Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, és 80. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. 46. § (4) bekezdésére és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a rendelkezésére is figyelemmel, a következőket rendeli el:

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a kizárólag nem lakás céljára szolgáló helyiségeket magában foglaló épületek (a továbbiakban együtt: helyiség) bérbeadására terjed ki.

(2) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az Önkormányzat és az állam vagy más személy közös tulajdonában levő helyiségekre.

2. A tulajdonosi jogkörök gyakorlása

2. § (1) Helyiség bérbeadásával kapcsolatos tulajdonosi jogkörök gyakorlása – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik. Az Önkormányzat a tulajdonosi jogait a hatásköreinek a (2) és (3) bekezdés szerint átruházásától függetlenül bármely helyiség tekintetében közvetlenül gyakorolhatja.

2. Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága (továbbiakban GB) dönt:
   1. a helyiség bérlője kiválasztásáról nettó 7 millió Ft / év bérleti díj alatt,
   2. a bérlőkiválasztási eljárás eredménye megállapításáról,
   3. a nettó 7 millió Ft/év bérleti díj mérték alatt a bérleti jog átruházásához és a helyiség bérleti jogának cseréjéhez való hozzájárulásról,
   4. a nettó 7 millió Ft összeg alatt a bérbeszámításról,
   5. a helyiségen elvégzendő munkákról és a munkákra meghatározott teljesítési határidő második meghosszabbításáról,
   6. a helyiségben végzendő tevékenység vagy a helyiség rendeltetésének a megváltoztatásáról,
   7. a helyiség díjkedvezménnyel történő bérbeadásáról, továbbá a kedvezményes bérleti díjról, valamint
   8. a bérleti szerződés, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban a bérlővel való más megállapodás jóváhagyásáról.

3. A polgármester dönt:
   1. a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről,
   2. a bérleti jogviszony rendes felmondásáról, valamint szerződésszegés miatt történő felmondásáról,
   3. a helyiségbe való befogadáshoz, a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulás megadásáról,
   4. a helyiségben székhely és telephely bejegyzéséhez szükséges engedély megadásáról,
   5. a helyiségre vonatkozó közüzemi szerződésekkel kapcsolatos nyilatkozatról, valamint
   6. a helyiségen elvégzendő munkákra meghatározott teljesítési határidő első alkalommal való meghosszabbításáról.

3. § (1) A helyiségek bérbeadásával kapcsolatos
   1. tulajdonosi döntések előkészítése és végrehajtása,
   2. a bérbeadót jogszabály alapján terhelő, a fenntartásra vonatkozó kötelezettségek végrehajtása, valamint
   3. a bérbeadási eljárás lefolytatása, továbbá a bérbeadót a bérlővel kötött megállapodás alapján terhelő kötelezettségek végrehajtása

az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésével, valamint a közszolgáltatási szerződésben rögzített feltételek szerint a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Zuglói Zrt.) feladata.

2. A tulajdonosi döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban a szerződés keretei között a Zuglói Zrt.:
   1. előkészíti    és    lebonyolítja    a    helyiségek    bérbeadását   és    a    bérleti    jogviszony megszüntetését,
   2. hirdetmény útján bérbeadásra közzéteszi a helyiségeket, előkészíti a helyiségek bérbeadásával kapcsolatos előterjesztéseket és bérbeadói nyilatkozatokat,
   3. ha    a    tulajdonosi    döntés    másként     nem    rendelkezik,     közli     a    tulajdonosi jognyilatkozatokat,
   4. az Önkormányzat mint bérbeadó nevében megköti és kezeli a bérleti szerződéseket és a helyiségek hasznosításával, valamint használatával kapcsolatos más megállapodásokat,
   5. kezeli a bérleti szerződésekkel összefüggésben letétbe helyezett óvadékot,
   6. számlázza és beszedi a bérleti díjakat, használati díjakat, közvetített szolgáltatások ellenértékét,
   7. végzi a bérbeadott helyiségek rendeltetésszerű használatának az ellenőrzését,
   8. végzi a helyiségek hasznosításával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

3.A bérbeadót terhelő kötelezettségek végrehajtása

4. § Ha a bérbeadót terhelő kötelezettségek végrehajtását a bérlővel kötött megállapodás rögzíti, a megállapodásnak tartalmaznia kell a bérbeadónak
   1. az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségek és terület használatával összefüggő,
   2. a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a helyiség berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó, valamint
   3. a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadót terhelő

kötelezettségeit.

II.Fejezet

A HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA

4. A helyiség rendeltetése

5. § (1) A helyiség meghatározott tevékenység folytatására, elsősorban a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ipari, szolgáltatási, kulturális és irodai, továbbá az ezekhez kapcsolódó raktározási, valamint gépjármű-tárolási célra adható bérbe.

2. A helyiséget olyan tevékenység céljára lehet bérbe adni, amelyre a helyiség létesült, illetve amire a megüresedése előtt használták (a továbbiakban együtt: rendeltetés).

3. Ha a bérbeadáskor vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt a helyiség rendeltetése vagy a helyiségben folytatott tevékenység módosításának az igénye merül fel, a rendeltetés módosításáról a GB dönt.

4. A rendeltetés módosításáról való döntés előírhatja, hogy a helyiségre akkor létesíthető bérleti jogviszony – fennálló szerződés esetén pedig a rendeltetésmódosítás akkor valósítható meg –, ha a bérlő vállalja, hogy a helyiségen a bérbeadóval való megállapodás szerint módosított rendeltetésnek megfelelő használathoz szükséges karbantartási, felújítási, csere (pótlási) munkákat végez.

5. A helyiségbérlő

6. § (1) Helyiséget bérbe lehet adni:
   1. versenyeztetési eljárásban bérlőként kiválasztott személynek,
   2. bérbevételi ajánlatot tett személynek, ha törvény vagy e rendelet szerint nem versenyeztetés alapján kell a bérlőt kiválasztani vagy
   3. a cserehelyiségre jogosult vagy helyiségek cseréjében megállapodó másik személynek.

2. Bérleti jogviszony létesítéséből kizárt az a személy, akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása van, vagy akivel, illetve akinek a tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel szemben az Önkormányzatnak lakás- vagy helyiségbérleti jogviszonyon alapuló lejárt követelése van.

3. Bérleti jogviszony létesítéséből kizárt az az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy, aki közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban nem vállalja a bérleti szerződés alapján a bérbeadó felé fennálló fizetési kötelezettsége teljesítését és késedelem esetén a kamatainak a megfizetését, valamint a bérleti jogviszony megszűnése esetén a helyiség kiürítését.

