Zalalövő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2020. 01. 01- 2020. 03. 20Zalalövő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, működésének részletes szabályait az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalalövő Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8999 Zalalövő, Szabadság tér 1.
(3) Illetékességi területe: Zalalövő város közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8999 Zalalövő, Szabadság tér 1.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja. www.zalalovo.hu
2. § (1) Zalalövő város címere: A pajzs bíborvörös mezőjében a pajzsfőben jobbra mutató ezüst színű páncél borítású, bárdot tartó levágott kar, a pajzsderék mezőben 1830-as években épült kőhíd aranyszínű metszete látható. A kék színű pajzstalp mezőben, az ezüst hullám a Zala folyót, a pajzstalp közepének alsó részében található ezüst rész pedig a Borostyán-tavat szimbolizálja.
(2) Zalalövő város zászlaja: Zalalövő zászlajának színe ezüst. A zászló álló téglalap alakú, melynek felső harmadában került elhelyezésre a város címere, alatta fekete betűkkel Zalalövő felirat. A zászló alján ezüst színű rojt van. A zászló használatáról a képviselő-testület – egyedi ügyekben – külön határoz.
(3) Az önkormányzat pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben felirattal: Zalalövő Város Önkormányzata.
(4) A képviselő-testület pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben az alábbi felirattal: Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete.
3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a választási törvény alapján 7 fő (6 képviselő és a polgármester)
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
4. § Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
5. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közügyeket érintő ügyekben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a település fejlesztésével, üzemeltetésével, a lakosság széles körével kapcsolatos.
(2) A képviselő-testület együttműködhet más önkormányzatok képviselő-testületével társulás vagy külön megállapodás alapján.
A képviselő-testület feladata és hatásköre
6. § (1) A képviselő-testület – a törvény által szabályozott keretek között – a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan dönt. Törvény felhatalmazása alapján a képviselő-testület feladatai és hatáskörei tárgyában – szükség szerint – rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról. Zalalövő Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciói szerinti besorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(3) Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező – alapellátási – feladatait az éves költségvetési rendeletében biztosított anyagi fedezet alapján saját intézményekkel, önkormányzati társulások keretében, önkormányzat alkalmazottaival, valamint – különösen a településüzemeltetési feladatok vonatkozásában – vállalkozókkal kötött szerződés alapján látja el.
7. § (1) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladatokról a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően dönt. A feladat ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében, külön önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban, esetenként határozza meg. A feladat elvégzéséhez szükséges anyagi fedezetet a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza. A képviselő-testület döntése során figyelembe veszi a lakosság közmeghallgatáson, egyéb beadványok útján, civil szervezetek közvetítésével közölt igényeit, javaslatait.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:
a) szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása,
b) lakás- és helyiséggazdálkodás,
c) önkormányzati szabályzat, határozat alapján a felsőoktatásban tanulók támogatása,
d) önkormányzati rendelet és határozatok alapján kulturális, oktatási, sportegyesületek, alapítványok és civil szervezetek támogatása,
e) a településfejlesztés érdekében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása,
f) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
g) gyermekorvosi ellátás, fizikoterápia működtetése,
h) Borostyán-tó és szabadidőközpont fenntartása, működtetése,
i) testvértelepülési kapcsolatok ápolása, fenntartása,
j) önkormányzati társulásokhoz csatlakozás, társulások működéséhez anyagi hozzájárulás biztosítása éves költségvetési rendelet, illetve külön testületi határozat alapján,
k) tanyagondnoki szolgálat működtetése,
l) újszülött gyermekek és a 90. éven felüliek támogatása önkormányzati rendelet alapján,
m) külön önkormányzati rendelet alapján helyi kitüntetések, valamint Zalalövő Város Díszpolgára cím adományozása,
n) külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás az épített környezet helyi védelméről, a védett építmények felújításainak, a díszkivilágítás kiépítésének támogatásáról.
8. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (A leggyakoribb képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 3. függelék, teljes katalógusát az Önkormányzati hatásköri jegyzék kiadvány tartalmazza.
