Szank Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 

9/2019.(XI.11.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Szank Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Szank Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló …../2019.(…..) önkormányzati rendelete 41. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szank Községi Önkormányzat

      (2) Székhelye: 6131 Szank, Béke u. 33.

      (3) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Szank község közigazgatási

            területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: zászló, címer, pecsét.  

       (2) A jelképek leírását és használatát a Képviselő-testület a 4/1994.(VII.15.) 

             önkormányzati rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat a kitüntetések alapítását és adományozását a Képviselő-testület a kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 9/2018.(IX.26) önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: Szanki Kisbíró

(2) Megjelenés gyakorisága: kéthetente

(3) Az önkormányzati lap felelős kiadója a jegyző.

5. § Szank község testvérvárosai: Nagygalambfalva (Románia), Mauru (Finnország), Quindici (Olaszország), Erdene (Mongólia) Bácsfeketehegy (Szerbia), Gátalja (Románia)

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

6. §  (1) Szank Községi Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez. Szank Községi Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

A képviselő-testület működése

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő. 

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül 4 fő jelen van.

(3) Ha az ülés határozatképtelen, akkor az ülést változatlan napirend pontokkal 8 napon belül

      újra össze kell hívni. 

8. § (1) A képviselő-testület:

a) alakuló ülést,

b) rendes ülést és

c) rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart. 

(3) A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik.

(4) A képviselő-testület rendes üléseit szerdai napon reggel 8 órai kezdettel tartja.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet döntés előkészítő tanácskozás összehívására, a napirendben szereplő témával kapcsolatban, az érintettek bevonásával. 

9. § A képviselők és a polgármester az alakuló ülésen a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az alpolgármester és a bizottság nem képviselő tagjai az alakuló ülésen vagy az azt követő képviselő-testületi ülésen a megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

Rendkívüli ülés

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására egyéb okokból szükség van, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben.

(2) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani. Rendkívüli ülés összehívható a meghívó kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével. A rendkívüli ülés elektronikus úton vagy telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívásról feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét és napirendjét. Rendkívüli ülésen egyéb napirendi pont nem tárgyalható, csak a halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalására kerülhet sor. 

(3) Az ülés összehívása után keletkezett olyan ügyekben, amelyek feltétlenül döntést igényelnek, a polgármester, a jegyző, bizottság, vagy bármely képviselő sürgősségi tárgyalást kérhet, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének indoklásával együtt legkésőbb 3 nappal az ülés kezdetét megelőzően írásban a polgármesternél, akadályoztatása esetén az alpolgármesternél kell benyújtani. Jegyző a sürgősségi indítványt a benyújtás napján továbbítja a képviselők részére. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadásakor határoz. Haladéktalan döntést igénylő ügy esetén a határidő betartása és bizottsági vélemény kikérése nem kötelező. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az új napirendi pontra vonatkozó indítványt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja meg. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja, vagy elveti az indítványt. 

A Képviselő-testület ülése összehívása, meghívója

11. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A képviselő-testületi ülés elektronikus úton, meghívó megküldésével is összehívható.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő az 5. napnak.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

      a) képviselőknek,

      b) jegyzőnek,

      c) nem állandó meghívottaknak: a napirendek előadóinak vagy akiket az ülés összehívója    

          megjelöl,

      d) kistérségi és helyi média képviselőinek.

(6) A bizottság nem képviselő tagját akkor kell az ülésre meghívni, ha van olyan napirendi pont, amely bizottságát érinti.

(7) A településen működő önszerveződő közösségek képviselőit tanácskozási joggal akkor kell az ülésre meghívni, ha van olyan napirendi pont, amely közösségüket érinti.

(8) A képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjai tanácskozási és döntési joggal vesznek részt.

(9) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joga van:

     a) jegyzőnek,

     b) napirendhez meghívottaknak,

     c) akinek a képviselő-testület tanácskozási jogot biztosítja.

Előterjesztések

13. § (1) Előterjesztésnek minősül:

          a) rendelet-tervezet,

          b) határozat-tervezet

          c) beszámoló,

          d) tájékoztató.

(2) Előterjesztést benyújthat be:

      a) polgármester,

      b) alpolgármester,

      c) képviselő,

      d) bizottság,

      e) jegyző,

      f) akiket a képviselő-testület előterjesztés, beszámoló, tájékoztató beterjesztésére kér fel.

