Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 35. § (1) és (2) bekezdésében, az 53. § (1) bekezdésében, és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §
   

1. Az önkormányzat
   

1. hivatalos megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata;
2. székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 7.;
3. bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése”, középen Magyarország címere;
4. jelképe: a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerint;
5. testületének elnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése;
6. működési területe: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe.

2. Az önkormányzat hivatalának

1. neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala;
2. bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala”, középen Magyarország címere.

.

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Békéscsaba Díszpolgára” címet, „Békéscsabáért” kitüntető díjat és egyéb elismeréseket adományoz az erről szóló önkormányzati rendelet szerint.

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

1. Nagybecskerek – Zrenjanin (Szerbia),
2. Mikkeli (Finnország),
3. Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc (Románia),
4. Trencsén – Trencín (Szlovákia),
5. Túrócszentmárton – Martin (Szlovákia),
6. Korompa – Krompachy (Szlovákia),
7. Tarnowskie Gory (Lengyelország),
8. Wittenberg (Németország),
9. Ungvár – Uzsgorod (Ukrajna),
10. Belényes – Beius (Románia).

városok önkormányzataival.

II. Fejezet

A közgyűlés működése

1. Általános szabályok

2. §

1. A közgyűlést a polgármester és a megválasztott képviselők [a továbbiakban együtt: a közgyűlés tagja(i)] alkotják.

2. A közgyűlés feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.

3. A közgyűlés képviseletében a képviselő csak a polgármester vagy a közgyűlés megbízása alapján jogosult eljárni, nyilatkozni.
   

2. A közgyűlés munkaterve

3. §

1. A közgyűlés féléves munkaterv alapján ülésezik.

2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé a félévet megelőző utolsó közgyűlésen.

3. A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a jegyző rendszeresen, lehetőség szerint félévente tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

4. A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:

1. a közgyűlési bizottságoktól,
2. a nemzetiségi önkormányzatok testületeitől,
3. a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől,
4. a város egyéni országgyűlési képviselőjétől.

5. A munkaterv főbb tartalmi elemei:

1. az ülések tervezett időpontja, napirendjei, és amennyiben nem a Városháza épületében kerül megtartásra, a tervezett helyszín,
2. a napirendek előterjesztőjének a megjelölése,
3. annak a napirendnek a megjelölése, amelyet bizottságnak véleményeznie kell,
4. a napirend előkészítőinek felsorolása.

6. A munkatervben nem szereplő napirendi pontok, valamint a munkaterv elfogadását követően szükségessé váló módosítások meghívóban történő feltüntetésére a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert. 

3. A közgyűlés üléseinek összehívása

4. §

1. A polgármester a közgyűlést – a soron kívüli közgyűlés esetét kivéve – írásban hívja össze.

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a közgyűlést az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.

3. A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét,
2. az ülés kezdési időpontját,
3. a javasolt napirendet,
4. a napirendi pontok előterjesztőjét és előkészítőjét.

4. A közgyűlés ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – az ülés előtt legalább 7 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek.

5. Amennyiben valamely előterjesztés nem a közgyűlési meghívóval együtt kerül elektronikusan hozzáférhetővé tételre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak, a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek, valamint a bizottsági tagoknak.

5. §

1. A közgyűlés ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben feladatkör szerint érintett bizottság véleményének előzetes beszerzése.

2. A soron kívüli ülésre az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben erre nincs mód, a soron kívüli közgyűlésen írásban ki kell osztani.

6. §

1. A közgyűlés ülésére az előterjesztések elektronikus úton történő hozzáférésének biztosításával meg kell hívni:

1. a közgyűlés tagjait,
2. a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármestert,
3. a jegyzőt, az aljegyzőt,
4. a város egyéni országgyűlési képviselőjét,
5. a polgármesteri hivatal osztályvezetőit (a továbbiakban: osztályvezetők) és osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egységeinek vezetőit.

2. Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:

1. a városi rendőrkapitány,
2. a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője,
3. a területileg illetékes járási hivatal vezetője,
4. a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnöke,
5. a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
6. az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben,
7. a megyei jogú városok polgármesterei,
8. a Békéscsabai Turisztikai Egyesület elnöke, amennyiben a napirendek valamelyike turizmust érint,
9. a helyi sajtó képviselői,
10. a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője,
11. a Békéscsabai Diákönkormányzat a diákönkormányzatot érintő ügyekben
12. a megválasztott diákpolgármester.

4. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

7. §

1. Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint lehetőség szerint a tervezett napirendről a lakosságot az önkormányzat www.bekescsaba.hu címen elérhető internetes oldalán (a továbbiakban: városi honlap) tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.

2. A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a Csabai Mérleg kiadója által üzemeltetett honlapon, valamint a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni.

8. §

A közgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben az előterjesztő, illetve a közgyűlés bármely tagja javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést.

5. Előterjesztések

9. §

1. A közgyűlés elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

1. Első rész:

1. a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése;
2. azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést        igényelnek;
3. mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;
4. az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése, a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek           bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;
5. a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;
6. a határozati javaslat indokolása.

2. Második rész (határozati javaslat):

27. egyértelműen legyen megfogalmazva;
28. logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;
29. legyen szakszerű és végrehajtható;
30. ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;  
31. meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt naptári nap megjelölésével, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;
32. utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.

2. Az előterjesztések formai követelményeit a 12. melléklet tartalmazza.

3. A közgyűlés elé kerülő előterjesztés előterjesztői a következők lehetnek:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. tanácsnok,
4. bizottság, bizottsági elnök,
5. településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben,
6. képviselőcsoport, képviselőcsoport vezetője,
7. jegyző, aljegyző, osztályvezető,
8. városi főépítész,
9. az önkormányzat gazdasági társaságai az őket érintő ügyekben,
10. mindaz, akit a közgyűlés előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.

