Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Konzultatív Tanács, a Képviselő-testület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága, a Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottsága, a Képviselő-testület Oktatási és Kulturális Bizottsága véleményének kikérésével Törökszentmiklós Város Önkormányzatának 2019. évi költségvetéséről a következőket rendeli el.

1.  A rendelet hatálya

1.§

E rendelet hatálya kiterjed Törökszentmiklós Városi Önkormányzat Képviselő-testületére és szerveire (a továbbiakban: Önkormányzat), a Polgármesteri Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), az önkormányzat által alapított és irányított költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények), továbbá mindazon magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek a költségvetésben szereplő előirányzatokból részesülnek.

2. A költségvetés előirányzatai

2. §

(1) Az Önkormányzat által 2019. január 1-től január 31-ig

       beszedett bevételek összegét                        130.963.229 Ft-ban

                        teljesített kiadások összegét                         210.519.572 Ft-ban

a Képviselő-testület tudomásul veszi.

(2) a) A Képviselő-testület a 2019. évi költségvetési bevételek és kiadások egyenlegét

                        állapítja meg.

b)    A Képviselő-testület a finanszírozási műveletek egyenlegét 2.468.797.966 Ft összegben állapítja meg, melyből 2.504.525.234 Ft finanszírozási bevétel (ebből működési célú 210.669.189 Ft, felhalmozási célú 2.293.856.045 Ft) és 35.727.268 Ft finanszírozási kiadás (ebből működési célú 35.727.268 Ft).

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben szereplő hiány belső finanszírozására és a finanszírozási kiadások fedezetére 2.104.525.234 Ft előző évi maradványának és 400.000.000 Ft felhalmozási célú hosszú lejáratú hitel igénybevételéről dönt. A Képviselő-testület az előző évi működési célú maradványt 210.669.189 Ft összegben, felhalmozási célú pénzmaradványt 1.893.856.045 Ft összegben állapítja meg.

(4) A (2) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 1.1 melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(5) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

(6) A költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3. mellékletek részletezik.

(7) Az állami támogatások alakulását jogcímenként a Képviselő-testület a 3. melléklet alapján hagyja jóvá.

3. A költségvetés részletezése

3. §

(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit 4. sz. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapítását az 5. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(5) A 2. § (2) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 9-11. mellékletek szerint határozza meg.

(6) A Képviselő-testület az előre nem látható feladatok, az évközi többletigények, valamint elmaradó bevételek pótlására az Áht. 23. § (3) bekezdése alapján általános tartalékot, a várható feladatok évközi biztosítására céltartalékot képez.

(7) A Képviselő-testület az általános tartalék összegét 60.000.000 Ft-ban, a céltartalék összegét 28.385.000 Ft-ban határozza meg.

(8) A céltartalék összege e rendelet 8. számú mellékletében megjelölt célokhoz kapcsolódik. A polgármesteri működési céltartalékról a polgármester saját hatáskörben dönt, melyről a költségvetési rendelet módosításakor tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(9) Törökszentmiklós Városi Önkormányzatának 2019. évi Európai Uniós projektjei összes bevételét és összes kiadását a 13. melléklet tartalmazza.

(10) Az általános- és céltartalék felhasználásáról – a (7) bekezdésben nevesített polgármesteri működési tartalék kivételével - esetenként 10 millió Ft-ig a polgármester dönt, melyről a Képviselő-testületet a költségvetési rendelet módosításakor tájékoztatja, a 10 millió Ft feletti felhasználásra csak a Képviselő-testület döntését követően kerülhet sor.

(11) A finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület a 6. § (13) bekezdésben foglaltak kivételével fenntartja magának.

(12) A Képviselő-testület az e rendeletben és az Áht. 24. § (4) bekezdésében meghatározott bevételeket és kiadásokat bemutató mérlegek és kimutatások tartalmát, e rendelethez tartozó mellékletekben és táblázatokban meghatározott tartalommal állapítja meg.

4. §

A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését, bevételi és kiadási előirányzatát, valamint az intézmények költségvetését – rendeletének módosításával – képviselő-testületi döntéssel megváltoztathatja.

5. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2018. évi maradványát a 2019. évi költségvetés feladatai finanszírozásába bevonja, figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) erre vonatkozó előírásaira is.

(2)  intézményi maradvány-elszámolás során az Önkormányzatot illeti meg

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó, pénzügyi teljesítés nélküli – összegek maradványa.

(3) A Képviselő-testület a 2018. évi gazdálkodás intézményi maradványát– a gazdálkodási helyzetének ismeretében – az intézményétől elvonhatja.

