Bana Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (XI.13.) önkormányzati rendelete
Bana Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 28Bana Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (XI.13.) önkormányzati rendelete
Bana Község Helyi Építési Szabályzatáról
Bana Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek (Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Megyei Állami Főépítész, Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Járási Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztály, Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Járási Útügyi Osztály, Komárom-Esztergom megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság, Budapest Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Főosztály, Budapest Fővárosi Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedéspolitikai Államtitkárság, Innovációs és Technológiai Minisztérium Légiközlekedési Hatóság, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatóság, Innovációs és Technológiai Minisztérium Hajózási Hatóság, Győr-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Pest megyei Kormányhivatal Erdőfelügyeleti Főosztály, Pest megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztálya, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Légügyi Főosztály, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Országos Atomenergia Hivatal, Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Megyei Főépítész), a partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 11/2017. (VII.20.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Hatály és értelmező rendelkezések
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban HÉSZ) hatálya Bana község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni), a vonatkozó településrendezési és építési, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával lehet.
(3) A tervezett területfelhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi terület-hasznosítás engedélyezett, de bárminemű változtatás (építés, telekalakítás stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével lehetséges.
2. Fogalommagyarázat
2. § E rendelet alkalmazásában:
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:
4. Telekalakítás
4. § (1) Új építési telkek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:
a) lakóterületen, oldalhatáron álló beépítés esetén: min. 14 m;
b) lakóterületen, szabadonálló beépítés esetén: min. 16 m;
c) intézmény területen: min. 16 m;
d) gazdasági területen: min. 20 m;
(2) Közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezeti, övezeti előírásainál kisebb méretű telek is kialakítható.
(3) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
II. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. § (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a
III. A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. § (1) Szélkerék, szélerőmű, távközlési magas-építmény, adótorony, önálló antenna építmény
a) az ökológiai folyosó területén;
b) korlátozott használatú mezőgazdasági területen;
c) erdőterületen
nem létesíthető.
(2) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzéséről gondoskodni kell.
(3) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására.
IV. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
7. § (1) A belterületen olyan építmény nem létesíthető, ami környezetvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.
(2) A település belterületén és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó beépítésre szánt területeken, különleges beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt különleges területeken a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
(3) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani. Tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
(4) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható
(5) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályok által meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.
(6) A szabályozási terven vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50-50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető.
(7) A Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyások partélétől számított 6 m-en belül semmilyen, 10 m-en belül pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény helyezhető el.
V. A KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
8. § (1) A belterületi építési övezetek előírt közmű ellátottsági mértéke általános esetben a teljes közművesítettség, kivételt képez a hrsz. 785/1-17 telkek összevonásával kialakított különleges mezőgazdasági üzemterület, ahol a zárt szennyvíztározó alkalmazása megengedett.
(2) A külterületi építési övezetek előírt közmű ellátottsági mértéke: részleges közművesítés.
(3) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(4) A közüzemi csapadékvíz csatornába csapadékvíz csak akkor vezethető, ha a csapadékvíz helyben tartása (elszikkasztása, hasznosítása) nem lehetséges a magas talajvíz szint miatt.
(5) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épületektől a megközelítési útvonalon mérve 100 m-nél közelebb kell helyezni.
(6) Ahol a szükséges oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból vehető vízmennyiséget, ott az oltóvíz ellátását a meglévő vezeték keresztmetszetének bővítésével, vagy kiegészítő helyi oltóvíz tárolóval kell megoldani.
(7) A szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények kialakítását és üzemeltetését a vonatkozó hatályos előírások szerint kell végezni, vagy előírásos hatásfokot biztosító helyi kis szennyvíztisztító berendezést és technológiai megoldást kell alkalmazni.
(8) A középnyomású gázvezeték hálózatról tervezett fejlesztési területeken a csatlakozó berendezéseket föld alatti vezetékkel, a nyomás-szabályozót föld feletti elhelyezéssel lehet kiépíteni
(9) A tervezett közcélú villamos elosztóvezetékek hálózatát úgy kell kiépíteni, hogy a védőtávolságon belül épület illetve építési hely ne legyen.
