Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2019. (XI.30.) önkormányzati rendelete
a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 05. 01Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2019. (XI.30.) önkormányzati rendelete
a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 35. § (1) és (2) bekezdésében, az 53. § (1) bekezdésében, és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat
a) hivatalos megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata;
b) székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 7.;
c) bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése”, középen Magyarország címere;
d) jelképe: a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerint;
e) testületének elnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése;
f) működési területe: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe.
(2) Az önkormányzat hivatalának
a) neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala;
b) bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala”, középen Magyarország címere.
.
(3) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Békéscsaba Díszpolgára” címet, „Békéscsabáért” kitüntető díjat és egyéb elismeréseket adományoz az erről szóló önkormányzati rendelet szerint.
(4)1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:
a) Nagybecskerek – Zrenjanin (Szerbia),
b) Mikkeli (Finnország),
c) Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc (Románia),
d) Trencsén – Trencín (Szlovákia),
e) Túrócszentmárton – Martin (Szlovákia),
f) Korompa – Krompachy (Szlovákia),
g) Tarnowskie Gory (Lengyelország),
h) Wittenberg (Németország),
i) Ungvár – Uzsgorod (Ukrajna),
j) Belényes – Beius (Románia),
k) Shenyang (Kínai Népköztársaság)
városok önkormányzataival.
A közgyűlés működése
1. Általános szabályok
2. § (1) A közgyűlést a polgármester és a megválasztott képviselők [a továbbiakban együtt: a közgyűlés tagja(i)] alkotják.
(2) A közgyűlés feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.
(2a)2 A közgyűlés szervére átruházott hatáskör esetén, amennyiben
a) a szerv két egymást követő alkalommal nem hoz döntést az ügyben,
b) halaszthatatlan döntéshozatal szükséges és a szerv nem hoz döntést vagy
c) a szerv az ügy jelentősége vagy egyéb ok miatt az ügyben a közgyűlési tárgyalást és döntéshozatalt lényegesnek tartja, és így dönt,
a közgyűlés az adott ügyben döntést hozhat.
(3) A közgyűlés képviseletében a képviselő csak a polgármester vagy a közgyűlés megbízása alapján jogosult eljárni, nyilatkozni.
2. A közgyűlés munkaterve
3. § (1) A közgyűlés féléves munkaterv alapján ülésezik.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé a félévet megelőző utolsó közgyűlésen.
(3)3 A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a jegyző rendszeresen, félévente tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(4) A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:
a) a közgyűlési bizottságoktól,
b) a nemzetiségi önkormányzatok testületeitől,
c) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől,
d) a város egyéni országgyűlési képviselőjétől.
(5) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) az ülések tervezett időpontja, napirendjei, és amennyiben nem a Városháza épületében kerül megtartásra, a tervezett helyszín,
b) a napirendek előterjesztőjének a megjelölése,
c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet bizottságnak véleményeznie kell,
d) a napirend előkészítőinek felsorolása.
(6) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok, valamint a munkaterv elfogadását követően szükségessé váló módosítások meghívóban történő feltüntetésére a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert.
3. A közgyűlés üléseinek összehívása
4. § (1) A polgármester a közgyűlést – a soron kívüli közgyűlés esetét kivéve – írásban hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a közgyűlést az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) az ülés kezdési időpontját,
c) a javasolt napirendet,
d) a napirendi pontok előterjesztőjét és előkészítőjét.
(4) A közgyűlés ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – az ülés előtt legalább 7 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek.
(5) Amennyiben valamely előterjesztés nem a közgyűlési meghívóval együtt kerül elektronikusan hozzáférhetővé tételre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak, a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek, valamint a bizottsági tagoknak.
(6)4 Amennyiben a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt előterjesztés a véleményező bizottság soron következő üléséig nem készül el, az előterjesztés közgyűlési tárgyalásának nem feltétele az ügyben feladatkör szerint érintett bizottság véleményének előzetes beszerzése.
5. § (1)5 A közgyűlés ülése soron kívül is összehívható, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben feladatkör szerint érintett bizottság véleményének előzetes beszerzése.
(2) A soron kívüli ülésre az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben erre nincs mód, a soron kívüli közgyűlésen írásban ki kell osztani.
6. § (1) A közgyűlés ülésére az előterjesztések elektronikus úton történő hozzáférésének biztosításával meg kell hívni:
a) a közgyűlés tagjait,
b) a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármestert,
c) a jegyzőt, az aljegyzőt,
d) a város egyéni országgyűlési képviselőjét,
e) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit (a továbbiakban: osztályvezetők) és osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egységeinek vezetőit.
(2) Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:
a) a városi rendőrkapitány,
b) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője,
c) a területileg illetékes járási hivatal vezetője,
d) a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnöke,
e) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
f) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben,
g) a megyei jogú városok polgármesterei,
h) a Békéscsabai Turisztikai Egyesület elnöke, amennyiben a napirendek valamelyike turizmust érint,
i) a helyi sajtó képviselői,
j) a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője,
k) a Békéscsabai Diákönkormányzat a diákönkormányzatot érintő ügyekben
l) a megválasztott diákpolgármester.
4. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés
7. § (1) Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint lehetőség szerint a tervezett napirendről a lakosságot az önkormányzat www.bekescsaba.hu címen elérhető internetes oldalán (a továbbiakban: városi honlap) tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
(2) A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a Csabai Mérleg kiadója által üzemeltetett honlapon, valamint a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni.
8. § A közgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben az előterjesztő, illetve a közgyűlés bármely tagja javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést.
5. Előterjesztések
9. § (1) A közgyűlés elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) Első rész:
aa) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése;
ab) azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést igényelnek;
ac) mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;
ad) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése, a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;
ae) a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;
af) a határozati javaslat indokolása.
b) Második rész (határozati javaslat):
ba) egyértelműen legyen megfogalmazva;
bb) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;
bc) legyen szakszerű és végrehajtható;
bd) ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;
be) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt naptári nap megjelölésével, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;
bf) utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.
(2) Az előterjesztések formai követelményeit a 12. melléklet tartalmazza.
(3) A közgyűlés elé kerülő előterjesztés előterjesztői a következők lehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) tanácsnok,
d) bizottság, bizottsági elnök,
e) településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben,
f) képviselőcsoport, képviselőcsoport vezetője,
g) jegyző, aljegyző, osztályvezető,
h) városi főépítész,
i) az önkormányzat gazdasági társaságai az őket érintő ügyekben,
j) mindaz, akit a közgyűlés előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.
(4) A közgyűlés határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) tanácsnok,
d) bizottsági elnök,
e) jegyző, aljegyző,
f) az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője, illetve önkormányzati intézmény vezetője,
g) településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben,
h) mindaz, akit a közgyűlés határozatai végrehajtására kötelez vagy felkér.
10. § (1) A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.
(2) Az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – 9 nappal a közgyűlés ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség betartását előzetesen megvizsgálja.
(3) A „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli közgyűlésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést – a törvényesség előzetes vizsgálata érdekében – elkészültét követően haladéktalanul el kell juttatni a jegyzőnek.
(4) Pénzügyi fedezetet igénylő közgyűlési előterjesztések csak forrás megjelölésével, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a közgyűlés elé.
(5) A közgyűlési előterjesztéseknél – amennyiben e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – ki kell kérni a tárgy szerint érintett bizottság véleményét.
(6) A közgyűlési előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia. A költségvetési tárgyú rendelettel kapcsolatos előterjesztést a polgármester és a jegyző együttesen írja alá.
(7) Az előterjesztésben a határozati javaslatot megelőzően meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtásáért - a 9. § (4) bekezdésében megjelöltek közül - ki a felelős, továbbá, hogy a végrehajtásban való közreműködés a polgármesteri hivatal mely szervezeti egységének feladatkörébe tartozik.
(8) Az előterjesztés jobb felső sarkában „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” vagy „NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni. A zárt ülés Mötv.-ben meghatározott kérelemre történő tartása esetén az erre vonatkozó nyilatkozat csatolásáról az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat formáját az 1. melléklet tartalmazza.
(9) Az előterjesztés jobb felső sarkában meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.
(10) Alapítói döntés esetén az előterjesztés jobb felső sarkában ezt jelezni kell.
(11) A kitüntetési javaslatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekhez csatolni kell valamennyi javaslatot.
(12) Ha a közgyűlés kinevezési, választási, megbízási jogkörét gyakorolja, személyi javaslat – az alakuló ülés kivételével - legkésőbb az ülést megelőző munkanap 16 óráig, amennyiben az előterjesztést bizottság tárgyalja, a bizottság ülését megelőző munkanap 16 óráig nyújtható be. A javaslathoz – alakuló ülés esetén is - csatolni kell az 1. melléklet szerint a javasolt személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e az adott napirend zárt ülésen történő tárgyalását. Az írásbeli nyilatkozattól el lehet tekinteni, ha a javasolt személy az ülés kezdetekor jelen van, és a napirend elfogadása előtt szóban nyilatkozik. A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.
11. § (1) A közgyűlési meghívóban nem szereplő előterjesztést „sürgősségi indítvány” megjelöléssel akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala az adott ülésen jogszabály rendelkezése alapján, vagy az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel, vagy önkormányzati érdeksérelem megelőzése érdekében indokolt.
(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a bizottsági elnök, a jegyző, valamint az aljegyző javasolhatja sürgősségi indítvánnyal valamely téma napirendre tűzését.
(4) A sürgősségi indítványként benyújtásra kerülő előterjesztést elkészültét, és a szükséges ellenjegyzések beszerzését követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak.
(5) Amennyiben írásbeli benyújtásra nincs mód, sürgősségi indítvánnyal előterjesztés szóban is tehető, azonban a határozati javaslatot a döntéshozatal előtt írásban ki kell osztani.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a közgyűlés egyszerű többséggel határoz.
(7) A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
6. Az ülés vezetése, a vita
12. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az ülés elnökének teendőit az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke látja el. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét.
13. § (1) Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:
a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti vagy utáni felszólalást engedélyezhet,
e) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
g) az előterjesztésben lévő határozati javaslatot, valamint a bizottságok részéről és a vita során felmerült – az előterjesztő által be nem fogadott - módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról időrendi sorrendben, majd az előterjesztésben szereplő, az elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben lévő határozati javaslatról döntsön a közgyűlés,
h) bármikor szünetet rendelhet el.
(2) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,
c) rendreutasíthatja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén - a közgyűlés tagja kivételével - figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
e) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.
(3) Amennyiben az elnök a vitát nem a jelen rendelet szabályainak megfelelő módon vezeti, őt az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke erre figyelmezteti.
14. § (1) Napirend felvételéről, levételéről – kivéve az előterjesztés előterjesztő általi visszavonását -, a napirendek sorrendjéről a közgyűlés vita nélkül dönt.
(2) A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok tárgyalása előtt - napirendhez nem kapcsolódó tárgyban - a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat a települési lakosságot érintő helyi ügyekben. A napirend előtti hozzászólási igényt a tárgy megjelölésével legkésőbb az ülés előtti nap 16 óráig írásban vagy elektronikus úton be kell jelenteni a polgármesternek. A napirend előtti felszólalással kapcsolatban vita nem nyitható, személyes megszólítás esetén a közgyűlés tagjának hozzászólásra legfeljebb 2 percben van lehetősége. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.
(3) A napirend tárgyalása során az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.
15. § (1) Az előterjesztőhöz a közgyűlés tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez egyszer legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a döntéshozatal előtt kell választ adni. Második hozzászólásra legfeljebb 2 percben, harmadik hozzászólásra személyes megszólítás esetén legfeljebb 1 percben van lehetőség. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.
(2) Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során az (1) bekezdésben meghatározott időkeretek kétszerese érvényes, azzal, hogy a költségvetési feladatokat ellátó bizottság elnökét először 15 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.
(3) Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1)–(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.
(4) A véleményező bizottság döntését az ülést levezető elnök, vagy felkérésére a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a közgyűlés ülésén.
(5) Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben az elnök egyszeri hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás időtartama ez esetben sem haladhatja meg a 3 percet.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a közgyűlés bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz. A már hozzászólásra jelentkezett személyeknek szót kell adni, újabb hozzászólásra jelentkezést az elnök nem fogadhat el.
(7) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője – legfeljebb 5 percben - reagálhat a hozzászólásokra.
(8) Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig módosíthatja, illetve visszavonhatja, amelyet a közgyűlés szavazás nélkül vesz tudomásul.
(9) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(10) Egy napirendi pont tárgyalása során – legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben – tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök, ha egy képviselőcsoport azt kezdeményezi.
16. § (1) A módosító határozati javaslatokat szó szerint, döntéshozatalra alkalmas módon kell megfogalmazni.
(2) Több módosító javaslat esetén, ha a módosító javaslatok egymást kizárják, vagy egymással ellentétesek, addig kell időrendben szavazni, amíg valamelyik a szükséges többséget megkapja, a továbbiakban a már elfogadottól ellentétes vagy ezt kizáró módosító javaslatról nem lehet szavazást tartani.
(3) A módosító indítványokról a közgyűlés szavaz. A módosító indítvány elfogadásához – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az eredeti határozati javaslatra előírt szavazati többség szükséges.
(4) Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a közgyűlés dönthet határozatszövegező munkacsoport létrehozásáról, amelynek tagjai:
a) a polgármester, alpolgármester,
b) a napirendi pont előterjesztője,
c) az érintett bizottság elnöke,
d) a jegyző, aljegyző,
e) a tárgy szerint illetékes más szakértő,
f) az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette.
(5) A határozat megszövegezésének időtartamára az elnök szünetet rendel el.
7. Határozathozatal
17. § (1) A szavazás gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik, a közgyűlés tagja „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhat, vagy a szavazástól tartózkodhat. A tartózkodási szándék kinyilvánítása gépi szavazórendszer esetén a „tartózkodom” gomb megnyomásával, kézfelemeléssel történő szavazás esetén pedig a tartózkodás szóbeli kifejezésével történik.
(2) A szavazat utólagos módosítására nincs lehetőség.
18. § (1) Ha a közgyűlés kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (2) bekezdésben meghatározott sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A közgyűlés a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.
(2) A szavazás sorrendje a következő: először a közgyűlési bizottság által javasolt jelöltekről, illetve változatokról a bizottsági javaslat sorrendjében szavaz a közgyűlés. Ha a bizottság által javasolt jelölt, illetve változat a szükséges többséget nem kapja meg, a közgyűlés a többi jelöltről betűrend szerint szavaz.
(3) Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett vagy a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt vagy javaslat nem vehet részt.
(4) Megfelelő többség hiányában az újabb, utolsó fordulóban az lesz az egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.
(5) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján egyetlen jelölt, illetve határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.
19. § (1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, napirendre vételt és ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet ügyrendi javaslatra, ha a javaslatban az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A napirendre vétel kérdésében a közgyűlés ügyrendi döntést hoz.
(2) A közgyűlés ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére, hanem az ülés lefolytatásával kapcsolatos eljárási kérdésre irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni – a jegyző által tett törvényességi észrevétel kivételével - nem lehet. Ügyrendi kérdésben azonnal, vita nélkül kell szavazni.
20. §6 Amennyiben a közgyűlés tagja adott ügyben elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, a közgyűlés bármely tagjának javaslatára, minősített többséggel hozott határozata alapján a Közgyűlés a képviselő tiszteletdíját 10 %-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti.
21. § Az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:
a) az önkormányzati rendelettervezettel és rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások során a döntéshozatal,
b) az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése,
c) döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról,
d) közgyűlési hatáskörök átruházása, döntési jog átadása,
e) önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása, visszavonása7
f) közbeszerzési eljárással, versenyeztetéssel kapcsolatos döntések,
g) azon gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések, amelynek az önkormányzat tulajdonosa, illetve amelyben tulajdonrésszel rendelkezik,
h) költségvetést érintő ügyek.
8. Titkos és név szerinti szavazás
22. § (1) Titkos szavazást tarthat a közgyűlés a polgármester, egy képviselőcsoport vagy legalább 5 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a közgyűlés esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás a gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazólapon (szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással) történik. Az alpolgármester(ek) választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.
(4) Titkos szavazás esetén a szavazással kapcsolatos teendőket a közgyűlés tagjai közül egyszerű többséggel választott 3 fős eseti szavazatszámláló bizottság végzi, a személyükre az ülést levezető elnök tesz javaslatot
23. § (1) A név szerinti szavazás tartásának Mötv.-ben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kötelező esetén túlmenően a közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt egy képviselőcsoport indítványozza.
(2) A név szerinti szavazás szóban úgy történik, hogy az ülést levezető elnök felolvassa a közgyűlés tagjának nevét, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor szóban igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól. A közgyűlés tagjai által leadott szavazatok személyenként rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben.
(3) Gépi szavazórendszer használata esetén az ülést levezető elnök jelzi, hogy név szerinti szavazás következik, és a szavazást követően a közgyűlés tagjai által leadott szavazatok a gépi szavazórendszer adatai alapján személyenként rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben.
9. Képviselői kérdés
24. § (1) A képviselői kérdés a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a közgyűlés ülésén a Bejelentések napirendi pont keretében a napirendek lezárása után terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban vagy 30 napon belül írásban ad választ a kérdést feltevő képviselő részére.
(2) A kérdésre adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a közgyűlés ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő testületi ülésen nyilatkozik.
25. § (1) Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, és konkrét, szövegszerűen megfogalmazott intézkedési, vizsgálati javaslatai vannak a válasszal kapcsolatban, kezdeményezheti a válasz bizottsági tárgyalását. Ebben az esetben a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a képviselő által javasolt intézkedési, vizsgálati szempontok alapján szükségesnek tartja-e a válasz vizsgálatát a feladatkör szerint érintett bizottság által.
(2) A feladatkör szerint érintett bizottság tudomásul veszi a választ, amennyiben a bizottsági tárgyalást követően további konkrét intézkedést, vizsgálatot nem tart szükségesnek.
(3) Amennyiben a feladatkör szerint érintett bizottság a bizottsági tárgyalást követően további intézkedést, vizsgálatot, döntéshozatalt tart szükségesnek
a) megteszi az intézkedést, vizsgálatot, döntéshozatalt a bizottság hatáskörébe tartozó körben,
b) javaslatot tesz a közgyűlésnek az intézkedésre, vizsgálatra, döntéshozatalra a közgyűlés hatáskörébe tartozó körben vagy
c) javaslatot tesz a hatáskörrel rendelkező illetékes személynek, szervezetnek az intézkedésre, vizsgálatra, döntéshozatalra a bizottság és a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó körben.
26. § Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, de konkrét intézkedési, vizsgálati javaslatai nincsenek a válasszal kapcsolatban, illetve amennyiben a közgyűlés szavazás alapján nem tartja szükségesnek a válasz feladatkör szerint érintett bizottság általi vizsgálatát a képviselő által javasolt intézkedési, vizsgálati szempontok alapján, a választ külön közgyűlési döntés nélkül megfelelőnek kell tekinteni azzal, hogy az ügy további intézkedést, döntést nem igényel.
27. § A kérdésre adott írásbeli választ a közgyűlés tagjainak el kell juttatni. A bizottság elnöke tájékoztatja a közgyűlést a képviselői kérdés vonatkozásában hozott bizottsági döntésről.
10. A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve
28. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.
(2) A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a közgyűlés tagja kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve 2, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 3 példányban készül.
(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatalban – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Békés Megyei Könyvtár részére.
(6) A közgyűlés egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeletei és a nyilvános ülés határozatai a városi honlapon elérhetők.
(7) A jegyzőkönyveket és a hangfelvételeket tartalmazó adathordozókat az erre a célra rendszeresített zárható helyiségben, időbeli sorrendben kell tárolni.
11. Lakossági fórumok
29. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt a közgyűlés tagjai és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A közgyűlés a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:
a) közmeghallgatás,
b) a közgyűlés által meghatározott és a település egészét vagy egy részét érintő tanácskozás.
(3) A közmeghallgatás időpontjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
12. Az önkormányzati rendeletalkotás
30. § (1) A rendelettervezet előkészítése:
a) A közgyűlés a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a feladatkör szerint érintett közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint a közgyűlés által jóváhagyott külső szakértő is.
c) A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.
(2) A tervezet véleményezése:
a) A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell.
b) A tervezetet véleményezés céljából az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság, valamint a tárgy szerint érintett közgyűlési bizottság elé kell terjeszteni.
c) Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet előkészítésében az állampolgárok közreműködhessenek.
d) A lakosság tájékoztatásának formái:
da) a tervezet közzététele a helyi sajtóban (városi lapban) és a városi honlapon,
db) indokolt esetben lakossági fórum tartása.
(3) A rendelettervezet közgyűlés elé terjesztése és elfogadása:
a) A rendelettervezetek előterjesztője - a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével - a jegyző.
b) A jegyző az előkészítést, a hatásvizsgálatot és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a közgyűlés elé terjeszti.
c)8 A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után haladéktalanul, képviselők esetén legkésőbb a közgyűlés előtti 3. nap 16 óráig, szövegszerűen, írásban kell benyújtani a jegyzőnek. Amennyiben a rendelettervezet úgy kerül kiküldésre, hogy a képviselőknek a véleményezési határidőből kevesebb mint 24 óra van hátra, akkor a módosító javaslat a képviselők részéről a kiküldést követő 24 órán belül benyújtható.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik,
b) az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon való közzététel.
A települési képviselő
13. A képviselőcsoportra, valamint az önkormányzati képviselők tevékenységére vonatkozó egyéb szabályok
31. § (1) Az önkormányzati képviselők képviselőcsoportot alakíthatnak. Képviselőcsoportot legalább két képviselő alakíthat. Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet.
(2) A képviselőcsoport megalakítását a képviselők aláírásukkal erősítik meg és írásban bejelentik a polgármesternek. A képviselőcsoportot az írásbeli bejelentésben a képviselőcsoport tagjai által vezetőként - távollétében a helyetteseként - megnevezett személy képviseli az üléseken.
(3) A képviselőcsoporttal kapcsolatos változásokat írásban kell bejelenteni a polgármesternek.
(4) A képviselőcsoport
a) önálló előterjesztői joggal rendelkezik,
b) a döntéshozatal után a szavazását legfeljebb 2 percben megindokolhatja,
c) a napirenden szereplő kérdés tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben tárgyalási szünetet kérhet,
d) indítványozhatja a zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás elrendelését.
32. § (1) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek legkésőbb a közgyűlés ülésének megkezdését megelőzően 1 órával írásban vagy elektronikus úton, ha a közgyűlés ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. A képviselő köteles jelezni írásban, elektronikusan vagy szóban a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van.
(2)9 Igazoltan van távol az ülésről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt az (1) bekezdésben foglaltak szerint bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Ha a képviselő a naptári év egésze alatt tartott közgyűlések vagy bizottsági ülések több mint ¼-éről igazolatlanul hiányzott, a Közgyűlés – az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság javaslatára – a következő év január 1-jétől a képviselő tiszteletdíját 25%-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja.
(3) A képviselő a közgyűlés felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.
(5) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja szerint a 9. § (3) bekezdés a)–e) és g)–h) pontjában meghatározott előterjesztőknél kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
33. § (1)10 A képviselői munkához szükséges, a Polgármesteri Hivatal által ellátott feladatokhoz kapcsolódó tájékoztatásigénylést vagy egyéb, a képviselői munkához kapcsolódó kérést a jegyzőhöz kell írásban vagy elektronikusan (az e célból létrehozott e-mail címre) benyújtani, melyre felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést vagy intézkedést igénylő ügyekben legkésőbb 30 napon belül tájékoztatást kell adni.
(2) A képviselő az igényelt anyagokat elektronikusan kaphatja meg a jegyzőtől, vagy annak utasítására a polgármesteri hivatal feladatkör szerint érintett szervezeti egységének vezetőjétől.
A közgyűlés bizottságai
14. Bizottságok létrehozása
34. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a következő bizottságokat hozza létre:
1. Családügyi és Népjóléti Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)
2. Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)
3. Kulturális, Köznevelési és Érdekegyeztetési Bizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő)
4. Közbiztonsági, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)
5. Ifjúsági és Sportbizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő)
6. Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)
(2) A közgyűlés legfeljebb 1 éves időtartamra, határozattal ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés közgyűlés által történő elfogadásáig tart.
15. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok
35. § (1) A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli ülésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – az ülés előtt legalább 3 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a bizottság tagjainak, a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek, valamint a közgyűlés tagjainak.
(3) A bizottság ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben erre nincs mód, a soron kívüli ülésen írásban ki kell osztani.
(4) A bizottsági előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli ülésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – 6 nappal a bizottság ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek.
(5) Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(6) A bizottsági ülések meghívóit a városi honlapon közzé kell tenni.
(7) A bizottság határozatait folyamatos sorszámmal, a bizottság nevének rövidítése feltüntetésével kell ellátni.
(8) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.
36. § (1) A bizottság képviseletében a bizottság elnöke jár el. A bizottság tagja kizárólag a bizottság döntése alapján, a döntésben meghatározott terjedelemben járhat el a bizottság képviseletében.
(2) Az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére a közgyűlés a bizottság képviselő tagjai közül elnökhelyettest választ.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a bizottság elnöke a tárgyévet követően, legkésőbb a zárszámadás elfogadásáig beszámol a közgyűlésnek.
37. § A bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályokat a 8. melléklet tartalmazza.
38. § (1) A jelen rendelet zárt ülésre vonatkozó 8. §-át, az előterjesztésekre vonatkozó 9–11. §-át, az ülést levezető elnök feladataira vonatkozó 13. § (1) bekezdés a), c)-h) pontját, (2) bekezdés a)-d) pontját, azzal, hogy a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a szót megvonhatja, a napirenddel kapcsolatos döntésekre vonatkozó 14. § (1) bekezdését, az előterjesztő általi módosításra, visszavonásra vonatkozó 15. § (8) bekezdését, a módosító javaslatokra vonatkozó 16. § (1)–(3) bekezdését, a határozathozatalra vonatkozó 17. § (1) bekezdését, a szavazásokkal és az ügyrendi kérdésekkel kapcsolatos 18-19 §-át, a minősített többségre vonatkozó 21. §-át megfelelően alkalmazni kell a közgyűlés bizottságaira is.
(2) Amennyiben a bizottság közgyűlési előterjesztést véleményez, a határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges.
(3)11 A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok tárgyalása előtt - napirendhez nem kapcsolódó tárgyban - a bizottság tagja legfeljebb 2 percben felszólalhat a települési lakosságot érintő helyi ügyekben. A napirend előtti hozzászólási igényt a tárgy megjelölésével legkésőbb az ülés megnyitása előtt írásban, elektronikus úton vagy szóban be kell jelenteni az elnöknek. A napirend előtti felszólalással kapcsolatban vita nem nyitható, személyes megszólítás esetén a bizottság tagjának hozzászólásra legfeljebb 2 percben van lehetősége. A személyes megszólítás fennállásáról a levezető elnök dönt.
16. A bizottságok általános feladatköre
39. § A bizottság:
a) dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja a részére kijelölt feladatokat,
b) szervezi és ellenőrzi a közgyűlés döntésének végrehajtását,
c) felkérés esetén véleményezi a közgyűlés felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,
d) véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,
e) véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre.
17. A bizottságok részletes feladatai
40. § (1) A Családügyi és Népjóléti Bizottság részletes feladatai:
1. Egészségügyi területen:
a) Kidolgozza a város egészségügyi alapellátása működésének koncepcióját.
b) Véleményezi a város egészségügyi ellátásának helyzetét, az egészségügyi ágazathoz tartozó intézmények, szolgáltatók fejlesztésének lehetőségeit, az egészségügyi alapellátás működésének és fejlesztésének koncepcióját.
c) Véleményezi az egészségügyi intézmények, szolgáltatók stratégiai elképzeléseit.
d) Véleményezi az egészségügyi intézmények, szolgáltatók strukturális változásait.
e) Véleményezi az önkormányzat egészségfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását. Ösztönzi a civil szervezetek és az intézmények részvételét a programokban.
f) Véleményezi az egészségügyi tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
g) Koordinálja a Járási Egészségfejlesztési Terv elkészítését, végrehajtását, felülvizsgálatát.
h) Pályázatot ír ki az egészségfejlesztés célkitűzéseinek a megvalósítására, elbírálja a benyújtott pályázatokat.
i) Véleményt nyilvánít az egészségügyi tárgyú kérdésekben.
j) Javaslatot tesz a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat, ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.
k) Véleményezi a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény alapító okiratát.
2. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti területen:
a) Véleményezi az önkormányzat kötelező feladatát képező szociális szolgáltatás tervezési koncepcióját.
b) Véleményt nyilvánít a város szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátásának helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről.
c) Kezdeményezi a helyi szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti jellegű támogatási rendszerek kidolgozását.
d) Véleményezi a szociális és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti ágazat feladatkörébe tartozó pályázatokat.
e) Együttműködik a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézményekkel, az egyházakkal, karitatív szervekkel és a szociális gondoskodás területén tevékenykedő civil szervezetekkel.
f) Véleményezi a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.
g) Véleményezi az önkormányzat esélyegyenlőségi programját.
h) Pályázatot ír ki a szociális segítő tevékenységet végző civil szervezetek számára.
i) Véleményt nyilvánít a szociális és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti tárgyú kérdésekben
j) Véleményezi a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona alapító okiratát.
k) Javaslatot tesz a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat, ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.
3. Közfoglalkoztatási területen:
a) Véleményezi a közfoglalkoztatással kapcsolatos előterjesztéseket.
b) Véleményt nyilvánít a közfoglalkoztatás körében felmerülő kérdésekben.
4. Lakásügyi területen:
a) Véleményezi az önkormányzat lakásgazdálkodásának koncepcióját.
b) Véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben.
c) Véleményezi a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet), valamint annak módosításai tervezetét.
d) Pályázatot ír ki és gyakorolja a Lakásrendeletben meghatározott jogosítványait.
e) Véleményezi a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet módosításának, megalkotásának tervezetét.
f) Pályázatot ír ki és gyakorolja a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jogosítványait.
g) Véleményt nyilvánít lakásügyi kérdésekben.
(2) A Kulturális, Köznevelési és Érdekegyeztetési Bizottság részletes feladatai:
1. Kulturális, köznevelési területen:
1.1. Előkészíti, illetve véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti és köznevelési feladatellátás biztosítását szolgáló önkormányzati előterjesztéseket, koncepciókat, rendelettervezeteket, e feladatkörök támogatási rendszerét.
1.2. Kezdeményezi vagy véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti és köznevelési önkormányzati intézmények létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására vonatkozó előterjesztéseket. Véleményezi az intézmények alapító okiratának módosítását, azok névhasználatát.
1.3. Javaslatot tesz az önkormányzati fenntartású közművelődési, köznevelési, kulturális intézmények, valamint a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat és közművelődési intézmények esetén ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.
1.4. Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti és köznevelési létesítmények hasznosítására, elidegenítésére, használatára, felújítására, az ágazati beruházások és azok támogatási, pályázati rendszerére vonatkozó terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.
1.5.12 Értékeli a feladatköréhez tartozó helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat, kezdeményezi a nem helyi kitüntetésekre történő felterjesztést.
1.6. Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel és diákönkormányzatokkal, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez, javaslatot tesz meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló közművelődési megállapodás megkötésére.
1.7. Véleményezi az ágazat területén működő közalapítványok alapító okiratainak módosítását, az éves beszámolókat.
1.8. Véleményezi a költségvetésben szereplő oktatási és közművelődési felújítási és fejlesztési előirányzatok felhasználását.
1.9.13 Véleményezi a művészeti alkotás, művészeti alkotásnak nem minősülő emléktábla és névtörténeti tábla közterületen és önkormányzati tulajdonú ingatlan területén való elhelyezését, áthelyezését, lebontását.
