Győrújbarát Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

BEVEZETŐ RÉSZ

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

Az önkormányzat egyszerűsített címere: kerektalpú szimmetrikus tárcsapajzs talpában leveles búzakalász, fölötte egymással szembenéző, kinyújtott nyelvű és karmú oroszlánok szőlőfürtöt, szőlőindát tartanak. A szőlőinda fölött lebegő szőlőmetsző kés van.

Az önkormányzat teljes, vagy díszes címere: címerpajzs teljesen megegyezik az egyszerűsített formával, de kiegészül a következőkkel: pajzson sisaktartóval díszített pántos sisak háromlevelű koronájából kinövő háromlevelű koronát viselő oroszlán mancsában búzakalászt tart. A címer alatt félkör-ívben a község elnevezése: „GYŐRÚJBARÁT” szerepel.

Az önkormányzat zászlaja: piros – kék alapon fűrészfogazású szegély, amelynek közepében a község teljes címere található.

Méretarányai: 1,5: l.

Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

(1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a település címere,

       amelyet a Győrújbarát Község Önkormányzata felirat kör alakban vesz körül.

Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a képviselő-testület által adományozott plaketteken és okleveleken,

az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon, valamint-

olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.

A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen az önkormányzat címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Győrújbarát Község Önkormányzatának Polgármestere

Győrújbarát Község Önkormányzatának Jegyzője.

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének használata rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Baráti Hírmondó.

Felelős kiadója a jegyző. A jegyzőt munkájában szerkesztő bizottság segíti, amelynek résztvevői a bizottságok által delegált tagok.

A szerkesztő bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 6. sz. függeléke tartalmazza.

Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: igény szerint, de legalább kéthavonta.  

Az önkormányzat hivatalos lapjára

a képviselő testület,

a képviselő testület bizottsági tagjai, valamint

a község minden családja térítésmentesen jogosult.

(6)Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a képviselő-testület rendeleteit;

a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;

közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

a fontosabb társadalmi eseményeket.

Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és két évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. Két példányát a Községi Könyvtárban kell elhelyezni.

 I.

Fejezet

Általános rendelkezések

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

              Győrújbarát Község Önkormányzata.

  (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

             9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc utca 9.

  (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

             Győrújbarát Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

  (4) Az önkormányzat illetékességi területe: Győrújbarát község közigazgatási területe.

  (5) Az önkormányzat jogi személy.

6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 9 fő. A képviselők aktuális névjegyzéke az önkormányzat hivatalos honlapján, továbbá a hirdetőtáblán kerül megjelentetésre.

II.

Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

7. § A Győrújbaráti községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

8. § (1) Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el

a) civil szervezetek, egyesületek, alapítványok támogatása, melyeket az önkormányzat   a falu közösségi, sport vagy kulturális életében meghatározónak tart.

9. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályit az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

10. § (1) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

11. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

12. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület minden évben legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a         képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.  Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A képviselő testület minden évben legalább 10 alkalommal

jelzett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot  figyelembe  véve –  állít össze.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendi pontokat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket.

(6)A rendes ülések minden hónap második hetének csütörtöki napján 17.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

13. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

     a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,

     b) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester javaslata alapján megválasztott alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

15. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra  kell összehívni.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével             történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

 (4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző      gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus formátumban az érintettekhez való eljuttatásáról.      

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

e )önkormányzati intézmények vezetőinek,

f )egyházi vezetőknek,

g) a nem állandó meghívottaknak

h) az előterjesztőknek és

i) akiket az ülés összehívója megjelöl.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés -24 órán belüli- összehívására       

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben).

 (3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi      pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

20. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele,

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

21. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetőjének feladatai:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) tájékoztatást ad a meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban,

c) javaslatot tesz jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, ( 2 fő )

d) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

e) tájékoztatást ad a két ülés kötött történt eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett   intézkedésekről,

f) engedélyt ad a képviselők – legfeljebb 2 perces – napirend előtti felszólalásra,

g) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

h) napirendenként  a képviselő  vagy a tanácskozási joggal résztvevő kérdésének  és hozzászólásának együttes időtartama legfeljebb 4 perc. A polgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.

i) az indítványok szavazásra való feltevése,

j) a határozati javaslatok szavaztatása,

k) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

l) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

m) a rend fenntartása, rendreutasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást   tanúsít,

n) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti

o) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

p) az ülés bezárása,

r) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről

s) az ülés bezárását követően a választópolgárokat hozzászólási jog illeti meg, amelynek megadásáról a polgármester dönt legfeljebb 2 perc időtartamban.

22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 5 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előerjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

 (2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

25. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a ) polgármester,

b) alpolgármester,

c ) témakör szerinti bizottság elnöke,

d ) képviselő-testület tagjai,

e ) jegyző,

f ) aki a  munkatervben a  napirend előterjesztőjeként szerepel.