A költségvetés végrehajtásának szabályai

6. §

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió forintot, és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – önkormányzati biztost jelöl ki.

(4) A költségvetési szerv vezetője köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében – kivéve nemleges adat esetén – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni a 12. sz. melléklet szerinti adatlapon.

(5) A Képviselő-testület a városi költségvetésből támogatott szervezetek, illetve személyek számára pályázati felhívásban részletezett számadási kötelezettséget ír elő a részükre juttatott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. A számadási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a pályázati felhívásban és támogatási szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(6) A (5) bekezdésben szereplő támogatások felhasználását és a számadási kötelezettség teljesítését a Képviselő-testület jogosult ellenőrizni.

(7) A Képviselő-testület a nyilvántartott és eredménytelen behajtási intézkedés után is fennálló követelések leírása engedélyezésének hatásköreit az alábbiak szerint határozza meg:

a) 100 eFt alatt intézményi hatáskör, az intézményvezető, illetve a Polgármesteri Hivatal esetében a jegyző engedélyezi, melyet be kell jelenteni a polgármesternek,

b) 100 eFt-500 eFt között a polgármester engedélyezi,

c) 500 eFt-1.000 eFt között a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság engedélyezi,

d) 1.000 eFt felett a Képviselő-testület engedélyezi.

(8) A (7) bekezdésben szereplő értékhatár értelmezésénél az éven túli követelések adósonként számítandók.

(9) Folyószámla-hitel igénybevételét engedélyezi a Képviselő-testület, az elfogadott, maximális 300.000 eFt összegben, amely hitel igénybevétele a mindenkori pénzügyi szükségletek függvényében történhet.

(10) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a folyószámlahitel felvételére kötött szerződést meghosszabbítsa.

(11) A hitellel történő finanszírozás csökkentése érdekében az évközben képződő működési többletbevételeket, továbbá az esetleges szabad maradványt a hiány csökkentésére kell fordítani. A Polgármesteri Hivatal a (10) bekezdés szerinti hitel igénybevételéről legkésőbb a negyedéves beszámolók alkalmával tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet.

(12) A Képviselő-testület a költségvetési egyensúly megőrzése, valamint a minimális hitelfelvétel érdekében az alábbi intézkedéseket rendeli el:

a) A Képviselő-testület felügyelete alá tartozó intézmények maradványának elszámolását a Közpénzügyi osztály vizsgálja felül. A zárszámadási rendelet hatálybalépéséig a várható maradvány terhére kötelezettség nem vállalható.

b) E rendelet mellékletében meghatározott kiadási előirányzatok nem léphetők túl, azokra többletkötelezettség nem vállalható.

c) Fedezet hiányában vállalt, ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalásból adódó kifizetés nem történhet.

d) A fejlesztési és felújítási feladatok csak a teljes források – támogatások, átvett pénzeszközök, fejlesztési bevételek – biztosítása esetén indíthatók.

(13) A Képviselő-testület - az önkormányzati bevételek növelése érdekében - felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközöket betétként elhelyezze, vagy államilag garantált értékpapírt, vagy tőkegarantált nyílt végű befektetési jegyet, illetve tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegyet vásároljon, illetve deviza ügyleteket bonyolítson.

7. §

(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönthet.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiemelt bevételi és kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát esetenként 30.000 eFt összeghatárig a polgármesterre átruházza.

(3) A polgármester a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárt meghaladó előirányzatok közötti átcsoportosítási jogát 100.000 eFt összeghatárig a Képviselő-testület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága előzetes jóváhagyásával gyakorolja.

(4) A polgármester a soron következő testületi ülésen a (2) és (3) bekezdésben foglalt átcsoportosításokról köteles beszámolni, a költségvetési rendelet módosításáról negyedévente köteles javaslatot tenni.

(5) Az intézmények bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörükben módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak. A polgármester az így végrehajtott módosításokról, átcsoportosításokról a Képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.

(6) Az intézmények a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthatnak végre, azonban az nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.  Az intézmény alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló dologi kiadás előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7) A Képviselő-testület a kiemelt előirányzatok módosítását felügyeleti jogkörében engedélyezi az intézmények felülvizsgált kérelme alapján, ideértve az átvett pénzeszközök és működési bevételi többletek felhasználásához kapcsolódó személyi juttatásokat és járulékokat, dologi kiadásokat, továbbá az átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó felújítási és felhalmozási kiadásokat feladatonként és célonként.

(8) Amennyiben az Önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatja.

(9) A bevételi előirányzat módosításával együtt járó kiadási előirányzat módosítása tartós kötelezettségvállalást nem eredményezhet, és nem járhat együtt többlettámogatási igénnyel.

