Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (II.19.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális támogatásokról, és az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokról

Hatályos: 2023. 04. 03

Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (II.19.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális támogatásokról, és az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokról

2023.04.03.

Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja Dömsöd Nagyközség lakóinak szociális biztonság megőrzése érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeni és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról, az ellátások mértékéről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások biztosításáról.

2. A rendelet hatálya

2. §1 A szociális ellátások körében biztosított étkeztetésre egyéb tekintetben a pénzbeli és természetben nyújtott szociális szociális ellátásokról szóló mód. 3/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 8/1998.(V.5.) önk.számú rendelet szabályait kell alkalmazni.

3. Hatáskör

3. § (1)2 A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat-, és hatáskörét

a) az e rendelet 12-13. §§-aiban és 16. §-ban meghatározott ellátás esetében a polgármesterre,

b) az e rendelet 21/A.-21/C. és 22/A. §§-aiban meghatározott ellátás esetében az Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottságra,

c) minden más esetben a Népjóléti Bizottságra

ruházza át.

(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,

b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Szt-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről,

c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.

(3) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jár el.

4. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Szt. 4. §-a alapján történik.

5. Eljárási rendelkezések

5. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás írásban a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére vagy hivatalból indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a Dömsödi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) erre a célra rendszeresített – e rendelet függelékében foglalt - formanyomtatványon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával illetékmentesen lehet benyújtani.

(2 ) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:
a) 3 saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás igénylése esetén a háztartásban élők
- természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
- lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről,
amelyre a megállapított ellátást kéri,
- állampolgárságáról,
- az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
- társadalombiztosítási azonosító jeléről,
- jövedelemi viszonyairól,
- az Szt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól, - a háztartása havi fenntartási költségeit, különösen a közüzemi költségek, biztosítás, gépjármű fenntartás költségei, távközlési szolgáltatások díjai, az ezek bizonyítására szolgáló bizonylatok csatolásával.
b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.
(3) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni az Szt-ben, a Korm. rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.
(4) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja jövedelmi, vagyoni, viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet e. rendelet 2. sz. melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A vagyon a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra.
(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti
- megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,
- megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
- megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót,
- megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,
- elrendeli a környezettanulmány készítését.
(6) A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíj vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.
(7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.
(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése, a gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (2) bekezdése szerint kerül megállapításra.
(10) A jövedelmet
a) munkabérről, gyermekágyi segélyről (GYÁS), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, táppénz esetén a kifizető hely igazolása,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
c) álláskeresési támogatás esetén a Ráckevei Járási Hivatal Járási I. Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d) saját jogú nyugellátás, hozzátartozói ellátás, rokkantsági ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó ellátás összesítőt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.
e) gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozat,
f) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,
g) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,
i) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani.
j) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat, (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja.
(11) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.
(12) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell:
- a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel, vagy válóperi végzéssel,
- a házasság felbontás iránti kérelem beadását: az ügy peres számával
- külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal.
(13) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a hallgatói jogviszony igazolását minden esetben az Oktatási Intézmény által kiállított igazolással (igazolással) kell igazolni.
(14) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni tárgyévi kérelméhez, ha a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta
a) tárgyévi nyugellátásának összegéről szóló igazolást,
b) a középfokú, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
c) álláskereső esetén a regisztrálás tényéről a Munkaügyi Központ által kiadott – három hónapnál nem régebbi – igazolást.
(15) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(16) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére
(17) A polgármesteri hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás következményeire és a juttatás feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásáról kötelező 15 napon belüli értesítésre.
(18) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról vagy eljárást megszüntetéséről szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.

6. Egyéb eljárási rendelkezések

6. § (1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,

b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a polgármesteri hivatalnál rendelkezésére áll,

c) köztemetés és óvodáztatási támogatás ügyében indult eljárásokban,

d) temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez tekintettel települési támogatás ügyében indult eljárásokban.

7. A Szociális ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai

7. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

8. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,

b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül

kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

(2) Ha e rendelet meghatározott havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

(3) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik

a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,

b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.

.

8. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

9. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 3. §meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2) A rendelet 3. §-a szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) E paragrafus szerinti megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülélő esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át,, egyéb esetben 150%-át nem haladja meg, és e rendeletben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

9. Az ellátások finanszírozása

10. § (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Dömsöd Nagyközségi Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) A pénzbeli és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmeket a szociális hatáskört gyakorló szerv a rendelkezésre álló keretösszeg felhasználása esetén a jogosultságra való tekintet nélkül elutasíthatja kivéve az alanyi jogon járó juttatást, így:

- köztemetés
MÁSODIK RÉSZ

10. A szociális ellátás rendszere

11. §4 E rendelet az Sztv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az alábbi települési támogatást nyújthatóak:

1) Pénzbeni települési támogatások
a) rendkívüli települési támogatás
b) települési támogatás temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez
c) települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez
d) települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez
e) utazási támogatás
f) beiskolázási támogatás
g) gyermekek iskolai tanórán kívüli foglalkozásainak támogatása
2) Természetbeni ellátásként nyújtott önkormányzati támogatás
a) köztemetés
b) gyermekek étkeztetése

II. Pénzbeni települési támogatások

11. Rendkívüli települési támogatás

12. §5 (1) A polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére a Szoctv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2)6 A Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) akinek súlyos betegség, elemi kár, katasztrófa, vis major helyzet miatt váratlan nagy kiadás veszélyezteti a lakhatási és a mindennapi megélhetési lehetőségét, vagy

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén a 200%-át, és bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

13. §7 (1)8 Rendkívüli települési támogatást naptári negyedévenként egy alkalommal lehet megállapítani. Közös háztartásban élő személyek közül egy naptári negyedéven belül egy személy igényelheti a rendkívüli települési támogatást.

(2)9 Az egy alkalommal megállapított rendkívüli települési támogatás összege

a) a 12. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő esetben legfeljebb 50.000-Ft.;

b) a 12. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt eseteken kívül nem lehet kevesebb, mint 2.000,-Ft/alkalom, de nem haladhatja meg a 10.000 forint/alkalom összeget.

(3) A rendkívüli települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában a térítési díj, tagdíj, lakbér hátralékok kiegyenlítéshez kell nyújtani, úgy hogy azokat a hátralék jogosultjához kell közvetlenül megfizetni. (4) A rendkívüli települési támogatás megállapítása hivatalból is lehetséges nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, sportegyesület, gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet valamint az önkormányzat kezdeményezésére.

12. Települési támogatás

temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez

14. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a)10 családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260%-át,”

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla másolati példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének

a) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át;

b) 15 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;

c) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át;

d) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

nem haladja meg.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 112.916-Ft.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

13. Települési támogatás

gyógyszerkiadások viseléséhez

15. § (1) Gyógyszerkiadás viselésére tekintettel települési támogatásra jogosult(továbbiakban: települési gyógyszertámogatást) az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

16. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a)11 családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén 350%-át nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai meghaladják a havi jövedelmének 20%-át.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat a gyógyszertár által kiállított igazolással kell igazolni.

(4)12 Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 30.000,-Ft.

17. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás annak a személynek állapítható meg:

a)13 akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében 350%-át, és

b) havi igazolt rendszeres gyógyszerköltségének összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át.

c) szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4)14 Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 15.000, Ft/hó.

(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

17/A. §15 (1) A Népjóléti Bizottság a rendszeres települési gyógyszertámogatás megítélésekor méltányossági jogkört gyakorolhat. Méltányosságból azon kérelmező támogatható, akinél kivételes méltányosságot adó körülmény áll fenn.

(2) Kivételes méltányosságot adó körülmény:

a) ha a kérelmező laktózérzékeny vagy gluténérzékeny vagy daganatos beteg a szakorvos által igazolt diétás étkezése azt indokolttá teszi, vagy b) ha kérelmező egyedülélő nyugdíjas, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 350%-át.

b)16 ha kérelmező egyedülélő nyugdíjas, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 450%-át.

18. § A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben

a) a 16. §-ban meghatározott esetben a polgármester,

b) a 17. §-ba meghatározott esetben a Népjóléti Bizottság dönt.

14. Települési támogatás

lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez

19. § A Népjóléti Bizottság átruházott hatáskörben rendeletben foglaltak szerint lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást állapít meg.

