1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Sáska Község Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8308 Sáska, Rákóczi utca 4.

(3) Az Önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illeti meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterből és 4 települési képviselőből áll.

(5) Az Önkormányzat hivatala: Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal

2. § Az Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

3. § A Képviselő-testület a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában együttműködik a Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében a közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

4. § (1) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

(2) A Képviselő-testület önként vállalt feladata az egészséges életmód közösségi feltételeinek biztosítása.

5. § A Képviselő-testület – kölcsönösségi alapon – együttműködésre törekszik a környező települési önkormányzatokkal.

6. § A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülést Mötv-ben meghatározottak szerint kell összehívni. Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról és eredményéről. Ezt követően a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kerül sor az alpolgármester megválasztására titkos szavazással, a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítására. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület megválasztja a bizottság, vagy bizottságok tagjait.

(3) a) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart, melynek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(4)¹ a) A Képviselő-testület ülésének összehívása írásbeli meghívóval történik, mely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat az előterjesztő megjelölésével. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal korábban megkapják.

8. § A Képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

9. § Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület rendkívüli ülést tart, melyre az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban indokolni kell.

10. § (1) Több önkormányzatot érintő, továbbá a közösen fenntartott önkormányzati hivatallal, intézménnyel kapcsolatos ügyek tárgyalása céljából a fenntartó Képviselő-testületek együttes ülést tarthatnak. Együttes ülés tartását bármely önkormányzat kezdeményezheti, a tárgyalandó napirend megjelölésével.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Az együttes ülést, az együttes ülés helyszíne szerinti település polgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A napirend megvitatása után a határozati javaslatot a résztvevő Képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatal esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni, és a jegyzőkönyvben a települések döntését külön határozatban kell rögzíteni. Érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat településenként hozott egybehangzó döntése szükséges.

(6) Az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és a jegyző írja alá.

11. § A Mötv. 54. § alapján a Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

12. § (1) Képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv, amely egy évre előre készül.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző december 31-ig.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot adhatnak:

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

13. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt:

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztést és határozati javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki azt törvényességi szempontból megvizsgálja.

14. § (1) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban beterjeszteni. Az indítvány tartalmazza ez előterjesztő nevét, az indítvány elnevezését és a szövegét, valamint az előterjesztő saját kezű aláírását.

(2) Képviselői önálló indítványt a

15. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

(3) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(4) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

(5) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a kizárási ok vele szemben merül fel.

(3) A polgármester a testületi ülés napirendjeinek tárgyalása előtt, határozat hozatal nélkül:

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

18. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd a módosító indítvánnyal kiegészített, az előterjesztésben szereplő indítványokról dönt a képviselő-testület. A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a javaslatról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása során az Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság jár el.

(4) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik. Titkos szavazás esetén csak „igennel” vagy „nemmel” lehet szavazni.

(5) Az Ügyrendi Bizottság lebonyolítja a szavazást, összesíti a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületet tájékoztatja, és átadja a szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) Név szerinti szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a javaslatról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét abc sorendben, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti és a jegyzéket a polgármesternek átadja

(9) A név szerinti szavazást jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

19. § (1) a) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

(3) A képviselő a Képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a:

20. § (1) A Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét gondatlanul mulasztó képviselőt a polgármester figyelmeztetésben részesíti, a szándékosan mulasztó képviselőt figyelmezteti és rendre utasítja, s kezdeményezi mindkét esetben a képviselő-testület felé, hogy a mulasztót a döntéshozatalból zárják ki.

(3) A figyelmeztetést és a rendre utasítást indokolni szükséges. A polgármester ez irányú döntése és intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

(4) A kizárásról a polgármester, az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármelyik települési képviselő javaslatára a képviselő testület minősített többséggel dönt.

(5) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni, szavazatát tartózkodásként kell számba venni.

(6) A képviselő-testület ülésén a tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(7) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(8) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

21. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülésének jegyzőkönyvébe, egyrészt oly módon, hogy ezen dokumentumokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, másrészt a betekintést személyesen a Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatalban tehetik meg.

(2) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvánosságának biztosítása az önkormányzati honlapon való közzététellel történik.

