Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019. (III. 22.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 12. 18Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019. (III. 22.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Kisoroszi község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek és az érintett területi és települési önkormányzatok, valamint a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és a településképpel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2018. (II.15.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A szabályzat hatálya és mellékletei
1. § (1) E rendelet hatálya Kisoroszi község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv (SZT-1, SZT-2)
b) 2. melléklet: Építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
c) 3. melléklet: A felszín alatti vízbázisok védőterületei és védőidomai
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Áttört szerkezetű kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 25%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
b) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
c) Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetést tartalmazó épület.
d) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült épület, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
e) Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott rendeltetést nem tartalmazhat.
f) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építménynek a táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.
g) Telek be nem építhető része: az építési telek, telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
h) Telekszélesség: előkerti telekhatáron mért telekszélesség.
i) Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.
j) Utcavonalon elhelyezett épület: az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.
k) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:
a) tervlap területi hatálya;
b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
c) szabályozási vonal;
d) építési övezet, övezet határa és jele;
e) telek be nem építhető része;
f) kötelező megszüntető jel;
g) méretezés;
h) megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasság.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) védőtávolságok;
b) művi értékvédelem
ba) műemlék;
bb) műemlék épület és telke;
bc) műemléki környezet határa;
bd) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
be) régészeti övezet határa;
c) táj- és természetvédelem
ca) Országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó övezet határa és területe;
cb) Országos ökológiai hálózat - pufferterület övezet határa és területe;
cc) Nemzeti park határa és területe;
cd) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;
ce) Natura2000 terület határa.
d) egyéb korlátozó tényezők
da) vízbázis belső védőövezet határa;
db) vízbázis külső védőövezet határa;
dc) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa;
dd) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa;
de) árvízvédelmi védekezési sáv;
df) fakadóvízzel veszélyeztetett terület és határa;
dg) hullámtér területe és határa;
dh) nagyvízi meder területének határa;
di) bányatelek határa.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.
4. A közterület alakítására vonatkozó előírások
4. § Újonnan kialakításra kerülő, legalább 12 méter széles út esetén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével legalább egy oldali fasor telepítendő.
5. A táj- és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) A település külterületén a vízfolyások, utak mentén a Szabályozási terven jelölt fasorok, megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(2) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Nemzeti Park területek és a Natura2000 területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen új épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor, bővítésekor a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A tájba illeszkedés érvényesítéséhez a látványtervnek a főbb megközelítési irányok felőli látványkapcsolatokat, a meglévő területhasználathoz való illeszkedést kell bemutatnia.
6. A környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek - amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron belül kell teljesülniük.
(2) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.
(3) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.
(4) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.
(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(6) Csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(7) Csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.
(8) A település területén önálló hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag Kb-Hull övezet területén folytatható az övezeti előírások figyelembe vételével.
(9) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(10) Állattartó építményeket az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően lehet létesíteni vagy arra rendeltetést megváltoztatni.
(11) Az állattartást úgy kell folytatni, hogy az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő.
7. Árvízvédelem
7. § (1) Az árvízvédelmi 10m széles védekezési sávban épület vagy építmény nem helyezhető el, a területet árvízvédelmi, karbantartási célra szabadon kell hagyni.
(2) Az árvízvédelmet nyújtó védekezési sávtól a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni, területén a vonatkozó jogszabályban előírtakat kell betartani.
(3) A hullámtéri, vagy ártéri területekre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges:
a) ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott
b) az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt
c) a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént.
(4) A nagyvízi meder területébe tartozó területen a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
8. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
8. § (1) A Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvízátemelő.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
9. A telekalakítás
9. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki. Új nyeles telek nyél (nyúlvány) nélkül számított területe az építési övezetben, övezetben előírt kialakítható legkisebb telekméretnek megfelelő kell legyen.
(3) Közműterület vagy közműlétesítmény céljára bármely építési övezetben, övezetben az előírásnál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.
(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása vagy közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásai nem teljesülnek.
(6) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(7) Telekegyesítés akkor is végezhető, ha a kialakuló építési telken a rendeltetési egységek száma a telekegyesítés után meghaladja az építési övezet előírásaiban megengedett legnagyobb rendeltetésszámot.
A közműellátás és hírközlés
10. Általános előírások
10. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, építményei továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) Új út építése, út rekonstrukciója esetén:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről,
e) magánút esetén kül- és belterület beépítésre szánt területén a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességű vagy azt meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(6) A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) beépítésre szánt területen az építési övezetre vonatkozó előírások szerinti közműellátás biztosított;
b) beépítésre nem szánt területen az emberi tartózkodásra szolgáló épületben a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított;
c) a szennyvíz-elvezetésre és a csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó szabályozási előírások teljesülnek;
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
11. Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés
11. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni.
