Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 03. 01Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapvető rendelkezések, az önkormányzat elnevezése
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csátalja Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal)
(5) A közös önkormányzati hivatal székhelye: 6527 Nagybaracska, Szabadság tér 10.
(6) A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltségének elnevezése, címe: Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Csátaljai Kirendeltsége (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal csátaljai kirendeltsége) 6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B.
(7) Az önkormányzat hivatalos lapja: Csátaljai Hírek
(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.csatalja.hu
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat címere: álló, négyelt reneszánsz pajzs, 1. számú /jobb felső/ vörös mezejében Szent István király teljes alakú figurája látszik, arany övvel összefogott zöld ruhában, arany palásttal, jobbjában jogart tart, balját aranyos markolatú kardján nyugtatja, fején a szent korona. A 2. számú /bal felső/ kék mezőben aranyló szőlőfürt lebeg zöld levéllel részben takarva. A 3. számú /jobb alsó/ kék mező zöld udvarából aranyos markolatú, ezüst pengéjű kard növekszik, tőle jobbra aranyló Nap, balra ezüstös, fogyó Hold látszik. A 4. számú /bal alsó/ vörös mezőben balra, illetve jobbra villás farkú fecskepár suhan. A pajzs felső élén szembenéző csőrös csatasisak helyezkedik el, rajta rubinokkal ékesített ötágú, nyitott, arany leveles korona. A foszlányok: kék és arany.
(3) Az önkormányzat zászlaja: fehér színű, anyaga selyem, melynek közepén, tengelyében a zászlórúddal párhuzamosan az 1. §-ban írt címer foglal helyet.
(4) Az önkormányzat pecsétje: körpecsét „Csátalja Község Önkormányzata” felirattal és Magyarország címerével ellátva.
(5) Az önkormányzat jelképei használatának további szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
3. Feladatok és hatáskörök
3. § (1) A képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok kötelezővé tesznek.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.
(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatról az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - dönt.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.
A képviselő-testület működése
4. A képviselő-testület szervezete és működésének rendje
4. § (1) A képviselő-testület létszáma - a polgármestert is beleértve - 7 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározottak szerint tartja meg.
(4) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(5) A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton - különösen telefon, elektronikus levél - a napirendi pontok megjelölésével is összehívható bármely napra.
5. A képviselő-testület összehívása
5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az
alpolgármester - hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület rendes ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az aljegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével tájékoztatja.
(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a helyi önkormányzati képviselőknek (a továbbiakban: képviselő) és a meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább négy nappal megkapják. A képviselő részére
- írásbeli nyilatkozata alapján - a meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni.
(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt, aljegyzőt,
c) a települési német nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a napirend által érintett személyt vagy szerv képviselőjét,
e) a napirendi pont előadóját,
f) akinek jelenlétét a polgármester az adott napirend tárgyalásánál szükségesnek tartja.
(6) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előterjesztők nevét.
(7) A meghívót a polgármester írja alá.
(8) Az (5) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. Az (5) bekezdés d)-f) pontjában megjelöltek esetében a meghívóhoz az adott napirend tárgyát érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(9) Nem küldhető ki azon előterjesztés, amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.
6. A z ülések nyilvánossága, határozatképesség
6. § (1) A képviselő-testület ülései általános szabály szerint nyilvánosak, a nyilvános ülésen bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület legalább
4 tagja jelen van.
(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltozott napirenddel is összehívható ismételten, de az e rendeletben előírtakat alkalmazni kell.
(4) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból - különösen napirendről levétel, határozathozatal elnapolása - későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztéseit nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.
7. A zárt ülés
7. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület az ok felmerülésekor, egyedi esetekben dönt.
(2) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester olvasási szünetet rendelhet el.
(3) A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.
(4) Zárt ülés elrendelésekor az ülésen résztvevő valamennyi személy köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközt kikapcsolni.
8. Az előterjesztés
8. § (1) Előterjesztésnek minősül a (3) bekezdésben megjelölt személy, vagy szerv, szervezet által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató és jelentés.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban lehet benyújtani vagy szóban előadni. Rendelet-tervezetet és a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyleteket előterjeszteni csak írásban lehet. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatoknak az ülésen történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) jegyző, aljegyző
d) a képviselő-testület bizottsága
e) képviselő
f) települési német nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyekben
g) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyekben
h) az a személy vagy szervezet, akit a polgármester előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez.
i) akit a jogszabály előterjesztés benyújtására kötelez.
(4) A (3) bekezdés b)-i) pontjaiban megjelölt előterjesztő az előterjesztést a polgármesternél nyújtja be a képviselő-testületi ülést legalább 8 nappal megelőzően.