4. Bérleti jogviszony létesítéséből kizárt az a személy, aki a (2) bekezdés alapján kizárt személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.

5.  Bérleti jogviszony létesítéséből kizárható az a személy, GB döntés alapján, akivel szemben az Önkormányzat a pályázat kiírásától számított 5 éven belül bérleti jogviszonnyal összefüggően jogvitát vagy rendkívüli felmondást kezdeményezett.

7. § (1) Érvényes bérbevételi ajánlatot az tehet, akit e rendelet a bérleti jogviszony létesítéséből nem zár ki.

2. Ha e rendelet más követelményt nem támaszt, bérbevételi ajánlat az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok szerint tehető meg.

3. A bérbevételi ajánlatnak a bérbevételi szándék kinyilvánítását, a felajánlott havi bérleti díjat, a bérbevétel időtartamát és a helyiségben folytatni kívánt tevékenység megjelölését tartalmaznia kell.

8. § (1) A bérbevételi ajánlat tekintetében az ajánlati kötöttség az e rendeletben szabályozott tárgyalási eljárás megkezdésétől számított 90 napig tart.

(2) Ha a versenyeztetés kötelező, a bérbevételi ajánlatot visszavontnak kell tekinteni, ha az ajánlatot tevő az ajánlattételi biztosítékot nem fizeti meg.

6. A helyiség bérbeadása bérlőtársak részére

9. § (1) Ha a helyiség a méreténél és műszaki tulajdonságainál fogva alkalmas a közös használatra, a helyiség bérvételére két vagy több személy is tehet olyan bérbevételi ajánlatot, hogy a helyiséget bérlőtársi jogviszony keretében kívánják bérelni, feltéve, hogy a bérlőtársak a bérleti jogviszony létesítése általános feltételeinek megfelelnek.

2. A helyiség bérlőtársaknak való bérbeadásához a jövőbeni bérlőtársak egyhangúlag tett nyilatkozata szükséges.

3. Fennálló bérleti jogviszony esetében a bérlő és a bérlőtársi jogviszonyt létesíteni kívánó személyek közös kérelmére a bérleti jogviszony bérlőtársi jogviszonyra módosítható vagy a bérlőtársak köre bővíthető.

4. Fennálló bérleti jogviszony esetén a bérlőtársi jogviszony létesítésének feltétele továbbá, hogy
   1. a bérlő által a bérlőtársi kérelmet megelőzően fizetett bérleti díj nem érte el a bérbeadó által a 36. § (1) bekezdése szerint elvárt díjat (a továbbiakban: alap bérleti díj), a bérlőtársak

legalább az alap bérleti díjat megfizetik, és tudomásul veszik a bérleti díj bérbeadó általi valorizációját,

2. a bérlőnek a bérleménnyel kapcsolatban nincs bérletidíj-, közüzemidíj-tartozása, valamint az Önkormányzattal szemben köztartozása.

7. A bérbeadásra vonatkozó ajánlat

10. § (1) Arról, hogy az Önkormányzattól mely üres helyiség bérelhető, felhívást és hirdetményt (a továbbiakban együtt: bérbeadási ajánlat) kell közzétenni. A közzététel időtartama legalább 15 nap. Amennyiben nem érkezik be érvényes pályázat, mindaddig fél évenkénti Forgalmi Értékbecslés (továbbiakban FÉ) és költségvetés felülvizsgálattal folyamatos hirdetményezésére kerül sor, amíg az Önkormányzat bérbe kívánja adni a helyiséget, vagy érvényes pályázat be nem érkezik.

2. Ha a bérbevételi ajánlat olyan helyiségre vonatkozik, amelyre nincs még közzétéve bérbeadási ajánlat, de a helyiség bérbe adható, 60 napon belül:
   1. a bérbeadással kapcsolatos felhívást és hirdetményt közzé kell tenni, ha a helyiség bérlőjét versenyeztetés alapján kell kiválasztani, és a bérbevételi ajánlatot tevőt erről értesíteni kell,
   2. ha a versenyeztetés nem kötelező, a bérbevételi ajánlatot benyújtónak bérbeadási ajánlatot kell küldeni, amely ajánlat tartalma megegyezik a hirdetményre vonatkozó előírásokkal.

3. Ha az Önkormányzat a helyiséget nem kívánja bérbe adni, e tény megjelölésével tájékoztatni kell a bérbevételi ajánlatot tevőt.

11. § (1) A bérbevételi ajánlat megtételére vonatkozó felhívást (a továbbiakban: felhívás) a bérbe adni kívánt helyiség közterületre nyíló ajtaján, ablakában, kirakatában jól látható módon és formában ki kell függeszteni. A felhívást, ha a helyiségnek nincs közterület felé eső homlokzata, a bérbe adni kívánt helyiséget magában foglaló épület homlokzatán – az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában nem álló ingatlan esetén az ingatlan tulajdonostársai közösségének, társasház esetében a közös képviselőnek a hozzájárulása alapján – kell elhelyezni.

2. A felhívást a kifüggesztését követően legalább egy alkalommal közzé kell tenni a Zuglói Polgármesteri Hivatal és Zuglói Zrt. faliújságján, a Zuglói Zrt. honlapján és a Zuglói Lapokban.

3. A felhívásban fel kell tüntetni
   1. a bérbeadás szándékát,
   2. a bérbeadásról szóló hirdetmény közzétételének a helyét és az időpontját,
   3. a kapcsolattartó telefonszámát és e-mail címét.

12. § (1) A bérbevételi ajánlatról szóló hirdetmény a felhívásban foglaltakon túl tartalmazza:
    1. a bérbe adni kívánt helyiség címét és helyrajzi számát, a helyiség rendeltetését, a helyiségben eddig végzett tevékenységet
    2. a helyiségek alapterületét és közműellátottságát, a helyiségben mérhető közszolgáltatásokat,
    3. a helyiség állapotára vonatkozó jelölését,
    4. az értékbecslő által megállapított bérleti díj összegét,
    5. társasházban lévő helyiség esetén a helyiség után fizetendő, a jövőbeni bérlőt terhelő társasházi közös költséget,
    6. a bérbevételre ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy vele szemben az Önkormányzat a pályázat kiírásától számított 5 éven belül bérleti jogviszonnyal összefüggően jogvitát vagy rendkívüli felmondást nem kezdeményezett,
    7. a bérleti szerződés általános feltételeit,
    8. a bérbevételre ajánlatot tevő nyilatkozatára vonatkozó felhívást arról, hogy az adott ingatlan hirdetményében rendeltetésszerű használathoz meghatározott munkákon kívül kíván-e a helyiségen bérlőként értéknövelő vagy más munkát végezni, és ha igen, ezek megjelölését,
    9. a bérbevételi ajánlat megtételének a módját, továbbá ha kötelező a versenyeztetés, az ajánlati kötöttség kezdetét és időtartamát,
    10. ha kötelező a versenyeztetés, a bérlő versenyeztetés keretében történő kiválasztására való utalást és az ajánlattételi biztosíték megfizetésére való felhívást és tájékoztatást,
    11. azt a kikötést, hogy az Önkormányzat fenntartja magának azt a jogot, hogy a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a bérleti szerződés megkötését megtagadja.

