Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §

(1)     Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)     Az Önkormányzat székhelye: Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

(3)     A Közgyűlés hivatalának megnevezése: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

2. §

(1)     Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét, a polgármesteri lánc, a polgármesteri címer, valamint a Szent Márton zászló.

(2)     Az önkormányzati címer és a zászló leírását, és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3)     A polgármester Szombathely város címerével ellátott polgármesteri láncot visel, amikor a polgármesteri közszereplés ünnepélyessége ezt indokolja, különösen:

a)    díszpolgári cím, önkormányzati díjak, kitüntetések átadásának ünnepségein;

b)    a testvérvárosi szerződések ünnepélyes aláírásakor;

c)    a magyar állampolgársági eskü kivételekor.

(4)     Az ókori Savaria és a középkori Szombathely jelképei együttélésének, összekapcsolódásának tanúbizonyságaként, annak megörökítéséül, hogy Szombathely Szent Márton szülővárosa, a polgármester – polgármesteri címerként – a város címerét Szent Márton örökségének feltüntetésével használhatja az általa kiadott leveleken, okiratokon.

(5)     A Szent Márton örökségét feltüntető Szent Márton zászló a polgármester erre irányuló rendelkezése alapján helyezhető el a különböző rendezvényeken, ünnepi alkalmakon. Szombathely Megyei Jogú Város zászlaja mellett a Szent Márton zászlót a Városháza homlokzatán, tanácskozó termeiben, a polgármester irodájában és a közgyűléseken ki lehet helyezni a polgármester rendelkezése alapján.

3. §

(1)     Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, középen az Önkormányzat címerével, és körívén "SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS" felirattal.

(2)     Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

a)    a Közgyűlés üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;

b)    a Közgyűlés által adományozott okleveleken;

c)    az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(3)     Az Önkormányzat pecsétjét a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül akkor lehet használni, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

4. §

(1)     A polgármester, az alpolgármesterek, a Hivatal, a jegyző és aljegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a körívén pedig a következő felírat olvasható:

a)    Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere

b)    Szombathely Megyei Jogú Város Alpolgármestere

c)    Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzője

d)    Szombathely Megyei Jogú Város Aljegyzője

e)    Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

f)     Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

(2)     A Hivatal által használt bélyegzőket sorszámmal kell ellátni, azokról lenyomatukkal és a használó megjelölésével a Hivatal nyilvántartást vezet. A pecsétek, bélyegzők készítésének, használatának rendjéről belső szabályzatot kell készíteni.

(3)     A vagyonnyilatkozat kezelésével megbízott bizottság elnöke a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata feliratú bélyegzőt jogosult használni a polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos dokumentumok kiadmányozása során.

5. §

Az Önkormányzat díjakat, elismerő címeket adományoz, amelynek részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. §

Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn. A testvérvárosi kapcsolatok működtetése, szervezése a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik. A polgármester évente beszámol ez irányú tevékenységéről és munkája eredményességéről az illetékes bizottságnak.

7. §

(1)     A Közgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott szervei közül a polgármesterre, a bizottságaira és a jegyzőre ruház át önkormányzati hatáskört.

(2)     A Közgyűlés által átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet, valamint az egyes helyi társadalmi viszonyok rendezésére alkotott külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(3)     Az Önkormányzat részvételével működő társulás a Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, amelynek feladatai: települési hulladékok kezelése; köztisztasági tevékenység; önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai; települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása; egyéb nem veszélyes hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása; talaj és talajvíz szennyeződésmentesítése; telephely szennyeződésmentesítései tevékenységek; szektorhoz nem köthető komplex regionális gazdaságfejlesztési projektek támogatása; komplex, regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása; a térség hulladékgazdálkodási tevékenységének javítását előmozdító együttműködése; a települések hulladék gyűjtésének hasznosításának és ártalmatlanításának javítása, kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása; a települések hulladékgazdálkodásának javítása érdekében a szükséges tanulmányok elkészíttetése; pályázatok elkészítése és benyújtása; a projekt menedzselése az önkormányzatok oldaláról, ennek megfelelően a lebonyolításban való részvétel; a társult települések területén lévő bezárt önkormányzati tulajdonú hulladéklerakók rekultivációja.

II. Fejezet
A Közgyűlés működése

1. Alakuló ülés

8. §

(1)     A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(2)    Az alpolgármester és a városi képviselő által a hatályos jogszabályi előírások alapján tett esküről az esküt tevő képviselő aláírásával a polgármester esküokmányt állít ki, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A polgármester esküokmányát az esküt kivevő legfiatalabb képviselő írja alá.

9. §

(1)     A Közgyűlés a megalakulását követően titkos szavazással három alpolgármestert választ. A Közgyűlés a titkos szavazás lebonyolítására legalább háromtagú, városi képviselőkből álló ideiglenes bizottságot alakít. Az ideiglenes bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.

(2)     Amennyiben az alpolgármesterek választása eredménytelen volt, a soron következő rendes ülésen a választást – az (1) bekezdésben írtak szerint – meg kell ismételni.

(3)     Az alpolgármesterek megválasztásukat követően a hatályos jogszabályi előírás szerint esküt tesznek. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

(4)     Az alakuló ülésre egyebekben a Közgyűlés működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

2. Az előterjesztések

10. §

(1)     Előterjesztést tehetnek:

1.    a Közgyűlés szervei,

2.    az alpolgármester,

3.    a tanácsnok,

4.    a városi képviselő.

(2)     A Közgyűlésre az előterjesztés írásban vagy szóban történhet. A rendelettervezetre vonatkozó előterjesztést kizárólag írásban lehet beterjeszteni.

(3)     A rendelettervezetet – megvitatás céljából – a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság és a jogi feladatokat ellátó bizottság elé kell terjeszteni. A rendelettervezetet a Közgyűlés akkor is megtárgyalhatja, ha a bizottság a tervezet tárgyában érdemi döntést nem hoz, vagy a javaslatot nem tárgyalja.

(4)     Az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással összefüggő ügyek esetén a kijelölt bizottság nyújtja be a Közgyűlésnek az előterjesztést írásban.

11. §

(1)     Írásbeli előterjesztésben meg kell határozni:

1.    az előterjesztés címét;

2.    a téma előzményeit (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményét);

3.    a kérdést szabályozó jogszabályokat;

4.    amennyiben jogszabály kötelezővé teszi a külső szerv vagy a nemzetiségi önkormányzat jóváhagyását, egyetértését, véleményének kikérését;

5.    az előterjesztést megtárgyaló bizottságok megnevezését, amennyiben az előterjesztés aláírásáig rendelkezésre áll, állásfoglalását, véleményét;

6.    mindazon körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik megalapozott döntés meghozatalát;

7.    a kifejezett, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot;

8.    a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtásra tűzött határidőt;

9.    a megtett javaslat költségvetési hatásait.

(2)     A polgármester, valamint az alpolgármester, a bizottság, a jegyző, a tanácsnok által benyújtott írásbeli előterjesztés tartalmáért, törvényességéért, a határidők és a szükséges egyeztetések megtartásáért az előterjesztő, illetve a Hivatal előkészítést végző belső szervezeti egységének vezetője a felelős.

(3)     A határozati javaslat és rendelettervezet törvényességét a Közgyűlésre történő kiküldés vagy kiosztás előtt a jegyző köteles megvizsgálni.

(4)     Az előterjesztés első oldalának jobb felső részében fel kell tüntetni az alábbiakat:

a)    „Az előterjesztést megtárgyalta/ák/ a ................................. bizottság/ok/”;

b)    „A határozati javaslatot/rendelettervezetet törvényességi szempontból megvizsgáltam” szöveget és a jegyző aláírását.

(5)     A városi képviselő által benyújtott írásbeli előterjesztésnél a határozati javaslat vagy rendelettervezet törvényességét, az előterjesztés (1) bekezdésnek való megfelelését a jegyző köteles megvizsgálni.

(6)     A polgármesterhez benyújtott írásbeli előterjesztés napirendre vételéről a benyújtást követő Közgyűlés határoz, feltéve, ha az előterjesztést legkésőbb az adott közgyűlést megelőző 72 órával előbb benyújtották. A határidőben benyújtott, törvényességi szempontból megvizsgált előterjesztést a képviselők részére az ülést megelőzően ki kell küldeni vagy az ülés kezdete előtt ki kell osztani. Az előterjesztés benyújtásáról – a napirendhez érkezett módosító indítványok sorában – a polgármester köteles tájékoztatni a Közgyűlést, és a napirendre vételről a Közgyűlés vita nélkül dönt.

(7)     Az adott Közgyűlést megelőzően 72 órán belül benyújtott írásbeli előterjesztés – sürgősségi indítvány kivételével – kizárólag az adott Közgyűlést követő Közgyűlésen tárgyalható.

3. Sürgősségi indítvány

12. §

Sürgősségi indítványt a közgyűlésre kizárólag a polgármester tehet szóban vagy írásban. A polgármester a sürgősségi indítvány napirendre vételét bármikor kezdeményezheti. A sürgősségi indítványra a 11. § (1) – (4) bekezdéseit kell alkalmazni azzal, hogy a sürgősséget az előterjesztésben indokolni kell.

4. Szóbeli előterjesztések

13. §

(1)     Amennyiben nem a polgármester kíván szóbeli előterjesztést tenni, az erre vonatkozó szándékot az előterjesztés címével és a határozati javaslattal együtt a polgármesternél kell írásban vagy elektronikus úton jelezni. A polgármesternél kezdeményezett szóbeli előterjesztés napirendre vételéről a kezdeményezést követő Közgyűlés határoz, feltéve, ha a kezdeményezést legkésőbb az adott közgyűlést megelőző 72 órával előbb benyújtották. A határidőben benyújtott, törvényességi szempontból megvizsgált határozati javaslatot az ülést megelőzően ki kell küldeni vagy az ülés kezdete előtt ki kell osztani. A kezdeményezésről – a napirendhez érkezett módosító indítványok sorában – a polgármester köteles tájékoztatni a Közgyűlést, és a napirendre vételről a Közgyűlés vita nélkül dönt.

(2)     Az adott Közgyűlést megelőzően 72 órán belül benyújtott szóbeli előterjesztés – sürgősségi indítvány kivételével – kizárólag az adott Közgyűlést követő Közgyűlésen tárgyalható.

5. A Közgyűlés összehívása

14. §

(1)     A Közgyűlés évente legalább az Mötv. 44. §-ában meghatározottal egyező számú ülést tart, minden hónap utolsó csütörtöki munkanapján, azzal, hogy június, július, augusztus és december hónapokban a polgármester ettől eltérhet. Indokolt esetben a polgármester a rendkívüli ülés összehívására irányadó határidőben jogosult további Közgyűlések összehívására.

(2)     A Közgyűlés több napos ülésszakra is összehívható.

15. §

(1)     A polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén a Közgyűlést a korelnök, a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő legidősebb városi képviselő hívja össze.

(2)     A Közgyűlés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait és mellékleteit elektronikus úton kapják meg a tisztségviselők, a városi képviselők és a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői. A 16. §-ban felsorolt, a Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meghívottak is elektronikus úton kapják meg a meghívót és az előterjesztéseket.