(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
9. § (1) A képviselő-testület a következő egyedi feladat- és hatásköröket ruházza át a polgármesterre:
a) sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából települési támogatás,
b) köztemetés engedélyezése,
c) egyes tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelem elbírálása,
d) önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók – kivéve intézményvezetők, háziorvosok – kinevezése, felmentése,
e) sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából tűzifa igény elbírálása.
(2) A képviselő-testület az SZMSZ 1. mellékletében részletezett hatásköreinek és feladatainak gyakorlását átruházza a Zalalövő Város Kulturális és Népjóléti Bizottságára (a továbbiakban: kulturális bizottság)
(3) A polgármester, a kulturális bizottság elnöke évente tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A kulturális bizottság elnöke a pénzügyi beszámolóban, illetve pénzügyi tájékoztatásban köteles tájékoztatást adni a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat felhasználásáról.
(4) A képviselő-testület saját hatáskörben hozott elsőfokú vagy átruházott hatáskörben hozott másodfokú önkormányzati hatósági határozatával szemben jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert lehet indítani az önkormányzat ellen.
(5) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét – az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra (a továbbiakban: Társulás) – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti. A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat. A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület ülései
10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és együttes ülést tart.
(2) Az alakuló ülést az Mötv. szerinti határidőben össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a települési képviselők, majd a polgármester esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről vagy tiszteletdíjáról.
(3) A képviselő-testület saját munkaterve alapján havonként, illetve szükség szerint tart ülést. A nyári szabadságolások miatt – rendkívüli ülést kivéve – július hónapban ülésszünetet tart.
11. §
Munkaterv
12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze – aki egyben az ülés elnöke is –, akadályoztatása esetén az alpolgármester.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén Zalalövő Város Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságának (a továbbiakban: pénzügyi bizottság) elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.
(3) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.
13. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének indítványára (2 fő),
b) a képviselő-testület állandó bizottságainak indítványára,
c) a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának indítványára.
(2) A képviselő-testület összehívását indítványozhatja:
a) a települési képviselők egynegyede (2 fő),
b) a képviselő-testület állandó bizottságai,
c) a jegyző,
d) a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.
14. § (1) A rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét, valamint indokát.
(2) Az indítványt írásban, indoklással ellátva a polgármesterhez kell benyújtani.
15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton – az indítvány előterjesztésétől számított 8 napon belül – összehívható. Ez történhet írásbeli meghívóval, szóban telefon útján is, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a soron kívüli ülésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja, a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg, kivéve, ha sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja.
(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.
A képviselő-testület összehívásának rendje és ülése
16. § (1) A rendes ülésre szólót meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.
(2) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van (minimum 4 fő). Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart,
d) a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját.
(4) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a munkatervben szereplő és javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, a zárt ülés keretében tárgyalni javasolt napirendeket.
(5) A meghívón javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:
a) jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
b) önkormányzati rendeletek,
c) vagyoni ügyek,
d) képviselő-testület hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
e) egyebek,
f) zárt ülés tartását igénylő ügyek.
E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
17. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább 3 nappal az ülés előtt a meghívónak az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíti a lakosságot.
(2) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. Az érdeklődőknek nincs tanácskozási, hozzászólási joguk, a kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Érdekközösség megbízottja a képviselő-testület ülésen szót kérhet. A szó megadása felől ilyen esetben a képviselő-testület dönt.
(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
18. § (1) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, melyről szóban vagy írásban nyilatkoztatni kell, valamint önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy, és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ebben az esetben a zárt ülésről a képviselő vagy az előterjesztő javaslatára minősített többséggel dönt a testület.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen jelen lehetnek a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozók, továbbá az, akit a törvény erre feljogosít.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői, a téma előadói, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint az önkormányzat törvényességi ellenőrzését végzők tekinthetnek be.
(4) Titkos szavazást tarthat a testület az (1) bekezdésben foglalt ügyekben. Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak a képviselő-testület állandó bizottságaira is vonatkoznak.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetében minősített többséggel dönt a zárt ülés tartásáról.