2.  Ha a Képviselő-testület vagy a GB a helyiség bérbeadásának feltételeiről, így a bérbeadás időtartamáról, a bérleményben folytatható tevékenységről, a bérleti díjból adható kedvezmény mértékéről már határozott, a hirdetménynek a határozatban foglalt feltételeket tartalmaznia kell.

3. A hirdetmény tartalmát képezheti:
   1. a helyiség állapotára vonatkozó leírás,
   2. a bérlő által elvégzendő és a bérlő által végzett értéknövelő munka bérleti díjban elszámolható költségének a megjelölése, valamint a felek közti elszámolás módjának a leírása.

13. § A hirdetmény nyomtatott szövegét az igénylőnek díjmentesen át kell adni.

14. § A hirdetmény és felhívás közzétételét meg kell szüntetni, ha a helyiségre bérleti szerződés jött létre, vagy a helyiségre a bérbeadási szándék megszűnt.

8. A bérbeadási eljárás

15. § (1) Az érvényes ajánlatot tevővel a bérbeadás részletes feltételeiről és a bérleti szerződés tartalmáról tárgyalást kell folytatni, amelynek során egyeztetésre kerülnek a rendeltetésszerű használathoz elvégzendő és az esetlegesen értéknövelő vagy más munkák költségei és ezen költségek bérleti díjban történő beszámításának feltételei.

2. A tárgyalásos eljárást a bérbevételi ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül be kell fejezni.

3. Ha a tárgyalás megkezdésétől számított 30. napig a bérleti szerződés tartalmára vonatkozó, írásban rögzített előzetes megegyezés nem jön létre, és a tárgyaló felek az erre vonatkozó külön megállapodással a tárgyalási határidőt nem hosszabbították meg, a tárgyalási eljárást befejezettnek kell tekinteni.

4. Ha az ajánlattevővel a tárgyalás megkezdődött, a tárgyalási eljárásnak a bérleti szerződés megkötése hiányában történő befejezéséig másik ajánlattevővel tárgyalási eljárás csak akkor kezdhető meg, ha a helyiségre vonatkozóan versenyeztetésnek van helye.

16. § Jegyzőkönyvben kell rögzíteni
    1. a tárgyalás megkezdésének a tényét és az időpontját,
    2. a tárgyalás folytatására való megállapodást,
    3. a tárgyalási határidő meghosszabbítására vonatkozó megállapodást,
    4. a tárgyalási eljárást lezáró előzetes megállapodás tartalmát, a megállapodás tényét és időpontját.

17. § A tárgyalási eljárást lezáró előzetes megállapodás alapján kidolgozott bérleti szerződés tervezetét a GB hagyja jóvá.

9. A versenyeztetés

18. § (1) Törvényben meghatározott forgalmi értékhatár feletti helyiséget bérbe adni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés a bérleti díj mértékére történik (a továbbiakban: árverseny).

2. A helyiség forgalmi értékétől függetlenül versenyeztetés útján kell kiválasztani a bérlőt, ha a helyiség megüresedésétől számított egy éven belül történik a bérbeadás, vagy a helyiség forgalmi értékére tekintettel e rendelet alapján számított éves bérleti díj általános forgalmi adó nélkül a 2,4 millió forintot meghaladja.

3. Forgalmi értéktől és az éves bérleti díj mértékétől függetlenül versenyeztetés útján kell kiválasztani a bérlőt, ha a helyiségre a tárgyalási eljárás megkezdését megelőzően legalább két ajánlattevő tett bérbevételi ajánlatot.

4. Ha a helyiség bérlőjét versenyeztetés útján kell kiválasztani, erre a bérbeadási ajánlatban utalni kell.

19. § (1) Az árversenyen azok az ajánlattevők vehetnek részt, akikkel megegyező bérleti ajánlatok esetén a bérleti szerződés szövegéről az előzetes megegyezés létrejött.

2. Az árverseny időpontját és helyét a Zuglói Zrt. honlapján legalább 5 nappal előbb közzé kell tenni. A licit nyilvános. A licitlépcsők mértékét az árverseny levezetője határozza meg.

3. Az árversenyen való részvétel feltétele ajánlati biztosíték megfizetése.

4. Az ajánlati biztosíték összege a bérbeadási ajánlatba foglalt havi bruttó bérleti díj háromszorosának megfelelő összeg. Az árverseny nyertese által megfizetett biztosíték a szerződéskötés időpontjában óvadékká alakul át.

20. § (1) Az ajánlati biztosíték visszajár, ha az ajánlat tételére vonatkozó felhívást visszavonják, a bérbevételi ajánlatok érvénytelenek, vagy ha a bérleti szerződés megkötése a bérbeadó oldalán felmerült okból hiúsul meg.

(2) A visszafizetés határideje a visszatérítés okának a felmerülését követő 8 nap.

21. § Nem jár vissza az ajánlat biztosíték, ha a bérleti szerződést az arra jogosult a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó írásbeli felhívást követő 15 napon belül önhibájából nem köti meg, vagy az ajánlatot visszavonja.

22. § Az árverseny nyerteséről a GB dönt.

23. § Ha a hirdetményben meghatározott bérleti díjnál magasabb bérleti díj megfizetését egyik ajánlattevő sem ajánlja fel, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásáról a GB dönt.

24. § (1) Ha az árverseny nyertesével megkötendő bérleti szerződés tervezetét a GB nem hagyja jóvá, a vitás kérdésben meg kell kísérelni az ajánlattevővel való megegyezést.

(2) Ha a GB más határidőt nem szab, és a további egyeztetést előíró határozatának meghozatalától számított 30 napon belül nem jön létre megegyezés a bérleti szerződés szövegéről, úgy kell tekinteni, hogy a bérleti szerződés megkötése meghiúsult.

25. § Ha az árverseny nyertese visszalép, a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg; az ő visszalépése esetén amennyiben van még következő érvényes ajánlattevő, akkor a sorban azt követő lép be és így tovább.

