Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2020.(XII.31.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2021. 01. 01- 2021. 06. 08

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2020.(XII.31.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

2021.01.01.

A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI.3.) Korm. rendelet 1. § értelmében az – élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-Cov-2 koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét - a törvényben meghatározott kivételekkel - a polgármester gyakorolja. Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének feladat- és hatáskörében eljárva, a Polgármester az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye,

a képviselő-testület és szervei és bélyegzői

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:

Jármi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:
Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.
(3) A Képviselő- testület szervei:
a) Jármi Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);
Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.
b) Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság); Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.
c) Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Gazdasági Bizottság), Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.
d) Jármi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal),
Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.
e) Jármi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző),
Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.
(4) Az Önkormányzat körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(5) A Képviselő- testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(6) A Polgármester körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(7) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(8) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(9) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza középen a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:

a) címer: az Önkormányzat címere: vörössel és kékkel hasított álló kerek talpú pajzs. Első mezejében lebegő ezüst templom fekete ablakokkal. Második mezejében zöld hármashalom felett lebegő, könyökben hajlított vörös vágott kar, ezüst szablyát tart. A külső dísze a pajzs felett fekete betűkkel Jármi felirat.

b) zászló: az Önkormányzat zászlója: zászlóalap 2:1 arányú vörös fekvő téglalap, melynek mezejében a rúd felőli oldalról a zászló aljáig fehér ék nyúlik be, melynek első harmadában foglal helyet a címer a felirattal. A zászlólap felső bujtatójában fa merevítés, alsó szélén aranyrojt díszítéssel.

c) és az önkormányzat bélyegzője.

(2) Az Önkormányzat bélyegzőjét kell használni a Képviselő-testület jegyzőkönyveinek hitelesítésére, határozatainak és rendeleteinek kiadmányozásakor, a képviselő testület által készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, az önkormányzat nevében kötött szerződéseken és az önkormányzati pályázatok dokumentumain.

A Képviselő-testület bizottságai bélyegzőit kell használni a Képviselő-testület bizottságai jegyzőkönyveinek hitelesítésére.
A polgármester bélyegzőjét kell használni a (2) bekezdésben írt dokumentumokon kívüli önkormányzati iratokon.

3. § (1) Az önkormányzat külön testületi döntés alapján évente rendezvényt szervezhet.

(2) Az Önkormányzat az egyes önkormányzati feladatok ellátására közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetet hozhat létre, illetve ilyen szervezettel erre a célra szerződést köthet.

3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.jarmi.hu

(2) Az önkormányzat időszaki lapjának címe: Jármi Mozaik és a Beszámoló.

4. Az Önkormányzat által alapított elismerések

5. § Az Önkormányzat által alapított díjak és elismerések alapításával, adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(1) Az Önkormányzat által alapított díj: „Jármi Község Díszpolgára”

(2) Az Önkormányzat által alapított díj adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

5. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

6. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a

a) intézményvezetői munkakör betöltésére irányuló pályázat kiírása a képviselő-testület által meghatározott feltételek szerint;

b) étkeztetés szociális alapszolgáltatásra való jogosultság megállapítása,

c) a temetésre tekintettel nyújtott önkormányzati segély megállapítása,

d) megszervezi és koordinálja az önkormányzati hosszabb idejű, valamint a Startmunka közfoglalkoztatást,

e) a közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozók felett munkáltatói jogkört gyakorol,

f) az Önkormányzatnál foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók felett munkáltatói jogokat gyakorol.

(2) A Képviselő-testület a Jegyzőre ruházza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatáskörét.

7. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a feladat ellátása a jogszabály hatályon kívül helyezése miatt, a költségvetésből adódóan, finanszírozás, vagy fedezet hiányában okafogyottá válik.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület összehívása, vezetése

​8. §
(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülés.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) a választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
b) a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, esküokmányok aláírása,
c) a polgármester illetményének, költségátalányának megállapítása,
d) szavazatszámláló bizottság választása az alpolgármester választás lebonyolítására,
e) alpolgármester választása, eskütétele,
f) az alpolgármester tiszteletdíjának, költségátalányának megállapítása,
g) a Pénzügyi Gazdasági Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása.
(3) Az alpolgármester választását lebonyolító bizottság elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a javaslatot a Képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester új javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé.
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazáshoz a jegyző a képviselő-testület tagjai számával azonos számú szavazólapot készít és a szavazatok gyűjtéséhez urnát biztosít.
(5) A szavazólapot és egy borítékot a szavazatszámláló bizottság elnöke adja át a képviselők részére.
(6) A szavazatot tartalmazó szavazólapot a képviselő borítékba helyezi és a szavazatszámláló bizottság előtt elhelyezett urnába dobja.
(7) A rontott szavazólap cseréje egy alkalommal az urnába helyezés előtt kérhető a szavazatszámláló bizottság elnökétől.
(8) Az urnába helyezett szavazatokat a szavazatszámláló bizottság számlálja meg.
(9) A számlálás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg.
(10) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
(11) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(12) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a következő napirendeket tárgyalja:
a) a bizottság(ok) megválasztása
b) az alpolgármester választását lebonyolító szavazatszámláló bizottság létrehozása
c) az alpolgármester megválasztása,
d) az alpolgármester eskütétele
e) a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele,
f) a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, illetve felülvizsgálata,
g) az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
(13) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásáról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a. a választás időpontját,
b) jelenlévő képviselők nevét,
c) a tárgyalt napirendi pont megnevezését,
d) a szavazás számszerű eredményét,
e) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(14) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(15) A Képviselő-testületet írásbeli meghívóval kell összehívni.
(16) A Képviselő-testület meghívóját és annak mellékleteit úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 5 nappal - e-mail-ben, a képviselők kérésére papír alapon - megkapják.
(17) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,
c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.
d) A meghívó mellékletei a napirendi tárgyalásához készített anyagok.
(18) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a polgármester tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 4 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testületet ülésének azonnali megtartását indokolja, mely esetben a meghívás telefonon is történhet.
(1) A Képviselő-testület évente 8 ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye.
(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.

10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti azt jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.
(2) A munkaterv javaslat elkészítéséhez javaslatot lehet kérni a képviselő-testület bizottságának tagjaitól, az intézményvezetőktől.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei: a testületi ülések tervezett időpontja, a napirendje és azok előadói.
Az ülésre meg kell hívni:
- minden képviselőt,
- jegyzőt,
- a napirendek előadóit,
- a helyben működő civil szervezetek, egyházak képviselőit, intézményvezetőket, amennyiben valamely napirend tevékenységüket érinti,
- akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

11. § (1) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti legalább három önkormányzati képviselő. A rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell az ülés tervezett időpontja előtt 10 nappal írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint a sürgősség indoklását.

(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 10 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 8 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül:

a) az önkormányzat által beadandó pályázat benyújtása tárgyában,

b) a települést ért elemi kártétel esetén,

c) a települést érintő, a lakosság érdekében szükségszerű esetekben.

d) ha megítélése szerint a kérdés soron kívüli döntést igényel,

e) ha a rendkívüli ülést az Önkormányzat bizottsága határozatával kezdeményezi.

(4) A rendes és rendkívüli ülés e-mailben, telefonon vagy szóban is összehívható.

12. § (1) A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

(2) A Képviselő-testület a közmeghallgatást minden év május hónapban tartja.

7. A tanácskozás rendje

​13. §
(1) Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) megnyitja a vitát,
e) szünetet rendel el,
f) lezárja a vitát,
g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
h) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
i) hozzászólást enged az ülésen megjelenteknek,
j) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, más jelenlévőt,
k) bezárja az ülést.
(2) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) a meghívottak részvételét igénylő napirendi pontok,
b) a rendelet alkotását igénylő napirendi pontok,
c) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
d) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,
e) szükség szerint egyebek napirendi pont, melynek keretében a polgármester beszámol a két ülés közötti intézkedésekről, eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(3) A Képviselő-testület a (4) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.
(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
b) jogszabályban meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, véleményt a bizottság elnöke ismerte ti,
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
f) módosító javaslatok tétele,
g) döntés a módosító javaslatokról,
h) döntés az elfogadott módosító javaslatokkal módosult eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

14. § (1) A napirendi ponthoz a hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(2) Egy napirendi pont esetében három alkalommal, maximum kettő perces időtartamokban lehet hozzászólni.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben meghatározott időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,

c) ha a hozzászóló a kulturált viselkedés szabályait megsérti.