(10) Telekalakítás során biztosítani kell minden ingatlannak a közcélú hálózatra történő önálló fogyasztói csatlakozását.
(11) Mobil távközlésre szolgáló bázisállomások vagy adótornyok belterületen vagy beépítésre szánt területen csak gazdasági, vagy mezőgazdasági üzemi területen helyezhetők el.
VI. AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
9. § (1) Terepszint alatti építmények csak abban az övezetben létesíthetők, ahol azt az övezeti, építési övezeti előírások nem tiltják.
(2) Az előkert meghatározott mérete egyben az utca felőli építési vonal is, amelyhez főépületet kell csatlakoztatni.
(3) A kialakult utcavonal esetén az előkert méretét az építési telektől 2 irányban 2-2 telek előkerti méretével kell igazolni az illeszkedéshez.
(4) Az oldalkert általános mérete lakóterületen, oldalhatáros beépítésnél legalább 4 m.
(5) A hátsókert mértéke változó az övezeti előírások szerint.
(6) Melléképület elhelyezésére vonatkozó szabályok, melyek függetlenek attól, hogy építési engedély kötelesek vagy sem:
a) Új főépület esetén a melléképület csak a főépülettel együtt tervezhető.
b) Már meglévő főépület esetén melléképület a főépület mögött, annak takarásában létesíthető.
c) Melléképület csak az építési helyen belül állhat.
(7) Saroktelek esetén az épületek elhelyezésénél 2 előkertet és 2 oldalkertet kell figyelembe venni.
10. § (1) Az építési helyen belül több épület is állhat. Ilyenkor legalább az egyik főépület az építési vonalra helyezendő.
(2) Új épület építése, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén az előírt számú gépjármű parkolót telken belül kell megoldani.
(3) Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb a telek 10%-a lehet és csak az építési helyen belül alakítható ki.
(4) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.
(5) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6) Az építési övezeteknél az épületekre meghatározott legnagyobb épületmagasság hitéleti és kegyeleti épületeknél, hitéleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.
(7) Többszintes tetőtér nem létesíthető.
VII. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
11. § (1) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület Lke
b) Falusias lakóterület Lf,
c) Intézmény terület Vi,
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz,
e) Különleges rekreációs terület Kre
f) Különleges sportterület Ksp
g) Különleges vízmű terület Kv
h) Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület Kmü
i) Különleges terület szennyvíztisztító telep Kszt
j) Különleges terület gázátadó állomás Kg és
k) Különleges terület trafóállomás Ktá.
(2) Az egyes építési övezetek építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet tartalmazza.
5. Kertvárosias lakóterület (Lke)
12. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő, kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:
1. lakó,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakóterületi követelményeknek megfelelő kereskedelmi, szolgáltató,
3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
4. kulturális,
5. szállás jellegű,
6. sport.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben melléképületként
1. gépjárműtároló,
2. az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
3. lakóterületi követelményeknek megfelelő műhely
4. nyárikonyha, mosókonyha, műterem,
5. kerti növényház (üvegház), fóliasátor legfeljebb 30 m2 alapterülettel,
helyezhető el.
(4) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:
1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló,
3. kerti építmény,
4. állat ól, állatkifutó,
5. olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6,0 m-t.
6. komposztáló
7. csapadékvíz gyűjtő ciszterna
8. zöldségverem helyezhető el.
(5) A (3) a-d pontok szerinti rendeltetések a főépületben vagy a főépülettel egybeépítve is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetések mellett.
(6) Új főépület elhelyezése esetén gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben illetve azzal egybeépítve a főépület takarásában alakítható ki.
(7) A telek közterületi határvonalától 25 m mélységű területrészén állat ól, állatkifutó és egyéb - az állattartással összefüggő - építmény nem létesíthető.