10. Bérletidíj-kedvezmény versenyeztetés esetén

26. § (1) Ha a versenyeztetés kötelező, de az ajánlatot tevő bérletidíj-kedvezményt igényel, a tárgyalási eljárás megkezdése előtt a GB dönt arról, hogy a helyiség díjkedvezménnyel adható bérbe.

2. Az ajánlatot tevő nem részesülhet díjkedvezményben, ha a versenyeztetési kötelezettség törvényen alapul.

3. Ha a GB kedvezményt ad, és a versenyeztetést nem lehet lefolytatni, a helyiséget a kedvezményben részesülő ajánlatot tevőnek kell bérbe adni.

4. Ha több ajánlattevő van, a tárgyalási eljárás akkor kezdhető el, ha a GB a kedvezményt igénylő ajánlattevőnek nem adott díjkedvezményt. Ebben az esetben a tárgyalási eljárás megkezdésének a határideje a GB döntését követő munkanapon kezdődik.

11. Bérbeadás versenyeztetés mellőzésével

27. § Törvényben meghatározott kötelező versenyeztetés kivételével a helyiség bérlőjét versenyeztetés mellőzésével lehet kiválasztani a következő esetekben:

1. bérbeadói rendes felmondás esetén csereelhelyezés címén történő bérbeadásnál,

2. bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetése estén, ha a bérlő másik helyiség bérbeadását kéri,
3. a helyiség bérbeadását a kerület országgyűlési képviselője a képviselői feladata ellátásához igényli,
4. társadalmi szervezet az Önkormányzattól átvállalt feladat ellátásához kéri, feltéve, hogy a szervezet erről együttműködési megállapodást köt az Önkormányzattal,
5. kerületi lakossági igények alapján hiánypótló tevékenység vagy a kerületi lakosság érdekében végzett társadalmilag hasznos tevékenység meghonosítása ezt indokolja,
6. óvóhelykataszterből törölt helyiség bérbeadása esetén,
7. határozott időre kötött bérleti szerződés lejártakor, ha a bérlő a korábbi szerződési feltételek helyett a bérbeadó által meghatározott, bérbeadó számára kedvezőbb szerződési feltételek teljesítését vállalja, továbbá
8. a 32. alcímben szabályozott bérbeadás során.

28. § Törvényben meghatározott kötelező versenyeztetés kivételével versenyeztetés mellőzésével lehet a helyiség bérlőjét kiválasztani, ha érvényes bérbevételi ajánlat vagy eredményes tárgyalási eljárás hiányában a helyiségre több mint egy évig nem jött létre bérleti jogviszony.

III.Fejezet

A BÉRBEADÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

12. A bérbeadás időtartama

29. § (1) Helyiséget legfeljebb öt év határozott időtartamra, határozatlan időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig lehet bérbe adni.

(2) A bérbeadás határozott időre szól, ha ezt jogszabály írja elő, a bérbeadási ajánlat határozott időtartamú bérbeadásra vonatkozik, vagy a bérlő igényére a határozott időtartamú bérbeadást a bérbeadó nem zárja ki.

30. § Ha a helyiség bérbeadására a hirdetményben közzétett bérbeadási ajánlat legfeljebb 5 év határozott időtartamról szólt, de a bérbeadó előzetes írásos hozzájárulása alapján a bérleti szerződés megkötésekor vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő vállalja, hogy a helyiségben értéknövelő felújítást végez, továbbá, ha ezen felújítás nettó értéke
    1. a helyiség 3 éves bérleti díjánál több, és a bérlő az értéknövelés megtérítésétől eltekint, valamint a bérleti díjba történő beszámítására sem tart igényt, a bérleti szerződés időtartama a bérleti szerződés megkötésétől számított legfeljebb 10 év,
    2. a helyiség 5 éves bérleti díjánál több, és a bérlő az értéknövelés megtérítésétől eltekint, valamint a bérleti díjba történő beszámítására sem tart igényt, a bérleti szerződés időtartama a bérleti szerződés megkötésétől számított legfeljebb 15 év.

31. § A határozott időre szóló szerződés meghosszabbítható, ha a bérlő a bérbeadónak az új bérleti díjra, valamint az új szerződésre vonatkozó ajánlatát elfogadja.

32. § Valamely feltétel bekövetkezéséig szóló szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha:
    1. az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület határozott, de ennek időpontja nem ismert,
    2. a helyiségre a Képviselő-testület szervének, intézményének, társaságának van igénye, de ennek teljesítése a bérleti jogviszony létesítését követő egy év eltelte után várható,
    3. jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján a tulajdonosnak a helyiség feletti rendelkezési joga előre meg nem határozható időpontban megszűnik.

13. A bérleti szerződés tartalma

33. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
    1. a bérbeadó és a bérlő adatait,
    2. a bérbeadásra vonatkozó tulajdonosi döntés megjelölését,
    3. a bérbeadás időtartamának a meghatározását,
    4. a bérleti díj összegét, esedékességének időpontját, megfizetése elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
    5. a bérleti díjnak a bérleti jogviszony fennállása alatti rendszeres kiigazítására vonatkozó kötelezettséget,
    6. a bérlőt terhelő, nem mérhető közüzemi költségek meghatározását, megfizetésének a módját,
    7. a bérlőnek a bérleti jogviszony alapján keletkező, e rendeletben meghatározott egyéb fizetési kötelezettségeit,
    8. az óvadékból való kielégítés módját és következményeit,
    9. a bérlőnek a bérleménnyel kapcsolatos karbantartási kötelezettségeit,
    10. a bérlő által a helyiségben folytatandó tevékenység megnevezését, azzal, hogy engedélyköteles tevékenységet a bérlő a szükséges engedély birtokában folytathat, melynek megszerzése a bérlő feladata és költsége,
    11. a bérlő kötelezettségét a bérbeadó döntése beszerzésére, ha a helyiségben folytatott tevékenységét meg kívánja változtatni, a bérbeadó döntésére vonatkozó kérelem elmulasztásának a jogkövetkezményét,
    12. annak meghatározását, hogy a bérlő a bérbeadóval szemben mikor támaszthat csereelhelyezési igényt vagy pénzbeli térítést,
    13. a bérlemény átadás-átvételének a szabályait,
    14. a bérleti jogviszony megszűnése esetén az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét, a bérlő elviteli joga gyakorlásának feltételeit, továbbá
    15. a felek közötti egyéb megállapodásokat.

2. Már fennálló szerződés esetén a szerződésmódosítás tartalmazza a feleknek a módosítással kapcsolatos megállapodását és az ehhez szükséges tulajdonosi döntés megjelölését.