(3) Az előterjesztés lehet írásbeli vagy szóbeli. A képviselő-testület a főbb napirendi pontokat előzetesen kiadott írásbeli előterjesztések alapján tárgyalja. Az előterjesztés a téma előzményeit, lényegre törő ismertetését és a – lehetőleg alternatívákat felvető – határozati javaslatot, azok hatáselemzését, az előterjesztés jogszabályi alapját és az előterjesztő aláírását tartalmazza.

(4) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:

a) rendeletalkotás, rendeletmódosítás,

b) intézményalapítás, átszervezés, megszűntetés,

c) pályázat kiírása,

d) helyi népszavazás kiírása.

(5) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból előzetesen meg kell vizsgálnia.

(6) Rendelet-tervezetet csak a polgármester és jegyző terjeszthet elő. Az előterjesztést az ülést megelőző 14 nappal a jegyzőnek be kell mutatni. Rendelet-tervezetet csak bizottsági tárgyalás után lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. Postázásra csak a jegyző törvényességi véleményezését követően kerülhet sor. Az előterjesztésnek a törvényességi véleményezésre való bemutatást tartalmaznia kell.

(7) Az előterjesztési joggal rendelkezők a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önálló indítványt terjeszthetnek elő, melyet a képviselő-testületi ülést megelőző 9 nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni. Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni, és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. Képviselő-testület többségi szavazással határoz az önálló indítvány napirendre tűzéséről.

(8) Tájékoztató határozati javaslat nélkül előterjeszthető. A képviselő-testület a tájékoztatást véleményezheti.

(9) A közérthető, egyszerű határozati javaslat és beszámoló az ülésen szóban is előterjeszthető. 

(10) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok végrehajtásával kapcsolatos témákban tájékoztatót kérhet az érintett szervezetektől.

(11) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus úton vagy postai úton történő postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(12) A zárt ülések előterjesztéseit az érintettek kötelesek úgy kezelni, hogy

azok tartalmáról illetéktelenek ne szerezzenek tudomást, más ne tekinthesse meg.

(13) A zárt ülések előterjesztéseit az ülés végén a jegyzőnek át kell adni.

14. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, és a meghívó elektronikus megküldése az önkormányzat honlapjára.

Az ülés vezetése és tanácskozási rendje

15. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként:

da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

e) a rend fenntartása,

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása,

j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

16. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A második felszólítás után a szót megvonhatja. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. 

(2) A polgármester félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendel el, biztosítja az ülés rendjét. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetését az alpolgármester veszi át. Szünet elrendelése esetén a folytatás időpontját be kell jelenteni, 30 percnél hosszabb időtartamra szünet nem rendelhető el.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása keretében a polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására szólítja fel a rendzavarót.

(4) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

17. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) Az első napirend keretében a polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről.

(4) Az „Egyéb kérdések” napirendi pont keretében a bizottságok elnökei tájékoztatást adnak a két ülés között végzett bizottsági munkáról. A tájékoztató felett a képviselő-testület nem nyit vitát.

18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. §-ában meghatározottak szerint.

(3) Amennyiben az érintett zárt ülés tartását kéri, lehetőség szerint az ülést megelőzően be kell szerezni írásbeli nyilatkozatát. Ha ez nem lehetséges, akkor az érintett szóbeli nyilatkozatát a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe kell rögzíteni.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) Amennyiben képviselő-testület bizottsága előzetesen megvitatta az előterjesztést, elsőként a bizottság elnökének kell szót adni, aki ismerteti a bizottsági javaslatot. A javaslatnak tartalmaznia kell a bizottság által jelentősnek ítélt kisebbségi véleményeket is. 

20. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(2) A tanácskozási jogú résztvevők a vitában a képviselőkével azonos jogokkal vesznek részt. 

Ügyrendi kérdésben soron kívül kell szót adni. 

(3) A tárgyalt napirend során, amikor a képviselő-testület tagjainak a témához nincs több kérdése, észrevétele, a polgármester a jelenlevő állampolgároknak maximum két perces szólási lehetőséget biztosít a határozathozatal előtt. A hozzászólásra jelentkezőnek a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót. Az állampolgári felvetések felett vitát nyitni nem lehet, konkrét kérdésre kell csak választ adni. 