20. §17 (1) Települési támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.

a) a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, és

b) a kérelmező valamint a vele életvitelszerűen együtt élő személyek elismert havi tényleges lakásfenntartási kiadásai elérik vagy meghaladják a háztartás összjövedelmének 20 %-át.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az 5. §-ban meghatározottak mellett:

a) ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója nem a lakás tulajdonosa, vagy haszonélvezője a lakásra vonatkozó bérleti-, albérleti szerződést,

b) a lakásban együtt élő, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek számáról, a lakáshasználat jogcíméről szóló nyilatkozatot.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:

a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,

b) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön havi törlesztő részletét, a hitelintézet igazolása alapján,

c) a közös költséget,

d) a fűtési díjat,

e) a hulladékszállítási díjat,

f) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj 1 hónapra jutó összegét számla alapján.

(4) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban lévő háztartások vagy a lakásban élő személyek számától.

Külön lakásnak kell tekinteni:
a) társbérlet,
b) albérlet,
c) a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

21. §18 (1)19 A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás mértéke:

a) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át legalább 6.000-Ft/hó legfeljebb 12.000-Ft/hó;

b) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100%-át meghaladja, de nem haladja meg a 180%-át legalább 4.000-Ft/hó legfeljebb 10.000-Ft/hó.

(2) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Nem részesülhet lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásban az, aki lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik.

21/A. §20 (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez adható települési támogatás megítélésekor méltányossági jogkör gyakorolható. Méltányosságból azon kérelmező támogatható, akinél kivételes méltányosságot adó körülmény áll fenn.

(2) Kivételes méltányosságot adó körülmény, ha kérelmező egyedülélő nyugdíjas, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 400%-át.

15. Utazási támogatás

21/A. §21 (1) Utazási támogatás állapítható meg annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, és a gyermek más település oktatási intézményében tanul.

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén is csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, ás 24. életévét még nem töltötte be.

(3) Az utazási támogatás összege havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 5% -a legfeljebb 50 %-a. (4) Az utazási támogatást a tanév időszakára, legfeljebb kérelem benyújtásától a tanév végéig lehet megállapítani.

16. Beiskolázási támogatás

21/B. §22 (1) Azon családok részére, amelyek olyan gyermeket nevelnek, aki valamely köznevelési intézményben általános iskolai vagy középiskolai tanulmányokat folytat beiskolázási segély állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetén a 300%-át,

b) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

(2) Beiskolázási támogatást egy naptári évben egy alkalommal lehet adni.

(3) Beiskolázási támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 2.000,-Ft/gyermek/alkalom, de nem haladhatja meg a 20.000 forint/gyermek/alkalom összeget. (4) A támogatásra jogosult az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint az a fiatal felnőtt is, aki 25. életévét nem töltötte be és felsőoktatási intézményekben folytat tanulmányokat.

17. Gyermekek iskolai tanórán kívüli foglalkozásainak támogatása

21/C. §23 (1) Az akinek a gondozásában nevelésében lévő gyermeke iskolai tanórán kívüli sport vagy szabadidős foglalkozáson vesz részt az ebben történő részvétellel kapcsolatos költségekhez támogatásban részesülhet, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200%-át, gyermeket egyedül nevelő szülő esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 300%-át.

(2) A támogatást legfeljebb egy év időtartamra lehet megállapítani.

(3) A támogatás összege gyermekenként 5000-Ft/hó összegig terjedhet.

(4) A támogatást természetbeni szociális ellátás formájában is lehet nyújtani a költségek közvetlen megfizetésére. (5) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a foglalkozással kapcsolatos tagdíj, térítési díj jogosultjának nyilatkozatát a díj mértékéről, továbbá a foglalkozás tartójának igazolását arról, hogy a gyermek a foglalkozáson részt vesz.

III. TERMÉSZETBENI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK

18. Köztemetés

22. § (1) Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

(2) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 12. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Minden esetben foganatosítani kell az Sztv. 48. §-ban foglaltakat.

19. Gyermekek étkeztetése

22/A. §24 (1) Azon az önkormányzat illetékességi területén lévő intézményben óvodai nevelésben, vagy általános iskolai oktatásban részesülő gyermekek ingyenes intézményi étkeztetésben részesíthetőek, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, ha a gyermeket egy szülő neveli a 300%-át,

b) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van. (2) Nyári gyermekétkeztetésben részesíthető az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő azon kiskorú gyermek is, aki óvodai nevelésben, vagy iskolai oktatási jogviszonyban van.