(8) Műhely épület és állatól együttes alapterülete legfeljebb a telekterület 5 %-a lehet a 30 % beépítési lehetőségen belül.
(9) Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve új lakóterület kialakításánál 5 m
6. Falusias lakóterület (Lf)
13. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:
1. lakó,
2. a lakóterületi követelményeknek megfelelő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés
3. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés
4. szállás jellegű,
5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
6. igazgatási, iroda,
7. sport,
8. kulturális, közösségi szórakoztató.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben melléképületként
1. gépjárműtároló,
2. az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
3. műhely,
4. nyárikonyha,
5. mezőgazdasági épület, állattartó épület
helyezhető el.
(4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:
1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló,
3. kerti építmény,
4. állat ól, állatkifutó,
5. olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6,0 m-t,
6. komposztáló,
7. csapadékvíz gyűjtő ciszterna,
8. zöldségverem
helyezhető el.
(5) Állattartó épület, a főépülettől legalább 20 m-re létesíthető.
(6) A (2) bekezdés a-h) pontja szerinti rendeltetésű főépületben vagy a főépülettel egybeépítve a (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések is elhelyezhetők.
(7) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, és nem lehet több 100 m2-nél.
(8) Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve lakóterület kialakításánál 5 m
7. Intézmény terület (Vi)
14. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál. A Vi-4 építési övezet a katolikus templom telke, ahol a templomon kívül épület nem létesíthető.
(2) Intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, községi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendeltetésű épületen belül kialakítható a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló egy lakás is.
(4) Intézmény terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.
(5) Intézmény területen a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6 m-t,
helyezhető el.
(6) Építési hely: kialakult környezetben illeszkedés szerint, új beépítésnél az elő-, oldal és hátsókert az épületmagasság fele.
(7) Intézmény terület építési övezeteiben állattartó épület nem építhető lakó funkció esetén sem
(8) Az intézmény terület építési övezet építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
8. Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)
15. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:
a) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható,
b) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is kialakítható.
(4) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.
(5) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.
(6) Építési hely: elő, oldal- és hátsókert min. 6m.
(7) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.
9. Különleges rekreációs terület (Kre)
16. § . (1) A különleges rekreációs terület épőítési övezetben a turizmust szolgáló, kettőnél több üdülőegységet magába foglaló, üdülő rendeltetésű épület, tábor, kemping, sportolást, vendéglátást, rekreációt szolgáló épület és szállásépület létesíthető.
(2) Az építési övezet területén az előkert, oldalkert, hátsókert min.10 m.
(3) Rekreációs területen a zöldfelületet ligetes fásítással kell kialakítani.
(4) A különleges rekreációs terület építési övezet építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
10. Különleges sportterület (Ksp)
17. § (1) A különleges sportterület építési övezetben a testedzéssel, sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények, valamint a látogatók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek, a közösségi rendezvények kiszolgáló építményei továbbá szállásépület helyezhetők el.
(2) A különleges sportterület építési övezeteiben az építési hely: elő-, oldal és hátsókert az épületmagasság fele.
(3) A telekhatár mentén fa- és cserjesor telepítendő.
(4) A különleges sportterület építési övezet építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
11. Különleges vízmű terület (Kv)
18. § (1) A különleges vízmű terület építési övezetben az ivóvízellátást, a vízkivételt, vízkezelést szolgáló építmények létesíthetők.
(2) A különleges vízmű terület építési övezet építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
12. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
19. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben mezőgazdasági üzemi építmények, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági építmények, agrárturisztikai (lovas-turisztikai) rendeltetésű építmények, továbbá a mezőgazdasági termékfeldolgozás építményei létesíthetők.
(2) Az építési övezetben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.
(3) A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
(4) Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.
(5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben az építési hely: elő-, oldal és hátsókert az épületmagasság fele.
(6) Az építési övezet övezet építési használatának megengedett határértékeit 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
13. Különleges terület - szennyvíztisztító telep (Kszt)
20. § (1) A különleges terület szennyvíztisztító telep építési övezetében a rendeltetésnek megfelelő építmények létesíthetők.