(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

21. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti

javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

22. § A képviselő-testület bevezeti a „személyes megjegyzés” intézményét. Ez a vita lezárása után ad lehetőséget annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. 

Döntéshozatali eljárás, szavazás módja

23. § (1) A képviselő-testület döntéseit főszabályként nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet, de a tartózkodás is megengedett.

(2) Név szerinti szavazást lehet elrendelni:

       a) hitel felvételhez,

       b) éves költségvetés elfogadásához,

       c) költségvetés módosításához,

       d) pályázat benyújtásához és

       e) minden olyan egyéb döntéshez, mely az önkormányzat költségvetését 1.000.000,- Ft-

         nál nagyobb összeggel érinti.

(3) A név szerinti szavazásról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők nevük hallatán „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak.

A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

24. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A képviselő testület tagjai közül három tagú – elnökből és két tagból álló – Szavazatszámláló Bizottságot választ. A képviselők borítékba helyezett szavazólappal döntenek, melyeket a Szavazatszámláló Bizottság összesít.

(3) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazok számát, a szavazás eredményét. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnök ír alá. Az elnök a szavazás eredményét írásban közli a polgármesterrel. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

25. §. (1) Minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének, azaz 4 fő szavazata szükséges. 

(2) Minősített többség szükséges:

a) az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben,

b) helyi népszavazás kiírásához,

c) Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezéséhez,

d) kitüntetés adományozásához,

e) hitel felvételéhez.

A képviselő-testület döntései

26. § (1) A képviselő-testület döntései:

a) határozat,

b) rendelet.

(2) A képviselő-testület a szavazás számszerű eredményének jegyzőkönyvi rögzítésével, de számozott határozat nélkül dönt:

a) jegyzőkönyv hitelesítők személyéről,

b) a napirend meghatározásáról,

c) az ügyrendi kérdésekről,

d) névszerinti szavazás elrendeléséről

27. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – a Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

28. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját év, hónap, nap megjelöléssel.

29. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat nyilvántartás formái:

a) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) határozatok betűrendes nyilvántartása,

c) határidő és a végrehajtásáról szóló jelentés idejének nyilvántartása.

30. § (1) Rendelet alkotását a polgármester, a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző kezdeményezheti. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(2) A rendelet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző végzi, majd a tervezetet a polgármester a testület elé terjeszti.

(3) A rendelettervezetet megalkotása előtt társadalmi vitára kell bocsátani. A rendelet tervezetet a www.szank.hu honlapon 15 napig véleményezés céljából közzé kell tenni. A rendelettervezettel kapcsolatos véleményeket a honlapon megadott elektronikus levélcímre bárki elküldheti. A névtelenül érkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell. A beérkezett véleményeket a jegyző mérlegeli, azokról összefoglalót készít. Az összefoglalót a rendelettervezetet tárgyaló Pénzügyi Bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni. 

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani 

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

b) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, valamint

c) jogszabály változás, törvényességi észrevétel esetén készített rendelet tervezeteket. 

(5) A rendeletet a Szanki Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kihelyezéssel kell kihirdetni. A jegyző köteles a rendeletet a kihirdetéstől számított 15 napra kifüggeszteni.

(6) A kihirdetett rendeletet meg kell jelentetni az önkormányzat www.szank.hu honlapján.

31. §  (1) A képviselő-testület rendeleteinek jelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019.(III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

b) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

A jegyzőkönyv

32. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. 

(2) A képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(3) A jegyzőkönyv kijavítására, illetve kiegészítésére vonatkozó véleményét az írásba foglalást követő képviselő-testületi ülésen bármely képviselő írásban bejelentheti, melyet a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. 

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell. Zárt ülésen hozott döntés nyilvános adatait a polgármester nyílt ülésen, a helyi sajtóban és az önkormányzat www.szankinfo.hu honlapján nyilvánosságra hozza.

(5) A nyilvános ülésről kettő, a zárt ülésről egy példányban készül jegyzőkönyv. Az eredeti példányokat elektronikus úton kell a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak megküldeni, ezt követően a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni. A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek második példányát a helyi könyvtárnak kell megküldeni. A nyilvános testületi ülések jegyzőkönyve megjelenik Szank Községi Önkormányzat www.szankinfo.hu hivatalos honlapján. 

(6) A jegyzőkönyvgyűjtőben lévő valamennyi jegyzőkönyvet évente be kell köttetni. 