3.  Ha a bérbeadó e rendelet szerint a gazdasági társaság részére bérletidíj-kedvezményt nyújt, és ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. és

108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: EU bizottsági rendelet) alapján csekély összegű állami támogatásnak minősül, a bérleti szerződés tartalmazza az EU bizottsági rendeletben meghatározott követelményeket is.

14. Az óvadék

34. § (1) A bérlőnek szerződéskötéskor óvadékot kell nyújtania, melynek mértéke három havi bruttó bérleti díjjal azonos összeg.

2. Az óvadékot a Zuglói Zrt. letéti számlán kezeli, mely után kamatot nem fizet.

35. § (1) Az óvadék felhasználható a bérletidíj-tartozás vagy a helyiség használatával összefüggésben felmerült, a bérlőt terhelő más fizetési kötelezettség teljesítésére.

(2) Ha a bérbeadó az óvadékból kielégítést keresett, írásban fel kell szólítani a bérlőt, hogy az óvadékot a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az eredeti kötelezettségnek megfelelő mértékre egészítse ki.

15. A bérleti díj mértéke

36. § (1) A helyiségbérleti díj megállapítására egy fél évnél nem régebbi, értékbecslő által készített bérleti díj realitás vizsgálat alapján kerül sor. Az így számított bérleti díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

2. Versenyeztetési eljárásban nyertes pályázó bérleti díja az árversenyen nyertes pályázó ajánlatának megfelelő összegű díj.

3. A tárgyévet megelőző év augusztus 31-e előtt kötött szerződésekre vonatkozóan a tárgyév február utolsó napján érvényes bérleti díjat március 1-től, a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre közzétett fogyasztói árindex mértékével növelni kell. Ezt a feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

4. E rendeletben meghatározott kivételekkel a bérleti díjat és egyéb, a bérbeadó felé teljesítendő fizetési kötelezettséget a helyiség bérlőnek való birtokba adásának időpontjától kell fizetni.

16. Kedvezményes bérleti díj

37. § (1) Az Önkormányzat szakbizottságainak javaslata alapján a GB az alap bérleti díj, illetve fennálló bérleti jogviszony esetében az érvényes bérleti díj mértékétől az e §-ban foglaltak szerint eltérhet.

2. Ha a bérlő művelődési, sport, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, egyházi, művészeti, egyéb társadalmi, közszolgálati célokat szolgáló tevékenységet folytat, és a feladat ellátására a szervezet együttműködési megállapodást kötött az Önkormányzattal, a bérleti díj legfeljebb 30%-kal mérsékelhető.

3. Közhasznú szervezetként bírósági nyilvántartásba vett szervezet számára közhasznú feladatával megegyező célra legalább 12 hónapja üresen álló helyiség esetén, legfeljebb 70%-os bérletidíj-kedvezmény biztosítható, ha a közhasznú feladat ellátására együttműködési megállapodást kötött az Önkormányzattal, és az együttműködési megállapodásban a támogatás (bérletidíj-kedvezmény) összegéhez mérten az Önkormányzat vagy a kerületi lakosok részére kölcsönös előnyt biztosít.

4. A bérletidíj-kedvezmény a jogosultat legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység ellátásáig illeti meg. A (3) bekezdésben foglalt szervezetet a bérletidíj- kedvezmény a közhasznú jogállásának a fennállásáig illeti meg.

5. A kedvezményre jogosító időtartam az együttműködési megállapodás megkötésének a napjától kezdődik.

6. Ha a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott szervezet a kedvezményre jogosító tevékenységével felhagy, vagy a megállapodást más módon megszegi, a díjkedvezmény megszűnik.

38. § Ha a helyiségre a bérbeadási ajánlatról szóló hirdetmény közzétételétől számított 12 hónapig nem tesznek bérbevételi ajánlatot, vagy tesznek ugyan ajánlatot, de az ajánlott bérleti díj nem éri el a hirdetményben közzétett alap bérleti díjat, a GB dönt a helyiség kedvezményes bérleti díjáról. A bérleti díj legfeljebb az alap bérleti díj 60 %-ával mérsékelhető.

39. § (1) Nem adható megállapodáson alapuló bérletidíj-kedvezmény, ha a helyiség bérbeadása során a versenyeztetés kötelező, vagy a helyiségre már tettek bérbevételi ajánlatot.

(2) Bérletidíj-kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a bérlőnek nem áll fenn az Önkormányzattal szemben köztartozása, bérletidíj-, társasházi közös költség, valamint közüzemidíj-tartozása.

17. A közüzemi díjak viselése

40. § (1) A helyiségbér a helyiség, a bérleti szerződés szerint biztosított berendezések használatának az ellenértékét és egyéb szolgáltatások díját is tartalmazza. A közüzemi díjakat a bérlő viseli. Ha a helyiség önálló közüzemi fogyasztásmérő órával nem rendelkezik, a közüzemi díjak elszámolásáról a bérleti szerződésben kell megállapodni.

(2) A közüzemi díjakat a helyiség bérlőjének való birtokbaadás időpontjától kell fizetni.

18. Társasházi közös költség viselése

41. § (1) A társasházban lévő helyiség bérlője köteles a bérleti díjjal azonos időpontban a bérbeadó számára megfizetni a helyiség után a tulajdonost terhelő társasházi közös költséget, ha pedig a közös költségnek felújításra fordítandó része is van, a közös költségnek az üzemeltetésre és a karbantartásra fordítandó hányadát.

2. A közös költség mértékét és a közös költségnek az üzemeltetésre és a karbantartásra fordítandó hányadát a közös költséget megállapító hatályos társasházi közgyűlési határozat alapján kell meghatározni.

3. A bérleti szerződés megkötése után a közös költség mértékének változását a társasházi közgyűlést követő 60 napon belül kell a bérlővel közölni, és a társasházi közgyűlés időpontjától kezdve kell érvényesíteni a bérlővel szemben úgy, ahogy azt a társasházi közgyűlés határozata megállapítja.

19. A fizetési kedvezmények

42. § (1) Ha a bérlő a bérbeadóval való megállapodás alapján legalább az éves bérleti díj mértékét elérő – a helyiség értékét növelő – munkát kíván végezni, a munkálatok idejére, de legfeljebb két hónapig nem köteles a bérleti díj és közös költség fizetésére. Ezt az időtartamot a GB legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

2. Ha a helyiséget a bérbevétel időpontjában 35 évnél fiatalabb személy vagy a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság veszi bérbe, a bérleti időszak első félévében az egyébként fizetendő bérleti díj 25 %-át, a második félévben az 50 %-át, a harmadik félévében a 75 %-át, a negyedik félévtől a teljes bérleti díjat köteles fizetni. Bérbeszámítás a ténylegesen fizetendő bérleti díjba történik.