(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre.
(6) Az írásban benyújtott előterjesztésben követelmény:
a) a tárgy bemutatása,
b) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen döntést hozott, milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
c) a hatályos szabályozás ismertetése, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,
d) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
e) az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,
f) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellene szóló érveket, valamint a várható következményeket.
(7) A határozati javaslat
a) szervesen kapcsolódik az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényes, célszerű, szakszerű és végrehajtható, konkrétan meghatározza a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, szükség szerint tartalmazza az alternatívákat,
d) rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
e) megjelöli a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét.
9. Sürgősségi indítvány
9. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem az 5. § (4) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre.
(2) A sürgősségi indítvány - ide nem értve a polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványt - akkor vehető napirendre, ha az - a sürgősség tényének rövid
indokolásával - írásban, legkésőbb az ülést megelőző nap 15 óráig a polgármesternél benyújtása kerül.
(3) Sürgősségi indítványt a 8. § (3) bekezdésében megjelölt személy, szerv vagy szervezet nyújthat be.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja.
10. A képviselő-testület ülése, a képviselő-testület tanácskozásának rendje
10. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést,
b) ismerteti az ülés napirendjét, ennek keretében, ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását, a sürgősségi indítványt,
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, valamint beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, Ezen előterjesztés keretében tájékoztatást ad a képviselő-testület részére a jóváhagyott ütemezés szerinti szabadsága kivételéről,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
e) megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározva a szünet időtartamát,
h) bezárja az ülést.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását. Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti.
(3) A napirendi pont megvitatása során a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szót kérhetnek. A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni bármikor szót kérhet.
(4) A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
(5) A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze. Kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(6) A polgármester, bármely képviselő a döntéshozatal előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, kizárólag a személyes érintettség vagy a szavazást befolyásoló egyéb rendkívüli esemény bejelentésére van lehetőség.
11. § A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a tárgyalt napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adhat, amennyiben felszólalási szándékukat jelzik. A felszólalás időtartamát korlátozhatja.
11. Az ülés rendjének fenntartása
12. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő és a képviselő-testületi ülésen résztvevő valamennyi jelenlévő személy köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni:
a) az étel- és italfogyasztástól, ide nem értve a víz-, tea- és kávé fogyasztását;
b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától;
c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától;
d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.
(3) A polgármester
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendtől, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ. Kétszeri eredménytelen figyelmeztetés után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
c) figyelmezteti az ülésen résztvevőt, ha a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (2) bekezdésben foglaltakba ütközik;
d) a képviselő kivételével az ismételt rendzavarót az ülésterem elhagyására hívhatja fel.
(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.
(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
12. Döntéshozatal
13. § (1) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(2) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(3) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges a Mötv.-ben rögzítetteken túl:
a) gazdasági program elfogadásához,
b) hitelfelvételhez,
c) az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, kötelező feladat ellátása céljából önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához,
d) önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítéséhez, továbbá értékpapír vásárlásához,
e) díszpolgári cím, önkormányzati kitüntetés és elismerés adományozásához, megvonásához.
(4) A szavazás rendje:
a) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja,
b) előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni.
c) szavazni először a javaslat mellett „igen”-nel, vagy az ellen „nem”-mel, végül a tartózkodásra vonatkozó polgármesteri kérdésre adandó válaszként kézfelemeléssel lehet,
d) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
(5) Ha a szavazás eredménye, vagy a szavazásra bocsátott indítvány értelmezése felől utólag kétség merülne fel, bármely képviselő kezdeményezésére az újraszavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Adott döntési javaslatról, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is, a képviselő-testület legfeljebb 2 alkalommal szavazhat a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően.
(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(8) Titkos szavazást a polgármester, bármely képviselő kezdeményezhet. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.
(9) A titkos szavazást a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága bonyolítja le. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(10) A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről - az aljegyző közreműködésével - a bizottság gondoskodik. A szavazást külön helyiségben, a szavazólapnak urnába helyezésével lehet végrehajtani.
(11) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a bizottság tagjainak az aláírását.
(12) A titkos szavazás eredményét is alakszerű határozatba kell foglalni.
(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha azt bármelyik képviselő javasolja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(14) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
13. A képviselő-testület döntései
14. § (1) A Képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.
(2) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – határozathozatal nélkül dönt
a) a napirend elfogadásáról,
b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentés elfogadásáról.
(3) A képviselő-testület a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. 23. § (2) bekezdése szerinti közjogi szervezetszabályozó eszközként normatív határozatot hoz, amelynek jelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019.(III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. §-ának figyelembe vételével a (4) és (5) bekezdések alapján történik.