(3)     A Közgyűlés meghívóját a napirendi javaslatok írásos anyagaival együtt úgy kell elektronikus úton kiküldeni, hogy a képviselők és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.

(4)     Indokolt esetben a meghívóban „később kerül kiküldésre” jelzéssel jelölt előterjesztéseket a (3) bekezdésben megjelölt időponttól eltérően, de legkésőbb az ülés megnyitásáig kell az érintettekhez eljuttatni.

(5)     Rendkívüli ülésre szóló meghívót 72 órával, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával előbb kell elektronikus úton kiküldeni.

16. §

(1)     A Közgyűlésre a városi képviselőkön, a jegyzőn és aljegyzőn kívül a nyilvános ülés valamennyi írásbeli előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni:

1.    a város országgyűlési képviselőit,

2.    a Vas Megyei Önkormányzat elnökét,

3.    a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetőjét,

4.    a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.

(2)     A Közgyűlésre a meghívó és a feladatkörükkel kapcsolatos napirendi pont előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni:

1.    a napirendi pont előadóját, amennyiben az előterjesztő külső szerv,

2.    a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szombathelyi Városi Rendőrkapitányság vezetőjét,

3.    a Vas megyében megválasztott országgyűlési képviselőket,

4.    a kizárólagos vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóit,

5.    a napirendi pont tárgya szerinti gazdasági kamara képviselőjét,

6.    a Hivatal belső szervezeti egységének vezetőit,

7. azon önszerveződő közösségek vezetőit, akiket tevékenységi körüket érintően a polgármester, illetve a Közgyűlés a 28. §-ban foglaltak szerint meghív,

8.    akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(3)     Nem rendelkeznek tanácskozási joggal, de a meghívót kapnak a Közgyűlésre a sajtó képviselői, valamint a Szombathelyi Televízió.

(4)     Az (1) bekezdésben meghatározott személyek bármely napirendi ponthoz, a (2) bekezdésben felsorolt személyek pedig a feladatkörükkel kapcsolatos napirendi ponthoz hozzászólhatnak, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.

(5)     A zárt ülés anyagát azon személyek kapják meg, akik az Mötv. szabályai szerint az ülésen részt venni jogosultak, továbbá a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv.

17. §

A meghívó tartalmazza:

a)    a Közgyűlés időpontját és helyét;

b)    a napirendi javaslatot, az előterjesztő és a meghívott nevét, beosztását, valamint utalást arra, ha az előterjesztés szóban történik vagy az ülésen kerül kiosztásra;

c)    a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.

18. §

A nyilvános Közgyűlés időpontját, helyét és napirendi-tervezetét a meghívó kiküldésével egyidejűleg a Városháza hirdetőtábláján, honlapján, a helyi sajtóban és a Szombathelyi Televízióban közzé kell tenni.

6. A Közgyűlés ülésének menete

19. §

A Közgyűlést a polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülésen jelenlévő városi képviselők közül a korelnök vezeti.

20. §

(1)    A Közgyűlés nyilvános ülése élő, egyenes adásban a Szombathelyi Televízió honlapján, valamint Szombathely Megyei Jogú Város honlapján tekinthető meg.

(2)    A Szombathelyi Televízió által élő, egyenes adásban történő közvetítés átvételére bármely más médiaszolgáltató számára a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft-vel kötött megállapodás alapján kerülhet sor.

21. §

(1)     A polgármester a Közgyűlés megkezdésekor megállapítja és kimondja a határozatképességet. A polgármester – amennyiben az ülés megkezdésekor a Közgyűlés nem határozatképes – megállapítja az ülés határozatképtelenségét és az ülés elmaradását.

(2)     A jegyző a határozatképességet az ülés végéig állandóan figyelemmel kíséri, és a határozatképtelenséget annak észlelésekor, a határozathozatalt megelőzően bejelenti.

(3)     Amennyiben a határozatképesség a jegyző jelzését követő 15 percen belül nem áll helyre, a polgármester az ülést berekesztheti.

7. Tisztségviselői beszámoló és jegyzői tájékoztató

22. §

(1)     A polgármester – az alakuló ülést és az azt követő ülést kivéve – a Közgyűlés elé terjeszti a polgármester és az alpolgármesterek előző ülés óta eltelt időben tett fontosabb intézkedéseiről, döntéseiről, tárgyalásairól és a jelentősebb eseményekről szóló – a tárgyalások természetének megfelelő részletességgel készült – beszámolóját, valamint a külön jogszabályban meghatározott jogkörében eljárva tett intézkedésekről szóló tájékoztatóját.

(2)     A polgármester (1) bekezdésben foglalt beszámolóját a közgyűlési anyag kézbesítése óta eltelt időben történt intézkedéseiről, döntéseiről, tárgyalásairól, illetve a jelentősebb eseményekről kiegészítheti. A kiegészítést az ülés megnyitása előtt írásban kell a képviselőknek kiosztani.

(3)     Az (1)-(2) bekezdés szerinti beszámoló az alapítványok támogatására vonatkozó javaslatokat kivéve kizárólag a tisztségviselői munkával összefüggő határozati javaslatokat tartalmazhat. A közgyűlési hatáskörbe tartozó – különösen a költségvetést érintő – döntéseket kizárólag önálló javaslatként, szükség esetén sürgősségi indítványként lehet a Közgyűlés elé terjeszteni.

(4)     A jegyző – az alakuló ülést és az azt követő ülést kivéve – tájékoztatást ad:

a)    a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról;

b)    a hatósági munkáról, a törvényesség helyzetéről, és azokról a kihirdetett, vagy hatályba léptetett jogszabályokról, amelyek az önkormányzat, vagy a hivatal feladatkörét, hatósági hatáskörét érintik, megváltoztatják, illetve új feladatkört állapítanak meg.

(5)     A lejárt határidejű közgyűlési határozatok esetében a végrehajtás akadályoztatása esetén az 47. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(6)     Az (1) bekezdésében írt beszámolót és a (4) bekezdésben foglalt tájékoztatót írásban, a Közgyűlés meghívójával és anyagával együtt kell a 15. § (3) bekezdésben meghatározott időben kézbesíteni.

23. §

(1)     A 22. § (1)-(2) bekezdés szerinti előterjesztéseket a Közgyűlés az ülés első napirendi pontjaként tárgyalja. A 22. § (4) bekezdés szerinti előterjesztéseket a Közgyűlés a nyilvános ülés végén a napirendi pontok megtárgyalását követően tárgyalja.

(2)     A Közgyűlés az (1) bekezdésben szabályozottaktól minősített többséggel hozott határozattal eltérhet.

(3)     A képviselő a 22. §-ban meghatározott beszámolókhoz és tájékoztatókhoz – beszámolónként és tájékoztatónként – legfeljebb öt-öt percben hozzászólhat, kérdést, észrevételt tehet.

(4)     A képviselőt a (3) bekezdésben meghatározott időkereten túl egy alkalommal kettő perces hozzászólás illeti meg.

(5)     A (4) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester legfeljebb még egy esetben soron kívüli felszólalást engedélyezhet, ennek időtartama azonban a két percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a felszólalótól a szót megvonhatja.

8. A napirend

24. §

Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az Mötv. 44. §-ban foglaltak szerint összehívott Közgyűlés esetén a napirendi javaslatok között a polgármester szerepelteti az indítványban megfogalmazott napirendi pontokat is.

25. §

A kiküldött napirendhez a képviselő egy alkalommal legfeljebb 1 percben szólhat hozzá. A Közgyűlés a napirendi javaslatról vita nélkül minősített többséggel határoz.

9. Napirenden kívüli felszólalás

26. §

(1)     A napirenden nem szereplő, de a város életében nagy jelentőségű halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés napirendi pontjainak elfogadása előtt a képviselők és a Közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevők három percben felszólalhatnak.

(2)     A felszólalási szándékot, és annak tárgyát a halaszthatatlanság indokolásával együtt az ülés megnyitása előtt legalább két órával írásban vagy elektronikus úton be kell jelenteni a polgármesternél.

(3)     A rendkívüli ügyben a szó megadásáról a polgármester írásban dönt. A polgármester a felszólalási szándékról az ülés megnyitását követően tájékoztatja a Közgyűlést. A felszólalás felett vitának helye nincs.

(4)     Amennyiben a hozzászóló eltér az írásban közölt tárgytól, úgy a hozzászólótól az ülés elnöke megvonhatja a szót.

(5)     A polgármester a Közgyűlésen mérlegelési jogkörében bárkinek, bármikor felszólalási lehetőséget biztosíthat a polgármester által meghatározott időkeretben. A felszólalás felett vitának helye nincs.

10. Állampolgárok által a napirendhez történő hozzászólás szabályai

27. §

(1)     A Közgyűlés ülésén megjelent állampolgár kizárólag az ülés egy, általa megjelölt napirendi pontjához kapcsolódva – a 22. §-ban meghatározott tisztségviselői beszámoló és jegyzői tájékoztató kivételével – legfeljebb öt percben hozzászólhat, feltéve, ha ezen szándékát az ülés megnyitását megelőzően 72 órával előbb a polgármesternek írásban bejelentette, és ahhoz a polgármester az ülés megnyitásáig írásban hozzájárult. Napirendenként legfeljebb két állampolgár kaphat szót, egy ülésen pedig mindösszesen legfeljebb 3 állampolgári hozzászólás engedélyezhető. A hozzászólás szándéka az erre irányuló bejelentés beérkezése sorrendjében kerül elbírálásra és engedélyezésre.

(2)     A polgármester a hozzászólási szándékról, illetve a kérelem elutasításáról az ülés megnyitását követően tájékoztatja a Közgyűlést.

11. Önszerveződő közösségek tanácskozási joggal történő részvétele

28. §

(1)     Tevékenységi körében a bíróság által legalább öt éve bejegyzett, tevékenységi köréhez kapcsolódóan a városban ezen a területen tényleges tevékenységet kifejtő civil önszerveződő közösségek képviselőit az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg, ha ezen szándékukat legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően 72 órával írásban a polgármesternek – az adott napirendi pont megjelölésével – bejelentették és a polgármester ehhez hozzájárult.

(2)     A polgármester a hozzájárulásról az ülés megnyitása előtt 24 órával meghívóval és az érintett napirendi pont előterjesztésének megküldésével írásban értesíti a civil önszerveződő közösség képviselőit.

(3)     A polgármester a hozzájárulásról a napirendre vonatkozó javaslat megtételével egyidejűleg tájékoztatja a Közgyűlést.

(4)     Amennyiben a polgármester a tanácskozási jog biztosításához nem járul hozzá, úgy az elutasításról szóló döntésében köteles a civil önszerveződő közösség képviselőjét tájékoztatni arról, hogy ezen döntését, valamint a kérelmet a Közgyűlés elé terjeszti, és a Közgyűlés hoz határozatot e kérdésben.

(5)     A (4) bekezdésben foglalt esetben a polgármester köteles az ülés megnyitását követően – az ülés napirendjére vonatkozó javaslat megtételét megelőzően – erről a Közgyűlést tájékoztatni. A tanácskozási jog biztosításáról a Közgyűlés minősített többséggel dönt.

