Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés d) pontjában és a 14/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Duna-part Budapest V., IX. és XXI. kerületi szakaszára vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról szóló 50/2018. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Duna-part szakasz egységes kialakítása érdekében a „Duna-parti korzó” és a „Duna-parti városias jellegű sétány” jelentős átalakítása, új szakaszának kiépítése, amennyiben nem tervpályázat alapján kerül kialakításra, csak közterület-alakítási terv alapján történhet.”

(2) Az R. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A K-Sp/1 jelű építési övezet területén jelölt „Duna-parti városias jellegű sétány” kizárólag 5000 főt meghaladó létszámú rendezvény idejére zárható el közhasználat elől.”

2. §

Az R. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az új épületek 500 m2-nél nagyobb felületű lapostetős részének legalább 50%-án legalább extenzív zöldtetőt kell létesíteni, a K-Sp/1 jelű építési övezet kivételével.”

3. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A területen telekalakítás nem megengedett két vagy több övezetbe, vagy építési övezetbe tartozó telek esetén, kivéve a 1. mellékleten „Javasolt megszüntetés”-sel jelölt helyen.”

4. §

Az R. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Gksz-2/1, Gksz-2/2, K-Kik/1, K-Log/1, K-Log/2, K-Log/3, K-Sp/1 és Vi-2/1 jelű építési övezetek területén új beépítés esetén többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre, amennyiben a csapadékvíz befogadója nem élővíz.”

5. §

(1) Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén – a tervezett Budapesti Atlétikai Stadion épületét kivéve – csak a keletkező többlet személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő személygépjármű-tárolóhely mennyiség megtartása mellett.”

(2) Az R. 14. §-a a következő (3a), (3b) és (3c) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) A K-Sp/1 jelű építési övezet építményeinek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-tároló helyek 1/3-a a telekhatártól légvonalban mért 500 méteren belüli más építési telken vagy közterületen, továbbá a legalább részben 500 méteren belül elhelyezkedő P+R rendszerű parkolási létesítményben is biztosítható.
(3b) A K-Sp/1 jelű építési övezet területén, sport rendeltetésű építményen belül kialakításra kerülő, az azt kiszolgáló egyéb rendeltetések számára személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.
(3c) A Zkp/Kk-2 jelű övezet rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-tároló helyek a szomszédos K-Sp/1 jelű építési övezet területén is elhelyezhetők.”

6. §

Az R. 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A K-Sp/1 jelű építési övezet építményeinek rendeltetésszerű használatához szükséges autóbusz elhelyezési kötelezettség a telekhatártól légvonalban mért 500 méteren belül más építési telken vagy közterületen, továbbá az 1000 méteren belül elhelyezkedő P+R rendszerű parkolási létesítményben is biztosítható.”

7. §

Az R. IX. Fejezete a következő 23/A. alcímmel egészül ki:

„23/A. A K-Sp jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület építési övezetei

36/A. §

(1) A K-Sp/1 jelű építési övezet területén kizárólag
a) sport és az azt kiszolgáló, kiegészítő kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti,
b) iroda és
c) szállás
rendeltetés helyezhető el.

(2) A K-Sp/1 jelű építési övezet területén biztosítani kell a Kvassay-zsilip üzemeltetéshez és karbantartáshoz szükséges, korlátozásmentes megközelítését.

(3) A K-Sp/1 jelű építési övezet területén az építési hely a telek egésze az 1. mellékleten jelölt nem beépíthető telekrész kivételével, ahol épület nem helyezhető el.

36/B. §

(1) A K-Sp/2 jelű építési övezet területén kizárólag sport és az azt kiszolgáló, kiegészítő kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés helyezhető el.

(2) A K-Sp/2 jelű építési övezet területén az előkert és az oldalkert legkisebb mérete 3 méter.

36/C. §

A K-Sp jelű építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.”

8. §

Az R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. §

(1) A Zvp jelű övezetbe a 3 hektárnál nagyobb területű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezet pihenő, játszó és sport funkciókat tartalmazó közpark létesítésére szolgál.

(3) Az övezetben
a) vendéglátás épületei,
b) pihenést, testedzést szolgáló építmények,
c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
d) terület fenntartásához szükséges építmények,
e) vendéglátás épületében, illetve ahhoz kapcsolódóan nyilvános illemhelyek, és
f) a Kvassay vízlépcsővel, valamint a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő vízgazdálkodási létesítmények
helyezhetők el.

(4)    Az övezet területén közhasználat elől elzárni a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartáson kívül kizárólag a szabadtéri atlétikai edzőközpont területét és a városüzemeltetési célú területeket lehet. Az 1. mellékleten „Feltöltött terület”-ként jelölt rész közhasználat számára csak a terület kármentesítését követően nyitható meg.

(5) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg, a meghatározott szabályozási határértékeket a kialakítható legkisebb telek terület kivételével az övezet teljes területére kell számítani.”

9. §

Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. §

(1) A Vf jelű övezetekben a vízpartot a közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet, kivéve a Kvassay vízlépcsővel, valamint a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő vízgazdálkodási létesítmények területét.

(2)    A Vf jelű övezetek területén épület a Kvassay vízlépcsővel, valamint a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő vízgazdálkodási létesítmények kivételével nem helyezhető el.”

10. §

Az R. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. §

(1) A vízpartot a közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet, kivéve a Kvassay vízlépcsővel, valamint a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő vízgazdálkodási létesítmények területét.

(2)    Az övezet területén csak a Kvassay vízlépcsővel, valamint a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.”

11. §

Az R. 1. melléklet 2., 3. és 4. szelvénye az 1. melléklet szerint módosul.

12. §

Az R. 2. melléklet 3. és 4. pontja a 2. melléklet szerint módosul.

13. §

Az R. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

14. §

Az R. 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

15. §

(1) Az R. 14. § (6) bekezdésében a „várakozóhelyek” szövegrész helyébe a „személygépjármű várakozóhelyek” szöveg lép.

(2) Az R. 14. § (8) bekezdésében a „felszíni gépjárműtároló hely” szövegrész helyébe a „felszíni személygépjármű-tároló hely” szöveg lép.

(3) Az R. 15. § (2) bekezdésében a „meglévő várakozóhely” szövegrész helyébe a „meglévő autóbusz várakozóhely” szöveg lép.

16. §

Hatályát veszti
a)    Az R. 5. § (2) b) pontjában a „legalább egyoldali” szövegrész,
b)    Az R. 19. alcíme és
c)    Az R. 2. melléklet 1. pont 2. sora.

17. §

Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.