Bánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
Bánd Község Önkormányzata képviselő testületének 7/2019. (VI.1.) önkormányzati rendeletet Bánd Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 1/2007. (I.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2019. 06. 02- 2019. 06. 02Bánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
Bánd Község Önkormányzata képviselő testületének 7/2019. (VI.1.) önkormányzati rendeletet Bánd Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 1/2007. (I.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Bánd Község Önkormányzata képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamit egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 42/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró: Veszprém megyei Kormányhivatal Állami Főépítész véleményének kikérésével, és az Bánd Község Önkormányzata 43/2017.(IV.26.) számú határozatának (a partnerségi egyeztetés szabályairól) megfelelően a következőket rendeli el:
1. § (1) Bánd Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 1/2007.(I.15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbi 1/A §-sal egészül ki:1/A § „Fogalom meghatározások.
(2) Főrendeltetésű épület: Az építési övezetben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelő épület.
(3) Építménymagasság (H): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel vaó metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni.
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. A telek szintterület-sűrűsége (S) = az épület egyes szintterületei összege /(osztva) a telek területével. A számítás során csak az 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területek, a terepszint alatti szintek (pince) és a terepszint alatti építmény(ek) területe hagyható figyelmen kívül.
(4) Telek zöldfelületként fenntartandó része: a telek zöldfelületként kialakítandó és fenntartandó része, ahol építményt - közművezeték és műtárgy kivételével - elhelyezni nem szabad. A telek zöldfelületként fenntartandó részét úgy kell kialakítani és fenntartani, hogy - érintettség esetén - a vízilétesítmény állapotát, üzemeltetését, karbantartását ne akadályozza és a víz minőségét ne károsítsa. A területet a telek zöldfelületének számítása során zöldfelületként nem lehet figyelembe venni. A legkisebb zöldfelület számítása során a telekre előírt zöldfelületnek a telek zöldfelületként fenntartott részével csökkentett területét kell alapul venni (az előírt arányszámnak erre a területre vonatkoztatva kell teljesülnie).
(5) Kivételesen elhelyezhető építmények: Az egyes építési övezetekben, illetőleg övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. A rendelkezést a már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.
(6) A R. 2.§ helyébe a következő rendelkezés lép: 2.§ Az 1.§-ban meghatározott területen (a továbbiakban területen) területet felhasználni, telket és területet alakítani, területre épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, a területen építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontatni, valamint rendeltetését módosítani az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos szabályoknak és e rendeletnek megfelelően szabad.
(7) A R.3.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az övezeti előírásoknál kisebb méretű meglévő telkeken történő építési (bontási) tevékenység végezhető, ha az, az egyéb előírásoknak megfelel.
(8) A R. 6.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 6.§ Zöldfelületnek kell tekinteni bármely területfelhasználási egység területén a növényzettel fedett részeket.
(9) A R. 19.§ helyébe a következő rendelkezés lép: 19.§ A vízfolyások meder élétől számított 3-3 m parti sávot igénybe venni csak a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevétele mellett lehet.
(10) A R. 21.§ (1) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.
(11) A R. 27.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. (6) Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 fok között változhat.
(12) A R. 3. melléklete helyébe ezen rendelet 1. melléklete lép.
2. § (1) Ezen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:
a) A R. 1.§ (1) bekezdése é s(2) d) pontja.
b) A R. 4.§ (2) bekezdése.
c) A R. 5.§-a.
f) A R. 11.§ (7) bekezdése.
g) A R. 12.§ (5) bekezdése.
h) A R. 13.§ (5) bekezdése.
i) A R. 20.§ (2) bekezdése.
j) A R. 22.§-a.
k) A R. 23.§(1) bekezdése.
l) A R. 24.§ (1) bekezdése.
m) A R. 25.§-a.
n) A R. 26.§ (1), (2), (3), (4), (5), (6) bekezdései.
o) A R. 27.§ (1), (2), (3), (4), (7), (8) bekezdései.
(2) Ez a rendelet 2019. június 2-án lép hatályba.