3.  A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaság esetében a fizetési kedvezmény az EU bizottsági rendelet alapján csekély összegű állami támogatásnak minősül, ezért az csak az EU bizottsági rendelet szabályai szerint nyújtható.

4.  Az EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az EUMSZ 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

5.  A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

6.  A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaságnak nyilatkoznia kell:
   1. a bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítésének a megállapítására alkalmas módon a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben részére nyújtott csekély összegű támogatások tartalmáról és
   2. arról, hogy – az EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdése kivételével – a támogatást nem használja az EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

7.  A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaságnak és a bérbeadónak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a bérbeadó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére a bérbeadó a megkeresés beérkezésétől számított 20 munkanapon belül információt szolgáltat.

20. Veszélyhelyzet esetére vonatkozó különleges szabályok

43.§ (1) 2020. március 11. és 2020. június 30. napja közötti időszakban, a cégnyilvántartás és a számvitelről szóló törvény szerint közzétett beszámoló alapján, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikró-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő bérlő által bérelt, önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében az Önkormányzat a bérleti díjra halasztott, kamatmentes bérleti díjfizetési könnyítést nyújt oly módon, hogy az erre az időszakra eső havi bérleti díjak összegét 2020. július 1. és 2020. december 31. között kell megfizetni.

(2) A bérlő köteles 2020. július 1-től a bérleti szerződésben meghatározott havi díjnak megfelelő összeget megfizetni.

(3) A 2020. március 11. és 2020. június 30. közötti időszakra eső bérleti díj teljes összegét a bérlő a (2) bekezdésben írt bérleti díjon felül, 2020. december 31. napjáig, havi egyenlő részletekben köteles megfizetni. 

(4) A bérlő jogosult a 2020. március 11. napját követően igazoltan megfizetett bérleti díjjal csökkenteni a (3) bekezdésben meghatározott bérleti díj összegét, egyenlő részletekben, 2020. december 31.-ig.

(5) A 2020. március 11. és 2020. június 30. napja közötti időszakra vonatkozó bérleti díjkedvezményt igénybe vevő bérlők legkésőbb május 31.-ig írásban, elektronikus úton (e-mailben, vagy ügyfélkapun) kezdeményezhetik a bérleti szerződés feltételeinek módosítását, amennyiben a veszélyhelyzet alatt működési körülményeikben olyan fokú változás állt be, ami az (1)-(3) bekezdések szerinti díjfizetést ellehetetlenítik, vagy megnehezítik.

Amennyiben a bérleti szerződés módosításra kerül, úgy annak tartalmaznia kell az alábbi kötelező elemeket:

1. a veszélyhelyzet időszakában megváltozott üzleti körülmények igazolása (bezárás, tevékenység szüneteltetése, egyéb),
2. a bérleti feltételek módosításának felsorolása, indoklása,
3. a veszélyhelyzet alatt igénybe vett kedvezmények rendezési módjának leírása,
4. a veszélyhelyzet időszaka alatt keletkezett rezsidíjak elszámolása.

(6) Az (1) bekezdésben leírt bérleti díjfizetési könnyítés az alábbi feltételek együttes fennállása esetén vehető igénybe:

1. a bérlő az ingatlan használatára érvényes jogviszonnyal rendelkezik, vagy érvényes szerződése a Rendelet hatályba lépését követően járt le és az ismételt bérbeadás vagy a jogviszony rendezése iránti kérelmét benyújtotta, vagy érvényes szerződésének időtartama a Rendelet hatályba lépését megelőzően járt le és legkésőbb a Rendelet hatályba lépésének napjáig benyújtotta az ismételt bérbeadás vagy a jogviszony rendezése iránti kérelmét;
2. a bérlőnek a Rendelet hatályba lépését megelőző időszakra nem áll fenn díjtartozása;
3. a bérlő ellen nincs folyamatban lévő adóhatósági végrehajtási eljárás;
4. a bérlő nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, és nincs ellene folyamatban törvényességi felügyeleti eljárás.

(7) A veszélyhelyzeti időszakra érvényes (1) és azt követően (2) bekezdésekben leírt kedvezmények érvényesek valamennyi bérletre, a kedvezmény igénylésére vonatkozó külön írásbeli kérelem benyújtása nélkül, a jelen rendeletmódosításban jelzett kivételekkel.

(8) Az (1) bekezdésben írt bérleti díjfizetési könnyítés a közvetlenül a lakosság részére szolgáltatást nyújtó tevékenységhez használt kereskedelmi, ipari, szolgáltatási, kulturális és irodai célú használatra (pl. üzlet, műterem, iroda, szerviz, javító szolgálat, oktatás, stb.) bérbe adott, vagy a 2020. január 1. és 2020. március 11. napja közötti időszakban, ténylegesen ilyen tevékenységre használt helyiségekre vonatkozik.

(9) Az (1) bekezdésben írt bérleti díjkedvezmény nem vonatkozik különösen a telek, reklámtábla, kirakat, garázs, udvar használatára irányuló bérleti szerződésekre.

(10) Az (1) bekezdésben írt kedvezményes esetekben a 2020. március 11. és 2020. június 30. napja közötti időszak a bérleti díj megfizetése szempontjából egy elszámolási és fizetési időszaknak minősül.

21. Használati díj

44. § (1) A helyiséget neki felróhatóan jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni.

(2) A használat díj mértéke az első két hónapban a bérleti díjjal azonos összeg, az azt követő további két hónapban havonta a bérleti díj kétszerese, további két hónap elteltével havonta a bérleti díj négyszerese.

22. A bérlő fizetési kötelezettségeinek teljesítése

45. § Ha a bérlő a bérleti díjat, a közüzemi díjat, illetve a bérleménnyel kapcsolatosan a bérbeadóval szemben fennálló más fizetési kötelezettségét a bérleti szerződésben foglalt határnapig a bérbeadó részére nem fizeti meg, köteles a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizetni.

IV.Fejezet

A TULAJDONOS ÉS A BÉRLŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

23. A helyiség átadása a bérlőnek és visszaadása a bérbeadónak

46. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira, illetve kötelezettségeire – e rendeletben nem szabályozott kérdéseket meghaladóan – a felek megállapodása az irányadó.

2. A helyiséget a bérlőnek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell átadni, kivéve, ha a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalát a bérlő vállalta.

3. A bérlő nem követelheti, hogy a bérbeadó a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze, és az ezzel kapcsolatos költségeit sem követelheti.

4. A helyiség átadásakor, valamint a bérleti jogviszony megszűnése esetén a helyiség átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a helyiség berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a helyiség tényleges műszaki állapotának a leírását, illetve a bérlő esetleges észrevételeit.

