1. § A Sajókápolna község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata kiterjed a Sajókápolna község Önkormányzata Képviselő-testületére, a települési képviselőkre, a Képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, az alpolgármesterre, a jegyzőre.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajókápolna, Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az önkormányzat székhelye: 3773 Sajókápolna, Szabadság tér 25. szám.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület székhelye: 3773 Sajókápolna, Szabadság tér 25. szám.

(3) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzat szervei:

(5) Az (4) bekezdés b)–e) pontjában felsoroltak egyúttal a képviselő-testületnek is szervei.

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.sajokapolna.hu

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a helyi címer, a zászló és a pecsét.

(2) A jelképek alapítását és használatának rendjét a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

4. §¹ A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

5. §² (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat kormányzati funkció rendjét a 3. melléklet tartalmazza

6. § (1)³ A Képviselő-testület minden hónap második keddi napján testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek fajtái:

7. § (1) Az alakuló ülés napirendje az Mötv.-ben meghatározott kötelezően megtárgyalandó ügyek mellett tartalmazza:

(2) A képviselő-testület a rendes üléseit munkaterv szerint tartja.

(3) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét, a napirendi pontok előadóját, valamint a közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.

(4) A munkatervben foglaltakra javaslatot tehetnek:

(5) A javaslatok alapján a munkatervet a polgármester állítja össze.

(6) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

8. § A képviselő-testület munkatervben nem szereplő ülései rendkívüli ülések.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásos meghívó képviselő-testületi tagok részére történő megküldésével hívja össze. A képviselő-testületi ülésre a meghívó, valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések képviselő-testületi tagok részére történő megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a jegyzőt is. A képviselő-testület tagjai és a jegyző a képviselő-testület állandó meghívottjai.

(2) A meghívót legkésőbb az ülés napját megelőző 5. napon kell megküldeni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a meghívó az ülés előtt ennél rövidebb idővel is kiküldhető.

(3) A meghívó tartalmazza:

(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben az előterjesztés utólag is megküldhető, de azt legkésőbb az ülést megelőző napon kézbesíteni kell a képviselő-testületi tagok, illetve a jegyző részére.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét.

(6) A képviselő-testületi ülésére, az egyes napirendi pontok tárgyalására meghívhatók az adott napirendi pont szerinti ügyben érintett személy.

10. § Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon vagy személyesen is összehívható. Ebben az esetben a meghívásban közölni kell a meghívóra vonatkozóan a 9. § (3) bekezdés a)–b) pontokban foglaltakat.

11. § (1) A polgármester tartós akadályoztatása, a tisztség betöltetlensége esetén a nem akadályozott alpolgármester elnököl.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb nem akadályozott önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 15 nap időtartamot meghaladó távollét.

12. §⁴ (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. (4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

13. § (1) A képviselő-testület a napirendjén szereplő ügyeket írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja.

(2) Előterjesztésnek minősül:

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(4) Az írásbeli előterjesztéseket az ülés előtt kell leadni a polgármesternek, amely idő alól a polgármester felmentést adhat.

(5) Az előterjesztésnek – amennyiben indokolt- határozati javaslatot is kell tartalmaznia. A határozati javaslat magába foglalja a döntésre vonatkozó javaslatot és a feladatokat, a végrehajtás határidejének és a felelős személy megjelölésével.

14. § A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg.

(2) A polgármester számba veszi a megjelenteket, majd megállapítja a képviselő-testület határozatképességét vagy határozatképtelenségét.

(3) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni.

16. § A képviselő-testület ülésén megjelent meghívottakról, valamint a felszólalókról jelenléti ívet kell készíteni, melyet a meghívottak, felszólalók aláírnak.

17. § A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart, melynek tényét a polgármester jelenti be, egyéb esetben - a jogszabály által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a zárt ülés tartásáról.

18. § (1) Az ülés napirendjére a kiküldött meghívó és a munkaterv alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület tagjai kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

19. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak a polgármesternél írásban indítványt terjeszthetnek elő. Az indítvány javaslat valamely ügy megtárgyalására, rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítvány vonatkozhat

(2) Az indítványt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani és annak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(3) Az e rendelet szerint benyújtott indítványt a napirendre fel kell venni.