4. A közgyűlés határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. tanácsnok,
4. bizottsági elnök,
5. jegyző, aljegyző,
6. az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője, illetve önkormányzati intézmény vezetője,
7. településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben,
8. mindaz, akit a közgyűlés határozatai végrehajtására kötelez vagy felkér.

10. §

1. A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.

2. Az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – 9 nappal a közgyűlés ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség betartását előzetesen megvizsgálja.

3. A „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést – a törvényesség előzetes vizsgálata érdekében – elkészültét követően haladéktalanul el kell juttatni a jegyzőnek.

4. Pénzügyi fedezetet igénylő közgyűlési előterjesztések csak forrás megjelölésével, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a közgyűlés elé.

5. A közgyűlési előterjesztéseknél – amennyiben e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – ki kell kérni a tárgy szerint érintett bizottság véleményét.

6. A közgyűlési előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia. A költségvetési tárgyú rendelettel kapcsolatos előterjesztést a polgármester és a jegyző együttesen írja alá.

7. Az előterjesztésben a határozati javaslatot megelőzően meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtásáért - a 9. § (4) bekezdésében megjelöltek közül - ki a felelős, továbbá, hogy a végrehajtásban való közreműködés a polgármesteri hivatal mely szervezeti egységének feladatkörébe tartozik.

8. Az előterjesztés jobb felső sarkában „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” vagy „NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni. A zárt ülés Mötv.-ben meghatározott kérelemre történő tartása esetén az erre vonatkozó nyilatkozat csatolásáról az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat formáját az 1. melléklet tartalmazza.

9. Az előterjesztés jobb felső sarkában meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.

10. Alapítói döntés esetén az előterjesztés jobb felső sarkában ezt jelezni kell.

11. A kitüntetési javaslatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekhez csatolni kell valamennyi javaslatot.

12. Ha a közgyűlés kinevezési, választási, megbízási jogkörét gyakorolja, személyi javaslat – az alakuló ülés kivételével - legkésőbb az ülést megelőző munkanap 16 óráig, amennyiben az előterjesztést bizottság tárgyalja, a bizottság ülését megelőző munkanap 16 óráig nyújtható be. A javaslathoz – alakuló ülés esetén is - csatolni kell az 1. melléklet szerint a javasolt személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e az adott napirend zárt ülésen történő tárgyalását. Az írásbeli nyilatkozattól el lehet tekinteni, ha a javasolt személy az ülés kezdetekor jelen van, és a napirend elfogadása előtt szóban nyilatkozik. A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

11. §

1. A közgyűlési meghívóban nem szereplő előterjesztést „sürgősségi indítvány” megjelöléssel akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala az adott ülésen jogszabály rendelkezése alapján, vagy az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel, vagy önkormányzati érdeksérelem megelőzése érdekében indokolt.

2. Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

3. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a bizottsági elnök, a jegyző, valamint az aljegyző javasolhatja sürgősségi indítvánnyal valamely téma napirendre tűzését.

4. A sürgősségi indítványként benyújtásra kerülő előterjesztést elkészültét, és a szükséges ellenjegyzések beszerzését követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak.

5. Amennyiben írásbeli benyújtásra nincs mód, sürgősségi indítvánnyal előterjesztés szóban is tehető, azonban a határozati javaslatot a döntéshozatal előtt írásban ki kell osztani.

6. A sürgősséggel történő tárgyalásról a közgyűlés egyszerű többséggel határoz.

7. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

6. Az ülés vezetése, a vita

12. §

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az ülés elnökének teendőit az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke látja el. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét.

13. §

1. Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:

1. az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
2. közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,
3. javaslatot tesz az ülés napirendjére,
4. a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti vagy utáni felszólalást engedélyezhet,      
5. minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
6. döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
7. az előterjesztésben lévő határozati javaslatot, valamint a bizottságok részéről és a vita során felmerült – az előterjesztő által be nem fogadott - módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról időrendi sorrendben, majd az előterjesztésben szereplő, az elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben lévő határozati javaslatról döntsön a közgyűlés,
8. bármikor szünetet rendelhet el.

2. Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:

1. a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
2. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,
3. rendreutasíthatja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,
4. ismétlődő rendzavarás esetén - a közgyűlés tagja kivételével - figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, 
5. figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.

3. Amennyiben az elnök a vitát nem a jelen rendelet szabályainak megfelelő módon vezeti, őt az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke erre figyelmezteti.

14. §

1. Napirend felvételéről, levételéről – kivéve az előterjesztés előterjesztő általi visszavonását -, a napirendek sorrendjéről a közgyűlés vita nélkül dönt.

2. A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok tárgyalása előtt - napirendhez nem kapcsolódó tárgyban - a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat a települési lakosságot érintő helyi ügyekben. A napirend előtti hozzászólási igényt a tárgy megjelölésével legkésőbb az ülés előtti nap 16 óráig írásban vagy elektronikus úton be kell jelenteni a polgármesternek. A napirend előtti felszólalással kapcsolatban vita nem nyitható, személyes megszólítás esetén a közgyűlés tagjának hozzászólásra legfeljebb 2 percben van lehetősége. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.

3. A napirend tárgyalása során az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.

15. §

1. Az előterjesztőhöz a közgyűlés tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez egyszer legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a döntéshozatal előtt kell választ adni. Második hozzászólásra legfeljebb 2 percben, harmadik hozzászólásra személyes megszólítás esetén legfeljebb 1 percben van lehetőség. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.

2. Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során az (1) bekezdésben meghatározott időkeretek kétszerese érvényes, azzal, hogy a költségvetési feladatokat ellátó bizottság elnökét először 15 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.

3. Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1)-(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.

4. A véleményező bizottság döntését az ülést levezető elnök, vagy felkérésére a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a közgyűlés ülésén.

5. Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben az elnök egyszeri hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás időtartama ez esetben sem haladhatja meg a 3 percet.

6. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a közgyűlés bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz. A már hozzászólásra jelentkezett személyeknek szót kell adni, újabb hozzászólásra jelentkezést az elnök nem fogadhat el.

7. A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője – legfeljebb 5 percben - reagálhat a hozzászólásokra.

8. Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig módosíthatja, illetve visszavonhatja, amelyet a közgyűlés szavazás nélkül vesz tudomásul.

9. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

10. Egy napirendi pont tárgyalása során – legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben – tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök, ha egy képviselőcsoport azt kezdeményezi.

16. §

1. A módosító határozati javaslatokat szó szerint, döntéshozatalra alkalmas módon kell megfogalmazni.

2. Több módosító javaslat esetén, ha a módosító javaslatok egymást kizárják, vagy egymással ellentétesek, addig kell időrendben szavazni, amíg valamelyik a szükséges többséget megkapja, a továbbiakban a már elfogadottól ellentétes vagy ezt kizáró módosító javaslatról nem lehet szavazást tartani.

3. A módosító indítványokról a közgyűlés szavaz. A módosító indítvány elfogadásához – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az eredeti határozati javaslatra előírt szavazati többség szükséges.

4. Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a közgyűlés dönthet határozatszövegező munkacsoport létrehozásáról, amelynek tagjai:

1. a polgármester, alpolgármester,
2. a napirendi pont előterjesztője,
3. az érintett bizottság elnöke,
4. a jegyző, aljegyző,
5. a tárgy szerint illetékes más szakértő,
6. az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette.

5. A határozat megszövegezésének időtartamára az elnök szünetet rendel el.

7. Határozathozatal

17. §

1. A szavazás gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik, a közgyűlés tagja „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhat, vagy a szavazástól tartózkodhat. A tartózkodási szándék kinyilvánítása gépi szavazórendszer esetén a „tartózkodom” gomb megnyomásával, kézfelemeléssel történő szavazás esetén pedig a tartózkodás szóbeli kifejezésével történik.

2. A szavazat utólagos módosítására nincs lehetőség.

18. §

1. Ha a közgyűlés kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (2) bekezdésben meghatározott sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A közgyűlés a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.

2. A szavazás sorrendje a következő: először a közgyűlési bizottság által javasolt jelöltekről, illetve változatokról a bizottsági javaslat sorrendjében szavaz a közgyűlés. Ha a bizottság által javasolt jelölt, illetve változat a szükséges többséget nem kapja meg, a közgyűlés a többi jelöltről betűrend szerint szavaz.

3. Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett vagy a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt vagy javaslat nem vehet részt.

4. Megfelelő többség hiányában az újabb, utolsó fordulóban az lesz az egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.

5. Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján egyetlen jelölt, illetve határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

19. §

1. Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, napirendre vételt és ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet ügyrendi javaslatra, ha a javaslatban az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A napirendre vétel kérdésében a közgyűlés ügyrendi döntést hoz.

2. A közgyűlés ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére, hanem az ülés lefolytatásával kapcsolatos eljárási kérdésre irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni – a jegyző által tett törvényességi észrevétel kivételével - nem lehet. Ügyrendi kérdésben azonnal, vita nélkül kell szavazni.

20. §

Amennyiben a közgyűlés tagja adott ügyben elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, a közgyűlés bármely tagjának javaslatára, vita nélküli minősített többséggel hozott határozata alapján a Közgyűlés a képviselő tiszteletdíját 10 %-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti.

21. §

Az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:

1. az önkormányzati rendelettervezettel és rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások során a döntéshozatal,
2. az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése,
3. döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról,
4. közgyűlési hatáskörök átruházása, döntési jog átadása,
5. önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása,
6. közbeszerzési eljárással, versenyeztetéssel kapcsolatos döntések,
7. azon gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések, amelynek az önkormányzat tulajdonosa, illetve amelyben tulajdonrésszel rendelkezik,
8. költségvetést érintő ügyek.

8. Titkos és név szerinti szavazás

22. §

1. Titkos szavazást tarthat a közgyűlés a polgármester, egy képviselőcsoport vagy legalább 5 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

2. A titkos szavazás elrendeléséről a közgyűlés esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.

3. A titkos szavazás a gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazólapon (szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással) történik. Az alpolgármester(ek) választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.

4. Titkos szavazás esetén a szavazással kapcsolatos teendőket a közgyűlés tagjai közül egyszerű többséggel választott 3 fős eseti szavazatszámláló bizottság végzi, a személyükre az ülést levezető elnök tesz javaslatot

23. §

1. A név szerinti szavazás tartásának Mötv.-ben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kötelező esetén túlmenően a közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt egy képviselőcsoport indítványozza.

2. A név szerinti szavazás szóban úgy történik, hogy az ülést levezető elnök felolvassa a közgyűlés tagjának nevét, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor szóban igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól. A közgyűlés tagjai által leadott szavazatok személyenként rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben.

3. Gépi szavazórendszer használata esetén az ülést levezető elnök jelzi, hogy név szerinti szavazás következik, és a szavazást követően a közgyűlés tagjai által leadott szavazatok a gépi szavazórendszer adatai alapján személyenként rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben.

9. Képviselői kérdés

24. §

1. A képviselői kérdés a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a közgyűlés ülésén a Bejelentések napirendi pont keretében a napirendek lezárása után terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban vagy 30 napon belül írásban ad választ a kérdést feltevő képviselő részére.

2. A kérdésre adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a közgyűlés ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő testületi ülésen nyilatkozik.

25. §

1. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, és konkrét, szövegszerűen megfogalmazott intézkedési, vizsgálati javaslatai vannak a válasszal kapcsolatban, kezdeményezheti a válasz bizottsági tárgyalását. Ebben az esetben a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a képviselő által javasolt intézkedési, vizsgálati szempontok alapján szükségesnek tartja-e a válasz vizsgálatát a feladatkör szerint érintett bizottság által.