(7) A jegyzőkönyvet az ülésen választott 1 képviselő hitelesíti. A hitelesítők értesítésük napján vagy legkésőbb az azt követő munkanapon kötelesek a Polgármesteri Hivatalban megjelenni, a jegyzőkönyveket helyben elolvasni és a hitelesítést elvégezni. 

Az önkormányzati képviselő

33. § (1) Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozza meg. Ezen felül a képviselő kötelessége:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;

c) lehetőség szerint előre, az ülés előtt bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni. Ez a bejelentés a távollét igazolását szolgálja.

d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;

e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

34. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén közeli hozzátartozójára is kiterjedően bejelenteni személyes érintettségét. 

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására annak ismertté válását követően azonnal a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület  soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

35. § (1) Az önkormányzati képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Az a képviselő aki Mötv-ben és a rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi és háromhavonta két alkalommal igazolatlanul marad távol a képviselő-testületi és bizottsági ülésekről, annak tiszteletdíja a következő hónap első napjától számított hat hónapon keresztül 25 %-kal csökken.  

A képviselő-testület bizottságai

36. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

               a) Pénzügyi Bizottság (PB)

               b) Gazdaságfejlesztési Bizottság (GB)

37. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel más bizottságokat is létrehozhat. A bizottságok létszámát és feladatait a testület azok megalakításakor határozza meg. 

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület meghatározott feladat ellátására hozza létre. A feladat ellátásáról a bizottság beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik. 

38. § (1) A bizottságok a képviselő-testület feladatainak eredményes ellátására, a lakossági kapcsolatok bővítésére, a képviselői munka segítésére létrehozott szervek. 

(2) Döntenek azokban az ügykörökben, amelyekben a képviselő-testület döntési joggal felruházta őket. 

(3) Megvitatják és állást foglalnak azokban a kérdésekben, amelyekre a képviselő-testülettől megbízást kapnak, amelyekre a polgármester felkéri, illetőleg amelyeket saját kezdeményezésre célul tűznek ki, véleményezik a feladatkörükbe tartozó fontosabb előterjesztéseket.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. 

(5) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok 1/4-ének kezdeményezésére.

(6) A bizottságok ülései nyilvánosak. A lakosságot a bizottsági ülés meghívójának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni. A bizottság ülésére a polgármestert, a jegyzőt és a képviselőket tanácskozási joggal meg kell hívni. A bizottság elnöke meghívhatja az ülésre a napirendi pontban érintetteket, valamint a tárgyalt témában jártas szakértőket.

(7) A bizottság üléseire tanácskozási joggal, meghívó küldésével meg kell hívni a napirend szerint érintett önszerveződő közösségek vezetőit. 

(8) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.  

(9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait - referensi rendszerben - a Polgármesteri Hivatal látja el.

(10) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(11) A bizottságok - jogszabályok keretei között - ügyrendjükben határozhatják meg működésük egyéb szabályait. 

(12) A bizottságok a polgármester felkérésére az általa meghatározott napirendben előterjesztést készítenek a képviselő-testület ülésére. 

Pénzügyi Bizottság

39.§ (1) A PB tagjainak száma 3 fő, elnöke és egy tagja képviselő, további egy tagja pénzügyi, gazdasági szakember. 

(2) A PB véleményezi az önkormányzat költségvetési koncepció tervezetét.

(3) A PB véleményezi, ellenőrzi az önkormányzat éves költségvetését, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyek csak a PB előzetes állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(4) Figyelemmel kíséri év közben az önkormányzati gazdálkodás menetét.

(5) Véleményezi a hitelek felvételére vonatkozó javaslatokat.

(6) Véleményezi a pénzügyi tartalmú rendelettervezeteket - így különösen a helyi adók bevezetésére vonatkozót.

(7) Véleményezi a rendelet-tervezeteket.

(8) Elvégzi az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat. 

(9) Javaslatot tesz a polgármester jutalmára.

(10) Elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjpályázat támogatási kérelmeket. 

(11) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát.

(12)  A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyon-nyilatkozattételi kötelezettségét az Mötv. szabályozza. A Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatra kötelezettet kötelezettségéről a megbízólevél átvételét követő 3 napon belül, a következő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről a határidő lejárta előtt 30 napon belül tájékoztatja.