(2) A telekhatár mentén fa- és cserjesor telepítendő.
(3) Az építési övezet övezet építési használatának megengedett határértékeit 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
14. Különleges terület gázátadó állomás (Kg)
21. § (1) A különleges terület gázátadó állomás építési övezetében a rendeltetésnek megfelelő építmények létesíthetők.
(2) Az építési övezet övezet építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
15. Különleges terület trafóállomás (Ktá)
22. § (1) A különleges terület trafóállomás építési övezetében a rendeltetésnek megfelelő építmények létesíthetők.
(2) Az építési övezet építési használatának megengedett határértékeit 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
VIII. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
23. § Bana közigazgatási területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:
a) Közlekedési és közmű terület KÖu,
b) Zöldterület Z,
c) Erdőterület - védelmi Ev,
d) Erdőterület - gazdasági Eg,
e) Erdőterület - közjóléti Ek,
e) Általános mezőgazdasági terület Má,
f) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko,
g) Kertes mezőgazdasági terület Mk,
h) Vízgazdálkodási terület V,
i) Különleges terület - temető Kb-t
j)1 kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület Kb-En
16. Közlekedési és közmű terület (KÖu)
24. § (1) Közlekedési területen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló,) valamint közművek és elektronikus hírközlési építmények helyezhetők el.
(2) A közigazgatási területen a közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű építési területet kell biztosítani minimálisan új szakasz, korrekció esetén:
a) országos mellékút: 16 m,
aa) 8136 sz., meglévő (K.V.B), belterületen Mártírok u, Jókai u. és Petőfi utca
ab) 81141 sz. meglévő (K.V.B.), Zrínyi Miklós utca
b) gyűjtőutak: 14 m,
17. Zöldterület (Z)
25. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület, ahol a növényzettel borított felület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet.
(2) Zöldterület övezetében a szabadidő eltöltését – pihenést, játékot, sportolást – szolgáló építmények, sétaút, kerékpárút, köztárgyak, továbbá a zöldterület rendeltetéshez illeszkedő vendéglátó épület létesíthető.
(3) Az övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan, legfeljebb 7,5 m épületmagassággal helyezhetők el.
18. Erdőterület (E)
26. § (1) Erdőterület a szabályozási terveken E jellel jelölt erdő művelési ágú illetve erdő telepítésre tervezett terület.
(2) Az erőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
a) védelmi rendeltetésű (Ev),
b) gazdasági rendeltetésű (Eg)
c) közjóléti rendeltetésű (Ek)
övezetekre tagozódik.
(3) Védelmi rendeltetésű övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:
a) a beépíthető telek területe min. 10.000 m2,
b) a beépítettség mértéke max. 0,5 %,
c) a beépítési mód szabadonálló,
d) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m,
e) előkert, oldalkert, hátsókert legalább 10 m
(5) Közjóléti rendeltetésű erdő övezetében kisállat bemutató célját, továbbá a látogatók fogadását szolgáló épületek létesíthetők.
(6) Közjóléti rendeltetésű erdőövezetben a (5) bekezdés szerinti épületek, építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:
a) a beépíthető telek területe: kialakult,
b) a beépítettség mértéke max. 5 %,
c) a beépítési mód szabadonálló,
d) az épületmagasság legfeljebb 6 m,
e) előkert, oldalkert, hátsókert legalább 10 m
(7) Az erdei turizmust szolgáló épületnek nem minősülő építmények mindegyik erdőövezetben kialakíthatók.
19. Mezőgazdasági terület
27. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a felszíni vizek védelme, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) és
c) kertes mezőgazdasági terület (Mk).
(2) Mezőgazdasági területen, ha az övezeti előírások lakás, lakóépület létesítését lehetővé teszik, azok csak az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység gazdasági épületeinek megépítésével egyidejűleg, vagy azt követően létesíthetők.
20. Általános mezőgazdasági terület
28. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.