(6)     A kérelem elbírálása során a polgármester, illetve a Közgyűlés köteles vizsgálni:

a)    a civil önszerveződő közösség tevékenységi körét, a városban végzett, ehhez kapcsolódóan kifejtett tényleges tevékenységének tényét és bírósági bejegyzésének tényét, időpontját a közösség által becsatolt bírósági bejegyzés alapján,

b)    a képviseleti jogosultságot.

12. Az előterjesztések megtárgyalása

29. §

A napirend egyes pontjait a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.

30. §

(1)     A vita megnyitása előtt a napirendi pontokhoz a napirendi pont előadója, és a napirendi pont tárgya szerint érintett bizottsági elnök

a)    öt perc kiegészítést tarthat, ha az előterjesztés írásban kiküldésre került;

b)    tíz perc kiegészítést tarthat, ha az előterjesztés írásban nem került kiküldésre;

c)    tizenöt perc kiegészítést tarthat éves költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet, illetve a zárszámadásról szóló rendelet, valamint a városrendezési tervek esetében.

(2)     A napirendi ponthoz való hozzászólás időtartama a vita megnyitása után öt perc. Ugyanazon napirendi pont keretében a képviselőt a fenti időkereten túl egy alkalommal kettő perces hozzászólás illeti meg.

(3)     A polgármester legfeljebb még egy esetben soron kívüli felszólalást engedélyezhet, legfeljebb kettő percben.

(4)     Az idő túllépése miatt a polgármester a felszólalótól a szót megvonhatja.

(5)     Amennyiben a napirendi pontot részekre bontva tárgyalja a Közgyűlés, a hozzászólás időtartama az egyes részek tekintetében a (1) – (4) bekezdésekben írtak szerint úgy alakul, mint az önálló előterjesztések tárgyalásánál.

(6)     A (2) – (5) bekezdés szerinti időkorlátok a polgármesterre és az alpolgármesterekre nem vonatkoznak.

(7)     A Közgyűlés a polgármester javaslatára a tárgyalt napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, és a közgyűlés által az adott ülésre vonatkozóan meghatározott későbbi időpontban – a képviselők által felhasznált időkeret figyelembe vételével – folytathatja.

31. §

(1)     A polgármester a napirend sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(2)     A felszólalás során az előterjesztésben szereplő önkormányzati rendelettervezetéhez, vagy határozati javaslathoz a városi képviselőnek, illetve a tanácskozási joggal meghívottnak a módosító javaslatot szövegszerűen, pontosan meg kell fogalmaznia a vita lezárásáig, és ismertetése után azt indokolni szükséges.

(3)     Ügyrendi kérdésben a Közgyűlés tagja, a jegyző és az aljegyző, törvényességi kérdésben pedig a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke, a jegyző és az aljegyző soron kívül bármikor szót kérhet. Ügyrendi kérdésnek minősül a személyes megszólíttatás, valamint az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó felszólalás, javaslat. Időtartama legfeljebb egy perc, amely nem számít bele a 30. § szerinti időkeretekbe, illetve nem számít hozzászólásnak.

(4)     A polgármester a vitát akkor zárja le, ha megállapítja, hogy a napirendi ponthoz további felszólaló nem jelentkezik.

(5)     A vita lezárása után a polgármester ismerteti a vita során elhangzott módosító és kiegészítői javaslatokat. A jegyző – amennyiben a módosító, kiegészítő javaslattal kapcsolatban törvényességi aggály merül fel – azt haladéktalanul jelezni köteles.

32. §

(1)     A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat úgy bocsátja szavazásra, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a Közgyűlés. A módosító, kiegészítő indítványokat mindig a javaslattétel sorrendjében visszafelé haladva kell szavazásra feltenni. Egymáshoz kapcsolódó módosító javaslatok esetén a sorrendről a polgármester dönt.

(2)     Ha a napirendi pont vitája során az előterjesztett határozati javaslat az elhangzott módosító és kiegészítő indítványok eredményeként jelentős mértékben módosul, a polgármester a szavazás megkezdése előtt – a napirendi pont tárgyalásának egyidejű felfüggesztésével – elrendelheti a végleges határozati javaslat írásba foglalását.

(3)     A rendelettervezet elfogadására a 33. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)     A szavazás után a polgármester megállapítja és kihirdeti, hogy a rendeletet a Közgyűlés megalkotta, illetve a határozatot az adott napirendi pont tárgyában meghozta.

33. §

A bizottság(ok) által előzetesen véleményezett rendelettervezetet a polgármester a Közgyűlés elé terjeszti. A bizottság(ok) észrevételeit, módosító indítványait az ülésen a bizottság elnöke, távollétében vagy akadályoztatása esetén a bizottság egy tagja ismerteti.

34. §

(1)     A Közgyűlés ülésének időtartama a megkezdésétől számított 12 óránál tovább nem tarthat. A fenti időtartamba nem számít be az ebédidő.

(2)     Amennyiben az elfogadott napirendi pontok megtárgyalására az ülés elhúzódása miatt nem kerülhetett sor, úgy az ülés folytatásának időpontjáról a polgármester az ülés bezárásával egyidejűleg dönt.

(3)     Amennyiben a polgármester nem az adott ülés folytatását rendeli el, úgy az időhiány miatt elhalasztott előterjesztést a Közgyűlés a következő ülésén a napirendeket megelőzően köteles megtárgyalni.

13. A Közgyűlés tanácskozási rendjének szabályai

35. §

(1)     A Közgyűlés tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek keretében:

a)    a tárgytól eltérő vagy újra ugyanazon érveket hangoztató felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja tőle a szót;

b)    rendzavarás esetén – figyelmeztetés utáni ismétlődéskor – a rendbontót rendre utasíthatja, ennek eredménytelenségét követően – a képviselő kivételével – a helyiség elhagyására kötelezheti, melynek megtagadása esetén – indokolt és rendőri intézkedést lehetővé tevő esetben – rendőri segítséget vehet igénybe a rendbontó eltávolításához. A polgármester a rend helyreállításáig az ülést felfüggesztheti.

c)    rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a Közgyűlés tekintélyét vagy valamelyik városi képviselőt, tisztségviselőt érintő sértő kifejezést használ;

d)    engedélyezi az ülésen a napirendi pontokhoz kapcsolódó és egyéb dokumentumok kiosztását, az ülésterem falán bármely tárgy, dokumentum elhelyezését.

(2)     A Közgyűlés nyilvános ülésén megjelenő szervezetek képviselői, az állampolgárok, a tanácskozási joggal részt vevők, továbbá a sajtó képviselői az ülés elnöke által az ülésteremben az erre a célra kijelölt helyen kötelesek tartózkodni.

(3)     Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – az SZMSZ-ben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

36. §

(1)     Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita szabályszerű menetét lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester – ha figyelmeztetése eredménnyel nem jár – az ülést az adott napon belüli időpontig felfüggesztheti.

(2)     A felfüggesztés után folytatott ülésen az (1) bekezdésben írt rendzavarás ismétlődése esetén az ülés elnöke az ülést berekesztheti és a hátralévő napirendi pontok tárgyalását a következő ülésre elnapolhatja.

37. §

(1)     Az Mötv.-ben foglalt, a bizottsági üléseken történő megjelenési, valamint a döntéshozatalban történő részvételi kötelezettségét megszegő bizottsági elnökkel, valamint a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagjával szemben az alábbi esetekben és mértékben alkalmazandó a tiszteletdíj csökkentése, megvonása:

a)    a bizottság képviselő tagja és a bizottság elnöke a tiszteletdíj megállapítására megalkotott önkormányzati rendelet szerinti teljes összegű képviselői tiszteletdíjának,

b)    a bizottság nem képviselő tagja a tiszteletdíjának

20 %-ával csökkentett mértékű összegére jogosult az erről szóló döntést követő két hónapban, amennyiben a bizottság elnöke, vagy a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja négy egymást követő olyan bizottsági ülésen, mely bizottságnak tagja, nem vett részt, vagy esetében a 39. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel négy egymást követő bizottsági ülés tekintetében teljesült, és hiányzását a 38. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint nem igazolta.

(2)     Az (1) bekezdés rendelkezéseit a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja esetében bizottságonként külön-külön kell alkalmazni.

38. §

(1)     A bizottsági üléseken való jelenlét igazolására a jelenléti ív, továbbá a szavazatszámláló programból kinyomtatott lista szolgál.

(2)     Bizottsági ülésről a távollétet az ülés megkezdéséig, az indok megjelölésével, írásban kell bejelenteni a bizottság elnökénél. A bizottság elnöke a polgármesternek jelenti be távollétét, egyúttal az 55. §-a szerint intézkedik helyettesítéséről.

(3)     Különös méltánylást érdemlő esetben a távollét a (2) bekezdéstől eltérően utólagosan is igazolható.

(4)     Nem minősül igazolatlan távollétnek:

a)    ha a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettsége miatt a szavazásból kizárásra kerül, illetve ugyanezen ok miatt a szavazásban nem vesz részt, továbbá, ha a bizottsági ülésen ezen okból nem vesz részt,

b)    a keresőképtelenséggel járó betegség miatti távollét,

c)    bizottság elnöke vagy képviselő tagja esetén a testület vagy a polgármester megbízása alapján az önkormányzat képviseletének ellátása, vagy a megbízásukból végzett tevékenység ellátása,

d)    az egyéb méltányolható okból történő távollét,

e)    a közfeladat ellátása.

(5)     Az igazolási kérelmekről a bizottsági elnök bizottsági ülésről való távolléte esetén a polgármester, a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja bizottsági ülésről való távolléte esetén a bizottság elnöke jogosult dönteni.

(6)     Az írásba foglalt döntésről az érintettet 5 napon belül köteles az igazolásra jogosult értesíteni. A távollét igazolása elfogadása esetén további jogorvoslatnak nincs helye. Abban az esetben, ha az igazolási kérelem elutasításra került, az érintett az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül írásban a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.

39. §

(1)     A bizottsági elnöknek a bizottsági ülésen való jelenlétét a polgármester, a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagjának a bizottsági üléseken való jelenlétét a bizottság elnöke tartja nyilván.

(2)     Távollétnek minősül, ha a bizottság elnöke, a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja az adott bizottsági ülésen a szavazás legalább felében nem vesz részt. Az elmulasztott szavazás számát a bizottság elnöke a szavazatszámláló berendezés segítségével tartja nyilván.

(3)     Ha a bizottság elnökének bizottsági ülésről való igazolatlan távolléteinek száma eléri a 37. § (1) bekezdésében meghatározott számot, és a távollét okát a bizottság elnöke a polgármester felhívására 8 napon belül sem jelöli meg, a polgármester e tényt a 10. § szerinti előterjesztés formájában jelzi a Közgyűlésnek.

(4)     Ha a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagjának bizottsági ülésről való igazolatlan távolléteinek száma eléri a 37. § (1) bekezdésében meghatározott számot, és a távollét okát a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja a bizottság elnökének felhívására 8 napon belül sem jelöli meg, a bizottság elnöke e tényről írásban értesíti a polgármestert, aki a 10. § szerinti előterjesztés formájában jelzi ezt a Közgyűlésnek.

(5)     A bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja tiszteletdíja 37. § (1) bekezdésének megfelelő csökkentéséről a Közgyűlés dönt.