(4) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljutatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester   engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok ülésen történő kiosztását.

(6)  Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(7) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Rendelettervezetet – a képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés  - a következő két részből áll:

a) Az első részben:

1. utalni kell azon indítékokra, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették

ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen,       milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására

elemezni kell a kialakult helyzetet a korábbi időszakhoz viszonyítva

2. a szakmai megállapítások mellett foglalkozni kell az adott napirenddel összefüggő politikai, társadalmi hatásokkal a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével

3. meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat,

4. az adott napirend feladatainak elemzése alapján meg kell jelölni a legfontosabb célkitűzések megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket,

5. amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismertetni kell

6. meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket és ismertetni kell a felmerült kisebbségi véleményeket is.

b) Második rész a határozati javaslat, amely:

1. Az előterjesztés első részére épül és az ott felhozott problémák megoldására tartalmaz javaslatot

2. Megjelöli a teendő intézkedéseket, a végrehajtás határidejét és felelőseit

3. Anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén, megjelöli azok fedezetének forrásait

4. Szükség esetén alternatívákat tartalmaz a következmények indokolásával együtt.

5. Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

6. Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállás és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a döntés lényegét tartalmazza.

7. Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára a (3) bekezdésnek az előterjesztés első részére vonatkozó szabályai az irányadók.

8. Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.

(4) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha

    a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

 (5) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a (4) bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.

(6) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § -ában előírt követelményeknek.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

 (2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati, vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

30. § (1) A határozati javaslat az írásos, vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a   polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (6 fő képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

A képviselő-testület nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

34. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat

      nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról  a képviselő-testület vita nélkül dönt.

35. § (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást    kell tartani.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani:

   a) az Mötv rendelkezései alapján,

   b) hitel felvétele esetében,

   c )  a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással egyszerű többséggel így dönt a testület.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

36. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a Önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti   négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt,  a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A titkos szavazáson használt szavazólapokat az Ügyrendi Bizottság megsemmisíti. Az Ügyrendi Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

37. § Az ülés vezetője a 30. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

38. § A képviselő-testület – 35 .§ szerinti elfogadott - határozatait a naptári év  elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Győrújbarát Község Önkormányzat képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a ................................................................... -ról.

39. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40. § A képviselő-testület a rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Győrújbarát Község Önkormányzat képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

41. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt legalább 8 nappal írásban      kell benyújtani

 (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.    Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A   válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 3 hónapra 30 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

 (4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 6 hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

48. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv.

      52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt –elektronikus formátumban- meg kell küldeni a kormányhivatalnak,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

49. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 21. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásáról. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

 (2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell beköttetni.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben

a) helyi adó bevezetése,

b) az egész települést érintő beruházás esetében.

 (3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

51. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor.

A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 15 napon belül.

52. § (1) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő - testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(3)A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

53.§ A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

54. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

55. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

56. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

57. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját külön rendeletben foglaltaknak megfelelőn csökkenti.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

58. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a társulás.

6. A polgármester és az alpolgármester

59. § (1) A polgármester  a feladatait főállású tisztségviselőként látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízásban látja el.

60. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően tizenöt napon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 14. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

61. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája:

minden hétfőn:  14.00-tól-17.00.-ig, minden szerdán: 9.00-12.00-ig.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

62. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

63. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája:

Minden hónap utolsó hétfői napja: 16.00-17.00.-ig

7. A képviselő-testület bizottságai

64. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai

a) a pénzügyi bizottság,

b) a szociális bizottság,

c ) település-fejlesztési bizottság,

d) ügyrendi bizottság

e) kulturális és oktatási bizottság.

(3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(4) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza  meg.

(5) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

A bizottság személyi összetételén a Képviselő-testület bármikor szabadon változtathat, nemcsak lemondás estén.

A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ 3 sz. függeléke tartalmazza.

A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.

(8) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve  a bizottság képviselő-testületi tagja a megállapított tiszteletdíját külön rendeletben foglaltaknak megfelelőn csökkenti.

65. § (1) A pénzügyi bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül

a) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,

b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,

c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékozató véleményezése,

d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,

e) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,

f) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.

g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,

h) pénzügyi tájékoztatás adása,

i) ellenőrzési feladatok ellátása.

(3) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,

b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,

c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,

d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

a) az éves költségvetési terv,

b) a féléves költségvetési beszámoló,

c) az éves zárszámadási rendelet,

d) a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti ügyek.

(5) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(6) A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

66. § (1) A szociális bizottság tagjainak száma 7 fő.