2. A feladatkör szerint érintett bizottság tudomásul veszi a választ, amennyiben a bizottsági tárgyalást követően további konkrét intézkedést, vizsgálatot nem tart szükségesnek.

3. Amennyiben a feladatkör szerint érintett bizottság a bizottsági tárgyalást követően további intézkedést, vizsgálatot, döntéshozatalt tart szükségesnek

a) megteszi az intézkedést, vizsgálatot, döntéshozatalt a bizottság hatáskörébe tartozó körben,

b) javaslatot tesz a közgyűlésnek az intézkedésre, vizsgálatra, döntéshozatalra a közgyűlés hatáskörébe tartozó körben vagy

c) javaslatot tesz a hatáskörrel rendelkező illetékes személynek, szervezetnek az intézkedésre, vizsgálatra, döntéshozatalra a bizottság és a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó körben.

26. §

Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, de konkrét intézkedési, vizsgálati javaslatai nincsenek a válasszal kapcsolatban, illetve amennyiben a közgyűlés szavazás alapján nem tartja szükségesnek a válasz feladatkör szerint érintett bizottság általi vizsgálatát a képviselő által javasolt intézkedési, vizsgálati szempontok alapján, a választ külön közgyűlési döntés nélkül megfelelőnek kell tekinteni azzal, hogy az ügy további intézkedést, döntést nem igényel.

27. §

A kérdésre adott írásbeli választ a közgyűlés tagjainak el kell juttatni. A bizottság elnöke tájékoztatja a közgyűlést a képviselői kérdés vonatkozásában hozott bizottsági döntésről.

10. A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve

28. §

1. Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.

2. A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.

3. A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a közgyűlés tagja kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.

4. A zárt ülés jegyzőkönyve 2, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 3 példányban készül.

5. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatalban – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Békés Megyei Könyvtár részére.

6. A közgyűlés egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeletei és a nyilvános ülés határozatai a városi honlapon elérhetők.

7.  A jegyzőkönyveket és a hangfelvételeket tartalmazó adathordozókat az erre a célra rendszeresített zárható helyiségben, időbeli sorrendben kell tárolni.

11. Lakossági fórumok

29. §

1. A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt a közgyűlés tagjai és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

2. A közgyűlés a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:

1. közmeghallgatás,
2. a közgyűlés által meghatározott és a település egészét vagy egy részét érintő tanácskozás.     

3. A közmeghallgatás időpontjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

12. Az önkormányzati rendeletalkotás

30. §

1. A rendelettervezet előkészítése:

1. A közgyűlés a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
2. A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a feladatkör szerint érintett közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint a közgyűlés által jóváhagyott külső szakértő is.
3. A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

2. A tervezet véleményezése:

1. A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell.
2. A tervezetet véleményezés céljából az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság, valamint a tárgy szerint érintett közgyűlési bizottság elé kell terjeszteni.
3. Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet előkészítésében az állampolgárok közreműködhessenek.           
4. A lakosság tájékoztatásának formái:

da) a tervezet közzététele a helyi sajtóban (városi lapban) és a városi honlapon,

db) indokolt esetben lakossági fórum tartása.

3. A rendelettervezet közgyűlés elé terjesztése és elfogadása:

1. A rendelettervezetek előterjesztője - a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével - a jegyző.
2. A jegyző az előkészítést, a hatásvizsgálatot és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a közgyűlés elé terjeszti.
3. A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után haladéktalanul, más javaslattevő esetén legkésőbb a közgyűlés előtti 3. nap 16 óráig, szövegszerűen, írásban kell benyújtani a jegyzőnek.

4. Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

1. az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik,
2. az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon való közzététel.

III. Fejezet

A települési képviselő

13. A képviselőcsoportra, valamint az önkormányzati képviselők tevékenységére vonatkozó egyéb szabályok

31. §

1. Az önkormányzati képviselők képviselőcsoportot alakíthatnak. Képviselőcsoportot legalább két képviselő alakíthat. Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet.

2. A képviselőcsoport megalakítását a képviselők aláírásukkal erősítik meg és írásban bejelentik a polgármesternek. A képviselőcsoportot az írásbeli bejelentésben a képviselőcsoport tagjai által vezetőként - távollétében a helyetteseként - megnevezett személy képviseli az üléseken.

3. A képviselőcsoporttal kapcsolatos változásokat írásban kell bejelenteni a polgármesternek.

4. A képviselőcsoport

1. önálló előterjesztői joggal rendelkezik,
2. a döntéshozatal után a szavazását legfeljebb 2 percben megindokolhatja,
3. a napirenden szereplő kérdés tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben tárgyalási szünetet kérhet,
4. indítványozhatja a zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás elrendelését.

­

32. §

1. A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek legkésőbb a közgyűlés ülésének megkezdését megelőzően 1 órával írásban vagy elektronikus úton, ha a közgyűlés ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. A képviselő köteles jelezni írásban, elektronikusan vagy szóban a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van.

2. Igazoltan van távol az ülésről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt az (1) bekezdésben foglaltak szerint bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét szankcionálása a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendelet szerint történik.
   

3. A képviselő a közgyűlés felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
   

4. A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.

5. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.

6.  A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja szerint a 9. § (3) bekezdés a)-e) és g)-h) pontjában meghatározott előterjesztőknél kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

33. §

1. A képviselői munkához szükséges, a Polgármesteri Hivatal által ellátott feladatokhoz kapcsolódó tájékoztatás igénylést, vagy egyéb, a képviselői munkához kapcsolódó kérést a jegyzőhöz kell írásban vagy elektronikusan benyújtani, melyre felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést vagy intézkedést igénylő ügyekben legkésőbb 30 napon belül tájékoztatást kell adni.