40. §

A Közgyűlés nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok kizárólag a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és az ülés munkáját magatartásukkal nem zavarhatják.

14. Határozathozatal, a szavazás rendje

41. §

Minősített többség szükséges az Mötv.-ben foglaltakon túl:

1.    alapítvány alapító okiratának módosításához;

2.    a gazdasági program elfogadásához, hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvételéhez, elfogadásához;

3.    sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez;

4.    a közgyűlés napirendjének elfogadásához, módosításához;

5.    önszerveződő közösségekkel kapcsolatos, 28. § (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához;

6.    titkos szavazás elrendeléséhez;

7.    ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez.

42. §

(1)     A nyílt szavazás szavazatszámláló berendezés használatával, vagy kézfelemeléssel történik, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatok leadásával.

(2)     A szavazásra feltett kérdést mindenki számára közérthető módon kell az ülés elnökének ismertetnie.

(3)     A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja az „igen”, a „nem” és a „tartózkodom” szavazatokat, végül a szavazásban részt nem vevő, de jelenlévő képviselők számát.

43. §

(1)     Név szerinti szavazásra vonatkozó indítványra az adott napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig az ülés elnökénél írásban kell jelezni.

(2)     Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét az általa aláírt névsorral átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, és aláírásával hitelesíti. Az így aláírt és hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

44. §

Titkos szavazásra vonatkozó javaslatot a jelen lévő képviselők legalább egyharmada az adott napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig az ülés elnökénél írásban köteles jelezni. A javaslatról a Közgyűlés a napirendi pont tárgyalását megelőzően vita nélkül, minősített többséggel határoz. Titkos szavazás esetén a képviselők érvényesen „igen” vagy „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak a határozati javaslatról.

45. §

(1)     A titkos szavazás lebonyolítása – a 9. §-ban foglaltak kivételével – a jogi feladatokat ellátó bizottság képviselő tagjaiból felállított bizottság feladata, amelynek elnöke a jogi feladatokat ellátó bizottság elnöke.

(2)     A titkos szavazást bélyegzővel ellátott, a döntés tárgyát és a szavazás módját megjelölő szavazólapon kell lebonyolítani. Egy alkalommal kérhet a képviselő rontás miatt új szavazólapot. A szavazólap átvételét – beleértve a rontott szavazólap miatt új szavazólap átvételét is – átvételi íven igazolja az érintett képviselő.

(3)     A szavazatokat a bizottság által lepecsételt urnába kell bedobni. Az urna a bizottság tagjai előtt kerül felbontásra. Felbontás után a bizottság megállapítja:

a)    hány szavazólapot osztottak ki,

b)    hány szavazólapot találtak az urnában,

c)    a hiányzó szavazólapok számát,

d)    az érvénytelen és érvényes szavazatok számát,

e)    a fentiek figyelembe vételével az egyes tárgykörökben leadott szavazatok számát.

(4)     Az összesítést követően a bizottság megállapítja a titkos szavazás végeredményét. A titkos szavazás lebonyolításáról jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

(5)     A titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság bármely képviselő tagja a (4) bekezdésben foglaltak szerint készült jegyzőkönyv alapján ismerteti.

(6)     A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a Közgyűlésről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

46. §

Amennyiben ugyanazon döntés elfogadásához titkos, illetve név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot nyújtanak be ugyanazon döntésre vonatkozóan, abban az esetben a polgármester név szerinti szavazást rendel el.

15. A Közgyűlés döntései

47. §

(1)     A közgyűlési határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(2)     A közgyűlési határozatok végrehajtásának időpontját lehetőség szerint konkrét naptári napban kell meghatározni.

(3)     A közgyűlési határozat végrehajtásáért felelős személy köteles a végrehajtásról szóló jelentést legkésőbb a határidő lejártát követően a közgyűlési előterjesztések előkészítésére és leadási határidejére vonatkozó szabályok meghatározásával a jegyzőnek megküldeni. A végrehajtás bármilyen okból történő akadályoztatása esetén a határidő meghosszabbítását – indoklással ellátva – a Közgyűléstől kell kérelmezni a jegyző 22. § (4) bekezdés a) pontjában írt tájékoztatója keretében a korábban megállapított határidő lejárta előtt.

(4)     A normatív határozatokat a jegyző köteles a Városháza hirdetőtábláján kifüggesztés útján közzétenni, továbbá tájékoztatás céljából a városi honlapon (szombathely.hu) megjelentetni.

48. §

(1)     Az elfogadott önkormányzati rendeletről, valamint a hatálybalépés időpontjáról a lakosságot a Városháza hirdetőtábláján történő kifüggesztés, valamint a Szombathelyi Televízió és a városi honlap (szombathely.hu) útján tájékoztatni kell.

(2)     Az önkormányzati rendeletetek kihirdetése a rendeletek szövegének a Városháza hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(3)     A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a Hivatal gondoskodik.

(4)     A hatályos önkormányzati rendeletek a Hivatal képviselői feladatok támogatásával foglalkozó belső szervezeti egységénél munkaidő alatt, továbbá a város honlapján megtekinthetők.

49. §

A jegyzőkönyv az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmazza:

a)    az elnök rendfenntartással kapcsolatos és egyéb intézkedéseit;

b)    az ülésen elhangzottak egy részének szó szerinti rögzítésére vonatkozó kérést;

c)    a felvilágosítás kérését és az azokra adott választ.

III. Fejezet
A bizottságok

16. Az állandó önkormányzati bizottságok

50. §

A Közgyűlés állandó jelleggel az alábbi bizottságokat hozza létre és létszámukat a következőkben állapítja meg:

1.    Gazdasági és Jogi Bizottság                                                                       13 fő

2.    Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság                                                          9 fő

3.    Szociális és Lakás Bizottság                                                                         9 fő

4.    Városstratégiai, Idegenforgalmi és Sport Bizottság                                  9 fő

17. Az egyes bizottságok részletes feladatai

51. §

(1)     A Gazdasági és Jogi Bizottság látja el a kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottság feladatait, továbbá az összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi és jogi feladatokat.

(2)     A Gazdasági és Jogi Bizottság pénzügyi bizottsági feladatai körében:

1.    figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

2.    véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét;

3.    vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

(3)     A Gazdasági és Jogi Bizottság további, a pénzügyekkel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatai körében:

1.      szakmai szempontból véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelettervezeteket;

2.      véleményezi az önkormányzati gazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos előterjesztéseket;

3.      véleményezi a tisztségviselők, a bizottságok és a Hivatal gazdasági kihatású, valamint az önkormányzat vagyonát érintő javaslatait, előterjesztéseit;

4.      véleményezi és ellenőrzi a közüzemi és kommunális szolgáltatást végző önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok tevékenységét;

5.      véleményezi az önkormányzati gazdasági társaság, vagy intézmény alapítását, átalakítását, illetve megszüntetését;

6.      véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját;

7.      a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek vagy a tanácsnokok kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít gazdasági, vagyoni és pénzügyi kérdésekben;

8.      figyelemmel kíséri és ellenőrzi a privatizációs folyamatokat;

9.      véleményezi az önkormányzati vagyont érintő vállalkozások működését;

10.    ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységeket;

11.    közreműködik az ingatlankezelés- és fenntartás fejlesztésével kapcsolatos feladatok meghatározásában;

12.    megtárgyalja az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait;

13.    javaslatot tesz téma-, cél- és utóvizsgálatok megtartására;

14.    javaslatot tehet a Közgyűlésnek hitel felvételére, céljának és nagyságának meghatározására;

15.    javaslatot tesz a polgármesternek az átmenetileg szabad pénzeszközök 1-3 hónap közötti lekötésére, illetve felhasználására, amely javaslattételi jogát két bizottsági ülés közötti időszakban – az utólagos tájékoztatás kötelezettségével – a bizottság elnöke útján gyakorolja;

16.    jóváhagyja az átmenetileg szabad pénzeszközök három hónapon túli lekötését;

17.    véleményezi a helyi adókkal összefüggő, továbbá az adócímkék meghatározására vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket;

18.    véleményt nyilvánít Szombathely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló hatályos rendeletben meghatározott elővásárlási joggal terhelt ingatlan esetében az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása kérdésében;

19.    megtárgyalja és elfogadja a vagyongazdálkodási bevételek alakulásáról szóló tájékoztatót;

20.    polgármesteri jóváhagyás előtt véleményezi a feladatköre szerinti költségvetési intézmények szervezeti és működési szabályzatát, egyéb alapdokumentumait;

21.    dönt az intézményi nyersanyagnormák meghatározása tárgyában;

22.    jóváhagyja az alapítványi beszámolókat;

23.    kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel;

24.    dönt a költségvetési rendeletben részére meghatározott gazdasági, vagyongazdálkodási, városfejlesztési és városüzemeltetési előirányzatok felhasználásáról;

25.    jóváhagyja az önkormányzat vagy intézményei által benyújtásra kerülő európai uniós, és egyéb pályázatokat, amennyiben azok önrészt nem igényelnek;

26.    jóváhagyja az önkormányzat által az éves költségvetés terhére megrendelt megvalósíthatósági és szakértői tanulmányokat;

27.    az Egészségügyi Szakmai Bizottság javaslata alapján jóváhagyja a rendelési időt;

28.    jóváhagyja a Hulladékgazdálkodási Társulás működési beszámolóit.

(4)     A Gazdasági és Jogi Bizottság jogi, továbbá vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatai körében:

1.    véleményezi a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelettervezetét és figyelemmel kíséri annak hatályosulását, indokolt esetben indítványozza módosítását vagy kiegészítését;

2.    véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét;

3.    jogi szempontból felülvizsgálja az önkormányzati szerződés-tervezeteket;

4.    törvényességi szempontból felügyeli az önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntések Hivatal által történő előkészítését és végrehajtását, e körben célvizsgálatot kezdeményezhet;

5.    megtárgyalja a jegyző beszámolóját a Hivatal hatósági munkájáról és a törvényesség helyzetéről;

6.    véleményezi a Hivatal belső szervezeti felépítésére vonatkozó javaslatot;

7.    véleményezi az önkormányzati intézmények, az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok alapító okiratait és annak módosításait;

8.    véleményezi az alapítványok alapító okiratát, amelyben az önkormányzat alapítóként vagy csatlakozóként vesz részt;

9.    ellátja a Közgyűlés működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, előkészíti és lebonyolítja a titkos szavazásokat;

10.  az Mötv. alapján kijelölt bizottságként (a továbbiakban: kijelölt bizottság) előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, és méltatlansági ügyeket, előkészíti továbbá a Közgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyeket;

11.  felkérésre vagy saját kezdeményezésre részt vesz az önkormányzatot érintő jelentősebb polgári jogi szerződések előkészítésében, a jogügyletekben szakmai véleményt nyilvánít;

12.  az önkormányzat polgári peres ügyeiben szakmai véleményt nyilváníthat;

13.  állást foglal a hatályos jogszabályok, az SZMSZ, vagy az önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatban felmerült kérdésekben;

14.  állást foglal a Közgyűlés hatáskörébe tartozó igazgatási és rendészeti feladatokban;

15.  a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester az alpolgármesterek, a jegyző és aljegyző kezdeményezésére szakvéleményt nyilvánít jogi kérdésekben;

16.  állást foglal a közgyűlési bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközések kérdésében;

17.  az Mötv. alapján kijelölt bizottságként ellátja a polgármester, valamint a települési képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelésével és ellenőrzésével, vizsgálatával kapcsolatos feladatokat;

18.  jóváhagyja az éves költségvetés terhére igénybe vett polgármesteri, önkormányzati szakértők megbízási szerződéseit.