(4) A hallgatóság általi rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót rendre utasítja, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti a rendzavarót a helyiség elhagyására.

15. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az előterjesztésben szereplő javaslatot megelőzően bocsátja szavazásra. A módosító indítványokról a Képviselő-testület az elhangzásuk sorrendjében dönt.

(2) A módosító indítványok elfogadásához az eredeti javaslat elfogadásához meghatározott szavazati arány szükséges. A módosító indítványok elfogadásáról hozott döntést nem kell határozatba foglalni.

(3) A módosító indítványt az előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület a (4) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi rendes ülésre ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényben meghatározott kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

16. § (1) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:

a) ötmillió forint feletti hitel felvételhez,

b) önkormányzati ingatlanvagyon értékesítéséhez.

(2) Névszerinti szavazás szükséges:

a) rendelet alkotásnál,

b) ötmillió forint feletti hitelfelvételnél,

c) önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésénél.

17. § (1) A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) Az előterjesztő, illetve a napirendhez a vita előtt szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet.

b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

c) Ezt követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester felszólalást engedélyezhet az ülésen jelen lévő hallgatóság részére.

d) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.

e) Döntés a módosító javaslatokról.

f) Döntés az elfogadott módosító javaslatokkal módosult eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

(2) Rendes képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely képviselő 2 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a község életét, a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyekben, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(2) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.

19. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével összesen, egybefüggően 30 munkanapot, időtartamot meghaladó távollét.

8. Név szerinti szavazás módja

20. § (1) A jogszabályban meghatározott eseteken kívül névszerinti szavazást kell elrendelni, ha

a) a polgármester kéri,

b) azt a képviselő-testület tagjainak több mint fele indítványozza.

(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a jelenléti ív szerinti sorrendben olvassa a képviselők neveit és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor ˝igen˝-nel, ˝nem˝-mel vagy ˝tartózkodom˝-mal szavaznak.

9. Titkos szavazás lebonyolítása

21. § (1) A titkos szavazás szavazólapon, elkülönített helyen, urna igénybevételével történik.

(2) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát,

b) a szavazás helyét és idejét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

e) a szavazás eredményét.

(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(5) A szavazás eredményről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

22. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.

11. Személyes érintettség

23. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület sorom következő ülésén előterjesztik. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

12. Összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás

24. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség és méltánytalanság megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület összeférhetetlenségi, méltánytalansági és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálását.

(2) A Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

13. Nyilvánosság biztosítása

25. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet a törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

(5) A normatív határozat közzététele a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

III. Fejezet

A Képviselő-testület döntése

14. Döntéshozatali eljárás

26. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai ˝igen˝, ˝nem˝, ˝tartózkodom˝ nyilatkozattal szavaznak. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének ˝igen˝ szavazata szükséges.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület a jogszabályban meghatározottakon kívül – bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(4) Szavazás közben a döntést indokolni nem kell.

(5) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(6) A határozat megjelölése tartalmazza:

- a Képviselő-testület teljes megjelölését,
- a ˝határozata˝ kifejezést,
- a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
- a határozat címét.
(7) Példa a határozat megjelölésére:
Jármi Község Önkormányzata
Képviselő-testületének
251/2020.(XII.15.)
határozata
A Képviselő-testület és bizottsága 2021. évi munkatervéről
(8) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.
(9) A végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a bizottság elnöke, intézményvezetője,
c) a jegyző.

15. Rendeletalkotás szabályai

27. § (1) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél – alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A rendelet-tervezetet és annak indoklását (a továbbiakban együtt: tervezet) a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett intézményvezető valamint külső szakértő is. A Jármi Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal készíti el – a polgármester dönthet.

(3) A tárgyban amennyiben szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetés, véleményeztetés, a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.