(3) Ha a telek vezetékes vízellátással rendelkezik, és a közcsatorna hálózat rendelkezésre áll, a szennyvíz ártalmatlanítására közműpótló berendezés nem alkalmazható.
(4) A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.
(5) Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen új épületet építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, az alábbiak betartásával:
a) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe lehet összegyűjteni,
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,
ac) a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
b) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a külterületen keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos)
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bd) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
c) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ca) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó rendelkezésre áll (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos),
cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
cd) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
d) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, de valamelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(6) Szennyvízátemelő műtárgytól biztosítandó védőtávolság igény:
a) egyedi eljárás alapján meghatározott esetben, az abban rögzített méretű,
b) egyedi eljárás hiányában
ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,
bb) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m védőtávolság betartása szükséges.
12. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
12. § (1) A felszíni vizek (vízfolyások, vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv:
a) a Duna és a Szentendrei Duna-ág mentén 10 m-es sáv
b) a tavak mentén 6 m-es sáv
c) kis vízfolyások, nyílt árkok mentén minimum 3 m-es sáv.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét minden beruházásnál ellenőrizni kell és csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(4) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani és csak késleltetve, fékezetten lehet a befogadó nyilatkozatnak megfelelően a közhálózatba (akár zárt csapadékcsatorna, akár nyílt árkos a közcsatorna hálózat) kivezetni.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az 3,5 m-nél szélesebb nem lehet
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével)
c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és
d) a vízszállítás akadálymentes legyen.
Az építés általános szabályai
13. Általános előírások
13. § (1) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő telek, az övezeti előírások figyelembevételével beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (telepítési távolság, elő-, oldal- és hátsókert méret) betarthatók.
(2) Beépítésre szánt terület építési övezeteiben az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak az építési helyen belül bővíthető, a jogszabályi és az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével.
(3) Meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.
(4) Az építési övezetekben terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.
(5) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve a (7) bekezdésben foglaltak esetén.
(6) A település területén szélerőmű park, szélerőmű torony - háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével - nem helyezhető el.
(7) A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy:
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
14. A tereprendezésre, rézsű, támfal és kerítés építésére vonatkozó előírások
14. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított - feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t.
(2) Az eredeti, természetes terepfelszín a telekhatárok melletti 1,0 méteres sávban nem változtatható meg.
(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel, de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.
15. § (1) Az utcafronti kerítés magassága, az Lf1 és Lf2 építési övezetek kivételével, legfeljebb 1,8 m lehet.
(2) Az utcafronti kerítés, az Lf1 és Lf2 építési övezetek kivételével, kizárólag áttört szerkezetű lehet.
(3) Lf1 és Lf2 építési övezetben az építési telkek utcai kerítésének magassága legfeljebb 2,0 m lehet.
(4) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint telken belül kizárólag áttört kerítés építhető, amelynek magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.
(5) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag lábazat nélküli drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(6) Gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés, a (5) bekezdés figyelembevételével, csak természetvédelmi, vadgazdálkodási vagy erdőgazdálkodási célból építhető.
(7) Sportpálya területén labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben és építési övezetben 6,0 m magasságig építhető.
15. A beépítési mód és az építési hely
16. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) Beépített telektömbben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár kizárólag abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza, a beépítést nem nehezíti. Ebben az esetben ikres épületcsatlakozás is kialakítható.
(3) Új épület építési vonala
a) illeszkedjen az utcában kialakult állapothoz;
b) saroktelek esetén illeszkedjen a csatlakozó utcákban kialakult állapothoz.