19.  megtárgyalja a közbiztonsági beszámolókat, koncepciókat.

52. §

(1)     A Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság látja el a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottsági feladatokat.

(2)     A Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság oktatási feladatai körében:

1. dönt a költségvetési rendeletben részére meghatározott oktatási kiadások felhasználásáról;
2. dönt a költségvetési rendeletben részére meghatározott oktatási tartalék felhasználásáról;
3. elkészíti, illetve véleményezi a Közgyűlés által tárgyalt, a köznevelési feladatellátással kapcsolatos előterjesztéseket;
4. a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére nevelési és oktatási kérdésekben szakmai véleményt nyilvánít;
5. a döntésre hatáskörrel rendelkező bizottság számára előzetesen véleményezi a benyújtásra kerülő, köznevelést érintő európai uniós, és egyéb pályázatokat;
6. figyelemmel kíséri az önkormányzat által fenntartott óvodák és a Köznevelési GAMESZ, működését, gazdálkodását, az önkormányzat határozatainak végrehajtását;
7. kapcsolatot tart érdekképviseleti szervezetekkel, kölcsönösen megállapítják együttműködésük tartalmát és kereteit;
8. előzetesen a Közgyűlés számára véleményezi az óvodák és az önkormányzat által működtetett iskolák névhasználatára vonatkozó javaslatot;
9. közreműködik az oktatásért felelős miniszter által készített megyei szintű feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv – melynek része a megyei szakképzési terv – elkészítésében, és előzetesen a Közgyűlés számára véleményezi azt;
10. dönt az óvodai csoportok száma, csoportlétszámok meghatározása tárgyában;
11. előkészíti óvodák alapításával, összevonásával, megszüntetésével kapcsolatos tervezetet;
12. meghatározza az óvodavezetői pályázatok feltételeit, és javaslatot tesz a Közgyűlésnek a megbízásokra;
13. engedélyezi az óvodákban a maximális csoport-, létszám túllépését a nevelési év indításakor;
14. dönt az óvodák felvételi körzetéről, az óvodák nyári, és az általánostól eltérő nyitva tartásáról;
15. értékeli az óvodák pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai – szakmai munka eredményességét;
16. ellenőrzi az óvodák pedagógiai programját, házirendjét és Szervezeti és Működési Szabályzatát;
17. dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról;
18. jóváhagyja az óvodai pedagógus-továbbképzési programot;
19. előzetesen a Közgyűlés számára véleményezi az állam által fenntartott köznevelési intézmények alapítására, megszüntetésére, átszervezésére, feladatának vagy tevékenységi körének megváltoztatására, nevének megállapítására vonatkozó tervezetet;
20. előzetesen a Közgyűlés számára véleményezi az általános iskolák felvételi körzetének meghatározására vonatkozó tervezetet;
21. elbírálja a Petz-ösztöndíjra vonatkozó kérelmeket, és jóváhagyja a „Szombathely visszavár” programmal kapcsolatos beszámolókat;
22. javaslatot tesz a pénzügyi többletkötelezettséggel járó Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend érvénybe lépéséhez szükséges egyetértési jog gyakorlására vonatkozóan;
23. megtárgyalja a nyári napközis tábor és az iskolai úszásoktatás előkészítéséről és lebonyolításáról szóló tájékoztatót;
24. figyelemmel kíséri az önkormányzat által működtetett intézményekben az intézményi tanácsok munkáját;
25. polgármesteri jóváhagyás előtt véleményezi a feladatköre szerinti költségvetési intézmények szervezeti és működési szabályzatát, illetve más alapdokumentumát;
26. a döntésre hatáskörrel rendelkező bizottság számára előzetesen véleményezi az intézményi nyersanyagnormák meghatározását;
27. jóváhagyja a felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés beszámolóját;
28. megtárgyalja a vagyonkezelésbe átadott vagyon kapcsán lefolytatott tulajdonosi ellenőrzésekről készített beszámolót, és jóváhagyja a következő évi ellenőrzési ütemtervet;
29. megtárgyalja az önkormányzati óvodákban lefolytatott fenntartói törvényességi ellenőrzésekről készített beszámolót, és jóváhagyja a következő évi ellenőrzési ütemtervet.

(3)     A Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság kulturális és civil ügyekkel kapcsolatos feladatai körében:

1.    közreműködik az önkormányzat kulturális koncepciójának kidolgozásában;

2.    véleményezi a művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, illetve nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását;

3.    javaslatot tesz a közterületek elnevezésére és emlékmű állítására, szobor közterületen történő elhelyezésére és áthelyezésére;

4.    kezdeményezi, vagy véleményezi a kulturális önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok alapítását, átalakítását vagy megszüntetését;

5.    ellenőrzi és koordinálja az önkormányzati kulturális intézmények és gazdasági társaságok szakmai tevékenységét;

6.    polgármesteri jóváhagyás előtt véleményezi az önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, egyéb alapdokumentumait;

7.    az önkormányzat nevében kiírja a város művészeti, kulturális életének gazdagítását szolgáló pályázatokat;

8.    javaslatot tesz a költségvetésben a kulturális célú előirányzatok felhasználására;

9.    véleményezi a város által támogatott nagy rendezvények programtervezetét, költségvetését és részt vesz azok szervezésében;

10.  a Közgyűlés, a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnok és a bizottságok kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít kulturális és művészeti kérdésekben;

11.  javaslatot tesz kulturális és művészeti rendezvényekre;

12.  közreműködik a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendelettervezetének előkészítésében;

13.  figyelemmel kíséri a helyi védelemről szóló rendeleteket és javaslatot tesz az építészeti emlékekre és az épített környezetre vonatkozó védettség kiterjesztésére, megszüntetésére, módosítására;

14.  dönt a költségvetési rendeletben részére meghatározott kulturális kiadások felhasználásáról       

15.  a civil szervezetekkel kötendő kulturális megállapodásokat előkészítteti;

16.  kapcsolatot tart a lakosság önszerveződő közösségeivel, kezdeményezi a velük való együttműködést, és előkészíti, véleményezi az együttműködésre vonatkozó megállapodások tervezetét;

17.  figyelemmel kíséri az önkormányzat és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolattartást, együttműködést;

18.  előkészíti és véleményezi a társadalmi szervezetek által átvállalható önkormányzati feladatellátást, illetve az e tárgyban megkötendő megállapodások tervezetét;

19.  javaslatot tesz társadalmi szervezetek támogatására;

20.  véleményt nyilvánít a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátása tárgyában;

21.  az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott összeghatárig a részére meghatározott civil alap terhére dönt a társadalmi szervezetek, illetve az általuk rendezett programok támogatására meghatározott előirányzatok felhasználásáról, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását;

22.  elfogadja a civil cselekvési tervet és az arról szóló beszámolót;

23.  jóváhagyja a civil fórum ügyrendjét és módosításait;

24.  megtárgyalja a települési értéktár működésének beszámolóját;

(4)     A Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság ifjúsággal kapcsolatos feladatai körében:

1.    részt vesz az önkormányzat ifjúságpolitikájának kidolgozásában, figyelemmel kíséri az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását;

2.    kapcsolatot tart az országos, regionális és helyi szervezetekkel, hivatalokkal, a megyei rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi csoportjával, bírósággal, társadalmi szervezetekkel;

3.    javaslatot tesz az ifjúság, a diákság, a civil szervezetek és az önkormányzat közötti együttműködésre;

4.    javaslatot tesz az ifjúsági területen nyújtandó önkormányzati támogatásokra;

5.    javaslatot tesz és segítséget nyújt a diákönkormányzatok és civil ifjúsági szervezetek szabadidős programjainak megszervezésében;

6.    dönt a költségvetési rendeletben részére meghatározott ifjúsági kiadások felhasználásáról.

53. §

A Szociális és Lakás Bizottság feladatkörében eljárva:

1.    kidolgozza a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelettervezeteket;

2.    kidolgozza az önkormányzat kötelező feladatát képező szociális alapellátás koncepcióját;

3.    véleményezi, vagy kezdeményezi az önkormányzat fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézmények és gazdasági társaságok alapítását, átszervezését vagy megszüntetését;

4.    javaslatot tesz a költségvetésről szóló rendeletben a szociális célokra meghatározott előirányzatok felhasználására és figyelemmel kíséri azok végrehajtását;

5.    együttműködik az egyházakkal, karitatív szervekkel és a szociális gondoskodás területén tevékenykedő társadalmi szervezetekkel;

6.    véleményezi a nem önkormányzati szervekkel kötendő szerződéses szociális ellátások tervezetét;

7.    javaslatokat tesz konkrét szociális jellegű helyi intézkedésekre;

8.    figyelemmel kíséri a városban a hátrányos helyzetben lévő néprétegek helyzetének, élet- és munkakörülményeinek alakulását;

9.    vizsgálja a veszélyeztetett kiskorúak helyzetét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet;

10.  figyelemmel kíséri az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődék, szociális intézmények, gazdasági társaságok jogszabályszerű működését, szakmai munkáját, az önkormányzat határozatainak végrehajtását;

11.  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 43. § (4) bekezdése alapján jóváhagyja a bölcsődék nyári nyitvatartási rendjét;

12.  javaslatot tesz a szociális szférában kiírt pályázatokon való önkormányzati részvételre;

13.  közreműködik az önkormányzat nevében benyújtandó, a szociális és gyermekjóléti ágazatot érintő pályázatok elkészítésében és véleményezi azok tervezetét;

14.  a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére szakvéleményt nyilvánít a szociális kérdésekben,

15.  dönt a Minisztérium által évente kiirt „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázathoz történő csatlakozásról;

16.  évente egy alkalommal a szociális helyzetük miatt rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a szociális helyzetük miatt rászoruló, felsőoktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok részére kiírja a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázatot;

17.  elbírálja a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázatokat, és értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről,

18.  figyelemmel kíséri az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai céljainak megvalósulását;

19.  kapcsolatot tart a városban működő foglalkoztatással, munkahelyteremtéssel, és szakképzéssel foglalkozó szervekkel;

20.  a városban zajló beruházásokat, fejlesztéseket folyamatosan figyelemmel kíséri, eszközeivel támogatja a munkahelyteremtő beruházások megvalósulását;

21.  figyelemmel kíséri az önkormányzati jogalkotás, illetve döntéshozatal során a jogszabályban biztosított esélyegyenlőség alapvető követelményeinek biztosítását, szükség esetén véleményezi e szempontból az önkormányzat döntéseit;

22.  a döntésre hatáskörrel rendelkező bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat által benyújtásra kerülő gyermekjóléti, szociális, foglalkoztatási, és esélyegyenlőségi európai uniós, és egyéb pályázatokat;

23.  részt vesz lakáspolitikai és lakásépítési programokkal kapcsolatos javaslatok kidolgozásában, ellenőrzi azok végrehajtását;

24.  kidolgozza az önkormányzat lakásgazdálkodásának koncepcióját;

25.  javaslatot tesz a bérlakás-privatizációból a Lakásalapba befolyó pénzeszközök felhasználására;

26.  előkészíti az önkormányzat lakásgazdálkodásáról szóló rendelettervezeteket;

27.  véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben;

28.  a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnokok kezdeményezésére véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben;

29.  polgármesteri jóváhagyás előtt véleményezi az önkormányzat fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és szakmai programját, más alapdokumentumait;

30.  dönt a költségvetési rendeletben részére meghatározott szociális, gyermekjóléti kiadások, valamint önkormányzati bérlakások felújítását célzó előirányzatok felhasználásáról;

31.  megtárgyalja a szociális ellátásokról szóló beszámolót;

32.  megtárgyalja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatellátásról szóló beszámolót;

33.  jóváhagyja az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításáról szóló jelentést;

34.  jóváhagyja a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.