(2) A szociális bizottság feladatai

a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális tárgyú kiadások  előzetes véleményezése,

b) az önkormányzat szociális tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,

c)  javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,

 d) közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában.

(3) A szociális bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.

(4) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények képviselőjét.

67. § (1) Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma 7 fő.

(2) Döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben. (A képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottsági döntést  felülbírálhatja.)

(3) Testületi döntések előkészítése keretében megtárgyalja az előterjesztéseket és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben.

(4)Előkészíti a munkatervben meghatározott napirendekre vonatkozó előterjesztéseket.

(5)Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában.

(6)A településfejlesztési kérdésekben a képviselő-testület elé terjeszti javaslatait.

(7)Előkészíti a településrendezési szabályzatokat, rendeleteket.

(8)Véleményez minden olyan képviselő-testületi előterjesztést, amely a településfejlesztés témakörével kapcsolatos.

(9)Válaszol a képviselői kérdésekre, bejelentésekre, interpellációkra.

68. § (1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,

b) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,

c) a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,

d) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,

e) az éves tevékenységéről szóló beszámoló.

(3) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,

b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.

(4) Az ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre

a) előkészíti a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a képviselő-testület ülésén,

b) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

c) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása  és benyújtása a képviselő-testület elé,

d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

e) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz,

f) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése,

g) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,

h) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,

i) a h) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,

j ) ellátja a képviselő-testület döntési jogkörébe tartozó titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,

h) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban

a) szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,

b) nyomon kövesse a Polgármesteri Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló - tevékenységét.

(6) Az ügyrendi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg mindazokat az önszerveződő közösségek képviselőit, akik tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület ülésein.

69. § (1) A kulturális és turisztikai bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A kulturális és turisztikai bizottság feladatai:

a) Megtárgyalja a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek tervezetét, állást foglal azok szakmai szempontból való tárgyalhatóságáról.        

b) Részt vesz a település nevelési-oktatási, közművelődési koncepcióinak kidolgozásában.

c) Figyelemmel kíséri az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működése személyi és tárgyi feltételrendszerének, valamint a működtetett köznevelési intézmények működése alakulását. 

d) Ellenőrzi, ellenőrizteti a nevelési intézmény működését.

e) Véleményezi nevelési intézmény létesítését, megszüntetését, átszervezését, tevékenységi körének módosítását, alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, ezen intézmények SZMSZ-eit, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.

f) Véleményezi közművelődési intézmények létesítését, átszervezését, megszüntetését, tevékenységi körének módosítását, alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, ezen intézmények SZMSZ-eit, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.

g) Közreműködik a közművelődési intézményhálózat fejlesztésében, működési feltételeinek meghatározásában, tevékenységük ellenőrzésében.

h) Figyelemmel kíséri a kulturális és művészeti tevékenységet folytató közösségek munkáját, javaslatot tesz azok támogatására.

i) Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására.

j) Javaslatot tesz a település által adományozható díjakra, kitüntetésekre.

k) Állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó köznevelési és közművelődési intézményvezetői megbízások elnyerésére meghirdetett pályázatokról.

l) Javaslatot tesz intézményvezetők kitüntetésére.

m) Véleményt nyilvánít a település címerének használatával kapcsolatban.

n) Előzetesen véleményezi a művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz felújítására.

o) Előzetesen véleményezi a nem önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás elhelyezését.

p) Véleményt nyilvánít az önkormányzat területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.

r) Javaslatot tesz emléktáblák elhelyezésére.

s) Javaslatot tesz kulturális rendezvények megtartására, állami és nemzeti ünnepeink, valamint évfordulók méltó megünneplésére, programjára.

    t) Közreműködik az önkormányzat hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatainak szervezésében, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére és gondozza az önkormányzat hivatalos internetes web-oldalának megjelenését.

u) Javaslatot tesz oktatási, kulturális és sport költségvetési előirányzatra, véleményezi felhasználását.

v) Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a            versenysport, a természetjárás és a turizmus feltételeinek megteremtésére, javítására, a lakosság testedzési igényeinek kielégítése érdekében. Javaslatot tesz sportlétesítmények építésének, fenntartásának, fejlesztésének önkormányzati támogatására.

w) Véleményt nyilvánít a sportlétesítmény hasznosításáról, javaslatot tesz a hasznosítás módjára.

z) Véleményezi a nevelési-oktatási intézmények beiratkozási körzethatáraival kapcsolatosan.

(3) Testületi döntések előkészítése keretében megtárgyalja az előterjesztéseket és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben.

(4)Előkészíti a munkatervben meghatározott napirendekre vonatkozó előterjesztéseket.

(5)Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határoza-tok tervezeteinek a kidolgozásában.