2. A képviselő az igényelt anyagokat elektronikusan kaphatja meg a jegyzőtől, vagy annak utasítására a polgármesteri hivatal feladatkör szerint érintett szervezeti egységének vezetőjétől.

IV. Fejezet

A közgyűlés bizottságai

14. Bizottságok létrehozása

34. §

1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a következő bizottságokat hozza létre:

1. Családügyi és Népjóléti Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)
2. Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)
3. Kulturális, Köznevelési és Érdekegyeztetési Bizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő)
4. Közbiztonsági, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)
5. Ifjúsági és Sportbizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő)
6. Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)

2. A közgyűlés legfeljebb 1 éves időtartamra, határozattal ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés közgyűlés által történő elfogadásáig tart.

15. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok

35. §

1. A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban.

2. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli ülésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – az ülés előtt legalább 3 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a bizottság tagjainak, a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek, valamint a közgyűlés tagjainak.

3. A bizottság ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben erre nincs mód, a soron kívüli ülésen írásban ki kell osztani.

4. A bizottsági előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli ülésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – 6 nappal a bizottság ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek.

5. Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

6. A bizottsági ülések meghívóit a városi honlapon közzé kell tenni.

7. A bizottság határozatait folyamatos sorszámmal, a bizottság nevének rövidítése feltüntetésével kell ellátni.

8. A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.

36. §

1. A bizottság képviseletében a bizottság elnöke jár el. A bizottság tagja kizárólag a bizottság döntése alapján, a döntésben meghatározott terjedelemben járhat el a bizottság képviseletében.

2. Az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére a közgyűlés a bizottság képviselő tagjai közül elnökhelyettest választ.

3. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a bizottság elnöke a tárgyévet követően, legkésőbb a zárszámadás elfogadásáig beszámol a közgyűlésnek.

37. §

A bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályokat a 8. melléklet tartalmazza.

38. §

1. A jelen rendelet zárt ülésre vonatkozó 8. §-át, az előterjesztésekre vonatkozó 9-11. §-át, az ülést levezető elnök feladataira vonatkozó 13. § (1) bekezdés a), c)-h) pontját, (2) bekezdés a)-d) pontját, azzal, hogy a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a szót megvonhatja, a napirenddel kapcsolatos döntésekre vonatkozó 14. § (1) bekezdését, az előterjesztő általi módosításra, visszavonásra vonatkozó 15. § (8) bekezdését, a módosító javaslatokra vonatkozó 16. § (1)-(3) bekezdését, a határozathozatalra vonatkozó 17. § (1) bekezdését, a szavazásokkal és az ügyrendi kérdésekkel kapcsolatos 18-19 §-át, a minősített többségre vonatkozó 21. §-át megfelelően alkalmazni kell a közgyűlés bizottságaira is.

2. Amennyiben a bizottság közgyűlési előterjesztést véleményez, a határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges.

3. A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok tárgyalása előtt - napirendhez nem kapcsolódó tárgyban - a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat a települési lakosságot érintő helyi ügyekben. A napirend előtti hozzászólási igényt a tárgy megjelölésével legkésőbb az ülés megnyitása előtt írásban, elektronikus úton vagy szóban be kell jelenteni az elnöknek. A napirend előtti felszólalással kapcsolatban vita nem nyitható, személyes megszólítás esetén a bizottság tagjának hozzászólásra legfeljebb 2 percben van lehetősége. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.

16. A bizottságok általános feladatköre

39. §

A bizottság:

1. dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja a részére kijelölt feladatokat,
2. szervezi és ellenőrzi a közgyűlés döntésének végrehajtását,
3. felkérés esetén véleményezi a közgyűlés felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,
4. véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,
5. véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre.

17. A bizottságok részletes feladatai

40. §

1. A Családügyi és Népjóléti Bizottság részletes feladatai:

1. Egészségügyi területen:

1. Kidolgozza a város egészségügyi alapellátása működésének koncepcióját.
2. Véleményezi a város egészségügyi ellátásának helyzetét, az egészségügyi ágazathoz tartozó intézmények, szolgáltatók fejlesztésének lehetőségeit, az egészségügyi alapellátás működésének és fejlesztésének koncepcióját.
3. Véleményezi az egészségügyi intézmények, szolgáltatók stratégiai elképzeléseit.
4. Véleményezi az egészségügyi intézmények, szolgáltatók strukturális változásait.
5. Véleményezi az önkormányzat egészségfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását. Ösztönzi a civil szervezetek és az intézmények részvételét a programokban.
6. Véleményezi az egészségügyi tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
7. Koordinálja a Járási Egészségfejlesztési Terv elkészítését, végrehajtását, felülvizsgálatát.
8. Pályázatot ír ki az egészségfejlesztés célkitűzéseinek a megvalósítására, elbírálja a benyújtott pályázatokat.
9. Véleményt nyilvánít az egészségügyi tárgyú kérdésekben.
10. Javaslatot tesz a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat, ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.
11. Véleményezi a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény alapító okiratát.

2. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti területen:

1. Véleményezi az önkormányzat kötelező feladatát képező szociális szolgáltatás tervezési koncepcióját.
2. Véleményt nyilvánít a város szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátásának helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről.
3. Kezdeményezi a helyi szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti jellegű támogatási rendszerek kidolgozását.
4. Véleményezi a szociális és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti ágazat feladatkörébe tartozó pályázatokat.
5. Együttműködik a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézményekkel, az egyházakkal, karitatív szervekkel és a szociális gondoskodás területén tevékenykedő civil szervezetekkel.
6. Véleményezi a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
7. Véleményezi az önkormányzat esélyegyenlőségi programját.
8. Pályázatot ír ki a szociális segítő tevékenységet végző civil szervezetek számára.
9. Véleményt nyilvánít a szociális és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti tárgyú kérdésekben
10. Véleményezi a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona alapító okiratát.
11. Javaslatot tesz a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat, ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.

