Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális támogatásokról, és az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokról 3/2015. (II.19.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2019. 02. 01- 2019. 02. 01

Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális támogatásokról, és az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokról 3/2015. (II.19.) önkormányzati rendeletének módosításáról

2019.02.01.

Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális támogatásokról, és az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokról 3/2015. (II.19.) önkormányzati rendeletének módosításáról a következő rendeletet alkotja:

1. § A rendelet 5. § (2) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint módosul:

„5. § (2) a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

- természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
- lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről,
amelyre a megállapított ellátást kéri,
- állampolgárságáról,
- az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
- társadalombiztosítási azonosító jeléről,
- jövedelemi viszonyairól,
- az Szt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,
- a háztartása havi fenntartási költségeit, különösen a közüzemi költségek, biztosítás, gépjármű fenntartás költségei, távközlési szolgáltatások díjai, az ezek bizonyítására szolgáló bizonylatok csatolásával.”

2. § (1) A rendelet 12. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„12. § (2) A Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) akinek súlyos betegség, elemi kár, katasztrófa, vis major helyzet miatt váratlan nagy kiadás veszélyezteti a lakhatási és a mindennapi megélhetési lehetőségét, vagy

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén a 200%-át, és

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.”

(2) A rendelet 13. § (1) és (2) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:

„13. § (1) Rendkívüli települési támogatást naptári negyedévenként egy alkalommal lehet megállapítani. Közös háztartásban élő személyek közül egy naptári negyedéven belül egy személy igényelheti a rendkívüli települési támogatást.

(2) Az egy alkalommal megállapított rendkívüli települési támogatás összege

a) a 12. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő esetben legfeljebb 50.000-Ft.;

b) a 12. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt eseteken kívül nem lehet kevesebb, mint 2.000,-Ft/alkalom, de nem haladhatja meg a 10.000 forint/alkalom összeget.”

3. § A rendelet egy új 17/A. §-al egészül ki az alábbiak szerint:

„17/A. § (1) A Népjóléti Bizottság a rendszeres települési gyógyszertámogatás megítélésekor méltányossági jogkört gyakorolhat. Méltányosságból azon kérelmező támogatható, akinél kivételes méltányosságot adó körülmény áll fenn.

(2) Kivételes méltányosságot adó körülmény:

a) ha a kérelmező laktózérzékeny vagy gluténérzékeny vagy daganatos beteg a szakorvos által igazolt diétás étkezése azt indokolttá teszi, vagy

b) ha kérelmező egyedülélő nyugdíjas, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 350%-át.”

4. § (1) A rendelet 20-21. §-ai az alábbiak szerint módosulnak:

„20. § (1) Települési támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.

a) a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, és

b) a kérelmező valamint a vele életvitelszerűen együtt élő személyek elismert havi tényleges lakásfenntartási kiadásai elérik vagy meghaladják a háztartás összjövedelmének 20 %-át.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az 5. §-ban meghatározottak mellett:

a) ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója nem a lakás tulajdonosa, vagy haszonélvezője a lakásra vonatkozó bérleti-, albérleti szerződést,

b) a lakásban együtt élő, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek számáról, a lakáshasználat jogcíméről szóló nyilatkozatot.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:

a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,

b) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön havi törlesztő részletét, a hitelintézet igazolása alapján,

c) a közös költséget,

d) a fűtési díjat,

e) a hulladékszállítási díjat,

f) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj 1 hónapra jutó összegét számla alapján.

(4) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban lévő háztartások vagy a lakásban élő személyek számától.

Külön lakásnak kell tekinteni:
a) társbérlet,
b) albérlet,
c) a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

21. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás mértéke:

a) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át 6.000-Ft/hó

b) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100%-át meghaladja, de nem haladja meg a 180%-át 4.000-Ft/hó.

(2) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Nem részesülhet lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásban az, aki lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik.”

5. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 3/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet eredeti 5. § (2) bekezdés a) pontja, 12. § (2) bekezdése, 13. § (1) és (2) bekezdései, 20-21. §-ai, és a rendelet 24. §-a.

(2) A 3/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet jelen rendelettel módosított rendelkezéseit e rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.