20.Természetbeni ellátások egyéb szabályai

23. § (1) E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak:

(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul,

b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik, illetve ha

c) az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.

(3) Amennyiben a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

(4) A természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások szociális utalvány formájában is biztosíthatók.

21. Az aktív korúak ellátására és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályok

24. §25

IV. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

22. Szociális szolgáltatások

25. § (1) Az önkormányzat a rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások keretében

a) étkeztetést,

b) házi segítségnyújtást,

c) családsegítést,

d) idősek nappali ellátását

biztosít.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénylésére a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet szabályait kell alkalmazni.

(3) A szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében az Szt. 92. § (3) bekezdése szerint szolgáltatásszervezési koncepciót készít, melynek tartalmát kétévente november 15-ig felülvizsgálja.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatásszervezési koncepció elkészítésében való közreműködésre, a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerek asztalt hoz létre.

23. Szociális alapszolgáltatások
Étkeztetés

26. § (1) Az Szt. 62. § szerint az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki

a) 65. életévét betöltötte, vagy

b) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy kórosan sovány, vagy

c) hajléktalan

és nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

(3)26 Az ellátásról a rászoruló kérelme, illetve a családsegítő szolgálat, vagy a jelzőrendszer tagjának jelzése alapján kell dönteni. Az 3. számú függelék szerinti kérelmet a Családsegítő Szolgálat vezetőjénél kell benyújtani, amihez csatolni kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a háziorvos által kiállított 4. számú függelék szerinti igazolást is. A Családsegítő Szolgálat vezetője e rendelet szabályainak figyelembe vételével dönt a kérelem teljesítéséről, majd az étkeztetésben részesülő személlyel a rendelet 5. sz. függeléke szerinti megállapodást megköti, amelyet három havonta felülvizsgál.

(4) Az étkezési térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg, és azt minden év november 30-ig felülvizsgálja.

(5)27 Aki

a) jövedelemmel nem rendelkezik étkezési térítési díjat nem fizet,

b) jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el 70%-os kedvezményben részesül;

c) jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 130%-át meghaladja, de annak 150 %-át nem éri el 50%-os kedvezményben részesül; d) jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 150%-át eléri vagy meghaladja teljes összegű személyi térítési díjat fizet.

(6)28 Az étkeztetést az önkormányzat fenntartásában működő konyha élelmezési tevékenységének keretében a napi egyszeri főétkezéssel (ebéd) biztosítja, oly módon hogy azt az önkormányzat családgondozó közreműködésével a szociális segítők a rászorulóknak otthonába szállítják, illetve a jogosult, vagy hozzátartozója saját maga azt elszállítja.

(7) Az önkormányzat fenntartásában működő konyha üzemszünetének esetére az étkeztetést külső szállító igénybevételével kell biztosítani.

(8) Hajléktalan személyek részére az étkeztetést eldobható edényben kell biztosítani. Az önkormányzat törekszik arra, hogy a hajléktalanok részére nyújtott étel elfogyasztásához helyet biztosítson.

(9)29 A 90. életévüket betöltött személyeknek a (6) bekezdésben meghatározott étkezést a szociális segítők térítésmentesen szállítják otthonába.

(10)30 Amennyiben valaki az étkeztetés előzetes jelzés nélkül 2 egymást követő napon ténylegesen nem veszi igénybe, úgy részére járó étkeztetés a harmadik naptól felfüggesztésre kerül. Ha jelzi, hogy az étkeztetést

Házi segítségnyújtás

27. § (1) Az önkormányzat Szt. 63 §-ában meghatározott jogosultak részére házi segítségnyújtást biztosít.

(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat által biztosítja. A gondozást szociális gondozók végzik.

(3) A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat biztosítja

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

28. § (1) A házi segítségnyújtás biztosítására irányuló kérelmet a Családsegítő Szolgálatához kell benyújtani. Az ellátás biztosítását a családsegítő szolgálat családgondozója is kezdeményezheti. Az előgondozást a családsegítő szolgálat végzi.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás intézményi térítési díja: 200.- Ft/ óra.