(4) A (3) bekezdés szerinti kialakult állapothoz való illeszkedést az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) meg kell vizsgálni az érintett telket befoglaló telektömbben mindazokat a telkeket, amelyek előkertje a vizsgálat telekkel megegyező közterülettel határos;
b) ha az a) pont szerinti szempontok alapján kijelölt vizsgálat alá vont területen a beépített telkek száma kevesebb mint 10, akkor az azonos építési övezetbe tartozó szomszédos telektömb is bevonható a vizsgálatba;
c) a vizsgált területen meg kell állapítani a meglévő épületek utcafronti falsíkja és a telek utcafronti telekhatára közötti távolságot (jelen bekezdésben a továbbiakban: távolság) és az alapján az alábbi szempontok figyelembevételével kell meghatározni az új épület építési vonalát:
ca) ha vizsgált területen a meglévő épületek legalább 75%-a esetében a c) pont szerinti távolság megegyezik, akkor az új épület építési vonalát is ezzel megegyezően kell megállapítani;
cb) ha a vizsgált területen meglévő épületek legalább 75%-a esetében a c) pont szerinti távolság 1 méteres értékhatáron belül van, akkor az új épület építési vonalát is ezen az értékhatáron belül kell megállapítani;
cc) a c) pont szerinti távolság számításakor a beépítetlen telkeket figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Lf1 és Lf2 építési övezetekben az előkert mérete 0 m.
(6) Az Lf1 és Lf2 építési övezetek kivételével az előkert mérete 5 m.
(7) Fekvő telek esetében, amennyiben annak mélysége nem haladja meg a 20 m-t, és ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, a hátsókert 1 méter, az előkert 3 m.
(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje:
a) 10 m szélességet el nem érő építési telkek esetében a telek oldalkertje 3,0 méter,
b) 12 m szélességet el nem érő építési telkek esetében a telek oldalkertje 4,0 méter,
c) 12 m széles vagy annál szélesebb telek esetében az övezetben szabályozott épületmagasság.
(9) Lf1 és Lf2 építési övezetben a zártsorúan beépített építési telken lévő meglévő épület felújítható, átalakítható, átépíthető.
(10) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
16. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
17. § (1) Melléképítmény kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
Beépítésre szánt területek
17. Beépítésre szánt területek
18. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (vt)
d) Üdülőházas terület (Üü)
e) Különleges területek
ea) sportterület (K-Sp)
(2) Lakóterületeken a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(3) A beépítésre szánt területek építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
18. Kertvárosias lakóterület
19. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület:
a) lakó;
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a közművesítettség mértéke teljes.
(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság - 38-43o- os tetőhajlásszögű, jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén - 0,5 méterrel túlléphető.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3 méterrel túlléphető.
(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy főépület helyezhető el, kivéve, ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb. Ebben az esetben az építési telken két főépület helyezhető el.
(7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein összesen legfeljebb három önálló rendeltetési egység, de legfeljebb két lakás helyezhető el. Amennyiben a meglévő rendeltetések száma ennél nagyobb, úgy a meglévő rendeltetés a (2) bekezdésnek megfelelően módosítható.
(8) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület:
a) kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
b) csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100m2 bruttó alapterületű lehet,
c) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el,
d) a telek közterületi határvonalától mért 10 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
(9) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) trágyatároló,
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól, állatkifutó;
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop;
c) gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgy.
(11) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(12) Lke3* építési övezetben az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
19. Falusias lakóterület
20. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szállás jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport rendeltetést tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a közművesítettség mértéke teljes.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3 méterrel túlléphető.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy főépület helyezhető el, kivéve, ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, ebben az esetben az építési telken két főépület helyezhető el.
(6) Falusias lakóterület építési telkén legfeljebb egy lakó rendeltetési egység létesíthető.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület:
a) kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
b) csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100m[2] bruttó alapterületű lehet,
c) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el, a szomszédos telek építési helyének határvonalától legalább 10 m távolságra,
d) a telek közterületi határvonalától mért 10 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül trágyatároló nem helyezhető el.
(9) Falusias lakóterület építési övezeteiben az elő- és az oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól;
b) gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgy.
(10) Falusias lakóterület építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(11) Falusias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 4,0 m-t.
(12) Lf1 építési övezetben az építési telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.
(13) Lf1 és Lf2 építési övezetben a 500m2-es vagy annál kisebb területű telkek megengedett legnagyobb beépítettsége és terepszint alatti beépítettsége 40%-ig növelhető, melynek mértékét az illeszkedés szabályai alapján kell meghatározni.[3]
(14) Lf1 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a telken kialakult beépítés ettől eltérő, úgy az épületek építési helyen belüli elhelyezésének módját az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni, a telepítési távolság betartásával.
(15) Lf1 és Lf2 építési övezet építési telkein - a (14) bekezdés figyelembevételével - az épület oldalfalát a telek oldalhatárán vagy az attól számított legfeljebb 1 méteres sávon belül kell elhelyezni.
(16) Lf1 és Lf2 építési övezet építési telkein előkertre vagy közterületre nyílóan gépjárműtároló nem létesíthető.