3. Közfoglalkoztatási területen:

1. Véleményezi a közfoglalkoztatással kapcsolatos előterjesztéseket.
2. Véleményt nyilvánít a közfoglalkoztatás körében felmerülő kérdésekben.

4. Lakásügyi területen:

1. Véleményezi az önkormányzat lakásgazdálkodásának koncepcióját.
2. Véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben.
3. Véleményezi a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet), valamint annak módosításai tervezetét.
4. Pályázatot ír ki és gyakorolja a Lakásrendeletben meghatározott jogosítványait.
5. Véleményezi a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet módosításának, megalkotásának tervezetét.
6. Pályázatot ír ki és gyakorolja a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jogosítványait.
7. Véleményt nyilvánít lakásügyi kérdésekben.

2. A Kulturális, Köznevelési és Érdekegyeztetési Bizottság részletes feladatai:

1. Kulturális, köznevelési területen:

1.1 Előkészíti, illetve véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti és köznevelési feladatellátás biztosítását szolgáló önkormányzati előterjesztéseket, koncepciókat, rendelettervezeteket, e feladatkörök támogatási rendszerét.

1.2 Kezdeményezi vagy véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti és köznevelési önkormányzati intézmények létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására vonatkozó előterjesztéseket. Véleményezi az intézmények alapító okiratának módosítását, azok névhasználatát.

Javaslatot tesz az önkormányzati fenntartású közművelődési, köznevelési, kulturális intézmények, valamint a Békéscsabai 1.3 Kulturális Ellátó Központ magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat és közművelődési intézmények esetén ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.

1.4 Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti és köznevelési létesítmények hasznosítására, elidegenítésére, használatára, felújítására, az ágazati beruházások és azok támogatási, pályázati rendszerére vonatkozó terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

1.5 Értékeli a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat, kezdeményezi a nem helyi kitüntetésekre történő felterjesztést.

1.6 Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel és diákönkormányzatokkal, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez, javaslatot tesz meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló közművelődési megállapodás megkötésére.

1.7 Véleményezi az ágazat területén működő közalapítványok alapító okiratainak módosítását, az éves beszámolókat.

1.8 Véleményezi a költségvetésben szereplő oktatási és közművelődési felújítási és fejlesztési előirányzatok felhasználását.

1.9 Véleményezi a művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, illetve nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz a közterületek elnevezésére és emlékmű állítására.

1.10 Javaslatot tesz a közösségi színtér, illetve közművelődési, közgyűjteményi, előadó-művészeti intézmény használatának szabályaira, működésének módjára, valamint a közművelődési, közgyűjteményi intézmény feladataira.

1.11 Javaslatot tesz a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv, illetve állami intézményfenntartó által fenntartott köznevelési intézménnyel történő, valamint pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény vonatkozásában történő megállapodások megkötésére.

1.12 Kialakítja álláspontját az állami intézményfenntartó döntése vagy véleményének kialakítása előtt az állami intézményfenntartó által fenntartott, köznevelési intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása vonatkozásában.

1.13 Kialakítja álláspontját a járási hivatal által meghatározott iskolai felvételi körzetek, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzete vonatkozásában.

1.14 Véleményt nyilvánít a helyi hagyományok ápolásáról, az értéktár fejlesztéséről.

1.15 Véleményezi a köznevelési, közművelődési, kulturális intézmények közalkalmazotti létszáma módosítására vonatkozó előterjesztéseket.

1.16 Évente egy alkalommal beszámoltatja a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ vezetőjét a központhoz tartozó kulturális intézmények működtetésének helyzetéről.

1.17 Véleményezi a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ és az ellátott intézmények munkamegosztásáról szóló megállapodást.

1.18 Véleményezi az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról szóló előterjesztést.

1.19 Véleményezi a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ szervezeti és működési szabályzatát.

2. Nemzetiségi területen:

2.1 Figyelemmel kíséri a nemzetiségek jogainak érvényesítését és ellátja a koordináló szerepet a települési önkormányzat, annak bizottságai, valamint a nemzetiségi önkormányzatok között.

2.2 Véleményezi az önkormányzat által a települési nemzetiségi önkormányzatoknak nyújtott támogatás felhasználásáról szóló beszámolót.

3. Egyházügyi területen:

3.1 Kapcsolatot tart az egyházakkal, azok intézményeivel és önkéntes szervezeteivel.

3.2 Véleményezi az önkormányzat által az egyházaknak és szervezeteinek nyújtott támogatás felhasználásáról szóló beszámolót.

4. Érdekegyeztetési területen:

4.1 Az érdekegyeztető tárgyalásokon közvetít az önkormányzat szervezetei és egyes intézmények, illetve ágazati, szakmai érdekképviseletek és lakossági csoportok között.

4.2 Segíti a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységeit, partnerségi keretek között együttműködik ezen szervezetekkel.

3. A Közbiztonsági, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság részletes feladatai:

1. Ellenőrzési területen:

Véleményezi a pénzügyi ellenőrzéssel összefüggő közgyűlési előterjesztéseket.

       2. Ügyrendi területen:

1. Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti és működési szabályzat hatályosulását, különös tekintettel a testületi ülések menetére. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzattól való eltérést tapasztal, jelzéssel él a polgármester felé.
2. Indokolt esetben indítványozza a szervezeti és működési szabályzat módosítását vagy kiegészítését.
3. Ügyrendi szempontból, a jogalkotásra vonatkozó jogszabályokra figyelemmel véleményezi – a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével – az önkormányzati rendelettervezeteket.
4. Nyilvántartja és ellenőrzi a közgyűlés tagjainak, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek, továbbá hozzátartozóiknak a vagyonnyilatkozatát. A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.
5. Vizsgálja a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a képviselők közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenését.
6. Véleményezi a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének a közgyűlési döntések törvényességével kapcsolatban tett felhívását, véleményt nyilvánít az ezzel kapcsolatos közgyűlési előterjesztésről.
7. Vizsgálja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármester összeférhetetlenségi ügyeit, előkészíti az ezzel kapcsolatos közgyűlési döntést.

i) Ellátja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármester köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésével kapcsolatos teendőket.