(4) A véleményezésre jogosultak széles körét intéző rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint

c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

28. § (1) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) helyi önkormányzati képviselő,

b) jegyző.

(2) A rendelet-tervezetet indoklással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(4) A rendelet-tervezetet a Hivatal készíti el és megküldi a jogszabályban meghatározott véleményezésre jogosultaknak.

(5) Az önkormányzati rendeletet a Hivatal Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14. szám alatti épületének előterében található hirdetőtáblán kell kihirdetni.

(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a rendelet sorszámát,

b) a rendelet címét,

c) a módosításra és a hatályon kívül helyezésre való utalást.

16. A határozathozatal szabályai

29. § (1) A képviselő-testület ülésén, települési képviselők minősített többséggel kezdeményezhetik rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(2) Amennyiben határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést a képviselő-testület, az át nem ruházott hatáskörök kivételével a polgármester az alábbi ügykörökben döntést hozhat:

a) egyedi szociális ügyekben,

b) közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyekben

c) személyi ügyekben

d) az elemek által okozott károk ügyében

e) foglalkoztatási pályázatok benyújtása

f) az önkormányzat által a költségvetésben szereplő pályázatokhoz kapcsolódó beruházások, beszerzések megvalósítása 2.000.000 Ft egyedi érték alatt

g) önerőpályázat benyújtása

h) az önkormányzat gazdasági programjában szereplő pályázat benyújtása

17. Jegyzőkönyv készítésére vonatkozó előírások

30. § (1) A Képviselő-testület előírásáról írásbeli tényszerű jegyzőkönyv készül 2 példányban.

(2) Az írásos jegyzőkönyv a jogszabályokban meghatározottakon túl tartalmazza:

a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,

b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét, és a Képviselő-testület döntését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) a névszerinti szavazás eredménye,

d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

e) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.

(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről, és egy eredeti példányának megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A lakosság számára a Jármi Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

(8) A jegyzőkönyvbe való betekintést a polgármesternél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyvről, vagy annak egy részéről másolat kérhető, melynek díja ötven forint oldalanként.

(9) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel megismerésére a jegyzőkönyvbe való betekintés szabályait kell alkalmazni. A hangfelvételről másolat nem kérhető.

18. A közmeghallgatás és a lakossági fórum

31. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek helyéről és időpontjáról az érdekelteket 8 nappal előtte hirdetményi úton értesíteni kell.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek.

IV. Fejezet

Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

Jármi Község Önkormányzata képviselő-testülete egy főállású polgármesterből, és hat képviselőből, összesen hét főből áll.

19. A polgármester

32. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Jármi Község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a majdani külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.

(4) A polgármester a testületi döntés meghozatala előtt szót ad a jegyzőnek a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

33. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül egy – társadalmi megbízatású – alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

20. A bizottság

34. § (1) A képviselő-testület kettő bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok megnevezése:

- Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága
- Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Gazdasági Bizottsága
(3) A bizottság tagjainak száma:
Ügyrendi Bizottság: 3 fő képviselő.
Pénzügyi Bizottság: 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő bizottsági tagból áll.
(4) A képviselő-testület bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, melyet önkormányzati rendelet számukra meghatároz.
(5) A bizottságok működésére vonatkozó szabályok, a képviselő-testület szabályaival azonosak az alábbi eltérésekkel:
a.) A bizottságok üléseit az elnökök – az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban hívják össze.
b.) A bizottságok meghatározhatják azokat a napokat, amikor a rendes üléseiket tartják.
c.) A meghívót a hivatalos hirdetőtáblára is el kell helyezni.
d.) A bizottságok egyszerű többséggel határozatot hoznak.
e.) A bizottságok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

35. § (1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot,

e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn az Önkormányzati Hivatal tárgya szerinti szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel,

f) csak települési képviselő lehet.

36. § (1) A bizottság tagja:

a) részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatja témakörök napirendre tűzését,

c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti,

d) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.

37. § (1) A bizottsági elnök tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új megválasztására.