(17) Lf1 és Lf2 építési övezetben a (13) és (14) bekezdés szerinti illeszkedés általános szabálya az alábbi vizsgálatok és számítások szerint alkalmazható:
a) figyelembe kell venni az érintett telket befoglaló telektömbben a telkek beépítettségét és a telkeken az épületek beépítési módját;
b) a vizsgálat alá vont területet úgy kell kijelölni, hogy legalább 10 db beépített telek kerüljön bele, vagy ha a befoglaló telektömb kevesebb számú telekből áll, akkor az azonos építési övezetbe tartozó szomszédos telektömb is bevonható a vizsgálatba;
c) a vizsgált területen a telkek beépítettségének átlagával kell számolni, mely számítás során a beépítetlen telkeket figyelmen kívül kell hagyni;
d) a számítások során a figyelembe vehető adatokat a jogszerű állapotok képezik.
(18) A (17) bekezdés szerinti vizsgálat nélkül a telek méretétől függetlenül az Lf1 építési övezetben 30%, az Lf2 építési övezetben 25% a telkek megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke és megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettségének mértéke.
20. Településközpont terület
21. § (1) Településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda;
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
c) kulturális, közösségi szórakoztató;
d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
e) sport rendeltetést tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein a közművesítettség mértéke teljes.
(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság hitéleti épület építése esetén 3 méterrel túlléphető.
(6) Településközpont terület építési övezeteiben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható.
(7) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
b) állatól, állatkifutó;
c) trágyatároló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
21. Üdülőházas terület
22. § (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Üdülőházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) üdülő;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) igazgatási, iroda;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport rendeltetést tartalmazhat.
(3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein a közművesítettség mértéke teljes.
(4) Üdülőházas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
b) állatól, állatkifutó.
(5) Üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben állattartó épület nem építhető.
(6) Üü1 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.
(7) Üü1 építési övezet építési telkein épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.
(8) Üü1 építési övezet építési telkein önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.
22. Különleges terület - sportterület
23. § (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) sport;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület - sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Különleges terület - sportterület építési övezeteinek építési telkein a közművesítettség mértéke teljes.
(5) Különleges terület - sportterület építési övezeteinek építési telkein sportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedett épületmagasság 5 méterrel túlléphető.
Beépítésre nem szánt területek
23. A beépítésre nem szánt területek
24. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi erdőterület (Ev)
bb) Védelmi erdőterület-vízgazdálkodási terület (Ev-V)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület-szántó (Má-sz)
cb) Általános mezőgazdasági terület-gyep (Má-gy)
cc) Általános mezőgazdasági terület-vízgazdálkodási terület (Má-V)
d) Vízgazdálkodási terület
da) Vízgazdálkodási terület (V)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temető (Kb-T)
eb) Golfpálya (Kb-Golf)
ec) Bánya (Kb-B)
ed) Hulladékudvar (Kb-Hull)
ee) Sportterület (Kb-Sp)
ef) Közösségi kert (Kb-Kk)
f) Közlekedési- és közműterület
fa) Közúti (KÖu)
fb)1 Kerékpárút (KÖu-kp)
24. Zöldterület
25. § (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zkk1 övezetben épület nem helyezhető el. Az övezet területén meglévő kápolna felújítható, átépíthető.
25. Védelmi erdőterület
26. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon túl - a természetvédelemmel, az élőhely védelemmel és a terület használatával összefüggő funkciójú műtárgyak is elhelyezhetők.
(3) Ev1 övezetben épület nem helyezhető el.
(4) Ev1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
27. § (1) A védelmi erdőterület-vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven Ev-V jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál, területén vízgazdálkodási tevékenység folytatható.
(2) Ev-V1 övezetben épület nem helyezhető el, meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető, alapterületének növelése nélkül átalakítható.
(3) Ev-V1 övezet telkein meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
26. Általános mezőgazdasági terület
28. § (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági területen - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon túl -a természetvédelemmel, az élőhelyvédelemmel és a terület használatával összefüggő funkciójú műtárgyak is elhelyezhetők.
(3) Má-Sz1 övezetben, a vízminőség-védelmi övezetekkel és a védőövezetekre vonatkozó korlátozásokkal összhangban, a mértékadó árvízszintnél magasabban fekvő területeken helyezhető el épület.
(4) Má-sz1 övezetben elhelyezhető épület:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító rendeltetést tartalmazhat.
(5) Má-sz1 jelű övezetben lakóépület nem létesíthető.