(6) Kulturális és turisztikai kérdésekben a képviselő-testület elé terjeszti javaslatait.

A bizottságok működése

70. § (1)A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

71.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 4 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2)A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3)A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4)A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás szabályait kell alkalmazni.

(5)A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(6)A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag adhat tájékoztatást.

71. § (1) A bizottság üléseiről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyv hitelesítő (1 fő) és a jegyző írja alá.

A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

A bizottság a tevékenységről 1 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

8. A jegyző

73.§ (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

74. § (1) A 73. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,

bb) helyi sajtóban való közzététel,

bc) helyi televízióban való közzététel.

(2) A 73. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

(3) A 73. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

75. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

76. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési, alkalmazási feltételeknek megfelel.

9. A Polgármesteri Hivatal

77. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Győrújbaráti Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

78. §. (1) A képviselő-testület az általa létrehozott egységes polgármesteri hivatal Alapító oklevelét külön határozatban hagyja jóvá.

(2)A hivatal elnevezése: Győrújbaráti Polgármesteri Hivatal,

            székhelye: 9081 Győrújbarát, Liszt F. u. 9.

A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

79. § (1) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv.

(2)A képviselő-testület a jegyző által elkészített és a polgármester által tett előterjesztés alapján meghatározza a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.

(3)A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítése:

általános igazgatás (népesség, anyakönyv)

gyámügy, szociális ügyek,

ipar, kereskedelem;

gazdálkodás - pénzügy

adóügy;

építésügyi igazgatás

településmérnökség.

(4)A polgármesteri hivatal munkarendje:

hétfői munkanapon:  7.30 – 17.00 óráig,

keddi munkanapon:  7.30 – 16.00 óráig,

szerdai munkanapon :          7.30 – 16.00 óráig,

csütörtöki munkanapon:       7.30 – 16.00 óráig,

pénteki  munkanapon:          7.30 – 12.30 óráig.

(5)A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfői munkanapon:              8.00–12 óráig, 13.00-17.00 óráig

keddi munkanapon:              az ügyfélfogdás szünetel

szerdai munkanapon:            8.00–12.00 óráig, 13.00 -15.00 óráig,

csütörtöki munkanapon:        13.00–16.00 óráig

pénteki munkanapon:           8.00–12.00 óráig.

(6) Az egyes munkanapoknak jogszabály rendelkezésén alapuló áthelyezése esetén az eredeti munkanapra szóló munka, illetve ügyfélfogadási rend az érvényes. Ettől a jegyző a lakosság hatékony kiszolgálása és a hatékony munkaszervezés érdekében eltérhet, a munkajogi szabályok betartására is figyelemmel.

80. § A polgármesteri hivatal köteles ellátni a képviselő-testület, a polgármester, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

81. § (1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

(2)A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség –az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

82. § (1)A polgármesteri hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: PH. SZMSZ.) előírásai szerint működik, amely a hivatal feladatait, működési rendjét, továbbá az alkalmazásában álló munkavállalók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal SZMSZ naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

10. Az önkormányzat költségvetése

83. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

84. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló  11/2012. (VI. 13.) önkormányzati rendeletében határozza meg.

A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról minden évben a közmeghallgatás keretein belül köteles tájékoztatni a lakosságot.

85. § (1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2)Az önkormányzat költségvetési rendelettervezetét valamennyi önkormányzati költségvetési szerv és annak valamennyi érdekképviseleti szervével költségvetési egyeztető tárgyalás keretében ismertetni kell.

(3)Az egyeztetési eljárásokat követően a rendelettervezetet valamennyi bizottság véleményezi és a bizottsági véleményeket a Pénzügyi Bizottság összegezi.

(4)A testület a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot.

86. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Győri Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása alapján gondoskodik.

(3) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a Pénzügyi Bizottság közreműködésével látja el.

VIII. Fejezet

11. Vagyonnyilatkozat

87. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

88. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(3) E rendelet mellékletei:

          1. számú:           az egyes bizottságok feladatai és a képviselő-testület által átruházott hatáskörei.

          2. számú:           a polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörei.

Az SZMSZ függelékei:

1. számú függelék                A település fontosabb adatai

2. számú függelék                A települési-képviselők névsora

3. számú függelék                Az állandó bizottságok személyi összetétele

4. számú függelék                Társulási megállapodások felsorolása

5. számú függelék             Képviselő-testület és bizottságai ülésére tevékenységi körében tanácskozási joggal, az őt érintő előterjesztés csatolásával meghívandó önszerveződő közösségek névsora

6. számú függelék          Az önkormányzat hivatalos lapja szerkesztő bizottságának személyi

                                          összetétele, névsora

7. számú függelék         Győrújbarát Község Önkormányzata alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolása

Az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.