20. § Az előterjesztésre jogosultak az ülésen indítványozhatják valamely halasztást nem tűrő ügy napirendre vételét. Az ülésen előterjesztett ilyen indítvány tárgyalására akkor kerülhet sor, ha - a jegyző törvényességi véleményét követően – a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

21. § (1) A napirenden nem szereplő halaszthatatlan vagy rendkívüli, a község életét, a képviselő-testület munkáját érintő általános jelentőségű ügyben a napirend tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző legfeljebb két percben felszólalásra jogosult. Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely az e rendelet szerinti általános szabályok alapján napirendre tűzhetők.

(2) Napirend előtti felszólalásra az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző a polgármestertől a tárgy megjelölésével kér lehetőséget.

22. § A polgármester a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról.

23. § (1) A polgármester az egyes napirendi pontokat külön-külön tárgyalásra (vitára) bocsátja.

(2) A képviselő-testületi ülésen felszólalásra jogosultak a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a meghívott, akiknek a szót jelentkezés alapján a polgármester adja meg, az e fejezetben foglaltak szerint.

(3) Az egyéb meghívottak a képviselő-testület ülésén a meghívásuk szerinti napirend vitájában tanácskozási joggal vesznek részt, részükre a szót a polgármester adja meg.

(4) A képviselő-testület ülésén a nem meghívott jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.

24. § (1) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni.

(2) Az előterjesztőt követően az esetleges bizottsági véleményt kell ismertetni, majd a napirendi ponthoz meghívott személy kap szót.

(3) A polgármester ezt követően a napirendi ponthoz kapcsolódó kérdések feltevésére ad lehetőséget, amelyekre az előterjesztő, illetve a (2) bekezdésben foglaltak válaszolnak.

(4) Ezt követően a napirendi ponthoz hozzászólásra jogosult a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző. A szót a többi hozzászólásra jogosultnak a polgármester adja meg, jelentkezésük sorrendjében.

25. § (1) Az előterjesztésre jogosultak a napirendi pont kapcsán – a vita lezárásig - a döntési javaslat módosítására, kiegészítésére jogosultak indítványt tenni (módosító indítvány). A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

(2) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(4) A módosító indítványhoz kapcsolódóan a 24. § (4) bekezdésben foglaltak szerint ugyancsak hozzászólásra van lehetőség.

26. § Az előterjesztésre jogosultak ügyrendi javaslatot tehetnek. Az ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésben való döntést igénylő javaslat.

27. § A polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a tárgyalt napirendi pont vonatkozásában a hozzászólások időtartamát – legfeljebb három perc időtartamra - korlátozhatja (időkeret) és megszabhatja, hogy egy hozzászólásra jogosult legfeljebb három alkalommal jogosult hozzászólni.

28. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról dönthet.

(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület szükség esetén meghatározza az ügy további előkészítésének módját.

29. § Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja. Ezt követően összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatot. A polgármester javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, a napirendek összevont tárgyalására, amelyről a Képviselő-testület határoz.

30. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a polgármester szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb harminc perc lehet.

(2) A polgármester az ülést az annak folytatását akadályozó körülmény vagy valamely közös jelenlétet igénylő esemény (pl. rendezvény) esetén, illetve más halaszthatatlan okból félbeszakíthatja. Az akadály elhárulta után az ülést folytatni kell.

31. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra az esetre is, ha a felszólalás az ügyben való döntéshozatalt elősegítő újabb információt már nem tartalmaz.

(3) A nyilvános ülésen hallgatóságként megjelent személyek a képviselő-testület működését hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, véleménynyilvánítással nem zavarhatják.

(4) A polgármester

32. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás – titkos szavazás kivételével - nyíltan, kézfelemeléssel történik.

33. § (1) A döntési javaslatot a polgármester bocsátja szavazásra.