1.10. Javaslatot tesz a közösségi színtér, illetve közművelődési, közgyűjteményi, előadó-művészeti intézmény használatának szabályaira, működésének módjára, valamint a közművelődési, közgyűjteményi intézmény feladataira.
1.11. Javaslatot tesz a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv, illetve állami intézményfenntartó által fenntartott köznevelési intézménnyel történő, valamint pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény vonatkozásában történő megállapodások megkötésére.
1.12. Kialakítja álláspontját az állami intézményfenntartó döntése vagy véleményének kialakítása előtt az állami intézményfenntartó által fenntartott, köznevelési intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása vonatkozásában.
1.13.14 Kialakítja álláspontját a területileg illetékes tankerületi központ által meghatározott iskolai felvételi körzetek, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzete vonatkozásában.
1.14. Véleményt nyilvánít a helyi hagyományok ápolásáról, az értéktár fejlesztéséről.
1.15.15 Véleményezi a köznevelési, közművelődési, kulturális intézmények létszáma módosítására vonatkozó előterjesztéseket.
1.16. Évente egy alkalommal beszámoltatja a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ vezetőjét a központhoz tartozó kulturális intézmények működtetésének helyzetéről.
1.17. Véleményezi a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ és az ellátott intézmények munkamegosztásáról szóló megállapodást.
1.18. Véleményezi az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról szóló előterjesztést.
1.19. Véleményezi a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ szervezeti és működési szabályzatát.
2. Nemzetiségi területen:
2.1. Figyelemmel kíséri a nemzetiségek jogainak érvényesítését és ellátja a koordináló szerepet a települési önkormányzat, annak bizottságai, valamint a nemzetiségi önkormányzatok között.
2.2. Véleményezi az önkormányzat által a települési nemzetiségi önkormányzatoknak nyújtott támogatás felhasználásáról szóló beszámolót.
3. Egyházügyi területen:
3.1. Kapcsolatot tart az egyházakkal, azok intézményeivel és önkéntes szervezeteivel.
3.2. Véleményezi az önkormányzat által az egyházaknak és szervezeteinek nyújtott támogatás felhasználásáról szóló beszámolót.
4. Érdekegyeztetési területen:
4.1. Az érdekegyeztető tárgyalásokon közvetít az önkormányzat szervezetei és egyes intézmények, illetve ágazati, szakmai érdekképviseletek és lakossági csoportok között.
4.2. Segíti a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységeit, partnerségi keretek között együttműködik ezen szervezetekkel.
(3) A Közbiztonsági, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság részletes feladatai:
1. Ellenőrzési területen: Véleményezi a pénzügyi ellenőrzéssel összefüggő közgyűlési előterjesztéseket.
2. Ügyrendi területen:
a) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti és működési szabályzat hatályosulását, különös tekintettel a testületi ülések menetére. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzattól való eltérést tapasztal, jelzéssel él a polgármester felé.
b) Indokolt esetben indítványozza a szervezeti és működési szabályzat módosítását vagy kiegészítését.
c) Ügyrendi szempontból, a jogalkotásra vonatkozó jogszabályokra figyelemmel véleményezi – a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével – az önkormányzati rendelettervezeteket.
d) Nyilvántartja és ellenőrzi a közgyűlés tagjainak, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek, továbbá hozzátartozóiknak a vagyonnyilatkozatát. A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.
e) Vizsgálja a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a képviselők közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenését.
f) Véleményezi a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének a közgyűlési döntések törvényességével kapcsolatban tett felhívását, véleményt nyilvánít az ezzel kapcsolatos közgyűlési előterjesztésről.
g) Vizsgálja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármester összeférhetetlenségi ügyeit, előkészíti az ezzel kapcsolatos közgyűlési döntést.
i) Ellátja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármester köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésével kapcsolatos teendőket.
3. Közbiztonsági területen:
a) Véleményezi a térfigyelő kamerákkal kapcsolatos előterjesztéseket.
b) Véleményezi a Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolóját.
c) Véleményezi a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság beszámolóját.
d)16 Véleményezi a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal kapcsolatos koncepciókat.
e)17 Véleményezi a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal kapcsolatos beruházásokat.
f)18 Kapcsolatot tart a békéscsabai polgárőrszervezetekkel, véleményezi az önkormányzati támogatásban részesülő polgárőrszervezetek beszámolóját.
(4) Az Ifjúsági és Sportbizottság részletes feladatai:
1. Előkészíti, illetve véleményezi az ifjúsági, testnevelési és sport feladatellátás biztosítását szolgáló önkormányzati előterjesztéseket, koncepciókat, rendelettervezeteket, e feladatkörök támogatási rendszerét.
2. Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő ifjúsági, testnevelési és sportlétesítmények hasznosítására, elidegenítésére, használatára, felújítására, az ágazati beruházások és azok támogatási, pályázati rendszerére vonatkozó terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.
3. Értékeli a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat, kezdeményezi a nem helyi kitüntetésekre történő felterjesztést.
4. Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel és diákönkormányzatokkal, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez.
5. Véleményezi a költségvetésben szereplő sport felújítási és fejlesztési előirányzatok felhasználását.
6. Véleményezi a Sportkoncepciót és a sporttámogatási rendszert.
(5) A Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság részletes feladatai:
1. Pénzügyi és költségvetési területen:
a) Véleményezi az éves költségvetésről, a költségvetés módosításairól és a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelettervezeteket és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket, valamint a költségvetés végrehajtásról szóló évközi tájékoztatókat.
b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
c) Figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások alakulását, különös tekintettel az előirányzatok betartására. Értékeli a költségvetési tartalékok alakulását.
d) Vizsgálja a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás indokait és gazdasági megalapozottságát.
e) Véleményezi azokat a közgyűlési előterjesztéseket, amelyek a városi költségvetés számára követeléseket, illetve kötelezettségeket (bevételeket, illetve kiadásokat) tartalmaznak.
f) Ellenőrizheti a nemzetiségi önkormányzatok esetében a közgyűlés által biztosított támogatás célszerű felhasználását.
g) Ellenőrizheti a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos közgyűlési döntések megvalósítását.
h)19
2. Gazdasági területen:
a) Véleményezi az önkormányzat vállalkozási, vagyoni koncepcióját.
b) Véleményezi az önkormányzati részvételű gazdasági társaságok, vállalkozások és az önkormányzati intézmények alapítására, átalakítására, megszüntetésére, önkormányzati intézmények vállalkozásba adására vonatkozó döntéstervezeteket.
c) Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységet, a közgyűlés ilyen irányú döntéseivel összhangban.
d) Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját és üzleti terveit, továbbá a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulások gazdálkodását.
e) Véleményezi az önkormányzati tulajdonrésszel működő egyéb gazdasági társaságokban lévő vagyoni értékű jogok, értékpapírok hasznosítását.
f) Kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel.
g) Véleményezi az önkormányzati intézmények, önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok és az alapítványok alapító okiratát.
h) Véleményezi az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén az éven túli részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezését.
i) Véleményezi a közgyűlés elé kerülő mezőgazdasági tárgyú előterjesztéseket.
j) Véleményezi a város turisztikai koncepcióját, és figyelemmel kíséri annak megvalósítását.
3. Tulajdonosi feladatkörben: Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.
(6) A Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részletes feladatai:
1. Városfejlesztési és közbeszerzési területen:
a) Közreműködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában.
b) Véleményezi a rendezési terveket, kezdeményezi módosításukat, figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét.
c) Véleményezi a közterületek rendjének rendeleti szabályozását.
d) Előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat.
e) Véleményezi a közgyűlés közlekedéssel, kommunális feladatokkal, helyi energiaszolgáltatással, köztemető fenntartásával, helyi közutak és közterületek fenntartásával, településtisztasággal, helyi tűzvédelemmel kapcsolatos döntéseinek tervezeteit.
f) Véleményezi a közbeszerzési tervet és annak módosítását.
g) Vizsgálja a közbeszerzési szabályzat gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
2. Környezetvédelmi területen:
a) Véleményezi a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatokat.
b) Véleményezi a közgyűlés környezet- és természetvédelemmel, 20erdőgazdálkodással, ökoturizmussal kapcsolatos döntéstervezeteit.
18. A bizottságok döntési joga
41. § (1) Az SZMSZ-ben biztosított bizottsági döntési hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt.
Településrészi önkormányzat
42. § (1) A közgyűlés
a) „József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel a 2., 3. és 4. egyéni választókerület területén,
b) „Jaminai Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel a 10., 11. és 12. egyéni választókerület területén,
c) „Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel az 1. és 9. egyéni választókerület területén,
d) „Belvárosi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel az 5., 6., 7. és 8. egyéni választókerület területén
településrészi önkormányzatot hoz létre.
(2) A József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat testülete – vezetőjét is beleértve – 7 főből, a Jaminai Településrészi Önkormányzat, az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat, valamint a Belvárosi Településrészi Önkormányzat testülete – vezetőjét is beleértve – 5 főből áll.
(3) A településrészi önkormányzat vezetője az érintett városrészben egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselők közül a közgyűlés által megválasztott képviselő, helyettese a közgyűlés által a részönkormányzat képviselő tagjai közül helyettesként megválasztott személy.
(4) A településrészi önkormányzat tagjai az érintett városrészben egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselők. A településrészi önkormányzat testületének nem képviselő tagjai az érintett városrészben lakóhellyel rendelkező választópolgárok lehetnek.
(5) A kompenzációs listán mandátumot szerzett önkormányzati képviselő esetében a közgyűlés dönt – az érintett képviselő javaslata figyelembe vételével - arról, hogy mely településrészi önkormányzat testületébe delegálja a képviselőt.
(6) A településrészi önkormányzatok működésük szabályait megalakulásuktól számított 60 napon belül maguk állapítják meg. A településrészi önkormányzat ülésének helyéről, idejéről, tervezett napirendjéről értesíteni kell a polgármestert és az alpolgármestereket.
43. § A településrészi önkormányzat képviselő és nem képviselő tagjainak megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján külön rendelkezés nélkül megszűnik.
44. § (1) A településrészi önkormányzat általános feladatai:
a) közösségi együttműködések fejlesztése,
b) partnerségi viszonyok fejlesztése,
c) együttműködés a területén működő civil és egyéb szervezetekkel,
d) a köztisztaság javítását célzó programok keretében közcélú önkéntes munka szervezése,
(2) A településrészi önkormányzat dönt az önkormányzat éves költségvetésében számára biztosított településrészi önkormányzati keret felhasználásáról. Pénzügyi fedezetet igénylő döntések csak előzetes írásbeli előterjesztés alapján, a forrás megjelölésével, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy, valamint a jegyző ellenjegyzésével terjeszthetők be a testület elé. Ebben az esetben a részönkormányzat elé kerülő előterjesztésre a közgyűlési előterjesztésekre meghatározott határidők irányadóak.