24. A helyiség használata

47. § (1) A bérlő a helyiséget a szerződésnek megfelelően köteles használni és gondoskodni róla, hogy az alkalmazottjai, valamint üzleti partnerei a helyiséget a rendeltetésének megfelelően használják. A rendeltetésellenes vagy a szerződéstől eltérő használatért a felelősség a szabálytalan használatot elkövető személyétől függetlenül a bérlőt terheli.

2. A bérbeadó a helyiség rendeltetésszerű használatát, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy vagy – a bérleti szerződésben meghatározottak szerint – több alkalommal, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni. A bérlő az ellenőrzést tűrni, a helyiségbe való bejutást biztosítani köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a vészhelyzet fennállása miatt a helyiségen belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének a biztosítása esetén.

48. § Ha a bérlő önhibáján kívül a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az életet, az egészséget, az állékonyságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti, illetve annak felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költségeket az Önkormányzat viseli.

25. Megállapodás a helyiség műszaki-fizikai adottságainak megóvásáról, a helyiség értékének növeléséről és a bérbeszámításról

49. § (1) Ha a helyiség a benne folytatni kívánt tevékenységre a fizikai-műszaki állapota miatt nem alkalmas, vagy más a rendeltetése, mint amilyen célra bérelni kívánják, a helyiség megfelelő módon történő kialakítására, felszerelésére, berendezésére, valamint az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek megtérítésére a felek megállapodása az irányadó.

(2) A helyiségen elvégzendő munkákról előkészített megállapodást a GB hagyja jóvá.

50. § (1) A felek a bérleti szerződésben – fennálló szerződés esetén a bérleti szerződést kiegészítő megállapodásban – határozzák meg, hogy melyikük köteles gondoskodni:
    1. a helyiség burkolatainak, nyílászáróinak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
    2. a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, biztonsági berendezés és reklám karbantartásáról,
    3. a bérbeadó tulajdonát képező berendezési tárgyak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
    4. a bérleményhez tartozó olyan központi berendezések karbantartásáról, amelyeket kizárólagosan a bérlő használ.

2. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
   1. az elvégzendő munkák pontos megjelölését,
   2. a felmerülő költségeket, tételesen az elvégzendő munka és a felmért mennyiségének megfelelően,
   3. a bérbeszámítás módját, ha a munkáltok számlákkal igazolt – általános forgalmi adó nélküli – költségének bérleti díjba való beszámítás útján való megtérítéséről a megegyezés létrejött, vagy olyan munkákról van szó, amelyet a bérbeadó megtérít,
   4. a munkálatok befejezésének a határidejét és
   5. azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt melyik fél köteles beszerezni.

51. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodása esetén a helyiség műszaki-fizikai állapotának javítására irányuló munkák számlákkal igazolt – általános forgalmi adó nélküli – költségét a bérlő az 53.§ (4) bekezdése szerint megállapított bérleti díjba beszámíthatja.

2. A bérbeadó és a bérlő előzetes közös megállapodása alapján beszámíthatja a bérlő a bérleti díjba a számlákkal igazolt – általános forgalmi adó nélküli – költségeit, ha a munkálatok a következőkre irányultak:
   1. villamos- , víz- , csatorna- , gáz- és távhő-szolgáltatáshoz rákötés,
   2. szanitereknek és a szerelvényeknek a kivételével a helyiségben távhő-, víz- és csatornahálózat felújítása és cseréje,
   3. a belső villamoshálózat szabványosítása,
   4. felújításhoz kapcsolódó burkolatcsere,
   5. nem zárható és nem javítható portál cseréje, külső tartószerkezet, esőcsatorna felújítása,
   6. tartószerkezet állékonyságához szükséges felújítás.

52. § (1) Ha a bérlő által elvégzendő munkákhoz hatósági engedély (településképi bejelentési eljárás) vagy közműszolgáltatóval való megállapodás (közműszolgáltatótól hozzájárulás), illetve a társasházban lévő helyiség esetében a társasház nyilatkozatának a beszerzése szükséges, az eljárások megindításához a tulajdonosi hozzájárulást és a bérlő által elvégzendő munkákat a bérbeadóval kötött megállapodás tartalmazza.

2.  Ha a bérlő az előző bekezdésben felsorolt munkálatokat a megállapodásban meghatározott határidőre neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni, a határidőt egy alkalommal, legfeljebb három hónap időtartammal a polgármester meghosszabbíthatja, ezt követően benyújtott további hosszabbítási kérelemről a GB dönt.

26. A bérbeszámítás érvényesítése

53. § (1) A bérlő mindaddig a bérleti szerződésben foglalt bérleti díj 50%-át fizeti havonta a bérbeadó részére, amíg a GB által jóváhagyott, számlákkal igazolt költségek teljes mértékű levonása megtörténik.

2. Ha a bérlő a bérbeszámítás körébe tartozó munkálatokat maga végzi, az anyagköltségeit számlával igazolja, az építési-szerelési munka díját az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása szerinti építőipari rezsióradíjjal, ha pedig az építőipari rezsióradíjat jogszabály határozza meg, akkor ennek alapján számíthatja.

3. Ha a bérlő bérbeszámítással megtérítésre kerülő munkát végzett, a bérlő a saját költségén az Önkormányzat által megjelölt ingatlan- értékbecslővel a helyiség beköltözhető forgalmi értékéről köteles értékbecslést készíttetni. Ha az Önkormányzatnak rendelkezésére áll olyan értékbecslés, amelyet csak a munkálatok elvégzése után megállapított forgalmi értékkel kell aktualizálni, új értékbecslést nem kell készíttetni.

4. A munkálatok elvégzése után megállapított forgalmi érték az új bérleti díj számításának az alapja.

V.Fejezet

A TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI

27. Formai követelmények

54. § (1) Ha jogszabály a helyiség használata körében tulajdonosi hozzájárulás megszerzését írja elő, az erre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a Zuglói Zrt.-hez.

2. A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonosi hozzájárulás elbírálásához szükséges, a helyiség használatára vonatkozó, a bérlő és más érintett között létrejött megállapodás egy eredeti példányát. A bérlőnek és a vele kötött megállapodásban érintett más személynek nyilatkoznia kell arról, hogy részéről fennáll-e a tulajdonosi hozzájárulást kizáró ok.

3. A bérleti jog átruházásáról és helyiségcseréről szóló, valamint az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

28. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

55. § (1) A bérlő a helyiség alapterületének legfeljebb 50 %-át adhatja albérletbe.

