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére együttműködési megállapodás alapján biztosítja az önkormányzati működés tárgyi és személyi feltételeit.
(2) Az önkormányzati működés tárgyi feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában a Dózsa Gy. u. 17-19. sz. alatti irodahelyiség ingyenes használatának biztosítása,
b) az irodahelyiséghez kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek vállalása (villamos energia díja, fűtésdíj, víz-és csatornadíj, takarítás),
c) a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez, a testületi, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása,
d) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása)
e) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása,
f) vezetékes telefon használat biztosítása a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében, a Nemzetiségi Önkormányzat feladatai ellátásában közreműködő munkatárs készülékéről,
g) az a)-f) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek – a testületi tagok telefonhasználata költségei kivételével- viselése.
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat használatában levő irodahelyiség berendezési tárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája vezeti.
(4) A leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A Nemzetiségi Önkormányzat testülete a vagyontárgyaiért vagyoni felelősséggel tartozik. A felmerülő leltárhiányért a leltárral lezárt időszak alatti testület a felelős, aki a hiány összegét köteles megtéríteni.
(5) Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges személyi feltételeket oly módon, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatal közreműködő munkatársként kijelölt köztisztviselője, ügykezelője, valamint a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeinek szakmailag illetékes köztisztviselői látják el a hivatali munkaidőn belül.
VI. Fejezet
(2) Az SZMSZ mellékletei:
1./ sz. A szavazólapon történő titkos szavazás szabályai.
2./ sz. A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre.
3./ sz. A polgármester feladat- és hatásköre.
4./ sz. Berettyóújfalu Város Önkormányzata tevékenységi körébe tartozó kormányzati funkciók.
5./ sz. Az önkormányzat által ellátott feladatok és azok szervezeti formái.
Függelék A képviselő-testület tagjai
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.