Az ülésvezetés szabályai
19. § (1) A polgármester
a) a képviselő-testület ülését összehívja, megnyitja, vezeti (beleértve más önkormányzat képviselő-testületével tartott zalalövői együttes ülést is) berekeszti, szünetet rendel el,
b) figyelemmel kíséri az SZMSZ 24. § (2) bekezdése szerinti kizárási okot a képviselő-testület munkájából, ez ügyben intézkedést tehet.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülés vezetése során:
a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét (együttes ülés esetén valamennyi képviselő-testületre vonatkozóan külön-külön állapítja meg),
b) a határozatképességet az ülés teljes időszaka alatt figyeli. Ha a képviselők száma határozatképességhez szükséges szám alá csökken, a polgármester az ülést felfüggeszti és intézkedik a határozatképesség helyreállítására. Ha eredménytelen az intézkedés, akkor az ülést berekeszti. Az emiatt elmaradt ülést – formai követelmények mellőzésével – a polgármester 8 napon belüli időpontra újból összehívja;
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére (2 képviselőre),
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,
e) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülést követően tett fontosabb intézkedésekről és közérdekű eseményekről,
f) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
g) előterjeszti az ülés napirendjét.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
Az előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett – és új munkatervben nem szereplő anyagok – rendelet- és határozattervezet, beszámoló, valamint tájékoztató.
(2) A képviselő-testület tárgyalási anyagai írásos vagy szóbeli előterjesztések lehetnek.
(3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást, előzményeket, az előkészítésben résztvevők véleményét,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot,
e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését,
f) rendelet tervezetét, indoklását, előzetes hatásvizsgálatot.
(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés vagy a döntési javaslatok összeállítására.
(5) Előterjesztés benyújtásra jogosultak:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő-testület tagjai
d) bizottságok
e) jegyző
f) polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.
Sürgősségi indítvány
21. § (1) A polgármester ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat, felkéri az indítványozót a sürgősség rövid indoklására. A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a) a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél,
b) benyújthatja: a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület állandó bizottságának elnöke, képviselő.
(2) A képviselő-testület minősített szótöbbséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány megtárgyalása ügyében.
22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó a napirendhez – ha írásban történik az előterjesztés – szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A hozzászólás időtartama általában 5 perc. A társadalmi szervezetek részéről történő felszólalás esetén – vélemények előzetes egyeztetésével – egy személy (vezető vagy tag) szólhat hozzá a napirendi ponthoz. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A vitában mindenki kétszer kaphat szót. Ismételt felszólalásra az ülés elnöke adhat engedélyt, ha ezt megtagadja, a felszólaló a testülettől kérheti a szólás engedélyezését. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A vita lezárása után – határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester először a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A képviselő-testület végül szavaz a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.
23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) Ennek érdekében a polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:
a) a tanácskozás témájától eltér,
b) a tanácskozáshoz nem megfelelő magatartást tanúsít,
c) hozzászólásában más személyt, másokat megsért. A polgármester rendre utasíthatja azt, aki az ülést zavarja.
(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – a települési képviselő kivételével – a rendbontót.
(4) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem szabad.
Határozathozatal, szavazás
24. § (1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges. (Együttes ülés esetén képviselő-testületenként értendő.)
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját – Mötv. 49. § (1) bekezdés alapján – az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A képviselő-testület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíjának 25 %-át megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti 2 havi időtartamra.
25. § (1) Minősített többség szükséges a törvényben meghatározott, valamint jelen rendeletben szabályozott esetekben.
(2) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – min. 4 fő – igen szavazata szükséges.
26. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Szavazni személyesen kell. A szavazás kézfeltartással történik, eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a törvényben meghatározott esetekben, továbbá, ha azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza (2 fő), illetve azt a polgármester és a bizottsági elnökök kérik.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen” vagy „nem” válasszal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(5) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő.
(6) Titkos szavazás esetén az ülés elnökének javaslatára a képviselő-testület 3 tagú szavazatszedő bizottságot választ tagjai sorából. A bizottság elnökből és 2 tagból áll.
(7) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
(8) A szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai hitelesítik. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
27. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) a végrehajtás határideje,
c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése.