(3) A házi segítségnyújtásban részesülő személyi térítési díjat fizet, amely az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata.

Ez nem haladhatja meg a gondozott családjában az egy főre jutó havi jövedelem 25%-át.
(4) Aki a házi segítségnyújtás keretében az étkezést is igénybe veszi, a személyi térítési díj és az étkezési térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30%-át.
(5) Abban az esetben, ha a gondozottnak jogszabály vagy szerződés alapján tartásra kötelezhető hozzátartozója van, de a rászorultról nem gondoskodik a személyi térítési díjat a gondozott helyett a gondozásra kötelezett személy fizeti meg.
(4) Ha a személyi térítési díj havi összege, meghaladja a (3) bekezdés szerinti összeghatárt, vagy a személyi térítési díj és az étkezési térítési díj együttes összege meghaladja a (4) bekezdés szerinti összeghatárt a különbözetet az önkormányzat fizeti meg.
(7) Az ellátást megállapító szerv a személyi térítési díj összegét kérelemre 50%-ra mérsékelheti, vagy elengedheti. A döntéshez be kell szerezni a családgondozó helyzetértékelésében (környezettanulmány) megfogalmazott javaslatát.
(8) A személyi térítési díj 50%-os mérséklése, vagy elengedése abban az esetben indokolt, ha
a) a gondozott egyedülálló és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, vagy
b) a gondozott egyedülálló és rendszeresen fogyasztott gyógyszereinek havi költsége eléri illetve meghaladja havi jövedelme 15%-át.

Családsegítés

29. § (1) Az önkormányzat családsegítő szolgálatot működtet. A családsegítő szolgálat térítésmentesen biztosítja:

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(2) A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében

a) tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról;

b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt;

c) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében;

d) meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében;

e) családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását.

(3) A családsegítés átfogó feladatait, valamint az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást biztosító ellátásokat a Családsegítő Szolgálat látja el.

Idősek nappali ellátása

30. § Az időskorúak nappali ellátása a saját otthonukban élő idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

24. Hatályba léptetô rendelkezések

31. § (1) Jelen rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba egyidejűleg hatályát veszti a 14/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet.

1. függelék a 3/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez

2. függelék a 3/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez

3. függelék a 3/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez

4. függelék a 3/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez

5. függelék a 3/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez

1

Módosította a 14/2022. (VIII.10.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. augusztus 10-től.

2

Módosította a 8/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. június 30-tól.

3

Módosította a 2/2019. (II.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 1-től.

4

Módosította a 8/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. június 30-tól.

5

Módosította a 17/2015. (XII.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 2-től.

6

Módosította a 2/2019. (II.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 1-től.

7

Módosította a 17/2015. (XII.2.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 2-től.

8

Módosította a 2/2019. (II.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 1-től.

9

Módosította a 2/2019. (II.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 1-től.

10

Módosította a 14/2016. (XII.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 1-től.

11

Módosította a 17/2022. (X.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. október 27-től.

12

Módosította a 17/2022. (X.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. október 27-től.

13

Módosította a 17/2022. (X.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. október 27-től.

14

Módosította a 17/2022. (X.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. október 27-től.

15

Beiktatta a 2/2019. (II.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 1-től.

16

Beiktatta a 17/2022. (X.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. október 27-től.

17

Módosította a 2/2019. (II.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 1-től.

18

Módosította a 2/2019. (II.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 1-től.

19

Módosította a 17/2022. (X.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. október 27-től.

20

Beiktatta a 17/2022. (X.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. október 27-től.

21

Beiktatta a 9/2015. (VII.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. július 21-től.

22

Módosította a 1/2016. (II.9.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. február 9-től.

23

Módosította a 1/2016. (II.9.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. február 9-től.

24

Módosította a 8/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. június 30-tól.

25

Hatályon kívül helyezte a 2/2019. (II.1.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. február 1-től.

26

Módosította a 10/2016. (VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. augusztus 15-től.

27

Módosította a 14/2022. (VIII.10.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. augusztus 10-től. A 26. § (5) bekezdése a Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

28

Módosította a 3/2022. (II.16.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. február 16-tól.

29

Beiktatta a 3/2022. (II.16.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. február 16-tól.

30

Módosította a 3/2022. (II.16.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. február 16-tól.