(3) A településrészi önkormányzat véleményezi a területét érintően
a) a közterületek elnevezésével kapcsolatos,
b) az emlékmű állítására vonatkozó
előterjesztéseket.
(4) A településrészi önkormányzat javaslatot tehet a településrészt érintő tervezett beruházások, fejlesztések, felújítások sorrendjére.
(5) A településrészi önkormányzat tájékoztatást kérhet a településrészen található önkormányzati fenntartású intézmények működésével, tevékenységével kapcsolatosan az intézmények vezetőitől.
(6) A településrészi önkormányzat munkáját a polgármesteri hivatal segíti.
Veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális rendelkezések
44/A. § Veszélyhelyzetben a közgyűlés szerveire átruházott hatáskörök – a veszélyhelyzet időtartamára - visszakerülnek a közgyűlés hatáskörébe, a döntéseket a közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlására jogosult hozza meg.
A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, az aljegyző
19. A polgármester
45. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.
(3) A helyi önkormányzati képviselők, tanácsnokok, bizottsági tagok és a részönkormányzat tagjai tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának módosítására a polgármester tehet javaslatot.
(4) Az SZMSZ-ben a polgármester részére biztosított döntési hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.
20. Az alpolgármester
46. § (1)22 A közgyűlés három alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörüket a polgármester határozza meg.
(2)23 Két alpolgármester főállásban, egy alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát. Tanácsnok alpolgármesterré választása esetén a tanácsnoki megbízatást meg kell szüntetni.
(3) Az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.
21. A tanácsnok
47. § (1)24 A közgyűlés három tanácsnokot választ a civil ügyek, az oktatási ügyek, valamint a környezetvédelmi és turisztikai feladatkörök ellátásának felügyeletére.
(2) A tanácsnok a tárgyévet követően, legkésőbb a zárszámadás elfogadásáig beszámol a közgyűlésnek az éves tevékenységéről.
22. A jegyző, az aljegyző
48. § A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként
a) gondoskodik a közgyűlési és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,
b) ellátja a közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) törvényességi észrevételt tehet.
49. § (1) Az SZMSZ-ben a jegyző részére biztosított döntési hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.
(2)25
50. § Az aljegyző
a) helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén a testületi üléseken, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját,
b) részt vesz a közgyűlés elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában.
51. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály vezetője látja el.
A polgármesteri hivatal
52. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Ügyrend) a polgármester és a jegyző együttesen adja ki.
(3) A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.
(4)26 A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 2. melléklet, szervezeti felépítését a 3. melléklet tartalmazza. Veszélyhelyzetben, vagy más indokolt esetben a 2. mellékletben meghatározott munkarendtől és ügyfélfogadási rendtől történő eltérést a jegyző meghatározza és az érintetteket, ügyfeleket tájékoztatja.
(5) A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.
Önként vállalt feladatokkal, intézményekkel kapcsolatos rendelkezések
53. § Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 10. melléklet, az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolását a 11. melléklet tartalmazza.
54. § Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályokat a 9. melléklet tartalmazza.
Helyi népszavazással kapcsolatos rendelkezések
55. § A helyi népszavazást a választópolgárok 20 %-a kezdeményezheti.
Kapcsolat a települési nemzetiségi önkormányzatokkal
56. § A közgyűlés a megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit a nemzetiségek jogairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túlmenően az alábbiak szerint biztosítja:
a) az önkormányzat saját költségvetéséből a központi költségvetési támogatáson felül további támogatást nyújthat,
b) az önkormányzat költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről a polgármester a koncepció elfogadását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködés koordinálását a nemzetiségi ügyekért felelős bizottság végzi.
57. § A közgyűlés és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében:
a) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés és a bizottságok ülésein az általa képviselt nemzetiséget érintő napirendeknél,
b) a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő közgyűlési határozat, illetve rendelet tervezetéhez,
c) a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő kérdések szabályozása érdekében a polgármesternél önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a nemzetiségi önkormányzat,
d) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben biztosított jogkörében eljárva a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol,
e) a nemzetiségi civil szervezetek részére nemzetiségi feladatokra kiírt pályázat elbírálásánál a nemzetiségi önkormányzatnak véleményezési joga van,
f) a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a közgyűlés munkatervének összeállításához.
58. § A közgyűlés a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésben állapítja meg.
Záró rendelkezések
59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)27
(3)28
(4)29
(5)30
(6)31
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
1. Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály
2. Közigazgatási Osztály
3. Pénzügyi és Gazdasági Osztály
4. Stratégiai–Fejlesztési Osztály
5. Városüzemeltetési Osztály
6. Oktatási, Közművelődési és Sportosztály
7. Szociálpolitikai Osztály
8. Osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egységek:
8.1. Kabinet: közvetlenül a polgármester irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó önálló szervezeti egység.
8.2. Ellenőrzési Csoport: közvetlenül a jegyző irányítása alatt álló, osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egység.
8.3. Városépítészeti Csoport: a Stratégiai–Fejlesztési Osztály szervezetébe tartozó, de közvetlenül a polgármester és a jegyző irányítása alatt álló szervezeti egység.
4. melléklet32
1. Családügyi és Népjóléti Bizottság
1.1. Szervezeti és működési szabályzatban a Családügyi és Népjóléti Bizottságra átruházott hatáskörök
1.1.1. Jóváhagyja a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény és a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Békéscsaba Életfa Idősek Otthona Szervezeti és Működési Szabályzatát, szakmai programját, ellenőrzi hatályosulását.
1.1.2.33 Dönt a segítő tevékenységet végző szervezeteknek kiírt pályázati dokumentáció tartalmáról, a pályázati eljárásról, a pályázatok elbírálásáról az e célra az éves költségvetési rendeletben biztosított előirányzat felhasználásáról, valamint a pályázatok elszámolásának elfogadásáról.
1.1.3. Javaslatot tesz a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmények érdekképviseleti fórumaiba a fenntartó szervezetet képviselők személyére.
1.1.4. Évenként értékeli a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmények szakmai munkáját.
1.1.5. Elfogadja a személyes szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek és a MIVA Bölcsőde szakmai és pénzügyi beszámolóját.
1.1.6. Dönt a város költségvetésében az egészségmegőrzési programhoz kapcsolódó célokra meghatározott pénzeszközök felosztásáról, a városi szintű pályázat kiírásáról, pályázatok elbírálásáról, a pályázatok elszámolásának elfogadásáról.
1.1.7.34 Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
1.1.8. Jóváhagyja az iskolai-egészségügyi ellátás létszámadatainak változását.
1.1.9. Dönt a védőoltás-támogatások tekintetében a védőoltások típusairól.
1.1.10. Meghozza a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi szolgáltatók feladat-ellátási szerződéseivel kapcsolatos döntéseket.
1.1.11. Dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszonyt létrehozó beutaló határozat meghozataláról.
1.1.12. Jóváhagyja a bölcsődék nyári nyitvatartási rendjét.
1.1.13.35 Gondoskodik a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális ellátásokat biztosító intézmények tekintetében az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításáról, működési szabályainak kialakításáról. Az érdekképviseleti fórumba kijelöli az intézmény fenntartójának a képviselőit.
1.1.14. Évenként értékeli a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti intézmények szakmai munkáját.
1.1.15. Döntést hoz egyedi ügyekben az önkormányzati lakóingatlanok felújítási munkáiról üzemeltető által tett javaslat és előzetes költségterv ismeretében.
1.1.16. Meghozza az egészségügyi alapellátási tevékenységet területi ellátási kötelezettséggel végző háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok vagy az egészségügyi alapellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók közgyűlési döntésben meghatározott támogatásaival kapcsolatban a támogatással kapcsolatos pályázatok kiírására, a pályázatok elbírálására, a támogatás igénybevételéről szóló beszámolók elfogadására, a támogatási program módosítására vonatkozó, valamint a támogatásokkal kapcsolatos egyéb szükséges döntéseket.
1.1.17. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja.
1.1.18.36 Amennyiben az Önkormányzat csatlakozik a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázati rendszerhez, dönt a benyújtott pályázatokról.
1.1.19.37 Dönt az Egészséges Városok Mozgalom Kárpát-medencei Egyesülete békéscsabai koordinátora személyéről.
1.1.20.38 Dönt a nyugdíjas civil szervezeteknek kiírt pályázati dokumentáció tartalmáról, a pályázati eljárásról, a pályázatok elbírálásáról az e célra az éves költségvetési rendeletben biztosított előirányzat felhasználásáról, valamint a pályázatok elszámolásának elfogadásáról.
1.1.21.39 Meghozza az önkormányzati tulajdonú defibrillátorokkal kapcsolatos döntéseket.
1.2. Más önkormányzati rendeletben a Családügyi és Népjóléti Bizottságra átruházott hatáskörök:
1.2.1. Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló rendeletben meghatározott hatáskört.
1.2.2. Gyakorolja a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
1.2.3. Gyakorolja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
1.2.4. Gyakorolja a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
1.2.5. Gyakorolja a gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2. Ifjúsági és Sportbizottság
2.1. Szervezeti és működési szabályzatban az Ifjúsági és Sportbizottságra átruházott hatáskörök
2.1.1.40 Dönt az Ifjúsági feladatok előirányzat, az Ifjúsági korosztályt érintő pályázatok támogatása előirányzat, a Sporttámogatás előirányzat, a Nemzetközi kupaszereplés és világversenyeken való kimagasló eredmények céltámogatása előirányzat, valamint a Diáksport előirányzat és a Sportinfrastruktúra előirányzat felhasználásáról.
2.1.2.41 Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
2.1.3. Az önkormányzat képviseletében kitüntetési javaslatot terjeszthet fel az ágazati miniszteri kitüntetésekre.
2.1.4. Évente értékeli a Békéscsaba Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójában megfogalmazott célok ütemezett megvalósulását.
2.1.5.42 Dönt a Sportkoncepcióban és Sporttámogatási Rendszerben meghatározott témakörökben. A dokumentum kiemelt sportszervezetek pontértéktáblázat szerinti támogatása kapcsán egyedi döntést hozhat, amennyiben valamely kiemelt sportszervezet központi támogatásban részesül.
2.1.6. Megválasztja a Sportszakmai Tanácsadó Testület tagjait.
2.1.7. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja.