(10) A képviselő-testület - az első negyedév leteltével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(11) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, valamint a munkamegosztási megállapodásban foglalt előirányzatok felett rendelkező gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(12) Az évközben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról a Képviselő-testület dönt a polgármester előterjesztésében, a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

(13) A (9) bekezdésben nem szereplő központi előirányzatok miatti költségvetési rendelet módosításáról a Képviselő-testület dönt.

(14) A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek (normatívák) biztonsága érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni az intézményi feladatmutatókat, és szükség szerint intézkedni kell, az intézményi támogatások módosításáról.

(15) Az intézmények vezetői munkáltatói és bérgazdálkodói jogkörük gyakorlása során nem vállalhatnak olyan tartós kötelezettségeket, amelyekhez többlet költségvetési támogatást igényelnének 2019. évre, illetve a következő évekre.

(16) Intézményi körben jutalom kifizetésére a személyi juttatás előirányzat maradvány (bérmegtakarítás) terhére csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak fedezetét az intézmény önkormányzati támogatás többletigénye nélkül biztosítani tudja, és az intézményben biztosított a foglalkoztatással összefüggő valamennyi jogszabályi kötelezettség kifizetésének fedezete rendelkezésre áll.

(17) Az intézményeknél rendkívüli munkavégzés, készenléti, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem kerülhet sor.

(18) A tartósan távol lévő dolgozó helyettesítésére olyan dolgozó vehető fel, akinek bérét az intézmény saját költségvetése terhére biztosítja. Megbízási díj saját dolgozó részére történő fizetésére az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 51. § (2) bekezdésében foglalt szabályainak megfelelően kerülhet sor.

(19) Az önkormányzat saját forrásai terhére – a képviselő-testület hivatalánál (polgármesteri hivatal) foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően az illetményalapot 50.500 Forintban állapítja meg.

(20) Az intézményi előirányzatok felhasználását legalább negyedévente ellenőrizni kell és az előirányzat túllépésének veszélye esetén haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedést.

(21) Az egészségügyi alapellátást és a járó beteg szakellátást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közvetlenül finanszírozza. Az e célra tervezett előirányzat a megkötésre kerülő finanszírozási szerződés alapján változhat.

(22) Az intézményeknél tervezett közüzemi szolgáltatások előirányzat maradványa más kiadási előirányzat emelésére csak Képviselő-testület jóváhagyásával történhet.

(23) A költségvetési intézményeknél a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonja maga után a költségvetési támogatás növekedését.

8. §

(1) Az intézmények a személyi juttatásokkal és az ahhoz kapcsolódó járulékokkal és egyéb közterhekkel minden esetben, az egyéb előirányzatokkal az irányító szerv döntései alapján előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező Városi Óvodai Intézmény, Városi Bölcsőde, Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ a nem személyi juttatásokkal és ahhoz kapcsolódó járulékokkal és közterhekkel összefüggő előirányzatai feletti előirányzat-felhasználási jogkörét, a gazdasági tevékenységét ellátó Törökszentmiklós Városi Önkormányzat Városellátó Szolgálattal kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja. A gazdasági szervezettel nem rendelkező Törökszentmiklósi Család-és Gyermekjóléti Központ és a Törökszentmiklósi Szociális Szolgáltató Központ a nem személyi juttatásokkal és ahhoz kapcsolódó járulékokkal és közterhekkel összefüggő előirányzatai feletti előirányzat-felhasználási jogkörét, a gazdasági tevékenységét ellátó Polgármesteri Hivatallal kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja.

(3) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmény feladatai ellátásáról, a munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa a hozzá kapcsolt intézmény részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.

(4) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(5) A hivatal, valamint az intézmények az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezeti.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

9. §

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a független belső ellenőr útján gondoskodott. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

 Átmeneti és vegyes rendelkezések

10. §

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy 2020. január 1-jétől a 2020. évi költségvetési rendelet elfogadásáig a helyi bevételeket folytatólagosan szedje be és a kiadásokat időarányosan finanszírozza.

11. §

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, a 8. számú táblázatban – 2019. évi átadott pénzeszközök – nevesített előirányzatokhoz kapcsolódó támogatási megállapodások, és megállapodás módosítások megkötésére, valamint a közbeszerzési értékhatárt el nem érő jelen rendeletben rögzített előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások, jognyilatkozatok megtételére.

Záró rendelkezések

12. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2019 év január 1. napjától kell alkalmazni.

Törökszentmiklós, 2019. február 22.

                       Markót Imre                                             Dr. Libor Imre

                       polgármester                                                   jegyző

Kihirdetési záradék.

A rendelet 2019. március 1-én került kihirdetésre