3. Közbiztonsági területen:

1. Véleményezi a térfigyelő kamerákkal kapcsolatos előterjesztéseket.
2. Véleményezi a Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolóját.
3. Véleményezi a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság beszámolóját.

4. Az Ifjúsági és Sportbizottság részletes feladatai:

1.         Előkészíti, illetve véleményezi az ifjúsági, testnevelési és sport feladatellátás biztosítását szolgáló önkormányzati előterjesztéseket, koncepciókat, rendelettervezeteket, e feladatkörök támogatási rendszerét.

2.         Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő ifjúsági, testnevelési és sportlétesítmények hasznosítására, elidegenítésére, használatára, felújítására, az ágazati beruházások és azok támogatási, pályázati rendszerére vonatkozó terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

3.         Értékeli a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat, kezdeményezi a nem helyi kitüntetésekre történő felterjesztést.

4.         Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel és diákönkormányzatokkal, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez.

5.         Véleményezi a költségvetésben szereplő sport felújítási és fejlesztési előirányzatok felhasználását.

6.         Véleményezi a Sportkoncepciót és a sporttámogatási rendszert.

5. A Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság részletes feladatai:

       1. Pénzügyi és költségvetési területen:

1. Véleményezi az éves költségvetésről, a költségvetés módosításairól és a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelettervezeteket és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket, valamint a költségvetés végrehajtásról szóló évközi tájékoztatókat.
2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
3. Figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások alakulását, különös tekintettel az előirányzatok betartására. Értékeli a költségvetési tartalékok alakulását.
4. Vizsgálja a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás indokait és gazdasági megalapozottságát.
5. Véleményezi azokat a közgyűlési előterjesztéseket, amelyek a városi költségvetés számára követeléseket, illetve kötelezettségeket (bevételeket, illetve kiadásokat) tartalmaznak.
6. Ellenőrizheti a nemzetiségi önkormányzatok esetében a közgyűlés által biztosított támogatás célszerű felhasználását.
7. Ellenőrizheti a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos közgyűlési döntések megvalósítását.
8. Javaslatot tesz a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat.

       2. Gazdasági területen:

1. Véleményezi az önkormányzat vállalkozási, vagyoni koncepcióját.
2. Véleményezi az önkormányzati részvételű gazdasági társaságok, vállalkozások és az önkormányzati intézmények alapítására, átalakítására, megszüntetésére, önkormányzati intézmények vállalkozásba adására vonatkozó döntéstervezeteket.
3. Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységet, a közgyűlés ilyen irányú döntéseivel összhangban.
4. Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját és üzleti terveit, továbbá a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulások gazdálkodását.
5. Véleményezi az önkormányzati tulajdonrésszel működő egyéb gazdasági társaságokban lévő vagyoni értékű jogok, értékpapírok hasznosítását.
6. Kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel.
7. Véleményezi az önkormányzati intézmények, önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok és az alapítványok alapító okiratát.
8. Véleményezi az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén az éven túli részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezését.
9. Véleményezi a közgyűlés elé kerülő mezőgazdasági tárgyú előterjesztéseket.
10. Véleményezi a város turisztikai koncepcióját, és figyelemmel kíséri annak megvalósítását.

       3. Tulajdonosi feladatkörben:

Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

6. A Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részletes feladatai:

       1. Városfejlesztési és közbeszerzési területen:

1. Közreműködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában.
2. Véleményezi a rendezési terveket, kezdeményezi módosításukat, figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét.
3. Véleményezi a közterületek rendjének rendeleti szabályozását.
4. Előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat.
5. Véleményezi a közgyűlés közlekedéssel, kommunális feladatokkal, helyi energiaszolgáltatással, köztemető fenntartásával, helyi közutak és közterületek fenntartásával, településtisztasággal, helyi tűzvédelemmel kapcsolatos döntéseinek tervezeteit.
6. Véleményezi a közbeszerzési tervet és annak módosítását.
7. Vizsgálja a közbeszerzési szabályzat gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.

       2. Környezetvédelmi területen:

1. Véleményezi a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatokat.
2. Véleményezi a közgyűlés környezet- és természetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, ökoturizmussal kapcsolatos döntéstervezeteit.

18. A bizottságok döntési joga

41. §

1. Az SZMSZ-ben biztosított bizottsági döntési hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza. 

2.  A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt.

V. Fejezet

Településrészi önkormányzat

42. §

1. A közgyűlés

1. „József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel a 2., 3. és 4. egyéni választókerület területén,
2. „Jaminai Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel a 10., 11. és 12. egyéni választókerület területén,
3. „Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel az 1. és 9. egyéni választókerület területén,
4. „Belvárosi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel az 5., 6., 7. és 8. egyéni választókerület területén

településrészi önkormányzatot hoz létre.

2. A József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat testülete – vezetőjét is beleértve – 7 főből, a Jaminai Településrészi Önkormányzat, az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat, valamint a Belvárosi Településrészi Önkormányzat testülete – vezetőjét is beleértve – 5 főből áll.

3. A településrészi önkormányzat vezetője az érintett városrészben egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselők közül a közgyűlés által megválasztott képviselő, helyettese a közgyűlés által a részönkormányzat képviselő tagjai közül helyettesként megválasztott személy.

4. A településrészi önkormányzat tagjai az érintett városrészben egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselők. A településrészi önkormányzat testületének nem képviselő tagjai az érintett városrészben lakóhellyel rendelkező választópolgárok lehetnek.

5. A kompenzációs listán mandátumot szerzett önkormányzati képviselő esetében a közgyűlés dönt – az érintett képviselő javaslata figyelembe vételével - arról, hogy mely településrészi önkormányzat testületébe delegálja a képviselőt.