(4) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a határozathozatal dátumával, a „határozata” kifejezéssel, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(5) A képviselő-testület határozatainak megjelölése a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az alábbi formában történik: „Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének [sorszám]/[év].([hónap].[nap].) határozata a {cím]-ról/ről”. A képviselő-testületi határozat fenti megjelölésében a sorszámot, az évet és napot arab számmal, a hónapot római számmal kell megjelölni.
(6) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.
(7) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(8) A határozatot a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.
15. § (1) Rendelet megalkotását a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a települési német nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, és a jegyző kezdeményezhet.
(2) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a jegyzőhöz továbbítja.
(3) A rendelet-tervezetet az egyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok figyelembe vételével a polgármester egyezteti a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel, s e szervek véleményével, javaslataival együtt a tervezetet a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet-tervezet csak indokolással nyújtható be a képviselő-testület elé.
(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző,
- szükség esetén - külső szakértőt is felkérhet.
(5) Az önkormányzati rendelet megjelölése az IM rendelet 11. § (2) bekezdésének figyelembe vételével az (6) és (7) bekezdések alapján történik.
(6) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a rendelet kihirdetésének dátumával, az „önkormányzati rendelete” kifejezéssel, valamint a rendelet címével kell ellátni.
(7) Az önkormányzati rendeletek megjelölése az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az alábbi formában történik: „Csátalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének [sorszám]/[év].([hónap].[nap].) önkormányzati rendelete a {cím]-ról/ről. Az önkormányzati rendelet megjelölésében a sorszámot, az évet és napot arab számmal, a hónapot római számmal kell megjelölni.
(8) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. Az önkormányzati rendeletet a kifüggesztéssel egyidejűleg az önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.
(9) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.
14. A képviselő-testület jegyzőkönyve
16. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §-ában foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:
a) az ülés nyilvános, rendkívüli vagy zárt ülési módját,
b) távolmaradt képviselők nevét,
c) a határozatképesség, vagy határozatképtelenség megállapítását,
d) napirendi pontonként az előterjesztők nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
e) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,
f) a képviselő vagy más hozzászóló kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését,
g) polgármester és a jegyző aláírását, amennyiben az aljegyző is jelen van a képviselő-testület ülésén, úgy az aljegyző aláírását is.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) jelenléti ív,
c) az előterjesztések,
d) a rendelet-, valamint a határozat-tervezetek
e) az elfogadott rendeletek,
f) név szerinti szavazás esetén az arról szóló jegyzőkönyv,
g) titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv,
h) képviselő vagy más személy vagy szervezet írásbeli beadványa,
i) képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.
(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyzőkönyvet az aljegyző évente köteles beköttetni.
(6) A jegyzőkönyvek - az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembe vételével - hivatali időben az aljegyzőnél megtekinthetők.
A képviselő, a képviselő-testület szervei
15. A képviselő
17. § (1) A képviselő köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
e) bejelenti személyes érintettségét a döntéshozónál.
(2) A döntéshozatal előtt a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt - e tény ismertté válásakor - a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti, a képviselő-testület pedig az érintett döntés szavazásának a megismétléséről, vagy hatályon kívül helyezése mellett a napirend újratárgyalásáról is dönthet, illetve a döntést változatlan formában hatályban tarthatja. Amennyiben a képviselő-testület a szavazás megismétléséről vagy a napirend újratárgyalásáról dönt, az ismételt szavazásban a személyesen érintett képviselő nem vehet részt, a szavazásból ki kell zárni.
16. A képviselők tiszteletdíja, költségtérítése
18. § (1) A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg – a polgármester és az alpolgármester kivételével – a képviselőknek, az állandó bizottság elnökének és tagjainak.
(2)1 A képviselő havi tiszteletdíja: 27.000.- Ft.
(3) Az állandó bizottság elnökét és tagját az alapdíjon felül további 5.000.- Ft tiszteletdíj illeti meg ülésenként.
(4) A képviselő költségeinek megtérítését az Mötv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak szerint igényelheti.
19. § (1) A képviselő-testület üléséről igazoltan legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni.
(2) Igazolt távollétnek minősül:
a) a képviselő-testület megbízásából végzett vagy egyéb közérdekű tevékenység,
b) állampolgári kötelezettség teljesítése,
c) munkahelyi elfoglaltság,
d) keresőképtelenséggel járó betegség,
e) egyéb méltányolható személyes ok.
(3) A tiszteletdíj a (4) bekezdés szerinti mértékben csökkentésre kerül, aki két egymást követő képviselő-testületi ülésen igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt.
(4) A tiszteletdíj csökkentésének időtartama kettő hónap, a tiszteletdíj mérséklésének mértéke a tiszteletdíj 15 %-a. A (3) bekezdés szerinti kötelezettségszegés megismétlése esetén a tiszteletdíj csökkentésének időtartama négy hónap, a tiszteletdíj mérséklésének mértéke a tiszteletdíj 25 %-a.
(5) A 18. § (2) bekezdésben szabályozott tiszteletdíjat havonta utólag, a 18. §
(3) bekezdésben szabályozott tiszteletdíjat ülésenként utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A kifizetésről a közös önkormányzati hivatal csátaljai kirendeltsége gondoskodik. A tiszteletdíjak kifizetése jelenléti ívek alapján történik.
17. A képviselő-testület bizottságai
20. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságaként 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani.
(2) A bizottság feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. Az ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.
(4) A bizottságok működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
18. A polgármester
21. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester tisztségéből adódóan törvényben meghatározott feladatain túlmenően:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) segíti a képviselők, a bizottság munkáját,
d) együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal, társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
e) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
f) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
19. Az alpolgármester
22. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.
20. A jegyző, aljegyző
23. § (1) A jegyző Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által kötött megállapodás alapján, az Mötv. szabályai szerint, valamint a Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozottak szerint látja el feladatait a Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere által írásban, a közös önkormányzati hivatal állományába tartozó felsőfokú végzettségű köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.
21. A közös önkormányzati hivatal
24. § (1) Nagybaracska és Csátalja települések önkormányzatai működésükkel, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn az 1. § (4) és (5) bekezdésben foglalt elnevezéssel és székhellyel.
(2) A közös önkormányzati hivatal Csátalja községben állandó jelleggel kirendeltséget működtett az 1. § (6) bekezdése szerinti elnevezéssel.
(3) A közös önkormányzati hivatal működésére az Mötv.-n kívül a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni. Részletes feladat- és hatásköröket a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglalt kérdésekben a képviselő-testületek együttes ülésükön határoznak.
(5) Az együttes ülést Nagybaracska község polgármestere az ülés összehívásának szabályai szerint hívja össze és vezeti. Az együttes ülések - eltérő rendelkezés hiányában - Nagybaracska Község Önkormányzata tanácskozótermében tartandók. Az együttes ülések működésére a székhely önkormányzat képviselő-testületének üléseire vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az együttes ülésről a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője jegyzőkönyvet készít.
A nemzetiségi jogok érvényesülése
22. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal
25. § (1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében a település német nemzetiségi önkormányzatával (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat).
(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez ingyenesen helyiséghasználatot biztosít a tulajdonában lévő Csátalja Község Önkormányzatának
(6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B.) épületében.
(3) Az önkormányzat - a közös önkormányzati hivatal csátaljai kirendeltségének útján - a nemzetiségi önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodásban rögzített feltételek alapján:
a) biztosítja a nemzetiségi önkormányzat munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket;
b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, valamint a közös önkormányzati hivatal szabályzatainak hatálya - a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan - szükség szerint kiterjesztésre került a nemzetiségi önkormányzat működésére is.
Társulások
23. Az önkormányzat társulásai
26. § Az önkormányzat feladat- és hatáskörének célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal. Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.
Helyi népszavazás
24. Helyi népszavazás kezdeményezése
27. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok 20 %-a.
(2) A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Lakossági fórumok
25. Közmeghallgatás, falugyűlés
28. § (1) A képviselő-testület évente egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét legalább 7 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(3) A polgármester az önkormányzat munkájának közvetlen ismertetésére, a legfontosabb helyi településpolitikai kérdésekről való tájékoztatásra falugyűlést hívhat össze.
(4) A közmeghallgatás a falugyűlés keretében is megtartható.
(5) A közmeghallgatást és a falugyűlést a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmukra, készítésükre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
26. Az önkormányzat vagyona
29. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyonával, a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban külön rendeletben állapítja meg.
27. Az önkormányzat költségvetése
30. § A képviselő-testület a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető feladatfinanszírozási támogatásai, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletben állapítja meg.
28. Az ellenőrzés
31. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik. A polgármester az ellenőrzésről készült jelentést jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
29. Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása
32. §2 Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása szerinti alaptevékenységi besorolását, valamint az alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
30. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
33. § (1) Ez a rendelet 2019. december 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014.(XII.5.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 2/2022.(II.17.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2022.03.01-től.
Módosította az 5/2020.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020.09.01-től.