54. §

(1)     A Városstratégiai, Idegenforgalmi és Sport Bizottság városstratégiával kapcsolatos feladatkörében eljárva:

1.    szakmai szempontból véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelettervezeteket;

2.    a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek vagy a tanácsnokok kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít városstratégiai kérdésekben;

3.    közreműködik az ingatlankezelés- és fenntartás fejlesztésével kapcsolatos stratégiai jellegű feladatok meghatározásában;

4.    véleményezi az önkormányzat és a Hivatal stratégiai jellegű fejlesztési elképzeléseit;

5.    véleményezi az önkormányzat vagy intézményei által benyújtásra kerülő európai uniós, és egyéb pályázatokat;

6.    véleményezi az önkormányzat által az éves költségvetés terhére megrendelt megvalósíthatósági és szakértői tanulmányokat;

7.    polgármesteri jóváhagyás előtt véleményezi a feladatköre szerinti költségvetési intézmények szervezeti és működési szabályzatát, egyéb alapdokumentumait;

8.    közreműködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában;

9.    véleményezi a településszerkezeti koncepciót;

10.  véleményezi a településszerkezeti tervet, a városi építési szabályzatot és a szabályozási tervet;

11.  véleményezi a rész szabályozási terveket és az építési szabályzatokat;

12.  figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét, kezdeményezheti módosításukat;

13.  véleményezi a közterületek rendjének kialakítását;

14.  figyelemmel kíséri a város-rekonstrukciót, a műemlék, illetve műemlék-jellegű ingatlanok hasznosítását;

15.  javaslatot tesz a Közgyűlésnek a helyi építészeti értékek védetté nyilvánítására, illetőleg megszüntetésére;

16.  előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat;

17.  javaslatot tesz az éves költségvetésben a városfejlesztési és városrendezési célokra megjelölt előirányzatok felhasználására;

18.  a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok kezdeményezésére szakvéleményt nyilvánít városfejlesztési és városrendezési kérdésekben;

19.  véleményezi a közlekedést érintő koncepciókat;

20.  javaslatokat tesz az önkormányzat tulajdonába tartozó közlekedési létesítmények felújítására, korszerűsítésére, a költségvetési előirányzatok felhasználására;

21.  részt vesz a közlekedéssel kapcsolatos pályázatok kiírásában, azok elbírálásában;

22.  szakmai kapcsolatot tart az utak és hidak, valamint a vasutak kezelőivel, fenntartóival;

23.  javaslatot tesz a város közlekedési koncepciójának korszerűsítésére, aktualizálására;

24.  figyelemmel kíséri a közlekedés helyzetét, az utak és hidak állapotát és erről a Közgyűlést évenként tájékoztatja;

25.  állást foglal a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban, dönt a forgalmi rend felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésekben;

26.  a Közgyűlés, polgármester, alpolgármesterek, a tanácsnokok és a bizottságok kezdeményezésére véleményt nyilvánít közlekedési szakmai kérdésekben;

27.  véleményezi a belterületi határvonal megállapítására vonatkozó előterjesztést;

28.  javaslatot tesz helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására;

29.  javaslatot tesz zajvédelmi szempontból terület védetté nyilvánítására;

30.  kezdeményezi a zajvédelem érdekében csendes övezet kialakítását;

31.  véleményezi a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását;

32.  véleményezi az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabály-tervezeteket;

33. javaslatot tesz az önkormányzat környezetvédelmi alapjának felhasználására;

34.  javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti értékek megóvására, őrzésére, fenntartására, bemutatására és helyreállítására;

35.  a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnokok kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít a környezet- és természetvédelmi kérdésekben;

36.  véleményez minden településfejlesztési tevékenységet környezetvédelmi szempontból;

37.  kapcsolatot tart a területileg illetékes természet- és környezetvédelmi szakhatósággal;

38.  javaslatot tesz a közterületek bontás utáni helyreállítása tárgyában önkormányzati rendelet alkotására, módosítására.

39.  jóváhagyja az utak téli üzemeltetési tervét;

40.  jóváhagyja a Partnerségi Szabályzatot illetve módosítását;

41.  figyelemmel kíséri az Önkormányzatnál és a Hivatalnál az informatika területén megjelenő jogszabályok végrehajtását;

42.  javaslatot tesz a Közgyűlésnek a várost érintő informatikai kérdések megoldása tárgyában, amennyiben azok a város informatikai fejlődését érintik;

43.  a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnokok kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít informatikai kérdésekben.

(2)     A Városstratégiai, Idegenforgalmi és Sport Bizottság sporttal kapcsolatos feladatkörében eljárva:

1.    véleményezi a város által támogatott nagy rendezvények programtervezetét, költségvetését és részt vesz azok szervezésében;

2.    közreműködik a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendelettervezetének előkészítésében;

3.    javaslatot tesz a helyi sportfeladatokra, azok fejlesztési célkitűzéseire, előkészíti a városi sportkoncepció tervezetét;

4.    javaslatot tesz a diáksport, rekreáció, élsport, az utánpótlás-nevelés, természetjárás, sportturizmus fejlesztésének támogatási feltételrendszerére;

5.    véleményezi a sporttal kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtásáról szóló beszámolókat, jelentéseket;

6.    véleményezi a Közgyűlés napirendjére kerülő, a sport területét érintő előterjesztéseket;

7.    véleményezi és javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények hasznosítására, elidegenítésére;

8.    javaslatot tesz a testnevelés és sport céljait szolgáló költségvetési előirányzat nagyságára, továbbá a költségvetési rendeletben megállapított támogatás felosztására, a városi sportegyesületek önkormányzati támogatására, és figyelemmel kíséri annak felhasználását;

9.    javaslatot tesz az önkormányzati sport, és sport jellegű intézmények alapítására, megszüntetésére, átszervezésére;

10.  javaslatot tesz sportrendezvények szervezésére, támogatására;

11.  figyelemmel kíséri a városban működő sportszervezetek szakmai munkáját;

12.  együttműködik a városi sportfeladatok végrehajtásában érdekelt más állami, társadalmi és egyéb szervekkel;

13.  javaslatot tesz nemzetközi sportkapcsolatok létesítésére és azokat figyelemmel kíséri;

14.  javaslatot tesz a város sportéletének gazdagítását szolgáló pályázatok kiírására;

15.  kapcsolatot tart a sport területén működő sportegyesületekkel, sportszervezetekkel;

16.  ellenőrzi és koordinálja az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező, sporttal kapcsolatos gazdasági társaságokban folyó szakmai munkát;

17.  a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnokok kezdeményezésére szakvéleményt nyilvánít a sportot érintő kérdésekben;

18.  a döntésre hatáskörrel rendelkező bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat által benyújtásra kerülő sportügyekkel kapcsolatos európai uniós és egyéb pályázatokat.

19.  dönt a költségvetési rendeletben részére meghatározott sport kiadások felhasználásáról.

(3)     A Városstratégiai, Idegenforgalmi és Sport Bizottság idegenforgalommal kapcsolatos feladatkörében eljárva:

1.    kezdeményezi a városi intézményhálózat adta lehetőségek idegenforgalmi célú hasznosítását;

2.    javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok idegenforgalmi célú hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket;

3.    kidolgozza és a Közgyűlés elé terjeszti az idegenforgalom fejlesztése érdekében más önkormányzatokkal kötendő megállapodások, szerződések tervezetét;

4.    figyelemmel kíséri a testvérvárosi szerződések tervezetét, értékeli a testvérvárosokkal kötött szerződések végrehajtásának alakulását, valamint javaslatot tesz új testvérvárosi kapcsolatok létrehozására;

5.    a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnokok kezdeményezésére javaslatot tesz a testvérvárosi és egyéb delegációk összetételére, biztosítja e döntések nyilvánosságát;

6.    a város arculattervezésére vonatkozó javaslatokat, terveket véleményezi, megvizsgálja alkalmazhatóságukat, és javaslatot tesz ennek alapján a megvalósításra;

7.    jóváhagyja a testvérvárosi kapcsolatok alakulásáról, tapasztalatairól szóló éves beszámolót.

18. A bizottságok eljárási szabályai

55. §

Az elnök távolléte esetére jogosult a bizottság városi képviselő tagja felkérése útján a helyettesítése iránt intézkedni. Amennyiben az elnök a helyettesítése iránti intézkedésben akadályoztatva van, a bizottság városi képviselői közül a korelnök jogosult összehívni és levezetni a bizottság ülését.

56. §

(1)     A Gazdásági és Jogi Bizottság ülésére a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vas Megyei Építész Kamara, valamint a Vas Megyei Mérnöki Kamara delegáltját tanácskozási joggal meg kell hívni.

(2)     A Szociális és Lakás Bizottság ülésére a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)    az Idősügyi Tanács képviselőjét,

b)    Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Nyugdíjas Szövetség Képviseletének elnökét.

(3)     A Szociális és Lakás Bizottság ülésére a történelmi egyházak 1-1 képviselőjét tanácskozási joggal meg kell hívni.

(4)     A Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság ülésére a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)    Szombathelyi Pedagógusok Szakmai Képviseletének vezetőjét,

b)    a Szombathelyi Tankerületi Központ igazgatóját.

57. §

(1)     A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait, előterjesztéseit elektronikus úton kapják meg a városi képviselők és a külső szakértő tagok.

(2)     Bizottsági ülésre előterjesztést a 10. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken túl a Hivatal belső szervezeti egységének vezetője is tehet.

(3)     A bizottság elnöke a bizottság ülésére sürgősségi indítványt terjeszthet elő a 12. §-ban foglalt szabályok alkalmazásával.

(4)     A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vevő személy a bizottság ülésén kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat.

58. §

(1)     Tevékenységi körében a bíróság által legalább öt éve bejegyzett, tevékenységi köréhez kapcsolódóan a városban ezen a területen tényleges tevékenységet kifejtő civil önszerveződő közösségek képviselőit az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg, ha ezen szándékukat legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően írásban a (4) bekezdésben meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával a bizottság elnökének – az adott napirendi pont megjelölésével – bejelentették, és a bizottság elnöke, vagy az ülés elnöke hozzájárult.