6. A településrészi önkormányzatok működésük szabályait megalakulásuktól számított 60 napon belül maguk állapítják meg. A településrészi önkormányzat ülésének helyéről, idejéről, tervezett napirendjéről értesíteni kell a polgármestert és az alpolgármestereket.

43. §

 A településrészi önkormányzat képviselő és nem képviselő tagjainak megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján külön rendelkezés nélkül megszűnik.

44. §

1. A településrészi önkormányzat általános feladatai:

1. közösségi együttműködések fejlesztése,
2. partnerségi viszonyok fejlesztése,
3. együttműködés a területén működő civil és egyéb szervezetekkel,
4. a köztisztaság javítását célzó programok keretében közcélú önkéntes munka szervezése,

2. A településrészi önkormányzat dönt az önkormányzat éves költségvetésében számára biztosított településrészi önkormányzati keret felhasználásáról. Pénzügyi fedezetet igénylő döntések csak előzetes írásbeli előterjesztés alapján, a forrás megjelölésével, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy, valamint a jegyző ellenjegyzésével terjeszthetők be a testület elé. Ebben az esetben a részönkormányzat elé kerülő előterjesztésre a közgyűlési előterjesztésekre meghatározott határidők irányadóak.

3. A településrészi önkormányzat véleményezi a területét érintően

1. a közterületek elnevezésével kapcsolatos,
2. az emlékmű állítására vonatkozó

előterjesztéseket.

4. A településrészi önkormányzat javaslatot tehet a településrészt érintő tervezett beruházások, fejlesztések, felújítások sorrendjére.

5. A településrészi önkormányzat tájékoztatást kérhet a településrészen található önkormányzati fenntartású intézmények működésével, tevékenységével kapcsolatosan az intézmények vezetőitől.

6. A településrészi önkormányzat munkáját a polgármesteri hivatal segíti.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, az aljegyző

19. A polgármester

45. §

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.

3. A helyi önkormányzati képviselők, tanácsnokok, bizottsági tagok és a részönkormányzat tagjai tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának módosítására a polgármester tehet javaslatot.

4. Az SZMSZ-ben a polgármester részére biztosított döntési hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

20. Az alpolgármester

46. §

1. A közgyűlés három alpolgármestert (2 képviselő, 1 nem képviselő) választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörüket a polgármester határozza meg.

2. Az alpolgármesterek főállású foglalkoztatási jogviszonyban látják el feladataikat.

3. Az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.

21. A tanácsnok

47. §

1.  A közgyűlés három tanácsnokot választhat a közgyűlés által a megválasztáskor meghatározott feladatkörök ellátásának felügyeletére.

2.  A tanácsnok a tárgyévet követően, legkésőbb a zárszámadás elfogadásáig beszámol a közgyűlésnek az éves tevékenységéről.

22. A jegyző, az aljegyző

48. §

A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként

1. gondoskodik a közgyűlési és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,
2. ellátja a közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. törvényességi észrevételt tehet.

49. §

1. Az SZMSZ-ben a jegyző részére biztosított döntési hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.

2. A jegyző gondoskodik arról, hogy a szervezeti és működési szabályzathoz függelékként csatolásra, és aktualizálásra kerüljön

1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének tagjai, tisztségviselői névsora,
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bizottságai és a településrészi önkormányzatok névsora,
3. a települési nemzetiségi önkormányzatok tagjainak névsora,
4. a közgyűlés átruházott hatásköreinek felsorolása a jelen SZMSZ-ben meghatározott hatáskör átruházásokon túlmenően.

50. §

Az aljegyző

1. helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén a testületi üléseken, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját,  
2. részt vesz a közgyűlés elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában.

51. §

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály vezetője látja el.

VII. Fejezet

A polgármesteri hivatal

52. §

1. A polgármesteri hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

2. A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Ügyrend) a polgármester és a jegyző együttesen adja ki.

3. A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

4. A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 2. melléklet, szervezeti felépítését a 3. melléklet tartalmazza. 

5. A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.

VIII. Fejezet

Önként vállalt feladatokkal, intézményekkel kapcsolatos rendelkezések

53. §

Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 10. melléklet, az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolását a 11. melléklet tartalmazza.

54. §

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályokat a 9. melléklet tartalmazza.

IX. Fejezet

Helyi népszavazással kapcsolatos rendelkezések

55. §

A helyi népszavazást a választópolgárok 20 %-a kezdeményezheti.

X. Fejezet

Kapcsolat a települési nemzetiségi önkormányzatokkal

56. §

A közgyűlés a megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit a nemzetiségek jogairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túlmenően az alábbiak szerint biztosítja:

1. az önkormányzat saját költségvetéséből a központi költségvetési támogatáson felül további támogatást nyújthat,
2. az önkormányzat költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről a polgármester a koncepció elfogadását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
3. a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködés koordinálását a nemzetiségi ügyekért felelős bizottság végzi.

57. §

A közgyűlés és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében:

1. a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés és a bizottságok ülésein az általa képviselt nemzetiséget érintő napirendeknél,
2. a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő közgyűlési határozat, illetve rendelet tervezetéhez,
3. a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő kérdések szabályozása érdekében a polgármesternél önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a nemzetiségi önkormányzat,
4. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben biztosított jogkörében eljárva a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol,
5. a nemzetiségi civil szervezetek részére nemzetiségi feladatokra kiírt pályázat elbírálásánál a nemzetiségi önkormányzatnak véleményezési joga van,
6. a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a közgyűlés munkatervének összeállításához.

58. §

A közgyűlés a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésben állapítja meg.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

59. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. ^[1]3. -4.-5.-6.

  Szarvas Péter                                                                       Dr. Bacsa Vendel

  polgármester                                                                                  jegyző