(2) A képviselő-testület számára az alábbi előterjesztéseket, kizárólag a bizottság nyújthat be:

a.) összeférhetetlenség és méltánytalanság témában benyújtott,
b.) a polgármester egyéb munkáltatói jogainak ügyében keletkező témakörök,
c.) Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozattal összefüggő ügyei
(3) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságot jelöli ki a képviselők összeférhetetlensége, illetve méltatlanság ügyében benyújtott kezdeményezések kivizsgálására, illetve a képviselő 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlensége esetén a lemondó nyilatkozat átvételére.
(4) Az Ügyrendi Bizottság feladata a vagyon nyilatkozatok vizsgálata, kezelése, őrzése és ellenőrzése.

21. A Jármi Közös Önkormányzati Hivatal

38. § (1) A Jármi Közös Önkormányzati Hivatal felépítését, működési feltételeit érintő Képviselő-testületi döntések előtt Papos Község Önkormányzat Képviselő-testületének a véleményét ki kell kérnie.

(2) A Jármi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról külön önkormányzati döntést kell hozni, mely naprakészségéről folyamatosan kell gondoskodnia a jegyzőnek.

22. A jegyző

39. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Jármi Közös Önkormányzati Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Előkészíti a képviselő- testületi előterjesztéseket, valamint a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. Ellátja a Képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

40. § A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Jármi Közös Önkormányzat Hivatal pénzügyi ügyintézője látja el.

41. § (1) A jegyző a jogszabálysértő döntéseket, és működés jogszabálysértő módját haladéktalanul köteles jelezni szóban a polgármester számára.

(2) Amennyiben a jogszabálysértő döntés és működés jelzésére vonatkozó bejelentés elintézetlen marad a jegyző köteles a tudomása szerzésétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül a képviselő-testület felé írásban benyújtani, a jelzését a konkrét tényekkel, jogszabályokkal alátámasztottan.

23. A képviselőkre vonatkozó szabályok

42. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) Ha az állandó bizottságban résztvevő önkormányzati képviselő, vagy nem képviselő tag a tárgyhavi munkaterv szerinti bizottsági ülések szavazásainak több mint felén nem vesz részt, a bizottsági tagságért járó meghatározott tiszteletdíja 100 %-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, melyet az adott bizottság elnöke vagy a polgármester igazol.

Ha az önkormányzati képviselő a tárgyhavi munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések szavazásai több mint felén nem vesz részt, a megállapított tiszteletdíja 100 %-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, és ennek tényét a polgármester igazolja.
(3) Az Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalás formájában megtett javaslatára a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíja a Képviselő testület döntése alapján maximum 12 havi időtartamra csökkenthető oly módon, hogy az egy hónapra eső csökkentés nem haladhatja meg a havi tiszteletdíj 100 %-át. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott tiszteletdíj csökkentéséről a polgármester intézkedik az ülések megtartását követően, de legkésőbb tárgyhó 18. napjáig. Amennyiben a tárgyhavi ülések megtartása későbbi időpontra esik, az adott üléséről hiányzók tiszteletdíjának csökkentése a következő hónapban kerül érvényesítésre.
(5) A (2)-(3) bekezdések alkalmazási körébe eső tiszteletdíj csökkentéssel összefüggésben felmerülő vita esetén a Képviselő-testület dönt.
(6) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

27. Az önkormányzat vagyona

43. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

28. Az önkormányzat költségvetése

44. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkot külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben.

(2) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel történő egyeztetés.

(3) Az esetleges forráskiesés, többletfeladat fedezetére tartalékot kell képezni. Az éves költségvetés módosításának szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A képviselő-testület a zárszámadási rendeletét a jogszabályban előírt határidőben egy fordulóban tárgyalja meg.

V. Fejezet

26. Mellékletek, függelékek

45. § (1) A rendelet 1. melléklete tartalmazza a Képviselő-testület tagjainak nevét és címét.

(2) A rendelet 2. melléklete tartalmazza a Pénzügyi Gazdasági Bizottság és az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és címét.

(3) A rendelet 3. melléklete tartalmazza az önkormányzat által használt kormányzati funkciók felsorolását.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

46. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Jármi Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelete.