Bátmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2019. (XI.5.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 21Bátmonostor község képviselő-testületének 8/2019 (XI.5.) önkormányzati rendelete
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bátmonostor Községi Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye: 6528 Bátmonostor, Zrínyi Miklós utca 1.
(3) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja http://batmonostor.hu/ .
(4) Az önkormányzat jelképei az önkormányzat címere és zászlaja. Az önkormányzat jelképeinek leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
2. § A képviselő-testület önként vállalt feladatról az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.
3. § (1) A képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat települési képviselő.
(2) A képviselő-testület működése során a „Bátmonostor Községi Önkormányzat” feliratú, Magyarország címerével ellátott bélyegzőt használja.
(3) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
4. § (1) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.
(2) Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal, írásbeli meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.
(3) A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), valamint az önkormányzat honlapján a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.
(4) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet. A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton – különösen telefon, telefax, elektronikus levél, távirat, útján – a napirendi pontok megjelölésével is összehívható bármely napra. Az összehívásról feljegyzést kell készíteni.
(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a tevékenységi körükben érintett, bátmonostori székhellyel bejegyzett önszerveződő közösségek képviselőit.
(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester, illetve az előterjesztő szükségesnek tartja.
(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke hívja össze és vezeti. A Bizottság elnöki tisztségének betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az ülést korelnökként a legidősebb önkormányzati képviselő hívja össze és vezeti.
5. § (1) Évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást kell tartani. Közmeghallgatás tartható, ha az ügy tárgyának megjelölésével bármelyik képviselő ezt írásban kéri.
(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét, továbbá a közmeghallgatást igénylő napirendi pontokat tárgyaló rendes ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon kell közzétenni.
(3) A képviselő-testület a következő ülésén – a polgármester előterjesztésére – a közmeghallgatás során elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közérdekű kérdést, hozzászólást, illetve kezdeményezést, javaslatot megvizsgálja és dönt a szükséges intézkedések megtételéről.
(4) A közmeghallgatáson való hozzászólás szabályaira a 7. § (1) és (11) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
6. § (1) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a
a) a képviselő,
b) a polgármester,
c) a Bizottság,
d) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben
e) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
f)
g) a jegyző és az aljegyző.
(2) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre. A szakmai és törvényességi vizsgálatot a jegyző, vagy az aljegyző végzi.
(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az előterjesztéseket a képviselőknek elektronikus úton; a zárt ülésen tárgyalandó ügyek anyagát a nyilvános ülésen tárgyalandó ügyek anyagaitól elkülönített módon, elektronikus úton kell eljuttatni. Halaszthatatlan esetben, vagy rendkívüli ülés okán a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Az írásba foglalt előterjesztéseket az ülésnap előtt legalább három nappal kell továbbítani a képviselőknek.
(5) Kizárólag írásban terjeszthetők elő
a) a képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek;
b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek.
(6) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést.
b) A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
(7) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.
(8) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy a Bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.
7. § (1) A nyilvános ülésen, közmeghallgatáson megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el, az ülés rendjét nem zavarhatják.
(2) Rendes ülésen napirend előtt a képviselő-testület bármely tagja legfeljebb három perc időtartamban felszólalhat a napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely az általános szabályok alapján napirendre tűzhető, indítványként, képviselői kérdésként vagy felvilágosítás kérésként terjeszthető elő.
(3) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.
(4) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek – melyek az ülés meghívójában nem szerepelnek - sürgősségi indítványként – a sürgősség tényének rövid indoklásával – az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 1500 óráig a polgármesternél nyújthatók be. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.
(5) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül határoz.
(6) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján vita nélkül dönt a napirendről, a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, és a saját hatáskörben hozott döntésekről adott tájékoztató elfogadásáról.
(7) A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
(8) A napirendi pont megvitatása előtt az előterjesztő az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előterjesztőnek a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(9) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(10) Valamely napirendi pont tárgyalása során a polgármester bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.
(11) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendi ponthoz hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát. A felszólalás időtartama legfeljebb három perc.
(12) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(13) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja, és szó szerint ismerteti a határozati javaslatot.
8. § Azoknak a napirendi pontoknak a tárgyalásán, amelyeken a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, a zárt ülés megtartását bármely képviselő, a polgármester vagy a jegyző indítványozhatja.
9. § (1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb egy perc.
(2) Ügyrendi kérdés
a) a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
b) a vita lezárására,
c) a szavazás módjára vonatkozó javaslat,
d) szünet elrendelésére vonatkozó javaslat.
(3) Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, írásbeli határozat meghozatala nélkül dönt.
10. § (1) A képviselő-testület ülése rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester az ülés rendjének biztosítása érdekében
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra meghatározott időtartamot, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót,
d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,
e) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
11. § (1) A szavazás történhet nyílt szavazással, kézfelemeléssel, vagy titkos szavazással, hagyományos módon, szavazólap és urna igénybevételével.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történhet.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani jogszabályban meghatározott esetben. Név szerinti szavazást lehet tartani, ha a polgármester vagy bizottság ezt indítványozza, és a képviselő-testület a név szerinti szavazást egyszerű többséggel elrendeli.
(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavaznak. A szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.
(5) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket eseti, háromfős szavazatszámláló bizottság látja el. A szavazólapok elkészítéséről, a szavazás lebonyolításáról – a jegyző közreműködésével – a szavazatszámláló bizottság gondoskodik. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A külön jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását. A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
12. § (1) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges.
(2) Kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először az „igen”, majd „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni.
(3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
13. § Minősített többség szükséges:
a) a négymillió forint értékhatárt meghaladó hitel felvételéhez,
b) a négymillió forint értékhatárt meghaladó, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez.
14. § Határozatképtelenség esetén az elmaradt testületi ülést tizenöt napon belül össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.
15. § (1) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.
(2) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni.
16. § (1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a jegyző készíti elő. Az előkészítéssel külső szakértő is megbízható. A megbízásról a Képviselő-testület határozatban dönthet.
(2) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, vélményeztetést a jegyző folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.
(3) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a megadott elektronikus levélcímen.
(4) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.
(5) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.
(6) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.
(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a jegyző lakossági fórumot szervezhet.
(8) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az átmeneti gazdálkodásról, a költségvetésről vagy annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
b) az önkormányzat részére nyújtott állami vagy európai uniós, továbbá nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásról szóló rendelet-tervezetet,
c) helyi adóról szóló vagy más, egyoldalú – ellenszolgáltatás nélküli – fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelet-tervezetet,
d) a rendkívüli ülés napirendjén szereplő rendelet-tervezetet,
e) a sürgősségi indítványként előterjesztett rendelet-tervezetet,
f) a kizárólag magasabb rendű jogszabály kötelező végrehajtását szolgáló rendelet-tervezetet, amennyiben a végrehajtás kizárólag egyféle módon lehetséges,
g) a törvényességi felhívás végrehajtására készített rendelet-tervezetet, kivéve, ha a törvényességi felhívás törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának jelzése miatt került kiadásra,
h) azon rendelet-tervezetet, melynek tárgyára tekintettel külön jogszabály ír elő véleményeztetési, egyeztetési kötelezettséget.
17. § (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(4) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
18. § (1) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(3) A képviselő-testület határozatának megjelölése: Bátmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testületének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) határozata a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni.
(4) A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, a határozatról értesítendők körét.
(5) A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.
(6) A képviselő-testület működésével összefüggő, nem ügydöntő határozatokat, ügyrendi illetve a rész szavazások eredményét nem kell alakszerű határozatba foglalni, elegendő a szavazás eredményének rögzítése a jegyzőkönyvben.
19. § (1) A képviselő-testület üléséről az ülést követő tizenöt napon belül kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az aláírások mellett az önkormányzat bélyegzőlenyomatával is el kell látni.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) az ülésre szóló meghívót,
b) az írásos előterjesztéseket és azok mellékleteit,
c) az ülésen elfogadott rendeletet,
d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,
e) az aláírt esküokmányt,
f) a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,
g) a jelenléti ívet.
(3) A jegyzőkönyvet a jegyző köteles megőrizni, s évente, mellékleteivel együtt beköttetni.
(4) A jegyzőkönyvek és mellékleteik – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – nyilvánosak, hivatali időben a jegyzőnél megtekinthetők.
20. § (1) A képviselő
a) olyan magtartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára,
b) döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,
c) jogainak védelem érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,
d) az e rendeletben foglaltak szerint kérheti hozzászólásának vagy a hozzászólásához kapcsolódó napirendi pontnál elhangzott hozzászólások szó szerinti jegyzőkönyvezését,
e) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések, előterjesztések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
f) külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra jogosult,
g) legkésőbb a képviselő-testületi vagy bizottsági ülés kezdete előtt egy órával bejelenteni, ha az ülésen történő részvétele akadályozott.
(2) A képviselő-testület, ha később bármely formában tudomást szerez arról, hogy a képviselő személyes érintettségének bejelentését a döntéshozatal előtt elmulasztotta, jegyzőkönyvbe foglalva, formális határozatban állapítja meg a képviselő személyes érintettségét az adott döntésnél, és azt, hogy a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. A képviselő-testület e határozatában a szavazás megismétléséről vagy az érintett döntés hatályon kívül helyezése mellett a napirendi pont újratárgyalásáról is dönthet, illetve a döntést változatlan formában hatályában tarthatja.
21. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati gazdálkodás felelős ellenőrzésére, ügyrendi, és településfejlesztési kérdésekre, ötfős Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottságot választ. A Bizottság elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani. A Bizottság főbb feladatai a törvényben meghatározottakon túl a következők:
a) véleményezi az önkormányzati intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését;
b) véleményezi az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait;
c) javaslatot tesz a polgármester illetményére és jutalmazására;
d) kezdeményezésre lefolytatja a jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárást;
e) kivizsgálja a polgármester, a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapításával kapcsolatos kezdeményezést és erről jelentést készít a képviselő-testületnek;
f) javaslatot tesz az épített- és természeti környezet védelme érdekében megtehető intézkedésekre, elősegíti az ehhez kapcsolódó programok megvalósítását. Javaslatot tesz a fejlesztési és felújítási feladatok költségvetésbe történő beállítására;
g) véleményezi a település gazdasági, társadalmi fejlesztéseire vonatkozó, a lakosság életminőségét javító intézkedéseket;
h) elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
(2) A képviselő-testület esetenként, speciális vagy egyedi feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani.
(3) A bizottság elnökére, tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.
(4) A bizottság működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
21/A. § (1) A tanácsnok megbízatásának megfelelően:
a) felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását,
b) biztosítja az Önkormányzat, valamint más szervezetek közötti folyamatos kapcsolattartást,
c) képviseli az Önkormányzatot a rábízott ügyekben,
d) állandó meghívottként részt vesz a feladatkörét érintő bizottság ülésein.
(2) A tanácsnok megválasztása képviselői megbízatásának idejére, vagy határozott időre, meghatározott feladat ellátására szólhat.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) tanácsnoki megbízatásának lejártával,
c) meghatározott feladat ellátására történő választás esetén a feladat elvégzésével,
d) visszahívással,
e) lemondással,
f) a tanácsnoki tisztség megszűnésével.
(4) A tanácsnok a Képviselő-testület kérésére beszámol a végzett tevékenységéről.
(5) A tanácsnok megnevezését és feladatkörét a 3. melléklet tartalmazza.
22. § A polgármester
23. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.
24. § (1) A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátása során
a) a szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
b) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél vagy a működés során jogszabálysértést észlel;
c) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről;
d) vezeti a képviselő-testület közös hivatalát, megszervezi annak munkáját;
e) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyzőt tartós távolléte esetén a közös hivatal aljegyzője helyettesíti, a feladatait a jegyző által elkészített munkaköri leírásban foglaltak szerint látja el.
(3) A jegyző és aljegyző egyidejű tartós távolléte esetén a jegyző helyettesítéséről Vaskút Nagyközség polgármestere és Bátmonostor Község polgármestere a Vaskúti Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő képesítésű köztisztviselőjének megbízásával gondoskodik.
25. § (1) Vaskút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete és Bátmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 1-jével az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, a helyi nemzetiségi önkormányzatok feladat-ellátásának segítésére Vaskúti Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: KÖH) elnevezéssel költségvetési szervet alapít és tart fenn.
(2) A KÖH előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg az önkormányzatok igazgatás szerve. A működéséhez, fenntartásához szükséges előirányzatokat az önkormányzatok közösen határozzák meg.
(3) A KÖH az érintett önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik és látja el feladatait.
26. § Az önkormányzat gazdasági alapjai
27. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával, a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban, külön rendeletben állapítja meg.
28. § (1) A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető feladatfinanszírozása, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletében állapítja meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(3) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik.
(4) A költségvetési rendelet tervezetét – az államháztartási törvényben meghatározott szerkezetben – a jegyző készíti elő és a saját intézményre vonatkozóan egyezteti az intézményvezetővel. Az előterjesztést a Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi, a polgármester a Bizottság véleményét is csatolva terjeszti azt a képviselő-testület elé.
(5) A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.
29. § (1) A képviselő-testület folyamatos tájékoztatási kötelezettség mellett felhatalmazza a polgármestert, hogy a jogszabályok előírásainak figyelembevételével az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy államilag garantált értékpapír portfoliójú nyílt végű alap szolgáltatásának igénybevételével történő befektetéséről saját hatáskörében döntsön.
(2) Az önkormányzat szabad pénzeszközeinek hat hónapot meghaladó időtartamú lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület dönt.
30. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a KÖH látja el. A KÖH ezzel összefüggő feladata különösen:
31. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jegyző külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik. A polgármester az ellenőrzésről készült jelentést a Bizottsággal történt véleményeztetést követően jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
32. § (1) Az önkormányzat feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal, megyei önkormányzattal, nemzetiségi önkormányzattal.
(2) Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.
(3) Bátmonostor Községi Önkormányzat az alábbi társulásoknak a tagja:
33. § Helyi népszavazás
34. § Helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet.
35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti Bátmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2015. (XI.2.) önkormányzati rendelete.