(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt (szavazati arány feltüntetésével):
a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha az interpelláló képviselő nem fogadta el,
c) napirendek elfogadása.
(3) A képviselő-testület normatív határozatait a városi portálon kell megjelentetni.
Önkormányzati rendeletalkotás
Képviselő-testület döntései
28. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) rendeletek,
b) határozatok.
(2) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a kihirdetés idejét jelző dátummal kell ellátni. A rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni: A rendelet jelzése: Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete …./20… (…hó …nap) önkormányzati rendelete A zárójelben a rendelet kihirdetésének napját kell érteni.
(3) A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját és hónapját arab sorszámmal kell jelölni. A határozat jelölése: Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete …./20… (…hó …nap) önkormányzati határozat
(4) A rendeletekről és határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, melyről a jegyző gondoskodik.
Rendeletalkotás
29. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) képviselő-testület állandó bizottságainak elnökei,
c) polgármester, alpolgármester, jegyző,
d) Zalalövő társadalmi, érdekképviseleti szervezeteinek vezetői.
(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény alapján el kell végezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.
(5) A polgármester és a jegyző az önkormányzat költségvetésével, helyi adóval kapcsolatos rendelettervezetet köteles egyeztetni a pénzügyi bizottsággal vélemény, javaslat kérése céljából. Egyéb rendelettervezetet a képviselő-testület döntése alapján kell egyeztetni a megjelölt szervekkel, bizottsággal.
(6) A fontosabb, nagyobb előkészítést igénylő (pl. költségvetés) rendeleti javaslatokat a képviselő-testület két vagy több fordulóban (ülésen) is megtárgyalhatja.
30. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről az önkormányzati honlap útján a jegyző gondoskodik. A kihirdetett rendelet közzé tehető:
a) a városi TV-n keresztül,
b) hirdetőtáblán való kifüggesztéssel.
(3) Közmeghallgatáson tájékoztatást adhat a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendelet vagy rendelettervezet főbb szabályairól, pl.
a) önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásáról,
b) köztisztaságról,
c) közszolgáltatásokról,
d) lakosságot érintő helyi adó bevezetéséről,
e) Zalalövő város szabályozási tervéről.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet nyilvántartásba történő elhelyezése előtt a rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját. A közszemlére tétel időtartama 8 nap.
Kérdés, interpelláció
31. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) jegyzőtől
önkormányzati hatáskörének ellátásával, illetve irányítás alatt álló szervével kapcsolatban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melybe be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A testület a vizsgálattal megbízhatja a polgármestert vagy az alpolgármestert.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testületi ülésen először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület – vita nélkül – dönt az elfogadásról.
(4) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, önkormányzat szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntés elkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek. A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni.
Lakosság tájékoztatása a képviselő-testületi ülésről és meghozott döntésekről
32. § A lakosság, hiteles, gyors tájékoztatása érdekében az ülést követő 10 napon belül a képviselő-testületi ülésről készült felvételt a helyi televízió útján – a zárt ülés kivételével – le kell vetíteni.
A jegyzőkönyv
33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a távolmaradó képviselők nevét,
c) a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását,
d) a jegyzőkönyv hitelesítők nevét,
e) napirendenként az előadó és felszólaló nevét, kérdéseket, az érdemi hozzászólások, illetve a képviselő által kifejezetten rögzíteni kért hozzászólásának lényegét,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
h) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
j) interpellációkat, azokra adott rövid válaszokat,
k) az ülés bezárásának az időpontját.
(3) A képviselő-testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli
b) a második példányt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Zala Megyei Kormányhivatal részére.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) jelenléti ív,
b) meghívó,
c) írásos előterjesztések, önkormányzati rendeletek szövege, írásos interpellációk, indítványok,
d) név szerinti szavazásról készült névsor.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és két képviselő mint jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
34. § (1) Az érdeklődők – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és üléseinek jegyzőkönyvébe a közös önkormányzati hivatalban, ügyfélfogadási időben, illetve a városi honlapon.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet külön kell elhelyezni.