(2) Az előterjesztett, illetve a vitában elhangzott minden egyes döntési javaslatot szavazásra kell bocsátani, mindaddig, amíg valamely döntési javaslat elfogadásra nem kerül.

(3) A szavazást eredményét a polgármester állapítja meg.

34. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyesen érintett képviselő-testületi tag érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban tartózkodik.

35. § (1) A képviselő-testület - a törvény által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a titkos szavazásról.

(2) A titkos szavazást 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, tagjait és elnökét a képviselő-testület esetenként választja meg.

(3) A titkos szavazás az Mötv. 48. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Titkos szavazás esetén csak „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet szavazni.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

36. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő-testületi tag indítványozhat a szavazás megkezdése előtt.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester abc sorrendben hívja fel a képviselő-testületi tagokat a szavazat leadására, illetve adja meg saját szavazatát. A szavazat elhangzását követően a szavazatot (igen, nem, tartózkodom) a jegyző névsoron rögzíti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt kihirdetésre, átadja a polgármesternek

37. § A képviselő-testület döntéseit a következő formában hozza meg:

38. § (1) A megalkotott rendeletet az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39. §⁵ (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:

(2) A Képviselő-testület normatív határozatait az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A normatív határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A normatív határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a Képviselő-testület elé.

40. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén tájékoztatás vagy magyarázat kérése céljából önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhet a tisztségviselőkhöz vagy a bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A kérdést az ülés előtt 3 nappal be kell nyújtani a polgármesterhez és a megkérdezett személyhez.

(3) Amennyiben a felvilágosítás kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérőnek az ülést követő harminc napon belül írásban kell válaszolni.

(4) A kérdésre adott válasz alapján a kérdező viszontválaszra jogosult, melyre a megkérdezett reagálhat. A Képviselő-testület a kérdésre adott válasz felett nem szavaz.

(5) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(6) A képviselők kérdéseiket, interpellációjukat írásban vagy szóban terjeszthetik elő a napirendek megtárgyalását követően.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozata után a Képviselő-testület határoz.

(8) Ha az interpellációra adott válaszra 30 napon belül kerül sor, e határidőn belül az írásos válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni

(9) Ha Képviselő-testület az interpellációt nem fogadja el, dönt a szükséges intézkedésről.

41. § A napirend tárgyalását követően az ülést a polgármester bezárja.

42. § (1) A jegyzőkönyv a határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülést elhagyja, illetve oda megérkezik.

(2) A jegyzőkönyvhöz az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül mellékelni kell a jelenléti ívet, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és mellékleteit, valamint a név szerinti szavazásról készült névsort és a leadott szavazatokat.

43. § (1) A képviselő-testületi tag, valamint a jegyző kérheti, hogy felszólalását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk elmondottakkal. Vita esetén a képviselő-testület dönt.

44. § A nyílt ülés jegyzőkönyvébe csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.

45. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester 5 nappal az ülés előtt a meghívó közzétételével értesíti a lakosságot. A tájékoztatás módja, a meghívó kifüggesztése az Önkormányzat hirdetőtábláira.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyveibe bárki betekinthet a Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatal irodájában.

(3) A zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

46. § A képviselő-testület egyes ügyek intézésére, döntésre való előkészítésére, illetve kivizsgálására állandó vagy ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre.

47. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság állandó bizottság.

(2) Az Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(4) Az Ügyrendi Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tag jelen van.

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

(6)⁶ A Képviselő-testület tagjai és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásáról kezeléséről és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza

48. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatait és hatáskörét testületként, ülésén gyakorolja.

(2) Az Ügyrendi Bizottság szükség szerint ülésezik, ülését az elnök hívja össze. A bizottságot nyolc napon belül össze kell hívni a bizottság tagjai többsége, a polgármester vagy a jegyző indítványára.

(3) Az Ügyrendi Bizottság ülését az elnök, távollétében a jelen lévő legidősebb bizottsági tag, mint korelnök vezeti.

49. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára e rendeletnek a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá.

(2) Az Ügyrendi Bizottság határozatait évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni.