(6) Má-sz1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 30000m2 (3ha);
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%;
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(7) Má-sz1 övezetben több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki, ha az legalább 30000m2 (3ha). A birtoktest esetében a 5%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont). A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10000 m2 (1ha). A birtokközpont telkén a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 30%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 m.
(8) Má-sz1 jelű övezetben földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető, amennyiben azt az alkalmazott technológia megköveteli.
(9) Má-sz1 övezet közművesítettségének mértéke részleges.
(10) Má-sz1 övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott.
(11) Má-sz1 övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergiaellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott.
29. § (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgál.
(2) Má-gy1 övezetben épület nem helyezhető el, új birtokközpont nem létesíthető.
30. § (1) A Szabályozási terven Má-V jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek, valamint vízgazdálkodási tevékenység végzésére szolgál.
(2) Má-V1 övezetben épület nem helyezhető el.
27. Vízgazdálkodási terület
31. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet.
(2) V1 övezetben épület nem helyezhető el.
(3) A Duna mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
28. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető
32. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezetben elhelyezhető:
a) terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását és őrzését szolgáló építmény;
b) ravatalozó, kápolna;
c) urnafal.
(3) Kb-T1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 30 m;
c) a beépíthető telekrész határvonalának a telekhatártól mért távolsága: 5,0m;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(4) Kb-T1 övezet telkein a közművesítettség mértéke legalább részleges, a szennyvíz tisztítását és elhelyezését közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve kell megoldani.
(5) Kb-T1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Kb-T1 övezet telkein kápolna építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
29. Különleges beépítésre nem szánt terület - golfpálya
33. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - golfpálya a Szabályozási terven Kb-Golf jellel jelölt övezet, amely sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - golfpálya terület övezeteiben elhelyezhető építmény:
a) kulturális, közösségi szórakoztató;
b) szállás jellegű;
c) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Kb-Golf1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 20000 m2 (2ha);
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 70 m;
c) a beépíthető telekrész határvonalának a telekhatártól mért távolsága: 5,0m;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
f) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%.
(4) Kb-Golf1 övezet telkein a közművesítettség mértéke legalább részleges, a szennyvíz tisztítását és elhelyezését közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve kell megoldani.
(5) Kb-Golf1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Kb-Golf1 övezet területén új épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor, bővítésekor a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A tájba illeszkedés érvényesítéséhez a látványtervnek a főbb megközelítési irányok felőli látványkapcsolatokat, a meglévő területhasználathoz való illeszkedést kell bemutatnia.
30. Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya
34. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel szabályozott övezet, amely elsősorban az ásványvagyon kitermelésére szolgáló terület.
(2) Kb-B1 övezetben épület nem helyezhető el.
31. Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladékudvar
35. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladékudvar a Szabályozási terven Kb-Hull jellel jelölt övezet, amely a hulladékgazdálkodáshoz, hulladék ideiglenes elhelyezéséhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Kb-Hull1 övezetben épület nem helyezhető el.
32. Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület
36. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület övezeteiben elhelyezhető építmények:
a) sportépítmények;
b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m;
c) a beépíthető telekrész határvonalának a telekhatártól mért távolsága: 5,0m;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 70%;
g) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%.
(5) Kb-Sp1 övezet területén új épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor, bővítésekor a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A tájba illeszkedés érvényesítéséhez a látványtervnek a főbb megközelítési irányok felőli látványkapcsolatokat, a meglévő területhasználathoz való illeszkedést kell bemutatnia.
33. Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi kert
37. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi kert terület a Szabályozási terven Kb-Kk jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a helyi lakosság zöldség és gyümölcstermesztését biztosító, kertészeti művelés alatt álló terület.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi kert terület övezeteiben elhelyezhető építmény:
a) közösségi épület, és
b) épületnek nem minősülő kerti építmény, tárolóépítmény.
(3) Kb-Kk1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m2,
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 20 m,
c) a beépíthető telekrész határvonalának a telekhatártól mért távolsága: 5,0m;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%,
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
f) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%.
(4) Kb-Kk1 övezet telkein a közművesítettség mértéke legalább részleges, a szennyvíz tisztítását és elhelyezését közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve kell megoldani.
(5) Kb-Kk1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.
34. Közlekedési területek általános előírásai
38. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja.
(4) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(5)2 A KÖu-kp jelű övezet az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút Szentendrei-szigeten vezetett szakasza.
Záró rendelkezések
35. Záró rendelkezések
39. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kisoroszi község helyi építési szabályzatáról szóló 5/2006. (IX.29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
A 24. § f) pont fb) alpontját a Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 38. § (5) bekezdését a Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.