(2)     A bizottság elnöke vagy az ülés elnöke a hozzájárulásról a napirendre vonatkozó javaslat megtételével egyidejűleg tájékoztatja a bizottságot.

(3)     Amennyiben a bizottság elnöke vagy az ülés elnöke a tanácskozási jog biztosításához nem járul hozzá, úgy köteles az ülés megnyitását követően – az ülés napirendjére vonatkozó javaslat megtételét megelőzően – erről a bizottságot tájékoztatni. A tanácskozási jog biztosításáról a bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4)     A kérelem elbírálása során a bizottság elnöke vagy az ülés elnöke, illetve a bizottság köteles vizsgálni:

a)      a civil önszerveződő közösség tevékenységi körét, a városban végzett, ehhez kapcsolódóan kifejtett tényleges tevékenységének tényét és bírósági bejegyzésének tényét, időpontját a közösség által becsatolt bírósági bejegyzés alapján,

b)      a képviseleti jogosultságot.

59. §

(1)     A bizottság ülését követő 3 napon belül a határozatokat az elnök által jóváhagyott formában írásba kell foglalni.

(2)     Indokolt esetben a bizottság elrendelheti a vitában elmondottak egy részének a jegyzőkönyvben történő szó szerinti rögzítését. A bizottság tagja, illetve bármely felszólaló is kérheti hozzászólásának vagy az arra történő reagálásnak szó szerinti rögzítését.

(3)     A bizottsági határozatok egy példányát a Közgyűlés megnyitásáig meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármestereknek, és a jegyzőnek.

(4)     A határozatokat bizottságonként külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni, feltüntetve a végrehajtásért felelős személy nevét, és a határidőt. Önkormányzati ügyekben a polgármestert, alpolgármestereket, a bizottság elnökét vagy tagját, lehet végrehajtásért felelősként megjelölni. Egyúttal felelősként fel kell tüntetni a Hivatal azon belső szervezeti egységének vezetőjét, vagy vezetőit, akinek (akiknek) a feladat-, illetve hatáskörébe tartozik a határozat végrehajtásának szervezése.

60. §

A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalását kell kérni. Amennyiben az állásfoglalással az érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközés kérdésében a Közgyűlés dönt.

61. §

(1)     Amennyiben ugyanazon ügyben két vagy több bizottság egybehangzó állásfoglalására vagy határozatára van szükség, a bizottságok az ügyben együttes ülést is tarthatnak.

(2)     Együttes ülés esetén az egyes bizottságok határozatképességét külön-külön kell megállapítani. A vita lefolytatása után a bizottságok külön szavaznak.

(3)     Ha a szavazás eredményeképpen a bizottságok döntése nem egybehangzó, az ügyet döntés végett a soron következő Közgyűlés elé kell terjeszteni.

62. §

(1)     Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a bizottságok személyi összetételére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2)     Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

a)    a bizottság alakításának célját és konkrét feladatát;

b)    az elnök és a bizottsági tagok nevét;

c)    a feladat elvégzésére megállapított határidőt, vagy feltételt.

(3)     Az ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.

(4)     Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a Közgyűlésnek írásban beszámolni. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a beszámoló elfogadásával szűnik meg.

19. Szakmai bizottságok

63. §

A Közgyűlés az egyes önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében az alábbi szakmai bizottságokat hozza létre:

1.    Egészségügyi Szakmai Bizottság                                                              13 fő

2.    Költségvetési Ellenőrző Szakmai Bizottság                                               7 fő

64. §

(1)     A bizottság elnökének és tagjainak a személyére a város érintett szakterületén dolgozó szakemberei közül a polgármester tesz javaslatot a Közgyűlésnek. A bizottság elnöke csak képviselő lehet.

(2)     A bizottság működésére, ügyvitelére – az összetételre vonatkozó korlátozást kivéve – az önkormányzati bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

65. §

(1)     A szakmai bizottság általános feladata az önkormányzati bizottság feladat- és hatáskörébe nem tartozó, a Közgyűlés által meghatározott szakterületen és ügyekben:

a)    szakmai állásfoglalások kialakítása;

b)    szakvélemények készítése;

c)    koncepciók és fejlesztési tervjavaslatok kidolgozása;

d)    a terület helyzetének figyelemmel kísérése;

e)    közgyűlési előterjesztések, önkormányzati rendelettervezetek kidolgozása és véleményezése, javaslattétel;

f)     a szakterületre vonatkozó jogszabályok, közgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzése;

g)    javaslattétel a polgármesternek a bizottság feladatkörébe tartozó és a költségvetési rendeletben meghatározott alap előirányzatának felhasználására;

h)   az éves költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelettervezetének véleményezése;

i)     javaslattétel a feladatkörébe tartozó intézmények vezetői munkakörére kiírásra kerülő pályázat feltételeire, valamint a vezetői munkakörre pályázók meghallgatása és véleményezése;

j)     javaslattétel a feladatkörébe tartozó önkormányzati kitüntetés és díj odaítélésére.

(2)     A szakmai bizottság nem szerve a közgyűlésnek, döntési joggal nem rendelkezik.

20. A szakmai bizottságok részletes feladatai

66. §

Az Egészségügyi Szakmai Bizottság feladatkörében eljárva:

1.    javaslatot tesz a háziorvosi körzetek területének meghatározására, szükség esetén javaslatot tesz új praxisok létrehozására;

2.    javaslatot tesz egészségügyi intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére vagy átszervezésére;

3.    vizsgálja a működtetés tárgyi feltételeinek helyzetét, az egészségügyi intézmények formáit, a személyi ellátottságot, a műszerezettség színvonalát, az egészségügyi dolgozók továbbképzési formáit, és szükség esetén javaslatot tesz a hibák, hiányosságok megszüntetésére;

4.    részt vesz az egészségügyi alapellátás felügyeletében, indokolt esetben javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére;

5.    kapcsolatot tart a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatalával a város közegészségügyi-járványügyi helyzetének javítása érdekében;

6.    kapcsolatot tart a város lakosságának egészségügyi ellátásában részt vevő valamennyi egészségügyi intézménnyel;

7.    javaslatot tesz egészségügyi fejlesztés érdekében kiírt pályázaton való részvételre, közreműködik az önkormányzat nevében benyújtandó pályázat elkészítésében, illetve véleményezi azok tervezetét;

8.    a Közgyűlés, a bizottságok, a polgármester, alpolgármesterek kezdeményezésére véleményt nyilvánít egészségügyi kérdésekben;

9.    figyelemmel kíséri az önkormányzat által vezetett, illetve felügyelt egészségügyi intézmények jogszabályszerű működését, szakmai munkáját, az önkormányzat határozatainak végrehajtását;

10.  véleményezi a megüresedett alapellátási orvosi állásokra a kiírt pályázatokat közalkalmazotti jogviszonyban lévő orvosok esetében a Szombathelyi Egészségügyi és Kulturális Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete felé, vállalkozó orvosok esetében a polgármester felé;

11.  figyelemmel kíséri a közétkeztetés helyzetét;

12.  kapcsolatot tart az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségével;

13. véleményezi a háziorvosi, fogorvosi rendelési időket, valamint a háziorvosi, fogorvosi és ifjúság orvosi megállapodások tervezetét;

14.  figyelemmel kíséri a Kollegiális vezető Háziorvosi Testület munkáját;

15.  véleményezi a Szombathelyi Egészségügyi és Kulturális Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete szervezeti és működési szabályzatát;

16.  javaslatot tesz a költségvetési rendeletben meghatározott egészségügyi kiadások felhasználására;

17.  megtárgyalja a Szombathely népegészségügyi helyzetéről szóló éves beszámolót;

18.  megtárgyalja az Országos Mentőszolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Mentőszervezete éves beszámolóját.

67. §

A Költségvetési Ellenőrző Szakmai Bizottság feladatkörében eljárva:

1.    véleményezi a költségvetés tervezésével, az elfogadott költségvetéssel, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, valamint a pénzügyi tárgyú, kihatású javaslatokat;

2.    véleményezi hitel felvételét, céljainak és nagyságának meghatározását;

3.    véleményezi az adósságot keletkeztető jogügyleteket;

4.    véleményezi a helyi adóval összefüggő, továbbá az adócímkék meghatározására vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket.

IV. Fejezet
Településrészi önkormányzat

68. §

(1)     Az Mötv. szerinti településrészi önkormányzat létrehozását az alábbi személyek, szervek kezdeményezhetik:

a)    a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,

b)    a képviselő-testület bizottsága.

(2)     A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a településrész sajátosságait, és azon indokokat, amelyek megalapozzák a településrészi önkormányzat létrehozását.

(3)     A településrészi önkormányzat testületi munkájának segítését a Hivatal látja el.

(4)     A településrészi önkormányzat feladatait létrehozásával egyidejűleg a Közgyűlés határozza meg a szervezeti és működési szabályzatban.

V. Fejezet
A képviselőcsoportok (frakciók)

69. §

(1)     A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2)     Egy bejegyzett párthoz, illetve társadalmi szervezethez tartozó települési képviselők csak egy képviselői csoportot alakíthatnak.

(3)     E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz, társadalmi szervezethez tartozónak tekinteni, aki

a)    párt, társadalmi szervezet tagja, vagy

b)    párt, társadalmi szervezet jelöltjeként indult a választáson, vagy

c)    olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

(4)     Egy képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat.

(5)     Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

70. §

(1)     A képviselőcsoport megalakulásának tényét a polgármesternek a megalakulástól számított 30 napon belül írásban be kell jelenteni.

(2)     A bejelentés tartalmazza a frakció elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének és tagjainak nevét.

71. §

(1)     A képviselőcsoportból történő kilépést vagy kizárást a polgármesternek be kell jelenteni.

(2)     A képviselőcsoportból kilépett, vagy kizárt képviselő 6 hónapon belül nem csatlakozhat más frakcióhoz, új frakciót nem alapíthat.

(3)     Ha a képviselőcsoport létszáma öt fő alá csökken, úgy e tény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával a képviselőcsoport megszűnik.

72. §

A képviselőcsoportok működésük részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – maguk állapítják meg.

VI. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester

21. A polgármester

73. §

A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

22. A polgármesterre átruházott, más önkormányzati rendeletben nem szabályozott közgyűlési hatáskörök

74. §

A Közgyűlés által átruházott hatáskörben hozott intézkedéséről a polgármester a Közgyűlés következő ülésén köteles tájékoztatást adni.

75. §

(1)     Az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy a polgármester.

(2)     A polgármester engedélyezi a maximális csoportlétszám túllépését a nevelési év közben érkező gyermek esetében.

(3)     Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény végrehajtása során az önkormányzat nevében – a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése kivételével – a polgármester jár el.

(4)     A gazdasági és városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság előzetes véleménye alapján a polgármester dönt Szombathely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló hatályos rendeletben meghatározott elővásárlási joggal terhelt ingatlan esetében az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása kérdésében.

(5)     Azon költségvetési szervek esetén, ahol törvény a fenntartó hatáskörébe utalja szervezeti és működési szabályzat vagy más intézményi működést szabályozó dokumentum elfogadását – a feladatkör szerint illetékes bizottság előzetes véleménye kikérését követően – a polgármester jogosult annak jóváhagyására.