A települési képviselő
35. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.
(2) A képviselőt megilletik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
36. § (1) A képviselő főbb jogai:
a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.
c) A közös önkormányzati hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
d) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését.
e) A képviselő-testület bizottságainak ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
f) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, általa előlegezett, számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, melyet a polgármester engedélyez.
(2) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, testületi ülésen, bizottsági tagsága esetén annak ülésén megjelenni, munkájában részt venni. Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha a képviselő
aa) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy
ab) betegség miatt volt távol a testületi ülésről. Az előzetes bejelentés történhet szóban – telefon útján is – a polgármesterhez vagy bizottsági elnökhöz.
b) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles az Mötv. szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
c) A képviselőnek olyan magatartást kell tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
d) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
e) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásainak lejárta után is fennáll.
f) Kapcsolattartás a választópolgárokkal, az önszerveződő lakossági közösségekkel.
g) A személyes érintettség bejelentése /kizárására/ e szabályzat előírása alapján.
h) Köteles a közmeghallgatáson részt venni.
i) Az önkormányzati képviselő köteles az Mötv. szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni, valamint az Mötv. szerinti méltatlansági okot bejelenteni.
37. § A képviselő-testület tagjai sorából tanácsnokot nem választ.
38. § A települési képviselők, a képviselő-testület állandó bizottságainak tagjai külön rendelet alapján tiszteletdíjban részesülnek.
A képviselő-testület bizottságai
39. § (1) A képviselő-testület 2 állandó bizottságot hoz létre.
(2) A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint felét a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani. A bizottság az elnök helyettesítésére tagjai közül elnökhelyettest választ az elnök javaslata alapján.
(3) Az állandó bizottságok létszáma:
a) pénzügyi bizottság: 5 fő (3 fő önkormányzati képviselő + 2 nem képviselő-testületi tag),
b) kulturális bizottság: 5 fő (3 fő önkormányzati képviselő + 2 nem képviselő-testületi tag).
(4) A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 2. melléklet tartalmazza.
40. § (1) Az állandó bizottságok általános feladatai:
a) A képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések, rendelettervezetek véleményezését.
b) Előkészíti a képviselő-testület munkatervében számára megjelölt előterjesztéseket.
c) Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
d) Javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
e) Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(2) A pénzügyi bizottság részletes feladatait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
41. § (1) A pénzügyi bizottság feladata kivizsgálni a képviselővel, polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben kezdeményezett méltatlansági, összeférhetetlenségi ügyeket. A vizsgálat után előterjesztést készít, melynek alapján a képviselő-testület a következő ülésén – legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül – határozattal dönt.
(2) Összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítását polgármester esetében bármely képviselő indítványozhatja – bizottságnál, testületnél – települési képviselő esetén bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
42. § (1) A pénzügyi bizottság látja el a polgármester, alpolgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelését, ellenőrzését és vizsgálatát.
(2) A polgármester, alpolgármester, képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános, hozzátartozóé nem, abba csak a pénzügyi bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a pénzügyi bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság a következő ülésen tájékoztatja a testületet.
(4) Vagyonnyilatkozati eljárás során az érintett polgármester, alpolgármester, képviselő köteles a pénzügyi bizottság felhívására a saját, illetve hozzátartozója nyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozóan azonosító adatokat írásban közölni. Az azonosítókat csak a pénzügyi bizottság tagjai ismerhetik meg.
(5) A pénzügyi bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, őrzéséről – zárt, tűzbiztos szekrényben – a közös önkormányzati hivatalban gondoskodik.
(6) A pénzügyi bizottság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelesség esedékessé válásáról minden év január 1-ig írásban értesíti a képviselőt.
(7) Polgármesteri, alpolgármesteri tisztség, képviselői megbízás megszűnése esetén (lemondás, elhalálozás, stb.) a vagyonnyilatkozatokat – a hozzátartozókéval együtt – a pénzügyi bizottság elnöke – átvételi elismervénnyel – visszaadja 8 napon belül, választás esetén az új bizottság megválasztásától számított 8 napon belül az érintett vagy hozzátartozója részére.