(13) A vagyonnyilatkozat kitöltése során a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas, vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatok megkülönböztetését a személyi rész megfelelő kitöltésével kell biztosítani. A vagyonnyilatkozatokat borítékba kell helyezni és névvel ellátni. A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni és tárolni. Az azonosító adatok (pl: takarékbetétkönyv azonosító adatai) csak az esetleges ellenőrzéshez szükségesek, azokat a vagyonnyilatkozatban feltüntetni nem kell.

A vagyonnyilatkozat átvételéről a Pénzügyi Bizottság igazolást ad. 

A vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal páncélszekrényében kell őrizni. 

(14) A vagyonnyilatkozatokat írógéppel vagy golyóstollal, olvashatóan kell kitölteni. Amennyiben a kitöltés során tévedésre, vagy elírásra kerül sor, a hibát javítani nem lehet, hanem az elrontott lap helyett új lapot kell kitölteni. Azokat a sorokat, amelyekbe nem tüntet fel adatot, ki kell húzni. A vagyonnyilatkozat utolsó oldalán fel kell tüntetni a kitöltés dátumát és azt saját kezűleg aláírni. A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban kell kitölteni, melyből 1 példány a kötelezettnél marad.

(15) A vagyonnyilatkozatok ellenőrzését a Pénzügyi Bizottságnál bárki írásban kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(16)A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. 

(17) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás tisztázása esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. 

(18) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Pénzügyi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. A Pénzügyi Bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eljárás eredményéről a Pénzügyi Bizottság a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad. 

(19) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozata az átvételt követő 15 napon belül az önkormányzat hivatalos honlapján megjelenik.

Gazdaságfejlesztési Bizottság

40. §. (1) A GB tagjainak száma 3 fő, elnöke és egy tagja képviselő, további egy tagja pénzügyi, gazdasági szakember.

(2)  A GB a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamarával és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályával rendszeresen kapcsolatot tart, szakembereket hív meg.

(3) Szőlő és Gyümölcs, Baromfi Terméktanácstól információkat szerez.

(4) Homokhátsági víz visszatartással kapcsolatos fórumokon vesz részt, előadásokat szervez.

(5) A szőlő és gyümölcs termelőket tájékoztatja.

(6) Baromfi termelőket szövetkezetbe vonja.

(7) Helyi termelőket megkeresi, kapcsolatot tart velük.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

Polgármester

41. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

42. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét és költségtérítését jogszabály alapján határozza meg a képviselő-testület. A képviselő-testületnek a munkabér és költségtérítés mértékének megállapítása esetén nincs mérlegelési jogköre.

43. § A polgármester összeférhetetlenségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

44. § (1) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdésébe tartozó esetekre vonatkozóan nem határoz meg olyan ügytípusokat, melyekben a polgármester saját hatáskörében hozhat döntést. 

Alpolgármester

45. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

         (2) Az alpolgármester a polgármester helyettese, irányításával látja el feladatait.

Jegyző

46. § (1) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

(2) A jegyző a Mötv-ben meghatározott feladatain kívül:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

      b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

      c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

      d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a Szanki Polgármesteri Hivatal gazdálkodási vezető főtanácsosa látja el a jegyzői feladatokat.

Polgármesteri Hivatal

47. § (1) A képviselő-testület „Szanki Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

Hétfő 8-12 13-16 óráig

Kedd 8-12  13-16 óráig

Szerda 8-12 13-16 óráig

Csütörtök 8-12  13-16 óráig

Péntek 8-13 óráig

(3) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

Hétfő 8-12; 13-16 óráig

Kedd 8-12 óráig

Szerda 8-12; 13-16 óráig

Csütörtök 8-12 óráig

Péntek 8-12 óráig

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

közmeghallgatás

48. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer az éves költségvetés elfogadása előtt közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben, kérdésekben:

a) helyi adó bevezetése,

b) a képviselő-testület által meghatározott napirendeknél, a település egészét érintő tárgykörben.

49. § (1) A közmeghallgatásra a meghívót és az előterjesztéseket a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 8 nappal ki kell küldeni.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol a helyi lakosság, helyben érdekelt szervezetek képviselői helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

51. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

52. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására  szükség szerint falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

Az önkormányzat társulásai és együttműködése

53. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület döntése alapján Szank Községi Önkormányzat az alábbi önkormányzati társulásoknak tagja:

a) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 

    (székhelye: 6640 Csongrád, Kossuth tér 7.)

b) Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás

c) „Tiszta Víz” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

(3) Feladatait a társulási megállapodások alapján látja el.