(6)     A szakmailag illetékes bizottság véleménye alapján a polgármester dönt a nem kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó kinevezésről, választásról vagy ezekhez kapcsolódó véleményezésről.

(7)     A polgármester jogosult az arról szóló nyilatkozat kiadására, hogy a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X.2.) Korm. rendelet szerinti önkormányzati érdek sérelme fennáll-e.

23. Alpolgármesterek

76. §

Az alpolgármesterek megbízatásukat főállásban látják el.

77. §

A polgármester és az alpolgármesterek közötti munkamegosztásra, az általuk ellátott feladatokra, a helyettesítés rendjére külön polgármesteri utasítás vonatkozik.

VII. Fejezet
Az összeférhetetlenségi, a méltatlansági és a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás

24. Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó eljárás

78. §

(1)     Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

(2)     A kijelölt bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a kijelölt bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.

(3)     Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(4)     A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.

(5)     Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás 79. § szerinti folytatásáról.

79. §

(1)     A kijelölt bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(2)     A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(3)     Ha a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(4)     A kijelölt bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a Közgyűlés összehívására.

80. §

A Közgyűlés összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

81. §

A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

25. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

82. §

(1)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozatot a kijelölt bizottság tartja nyilván.

(2)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmazni kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását, jogi személy esetén pedig a jogi személy azonosítóit (cégjegyzékszám, törzsszám, adószám), székhelyét és a képviseletre jogosult aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

(3)     Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a kijelölt bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Közgyűlést.

(4)     A kijelölt bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a kijelölt bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejeztéről haladéktalanul tájékoztatja a Közgyűlést.

(5)     Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a kijelölt bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, amelynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a kijelölt bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

83. §

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a kijelölt bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

84. §

(1)     A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban kizárólag erre a célra rendszeresített, elkülönített és a biztonsági követelményeknek megfelelően elhelyezett páncélszekrényben kell őrizni.

(2)     A képviselők vagyonnyilatkozatába – a kijelölt bizottság által kijelölt időpontban – havonta legalább két alkalommal a kijelölt bizottság elnökének vagy arra kijelölt tagjának jelenlétében bárki betekinthet.

(3)     A képviselő vagyonnyilatkozatát – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – a város honlapján közzé kell tenni.

VIII. Fejezet
A tanácsnokok

85. §

A Közgyűlés három tanácsnokot választhat a külkapcsolatokkal, a költségvetéssel, valamint a fenntartható fejlődéssel és klímapolitikával összefüggő feladatok felügyeletének ellátására.

IX. Fejezet
A jegyző, az aljegyző, a Hivatal, a Közterület-felügyelet

86. §

A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Hivatal jogi feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője látja el a jegyzői feladatokat.

87. §

 (1)    A Hivatalban a munkaidő heti 40 óra. A munkaidőn belül napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani 12,00 – 13,00 óra között, a pénteki napok kivételével.

(2)     A Hivatal munkarendje:

a)    Hétfő:                           7,30 órától     16 óráig

b)    Kedd:                            7,30 órától     16 óráig

c)    Szerda:                         7,30 órától     17,30 óráig

d)    Csütörtök:                    7,30 órától     16 óráig

e)    Péntek:                        7,30 órától     12 óráig

(3)     Az Ügyfélszolgálat ügyfélfogadási rendje:

a)    Hétfő:                           8,00 – 12,00 óráig               13,00 – 15,30 óráig

b)    Kedd:                           8,00 – 12,00 óráig               13,00 – 15,30 óráig

            (csak általános információk, nyomtatványok és utalványok kiadása, kommunális ügyek)

c)    Szerda:                        8,00 – 12,00 óráig               13,00 – 17,00 óráig

d)    Csütörtök:                    8,00 – 12,00 óráig               13,00 – 15,30 óráig

e)    Péntek:                         ügyfélfogadás nincs

(4)     A Hivatal ügyfélfogadási rendje:

a)    Hétfő:                           8,00 – 12,00 óráig               13,00 – 15,30 óráig

b)    Kedd:                            ügyfélfogadás nincs

c)    Szerda:                         8,00 – 12,00 óráig               13,00 – 17,00 óráig

d)    Csütörtök:                    8,00 – 12,00 óráig               13,00 – 15,30 óráig

e)    Péntek:                         ügyfélfogadás nincs

(5)     A Hivatal házipénztárának nyitvatartási ideje:

a)    Hétfő–Csütörtök:       10,00 – 12,00 óráig             13,00 – 15, 00 óráig

b)    Péntek:                        10,00 – 12,00 óráig

(6)     A Hivatalban az ügyfélfogadást úgy kell megszervezni, hogy az állampolgárok ügyeinek érdemi intézése minden belső szervezeti egységnél ezen időszak alatt biztosított legyen.

(7)     A Közgyűlés a Hivatalban adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek számát összesen 24 főben állapítja meg.

(8)     A Közgyűlés a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 239. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására a Polgármesteri Kabineten belül 10 fő önkormányzati főtanácsadói és tanácsadói munkakört hoz létre az alábbiak szerint:

1. 1 fő kabinetvezető;
2. 2 fő polgármesteri asszisztens;
3. 2 fő kabinetvezetői asszisztens;
4. 1 fő alpolgármesteri titkár;
5. 2 fő tanácsnoki asszisztens;
6. 2 fő frakcióvezetői asszisztens.

88. §

(1)     A Közgyűlés a közterületi rend és tisztaság védelméről történő gondoskodás érdekében közterület-felügyeletet hoz létre.

(2)     A közterület-felügyelet vezetője évente beszámol tevékenységéről közgyűlésnek.

X. Fejezet
Lakossági fórumok

26. Közmeghallgatás

89. §

(1)     Az évi egy alkalommal kötelező közmeghallgatás időpontjáról a polgármester dönt.

(2)     A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a Városháza hirdetőtábláján, a köztájékoztatási eszközök útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább öt nappal.

27. Városi gyűlés

90. §

(1)     A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából városi gyűlést hívhat össze.

(2)     A városi gyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a 89. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni.

(3)     A városi gyűlést a polgármester, az alpolgármester, vagy a polgármester által felkért tanácsnok vezeti.

(4)     A városi gyűlésre a képviselőket, a jegyzőt, az aljegyzőt és a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit meg kell hívni.

(5)     A városi gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a Hivatal gondoskodik.

28. Városrészi tanácskozás

91. §

(1)     Szombathely egyes összefüggő területén élő állampolgárokat érintő fontos városfejlesztési és közszolgáltatási kérdésekben a lakosság véleményének megismerése céljából városrészi tanácskozás tartható.

(2)     A városrészi tanácskozást a polgármester, vagy a városrész egyéni választókerületeinek képviselői hívhatják össze. A képviselők a városrészi tanácskozás összehívásáról a polgármestert a napirend megjelölése mellett előzetesen kötelesek tájékoztatni.

(3)     A városrészi tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat a Városháza hirdetőtábláján, a köztájékoztatási eszközök útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább hét nappal.

(4)     Amennyiben a városrészi tanácskozást a polgármester hívta össze, az érintett egyéni választókerületek képviselőit a rendezvényre meg kell hívni.

XI. Fejezet
Az érdekegyeztetés rendszere

92. §

(1)     A Civil Fórum konzultációt folytat a szombathelyi civil szervezetekkel. A polgármester évi egy alkalommal Civil Fórumot hív össze, a szombathelyi civil szervezetek céljai, működése megismerése, megismertetése céljából.

(2)     A Civil Fórum napirendjéről, helyéről és idejéről a civil szervezeteket a 89. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni.

(3)     A Civil Fórumot a polgármester, az alpolgármester, vagy a polgármester által felkért tanácsnok vezeti.

(4)     A Civil Fórumra a képviselőket, a jegyzőt, az aljegyzőt, a napirendi pontokhoz kapcsolódóan hatáskörrel rendelkező szervezeteket, a napirendi pont szerint illetékes Hivatal belső szervezeti egységének vezetőit, az önkormányzati tulajdonú, fenntartású gazdasági társaságok, intézmények vezetőit meg kell hívni.

(5)     A Civil Fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a Hivatal gondoskodik.

93. §

A város polgárainak életkörülményeit jelentősen befolyásoló önkormányzati döntések körültekintő előkészítése, összehangolása érdekében az alábbi érdekegyeztető fórumok működnek:

a)    Szombathelyi Városi Érdekegyeztető Tanács,

b)    Szombathelyi Közalkalmazottak Érdekegyeztető Tanácsa.

94. §

(1)     Az érdekegyeztető szervezet saját ügyrendje szerint működik.

(2)     A város polgárainak széles körét, illetve a fórum feladatkörét érintő önkormányzati döntések tervezetét a fórum ülésén a polgármester, vagy az alpolgármester, illetve a tanácsnok terjeszti elő.

(3)     Az érdekegyeztető fórumon hozott állásfoglalásról vagy javaslatról az ügy tárgyalása során a polgármester (az alpolgármester, vagy a tanácsnok) tájékoztatja a Közgyűlést.

XII. Fejezet
Nemzetiségi önkormányzatok

95. §

Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatokkal kötött és évente felülvizsgálatra kerülő megállapodások útján biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges helyiségek használatát és egyéb tárgyi feltételeket, költségvetésében biztosítja a működésük pénzügyi fedezetét, a Hivatal útján ellátja a települési nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a működésükhöz a Hivatal útján adminisztratív segítséget nyújt.

XIII. Fejezet
Záró rendelkezések

96. §

E rendelet

a)    1. mellékletét képezi a Hivatal szervezeti felépítése;

b)    2. mellékletét képezi az Önkormányzat kormányzati funkció rendje;

c)    3. mellékletét képezi az Önkormányzat által önként vállalt feladatok listája;

d)    4. mellékletét képezi az egyes önkormányzati rendeletekben a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke;

e)    5. mellékletét képezi az egyes önkormányzati rendeletekben a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke;

f)     6. mellékletét képezi az egyes önkormányzati rendeletekben a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke;

g)    7. mellékletét képezi a bizottsági állásfoglalás mellett benyújtható előterjesztések köre és a bizottságok számára önkormányzati rendeletekben meghatározott egyéb hatáskörök jegyzéke;

h)   8. mellékletét képezi a polgármesteri címer;

i)     9. mellékletét képezi a Szent Márton zászló leírása.

97. §

(1)     Ez a rendelet – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. október 31. napján 10 óra 36 perckor lép hatályba.

(2)     A 99. § és a 10. melléklet 2019. november 10. napján lép hatályba.

(3)     A 100. §, a 101. § (2) bekezdése és a 11. melléklet 2020. január 1. napján lép hatályba.

98. §

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról szóló 40/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. §

Az V. fejezetben szabályozott, Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek tárgyában készített előterjesztéseket – a személyi ügyeket kivéve – a Közgyűlés csak akkor tárgyalhat, ha a gazdasági ügyeket ellátó bizottság azokról előzetesen állást foglalt.”

99-100. §

Még nem lépett hatályba.

101. §

(1)     Hatályát veszti a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 34/2014. (XI.3.) önkormányzati rendelet.

(2)     Még nem lépett hatályba.