2.1.8.43 Dönt a Garabonciás előirányzat felhasználásáról.
2.2. Más önkormányzati rendeletben az Ifjúsági és Sportbizottságra átruházott hatáskörök: Gyakorolja a sportról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
3. Kulturális, Köznevelési és Érdekegyeztetési Bizottság
3.1. Szervezeti és működési szabályzatban a Kulturális, Köznevelési és Érdekegyeztetési Bizottságra átruházott hatáskörök
3.1.1. Köznevelési döntési hatáskörök:
3.1.1.1.44 Értékeli az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
3.1.1.2.45 Meghatározza az önkormányzati fenntartású óvodák működési (felvételi) körzetét, gondoskodik közzétételéről.
3.1.1.3.46 Elfogadja az önkormányzati fenntartású óvodák vonatkozásában a városi beóvodázási eljárás rendet.
3.1.1.4.47 Dönt az önkormányzati fenntartású óvodai felvétel időszakáról és az óvodákba történő jelentkezés módjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.
3.1.1.5.48 Bizottságot szervez, ha az önkormányzati fenntartású óvodákba jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát.
3.1.1.6. Engedélyezi a maximális csoportlétszám túllépését az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben.
3.1.1.7. Kezdeményezheti intézményi tanács létrehozását.
Képviselőt delegál a köznevelési intézmény iskolaszékébe, intézményi tanácsába.
3.1.1.8.49 Elfogadja az önkormányzati fenntartásúköznevelési intézményekben lefolytatott szakmai, törvényességi ellenőrzésről készült jelentést, meghatározza a szükséges fenntartói döntéseket, gondoskodik a honlapon történő nyilvánosságra hozataláról.
3.1.1.9.50 Meghozza a köznevelési intézmények intézményi dokumentumaival kapcsolatos, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott ellenőrzési, jóváhagyási, egyetértési, véleményezési és egyéb fenntartói döntéseket.
3.1.1.10.51 Előkészíti az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények szakmai munkája eredményessége ellenőrzésének elveit, szempontjait, rendszerét.
3.1.1.11.52
3.1.1.12. Meghatározza az egyházi és magánintézmény (óvoda) fenntartójával közösen azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda nem tagadhatja meg.
3.1.1.13. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények esetében az oktatásügyi közvetítő intézményvezető által történő felkérése vonatkozásában.
3.1.1.14.53 Dönt az önkormányzati köznevelési intézmények munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról.
3.1.1.15.54
3.1.2. Egyéb döntési hatáskörök:
3.1.2.1.55 Dönt a nemzetiségi célfeladatokkal kapcsolatosan jóváhagyott éves költségkeretek felhasználásáról, a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett. A nemzetiségi célú pénzeszközök nemzetiségi támogatási keretből való felosztása során kérni kell a nemzetiségre szánt pénzeszközök esetében a nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
3.1.2.2.56 Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
3.1.2.3.57 Dönt a Kulturális előirányzat, a Közművelődési és művészeti tevékenység céltámogatása előirányzat, az Oktatásfejlesztési előirányzat, az Óvodai kötelező eszközellátás előirányzat, a Médiakapcsolatok előirányzat felhasználásáról.
3.1.2.4. Az önkormányzat képviseletében kitüntetési javaslatot terjeszthet fel az ágazati miniszteri kitüntetésekre.
3.1.2.5. Engedélyezi az önkormányzat által fenntartott közösségi színtér vagy közművelődési intézmény más célra történő igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb két hónap időtartamú szüneteltetését.
3.1.2.6.58 Meghozza a kulturális ágazat önkormányzati fenntartású intézményeinek szervezeti és működési szabályzatával, valamint évad és munkatervével, a közművelődési intézmények esetében a szolgáltatási tervvel kapcsolatos szükséges döntéseket és jóváhagyja az egyéb szakmai dokumentumokat.
3.1.2.7.59
3.1.2.8.60
3.1.2.9. Dönt a civil feladatok támogatásával kapcsolatosan jóváhagyott éves költségkeretek felhasználásáról, a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett.
3.1.2.10. Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások értékesítéséről.
3.1.2.11. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja.
3.2.61
4. Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság
4.1. Szervezeti és működési szabályzatban a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságra átruházott hatáskörök
4.1.1. Pénzügyi, költségvetési ügyeket érintő döntési hatáskörök:
4.1.1.1. Dönt az önkormányzat költségvetésében biztosított intézményi céltartalék előirányzat felhasználásáról.
4.1.1.2. Megállapítja az élelmezési nyersanyagnormát.
4.1.1.3. Jóváhagyja a Békéscsabai Kulturális Ellátó Központ szervezeti és működési szabályzatát.
4.1.1.4.62
4.1.1.5. Jóváhagyja a gazdasági feladatellátásra kijelölt költségvetési szerv, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv közötti, a feladatellátásra vonatkozó munkamegosztási megállapodást.
4.1.1.6.63 Meghozza az önkormányzati vagyon selejtezésével kapcsolatban szükséges döntéseket.
4.1.2. Gazdasági, vagyoni ügyeket érintő döntési hatáskörök:
4.1.2.1.64 Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
4.1.2.2.65 Jóváhagyja a fizetőparkoló-helyek bruttó elszámolási módjából adódó kifizetéseket a költségvetési rendeletben meghatározott keretösszegig.
4.1.2.3. Jóváhagyja a piaci helypénzeket, pótdíjakat.
4.1.2.4. Dönt a taxiállomás helyének kijelöléséről.
4.1.2.5. Dönt a vállalkozásfejlesztési célelőirányzat felosztásáról, a támogatás odaítéléséről.
4.1.3. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja.
4.2. Más önkormányzati rendeletben a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságra átruházott hatáskörök:
4.2.1. Gyakorolja az önkormányzati biztos kirendeléséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4.2.2. Gyakorolja a közterület használat rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4.2.3. Gyakorolja a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4.2.4. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
4.2.5. Gyakorolja a behajthatatlan követelésekről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
5. Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
5.1. Szervezeti és működési szabályzatban a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott hatáskörök
5.1.1.66 A Közgyűlés hatáskörébe tartozó, nettó 200 millió forint feletti becsült értékű közbeszerzési ügyekben előzetesen állást foglal. Amennyiben ezen közbeszerzési eljárásokban a Közgyűlés két soron következő ülése között halaszthatatlan döntéshozatal szükséges, döntést hozhat, amelyről a Közgyűlést utólagosan tájékoztatja a soron következő ülésen.
5.1.2.67 Dönt a nettó 200 millió forintot meg nem haladó becsült értékű közbeszerzési eljárásokban.
5.1.3. Dönt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti „in-house” szerződések megkötéséről értékhatár nélkül.
5.1.4.68 Dönt a nettó 8 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó olyan szerződések megkötéséről, amelyeknél nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, és a szerződéskötést nem utalja önkormányzati rendelet vagy közgyűlési döntés más szerv hatáskörébe.
5.1.5. Dönt az önkormányzat költségvetésében biztosított kommunális céltartalék előirányzat felhasználásáról.
5.1.6. Dönt az önkormányzat költségvetésében szereplő kommunális fejlesztések, valamint a közterületi infrastrukturális fejlesztések előirányzatok felhasználásáról.
5.1.7.69 Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó bruttó 30 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság feladatkörét érintő esetben a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.
5.1.8. A közgyűlés soron következő ülései közötti időszakokban, az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök kivételével - amennyiben az ügy miatt nem kerül soron kívüli Közgyűlés összehívásra - a Közgyűlés helyett a bizottság dönthet a felmerülő, szakterületéhez, feladatköréhez tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, azzal, hogy a döntésről a Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja.
5.1.9.70 A Kbt. 69. § (1)-(4) bekezdés szerinti ún. közbenső döntés meghozatala (többek között ajánlat érvényességének, érvénytelenségének, kizárásának megállapítása) - a közbeszerzési eljárás becsült értékére tekintet nélkül - a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik.
5.1.10.71 Dönt az egyházi temetőkkel kapcsolatos kiadásokra elkülönített költségvetési források felosztásáról.
5.2. Más önkormányzati rendeletben a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott hatáskörök:
5.2.1. Gyakorolja a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
5.2.2. Gyakorolja a magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
5.2.3. Gyakorolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
5.2.4. Gyakorolja a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
5.2.5. Gyakorolja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
6. Közbiztonsági, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság: Dönt a polgárőr szervezetek támogatására vonatkozó előirányzat felosztásáról.
5. Melléklet72
1. Szervezeti és működési szabályzatban átruházott hatáskörök:
1.1. Dönt a Békéscsaba város és az itt működő vállalkozások országos és nemzetközi kiállításokon, rendezvényeken való együttes részvételének elősegítése előirányzat felhasználásáról.
1.2. A testvérvárosokból, partnervárosokból érkező meghívásoknál, dönt a delegációban részt vevő személyekről, a delegáció összeállításáról.
1.3. A polgármester saját hatáskörben dönt olyan pályázatok benyújtásáról, amelyek hazai források igénybevételére irányulnak, az önkormányzattól önerő biztosítását nem várják el, a pályázat kiírója nem követeli meg a pályázat benyújtásához a testületi döntést, és az önkormányzat számára fenntartási kötelezettséggel és ezzel összefüggő kiadással nyertes pályázat esetén nem járnak.
1.4. Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
1.5. Az önkormányzati beruházások során keletkező, önkormányzati tulajdonban maradó bontott anyagok más önkormányzati beruházásokhoz való felhasználásának engedélyezéséről a polgármester dönt.
1.6. Amennyiben az Önkormányzat szolgalmi jog jogosultja, akkor a szolgalmi jog jogosultjától kért nyilatkozatot, hozzájárulást a polgármester adja ki.
2. Más önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörök:
2.1. Gyakorolja az ebtartásról és a haszonállatnak nem minősülő állatok tartásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.2. Gyakorolja a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.3. Gyakorolja a közterület használat rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.4. Gyakorolja a parkoló építési kötelezettségnek nem a beruházás keretein belül történő teljesítése esetén fizetendő megváltásról, a parkoló alap képzéséről és felhasználásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.5. Gyakorolja az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.6. Gyakorolja a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.7. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.8. Gyakorolja a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.9. Gyakorolja a Szent István téri behajtási övezet forgalmi rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.10. Gyakorolja a magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.11. Gyakorolja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.12. Gyakorolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.13. Gyakorolja a Hagyományos Csabai Kolbász tanúsító védjegy használatának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.14. Gyakorolja a Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.15. Gyakorolja a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.16. Gyakorolja a „Békéscsaba hazavár” felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.17. Gyakorolja a Csaba kártyáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.18. Gyakorolja a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.19. Gyakorolja a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.20. Gyakorolja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.21. Gyakorolja a behajthatatlan követelésekről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.22. Gyakorolja a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.23. Gyakorolja az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.24. Gyakorolja a városi jelképek és a városnév használatáról, valamint a közterületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
6. Melléklet
1. Szervezeti és működési szabályzatban átruházott hatáskörök: Meghozza az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt eljárás alá vont elkövetők ingóságainak ideiglenes tárolásba vétele érdekében szükséges döntéseket, szervezési és egyéb intézkedéseket.