(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és -tárolás építményei, saját termék árusítására szolgáló építmények, továbbá lakóépület, lakás és a lovas sportolás, lovas turizmus építményei helyezhetők el.
(3) Általános mezőgazdasági terület Má övezetében az (2) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
a) Beépíthető telek területe
aa) gazdasági épület esetén: min 1,0 ha,
ab) lakóépület esetén: min. 5 ha,
b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: min. 1 ha,
c) Beépítési mód: szabadonálló,
d) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
e) Épületmagasság: max. 7,5 m és
f) Előkert, oldalkert: min. 10 m.
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló több tagban lévő mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 5 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület helyezhető el.
(5) A birtokközpont beépítésének feltételei:
a) Beépíthető telek területe: min. 1 ha,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: a birtokközpont telkének 40 %-a,
21. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
29. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területek (Mko) a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter védelmi, vízminőség védelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek.
(2) Az Mko-0 jelű övezetben épület nem létesíthető.
(3) Az Mko-1 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a lovas sportolás, lovas turizmus építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló gazdasági épületek, továbbá a tulajdonos, használó, a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.
(4) Az Mko-1 övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:
a) Beépíthető telek területe: min. 2 ha,
b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: min. 2 ha,
c) Beépítési mód: szabadonálló,
d) Beépítettség mértéke: max. 5 %,
e) Épületmagasság: max. 7,5 m és
f) Előkert, oldalkert: min. 10 m.
(5) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.
22. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
30. § (1) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) a vegyes mezőgazdasági használat (szőlő, gyümölcs, kertgazdálkodás) és a pihenést szolgáló terület, ahol pince és egy ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhető el.
(2) Az (Mk) jelű övezetben
a) a 720 m2-nél kisebb területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
b) a 720-1500 m2 területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken, illetve
c) az 1500 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 5 %-a, de legfeljebb 90 m2 lehet.
(3) A gazdasági épület magassága nem lehet több 4,5 m-nél.
23. Vízgazdálkodási terület (V)
31. § (1) A vízgazdálkodási terület (V) a szabályozási terveken jelölt horgásztó és vízfolyások medre.
(2) A vízfolyások szabályozott területén csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak létesíthetők.
(3) A horgásztó területén (Pikóta) a vízgazdálkodással, horgászattal összefüggő műtárgyak és egy közösségi horgászház létesíthető. A közösségi horgászház alapterülete legfeljebb 90 m2 lehet, az épületmagasság nem lehet több 4,5 m-nél.
24. Különleges terület - temető (Kb-t)
32. § (1) A különleges terület - temető a Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.
(2) A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesít-hetőek:
a) Beépíthető telek területe: kialakult
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
25.2 Különleges beépítésre nem szánt terület – kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrásokhasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-En)
32/A. §3 (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület a Szabályozási terven „Kb-En” jellel jelölt övezet, amely a naperőmű építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezeteinek telkein a naperőmű megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló technológiai berendezések, az ehhez kapcsolódó egyéb műszaki létesítmények (pl. inverter, transzformátor, meterológiai állomás, energia tároló, villámhárító, irányító rendszer, biztonságtechnikai eszközök, stb) helyezhetők el.
(3) Kb-En-1 övezetben az épület-elhelyezés és a telekalakítás feltételei:
a) legnagyobb megengedett beépíthetőség: 10%,
b) legnagyobb megengedett épületmagasság: 6,5 m
c) legkisebb kialakítható telekméret: 2000 m 2
(4) Kb-En-1 övezetben az épületnek nem minősülő technológiai berendezések magassága meghaladhatja az övezetben előírt legnagyobb megengedett épületmagasságot.
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § (1) Ez a rendelet 2019. december 13-án lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 6/2003. (VI.11.) és 5/2005. (III.17.) önkormányzati rendelet
A 23. § j) pontját a Bana Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 25. alcím címét a Bana Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 32/A. §-t a Bana Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a Bana Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.