(3) A képviselő-testület ülésére készített meghívót, az ülést megelőzően közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv - a zárt ülést kivéve - megtekinthető, illetve meghallgatható a Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal helyiségében.

(5) A képviselő-testületi ülésen született határozatok és rendeletek az önkormányzat hivatalos honlapján és a hivatalban megtekinthetők.

22. § (1)² A Képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni A jegyzőkönyv közokirat, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A közhitelesség, illetve a jegyzőkönyvek elválaszthatatlanságának biztosítása érdekében az oldalakat folyamatos sorszámozással kell ellátni, a lapokat zsinórral átfűzni, a jegyzőkönyv

23. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti bármely képviselő és a jegyző.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, a rendelettel kapcsolatos írásbeli észrevételeket, javaslatokat a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(3) A tervezetet a hivatal készíti el, de különleges szakértelmet igénylő rendelet-tervezet esetén megbízható az előkészítéssel ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

24. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet sorszáma mellett fel kell tüntetni, a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) A rendelet jelölése a következő formában történik: Sáska Község Önkormányzata Képviselő-testülete …./…. (…..) önkormányzati rendelete ……………… ról.

25. § (1) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő közzététellel kell kihirdetni, de a hivatalos honlapon (www.saska.hu) is közzé kell tenni.

(2) Az önkormányzat rendeleteiről a Hivatal nyilvántartást vezet, melyről a jegyző gondoskodik.

26. § A jegyző jogszabályi változás esetén köteles gondoskodni a változással érintett, hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít, s azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

27. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel), a határozathozatal hónapjának római számmal, napjának arab számmal való feltüntetésével. A határozatok jelölése a következő formában történik:

28. §³ Sáska Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019.(XI.30.) önkormányzati rendelete – a továbbiakban R. - 28. §-a helyébe az alábbi szöveg lép:

A Képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság. A Bizottság létszáma 3 fő képviselő. Az Ügyrendi Bizottság tagjait a 3. melléklet tartalmazza.

29. § A bizottság általános feladata és hatásköre:

30. § (1) Az Ügyrendi Bizottság működésének szabályai megegyeznek a jelen SZMSZ-ben, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokkal.

(2) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. A bizottság ülésein a Hivatal dolgozójának részvételét – tanácskozási joggal – biztosítani kell.

31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester az Ötv-ben meghatározott feladatokon túl:

(3) Képviselő-testület a Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ. 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) Amennyiben a polgármester 30 munkanapot meghaladóan betegség, utazás, vagy bármely másokból munkaköri feladatait nem tudja ellátni, az tartós akadályoztatásnak minősül, ilyen esetben a polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.

32. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladatait a – polgármester munkájának segítése érdekében – a polgármester írásban határozza meg az alpolgármester megválasztását követően a képviselő-testület és a hivatal egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az alpolgármester a polgármester által meghatározott konkrét feladatköröket a polgármester irányításával és felhatalmazása alapján látja el.

33. § (1) A jegyző, aljegyző kinevezésére vonatkozó előírásokat, feladatait az Mötv. tartalmazza.

(2) Az Mötv-ben meghatározott feladatokon túl a jegyző:

34. § (1) Az önkormányzat hivatala: Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal

35. § (1) Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület más települések Képviselő-testületeivel alakíthat társulásokat. A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

(2) Az Önkormányzat az alábbi társulások tagja:

36. § A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

37. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) Fontosabb szabályai:

38. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. A község választópolgárai a nyilvános testületi ülés keretében megtartott közmeghallgatáson közvetlenül kérdést intézhetnek, javaslatot tehetnek a képviselő-testületnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláin, illetve az önkormányzat hivatalos honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

39. § (1) Vigántpetend község önszerveződő közösségeinek képviselőit megilleti tevékenységi körükben a tanácskozási jog a képviselő-testület ülésein.

(2) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják a civil szervezetek munkájáról szóló rendszeres beszámolók, melyet a képviselő-testület minden évben munkaterv szerint testületi ülésén megtárgyal.

40. § Az Önkormányzat vagyonát, vagyonával való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

41. § A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

42. § A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

43. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sáska község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2014.(XII.15.) önkormányzati rendelet.