2. Más önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörök:
2.1. Gyakorolja a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.2. Gyakorolja a csapadékvíz elvezetési hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.3. Gyakorolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.4. Gyakorolja a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
2.5. Gyakorolja a hivatali munkaidőn kívül és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó többletszolgáltatások ellentételezéseként fizetendő díjakról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört.
7. melléklet
I. vagyonnyilatkozatok hivatalos átvétele;
II. vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése;
III. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok lebonyolítása.
I. Vagyonnyilatkozatok hivatalos átvétele:
1. A polgármesteri/alpolgármesteri/képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és az átvételkor lepecsételésre kerülő borítékban kell leadni. A vagyonnyilatkozatokat a bizottság elnöke veszi át, aki a borítékra rávezeti a nyilatkozatot tevő személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat nyilvántartó számát.
2. A vagyonnyilatkozatok egy példánya a vagyonnyilatkozatok kezelésére kijelölt, ügyrendi feladatokat ellátó bizottságnál marad, másik példányának megőrzéséről a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett gondoskodik, különös tekintettel egy esetleges ellenőrzési eljárás lehetőségére is.
3. A vagyonnyilatkozat átadásakor a nyilatkozattételre kötelezett tételes írásbeli igazolást kap a vagyonnyilatkozat átvételéről.
II. Vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése
1. A bizottság a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek, valamint az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait, továbbá a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban keletkezett iratokat.
2. A bizottság zárt lemezszekrényben őrzi a polgármester, a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát. A bizottság elnökének aláírásával és a bizottság pecsétjével ellátva, becsomagolt formában, elkülönítetten tárolja a hozzátartozók vagyonnyilatkozatait.
3. A lemezszekrény kulcsa a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztályon kerül elhelyezésre.
III. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok lebonyolítása
1. A polgármester, az alpolgármesterek és a képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító, részletes adatok kivételével – közérdekből nyilvános. Az ezekbe történő betekintést a bizottság elnöke biztosítja.
2. A hozzátartozó nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
3. A bizottság kizárólag akkor jogosult a vagyonnyilatkozatokba betekinteni, ha ellenőrzésre irányuló bejelentés, kezdeményezés indul. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
4. Az eljárást írásban kell kezdeményezni, a kezdeményező nevének és értesítési címének, valamint a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékok megjelölésével. Ha a kezdeményező a nevét és az értesítési címét nem adja meg, a bizottság csak a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékok hitelt érdemlősége esetén indítja meg az eljárást.
5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, továbbá a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékokat, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező nyolc napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
6. Eljárás megindítása esetén a bizottság elnöke erről a bejelentést követő három munkanapon belül – a bejelentés megküldésével – tájékoztatja a képviselőt, és egyidejűleg felhívja a bejelentéssel érintett adatok hitelt érdemlő okirati bizonyítására. A tájékoztatást követően a képviselő nyolc napon belül köteles vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyra vonatkozó azonosító adatokat a bizottság elnökének benyújtani. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
7. A bizottság az eljárást zárt ülésen folytatja le, amelyről szó szerinti jegyzőkönyv készül. A bizottság bizonyításra vonatkozó eljárási cselekményei a hitelt érdemlő okiratok beszerzéseire irányulhatnak. A bizottság legkésőbb a bejelentéstől számított második rendes ülésén lezárja az eljárást és annak eredményéről a soron következő ülésén – az ügy eldöntéséhez szükséges dokumentumok benyújtásával – tájékoztatja a közgyűlést. A közgyűlés az eljárás lezárásáról indokolással ellátott határozattal dönt.
8. A közgyűlés zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
9. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
8. melléklet
1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (3) bekezdés e) pont ea)-ed) alpontjai értelmében vagyonnyilatkozat tételére kötelezett – többek között – az a közszolgálatban nem álló személy, aki javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult
a) az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban,
b) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál,
c) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
d) állami, önkormányzati, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során.
2. A bizottság nem képviselő tagja köteles vagyonnyilatkozat-tételre, amennyiben a Vnytv. 3. § (3) bekezdés eb) - ed) alpontjaiban meghatározott feladatok tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.
3. A Vnytv. 9. § (1) bekezdés alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
4. A nem képviselő bizottsági tagok esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a közgyűlés látja el.
5. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége:
- beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően;
- beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül;
- beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően kétévenként.
6. A nem képviselő bizottsági tag és hozzátartozója vagyonnyilatkozatának őrzéséért a jegyző felelős.
7. A vagyonnyilatkozatok kezelésével, nyilvántartásával és őrzésével kapcsolatos feladatokat a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály a jegyző által kijelölt és felhatalmazott ügyintézője látja el.
8. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.
9. Vagyongyarapodási vizsgálat (Vnyt. 14. §):
- Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
- Az ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.
- Az őrzésért felelős – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az Art. szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha
- Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
- Az állami adóhatóság az őrzésért felelős kezdeményezésére soron kívül, az Art.-ben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le.
- Ha vagyongyarapodási vizsgálat eredményeként az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálat alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya, vagy megbízatása – a Vnytv. 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről a jegyző három munkanapon belül értesíti a kötelezettet.
a) az ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,
b) a kötelezett a Vnyt. 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, vagy
c) a meghallgatási eljárás során a meghallgatást követően, a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.
10. Amennyiben a kötelezett jogviszonya a 9. pontban részletezettek szerint szűnt meg, három évig a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet, vagy beosztást nem láthat el.
9. melléklet
1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban Vnytv.) 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy (intézményvezető, gazdasági vezető), aki javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult
a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,
b) közbeszerzési eljárás során,
c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében,
d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.
2. A Vnytv. 9. § (1) bekezdés alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
3. Az intézményvezetők és az érintett gazdasági vezetők esetében a munkáltatói jogkör, illetve irányítási jogkör gyakorlójának feladatait a polgármester látja el.
4. Az intézményvezető/gazdasági vezető és hozzátartozója vagyonnyilatkozatának őrzéséért a polgármester felelős.
5. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a kötelezett:
- beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,
- beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül,
- beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően az 1. pont b) alpontjában meghatározott személy esetében évenként,
- beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően az 1. pont c) - e) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként
köteles eleget tenni.
6. A vagyonnyilatkozatok kezelésével, nyilvántartásával és őrzésével kapcsolatos feladatokat a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály a polgármester által kijelölt és felhatalmazott ügyintézője látja el.
7. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.
8. Vagyongyarapodási vizsgálat (Vnyt. 14. §):
- Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
- Az ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.
- Az őrzésért felelős – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az Art. szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha
- Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
- Az állami adóhatóság az őrzésért felelős kezdeményezésére soron kívül, az Art.-ben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le.
- Ha vagyongyarapodási vizsgálat eredményeként az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálat alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján az intézményvezető/gazdasági vezető vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya, vagy megbízatása – a Vnytv. 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről a polgármester három munkanapon belül értesíti a kötelezettet.74
a) az ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,
b) a kötelezett a Vnyt. 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, vagy
c) a meghallgatási eljárás során a meghallgatást követően, a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.
9. Amennyiben a kötelezett jogviszonya a 8. pontban részletezettek szerint szűnt meg, három évig a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet, vagy beosztást nem láthat el.
10. melléklet75
1. Szociális és egészségügyi ellátás
1.1. önkormányzati lakáscélú támogatások nyújtása;
1.2. védőoltás-támogatások;
1.3. tanévkezdési támogatás;
1.4.76 Bursa Hungarica ösztöndíjprogram;
1.5. telefonos lelkisegély-szolgálatok működtetése;
1.6.77
1.7. természetbeni támogatások, tartós élelmiszercsomagok biztosítása
1.8. szociális célú tüzelő biztosítása a rászoruló családoknak;
1.9. a szociális célú segítő tevékenységet végző szervezetek támogatása;
1.10. a Csaba Baba életkezdési támogatás nyújtása;
1.11. lakhatási támogatás;
1.12. gyógyszertámogatás;
1.13. gyógyászati segédeszköz-támogatás;
1.14. adósságcsökkentési támogatás;
1.15. vérvételi helyek működtetése;
1.16. szociális nyári gyermekétkeztetés (a kötelező étkeztetésen felül);
1.17. Játszóház működtetése;
1.18. defibrillátor készülékek biztosítása;
1.19.78
1.20.79 nyugdíjas civil szervezetek támogatása;
1.21.80 70. év felettiek szén-monoxid jelzőkészülék beszerzésének a támogatása.
2. Köznevelés
2.1. Nyári napközbeni ellátás megszervezése;
2.2. a mozgásukban akadályozott óvodáskorú gyermekek integrált nevelése;
2.3. közreműködés az általános és középiskolai ifjúsági, szabadidős és tehetséggondozó rendezvények szervezésében;
2.4. üdültetési tevékenység;
2.5. pedagógusok számára eseti rendezvények, képzések szervezése,
2.6. oviúszás, néptánc, labdajáték program megszervezése az önkormányzati óvodákban;
2.7. óvodás korosztály részére városi szintű tematikus napok szervezése;
2.8. Közoktatási Kerekasztal fenntartása;
2.9. pedagógusok, vezetők elismeréséhez kapcsolódó rendezvények szervezése;
2.10. nyomdaipari oktatók javadalmazása;
2.11. a köznevelés terén az önkormányzat által vállalt eseti feladatok.
3. Közművelődési, közgyűjteményi feladatok
3.1. Közművelődési megállapodások megkötése egyes kulturális intézményekkel, szervezetekkel;
3.2. a Jankay, Kolozsváry, Tevan gyűjtemény, valamint a Balassi Bálint Táncművészetek Háza – Balassi Táncegyüttes közalapítványon keresztüli - működtetése;
3.3. néptáncműhelyek, kórusok támogatása;
3.4. különböző fesztiválok, kulturális találkozók, kulturális közösségek, alkotók, alkotóműhelyek támogatása;
3.5. könyvkiadások eseti támogatása;
3.6. közterületi művészeti alkotások, emléktáblák, névtörténeti táblák elhelyezése;
3.7. fiókkönyvtárak és településrészi közösségi házak működtetése;
3.8. Fekete Pál gyűjtemény fenntartása,
3.9. történelmi és kulturális kiemelt évfordulók alkalmából rendezvények szervezése;
3.10. városhoz, országhoz, kiemelkedő személyekhez kötődő emlékévek meghirdetése és kivitelezése;
3.11. a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság működtetése;
3.12. előadó – művészeti szervezet fenntartása;
3.13. közművelődési célú tevékenységet folytatók támogatása;
3.14. ágazati kitüntetések gondozása;
3.15. Kulturális Tanács működtetése;
3.16. iskolai közművelődési felelősökkel való kapcsolattartás;
3.17. a közművelődés terén az önkormányzat által vállalt eseti feladatok.