(3) A Bizottság döntéshozatalából kizárható, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A Bizottság tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett Bizottság tagjának kezdeményezésére, vagy bármely bizottsági tag javaslatára a Bizottság dönt. A kizárt tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

50. § A képviselő-testület ideiglenes bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre a képviselő-testület által rábízott ügyek ellátására, így különösen a képviselő-testület határozata alapján

51. § A helyi önkormányzati képviselő maga határozza meg a helyi közügyek ellátásában való közreműködése, a lakossággal való kapcsolattartása formáit a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott keretek között.

52. § (1) A képviselő köteles akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását, valamint az ülésen a kezdési időponthoz képest későbbi érkezését vagy onnan az ülés bezárása előtti távozását (továbbiakban együtt: „távollét”) előzetesen bejelenteni a polgármesternek.

(2) Igazoltnak minősül a távollét, ha arra igazolt betegség, munkahelyi elfoglaltság, állampolgári kötelezettség teljesítése, hivatalos kiküldetés, illetve előre megszervezett üdülés miatt kerül sor.

(3) Annak a képviselő-testületi tagnak, aki egy naptári félév alatt kettő egymást követő alkalommal előzetes bejelentés nélkül távol marad, havi tiszteletdíja 20 %-al csökkentésre kerül. Amennyiben a képviselő-testületi tag egy naptári félév alatt kettőnél több alkalommal előzetesen bejelentés nélkül marad távol, úgy vonatkozásában további 10-10%-al csökkentésre kerül a tiszteletdíja. Egy naptári féléven belül 4-nél több mulasztás esetén a tiszteletdíj megvonásra kerül.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét, illetve távollétének tényét.

(5) A tiszteletdíj csökkentéséről, annak mértékéről, a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés ténye, mértéke a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet a (3) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.

(6) A tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bizottsági tagok bizottsági ülésen való megjelenésére is.

(7)⁷ A községi önkormányzat képviselőjét munkájáért havonta tiszteletdíj illeti meg, melynek összege bruttó 30.000,-Ft/hó.

(8) Az önkormányzat tagjának és a nem képviselő bizottsági tagnak a tevékenységével kapcsolatosan felmerült utazási költségeit az önkormányzat eseti elszámolás alapján megtéríti. A költség kifizetését a polgármester engedélyezi.

53. § Az 52. § (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület 10%-al csökkenti, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén a tiszteletdíj megvonásra kerül az 52. § (5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával

54. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, minden halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

(3) A polgármester a bizottság működésével összefüggésben:

(4) A polgármester

55. § (1)⁸ A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.

(2)⁹ Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

56. § (1)¹⁰ A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az önkormányzat hivatalaként, Parasznya Község Önkormányzatával, valamint Radostyán Község Önkormányzatával közösen Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatal néven. A Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásának esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei által megbízott köztisztviselő látja el.

57. § (1) A közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően a helyi hirdető útján közzé kell tenni.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt a testületi ülésre szóló meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell meghívni. A közmeghallgatáson meghívásuk esetén részt vesznek a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés összehívására, megtartására és vezetésére vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson résztvevő helyi lakosok felszólalásának tárgya közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. A közmeghallgatáson egyedi, valamint hatósági ügyre vonatkozó kérdés nem vethető fel, illetve nem tárgyalható. A polgármester elutasíthatja a nem közérdekű kérdés vagy javaslat megtételét, valamint az arra nem jogosult személy felszólalását.

(5)¹¹ Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester vagy a jegyző ad választ.

58. § A képviselő-testület a helyi lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést tarthat.

59. § (1) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik. Első fordulóban a költségvetési irányelvek meghatározására, költségvetési javaslat kidolgozására kerül sor. Második fordulóban a költségvetési rendelet tervezetet tárgyalja a testület.

(2) Az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodásról szóló szabályokat a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

60. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajókápolna Község Önkormányzata képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2018.(III.14.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti a községi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, egyéb juttatásáról, költségtérítéséről szóló 9/2010. (X. 19.) sz. rendelete.