2. A bérbeadó az albérleti szerződéshez a hozzájárulását akkor adja meg, ha
   1. a bérlő által fizetett bérleti díj nem érte el az alap bérleti díjat, a bérlő legalább az alap bérleti díjat megfizeti, és tudomásul veszi a bérleti díj bérbeadó általi valorizációját,
   2. a bérlőnek a bérleménnyel kapcsolatban bérletidíj-, közüzemidíj-tartozása és az Önkormányzattal szemben köztartozása nincs, valamint az albérlőnek nincs az Önkormányzattal szemben köztartozása.

3. Ha a bérlő a bérleti jogviszony létrejöttekor vagy az azt követő 5 éven belül a bérbeadóval kötött megállapodás alapján értéknövelő beruházást végzett, és annak értéke meghaladja a bérleti díj 3 éves összegét, továbbá ezért a bérlő sem bérbeszámításra, sem megtérítésre nem tart igényt, a bérbeadó az albérleti szerződéshez az (1) bekezdésben meghatározottak alapján járul hozzá.

4. A bérbeadó az albérletbe adáshoz a bérleti jogviszony kezdetétől számított egy éven belül csak GB döntés alapján járulhat hozzá.

29. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

56. § A helyiség bérleti jogának átruházásához és cseréjéhez a bérbeadó hozzájárul, ha:
    1. az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység az Önkormányzat településfejlesztési, településképi vagy vállalkozásfejlesztési hasznosítási céljának megfelel,
    2. ha a korábbi bérlő által fizetett bérleti díj nem érte el az alap bérleti díjat, és az új bérlő vállalja az alap bérleti díjnak megfelelő bérleti díj megfizetését, és tudomásul veszi a bérleti díj bérbeadó általi valorizációját,
    3. a korábbi bérlőnek nincs bérletidíj-tartozása, az Önkormányzattal szemben köztartozása, és igazolja, hogy a helyiségre közműdíj-tartozása nincs,
    4. az új bérlővel bérleti jogviszony létesítését e rendelet nem zárja ki,
    5. az új bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásához és cseréjéhez a bérbeadói hozzájárulásra irányuló eljárás költségeinek fedezetéül szolgáló egy havi bérleti díjnak megfelelő összeget megfizeti,
    6. az új bérlő közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban vállalja a helyiség használatából fakadó, a bérbeadó felé fennálló fizetési kötelezettsége teljesítését, késedelem esetén a kamatok megfizetését, valamint a bérleti jogviszony megszűnése esetén a helyiség kiürítését.
    7. Bérbeadó a bérleti jog átadáshoz a bérleti jogviszony kezdetétől számított egy éven belül csak a GB egyedi elbírálása alapján járulhat hozzá.

VI.Fejezet

A BÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

30. A bérleti jog megszüntetése közös megegyezéssel

57. § (1) Ha a határozott idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel a bérbeadó kezdeményezésére szűnik meg, a bérlő részére pénzbeli térítés vagy másik helyiség bérlete ajánlható fel. A pénzbeli térítés mértéke a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő által elvégzett és a bérbeadó által jóváhagyott felújítási munkák költségeiből fennálló rész.

(2) Ha a bérleti jogviszony a bérlő kezdeményezésére szűnik meg, a bérlő részére pénzbeli térítés nem jár, továbbá másik helyiség bérlete sem ajánlható fel.

31. A bérleti jog megszűnése szerződésszegés miatt

58. § (1) A szerződésszegés miatti felmondás eseteit a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződésben rögzítik.

2. A bérlő lényeges szerződésszegésének minősül különösen, ha a bérlő
   1. tulajdonosi hozzájárulás hiányában a helyiséget aa) albérletbe adja,

ab) elcseréli, vagy a bérleti jogot átruházza,

2. építési munkát úgy végez, hogy az jogszabályba ütközik, vagy ahhoz a bérbeadó előzetes hozzájárulásával nem rendelkezik,
3. a helyiség karbantartására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja.

VII.Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK FELADATAI ELLÁTÁSÁHOZ BIZTOSÍTOTT HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA

32. A költségvetési szervekre és a gazdasági társaságokra vonatkozó külön szabályok

59. § Az Önkormányzat költségvetési szerve és gazdasági társasága a feladatai ellátásához biztosított helyiségek bérbeadásának feltételeit maga határozza meg azzal, hogy a bérleti díj a helyiség használatával járó költséggel egyezik meg.

VIII. Fejezet

A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

33. Adatvédelmi szabályok

60. § (1) A tulajdonosi jogkör gyakorlója, valamint a tulajdonosi döntések előkészítéséért és végrehajtásáért felelős, a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szervezet a bérleti jogviszony létesítése, továbbá a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek érvényesítése céljából, a bérleti jogviszony megszűnéséig, illetve a bérleti jogviszonyból eredő követelés fennállásáig kezeli a bérlő, a bérlőtárs, valamint az albérlő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az általa megadott értesítési címet.

(2) A bérbevételi ajánlatot tevő természetes személyazonosító adatai a helyiségre vonatkozó bérleti szerződés megkötéséig, de legfeljebb a bérbevételi ajánlat benyújtásától számított egy évig kezelhetők.

(3) Az önkényes helyiségfoglaló természetes személyazonosító adatait a bérleti jogviszony létesítésére vonatkozó tilalom érvényesítése céljából a Polgármesteri Hivatal az önkényes helyiségfoglalás megszűnésétől számított tizenöt évig kezeli.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. Jogharmonizációs záradék

61. § A 33. § (3) bekezdése, valamint 42. § (3)-(7) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.

35. Hatálybalépés

62. §  (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő  napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló helyiségek bérbeadásáról szóló 26/2018. (IX. 21.) önkormányzati rendelet.

36. Átmeneti rendelkezések

63. § Ez a rendelet a hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyok érvényességét, továbbá az e rendelet hatálybalépése előtt kötött bérleti szerződésekkel kapcsolatos nyilatkozatok, bérbeadói hozzájárulások és más bérbeadói nyilatkozatok hatályát nem érinti.

37. Módosuló rendelkezések

64. § (1) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelete 4. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.   

   Horváth Csaba                                                                                      dr. Tiba Zsolt

polgármester                                                                                                jegyző

Melléklet

4. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez

A gazdasági bizottság feladat- és hatáskörei

1. Átruházott döntési jogkörök

II. A Gazdasági Bizottság véleményezi (ajánlást ad ki) az előterjesztésben foglalt döntési javaslatot, amely

1. az önkormányzat vagyonának a hasznosítására vonatkozik – ide értve a lakáshasznosítási tervet,

2. a vagyonának az értékében növekedést eredményez, vagy

3. az önkormányzati költségvetés általános tartalékának a felhasználására irányul.