4. Sport, ifjúsági terület
4.1. Sportszövetségek alapvető működési feltételeinek segítése;
4.2. a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben való közreműködés;
4.3. a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakításának segítése, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítása;
4.4. a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvétel;
4.5. a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában való közreműködés;
4.6. az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő feladatok ellátása;
4.7. a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében való közreműködés;
4.8.81 sportszervezetek részére önkormányzati támogatás nyújtása (közvetlen anyagi támogatás, lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása, sportlétesítmények biztosítása, közterületek ingyenes vagy kedvezményes biztosítása sportrendezvényekhez);
4.9. sportolók közvetlen anyagi támogatása, díjazása, jutalmazása;
4.10. sportrendezvények (sporttal kapcsolatos rendezvények) szervezése, lebonyolítása, más partnerek által szervezett sporteseményekben való szerepvállalás;
4.11. sportszakmai tanácsadó testület működtetése;
4.12. sporttörténeti gyűjtemény fenntartása;
4.13. ifjúsági szervezetek, tevékenységek, programok pénzügyi támogatása;
4.14. ifjúsági koncepció alkotása és végrehajtása;
4.15. Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum támogatása;
4.16.82 Csabai Garabonciás Napokkal kapcsolatos kiadások;
4.17. diákönkormányzatok támogatása;
4.18. ifjúsági közösségi tér működtetése, támogatása;
4.19.83 az ifjúsági területen az önkormányzat által vállalt eseti feladatok;
4.20.84 városi tanulmányi ösztöndíj.
5. Településfejlesztési, településrendezési, környezetvédelmi, városüzemeltetési feladatok
5.1. „Csabagyöngye” szőlőültetvény telepítése, fenntartása, fejlesztése;
5.2.85 Békéscsaba Megyei Jogú Város lakóinak életminőségét javító, kötelező feladatnak nem minősülő beruházások megvalósítása, támogatása;
5.3.86
5.4. építészeti értékek helyi védelme;
5.5. helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, fenntartása;
5.6. a Körösök Völgye Natúrpark Egyesületben vállalt tagsági feladatok ellátása;
5.7. közterület-felügyelet és mezei őrszolgálat működtetése;
5.8. egyházi temetők fenntartásának támogatása;
5.9. az Élővíz-csatorna minőségjavító feladataihoz üzemeltetési támogatás nyújtása;
5.10. támogatás nyújtása társasházak részére hulladékgyűjtő edények zárt térben történő elhelyezéséhez;
5.11.87 karácsonyi díszkivilágítás üzemeltetése, felújítása, fejlesztése;
5.12. Önkormányzati Építészeti-műszaki Tervtanács működtetése;
5.13. településképi véleményezési eljárás lefolytatása;
5.14. településképi bejelentési eljárás lefolytatása;
5.15. támogatás nyújtása a hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez;
5.16. a város területén található pozitív artézi kutak üzemeltetése;
5.17. helyi személyszállítási közszolgáltatás megszervezése;
5.18.88 térfigyelő rendszer kialakítása, működtetése;
5.19.89 vízgazdálkodási társulat érdekeltségi hozzájárulás nyújtása;
5.20.90 - Smart elemek kiépítése, üzemeltetése, karbantartása.
6. Egyéb feladatok
6.1. Az önkormányzat által vagy közreműködésével létrehozott közalapítványok működésének segítése;
6.2. a helyi média támogatása;
6.3. helyi lap kiadásának támogatása;
6.4.91 vállalkozások támogatása;
6.5.92
6.6.93
6.7. a Közgyűlés által biztosított költségvetési keretek és feltételek mellett vállalkozások támogatása a működési nehézségek leküzdése érdekében;
6.8. gazdasági szereplők részére segítség nyújtása (pl.: pályázati információk nyújtása, fórumok szervezése stb.);
6.9. gyógy- és strandfürdő üzemeltetése;
6.10.94 a Békéscsabai Turisztikai Egyesület, valamint a Gyula-Békéscsaba Térségi TDM Szövetség támogatása;
6.11. egyéni és társas vállalkozások turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása;
6.12. településmarketing-feladatok ellátása;
6.13. Csabakártya program;
6.14.95 városi ünnepségek, állami, önkormányzati rendezvények szervezése;
6.15. ünnepekhez kötődő vásárok szervezése;
6.16. környezetvédelmi szempontok érvényesítése az önkormányzati beruházások során;
6.17. költségvetésben tervezetten anyagi támogatás nyújtása a városban működő civil szervezeteknek, nemzetiségi önkormányzatoknak és egyházaknak;
6.18. városi kitüntetések és elismerések alapítása, adományozása;
6.19. külföldi helyi önkormányzatokkal – együttműködési megállapodáson alapuló – kapcsolat fenntartása.
6.20. Békéscsaba Hazavár ösztöndíj program.
6.21. a békéscsabai felsőoktatás támogatása;
6.22. a CsabaPark működtetése és fejlesztése;
6.23. városi polgárőr egyesületek támogatása;
6.24. Csabai Kolbászfesztivál támogatása;
6.25. Reprezentáció, ajándékozás;
6.26.96 más országban kialakult fegyveres konfliktusra, humanitárius katasztrófára vagy egyéb tragikus esemény kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a rászorultak támogatása;
11. melléklet97
1. Kormányzati funkció Megnevezés
1.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
1.2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
1.3. 013320 Köztemető-fenntartás és-működtetés
1.4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
1.5. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
1.6. 021020 Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése, honvédelmi felkészítés
1.7. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
1.8. 031030 Közterület rendjének fenntartása
1.9. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
1.10. 041140 Területfejlesztés igazgatása
1.11. 041160 Földmérés, térképészet
1.12. 041210 Munkaügy igazgatása
1.13. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
1.14. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
1.15. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
1.16. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
1.17. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
1.18. 042180 Állat-egészségügy
1.19. 042210 Erdőgazdálkodás igazgatása és támogatása
1.20. 044310 Építésügy igazgatása
1.21. 045120 Út, autópálya építése
1.22. 045130 Híd, alagút építése
1.23. 045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás
1.24. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
1.25. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
1.26. 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása
1.27. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
1.28. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
1.29. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
1.30. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
1.31. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása üzemeltetése
1.32. 053020 Szennyeződésmentesítési tevékenységek
1.33. 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
1.34. 061020 Lakóépület építése
1.35. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
1.36. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
1.37. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
1.38. 064010 Közvilágítás
1.39. 066010 Zöldterület-kezelés
1.40. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
1.41. 072111 Háziorvosi alapellátás
1.42. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
1.43. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
1.44. 074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
1.45. 081010 Sportügyek igazgatása
1.46. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
1.47. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
1.48. 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
1.49. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
1.50. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
1.51. 082010 Kultúra igazgatása
1.52. 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)
1.53. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
1.54. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
1.55. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
1.56. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
1.57. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
1.58. 083040 Rádióműsor szolgáltatása és támogatása
1.59. 083050 Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása
1.60. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
1.61. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
1.62. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
1.63. 086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
1.64. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
1.65. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
1.66. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
1.67. 098010 Oktatás igazgatása
1.68. 098022 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai
1.69. 101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása
1.70. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
1.71. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
1.72. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
1.73. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
1.74. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán98
1.75. 109010 Szociális szolgáltatások igazgatása
1.76. 047310 Turizmus igazgatása és támogatása
1.77. 076061 Környezet-egészségügyi feladatok
1.78. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
1.79. 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
1.80. 107016 Utcai szociális munka
1.81. 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása
Az 1. § (4) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2a) bekezdését a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 3/2020.(III. 30.) önkormányzati rendelet 10.§(2) bekezdése. Hatályos: 2020.03.30.
A 4. § (6) bekezdését a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 23/2019.(XII.19.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) bekezdése. Hatályos:2019.XII.20.
Módosította a 7/2021.(III.22.) önkormányzati rendelet 60.§ (2) bekezdése. Hatályos:2021.IV.1.
A 30. § (3) bekezdés c) pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2024. (III. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 3/2020.(III. 30.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2020.03.30.
A 33. § (1) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 23/2019.(XII.19.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos:2019.XII.20.
A 40. § (2) bekezdés 1. pont 1.5. alpontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés 1. pont 1.9. alpontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés 1. pont 1.13. alpontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés 1. pont 1.15. alpontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (3) bekezdés 3. pont d) alpontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 40. § (3) bekezdés 3. pont e) alpontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 40. § (3) bekezdés 3. pont f) alpontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 40. § (5) bekezdés 1. pont h) alpontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 23/2019.(XII.19.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) bekezdése. Hatályos:2019.XII.20.
Módosította a 3/2020.(III. 30.) önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2020.03.30.
A 46. § (1) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (2) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2024. (III. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 3/2020.(III. 30.) önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos: 2020.03.30.
A 49. § (2) bekezdését a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 52. § (4) bekezdése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv 10. §-a alapján. Hatálytalan: 2019. XII. 1.
Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv 10. §-a alapján. Hatálytalan: 2019. XII. 1.
Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv 10. §-a alapján. Hatálytalan: 2019. XII. 1.
Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv 10. §-a alapján. Hatálytalan: 2019. XII. 1.
Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv 10. §-a alapján. Hatálytalan: 2019. XII. 1.
A 4. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 1.1.2. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 1.1.7. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 1.1.13. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 1.1.18. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 1.1.19. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet 1.1.20. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet 1.1.21. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet 2.1.1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 2.1.1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 2.1.2. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 2.1.5. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 2.1.8. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet 3.1.1.1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.2. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.3. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.4. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.5. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.8. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.9. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.10. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 3.1.1.10. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.11. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 3.1.1.14. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.1.15. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 3.1.1.15. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 3.1.2.1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.2.2. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.2.3. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.2.6. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3.1.2.7. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 3.1.2.8. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 3.2. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 4.1.1.4. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 4.1.1.6. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet 4.1.2.1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 4.1.2.2. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 5.1.1. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 5.1.2. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 5.1.4. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 5.1.7. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 5.1.9. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet 5.1.10. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet címe a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 3/2020.(III. 30.) önkormányzati rendelet 8.§. Hatályos: 2020.03.30.
A 10. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2022. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 1.4. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 1.6. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 1.19. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 1.20. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. melléklet 1.21. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. melléklet 4.8. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 4.16. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 4.19. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 4.20. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. melléklet 5.2. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 5.3. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 5.11. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 5.18. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 5.19. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. melléklet 5.20. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. melléklet 6.4. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 6.5. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 6.6. pontját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. melléklet 6.10. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2023. (IV. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 6.14. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet 6.26. pontja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. melléklet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 23/2019.(XII.19.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2019.XII.20.