Az önkormányzati gazdálkodás

54. § (1) A képviselő-testület - a vonatkozó jogszabályok alapján – rendeletet alkot:

         a) az önkormányzat költségvetéséről,

         b) a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolóról, zárszámadásról,

         c) az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, 

             vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására.

Záró  rendelkezések

55. § (1) Ez a rendelet 2019. november 11-én 8:15 órakor lép hatályba. 

         (2) Hatályát veszti:

               1. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet

               2. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2015.(IV.15.) önkormányzati rendelet

               3. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2016.(II.1.) önkormányzati rendelet

               4. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2015.(III.24.) önkormányzati rendelet

               5. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2015.(VI.18.) önkormányzati rendelet 

               6. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2016.(III.29.) önkormányzati rendelet

               7. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2018.(IX.27.) önkormányzati rendelet

               8. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2019.(VI.18.) önkormányzati rendelet.

Varga Ferencné Vincze Jánosné

polgármester jegyző

ZÁRADÉK:

Kihirdetve: 2019. november 11-én 8:15 órakor 

Szank, 2019. november 11.

Vincze Jánosné

jegyző

1. melléklet

a 9/2019.(XI.11.) önkormányzati rendelethez

Szank Községi Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti besorolása

Jogi személy megnevezése: Szank Községi Önkormányzat

Székhelye: 6131 Szank, Béke u. 33.

Adószáma: 15725015-2-03

Számlaszáma: 5170021-10008858

Önkormányzat által ellátott tevékenységek feladat ellátási helyei:

- Egészségügyi alapellátás feladatellátás címe:

II. számú háziorvosi szolgálat 6131 Szank, Béke utca 40.

Védőnői szolgálat telephelye: 6131 Szank, Kossuth Lajos u. 18.

- Közművelődési, közgyűjteményi és könyvtári feladatellátás címe:

            Vörösmarty Mihály Közösségi Színtér 6131 Szank, Rákóczi Ferenc u. 22.

            Gy. Szabó Béla Képtár és Könyvtár 6131 Béke u. 40/A.

            Ízek Háza Szank, Rákóczi Ferenc u. 21.

            Büszkeségpont 6131 Szank, Kossuth u. 16.

            Tájház 6131 Szank, Arany János utca 93.

- Nemzeti kulturális feladatellátás címe:

Európa Ház 6131 Szank, Halasi u. 25.

- Sport feladatellátás címe:

Zank Vezér Sportszálló és Tekecsarnok Szank, Halasi u. 26.

- Történelmi emlékhely feladatellátás címe:

Kiskun Emlékhely 6131 Szank, Emlékhely dűlő 1.

Önkormányzat által alaptevékenységként ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolása:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031030 Közterület rendjének fenntartása

041140 Területfejlesztés igazgatása

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

047120 Piac üzemeltetése

047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

049010 Máshova nem sorolható gazdasági ügyek

051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

062010 Településfejlesztés igazgatása

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063010 Vízügy igazgatása

063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044 Könyvtári szolgáltatások

082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység

082063 Múzeumi kiállítási tevékenység

082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása

083030 Egyéb kiadói tevékenység

084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása

086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086030 Nemzetközi kulturális együttműködés

086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás

095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

Technikai-pénzforgalmi funkciók

018010 Önkormányzatok elszámolásai központi költségvetéssel

018020 Központi költségvetési befizetések

018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek

Támogatási típusú funkciók

084031 Civil szervezetek működési támogatása

084032 Civil szervezetek program támogatása

084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása

107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

2. melléklet

                                                                a 9/2019.(XI.11.) önkormányzati rendelethez

Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása:

1. A polgármester a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben az alábbi hatásköröket gyakorolja:

a) közterület-használat engedélyezése,

b) rendkívüli települési támogatás megállapítása

c) települési támogatás megállapítása

d) születési támogatás megállapítása

e) köztemetés

f) személyi és vagyoni katasztrófa helyzetbe jutottak támogatása

g) ellátja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közút kezelői feladatokat és hatásköröket.

2. Pénzügyi Bizottság a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben az alábbi hatáskört gyakorolja:

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjpályázat támogatási kérelmek elbírálása.