43. § (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottságok működésére e Szabályzatban a képviselő-testület működésére meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot
a) a polgármester indítványára
b) a képviselő-testület határozata alapján
c) a bizottsági tagok 50 %-ának indítványára (3 fő).
(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. A téma tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.
(4) A képviselők, a polgármester, az érintett önkormányzati intézmény vezetője, valamint a jegyző tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottság ülésein.
44. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
(2) A bizottság állásfoglalását szótöbbséggel hozza.
(3) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke, és egy kijelölt bizottsági tag ír alá.
(4) A bizottság ügyviteli teendőit az önkormányzati hivatal kijelölt köztisztviselői segítik, illetve ügyviteli feladatait a hivatal látja el.
(5) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.
45. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottságot az alábbi feladatok elvégzésére célszerű létrehozni:
a) A lakosság széles rétegeit érintő önkormányzati rendelettervezet előkészítése, illetve a végrehajtás ellenőrzésére.
b) Önkormányzati ingatlan elidegenítése, valamely vállalkozásba történő bevitele.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
46. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően – alakuló ülésen – esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A polgármester az alakuló ülésen programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára területfejlesztést, településfejlesztést, intézmények fejlesztését, a település működtetését, szolgáltatások biztosítását, stb. tartalmazza. Ez alapja lehet az önkormányzat gazdasági programjának, melyről a ciklus végén a polgármester beszámol a testület előtt.
(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről.
(5) A polgármester a megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester a saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(6) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit az önkormányzati hivatal közreműködésével látja el, ügyfélfogadási rendjét a hivatali SZMSZ tartalmazza. (A leggyakoribb polgármesteri feladat és hatásköröket a 4. függelék, teljes katalógusát az Önkormányzati hatásköri jegyzék kiadvány tartalmazza.)
47. § A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja az önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) a polgármester munkáltatói jogkört gyakorol jegyző, aljegyző, közalkalmazottak, Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében, illetve egyéb munkáltatói jogkört gyakorol önkormányzati intézményvezetők (óvodavezető, művelődési központ igazgató) vonatkozásában.
48. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára legfeljebb két alpolgármestert választhat, akik társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. Egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(2) Az alpolgármester(ek) általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester(ek) nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.
49. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki határozatlan időre a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) A jegyző
a) vezeti a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt;
b) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
c) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
d) ellátja a képviselő-testület, a bizottság, szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
e) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein;
f) ha jogszabálysértést észlel a testület, a bizottság, a polgármester döntésénél, akkor ezt köteles jelezni a döntést hozó felé;
g) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, az önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
b) Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.
c) Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
d) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.
(4) A jegyző ellátja a (2)-(3) bekezdésben foglalt feladatokat és hatásköröket Csöde, Keménfa községekre vonatkozóan is.
Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal
50. § (1) A képviselő-testület Csöde, Keménfa, Zalacséb, Zalaháshágy Községi Önkormányzatok Képviselő-testületével 2013. március 1-től létrehozta a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt az önkormányzatok működésével, polgármesterek, valamint a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, melyből 2020. január 1-gyel Zalacséb, Zalaháshágy Községi Önkormányzatok kiváltak.
(2) Az önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Zalalövő Város Önkormányzata költségvetése határozza meg az önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. Az önkormányzati hivatal fenntartásának a költségeihez az önkormányzatok megállapodás alapján járulnak hozzá. Az önkormányzati hivatal működési területe az (1) bekezdésben foglaltakra nézve Zalalövő Város, Csöde, Keménfa közigazgatási területére terjed ki.
51. § (1) A hivatal szervezeti tagozódását és – munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét –, működésével összefüggő egyéb kérdéseket a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza (4. melléklet).
(2) A hivatal a képviselő-testületnek és a bizottságoknak igény és szükség szerint adatokat szolgáltat, illetve jelentést, tájékoztatást készít.
A társulásokra és együttműködésekre vonatkozó általános szabályok
52. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban zalaegerszegi kistérségben lévő, azon belül elsősorban Csöde Község Önkormányzata Képviselő-testületével, környékbeli települések képviselő-testületével keres társulási formát a térség gazdasági, turisztikai fejlesztése, közszolgáltatások ellátása, intézmények fenntartása érdekében.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) lakosságot szolgáló beruházás és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) lakosság közügyek intézésébe való bevonása, közös érdekképviselet.
(4) A képviselő-testület az 5. mellékletben felsorolt tárulásokban vesz részt.
Helyi népszavazás
53. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede (2 fő),
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d) a választópolgárok 15 %-a.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja a kezdeményezők képviselőit.
(3) A képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kiírni, ha a választópolgárok 15 %-a kezdeményezi.
54. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha eredménytelen volt.
Lakossági fórumok
55. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett tárgykörökről a lakosságot, társadalmi szervezeteket a rendezvény előtt legalább 7 nappal előbb értesíteni kell a városi honlap, helyi TV, illetve hirdetmények útján.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(5) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásos vagy elektronikus úton, telefonon, illetve az ülésen szóban is feltehessék.
56. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében városi gyűlést hívhat össze.
(2) A városi gyűlésről – helyéről, idejéről, tárgyáról – a lakosságot legalább 7 nappal a gyűlés előtt tájékoztatni kell városi honlap, helyi TV és hirdetmények útján.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
57. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás legalapvetőbb szabályairól külön önkormányzati rendelet szól.
Az önkormányzat költségvetése
58. § (1) A képviselő-testület meghatározza az önkormányzati ciklusra szóló programját, melynek értékelését elvégzi.
(2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A költségvetés készítésénél figyelemmel kell lenni az önkormányzat gazdasági programjára.
(3) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési-, valamint zárszámadásirendelet-tervezetét, melyeket a polgármester a pénzügyi bizottság előzetesen kialakított írásos véleményével vagy javaslatával és a könyvvizsgáló írásos jelentésével együtt terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelettervezeteket az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerinti szerkezetben kell elkészíteni.
(4) A költségvetési rendeletben megállapított előirányzatok évközi módosítására a polgármester – az éves költségvetési rendelet alapján – tesz javaslatot. Az előirányzatok módosításáról a képviselő-testület rendelettel dönt.
(5) A polgármester a költségvetés I. félévi végrehajtásáról minden év szeptember 15-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A képviselő-testület a költségvetési zárszámadását minden év április 30-ig rendelettel hagyja jóvá.
(7) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:
a) A minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Jogszabályban előírt módon igényli a központi és egyéb támogatásokat.
d) Gondoskodik az önkormányzat intézményeinek pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, gondoskodik az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításáról.
f) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
g) Az önkormányzat számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat és intézményei kiadásainak teljesítéséről.
Az önkormányzati hivatal a kisebb összegű készpénzkifizetéseket a házipénztárból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesíti. Az önkormányzat intézményei kisebb készpénzkifizetéseiket az önkormányzati hivatal útján biztosított ún. ellátmányból teljesíti.
59. § (1) Az önkormányzat által nyújtott céljellegű – 200.000,- Ft-ot elérő – fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, valamint a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat hirdetmény útján (városi honlap, helyi TV-én keresztül, hirdetőtáblán történő kifüggesztés) közzé kell tenni a döntés meghozatalát követő 60. napig. Nem kell közzétenni, ha a döntést követő 60. nap előtt a támogatást visszavonják, vagy arról a kedvezményezett lemond.
(2) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával az önkormányzathoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó (Áfa nélkül számított) ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon és vagyonértékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül hirdetmény útján.
(3) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – Áfa nélküli – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összegeket kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét – az értékhatárra vonatkozóan – közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
60. § Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
61. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el, melybe bevonja a pénzügyi bizottságot is.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező belső ellenőr megbízásával gondoskodik.
Záró rendelkezések
62. § (1) A jelen szabályzat 2020. január 1-én lép hatályba.
(2) Kihirdetéséről a jegyző a hirdetőtáblán való kifüggesztés útján gondoskodik. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(3) A szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalalövő Város Önkormányzatának többször módosított 11/2011. (IV.7.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet